Czegő (Szász-).
Czegő (Szász-).
Nevének változatai: 1243-ban* Chegeteleke. 1366-ban* Zegeu. 1407-ben* Zegew. 1413-ban* Scegew. 1428 körül* Nagh Chegew. 1456-ban* Zegew. 1496-ban* Czegw. 1622-ben* Szaz Zege és Zász Zege. Német neve Zagendorf. Oláhul Czigeu.
Dl. 29095.
U. o. 28744.
U. o. 9331.
U. o. 28361.
Km. prot. d. 67.
Dl. 30454.
U. o. 26944.
Sajói kápt. ltár.
Nevét a halászatban ismert czege nevű halfogó készüléktől vehette, melylyel a vizet egész szélességben zárják el.* Vízrekesz, halfogó gázló.*
Hermann Ottó. Magyar Halászat könyve I. 150. l. szerint.
Etnographia 1897. évf. III. füz. és Akadémiai Értesitő 1897. év 93. f. 520. l.
Hegyoldalon fekszik, a Kecskés nevű patak mentén, mely Kerlésnél szakad a Sajó vizébe. Deéstől 48·7 kilométerre, a bethleni járásban.
Czegő kezdetben a dobokai vár földje volt, Czegőteleke néven, kétségtelenül valami Czegő nevű dobokai várszolga, mint birtokosa után. Midőn azonban a tatárdúlás alatt Czegő is elpusztult, azt Fátá-val együtt,* előbb királyi meghatalmazással László akkori erdélyi vajda, majd 1243-ban* maga IV. Béla király két szász úrnak: Lenting ispánnak s testvérének Hermannak adományozta.
Volt ugyan a most Besztercze-Naszódmegyében eső Fáta mellett is egy Chegetelke, utóbb Kis-Zigendorf vagy Kis-Czegő, vagy Csiger puszta, minthogy azonban a mi Czegőnk is a Fátaiké volt s mindig Nagy-Czegőnek neveztetik, azt hiszem, hogy az 1243. évi adományban a mi Czegőnkről van szó, s a másik: a Fáta melletti azután keletkezett.
Dl. 29095.
Ezeknek utódai birták azután Czegőt, de a XIV. század első évtizedeinek zavaraiban a Kajlaiak és ama nevezetes Beszterczei Henning unokái foglalták el hatalmasul, kiktől Czegőt csak 1344-ben* itéletileg szerezték vissza valódi birtokosai, t. i. azon Hermann fiának Miklósnak* fia Mihály és talán a Lenting fiának Mihálynak fia Miklós, kik mind Pataiaknak neveztettek.
U. o.
U. o. 30361.
E Fátai Miklósnak egy fia maradt: Hermann, ennek a fia volt 497bizonyosan azon Mihály, kit 1407-ben, 1411-ben* emlegetnek, s kinek özvegyét 1422-ben* az ő javaiból a Pataiak másik ága elégíti ki, vagyis vele a Fátai Lentink ága kihalt. A másik, vagyis a Hermann ágán leszármazó a már emlitett Fátai Mihálynak két fia volt: János és Krisztián.* Ama Jánosnak csak egy fiát ismerjük 1407-ből* Istvánt, kinek utódai nem voltak.
Gr. Teleki levéltár.
Dl. 27750.
Gr. Teleki ltár.
Dl. 9331.
Így tehát csak Fátai vagy most már magát inkább Czegői-nek nevező Krisztián ága áll tovább Péter nevű fiában,* kinek fia Gergely 1422-ben* néh. Czegői Mihály özvegyének hitbérét kiadja. De már a Krisztián Katalin nevű leányának: Horváth Albertnének leányát: Veronikát Bakay Zsigmondnét kielégíteni, t. i. pénzzel, nem tudta, mert 1425-ben* ezen Veronika magát néh. Krisztián itteni részébe igtattatja.
U. o.
Dl. 27750.
Dl. 11725.
Alig egy-két évre rá a Fatalaknak fi ágon erőszakosan hirtelen magvuk szakadt. Fátai vagy Czegői Péter két fiát: Gergelyt és Miklóst ugyanis a lekenczei szászok meggyilkolták s erre Zsigmond király Czegőt, mint magvuk szakadtaknak jószágát, előbb szántói Laczk Dávid fiának Györgynek adta zálogba, midőn pedig ez 1430 táján* ismét kusalyi Jakcs János és Mihály székely ispánoknak zálogosította el, 1430-ban* a kusalyi Jakcsoknak adományozza a király s oly feltétel alatt kegyelmez meg a lekenczei gyilkos szászoknak, hogy ezek Czegőt a Jakcsoktól készpénzen megvenni és a meggyilkoltak leányági utódainak vérdíj fejében általadni tartoznak.
Km. prot. d. 67.
Székely okltár I. 127.
1433-ban* Györgyfalvi Henke Balázs és Forray Imre beigtatják magukat Czegő birtokába ellentmondás nélkül.
Dl. 27292.
1436-ban* e kettőn kivül birják még: Veronika özvegy Bakay Zsigmondné és Anna Zalaházy Istvánné.
Nemz. Múzeum ltára.
1444-ben* Zalay István és neje Veronika birtoka.
Km. prot. Széllyes 72.
1448-ban* Ilona: Bakay Zsigmond leánya Gyerőffy Mihályné itteni részét, azaz Czegő 1/8-át Zalaházy István fiainak: László és Jánosnak eladja, kik ugyanakkor* a lekenczei királyi szászoktól a czegői nemesek megöléseért tartozó 400 fit vérdíjat felvettek.
Km. prot. d. 59.
U. o. d. 60.
1449-ben* Györgyfalvi Henke László fiai: Balázs és János szamosfalvi Gyerőffy Zsigmondnak ex Anna filiá predicti Ladislai Henke fia László; Zalaházy Istvánnak ex Anna filia cond. Petri fily christiani de Chegew fiai: János és László és Ilona: Vásárhelyi Gyerőffy Mihályné, 498Potentiana: Somogyoni Miklósné; kik leánya Veronikának özv. Bakay Zsigmondnénak; Katalin: Mocsi Gáspárné filia dicte Anne filie Lad. Henke.
Km. prot. c. 93. és Labore 32.
1450-ben* Ilona azon Zsigmond leánya Czegő negyedrészének felét Zalay István fiainak: János és Lászlónak, mint a kik azon negyedrész másik felét is birják, zálogba veti.
Km. prot. Széllyes 85.
1451-ben* a most emlitetteken kivül még Forray Imre fia Demeter s Bakay Zsigmond fia János a 2000 frt teljes lefizetéséről nyugtatják a szászokat.
Km. Labore 31.
1451-ben* Agata és Erzsébet Zalay István leányai czegői részüket testvéreiknek Zalaházy János és Lászlónak adományozták oda.
U. o. 26.
1456-ban* V. László király Czegő negyedrészének birtokában Bakay Zsigmond fiát Leusztaziust, Vásárhelyi Gyerő fiát Mihályt és Csalyai Benedek fiait Lászlót és Benedeket megerősiti.
Dl. 30454.
1495-ben* Györgyfalvi. Henke Pál fia Miklós itteni részét sógorának Szentmihályi Polyák Albertnek veti zálogba.
Km. prot. m. 95. és Dl. 27081.
1496-ban* Györgyfalvi Pál leánya Zsófia Gyulakutai Balázs özvegye itteni részét férjének Polyák Albertnek veti zálogba.
Dl. 26944.
1497-ben* Györgyfalvi Henke Balázs fia Zsigmond Henke Pál fiát Miklóst itteni részüknek, mely rájuk közösen Henke Bálint fia néh. Lászlótól szállott, Polyák Albertnek való eladásától tiltja.
Dl. 26945.
1499-ben* Gizella (Kewsla) Zalay László özvegye, most Köblösi Teke Balázsné és Zalaytól való gyermekei: Zalay Tamás, Magdolna: Kecseti Lászlóné s Anna panaszolják, hogy midőn 1497-ben az ő és Zalaynak fia János elhalt, ezen Jánosnak itteni részét fogott birák ítélete értelmében Zalay László fia István azt hitbérül Gizellának kellett volna adnia, ezt azonban nem tette, sőt mivel most azon rész Polyák Albertnek s nejének Zsófiának kezére került, azok a hitbér kiadását megtagadták, minek következtében Polyák perbe idéztetett.
Dl. 27577.
Emlittetnek még Zalay Miklós és Péter, mint birtokosok.
1499-ben* Polyák Albert s neje Henke Zsófia magukat itteni zálogos részükbe igtatni akarták, de Henke Pál fia Miklós ellentmondott.
Dl. 27574.
1514-ben* czegői Zalay Miklós és Péter.
Teleki ltár 7513.
4991532-ben* Zalay Péter egyik birtokos. Ezután Czegő a néhai Zalay László gyermekeire szállott és pedig:*
Km. Doboka J. 20.
Gyf. kápt. Geneal. f. 1. nr. 10.
Kecseti Márton püspök Zalay Anna Kecseti János Erzsébet Kecseti Balázsné Kabos Farkasné Borbála Báthory Elek Báthory Péterné Borbála, Bánffy Pálné Kecsety László Márton Pál Kecsety Menyhért Pál István Zalay Magdolna Ferencz Kecsethy Lászlóné Zsófia Magdolna, Tötöry Balázsné Dorottya Anna Lipthay Györgyné Miklós Margit.
1555-ben* Ferdinánd király a perben jószágvesztésre ítélt Kecseti Menyhért itteni részét Nádasdy Tamás nádornak adományozza.
Lib. Reg. II. 162. és Transilv. fasc. 1. nr. 52.
1576-ban* Kecseti László és Zalay Boldizsár birnak itt.
E. F. L. I. E. 5.
1580-ban* Rápolti Macskási Pál és Kecseti László neje Nyakazó Ilona emlittetnek.
Tatrossi cs. ltár.
1582-ben* Zalay Boldizsár, Kecseti István, Omány Tamás, Balog Imre, Kecseti László, ez utóbbi 1586-ban* is birtokos.
Gyf. Doboka f. 1. nr. 44; f. 3. nr. 41.
Km. Lymbus.
1590-ben* Iklódi Toldalagi Ferencz egy itteni jtelkét oroszfái Bornemisza Istvánnak adja cserébe.
Km. prot. A. 18.
1592-ben* néh. Boér János leánya Borbála Dezső Zsigmond özvegye, most Apáti Kabos Pálné, kinek anyja Zalay Katalin volt, visszavonja testvérével néh. Zalay Boldizsárral kötött egyezségét.
U. o. H. 40.
1593-ban* Boér Erzsébet veresegyházi Szobori Boldizsárné tiltakozik az ellen, hogy Erkedi Bozzási János némely itteni részeket zálogba akar venni.
U. o. H. 23.
1599-ben* Ormány János egyik birtokos.
Km. Kolos O. 28.
1615-ben* Apátii Bojér János leánya Borbála Kabos Pál özvegye itteni anyai részét, melynek felét anyai testvérétől volt férjével együtt váltott magához, most második férjének apátii Vámos Istvánnak veti zálogba.
Km. prot. D. 83.
1620 márczius 14-én Nagy-Szebenben Bethlen Gábor fejedelem szász-czegői Nagy Istvánt és Miklóst nemességre emelvén, ezen kiváltságot 500Rákóczy György fejedelem 1649 okt. 28-án Beszterczén Szigethy máskép Pinkóczi Nagy István és Simon részére újólag kiterjesztvén, megerősité.*
Gyf. L. Reg. XXIV.
1628-ban* Kecseti Menyhért és Pál birják.
Km. prot. L. 36.
1630-ban* birtokosai: kolozsvári Bornemisza Tamás, Kecseti Zsigmond és Szentiváni Tamás, kinek Kecseti egy fél jobbágy házhelyet ajándékozott.
Km. Doboka K. 10.
A szász-czegői Nagy család czímere.*
Siebmacher Wapp.-Buch. IV. B. 12. Abth. T. 138.
1633-ban* Omány Tamás leánya Borbála itteni leánynegyedét rokonának Czegői Nagy Péternek Omány Katalintól való fiának Omány, másként Czegői Ferencznek adományozza.
Km. prot. II. 167.
1633-ban* Zetelaki Kovácsi András s Balogh Zsuzsannának fia Zsigmond az egykor Kecseti László által birt itteni rész bitorlásától mindenkit eltilt.
Km. Doboka K. 77.
1634-ben* Kabos Zsófia halála esetére itteni részét férjének Mikó Istvánnak hagyja.
Km. prot. N. 102. és II. 86.
1641-ben* Kecseti Menyhért itteni ősi birtokát, melyet néhai testvére Zsigmond Gyerő Ferencztől kapott cserébe, azon Gyerőnek átengedi.
Km. prot. M. 177. és Szolnok int. G. 9.
1641-ben* szászczegői Gyerő Ferencz egyik birtokos.
Dobokamegye jegyz. Orsz. ltár.
1677-ben* itteni birtokos Gyerő Zsófia Kölcsey Tamásné.
E. F. L. XII. fasc. 5. A.
1682-ben* Balog János.
Gr. Kornis cs. ltár.
1694-ben* birtokosai:Mikó István, Balogh János és Luczay István.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
A szász-czegői Balog család czímere.*
Siebmacher Wapp. IV. B. 15. Abth. 27. Taf. 34. l. és 12. Ab. T. 56. Nagy Iván.
1702-ben* birtokosai Mikó István, Balogh János, Luczay István, Székely Pál, Bagaméri György, Pávay Miklós, Köblösi Gergely.
Erd. főkormszéki ltár.
1712-ben* Bethlen Mária: Naláczi János özvegye az itteni Mikó részt, mely a Bánffy családnál volt zálogban, de attól ő kapta cserébe, Macskási Jánosnak átengedi.
E. F. L. III. 246. B.
5011735-ben* szászczegői Balogh György és neje Tonna Éva, gyermekei Balogh Zsigmond és Krisztina m.-csesztvei Eperjessy Zsigmondné itteni örökségükön s malmon megosztoznak.
E. F. XII 1/2 44. C.
1770-ben* összeírt birtokosai: szászczegői Balogh György, Luczai Lutzai József és Sámuel apai, monostorszegi Budai Antal anyai, görgényi Nyerges József férji s az armalista gőczi Nagy Elek és Sándor és czegői Székely Farkas apai jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: B. Budai Istvánnak van 15 jobbágya, 2 zsellére, br. Apor Lázárnak 2 jobbágya, B. Bodoni Józsefnek 2, Balogh Ferencznek 12 jobbágya, 2 zsellére, Luczai Józsefnek 5 jobbágya, Luczai Sámuelnek 4. Baczoni Pálnak 4, Nagy Sándornak 3.
U. o.
1809-ben* birtokosai: Szabó Ferencznek volt 13, Balogh Ferencznek 13, Bodoni Józsefnének 3, Csobai Miklósnak 4, Nagy Sándornak 3, Bakó Györgynek 3, Dávid Istvánnénak 2, Nagy Zsigmondnak 2, Székely Farkasnak 2, Székely Lászlónak 1, Baczoni Ferenczi Samunak 3, ifj. Nagy Zsigmondnak 2, Székely Samunak 1, Boldos Mihálynak 2, Nyerges Jánosnak 2, Köblös Andrásnak 1, Leska Istvánnak 1, Stenczel Konrádnak 1, Bodoni Andrásnénak 2, Újlaki Sámuelnénak 2 telke.
U. o.
1820-ban* birtokosai: Apor Lázár, Balogh Ferencz özvegye, Bodoni Sándor, Nagy Zsigmond özvegye, Balogh Antal, Bakó György, Füle Lajos özvegye, Csabai Miklós özvegye, Ujlaky Samu, Székely László, Leska István és Nyerges József özvegye.
Erd. kanczellária ltára.
1837-ben* birtokosai: Felszegi, Bakó, Barta, Bodoni, Hatfaludy Ferencz, Füleiné, Léska, Nyerges, Szabó, Székely, Tury, Ujlaky nemesek és ezek osztályosai.
Hodor. Dobokamegye Esm. 768. l.
1863-ban* Túri József, Goldstein Jakab, Fülei István, Simó Ferencz, Bodoni Lőrincz úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wesen 67–187. l.
1866-ban* az itt összeirt 92 füst közül 55 nemesi füst volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Nemesi jogú birtokosai voltak: Jakabházi Lőrincz, Ferencz és Dániel, Székely Mózes, Pál, Zsigmond, Samu, László, Ferencz, Farkas és József, Demén Sándor, László, József, Küküllővári Elek, Miklé Sándor és István, Baczoni Dániel, Péter, József, Samu és Sándor, Szász Mihály és Pál, Deák Ferencz, Nagy Márton, Weress Sándor és Samu, Szőts Ferencz, Fülei István, Bodoni Lőrincz és Sándor, Nyerges János, Érsek János, Laskai György, Márton János, Péter Antal és Soós Ferencz.
502Census jogán a legtöbb adót fizető volt Léb Jákob.
Jelenleg (1898-ban) nagyobb birtokos Márkus József, öröklés (Bálogh-féle) és az ev. ref. egyház 1863 körül Túri Józseftől vásárolta a birtokát.
Lakói hajdan szászok, jelenleg magyarok és oláhok. Földmivelők és baromtenyésztők. Ruházatuk házilag készült kender-vászon és darócz-nadrág, kék flanel ujjas. Fából építkeznek, jobbára szalmafedéllel.
Itt zárult be az 1843-ban kihalt szászczegői Balogh család felett a sírbolt, a mely megyénkben Hodor szerint* harmadfél század alatt tündökölt, több főbírót, országgyűlési képviselőt, katonát adott a hazának.
Dobokamegye Esm. 769, 780. l.
Hodor irántuk való háláját következő sírfeliratban örökíti meg:
„Itt hol a szenvedő nyugalmát felleli
Örökös bús csendjét, átok nem terheli
Nyugosznak e megye elhunyt csillagai
A Czegői-Balog kihalt ház fiai.”
Örökös bús csendjét, átok nem terheli
Nyugosznak e megye elhunyt csillagai
A Czegői-Balog kihalt ház fiai.”
Ev. ref. egyháza és iskolája 1622-ben már fennállott, de ez utóbbi a múlt század közepén teljesen megszűnt. Szép kőtemploma mellett tornyában három harang. A pap fizetése a tized negyede mellett a kis dézma: csirkéből, malaczból és sajtból. Esketésért 16, temetésért 8 den. és 4 kenyér, de ennek egyharmada a rektoré. Minden gazda 5 véka (emer) rozsot s egy kenyeret fizetett; az egyházközségnek volt 40 szekér szénára való rétje. A rektor fizetése 5 véka rozs és egy kenyér minden gazdától s használta a hajdani templom helyén volt gyümölcsös kertet. Régi kőtemploma 1754-ben romladozott, 1830 körül leégett, harangjai elolvadtak, ezek helyett három harangot szereztek, melyből egyet Székely Farkas, mást Bodoni József öntetett. 1853-ban újították meg az eddig romladozó állapotban fedél nélkül volt templomot. Vásároltak tanitói lakóhelyet. A hatvanas években a Tury-féle birtokot szerezték meg 2800 frton. 1862-ben alapította magtárát. 1863-ban pedig* úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 208. l.
1874-ben a lakóház, iskola és harangláb elégtek. 1878-ban épült újra. 1886-ban a meghasadozott templomot újólag megigazították, de ma sincs tornya. Régi absisának pilléreiből hat kivehető, három gothicus ablakkal. Bent gothicus fülke, felette nyugvó oroszlánnal, melyet a nép Ábel kutyájának nevez. Orgonáját Veres György és neje Soós Judit egyetlen elhalt fiok emlékére készíttették 1888-ban. Iskoláját rendes tanitóval 1881. év óta látta el.
503Szent-László megszabadítja Kerlésen a váradi püspök leányát.
Urasztali készlete: aranyozott ezüst pohár és tányér, egy ónkancsó 1721. évből E. K. felirattal, keresztelő pohár „Balog György 1703”; selyem úrasztali kendő fehér bárány hímzéssel, 1806. Balog Klára ajándéka; 1677-ben a zöld selyem és fehér fátyolkendőt Radnóti Anna ajándékozta. 504Jóltevője Székely László,* ki 1774 körül az egyházközség számára 16 frtot hagyományozott.
Hodor. Függ. 101. l.
Fekvősége 1890-ben* 65 hold 515 öl; 539 frt 39 kr. pénz és 125 hecto 52 lit. kepemegváltási alap gabonában.
Ev. ref. Névkönyf 13. l.
Szent-László denárjai.
Lelkészei: Margitai János (?) 1695-ben,* ki egyszersmind Kendtelkének is papja. Técsi János 1757-ben. Vas Dániel 1766-ban. Kovács József 1780-ban. Szathmári József 1785–91. Hegyi András 1792– levita. Bajnóczi József levita 1808-ban. László Dávid 1838-ban jött; 1848-ban* jámbor, meglett korú férfi a fellázadt oláhok dühe elől nem tudott, de nem is akart menekülni. Keresztül élte a fájdalmat, mint Hodor irja, midőn 1848 november havában a magát megadni nem akaró, a papi telekkel átellenben fekvő Tury birtokos az udvar fiatal gazdatisztje Nemes György többszörösen ismételt rálövései után, az udvar közepén, hová egy asztalra kirakott fegyverei mellett foglalt helyet, földreteritették. A papra csak később került a sor. Két lekenczei reá haragos szász, két borgói határőrt hozott, kik azért haragudtak a papra, hogy az előző őszön ezen két ember marhája, a papi föld málé-termését megette, mely alkalommal a pásztorok a marhákat behajtván, a kárt meg kellett fizetniök. A határőr-katonák jöttére hívei figyelmeztették Lászlót, hogy vonuljon félre. A pap ártatlansága érzetében nem mozdult, elfogták s a falu végén egy kerítéshez hozzákötvén, addig lődözték messziről, mint czéltáblát, mig szivén találva, összeroskadt, hulláját egy gödörbe hányták. 1849 márczius havában temették el a köztemetőbe, Vályi Elek ref. pap tarta felette beszédet. Szabó József 1850–. Orbán József 1856. Péter Antal 1863. Vályi Elek kendtelki lelkész s kápt. dékánja beszolgáló pap 1866–71. Muzsnai Károly 1871 óta.
Széki esp. ltár.
Hodor. Függ 111.1.
Állami iskolája 1894. évi 22351. számú ministeri rendelettel engedélyeztetvén, az ev. ref. felekezeti iskola megszűntével ennek helyiségét bérelte ki. Jelenlegi tanitója Kiss Géza.
505Gör. kath. egyháza a kcrlési anyaegyház filiája s iskolailag is ezzel egyesülve. Fából épült temploma a Szent-Archangyalok tiszteletére 1767-ben szenteltetett föl.
Éghajlata gyümölcsnek, gabonának kedvező, szélnek nincs kitéve, de jégverés gyakran szokott lenni.
1721-ben* határa két fordulóra osztva, jobbája őszi vetésre való, földje sovány, hat ökörrel szokták kétszer szántani, talaja félig fekete és vörhenyes; tisztán és vegyesen is vetnek bele búzát; a földes urak itteni malmában, szárazság idején pedig a szomszéd községben szoktak őrölni, tüzelésre való erdeje nincs; hadi úton nem dolgoznak. Beszterczétől két mföldre fekszik.
Erd. főkormsz. ltár.
Termőföldje 68 köböl férőü. Elvetettek ez évben 29 köböl őszi és 3 véka tavaszgabonát s termett 136 kal. búza és rozs; 35 kal. kender. Van 3 1/2 véka indiai vagy törökbúza vetésük, szénája lett 52 szekérrel.*
A gubernium rendeletéből az összeirást: Hantsch János Sebestyén főperceptor, ákosfalvi Szilágyi József, pókai Neményi Sámuel és Klein Dániel beszterczei végezték. Az összeirás a megye ltárában a monographiai iratok közt.
1821-ben Cziráki urb. osztályzatban határa II. osztályú.
Hodor azt írja,* hogy határán 1837-ben rengeteg tölgyerdők, jó fekvésű szántók s jól mivelt szőlőhegyek terjednek el s váltják fel egymást.
Dob. megy. Esm. 763.
Jelenleg határa termékeny, búzát, törökbúzát, zabos bükkönyt termelnek, rétjei kitűnők; tenyésztenek szarvasmarhát s juhot. Gyümölcsfái: alma, szilva, körtve, dió, nemesitett fajnak; szőlőjét a philloxera pusztítja. Négykövű malma Micz Sámuel beszterczei lakos tulajdona.
Határhelyek: 1864-ben* Bungor (régen gyümölcsös), Bártanál, a hegyeken fel, Balásné hegye, Akasztófahegye, Balogkútja, Funtina recse, Szkridon, Csorgója, Szénafű, Makó kútja, Putyosza (magy. büdöskő), Hosszúnyil, Közép, Hámbák, Sztu, Dupe vále, Alsórét, Tormás, Mikó hegye megett, Lázok, Horgosláb, Kerlési út, Livádák.
Pesty Frigyes gyüjt.
1700-ban* van 14 jobbágy és 7 szegény lakosa s az egész községben 14 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint 14 jobbágy, 6 zsellér, 7 kóborló és két egy telkes nemes lakosa van, kik a kóborlók kivételével 12 házastelken laknak. Van benne adó alatt 20 ökör, 11 tehén, 3 ló, 47 juh, 30 sertés.
Erd. főkormsz.
1750-beli* összeírás szerint van 24 jobbágy 14 telken, 20 házban, 506s ilyen özvegy egy telkes házban, 17 zsellér, 14 3/4 telken 17 házban, 14 zsellér 4 telken, 12 házban, kiknek csak házuk van. Vándorló 9 és 7 ilyen özvegy, 5 czigány, kiknek semmijök sincs.
Erd. főkormsz. ltár.
1837-ben* lelkek száma 406, ebből nemes 40, házak száma 80.
Hodor. D. Esm. 768. l.
1857-ben* házak száma 90, a lelkeké 449, ebből egy örm.-kath., 177 gör. kath., 7 gör. keleti, 242 evang. helvét és 22 zsidó.
Országismei tab.
1891-ben 497 lakosból: 2 róm. kath., 176 gör. kath., 4 gör. kel, 300 ev. ref., egy lutheránus és 14 izraelita. Házak száma 96, határa 1208 k. hold.
Adója 1721-ben* 141 frt 30 kr. 1898-ban 1548 frt 17 kr.
E. F. ltár.
