Csömény.

Teljes szövegű keresés

Csömény.
Nevének változatai: 1554-ben* Haraztos. 1560-ban* Haraztos. 1590-ben* Csomeny. 1591-ben* Haraztos, másként Chománfalva és Chieömeny. 1627-ben* Harasztos, oláhul Cheőmmeni. 1658-ban* Harasztos és Csömény. Oláhul: Cumeni.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
Gyf. kápt. Cent. A. 69.
Km. Szolnok int. B. 84.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
Gr. Kornis ltár.
Torma gyüjt.
Nevét a szláv cemin – kömény szótól vette.*
Mikl. 31. l.
A Szamos balpartján a „Csentelán” hegy aljában sík téren fekszik, Deéstől 37·3 kilométerre a nagy-ilondai járásban.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben* 471Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adta.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristóf és neje Domiska Katának adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent A. 65; div. Cott. I. fasc. 4, 42.
1564-ben* II. János király néhai Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemissza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossy cs. ltár.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néhai Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos. B. 87.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néhai Balassa Margitnak első férjétől néhai Bornemissza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősítette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. sig. Báthory 295.
1590-ben* egy részét a fejedelem birja. A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán Kendy Istvánnak jutott egy itteni jobbágy.
Torma gyüjt.
Gyf. prot. Append 610.
1593-ban* Bornemissza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40.
4721595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
Ugyanekkor Csáky István is* egyik birtokosául van megnevezve.
Torma gyüjt.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta, a ki 1618-beli* lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
Km. Kolos C. 92, 102.
Rettegi gyüjt.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősíti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősíti.
Km. Doboka H. 33.
Ugyanakkor* Csáky László ezen egész s több szomszédos községbeli birtokát Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.
Km. Szolnok int. C. 5.
1629-ben* Haller György birja.
Km. Szolnok int L. 8, 10.
1630-ban* a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsannát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősíti.
16. L. Reg. 17.
1658-ban* Kornis Ferencznek itt 9 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1694-ben* birtokosa Kornis Zsigmond.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Csömény hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.

A pelsőczi Bebek család czímere.*
Siebmach. Wap.-Buch IV. B. 15. T. 36, 37.
1723-ban* gr. Kornis Zsigmond és István megosztozván, ez egész falu Istvánnak jutott. Tisztjei: Szatmári és Koszta nevüek. Javoszky Kornis Zsigmond praefectusa.
Gr. Kornis ltár I. L. c. fasc. 84.
1810-ben* birtokosa gr. Kornis Antalné; van 22 jtelke, másik birtokosa Péter ezredes fia Sándor s ennek br. Wimersperg Rózától fia Vályeszákai gr. Karácsai Sándor százados neje gr. Kornis Róza után* 1813-ban.*
Erd. főkormszéki ltár.
Kővári. Erd. nevez. családai 143. l.
Megyei ltár selejt. 729. sz.
4731820-ban* birtokosai: gr. Karácsai Sándornak van 19 telke, gróf Haller Istvánnak (Kornis jogon) 18 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* gr. Karácsai József és Elodin,* ifj. Újfalvi Samu és Ádám úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 81–179. l.
Megyei ltár selejt. 93. sz.
1866-ban* az itt összeírt 45 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898) Kertész György, 406 h. 927 öl, vétel Elekes Györgytől. Szarvadi József, 340 h. 680 öl, vétel Újfalvi Ádámnétól.
Lakosai kizárólag földmiveléssel foglalkozó oláhok. Ruházatuk házilag készült gyapjú- és kenderszövet, bőr mellrevaló és guba. Házaikat és gazdasági épületeiket fából építik, nagy részben szalmafedél alá.
1739-beli* tanúvallatás szerint 1703–12 közt a „kuruczvilág”-kor falujukat elhagyván, a „Vale Váruluj” nevű völgybe költöztek, hol akkor nagy erdő volt s itt építette lakházakban tartózkodtak 5–6 éven át s irtottak és tisztítottak.* 1712-ben tértek vissza régi lakóhelyükre s előbbi irtás pedig ezután rétnek maradt.
Gr. Kornis ltár.
Ekkor Hosszu Gábor, ki kurucz katona volt, gyakran felkereste az erdőben lakókat ételért.
1712-ben* minden falu a község határán őröket állitott s ők Búzamező felől a Vale Dumbrevi patakba kalibát építve őrködtek a község biztonsága érdekében.
Gr. Kornis ltár.
Az unióra 1781-ben* tért át, 1820-ban* a gör. keleti egyháznak három család hive van. A gör. keleti egyháznak 1658-ban már volt papja és temploma.*
Megyei ltár selejt. 26. sz.
Megyei ltár.
U. o.
A gör. kath. egyházközség templomhelyét a gróf Haller család adta az építéshez szükséges faanyaggal együtt. 1863-ban a közterhek alól magukat felmentetni kérik, hogy templomukat felépithessék.* 1876-ban szentelték föl Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyveit 1811. év óta vezetik. Jelenleg Búzamező leányegyházközsége. Két harangja 1700-ból való, mint felirata mondja, ezen kivül két kisebb csengőjét ezelőtt 6 évvel vásárolták. Lelkészei: Hodis Osztazia és Gergely, jelenleg Pokol János.
Megyei ltár selejt. 2920. sz.
A felekezet tanitót és iskolát a búzamezei és kornislakiakkal közösen tartja fenn 1868 óta.
Itt született régi nemes családbeli voldorfi Benedek József, a budapesti nemzeti színház tagja 1827 február 18-án. Tanult Nagy-Szebenben, Kolozsvárt. Szülői papot akartak belőle nevelni, de 17 éves korában szülői akarata ellenére szinészszé lett. Szabadságharcz alatt honvédfőhadnagy. 474A világosi fegyverletétel után ismét színész, 1863 április 1-én a nemzeti színházhoz szerződött; különböző szerepekben lépett fel, később komikai öreg szerepekre alkalmazták. Regények után németből, francziából több színművet írt és fordított. Erneszt, vígjáték, ford. Pest. 1871. Nemz. Szinh. Könyvtára 9. Eredeti műve: Dárius kincse, bohózat, stb. stb. Győrött adták elő több darabját.*
M. Lex. III. k. 458. és Szinyei: M. Irók Életr. I. 827. l.
Éghajlata egészséges, gyümölcsnek, gabonának egyaránt kedvező, jég 1876 óta nem verte el határát.
Határa 1729 előtt* Oroszmező és Ködmönöstől volt csak elkülönítve. Búzamező, Csömény, Kornislaka (Rogna), Konkolyfalva a Kornisoké lévén, az erdőt felosztatlanul közösen használták s a kinek hol tetszett, ott vágta a fát, ekkor azonban az egyes községek határát elkülöníték.
Gr. Kornis ltár.
1750-ben* határa nagy része sík téren fekvő, közepes termésű, egy része köves, terméketlen, alig terem benne meg kevés zab, de trágyázva javítható. Jövedelmét a föld terméke és barom képezi. Vásárra Deésre járnak; határa két fordulóra osztott, 4 ökörrel szántható, a trágyázatlan részt pedig 6 ökörrel szántják. Őszi és tavaszi búzára egyaránt alkalmas, köble 7 kalangyát vagy 14 véka szemet ad. Kaszálója fordulónként, erdeje elég, legelője kevés.
E. F. ltár.
Adó alatt van 125 köböl vetésre való szántója, 75 köböl búza, 43'/3 köb. tavaszi, 61/2 köb. köles, borsó és törökbúza, 921/2 szekér szénafüve, malom jövedelme 20 frt. 52 igás ökre, lova, 58 tehén, 42 tulok, csikó, 52 juh, kecske, 65 disznó, 15 méhköpű.
1822-ben* határa első osztályú. Adó alatt van 178 köböl vetésre való szántó, 315 szekér szénát termő rétje, 10 ökre, 15 tehene, 6 bornyú, 12 sertése.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi határa a Szamos terén fekszik és termékeny, főbb terményei: a törökbúza, zab, rozs és kevés búza. Állatai: az erdélyi fajta szarvasmarha, bival és kevés ló. Nemesitett gyümölcsfái a birtokosoknak vannak. Csermelyei: Valya-Penyi, Váruluj, V. patakuluj, az elsőben rák és hal tenyész.
Határhelyek: 1739-ben* Vale Váruluj, Vale és Pestere, Petricseli Pestare, Kurmaturi erdők. Az országútjánál Búzamező felől Csömény fele határa Vale Dumbravi, a hegy és patak között. Rogna felől Bolovanye és Kaie funaczuluj, ezzel egy végbe Vale Veruluj, más helyt Váruluj, Doszu Nuczuluj.
Gr. Kornis ltár.
4751706-ban* fiaikkal együtt 25 jobbágy lakosa van, kik 6 házban laknak.
E. F. L. III. 242. B.
1713-ban* 2 jobbágy, 1 zsellér családfő lakosa van, házaiknak száma 10.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakossága 1750-ben* 24 jobbágy, 6 zsellér családfő, kik 24 telken 16 házban laknak. El van pusztulva 2 telek, melynek lakói Magyarországra költöztek s földjüket a többiek felosztva mivelik.
E. F. ltár.
1831-ben 169 lakosa van.
1857-ben házak száma 43, a lelkeké 194, ebből 41 gör. kel., 150 gör. kath. és 3 róm. kath.
1891-ben 260 lakosból 1 róm. kath., 11 ev. ref., 8 izr. és 240 gör. kath. oláh. Házak száma 54; határa 1490 kat. hold.
Adója 1749-ben* 159 frt 201/2 kr. 1755-ben* 91 frt 36 kr. 1775-ben* 202 frt 27 kr. 1822-ben 144 frt 20 kr. 1898-ban 864 frt 59 kr.
U. o.
U. o.
U. o.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages