Czente.
Czente.
Nevének változatai: 1335-ben* Centhe. 1336-ban* Cente. 1492-ben* Csente. 1533-ban* Czenthe. 1561-ben* Chyente. 1673-ban* Czente.
Dl. 31076.
Gyf. k. 9161.
Leleszi konv. ltár 1492. fasc. nr. 29.
Km. Kolos B. 69.
Gyf. kápt. Divers. II. fasc. 4. nr. 55.
Gr. Kornis ltár.
Először emlittetik 1335-ben* Centhe néven.
Dl. 31076.
Aranyos-Szent-Miklós felől Vicze, Böőd felé folyó patak partján szűk völgyben fekvő község, Deéstől 43 kilométerre, a kékesi járásban.
Czente nevét és alapítását kétségtelenül az Aba nemzetségbeli Czente Jánosnak köszönheti, a ki legelőször 1298-ban* emlittetik s kinek fia János 1330-ban* a tőszomszéd Apátit is birta. Valószinüleg ezen ifj. Czente János adta el Pogány Istvánnak, a ki 1335-ben* annak birtokosa és Czentét Búzához csatolta
Árp. Uj Okmtár. X. 312.
Fejér Cod. VIII. vol. III. 459.
Dl. 31076.
1359-ben* birtokosa azon István fia Pogány János.
Dl. 27428.
Ennek magvaszakadtával Czente, mint Búza tartozéka, a Bebekek birtokába került, de 1455-ben* Pelsőczi Bebek Imre erdélyi vajda özvegye és gyermeke Pál, Czente felét Hunyadi Jánosnak veti zálogba.
Teleki. Hunyadiak X. 473. és Dl. 14978, 14983, 27313.
1470-ben* a Pelsőczi Bebek család magvaszakadtával Czente is, mint Búza és Almásvár tartozéka, a királyra szállott s Mátyás úgy ajándékozta ezt Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának.
Dl. 30321.
Leleszi konv. ltár in anno 1492. fasc. nr. 29.
L. bővebben B-Váránál.
5071530-ban* János király Czentét, mint Búza tartozékát, Horváth Gáspártól hűtlensége miatt elkobozván, azt Kendy Ferencznck adományozza. De ennek Ferencz kalocsai érsek ellene mondott s az ebből keletkezett perben az érsek nem jelenvén meg, Báthory István vajda Kendy Ferencz alvajdának ítélte oda.
E. F. L. III. 243. A.
1554-ben* Somi Anna özv. Balassa Imréné birtoknak, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik, negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának hagyja.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1560-ban* II. János király Bebek Ferencz itteni részének felét, mely az Almásvárához tartozik, Báthory Kristóf és neje Domiska Katának adományozza.
Gyf. kápt. Cent. A. 65.
1560 körül* egyik birtokosa Czenthey István, kinek neje oroszfai Mikó Borbála volt.
Hodor. Függelék 96. l.
1561-ben* II-ik János király az itteni Almásvárához tartozó Bánffy részt Bornemisza Benedeknek s nejének Somy Ilonának inscribálja.
Gyf. kápt. div. Cott. II. f. 4. nr. 8, 55. és Cent. C. 46.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somy Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot annak birtokában megerősíti.
Lib. reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somy Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáki Lászlóné, és Margit özv. Bornemisza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
A csebi Pogány család czímere.*
Siebmachers Wappenbuch IV. B. 15. Abth. T. 370.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztoták s őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban megerősítette s azok be is igtattatnak 1592-ben,* az ottani másik birtokos Cseffey János jelenlétében.
Gyf. prot. Append. 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
Km. Neor. C. 72.
508A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint itt Kendy Istvánnak 6, ifj. Kendy Gábornak pedig szintén G jobbágy jutott.
Gyf. prot. Append. 610.
1594-ben* Báthory a hűtlenségbe esett Kendy Gábor részét, t. i. 5 jobbágyot (oláh) Toldy Istvánnak adományozta.
Act. part. 536. pag. 1012.
1596-ban* Saffarith Györgyné Bornemisza Zsófia Toldy István ellen kelt ítélet alapján itteni részébe visszaigtattatik, az ottani birtokosok Cseffey János és Szilvássy Péter jelenlétében.
Km. Kolos B. 52. és prot A. 412.
1598-ban* szalontai Tholdy István, Bornemisza Anna özv. Csáky Istvánné és Wesselényi Gáspár a birtokosai.
Gr. Kornis cs. ltár.
1599-ben* Cseffey János itteni részét, mely egy későbbi tanúvallatás szerint* 14 1/2 házhelyből állott, feleségének Valkay Erzsébetnek és Cseffey Miklós s Istvánnak hagyja. 1599-ben* mivel egykor néhai Bornemisza Zsigmond itteni részét Szilvássy Péternek cserébe, néhai Bornemisza Zsófiának Saffarith Györgynének itteni részét pedig zálogba adta, mind e két részben őt Zsigmond nővérét Bornemisza Anna előbb Csáky Zsigmondnak, most Zichy Rafaelnek nejét a fejedelem megerősíti.
Km. Neor. X. 6.
Gr. Kornis ltár.
Km. Szolnok med. B. 61.
1603-ban* Zenthey (Czenthei) Bálint egyik birtokosa, ki Székely Mózes fejedelem mellett a brassói csatában esett el.
Hodor. I. Függelék 96.
1625-ben* birtokosai Keresztury Miklós és Pánczélcsehi Vajda János.
E. F. L. IV. fasc. 257. K.
1625-ben* Bethlen Gábor Wesselényi Boldizsárt itteni részében megerősíti.
Gyf. Cent. K. 10. és Km. prot. P. 91.
1637-ben* Rákóczy György Csáky István özvegyét Wesselényi Annát s fiát Lászlót itteni részükben megerősíti.
18. L. Reg. 209.
1649-ben* II. Rákóczy György fejedelmet Wesselényi Boldizsár magvaszakadtán itteni részének eladományozásától Kornis Ferencz és neje Wesselényi Kata tiltja, minek folytán a fejedelem még ez évben nekik adományozza.
Kornis ltár.
Gyf. kápt. 25. Lib. Reg. 13.
Kővári, Erdély nevezetes családai 270. l. a kihalt családok sorában a czenthei Czenthe családot emliti fel.
1649-ben* II. Rákóczy György néh. Wesselényi Boldizsárnak itteni részében leányát Katalint, férjét Kornis Ferenczet és gyermekeiket: Gáspárt, Ferenczet, Borbálát, Katalint, Annát, Krisztinát és Zsuzsannát megerősíti.
24. Lib. Reg. 195. és Km. Kolos K. 130.
1649-ben* Bánffy Anna, Csáky István és Cseffey László birják.
Km. Doboka K. 30. 25. és 24. Lib. Reg. 196.
5091651-ben* Csáky István s fiai: Ferencz, István és László és Csáky László s fiai: Zsigmond, Pál, Péter, Ferencz és László itteni részüket Kemény Boldizsárnak s nejének Bornemissza Zsuzsannának vetik zálogba.
Km. prot. IIIII. 30.
1655–1676-ig az itteni Cseffey rész birtokosai:*
E. F. L. III. 245. J.
Cseffey János Cseffey István Cseffey László 1655. Gávai Péter Miklós 1655. Ferencz 1655. Katalin, Szentpáli Ignáczné 1676. Ilona, Gávai Miklósné Anna, Torma János özvegye 1676. Judith, Domokos Jánosné 1676. Borbála, Henter Benedekné 1676. G. Katalin özv. Sükösd Miklósné S. Erzsébet királyfalvi Petki Istvánné 1655. Katalin, Lázár Istvánné Lázár Erzsébet 1676 Kálnoki Sámuelné Erzsébet borsai Nagy Tamásné N. Zsófia, vargyasi Dániel Péterné 1676.
1665-ben* Csáky István fia László itteni részét, mely Kemény Boldizsár özvegyének Bornemisza Zsuzsannának, most Szentpáli Janosnénak kezén van, nejének Kálnoky Katalinnak zálogosította el. Ugyanezen évben* Csáky és neje azt magukhoz váltották.
Km. prot. W. 21.
U. o. 47.
1676-ban* birtokosai: Kornis Gáspár, Kálnoky Sámuel és Csáky László.
E. F. L. XII. 5. A.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét, t. i. 2 jtelkét, noha azt első neje Kálnoky Katalin váltotta ki s annak fiainak kezén van, a fiscus elfoglalta.
U. o. XII. 5. A. 13. H. és Gyf. Misc. I. fasc. 3. nr. 33.
1694-ben* birtokosai a Csáky és Kornis családok.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1696-ban* gr. Kornis István itteni része 6 jobbágy és 2 zsellér.
Gr. Kornis ltár.
1707-ben* Bánffy Györgynek itt egy jobbágya, Kálnoky Sámuelnek szintén egy jobbágya volt.
Transilv. fasc. 9. nr. 74.
1723-ban* az itteni Cseffey részt birják: özv. Szentpály Ignáczné, Domokos János, Henter Zsigmond, Kálnoky Anna özv. Lugosi Ferenczné s gyermekei: Lugosi László, József s Ilona; gr. Petki Dávid és Sára Thoroczkay Jánosné.
E. F. L. III. 245. J.
1771-ben* Bak László szolgabiró egyik kisbirtokos.
L. Noszoly.
1772-ben* Csáky Imre mostohaanyját Haller Borbálát most kászoni Bornemissza Jánosnét itteni részének zálogösszegével megkinálja.
Km. Kolos C. 43.
5101786-ban* birtokosai: gr. Kemény Farkasnak van 9 jobbágya, gr. Kornis Antalnak 4, gr. Teleki Ádámnak 5, Barcsay Ferencznek 4 jobbágya 1 zsellére, gr. Lázár Józsefnek 4 jobbágya 1 zsellére, gr. Lázár Antalnak 3 jobbágya 1 zsellére, br. Cserei Mihály özvegyének 2 jobbágya 1 zsellére, br. Henter Ferencznek 2 jobbágya, br. Henter Istvánnak 3, br. Jósika Istvánnak 1, br. Apor Istvánnak 1, br. Domokos Antal özvegyének 1, gr. Rhédei Zsigmond özvegyének 1 zsellére, Pató Györgynek 1 jobbágya, Kozma János szabadosnak 1.
Erd. főkormányszéki levéltár.
1809-ben* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 6, gr. Kornis Antalnénak 3, gr. Teleki Lászlónak 4, br. Kemény Lajosnak 3/4, br. Apor Józsefnek 1, gróf Lázár Antalnak 1, Cserei Miklósnak 2, Horváth Dánielnek 2, Henter Ferencznek 1, Geréb Miklósnak 1, Széplaki Istvánnak 3, Kendeffy Ferencznek 1, Bak Jánosnak 1, Henter Farkasnak 1, br. Domokos Rózának 1/2 Henter Sámuelnek 1/2, Pató Györgynek 2 telke,
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Kemény Anna, gr. Haller István, Cserei Miklós, gróf Teleki László, Széplaki István özvegye, Henter István, Henter Samu, Horváth Dániel, gr. Lázár László, gr. Toldalagi Mihály özvegye, Henter Mihály és még 6 más kisebb birtokos.
Erd. kanczellária ltára.
1837-ben* gr. Lázár, br. Apor és Szabó család birja.
Hodor. Dobokamegye Esm. 745.
1863-ban* özv. gr. Bethlenné Haller Borbála, br. Jósika Samu, Lajos és János, br. Huszár Károly, Kozma István, Makrai László, Schilling János, Lendvay Károly, Száva Gáspár és Eszter, Felszegi Ádám, gr. Lázár Miklós, Jánki János utódai, Henter Farkas örökösei és Sinai László úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wesen 71–178. l.
1866-ban* az itt összeírt 61 füstből egy nemesi füst volt.
Erd. főkormsz. levéltár.
Nemesi jogú birtokos Szabó György.
1892-ben Fodor Miklós; 181 h. 657 öl. Örökség apósától néhai Szabó Györgytől. Jelenleg: Vlád Demján, Moldován László és Gyelán János vásár útján birnak.
Hagyomány szerint a községben hajdan óriások laktak, kik a falut is építették.
1603-beli* összeírás alkalmával az egész községben csak öt lélek maradt meg az előző évi nagy pusztítás után, a többieket az összes házakkal együtt elpusztították Básta hajdúi.
Urb. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
511Jelenlegi lakosai oláhok, főfoglalkozásuk: földmivelés és baromtenyésztés. Újév alkalmával a leányok a sertéseket kiengedik, hogy oly gyorsan jöjjenek a kérők, mint a kieresztett sertések az ólból. Az öntözködés Szent-György napján szokásos, hogy egész évben üdék és edzettek legyenek. Házilag készült öltözetben járnak télen, nyáron.
Házaik egy szoba és pitvar s gazdasági épületeik rakófa s főleg paticsból épitik szalmafedéllel.
Gör. kath. egyháza 1736–44-ben már fennállott, gör. egyesült lelkésze Máramarosból való, ns. Vlád Szilárd van megnevezve ez időből, utóda lett fia Kondrate.* Fából épült temploma az őrangyalok tiszteletére 1756-ban szenteltetett fel. Anyakönyveit 1824 óta vezetik.
Hodor. Függelék 96. l.
Papjai: Vlád Dani, Szilassy János, Rád Athanas, Buxbaum és Juga János, Keresztes Péter, jelenlegi Andrej János.
Ujabb időben felekezeti tanitót Aranyos-Szt-Mildóssal közösen tartanak.
1721-beli* összeírás szerint két fordulóra osztott határa kelet és nyugati irányban terül el; földje fekete-sárga, nem termékeny, de trágyázva jó lenne, őszbúzája tisztán terem, szénája jó; van tűzrevaló erdeje, hadi útba nem esik s így ennek terheitől mentes; őrölni és vásárba Szamos-újvárra járnak, melytől 3 mértföldnyire fekszik. Termőföldje 175 köböl vetésre való. Elvetettek ez évben: 38 köb. őszi, 18 köb. tavaszgabonát s termett 400 kalangya búza, 188 kal. zab, árpa, 38 kal. kender, van 4 véka törökbúzavetésük, egy véka borsó és lencséből lett 2 véka, lett 88 szekér szénája, 4 kapásra való szőlőjéből 15 veder bort szüretelt.
Erd. főkormsz. ltár.
A csicsó-pojáni Ster család czímere.*
V. Ö. Csicsó-Pojánnal. Siebmach. Wappenbuch.
1821-beli összeírás szerint (Cziráki-féle) határa III. osztályú.*
Hodor. Függelék 96. l.
1837-ben* gabonája, bora, tágas legelői s erdeje jobb sorsba helyezik.
Hodor. Dobokam. Esm. 745.
Jelenleg éghajlata gabonának, gyümölcsnek egyaránt kedvező, határa közepes jóságú. Főterménye a törökbúza, kevés búza, árpa, zab és len. Állatai közönséges szarvasmarha, juh és sertés s még kevesebb ló.
Iparral nem foglalkoznak, épületre való köve nincs. Gyümölcsösében közönséges alma, körtve s főleg szilva terem. Kisebb forrásai elegendő vizet szolgáltatnak s főleg „Borte” csorgója jó.
5121866-ban* a helység éhező lakosai közt 50 frt segélypénzt osztottak ki.
Hodor. Függelék 96. l.
Határhelyek: 1698-ban* Ograda; La Sztriserej; Csörgő; La frunte karbunuluj; Lunki; Doszul kincsi; La podásul; Ördögkút; La mazere; Intyiáta.
Erd. Tábla. Procur. Kasza XIV. 380.
1864-ben* Kerbunár (hajdan szénégető), Ograde Szimuluj (Szimiu telke), Ungyu Kutki, Czika, egykor falu, később erdő, most kaszálók, Kálya Mehaluluj, móhaji út, Brátu, erdős hely, Ivenyel (Ivaly nevű ember irtványa), Grábui (állitólag egy Gráb nevű legeltette itt juhait).
Pesti Frigyes gyüjt.
1898-ban: Óvás, Bratuj, Doszu Kolczuluj, Ungyu Kutki, Kerbunár, Bretyila, Grabuj, dülők.
1603-ban* 5 lakosa van, de egyetlen háza sincs.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1700-ban* van 16 jobbágy lakosa és az egész községben 16 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint 8 jobbágy, 9 zsellér, 2 kóborló lakója van, kik ez utóbbiak kivételével, 17 telken laknak, el van pusztulva 5 ház. Van benne adó alatt 26 ökör, 19 tehén, 2 borjú, 4 ló, 139 juh, 6 méhkas, 45 sertés.
U. o.
1750-ben* van egy nemes lakosa egy házastelken, 18 jobbágy 15 házastelken, 23 zsellér 20 házastelken és 3 ilyen özvegy és 6 kóborló, kiknek semmijök sincs.
U. o.
1837-ben* lelkek száma 280, házaké 49.
Hodor. Dobokam. Esm. 745. l.
1854-ben* lelkek száma 328.
Hodor. Függelék 96. l.
1857-ben házak szám 58, a lakosoké 340, ebből 4 róm. kath., 326 gör. kath. és 10 zsidó.
1891-ben 378 lakosból: 6 róm. kath., 367 gör. kath. oláh, egy ev. ref. és 4 izraelita. Házak száma 71, határa 1538 k. hold.
Adója 1898-ban 857 frt 89 kr.
