Debrek (Kis-).

Teljes szövegű keresés

Debrek (Kis-).
Nevének változatai: 1585-ben* Debrecse. 1593-ban* Dobrik-pojána. 1603-ban* Kis-Debrekh. 1607-ben* Kis-Debrik. 1611-ben* Kis-Debregh. Oláhul: Dobricsel.
Gyf. kápt. prot. Adam primus homo. 188.
Cs.-K. Torma cs. ltár.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87.
Torma cs. ltár.
U. o.
Neve a szláv: dobra, dubrava, dubrek szóból, mely nyelvünkön tölgyes erdőt jelent, alakult.*
Miklós. 48. l.
Először emlittetik 1585-ben* Debrecse néven.
Gyf. kápt. prot. Adam primus homo. 188.
Hegyek közt, szűk völgyben fekvő község, közvetlen a falu mellett egy óriás hegy emelkedik, melyen egykor tölgyfás erdő díszlett, festői képet nyújtva a szemlélőnek. Keresztül foly rajta a határán credo, Nagy-Debrek felé folyó „Dobricil” patak. Deéstől 35·9 kilométerre fekszik a bethleni járásban.
Hagyomány szerint ezelőtt kétszáz évvel e községtől déli irányban a „Csicsói” hegyoldalról költözött jelenlegi helyére, a hol szántás közben nagy kődarabokra akadnak, melyek arra engednek következtetni, hogy ott nagyobb épületek is voltak.
Szeszárma tartozéka, de mint ilyen, 1567-ben* a tartozékok közt még nem fordul elő, csak 1585-ben, tehát 1567–1585 közt keletkezhetett.
Km. Kraszna B. 52.
1585-ben* Harinnai Farkas, Miklós és János e birtok bitorlásától mindenkit eltiltanak.
Gyf. prot. Adam primus homo. 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent P. 19.
1590-ben* Harinnai Farkas Miklós és testvérének néhai Farkas Jánosnak fiai: Tamás, István, János. Ferencz és Mihály Báthory András 533ez igtatásának cllentraondtak, de eredménye nem volt, mert 1593-ban* is Báthory András bibornok tulajdona, kenéze: Mlié Páska, Vanka és Falus jobbágyok.
Km. prot. A. 35.
Cs.-k. Torma cs. levéltár.
1595-ben* Farkas Miklós a maga és testvérének néh. János fiainak Tamás, István, Ferencz és Mihály nevében a fejedelmet e birtok bitorlásától újra eltiltja.
Km. prot. A. 307.
Az 1603-ik évi* összeírás szerint Harinnai Ferencz birtoka.
Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1607-ben* Harinnay Miklós birja.
Torma cs. ltár.
1608-ban* Kendy István e birtokot Suky Annának Harinnay Farkas Miklós özvegyének s leányának Zsuzsannának (első nejétől Sigér Krisztinától), valamint Kun István s neje Erdélyi Margitnak, Harinnay Ferencz özvegyének s ettől való leányának Harinnay Krisztinának visszaereszti. 1612-ben* is ők birják.
Km. prot. D. 21. Szolnok int. K. 2, 13.
Torma cs. ltár.
1615-ben* Suky Kata Harinnai Erdélyi Miklós özvegye kapta osztályrészül életére, midőn leánya Zsuzsanna s unokája Farkas Kata itteni javaikon megosztoznak.
Erd. Tábla Prot. Szolga Joh. et Nic. 124.
1618-ban* Kun István birja neje jogán, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
Rettegi gyüjt.
1620-ban* birtokosa Farkas Krisztina Véczkei Balásffi Ferenczné.
Km. Szolnok int. H. 12.
1628-ban* birtokosa Kun István.
Torma gyüjt.
1653-ban* birtokosa Toldalagi Mihályné Huszár Margit.
Torma cs. ltár.
1658-ban* Toldalagi Mihálynak 15 adózó jobbágya volt.
U. o.
1691-ben* Stepán Erzsébet Toldalagi Jánosné itteni részét Vajda Lászlónak vetette zálogba.
Transilv. fasc. 3. nr. 19.
1694-ben* birtokosai: Toldalagi János, Macskásy László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1709-ben* Toldalagi Mihály e falu felét br. Pongrácz György és neje Keresztúri Krisztinának vetette volt zálogba, melyért perelt Toldalagi János, ele ennek testvére Krisztina Ugron Istvánné kiváltotta 1712-ben.*
Torma gyüjt.
Erd. főkormsz. ltár 35. sz.
1718-ban* Toldalagi János és leánya, 1726-ban is birják.
Torma gyüjt.
1750-ben* Macskási Krisztina birja.
U. o.
1786-ban* birtokosai: özv. br. Naláczy Istvánné Toldalagi Zsuzsannának van 22 jobbágya, 1 zsellére, özv. Dózsa Mihálynénak gr. Bethlen Juliannának 22 jobbágya.*
Erd. főkormányszéki ltár.
Lásd a birtokosokat Felső-Egresnél.
5341811-ben* Rhedei Pálnak van itt 10 és 8/12 jobbágytelke.
Megyei ltár.
1816 körül* gr. Mikó Károlynak 102/3, Rhedei utódoknak 102/3 jobbágytelkük van itt.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak van 23, Hollaki Antalnénak 21 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* gr. Bethlen Borbála gr. Traunné és Hollaki Ferencz úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 90–187. l.
1866-ban* az itt összeírt 72 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg (1898) nagyobb birtokosok a Bolbosz családbeliek.
Hagyomány szerint e falut a favágó szlovének alapították, kik-huzamos időn át itt lakva, a Moldovából bejött jelenlegi Bolbosz család őseivel összeházasodva, származtak a mai oláh lakosai. Főfoglalkozásuk a földmivelés és baromtenyésztés, de szűk és kevésbbé termékeny határa nem nyújt elegendő anyagot a megélhetésre, azért a szegényebbek egy része Oláhországba megy munkát keresni, de télire haza kerülnek, főképen karácsonyra, hogy együtt ünnepeljenek, a midőn a betlehemesek házról-házra járják be a községet. Öltözetük házilag készült vastag daróczszokmány és bocskor; táplálékuk a málé. Házaikat s gazdasági épületeiket boronából építik szalmafedéllel.
Gör. kel. egyházközség, temploma fából épült, harangjai a szomszédos községekénél nagyobb, egyikén szláv betűs felirat.
Papjai a Bolbosz családból kerültek ki, jelenleg Perhaicza Péter. Gör. kath. lakosai az ispánmezei egyházhoz tartoznak.
Iskolája az ötvenes évek végén keletkezett, Cs.-Polyánnal közösen tartanak tanitót.
Széltől védett helyen fekvő község, határát jég ritkán bántja, levegője egészséges.
1750-ben* határának egy része közepes termő, más része hegyes és terméketlen. Szükségletüket terményekből és baromtenyésztésből fedezik, melyeket Deésen, melytől 2 mértföldnyire fekszik és a szomszédos Retteg és Bethlen vásárain árusítanak el. Határa két fordulóra osztott, 6–8 ökörrel szántható, trágyázást megkívánja, de hegyes volta miatt nem szokták s nem is lehet. Őszi búza köble négy 30 kévés kalangyát ad s kalangyája másfél véka szemet ereszt; tavaszi vetésük egyedül a zab, melynek köble 3 kalangyát, kalangyája két vékát ad. Erdőben bővelkedik, legelője kevés; van évenként kaszálni szokott rétje 535s más részét fordulónként kaszálhatják. Adó alatt van: 365 köb. vetésre való szántó, 104 szekér szénarét, 1593/4 köb. búza, 124 köb. zab, 10 köb. borsó, lencse, köles és törökbúzaföld, 97 jármas ökör, ló, 97 tehén, 29 tulok, csikó, 214 juh, kecske, 58 sertés, 143 méhköpű, pálinkafőző üst 1 frt 12 krt jövedelmez.
U. o.
1822-ben határa 3-ad osztályba soroztatott.* Adó alatt van ekkor 4743/4, köbölnyi szántó, 487 1/4 szekérnyi kaszáló, 26 ökör, ló, 29 tehén, 2 bornyú, 10 sertés.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határának földje a falutól délre még meglehetős jónak mondható, nagyobb része pedig agyagos és nehezen mivelhető. Főter-ménye a törökbúza; a magyar fajta szarvasmarhán kivül juhot, kecskét tenyésztenek, közönséges fajú gyümölcsfáin kivül alma, körtve s főkép a szilvát szaporítják.
Egyetlen jó ivóvizet adó forrása a községi iskola mellett van, a többi kevésbbé iható szikes vizet ad.
Van egy felülcsapó egy kerekű és kövű malma.
Határhelyek:1864-ben* Koaszta Blegyi, hegytető; Valya Blivaruluj, árok; In Zepogyineu, szántók; Koaszta Altáruluj, hegytető; Pojenicza Gyercsi, irtvány és szántóföld; Gyalu lui Veszoj, Pojana Dóri, Pereu Ringoiczi, sziklás árok; Ringoicza, szántóföld; Doszu Plejuczuluj, Ringoja csemike; Ringoja cse maré, Valye Szelatruculuj, Szeletrucu, Csokenyaska, Doszu Csokenyeszki; Doszu Sztrimturiloru, Zsezuinyile, Tyinasza, Válye Tyinoszi, Pe dupa gyál, Valye pe dupa gyál, Csetecze, Koaszta Bolboszu, Kurpenyásza, Gyalu lui Simon, Doszu grapi, Pe szinzseru, Pojenicza bábi, Picsoru Boariului, Tziklejele cu Pojenyiczele, Kunkurile, Valya Borzi, Szeketurele, Valya Ignyi, Doszu lui Kosztán, Pe szup sztenyi, Pe szup pripoare, Valya Sojmului, Facza Sojmului, Doszu Sojmuluj, Pe zepozi, Valye kurpenuluj, Koaszta Zepozilor.
Pesti Frigyes gyüjt.
1603-ban* összesen 6 lakosa van s 6 háza.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87.
1703 körül* történt hivatalos összeírás szerint 18 jobbágy, 4 zsellér lakosa van, kik 22 házban laknak, el van pusztulva 5 ház. A jobbágyok és zsellérek egy évi adója: 27 frt 30 kr., 7 köb. búza s ugyanennyi zab, 2 és 1/2 szekér széna s egy vágómarha.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakossága 1750-ben*: 32 jobbágy, 6 telkes és 2 e nélkül való zsellér, 3 kóborló és 1 külső birtokos, kik 40 házastelken laknak. El van pusztulva 6 telek. 1730-ban ötből kihaltak, többet a földesúr Harinára 536költöztetett, kettőt Macskássy Krisztina bir, kettőt a község lakói mivelnek s adóznak érette.
U. o.
1822-ben* 46 gör. nem egyesült családfő lakosa van.
Megyei ltár.
1831-ben* lakosok száma 296.
Consign. Stat. topograph. 87. l.
1857-ben házak száma 69, lelkeké 376, ebből 359 gör. kel. és 17 izr.
1886-ban lakossága: 14 gör. kath., 363 gör. keleti és 3 izraelita, együtt 380.
1891-ben 483 lakosból 8 gör. kath., 466 gör. kel. és 9 izraelita. Házak száma 87, határa 2453 k. hold.
Adója: 1749-ben* 221 frt 12 kr. 1755-ben* 173 frt 49 kr. 1775-ben 362 frt 21 kr. 1822-ben 241 frt 47 kr. 1898-ban 950 frt 51 kr.
E. F. ltár.
U. o.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages