Csoboló.
459Csoboló.
Hazai Okmtár VI. 174. eredetije a Nádudvary család ltárában.
Venczel. Árpádk. Uj Okmtár. X. 312. l.
Erd. Muzeum és Dl. 28898.
Hazai Okmtár VI. 174.
Erd. Muzeum és Dl. 28898.
Csoboló, a Szamos mellett,* dobokai várföld volt, nevét az 1265-ben emlitett* Csoboló dobokai várjobbágy birtokosától kapta. Elhalván doboló, földjét István ifjabb király s Erdély fejedelme, a Kökényes-Renold nemzetségbeli Mikód fiának: Mikód bánnak adományozta oda,* abban őt 1269-ben* meg is erősítette.
Erd. Muzeum.
Hazai Okmtár VI. 135.
L. Kis-Jenőnél.
Hazai Okmt. VI. 174.
Mikód bán 1298-ban* Csobolót végrendeletileg leányára Erzsébetre ennek férjére az Aba nemzetségbeli Czente (Chente) Jánosra hagyta.
Árpdk. Uj Okmtár X. 312.
Csoboló* azonban a Czentéktől újra a Mikód bán utódjainak, t. i. Dobokaiak kezére került vissza, de ezek 1340-ben* t. i. Mikód fia Dobokai Miklós fiai János, László, Miklós és Lökös Csoboló puszta alut Derzséért Visontai Pál fiainak Péternek és Jánosnak adták cserébe.
Ez időbeli határa: kezdődik az Orbó-patakán felül, hol a patak Csobolóhoz lefoly s nyugatra a sík téren húzódva, felmegy a Szárazaj bérczre s innen nyugatra egy hegyen át a Szárazaj völgy fejéhez, hol a tölgyfa alatt régi határjel van s innen egyenesen nyugatra visszafelé egy bércz felett a Csobolófeje hegy tetejére, mely Onok felett van. Innen északra a völgy fejénél, a tölgyesnél egy határjel, északra megint egy bércz felé tart a fa felé s innen keletre fordul a Csoboló völgyére s leszáll a síkra s innen átmegy egy bércre dél felé, a szántók közt húzódva keletre, megint a térre jut, a hol az Orbópataka foly.
Erd. Muzeum és Dl. 28898.
1408-ban* Csobolót Iklódi Illés fia György és testvérei birják.
Dl. 28898.
1469-ben* Csoboló már csak mint Iklód határában fekvő és a köz-lasználattól eltiltott erdő emlittetik.
Km. prot. f. 42. és Dl. 27189.
1597-ben* Toldalagi András fia Ferencz vallja, hogy néhai atyja néhai Iklódi Istvánnak itteni része iránt, melyet azon Osvát özvegye Dési Péternek vetett zálogba, ezen Dési örökösei ellen, t. i. néh. Bánffy Boldizsár, néhai Marosszentgyörgyi Tóth Mihály, néhai Nagymihályi Dénes, néhai Kendy Farkas, néhai Bánffy Katalin, Kendy Mihálynak is néhai Bánffy Dorottya, Szalánczy Jánosnak özvegyei ellen pert folyatott, de velük egyezségre lépett.
Km. prot. A. 368.
1614-ben* Toldalagi János erdeje az iklódi határban.
Gyf. BB. extraord. 12.
4601634-ben* Csoboló nevű szénafüvet iklódiak használták s fel volt osztva részekre s minden iklódi nemes, úgy Bánffy és Tót család jobbágyainak volt itt, valamint minden nemes embernek része, úgy birták szintén az erdőt is, minden nemes ember annyi részt, a hány paraszt háza volt Iklódon, s ezt néhány évvel ezelőtt Toldalagi János foglalta el, most senki sem birja más.
E. F. L. XII. 1/2 44. e.
1641-ben* Csoboló, mint erdő és szénafű emlittetik, melyet a nagy veszedelem után (tán Basta és Mihály vajda korában) Toldalagi János tiltott volt fel, azelőtt az egész Iklód használta és közösen birta.
Erd. Tábla. Procur. Siko 141.
Határhelyek: 1340-ben* Orbópataka. Szárazaj bércze, hegy. Szárazaj, völgy. Csobolófeje, hegy Olnok fölött.
Erd. Muzeum Dl. 28898.
Csókás.
Nevének változatai: 1566-ban* Batiz falwa. 1591-ben* Chyokottes. 1615-ben* Chyetekes. 1642-ben* Csokotos. 1650-ben* Csokotest. 1669-ben* Csokotis, a mely egyúttal oláh neve is. 1890-ben* Csókás.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
Km. Szolnok Int. D. 11.
Tört. Tár. 1885. évf. 205. l.
Erd. Országgy. Eml. XI. 105–112. l.
Gergely Teofil cs. ltár.
Belegyminiszt. 25093. sz. r.
Nevét a cocós – kakas, cocotez = fészek, fészket rakni* szótól vette. Régi neve első telepesei, a Batiz családtól származott.
Cihac. Dict. Etym. 67. l.
Először emlittetik: 1566-ban* Batizfalwa néven.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Fekszik a Sátorhegy közelében, a balázsszegi patak partján, Deés-től 62·2 kilométerre a magyarláposi járásban.
Kővár tartozékai közt jön elő 1566-ban* s mint ilyen a csernafalvi vajda alá tartozott.
U. o.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összes tartozékait, így e tartozékot is beregszói Hagymás Kristóf biharmegyei főispán s nagyváradi főkapitánynak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1591-ben* Báthory Zsigmond azt a néhai báró Herberstein Feliczián utódainak a kapniki ezüstbányászat czéljaira haszonbérbe adta, illetőleg abban őket további hat esztendőre megerősítette.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1603-ban* a csernafalvi járáshoz tartozott.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1615-ben* birtokosa Báthory Gábor fejed, özvegye Palocsay Anna.
Km. Szolnok int. D. 11.
4611638-ban* Erdélyi István a fejedelem jóváhagyásával e birtokát, hol 11 jobbágya volt, nejére Mindszenty Krisztinára hagyja, de tőle Rákóczy 1642-ben* erőszakkal visszaváltotta, a melyért az özvegy sokat perelt, de úgy látszik eredménytelenül, mert a fiscus tette reá kezét.
Gr. Teleki ltár.
Tört. Tár 1885. évf. 205. l.
1650-ben* mint kétségtelen fiscalis birtok Kővárhoz tartozik.
Erd. Országgy. Eml. XI. köt. 105–112. l.
1669-ben* összeírt nemes a Gergely család. Szabadosok, a Barbucz családbeliek.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1702-ben* a fiscusé. Oláh nemesek a Gerge és Iváncsa családok.
Erd. főkormsz. ltár.
1719-ben* a fiscus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte,
E. F. L. VII. 479. B.
1809-ben* birtokosai: Sármasági Istvánnak van 9, Pap Gligornak 2, Gergely Jakabnak, Jontse Popa Timotejnek 1 1/2–1 1/2 jtelke , egy telkesek: 1 Pap, 40 Gergely, 1 Jakab, 1 Kupse, 1 Márk, 4 Belin, 1 Opris, 4 Tamás, 3 Joncse, 11 Berbosz, 3 Nyámcz, 2 Nyága, 1 Triff, 1 Bozga, 2 Dobricsán, 2 Rusz, 1 Koncz család.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosa Sármasági István.
Erd. kanczellária ltára.
Jelenleg egyetlen nagyobb birtokosa sincs.
Jobbágycsaládok: 1566-ban* vajdája a Csernefalván lakó Bota Tódor volt, birája Kozma.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Jobbágyok: Gerza, Botos, Kovács, (5) Botiz, Horgas, Gzucza, Csunka, Jezetó. Szabados: Csunka.
1615-ben* birája Piros Miklós.
Km. Szolnok int D. 11.
Szorgalmas lakosai kizárólag oláh földmivelők és baromtenyésztők.
Házaikat s gazdasági épületeiket boronából szalmával, de inkább zsendelylyel fedik. Bútorzatát egy pár szék, egy ágy, asztal képezi, szabad tüzelővel, a falakon rikítóbb színű szent képek, melyeknek kereteire hímzett és varrott kendőket aggatnak.
Az új évi és karácsoni éneklés s húsvétkor piros tojás ajándékozás szokásos. Ekkor öntözik le azt, ki legelőször fogott hozzá, az új évben a szántáshoz. A templomból való kijövetel alkalmával mindkét tavaszi ünnepen a szegényebbeket megvendégelik s e végre minden templom mellett hosszú fedett folyosó, fa-, kőasztalokkal és hasonló ülőhelyekkel van ellátva, a hol egyszersmind torozni is szoktak.
Főtáplálékuk a törökbúzából kerül ki s ezen kivül paszuly, pityóka, zöldségfélék, ritkán tojás, tej, túró; húst, szalonnát s más zsíros étket csak különös alkalmakkor s igen ritkán esznek.
462Gör. keleti hitfelekezetnek kőből 1890-ben épült temploma a község közepén. Öt harangja közül egynek felirata: Anno Domini 1780. a többieket 1857-ben, 1887., 88. és 1890-ben öntötte Andrásowszky János és Efraim Kolozsváron, melyek közül az utolsót ez egyházközség számára Pap Mária készíttette. Papjai a Gergely és Borbosz családokból kerültek ki, a jelenlegi Borbosz Iftenie.
A felekezet iskoláját az ötvenes évek után létesítette s jelenleg Fonáczczal közösen fizetik a tanitót. 1898-ban iskola fentartására az állam* 150 frttal járul, tanitója Borbosz Gerő.
Vallás és közoktatásügyi minister 44155. sz.
Mérsékelt éghajlata gyümölcstenyésztésnek kedvező; jeges széltől mentes határa kevésbbé termékeny; főterményei a búza, törökbúza, zab, pityóka és paszuly. Erdélyi szarvasmarha, ló, juh és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Gyümölcsfái: alma, körtve, szilva, cseresznye, dió, szőlő és baraczk.
1720-beli* hivatalos összeírás szerint határa hegyes és igen terméketlen, rétje kevés, erdejében tűzre és épületnek való fája bőven.
Erdélyi főkormányszéki ltár.
Hat malma egy-egy kerékkel és kővel felülcsapók, Mózes Lázár, Barbosz Jov, Gyerászin János és Dobriczán János birják.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján két izben 3 frt 50 denár.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ajándékok: 10 quart. vaj, 10 sajt, 1 meddő tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 7 szekér fa.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabados kötelessége oda menni, a hova küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni.
A szabados és biró tartozik a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy-egy őzet, vagy 32 denárt egy-egy őz helyett.*
1566-beli jobbágyszolgálmányai ugyanzok, mint Csernefalvának.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint: adó: Szent-Mihálynapi 1 frt 50 denár, Szent-Györgynapi u. a.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 3 drb sajt ŕ 12 denár; 3 budai justa vaj ŕ 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.
463Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár.
Ménektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.
Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 1 hold, vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 1 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1715-ben* Satra hegy és a Hidse patak; Dembucz; Dupa dialul Ruszuluj, Szeketura, Madzere, Válye Kosaruluj, Rezlods, Kilie, Zavoje, Válye Bclibontsi, Valtsava, Blosa, erdő.
E. F. L. VII. 478. H. 547. A.
1864-ben* I. Dupe sát, részei: In valea lui Ifrimu, In valea lui Cosaru, La mora Concului.
Pesti Frigyes gyüjt.
II. Dimbu Hotarului, részei: Intre arini. Costa lui Georgie, Valea Hotarului, Policiare, Brinduseru, Furka vei hotaruluj.
III. Valea Maseri, Secriele, Hebdiacu, Secetura lui Onciu, Sub brinduseru, Casta Rotilor, In fundu rotiloru, Rotile, Intre valcele.
IV. Dupe Cale, részei: Bilibonca, In virvu obcitrilor, Lazu, Valea Uliului, Dupe Calea, In mesteceni, In zavoju lui Békés, Podu lui Ignat, Costa Illei, Zsampa popi, Valea Mihaese, Poderei, Colnicu, La fataciuni, Maguricza, Valea costisului, Virvu calii.
V. Seceturilc, részei: Lunka lui Stefanuku, Costila, Mojnile pe izvor, Dupa giltanu, Intre izvore, In fundetura, Intre caveri linga cararea ineului, In prisace, Sub Satra, In loze, Sacatura Ferului, Pojana lui Giului, Fintina recse, In halasteave, Picioru Suvaru, Securi.
VI. Poenica Socilor, részei: Mnilerile, Koasta Marc, Pojenicza, Leurda, Szokoitzele, Pe virvu Setri, Pojana lui Orbán, Setritia, Szoceri, La cornu Setri, Magura, Mlacerile, Pojana ei Nyegye, Balta neagra, Szekedás, La feriszeu.
1566-ban* 13 jobbágy, 2 szabados lakossal, van benne 15 lakó- és 3 puszta ház.
Urb. Conscr. 101. nr. 45.
1603-ban* 2 jobbágy, 1 szabados lakossal, van benne 3 népes és 5 puszta ház.
U. o. 16. nr. 19.
1642-ben* 11 jobbágy lakosa ugyanennyi házban lakik.
Tört. Tár. 1885. évf. 205. l.
1691-ben* fiaikkal együtt 18 jobbágy lakik 6 házban, puszta ház van 9.
E. F. L. VII. 478. E.
4641706-ban* 6 szegény s 6 jobbágy lakossal fiaikkal együtt, kik összesen 5 házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1715-ben* fiaikkal együtt 12 jobbágy lakik benne és 12 szabados, van 17 lakó- s 7 puszta ház.
E. F. L. VII. 478. H.
1720-ban* fiaikkal együtt 7 jobbágy, 10 zsellér, 34 szabados lakossal, van 15 lakóház benne.
U. o. 547. T.
1770-ben* 18 jobbágy, 9 zsellér, 46 szabados lakosa van fiaikkal együtt s van benne 49 lakóház.
U. o. 543. A.
1891-ben 859 lakossal, melyből 8 gör. kath., 814 gör. keleti és 37 izraelita. Házak száma 169, határa 2395 k. hold.
Adója 1898-ban 1352 frt 93 kr.
