Derzse (Magyar-).
Derzse (Magyar-).
Erd. Muz. és Dl. 28898.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
Gyf. Doboka f. 4. nr. 2.
Nevét a szláv drzava, drzsa szótól vette, mely birtokot jelent, de Derzs egyúttal személynév is.
Fekszik a rajta keresztül folyó azon patak völgyében, mely Dobokán át a Kis-Szamosba szakad, a Vulturhegy keleti aljában, Deéstől 45·9 kilométerre, a szamosujvári járásban.
Derzse első megnevezett birtokosai Visontai Pálnak fiai Péter és János, a kik Hevesmegyéből* szakadtak ide, valószinüleg a szintén odavaló Aba nemzetségbeli Czente családdal együtt.
Fejér Cod. IX. vol. I. 598.
277Ezeket 1337-ben* Derzse tulajdonjogáért perbe fogják Dobokai Miklós fiai János, László, Miklós és Lökös. A felek azonban 1340-ben* per közben úgy egyeztek ki, hogy a Visontaiak Derzsét a Dobokaiaknak Csobolóért cserébe adják, ezentúl tehát Derzsét a Dobokaiak birják.
Erd. Múz. Dl. 28898.
U. o.
1433-ban* Dobokai Lökösfi Lőrincz fia János itteni részét testvérének Mihálynak veti zálogba 26 arany frtért oly feltétel alatt, hogy azért Jánost fával és szénával ellátni köteles.
Dl. 27464.
1434-ben* Dobokai János fiai Miklós és Mihály Derzse egyharmad részét, melyet Dobokai Imrétől birtak zálogban, 52 arany frtért Dobokai Imre fiainak László és Miklósnak visszaeresztik.
Tört. Tár. 1889. évf. 1748. l. Erd. Múz. és Dl. 27296.
1444-ben* Dobokai István négy itteni telkét Csehi Pánczél Péternek veti zálogba.
Km. prot. Széllyes 83.
1457-ben* Derzsei Lökös János és Lökös Péter birnak itt.
Dl. 27483.
1460-ban* Dobokai Lökös Péter fia György, fia János itteni részét Kusalyi Jakcsi Györgynek veti zálogba.
Km. prot. C. 52.
1461-ben* Dobokai Lökös Lőrincz fiának Jánosnak özvegye, Dobokai Lökös György fiát Jánost az itteni részből való hitbére fejében nyugtatja.
U. o. 56.
1462-ben* Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda itteni részét, mely rá valószinüleg birói úton szállott, Komjáthi Jánosnak adományozza és Bethlenösi Bethlen Domokos alvajda őt beigtatni rendeli.
Székely okltár. I. 191. Dl. 27323.
1467-ben* Mátyás király az ellene pártot ütő Dobokai Miklósnak itteni és marói, nyárlói, szentgyörgyi, cebernyei (?) részét Mindszenti János viczeajtónálló mesterének s testvéreinek Mátyás, Miklós és Margit asszonynak adományozza Szebenben kelt parancsában.
Dl. 27493.
1471-ben* Gyerővásárhelyi Gyerőfi Miklós fiai Gergely és György itteni részüket, melyet Dobokai Lökös János Dobokai Lökös Mihály özvegyének Gyerőfi Miklós leányának hitbére fejében elzálogosított s így most az ő kezükön van, Csupor Miklós erdélyi vajdának vetik zálogba.
Km. prot. f. 95.
1472-ban* Rédei János erdélyi alvajda itteni részét, melyet Gyerővásárhelyi Gyerőfi Miklós fiától Gergelytől birt zálogban, most Komjáti János görgényi várnagynak zálogosítja el.
Dl. 27531.
Ugyanekkor* Mindszenti János itteni részét Deési Oláh Jánosnak és Péternek adományozta oda, a kiket abba 1472-ben* be is igtattak.
Dl. 28628.
Dl. 27344.
2781479-ben* Iklódi Deési Péter és János néh. Dobokai Miklósnak itteni része iránt perbe fogták Dengelegi Pongrácz János volt erdélyi vajda fiát Mátyást és Komjáthi Jánost, de elvesztvén perüket, királyi kegyelemmel új pert indítottak.
Dl. 27536.
1481-ben* Derzsei Komjáthi Mihály és Miklós.
Km. prot. i. 14.
1482-ben* Derzsei Májadi Mihály egyik birtokos.
Dl. 27370.
1484-ben* Deési Péter óvást tesz az ellen, hogy egy őt illető itteni részt néh. Dengelegi Pongrácz János vajda Komjáthi János, Miklós és Mihálynak adományozta.
Km. prot. i. 49.
1490-ben* Kiskapusi Gyerőfi Gergely itteni 6 telkét, mely reá hitbér jogán szállott, Derzsei Komjáthi Miklósnak és Mihálynak veti zálogba.
Dl. 29060.
1491-ben* Bánffy Ferencz neje Dobokai Katalin itteni részétől tiltja iklódi Deésy Pétert.
U. o. 27380.
1492-ben* néh. Dobokai Sánta László fia Salatiel atyjafiát Májadi Mihály fiát Miklóst, itteni részének eladásától eltiltotta, minek folytán Májadi ezen eladást, melyet még kiskorúságában tett, most visszavonta s azonfelül magvaszakadása esetére Dobokai Salatielt tette örökösévé.
Km. protest. S. 17.
1493-ban* Herczeg Mihály özvegye Luczia, Dobokai Lökös Lőrincz fia János leánya, atyjának itteni részéből köteles részét követeli annak birtokosaitól, t. i. Dobokai ifj. Kántor Mihály fiaitól Pál, Márton és Balázstól, Dobokai László fia Salatieltől és végül Májadi Mihály fiától Miklóstól.
Dl. 27383.
1495-ben* Májadi Mihály fia Miklós itteni részét Dobokai Sánta László fiának Salatielnek veti zálogba.
Km. prot. M. 94.
1503-ban* Herczeg Mihály özvegye Luczia néh. Dobokai id. Lökös János leánya óvást emel az ellen, hogy Dobokai Salatiel és Miklós az atyjának itteni részéből neki járó hitbért kiadni nem akarják.
U. o. O. 3.
1507-ben* Dobokai Mihály a Miklós fia egyik birtokos.
Dl. 27245.
1516-ban* néh. Dersei Komjáti Péter fiai: János, Péter, Márton, Gáspár és Dersei Dobokai Farkas birtokosok.
Erd. Tab. Procur. Pál XXVII.
1518-ban* II-dik Lajos király Dersei Komjáthi Péternek összes dobokamegyei javait, mivel több kolozsvári kereskedő kirablása miatt nemcsak főbenjáró vétségbe esett, de magva is szakadt: Kémeri Tamásnak adományozta oda, de ennek Kendy Gál ellentmondott.
Dl. 27413.
2791524-ben* néhai Dobokai Bessenyei Bernád gyermekei: Ferencz, Orsolya, Fruzsina, Kata, Zsófi II-ik Lajos király által itteni javaikban megerősittetnek.
Gr. Bánffy ltára.
1525-ben* Dersei Komjáthi Péter, mint fogott biró emlittetik.
Dl. 32423.
1525-ben* Dersi Dobokai Miklós.
U. o. 29032
1537-ben* Dobokai Miklós s fiai: Imre és Farkas itteni részüket mely Komjáthy Péternél van zálogban,* leányának, illetőleg nővérüknek Pénteknek s férjének Szeremlyéni Zsigmond kir. titkárnak adományozzák.
Km. Doboka. D. 97.
Km. prot. Extraxit 186. 6. Km. Doboka. S. 48, 69.
1538-ban* Szeremlyéni Zsigmond s neje ezen részbe be is igtattatnak, midőn annak Dobokai Miklós ellentmondott, de mivel az ebből keletkezett perben Dobokai M. meg nem jelenvén, elmarasztaltatott, új igtatás lőn elrendelve.
U. o. 65.
1539-ben* Szeremlyéni Zsigmond s neje Péntek asszony János király ítélete alapján Dobokai Miklós ellen egy itteni rész birtokába igtattatnak.
Km. prot. 1536. 18.
1543-ban* Dobokai Miklós egy itteni üres telkét Nagy Mihálynak adja.
Km. ltár. Prot. Antonii Notarii pag. 23.
1543-ban* Dobokai Miklós s fiai Imre és Farkas s leányai Katalin Kémeri Tamásné,… Zelei Káplyán Imréné s Borbála Polyák Mártonné, Szeremlyéni Zsigmondot az itteni résznek Horváth György almási várnagy részére való eladásától tiltják.
Km. prot. Széllyes 14.
1550-ben* itteni birtokos Bánffy Mihály.
Km. Doboka. G. 27.
1553-ban* Dobokai Miklós fia Imre 2 jtelkét (Bonka, Pete) Dobokai Ferencznek s fiának Istvánnak eladja.
Km. prot. Izabellae Reg. 18.
1554-ben* egyik birtokos Komjáthy Péter.
Km. T. 31.
1555-ben* Dobokai Farkas egy itteni telkét Vajdaházi Nagy Antalnak adományozza.
Km. prot. Izabellae Reg. 24.
1568-ban* Jenői Dobokai István és Dersei Dobokai Farkas.
Nádudvary cs. ltára.
1575-ban* Dobokai Imre és István Hidalmási Kántor Jánosnak, kinek itt 2 puszta telke van, 2 jobbágytelket adnak cserébe.
Nádudvary cs. ltára.
1576-ban* Dersei Komjáthi Gáspár, János és Pál.
Gyf. kápt. div. Cott. II. fasc. 3. nr. 13.
1577-ben* Kántor János és Aknay Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory. 100–103.
1579-ben* Komjáthi Mihály, Gáspár, János, Dobokai Farkas és Ferencz birtokosok.
Gyf. Cent. D. 67.
2801579-ben* birtokosai: Dobokay Imre és István.
Km. prot. 1578. 62.
1582-ben* Dobokay Imre egy jtelkét (Fazakas) Tötöri Balázsnak veti zálogba.
Km. Doboka. D. 70.
1582-ben* Komjáthi Mihály két jtelkét (egyik Varga Bálint) 86 frtért Tötöri Balázsnak veti zálogba.
U. o. K. K. 40, 74.
1582-ben* Dobokay István (neje Ombozy Kata) itteni részét Tötöri Balázsnak veti zálogba egy jobbágyán kivül.
U. o. T. 4.
1583-ban* Dobokay Farkas egy Teke Ferencz és Katona Ambrus háza mellett lévő itteni telkét veti zálogba.
U. o. D. 66.
1586-ban* Komjáthy Mihály a gabonának szűk volta miatt itteni malmát Teke Ferencznek eladja.
Km. Lymbus.
1588-ban* Komjáthy Mihály, Dobokay Ferencz birtokosok.
Gyf. Doboka f. 4. nr. 42.
1591-ben* Sárdi Budai Ferencz itteni részét nejének Tamásfalvi Annának adja cserébe.
Km. prot. A. 70.
1593-ban* Dobokay Ferencz és Pál birnak itt.
Gyf. Doboka fasc. 4. nr. 2.
1593-ban* Komjáthy Mihály vallja, hogy ő 1586-ban éhínség miatt itteni részét Kendy Sándornak, udvarházát pedig 1590-ben Kendy Gábornak vetette zálogba, most tehát hogy udvarházát kiválthassa, azon elzálogosított részét Kendy Sándornak eladja.
Km. prot. A. 260.
1594-ben* birtokosai: Komjáthy Mihály, Pán János, Buday Ferencz, Kántor Gábor.
Km. Szolnok. int. G. 8. R. 16.
1596-ban* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak itteni részeit Mihály havaselvi vajdának adományozza, a kit abba a többi ottani birtokosok Ravazdy György, Komjáthy Péter és Mihály, Teke Ferencz és Dobokay Ferencz jelenlétében beigtatnak.
Km. Doboka M. 45.
1597-ben* Budai Ferencz és Szalai Borbála.
Gyf. Cen. Extraord. BB. 21.
1598-ban* Kántor Gáborné Básthy Borbála tiltakozik az ellen, hogy férje itteni részét Teke Ferencznek elidegenítette.
Km. prot. A. 154.
1601-ben* Dobokay Ferencz fia Miklós, atyját eltiltja attól, hogy itteni részére nézve Hosszú István kolozsvári polgárral egyezséget kössön. Ugyanez évben Tiboldi György és Bögözi András itteni nemesi részért vallatást eszközöltetnek.
Km. Doboka. Q. 66.
1602-ben* itteni birtokos Szemere János, kinek itteni s más helyt levő birtokát Básta minden dúlás ellen biztosítja.
Gróf Kornis ltára.
2811604-ben* Dobokay Judit, előbb Tömöri Andrásnak, majd Kászoni Ferencznek, most pedig Szemere Jánosnak neje, halála esetére itteni részét férjére hagyja.
Km. prot. B. 210.
1607-ben* Dobokay Mihály, örököse nem lévén, itteni részét nővéreinek Szemere Jánosnénak és Szilvási Andrásnénak hagyja.
U. o. 288.
1614-ben* mivel Gyulafehérvári Mészáros Péter 1608-ban a hűtlenségbe esett néh. Komjáthy Péternek itteni részét a fejedelemtől adományban nyervén, az igtatás alkalmával tévedésből néh. Buday Ferencz leányának Annának apai részét is neki igtatták s azt ő mostanig birta, most tehát Buday Anna azon részét s egy másikat, melyet atyjának néh. Komjáthy Mihály vetett zálogba, Mészárosnak eladja s ugyancsak ő 1615-ben* Ercsei Toldalagi Györgytől egy jobbágyot vesz.
Gyf. prot. Magnificat 147.
Km. Doboka. T. 88.
1615-ben* mivel a fejedelem néhai Dobokay Imre, István és Farkas itteni részét magvaszakadtával Péchi Simon kanczellárnak adományozta oda, de az igtatásnál Dobokay Katalin Nádudvary Jánosné és Somlyai Judit Szilvásy Andrásné annak ellentmondtak, Péchi arról az ő javukra lemond.
Km. prot. K. 8.
1616-ban* Szemere János itteni részét, melyet* Somlyai Judit Szilvási Andrásné ősei Kászoni Ferencznek, ez ismét nejének Dobokai Juditnak vetett zálogba s Szemeréhez menvén férjhez, az ő kezén maradt, nejére Ördög Zsuzsánnára hagyja.
U. o. 27.
U. o. 46.
1617-ben* idevaló egyik birtokos Komjáthy Mihály.
Dr. Vajda János cs. ltár.
1618-ban* Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné tiltakozik az ellen, hogy itteni anyai része iránt, férje tudtán kivül néh. Teke Ferenczczel egyezséget kötött.
Km. prot. K. 72.
1620 körül* Péchy Simon kanczellár Dobokai Kata és Somlyay Judittal itteni birtokát elcseréli.
Hodor. Függelék Dobokavármegye esmertetéséhez. 1837–66. Kézirat az Erd. Múz. Egyl. könyvt. 59. l.
1620-ban* mivel Mészáros Péter az itteni Komjáthi részt Báthory Gábor által magának adományoztatta, noha annak néhai Komjáthi János után fiára Mihályra kellett vala szállania, most Komjáthi Mihály a pertől eláll, Mészáros pedig egy itteni udvarházat, egy jtelket s öt puszta jtelket enged át neki.
Km. prot. C. 109.
1630-ban* Mészáros Péter 4 itteni telkén kivül, melyet fiára Istvánra hagyott, többi részét nejére Szász Borbálára hagyja.
Gyf. Cent. Z. 74. és 16. L. Reg. 223.
1631-ben* néhai Mészáros Péter özvegye Szász Borbála s fia 282István azon Mészáros Péter hagyatékát maguk és a többi gyermekek közt felosztják.
Km. Dob. S. 87.
1632-ben* Szász Borbála Mészáros Péter özvegye itteni részét Tököli Mártonnak veti zálogba.
Km. prot. I. 38.
1636-ban* Szász Borbála s atyjafiai Vessződi Varsányi Benedek és Szász Kristóf itteni udvarházát özv. Tököli Mártonné Hosszú Zsófiának s leányai Filstich Borbála Krajczár Andrásné s Filstich Zsófia Beke Pálnénak zálogba vetette.
Km. Doboka. S. 75.
1638-ban* a fiscus Teke Lukács fia György, fia ifj. János itteni részét magvaszakadtával elfoglalta, de a női ágon lévők* annak ellentmondtak.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46.
Lásd ezeket M.-Köblösnél.
1639-ben* Mészáros István itteni részét nejének Ördög Borbálának eladja.
Km. prot. M. 86.
1641-ben* Nádudvari István itteni részét Kolozsvári Ajtoni Istvánnak adja cserébe.
U. o. 163. Doboka. A. 19. és Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32.
1644-ben* Rákóczy György még 1638-ban a hűtlenségbe esett (átcsapott az ellenpárthoz) Mészáros Istvánnak itteni 2 1/2 telkét Kidei Szénás András ductornak (nemesek hadnagya) adományozta.
21. L. Reg. 30.
1646-ban* Krajczár Andrásné Filstich Borbála nővérét Beke Pálnét itteni anyai részük elidegenítésétől tiltja.
Km. Neor. P. 9.
1650-ben* Veres István itteni részét, melyet Kolozsvári Hosszú Zsófia örököseitől váltott magához, szüleire Veres Péter és Nagy Sárára, holtuk után öcscsére Boldizsárra hagyja.
Km. Lymbus.
1651-ben* azon Veres István özvegye Szilvási Judit, ezen részt második férjével Galgói Rácz Péterrel együtt Veres Pétertől magukhoz váltván, azt az asszony férjére Ráczra hagyja, de 1653-ban* néhai Dobokay Farkas fia Ferencz leánya Katalin: 1. Némai Menyhért, 2. Murvai János özvegye s fia Némai Ferencz Rácz Pétert ettől eltiltják.
Km. prot. IIII. 43.
U. o. 111.
1653-ban* Rácz Péter fejedelmi megerősítéssel abba be is igtattatik.
26. L. Reg. 142, 220. és Km. Doboka. R. 2.
1653-ban* Komjáthy Mihály itteni részét leányaira: Katalin Szabó Kiss Istvánné s Orsolyára Nánási Mihálynéra hagyja.
Km. prot. IIII. 136.
1655-ben* II. Rákóczy György Kidei Nánási Mihályt s nejét Komjáthy Orsolyát itteni részükben, melyet Komjáthy Mihálytól kaptak, megerősíti, de ennek 1656-ban* Érszentkirályi József ellentmondott.
26. L. Reg. 484.
Km. prot. 1656. l.
2831662-ben* Alparéti Bándy Györgynek Mészáros Zsuzsánnától való leánya Erzsébet, itteni részét férjére Csernátony Istvánra hagyja.
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 5. nr. 39.
1670-ben* Rácz Péter neje jogán birt itteni részét végrendeletileg leánya Krisztinára hagyja.
Kudui Rácz Gyula cs. ltár.
1678-ban* itteni birtokosok: Csekelaki Varsányi Péter, Macskásy Klára Kun Istvánné.
E. F. L. XII. 13. Q.
1694-ben* birtokosai: Bánffy Mihály, Jósika Imre, Varsányi Péter, Nánásy János és Hidy Istvánné.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1702-ben* birtokosai: Varsányi Benedek, Enyedi Zsigmond, Varsányi Péter, Marjay Albert; egy telkes nemesek: Nemes Fülöp, Nemes Tódor, Jonucz, Márián János és Sándor.
Erd. főkormsz. levéltár.
Dobokai Nagy János idevaló birtokos leánya Nagy Kata Somogyi Ambrusné, ennek fia András és ennek gyermekei: Somogyi Zsigmond, Gábor, Mária Dali Péterné itteni részeiket 1718-ban* eladják Káli Kun Istvánnak és neje Keserű Zsófinak.
Apor ltár.
1738-ban aug. 11-én Kolozsvárt kelt szerződés szerint* Kemény János itteni részét több más falubeli részeivel zálogba adja Káli Kun Istvánné Keserű Zsófiának s vejének Földvári Ferencznek.
Torma gyüjt.
1758-ban* Kidei Nánásy Mihály és József idevaló birtokosok azon részben, melyet egyik ősük 1644 körül Rákóczy fejedelemtől kapott.
Hodor. Függelék 59. l.
1759-ben* birtokosok: Varsányi Benedek, br. Kemény Ádámné, Szénássy András és József, törökfalvi Török János, gr. Gyulay József, Földváry Ferencz, gr. Bánffy Dénes, kinek van 4 öröksége, melyet ősatyja Bánffy Mihály nagyesküllői Ördög Mihálytól vett zálogjogon.
Hodor. II. pótjegyz. Dobokavármegye esmertetéséhez 1872. Erd. Muz. Egyl. Könyvtár 3. l.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
Gyf. Cent. CC. 63.
1761-ben* itteni birtokosok: Veglai Horváth János és István.
Km. Neor. Q. 48.
1768-ban* a Nádudvary jogon birnak itt Czegöldi László és Korody László.
Erd. kir. tábla 1804 jan. 10-én kelt itélete szerint.
1769-ben* Komjáthy-féle birtokhoz Jokus Mihály igényt tart.
Erd. kir. Tábla Procur. Csipkés Boldizsár, Csákány ltár.
1769-ben* botházi Szarvadi József egyik birtokos.
Megyei levéltár.
1770-ben* összeírt birtokosok: Korodi Ferencz, Kismarjai Marjai Gábor anyai, Magyar-Dellőapáthi Somai Gergely, Csekelaki Varsányi Ferencz apai s Gyarmathi János férji jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
2841774-ben* Nánásy Klára Hatházi Zsigmond özvegye egyik birtokos.
Erd. Tábla Procur. Csipkés. Csákány ltár.
1777-ben* Jokus Mária Balog Istvánné egyik birtokosa.
U. o.
1780-ban* néh. Csanádi Istvánnak itteni 2 telkét annak magvaszakadtával Czikó Pál özvegyének Csernátoni Rózának inscribálta. Többi birtokosok: Hatházi Mihály, Szénási József, Komolai Bálint, Nánási József, Szarvadi család, Somai Elek, Szeredai család, gr. Székely Ádám, Marjai Gábor, Váradi Kata Varsányi Zsigmondné, gr. Bánffy Dénes, vargyasi br. Dániel István, Somai Sándor, gr. Földváry utódok, Varsányi Ferencz, gr. Kendeffy Elek, gr. Gyulai József. Ugyanekkor* a Komjáthy jogon való egyik birtokos Hatházy Zsigmond.
E. F. L. XII. 10. F.
Erd. Tábla. Procur. Csipkés. Csákány ltár.
1782-ben* Bogdán József egyik birtokos, neje Babos Erzse jogán.
Hodor. Függelék 59. l.
1788-ban* Csákay István vissza akarja váltani egy itteni részét Somai Sándortól.
Erd. Tábla. Procur. Csipkés. Csákány ltár.
1801-ben* birtokosai: gróf Bánffy Györgynek van 9, gróf Gyulay József özvegyének 4, báró Bánffy Sándor özvegyének 2, báró Josinczi Mihálynak 2, gróf Teleki Sámuelnek 1, gróf Rhédei Ádámnak 1, gróf Lázár Józsefnének 3, báró Kemény Simon özvegyének 2, gróf Kendeffy Elek özvegyének 1, Somai Andrásnak öröklésből 5, Nánási jogon 3 és Korda Sámuel özvegye jogán 1, Szarvadi Józsefnek 2, Salánki Lászlónak 2, Horváth Lászlónak 1, Rácz Lajosnak 1, Varsányi Pálnak 2,* Bogdány Károlynak 1/2, Varsányi Sárának 1/2, Török Eleknek 3, Török Farkasnak 1, Babos Imre özvegyének 1, Petkes István özvegyének 1, Czikó Ferencznek 1, Marjai Istvánnak 2.
Erd. főkormsz. ltár.
150 év alatt birtok nagyságban fénylett Varsányi család Buday Ferencz: Polg. Lex. szerint innen kikopott. Varsányi Benedek neje Beszpremi Orsolya jogán birt itt fia II. Benedek fia Ferencz, Fia I. Pál, kinek fiai II. Pál és József itteni birtokukat eladták.
1803-ban* a Hatházi és Nánásy család itteni birtokukon megosztoznak.
Erd. Tábla. Procur. Csipkés. Csákány ltár.
1804-ben* kelt ítélet szerint néhai Bánffy Sándorné Kemény Ágnes halálával maradt itteni javak Mósa Lászlóné gr. Mikó Kata, Simándi Lajosné Palkó Zsuzsa, Szegedi Ferencz, Incze István és Ferencz, mint felperesek, Szarvadi Farkas és János, Vas Zsuzsa Balog Istvánné, mint alperesek közt két részre osztattak.
Megyei törvsz. ltár.
1809-ben* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 7 telke, gr. Gyulay Józsefnének 4, gr. Eszterházy Jánosnak 8/12, gr. Teleki Sámuelnek 1, gr. Rhédey Ádámnak 1, br. Kemény Simonnénak 1, gr. Kornis Jánosnak 2, Kendeffy Józsefnek 6/12, br. Josinczi Mihálynak 1, Somai 285Sándornak 9, Nánási részre (Mihály) 2,* Török Eleknek 4, Török Farkas 1, Ballok Istvánnak 3/12, Czikó Ferencznek 2, Vajna Istvánnak 6/12, Zejk János örökösének 1, Székely Eleknek 5, Varsányi Pálnak 3, Szarvadi Józsefnének 3, ifj. Miklós Józsefnek 2, Csike Istvánnak 2, Csegöldi Lászlónak 3/12, Marjai Istvánnak 1, Rácz Lajosnak 2, Horváth Lászlónénak 2, Babos Imre és Gábornak 2,* Petkes Istvánné utódainak 6/12, Aknai Józsefnek 6/12,* Bakocs Gábornak 2, Hatházi Györgynek 2,* Hatházi Istvánnak 2, Merczán Tódornénak 1, Merczán Juonnénak 6/12, Bogdány Károlynak 6/12, Balog Gábornak 2* Sinkován Gábornak 1,* az oláh egyháznak 6/12, Jakab Albert.*
Erd. főkormsz. ltár.
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
*-gal jelöltek ez évi megyei nemesi felkelésben, mint közvitézek vettek részt. (Hodor, Függelék.)
1814-ben* Somay Sándorné, Nánási rész, Székely Elek, Török Ferencz és Dániel, Czike István, Varsányi Pál, Miklós József, Sinkován Gábor, Nánási Jánosné, Szilágyi Imre, Bájó László, gr. Bánffy József, az Ördög családtól vett négy ősi telek, Horváth Lászlóné, Vajna István, gr. Teleki Samu, gr. Rhédey Ádám, gr. Bethlen Ádámné, Kendeffy Józsefné, br. Kemény Simonné, Zeyk János, Török Farkas, gr. Eszterházy János, Czike Ferencz, Ballok István, Szőllősy Mózesné, gr. Kornis János, Aknay József, Babos Imre.
Hodor. Függelék 59. l.
1820-ban* birtokosai: gr. Bánffy József, Székely Elek, Varsányi Pál, gr. Eszterházy János, gr. Bethlen Ádám özvegye, Török Farkas, Török Dániel, gr. Kornis János, gr. Teleki Samu, br. Kemény Simon, Kendeffy József özvegye, Miklós József, Somai Sándor özvegye és még 7 más birtokos.
Erd. kanczellária ltára.
1837-ben* birtokosai: Rédey, Bánffy, Kornis, Bethlen grófok, Somai utódok, Székely, Miklós, Török, gr. Kemény Simon utódai, Kendeffyné, Csike, Teleki József gróf özvegye, Diósy, Balog, Nánásy, Hatházy, Szőllősy, H. Derzsy, Ballok, Aknay, Sinkován, Alvincziné, Hodor, Babos, Bakocs, Varsányi utódok és Czikó nemesek.
Hodor. Dobokavármegye esmertetése. Kolozsvár. 1837. 606. l.
1848-ban* jobbágyokat vesztettek Somai Pál, Török József, gróf Bethlen Hermina gróf Pejachevichné, Neumister Szaniszló, gróf Rhédey Mária és társai, Moncsa Simon, gr. Teleki Domokos, Korda György, gr. Eszterházy Dénes, Dráveczki Juli özv. Somay Lajosné, Veér Róza Kendeffyné, Hodor Károly, Hodor Mária özv. Farkasné, Durus Karolina, Török Teréz, Somay Judit.
Erd. főkormányszéki ltár.
1863-ban* Somay Pál utódai, Török József 4 jobbágytelek után, gr. Pejachevichné gr. Bethlen Hermina, Dr. Neumister Stanislaus, gr. 286Rhédei Mária és örökösei, Moncsa Simon, gróf Teleki Domokos, gróf Eszterházy Dénes és Korda György, Draveczky, Kendeffyné szül. Weér Róza, Hodor Károly, Farkasné Hodor Mária, Durus Károly, Török Teréz, Somay Judit.
Urb. Wesen. 68–173. l.
1866-ban* az itt összeírt 121 füstből 16 nemesi füst volt.
Erd. főkormányszéki ltár.
Nemesi jogú birtokosai voltak: gróf Bánffy Miklós, báró Bánffy Dániel, gróf Teleki Károly, Miklós József és Sándor, Török József és Ferencz, Keczeli Albert, Bandi József és Lajos, Kis Károly, Mihályi Sándor és Imre, Nánási János, Gombás Zsigmond, Babos Sándor, id. István és Károly, Hatházi Zsigmond, János és Ferencz, Hunyadi Károly, Fábián Márton, Aknai József, Lajos és Károly, Illyés István, László János, Fodor István, Teleki Mátyás, Czégéni Márton és Miklós, Nemes Sándor és János, Bakó János és Miklós, Bányai László és Molnár Albert, a Kerebecz és Tamás családok.
Census jogon lévők közt a legtöbb adót fizető a Gogomán család.
Birtokosai 1892-ben: Török Károly; 151 h. 849 öl, örökség Török Józseftől. Br. Bánffy Albert; 9 h. 300 öl, örökség br. Bánffy Ádámtól. Hatházi Sándor és Károly; 2 h. 330 öl, örökség Hatházi Zsigmondtól. Kondrát István; 114 h. 610 öl, örökölte és vette Bandi József örököseitől. Gogomán Antal; 125 h. 389 öl, vette Korda Györgytől. Osztián Antal; 54 h. 984 öl, vette a felszabadultaktól. Osztián Antal és Gogomán Ferencz; 111 h. 405 öl, vették Keczeli Sándortól. Kovács Miklós; 121 h. 1050 öl, vette a felszabadultaktól. Gr. Teleki Imre; 106 hold 1390 öl, örökség gr. Teleki Károlytól. Gr. Mikó Anna; 76 h. 1380 öl, örökség gr. Mikó Imrétől. Gr. Bánffy György; 77 h. 309 öl, örökség gr. Bánffy Miklóstól. Br. Bánffy Ernő; 118 h. 1482 öl, örökség br. Bánffy Dánieltől.
Jelenlegi birtokosok 1898-ban: Dr. Miklóssy József, vásárlás többektől; Bandi József utódai, Varsányi birtok; Osztián Antal többektől vásárolta birtokát.
Népes magyarlakta község hajdan. Róm. kath. temploma faragott kövekből épült, kőerősség vette körül, melynek alapja ma is kivehető.
1509-ben* plébánosa Mihály.
Gr. Károlyi cs. ltára III. k. 64–65. l.
A vallásújitás alkalmával protestánssá lett s mint ref. anyaegyház állott volna fenn a XVII-dik század közepéig. A hagyomány szerint* 1658-ban a vidékkel együtt e falut is feldúlták, egy részét fogságra 287hurczolták* a törökök és tatárok s így magyar köznépe kipusztult. A lakosok más része a templomba menekült s mindnyáját legyilkolták* s a templomot feldúlták.
Almási Sámuel. Deési ev. ref. egyházmegye tört. Statist. leirás. 451. s. köv. 1. Kézirat. Egyházmegyei ltár Deés.
Hodor. Függ. 59. l.
Hodor szerint (Dobokavármegye Esmert. 697–8. l.) ez II. Rákóczy Ferencz fejedelemsége idején történt volna, midőn őt M.-Vásárhelyt 1707 márczius 28-án fejedelemnek kiáltották. A pártján levő fegyveresei öltek, dultak falunként. Egy csoport Derzsét is megrohanta. Az előre értesült lakosok erre a templom és keritésébe vonultak, de a kuruczok reá rohanván, megölték. Egy más hagyomány szerint a török s tatárság rohanta meg, de sehol semmi neszt nem hallva, azon hitben, hogy ott elrejtőzve senki sincs, tovább vonultak, míg egy lány sírása elárulta a rejtekhelyet s vissza fordulván, úgy gyilkolták volna le. Bármiként történt, de annyi tény, hogy lakóit legyilkolták s a falu pusztán állott s ez a XVII-ik században s nem II. Rákóczy idejében történhetett, mert 1700-ban is (Erd. főkormányszéki ltár) csak 16 lakóház van benne. Ha egy házra 4–5 lelket számitunk is és feltesszük, hogy mind magyarok, akkor is 80 lélekre megy fel s ezeknek akkora templomra, minő a régi volt, a mainál 9–10 lépéssel hoszsabb, s ez a rész a szentélyre esett, melyet később nem épitettek fel, nem lett volna szükségük. A magyarság s az itteni lakosok pusztulásának ideje 1658 után való évekre tehető, midőn a török N.-Váradot elfoglalta s Doboka- és Belső-Szolnokvármegye nyugati felét behódoltatta. Ez időtájban pusztult el Cs.-Gorbó, Alparét s több más magyarlakta falu.
A templom egy részét romjaiból Varsányi Benedek* építtette fel 1721–25 közt a régi helyére, de szentély nélkül. A romok közt találtak* egy a reformatiót megelőző időből való keresztelő kőkelyhet, melyen Szt-Péter kulcsaival volt látható.
Hodor. Függelék 59. l. szerint Varsányi Benedek 1758-ban halt meg. Beszélt felette Deáky Pál.
Még 1836-ban meg volt Hodor szerint 668. l.
Birtokait elfoglalták s csak 1732-ben juttattak a közbirtokosság fekvőségéből szántót annyit, a mennyit a gör. felekezet 1716-ban kapott s 10 szekér szénára való rétet.* Az egyház a pánczélcsehi ref. ekklézsia leányegyházközsége kezdet óta. Fekvősége összesen 1867-ben 21 h. 1265 öl s a lévitai házastelek.
Almási. U. o.
Varsányi Pál, a múlt században gr. Gyulai ezredbeli kapitány, 100 frtot hagyott a papi fizetés pótlására.*
U. o.
1774 tájt* a katholikus birtokosok a dézmát megtagadták. A többiek fizettek s ezt 1863-ban* váltotta meg az államkincstár.
Egyházmegyei jkönyv.
Urb. Wes. 208. l.
Kepefizetők száma 1867-ben 18, lelkeké 106.
Urasztali készleteket adományoztak: Varsányi Benedek és Gáspár 1770-ben fedeles ónkancsót; Harsányi Ferencz és neje Décsey Klára 1770-ben egy úrasztalára való díszes teritőt.
Fatornyú haranglábon két harang, felirata volt: A dersei ref. ecclesia számára öntettetett Somai Sándor a derzsi tractus és ezen ecclesia curatora s nemes Dobokavármegye fönotáriusa szorgalmatosságából 1800. Ez elhasadván, 1866-ban újra öntették. A kisebbik harangon: Isten dicsőségéből csináltatta a Varsányi Familia a Derzsei ref. Ecclesia számára, in Anno 1753.
288Lévitái 1771. év óta időnként tanitottak is.
A magyarság pusztulásával oláhság szaporodott s 1721 tájt gör. kath. hitre térvén, fekvőséget szakítottak ki a községi birtokból lelkésze számára.
Temploma a falu közepén, a ref. templomtól nyugatra, kőből épült a régi fatemploma helyén. Lelkésze Hátszegi János esperes.
Felekezeti iskoláját 1830-as években létesítette.
Állami iskoláját Simó Béla tanfelügyelő sok utánjárás után tudta létesíteni. 1895 őszén nyílt meg bérházban. Azóta gyakoribb a magyar szó. Jelenlegi tanitója a tanügyi irodalom terén is működő Boldizsár Dénes.
Lakói földmiveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak. Házaikat s gazdasági épületeiket kőből építik szalmafedél alá.
Éghajlata egészséges, az északi szélnek ki van téve, de jég ritkán bántja határát.
1721-ben* két fordulóra osztott határának téren fekvő része barnás s őszi vetésre való, a hegyek aljában s az oldalakon sárgás, köves és terméketlen. Trágyázni nem szoktak. E helyett kétszer szántanak, rendesen 6-6 ökörrel, határa nem termi tisztán a gabonát; szénája meglehetős. Épület- és tűzre való fája bőven; hadi úton gyakran dolgoznak; helyben őrölnek. Kolozsvártól 3 mértföldnyire fekszik s oda járnak vásárba. Sót, ha akarnak, fuvarozhatnak.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
Adó alatt van 32 ökör, 29 tehén 23 borjú, 4 ló, 65 juh, 7 méhköpű, 59 sertés. Mívelés alatt lévő szántója 88 köböl férőű, elvetettek ez évben 21 köböl őszi, 18 köböl tavaszi gabonát s termett 278 köb. őszi, 78 kal. árpa, zab. Török- vagy indiai búza lett 12 véka, borsó, lencse 1 köböl, szénája 44 szekérrel; adóssága 136 forint, pénze 30 forint.
Hodor szerint erdeje sok és hasznot hajtó, legelője róna és völgyes, szántója termékeny. Nádasaiban néha vadrécze, tavaiban csíkok találhatók.
Jelenleg határának déli része kötött, agyagtalajú, északi része könnyű homokos, abban törökbúzát, ebben kitűnő búzát termesztenek.
Gyümölcsöse kevés, az is gyenge, jobbára szilvafákból áll.
A falun keresztül folyó patak jó vizet szolgáltat, de nevezetes a község közepén a törvényhatósági út mellett lévő csorgója, mely 4 csövön bocsátja tiszta s igen hideg vizét.
2891790-ben* az eddig itt állomásozott katonai laktanyát vagy „quartély-házat” idevaló birtokos Szarvady József vette meg. A szántóföldet, hol e ház állott, maiglan „Vármegyeháza”-nak nevezik.*
Hodor. Függelék 59. l.
Az újabb időben e határrészben régi vastag nem korongon készült cserepeket, a Muncsa Vaszi telkén arqany lánczszemeket, a határ délnyugati részén a Vulturhegy alján és oldaln bronz és sárgaréz lándzsát találtak.
1875 óta körjegyzői székhely. Van 1 két kerekü felülcsapó malma, Dr. Miklóssy József tulajdona. Épületköve kitűnő és bőven.
1780-ban* Vállye Dumitruluj, Koszta Mori; Kornu Binyiczi; Diocsava, Lapus Berk; Gura Kerburistyi; Válye kublesuluj; Ptyietrele Bumbuluj; Tekenyős, Kapu Nyergesuluj.
E. F. L. XII. 10. F.
1864-ben* Kerbunyistya, Gyistyeja (?), Sejile, Vultur, Teur, Togyera, Gyalu Seilor, Kasta Markuluj, Gyivtseja.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
1898-ban Ritu din Szusz és Zsosz, Szenes árok, Szeles bércz (innen folytonosan fú a szél), Tyikenes (tekenős) dűlők.
1700-ban* van 16 jobbágy és 4 szegény lakosa s az egész faluban 16 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint: 5 jobbágy, 9 zsellér, 7 kóborló, 2 özvegy és 4 udvari szolga lakója van, kik a kóborlók kivételével 14 telken laknak.
U. o.
1750-ben* van 3 szabados lakosa 1 és fél telken 2 házban, 43 jobbágy 27 telken 31 házban, 23 zsellér 20 telken 21 házban és 7 zsellér egy telken 6 házban, kiknek nincs semmiök és ugyanilyen özvegy egy házban, 11 kóborló s 4 ilyen özvegy és 2 czigány lakosa.
U. o.
1831-ben* 520 lakossal.
Consig. Stat. topogr. 45. l.
1854-ben* lakosok száma 676.
Hodor. Függ.
1886-ban 716 oláh, magyar lakossal, házak száma 157, határa 3426 k. hold.
1891-ben 844 lakosból 22 róm. kath., 707 gör. kath., 82 ev. ref., 1 unitárius, 15 izraelita, kik 1820 körül kezdettek ide telepedni és 17 örmény katholikus.
Adója 1721-ben* 276 frt, 1898-ban 1969 frt 31 kr.
E. F. ltár.
290Devecser (Kis-).
Nevének változatai: 1173–1196 közt* Alsó (inferior) Devecher. 1401-ben* Aldeuecher. 1452-ben* Kys-Demeter. 1466-ban* Kis-Dewecher. 1499-ben* Kisdewecher. 1577-ben* Kis Devechér. 1592-ben* Kis-Dewecher, másként Feldevecser. Oláhul: Devicsoru és Diviciori mica.
Hazai Okmtár VII. 20.
Dl. 8678.
Dl. 27165.
Km. prot. f. g.
Dl. 27577.
Km. Szolnok. Int. B. 25. 46. és F. 5.
E. F. L. IV. 288. A.
Neve a középkori Demecser avagy Demeter személynévből alakult.
Nyugatra hajló szűk völgyben fekvő község, keresztül foly rajta a határán eredő kis patak, mely nyugatra Ördöngös-Füzesen felül egyesül a czegei patakkal, Deéstől 30 kilométerre, a kékesi járásban fekszik.
III. Béla király* ezen alsó (inferior) Devecser birtokot* Görögországban szerzett vitézi érdemeikért Lob-nak és testvérének Tamásnak, a mostani gróf Wass-család őseinek adományozta.
1173–1196 közt.
Haz. Okmtár VII. 20.
Lob-ról e birtok fiára Csornára (Chama) szállott, kit is 1230-ban* IV. Béla király ebben meg is erősített. Hogy később is a Csorna utódai kezében maradt, azt nem tudhatjuk, de igen valószínű s így azon 1298-ban majd 1305-ben* emlitett Ábelt, ennek fiát Mihályt s ismét ennek fiát Andrást és Ábelt az ő utódainak tekinthetjük. Kis-Devecser ezután azon András fia Miklósra szállott, a ki 1341-ben* épen e Vasokkal állt perben.
U. o.
Dl. 30589.
Hazai Okmtár 233.
Ezen András fia Miklós azonban rablásai, tolvajsága, s egyéb nyilvános gonosztettei miatt itéletileg fejét veszítvén,* birtoka ezen Devecser a biró, tudniillik István erdélyi vajda kezére jutott, ki azt 2911347-ben* alvajdájának, a gordovai Kanosokkal* egy törzsből származó Járai Péternek, a Mihály fiának 200 ezüst pondus márkáért zálogba vetette (az olaszországi hadjáratra s odavaló utazásra kellett), a ki abba be is igtattatott. Az igtatás után nemsokára annak a Vasok t. i. Miklós, László és Dezső régi tulajdonjoguk alapján ellentmondtak.*
Pedig őt vérszerinti rokona Feldevecseri Ábel fia Lőrincz, mint a törvénytevők előtt is mondotta, hogy ő András fia Miklóst tiltotta s kérte gonoszságainak elhagyására s még sem tette s mint ilyen, megérdemelte büntetését s azt is, hogy birtoka István vajda szolnoki ispáné legyen; ő ennek jóllehet rokona, de ellent nem mond. A határjáráshoz az átadáskor meghivatott Feldevecseri Lőrincz fiaival, Áronszentmiklósi Simon és János, más részről Pogán István mester Both fia János, fia Gál és Jakes Péter mint tisztjei Pogán István mesternek s bálványosi várnagy Vosk és Császártelki Péter fiai Miklós, János és Simon, továbbá Vas Miklós és László, Ochel (Aczél) János, Emik fia János s fia Veres Péter, úgyszintén Szentegyedi id. Vas Miklós fia János, Gőczi Ambrus fia Tamás, fia László, István és János. Határa az átadott birtoknak: dél vagy Göcz felől kezdődik a bérczen, északra Devecser felé húzódik s innen keletre a Koszorussed (Kuzurused) nevű erdőhelyen s innen keletre a Koszoru séd feje (séd = víz) nevü erdőhöz, Alaperdőfő nevű helytől (Oloperdeyfey) többfelé kanyarodva (Fulniresfey) felsőnyiresfőhöz s itt elválasztja Ábel fia Lőricz felső-devecseri birtokát Al-Devecsertől. Majd a Bérczre hág s keletre a Turmástó (Tormástóhoz) s ezen felül az erdőhöz, Áron-Szentmiklóshoz, a Nagyúthoz, melytől nyugatra Devecsertől elválasztja, innen keletre az út a határ, más helyt egy tölgy gyökere választja el Áron-Szentmiklóstól s itt két határjel van földből, mely Czika (Cyke, Cyka) határát jelzi, Szépkenyerü-Szent-Márton és Czika határa közt s innen Bykerdey nevű erdőhöz megy, hol érinti Vásárhely (Oláh) határát s Kecskéshátfejét (Kechkeshatfey) és Oldalerdőt, Mohalpatakát stb. ezek képezik határát. Orsz. levéltár 2924. Dl. 6170. és 10753.
Anj. Okmtár V. 134–142. és Dl. 3912, 3924, 6170, 10753.
Zichy Okmtár VI. 474–81.
Gr. Wass ltár.
Járai Pétertől 1366-ban* fiaira Váradjai* Mihály kanonok, László, Miklós, János, Torda és Péterre szállott.*
Dl. 3924.
Turul II. 153.
Dl. 6170.
Ezek közül 1401-ben* csak az alvajda fia Mihály volt életben, a ki erdélyi kanonok, hunyadi esperes lévén, néhai Miklós testvére leányának Zsuzsánnának adományozta oda Kis-Devecsert. 1419-ben tehát már csak a leányág birta, t. i. Járai Miklós leánya Váradjai Zsuzsánna Kizdi Sándor Miklósné és Járai János leányai: Anna Apaffy Miklósné és Katalin, Gyógyi Jakab özvegye.*
Dl. 8678.
Dl. 10753.
1414-ben* Devecseri Mátyás deák (Literati) emlittetik.
Bethlen ltár.
1431-ben* Sztrigyi Imrénét Margitot Kezdi vagy Dicsőszentmártoni Sandrin fia Miklós leányát itteni Váradjai Zsuzsánna után való anyai részébe beigtatják.
30311.
1436-ban* itteni birtokosok: Gergely fia Benedek, Balay György és Lesták Gergely fia János.
Dl. 27159.
1448-ban* Kizdi Sandrinfi Miklós fia László itteni részét Szentmihályfalvi Dénes fiának Péternek veti zálogba.
Km. prot. Labore 77.
1452-ben* Kisdevecseri Balay András, valamint Balay György fiai János és Zsigmond, Fodorházi Albert fiai: László, Pál, Péter és Miklós, Devecseri Nagy Benedek s fiai Antal és Ambrus: Devecseri Király Benedeknek Balay György által való megöléseért, egy itteni részt Király Miklósnak és Király Benedek leányának Ilonának Devecseri Kis János nejének s fióknak Benedeknek átadnak.
U. o. 43.
1460 körül* Kisdevecseri Ferencz emlittetik.
Gr. Bethlen ltár.
1466-ban* Kisdevecseri Kajtor Miklós és Ilona, Kisdevecseri Fagyas Benedek leánya itteni részükből Kisdevecseri Balay Andrást és Jánost, Brigittát András deáknak s Erzsébetet Székely Máténak nejeit, néhai Kisdevecseri Székely Gergely leányait, valamint fiát Benedeket, továbbá Kisdevecseri Kiss István fiát Albertet eltiltják.
Km. prot. f. 9.
1467-ben* Gyerőmonostori László fia András 6 itteni jobbágytelkét Gyerőmonostori Kabos fiának Györgynek veti zálogba.
Km. prot. f. 33.
Km. prot. f. 129.
U. o. 164.
1477-ben* Kisdevecseri Ádám.
Dl. 26427.
1482-ben* Kisdevecseri Balay János és László (ügyvéd) birják.
Dl. 26434.
1482-ben* Devecseri Ádám és Ferencz a birtokosa.
Dl. 27540.
1494-ben* Kisdevecseri Székely Pál egy itteni telkét Kisfaludi Ombozi Miklósnak eladja.
Km. prot. m. 91.
1499-ben* Kisdevecseri Fenesi Mihály egyik birtokos.
Dl. 27577.
1499-ben* Kisdevecseri Balai Imre egy jtelkét a Balai Mihályé mellett, Ombozi Miklósnak s fiának Jánosnak veti zálogba.
Km. prot. Labore 125.
1499-ben* Balai Miklós egy itteni telkét Ombozi Miklósnak eladja.
Km. prot. Michael 23.
1500-ban* Kozmatelki Galaczi István itteni részét Kisdevecseri Székely János és Antalnak, a kik néhai Balai Györgynek leányától Potentiánától származnak, adja cserébe.
Dl. 27395. és Km. prot. Michael 12.
1502-ben* Kisdevecseri Szabó Jánosné Erzsébet itteni udvarházát Ombozi Miklósnak eladja.
Km. prot. Michael 98.
1502-ben* Kisdevecseri Fenesy Mihály fia Gotthárd 3 jtelkét Ombozi Miklósnak veti zálogba.
U. o. 98.
1502-ben* Kisdevecseri Balai Miklós a Fikerek nevű erdő egy részét Ombozi Miklósnak eladja.
U. o.
1502-ben* Kisdevecseri Andrásné Orsolya itteni udvarházát Ombozi Miklósnak eladja; úgyszintén 2 jtelkét veti neki zálogba.
U. o. 99.
1502-ben* Fenesi Mihály fia Gotthárd 3 itteni telkét Ombozi Miklósnak azon telkével, melyet Esztényi Szabó Jánostól vett meg, elcseréli.
U. o. 108.
1504-ben* néhai Suky Mihály leányának Ilonának Ombozi Miklósnénak leányai Anna Jankafi Kristóf özvegye és Katalin Jankafi Máténé atyjoktól Ombozi Miklóstól s fiától Jánostól itteni részükből osztályt követeltek.
Dl. 27397.
1505-ben* Esztényi Szabó János fia László deák (literatus) itteni részét Ombozi Miklósnak veti zálogba.
Erd. Muz.
1507-ben* Kisdevecseri Szabó János.
Km. prot. O. 81.
1520-ban* Szentmihályi Tamás gyulafehérvári udvarbiró Ombozi Miklósnak s fiának Farkasnak, valamint néhai Ombozi János fiának Miklósnak itteni részükbe 200 frtnyi dézmatartozásuk fejében magát 293beigtatni akarta, de Ombozi Miklós leánya Katalin Jankafi Máté özvegye s azon Ombozi János fia Miklós ennek ellentmondtak s ez utóbbi ezen kijelentést tette: „quod bona ipsa prefetum Nicolaum de Omboz eo quod ipse eadembona non aquisivisset penitus in nullo concernerent, quia dyabolus scit unde est de Sclavonie ipse eadem Bona non invenis set, sed habuisset” etc.
Dl. 27263.
Gr. Bánffy levéltár.
Dl. 23746.
1532-ben* János király Kisdevecseri Jánosnak itteni részét Galaczi Istvánnak adományozza oda.
Km. Doboka G. 5.
1533-ban* Kisdevecseri Székely Lukács itteni nemesi udvarházát, 6 szántóföldét s az erdőnek felét Galaczi Istvánnak eladja.
Km. Neor. reg. B. 42.
1549-ben* Kisdevecseri Balai Nagy Pál s gyermekei Simon, Jusztina, Katalin, Anna és Margit itteni részüket és udvarházukat rokonuknak Dobai Tamás és Miklósnak eladják.
Km. prot. AA. 13.
1549-ben* Galaczi István s fiai János, Ferencz, Miklós, Tamás és György itteni részüket Kendi Ferencznek eladják.
U. o. 46.
1550-ben* Kisdevecseri Fábián deák fia Simon itteni udvarházát Ombozi Miklósnak s Kemény Jánosnénak Margitnak eladja.
U. o. 89.
Ugyanekkor* ugyanő egy néhai Mihály Bernáttól vett telkét is Ombozi Miklósnak adja el.
U. o. 90.
1550-ben* Ombozi Miklós azon udvarházát, melyet Kisdevecseri Simontól megvett, valamint azon jtelkeket, melyeket Kisdevecseri Balai János és Balázstól vett, néhai Ombozi Miklós fiának Gáspárnak átadja.
Km. Kolos. O. 11.
1551-ben* Kisdevecseri Balai János feje váltságáért itteni részét, azaz másfél nemesi udvarházát Apaffy Gergelynek veti zálogba.
E. F. L. IV. 257. J.
1567-ben* Balai János, Imre, Margit és Magdolna bizonyos itteni rétjeiket Noszályi Cseffey Jánosnak vetik zálogba.
Km. Lymbus.
1577-ben* Ombozi Gáspár özvegye Székely Katalin. Idevaló lakosok: Mester János és Ágoston Péter.
Km. Szolnok int. B. 25, 46.
1581-ben* Bánffy Farkas itteni részét Porkoláb Miklósnak adja cserébe oláhbogátai részeért.
Gr. Bánffy ltár.
1584-ben* Apaffy Miklós, István és Imre magvaszakadása esetén a Bethlen Györgyöt, Jánost, Miklóst, Ferenczet és Mihályt teszik itteni részük örököseivé.
Gr. Bethlen ltár és Km. prot. D. 130.
Gyf. Doboka f. 4. nr. 48.
Km. Doboka S. 120.
1586-ban* Ombozi Miklós fiai Gáspár és János; Gáspár fia István; János fia Miklós; ennek fiai György, János és Miklós birják.
E. F. L. IV. 288. F.
1587-ben* Kereszturi Gáspár, Vajda István, kiknek részére 1589-ben* az Omboziak, az itteni Ombozi részről lemondanak.
Km. Doboka V. 11. 45.
E. F. L. IV. 288. F.
1592-ben* az itteni (Székely)-Ombozi javakat birják Pánczélcsehi Vajda Jánosné Ombozi Zsófia és Kereszturi Gáspárné Ombozi Mária. Többi birtokosok: Balás Mihály, István és György, Szabó György és Toldalagi Ferencz.
U. o. 288. A.
1592-ben* Pánczélcsehi Bád, máskép Vajda István fiát Jánost és Ombozi Mártát Kereszturi Gáspárnét Báthori Zsigmond fejedelem adománya folytán az itteni részbirtokba beigtatták.
Hodor. Függelék 91. l.
Az 1603-ik évi* összeírás szerint Galaczi Istváné, Galaczi Zsófia Almási Benedekné és A. Klára Pánczélcsehi Vajda Györgyé.
Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1604-ben* Básta György néhai Cseffey Jánosnak itteni részét magszakadás czímén egy hívének Pangili Ponának adományozta, de minthogy Cseffey özvegyétől Tömöri Annától értesült, hogy Cseffeynek egy László nevű fia maradt, Básta e rész visszaadását elrendelte.
Km. Doboka C. 26.
1607-ben* Frátai Miklós fia András itteni részét Toldalagi Jánosnak adja cserébe.
Km. Doboka T. 100.
1609-ben* Iklódi Toldalagi János itteni részét nejére Gyerőfi Borbálára hagyja.
Km. prot. D. 148.
1620-ban* Toldalagi János itteni részét cserébe adja Vámos István szamosújvári főporkolábnak ennek girothi két telkeért.
Torma cs. ltár.
1625-ben* itteni birtokosok Wass János és György s Apaffy György leánya Erzsébet.
E. F. L. IV. 257. K.
1635-ben* Gőczi Nagy János s fia György itteni részüket Széki Csornai Bálintnak, neje Sombori Erzsébetnek és ezek fiának Mihálynak átengedik.
Km. Doboka N. 3.
1635-ben* birtokosai Toldalagi János s (az Apaffy rész birtokosa) Mindszenti Gábor.
Km. Lymbus.
1649-ben* birtokosai Cseffey László, Nagydevecseri Somai János, özv. Köblösi Katalin, Szászsombori Mikó Miklósné Kereszturi Márta.
Km. Doboka K. 30.
2951650-ben* Pánczélcsehi Vajda János két itteni telkét Apaffy Boldizsár és Mihálynak adja cserébe. Többi ottani birtokosok: Gőczi Becze Jánosné Gőczi Anna, Cseffey László s néhai Somai János árvái Pál és János.
E. F. L. IV. fasc. 257. O.
Az itteni Cseffey rész birtokosai 1655–1676-ig:*
E. F. L. III. 245. J.
István Cs. László 1655. Péter Miklós 1655. Ferencz 1655. Katalin, Szentpáli Ignáczné 1676. Cseffey János Ilona, Gávai Miklósné Katalin, özv. Sükösd Miklósné S. Erzsébet királyfalvi Petki Istvánné 1655. Anna, Torma János özvegye 1676. Judit, Domokos Jánosné 1676, Borbála, Henter Benedekné 1676. Katalin Lázár Istvánné L. Erzsébet Kálnoky Sámuelné Erzsébet, borsai Nagy Tamásné N. Zsófia, vargyasi Dániel Péterné 1676.
1669-ben* birtokosa Zsombori Vajda János, kit Apaffy fejedelem a dézmabér fizetése alól felmentett, kinek vallomása szerint e falut azelőtt magyar jobbágyok lakták s oláhok csak később költözködtek oda.
E. F. L. XII. fasc. 13. F.
1694-ben* birtokosai az Apaffy, Toldalagi és Somai családok.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1702-ben* itt lakó birtokosai Karuly György és a Somai család.
Erd. főkormsz. ltár.
1723-ban* az itteni Cseffey részt birják: özv. Szentpáli Ignáczné, Domokos János, Henter Zsigmond, Kálnoki Anna özv. Lugosi Ferenczné s gyermekei Lugosi László, József és Ilona, gr. Petki Dávid és Sára Thoroczkay Jánosné.
E. F. L. III. 245. I.
1730-ban* részbirtokosa Ördög György, majd Lészai István.
Hodor. Dobokamegye Esm. 730. l.
1735-ben* Szászczegői Balog György és neje Torma Éva gyermekei: Balog Zsigmond és Krisztina M.-csesztvei Eperjessi Zsigmondné szülőik itteni részein megosztoznak.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
1754-ben* birtokosai: Szénási András, Henter László, Domokos Ferencz, Borosnyai Imre, br. Bánffy Mária br. Kemény Gergelyné, Cserepi Sámuel, Erdélyi György.
Széki ev. ref. egyh. ker. javak összeírása 75, 76. l.
1758-ban* a katonai fejedelmi uradalomhoz tartozó részjószág volt itt (Apaffy-féle rész), egy népes telken 2 zsellér lakott és 4 czigány (kettő szökött).
Hodor. Dobokamegye Esm. 731. l.
2961786-ban* birtokosai: br. Kemény György özvegyének van 7 jobbágya, 1 zsellére, br. Bánffy Györgynek 6 jobbágya, Tétéi Györgynek 7, Demjén Mihálynak 2, Veres Sándornak 2, Fosztó Gábornak 2, br. Bornemisza Jánosnak 2, Somai Lászlónak 2, Szénásinak 1, Horváth özvegyének 1, Harangozó Mártonnak 1, Balay Györgynek 1, Harangozó Mártonnak 1, Gál Istvánnak 1, ifj. Henter Istvánnak 1.
Erd. főkormsz.
1800-ban* Erdélyi István, János és Anna Ziska Elekné itteni részüket Balog Györgynek vetik zálogba.
Torma gyüjt.
1809-ben* birtokosai: Bodoni Gábornak van 5, gróf Petki Józsefnének 1, br. Kemény Farkasnak 2, Veres Sándornak 1, Demjén Mózesnek 1, Almádi Zsigmondnak 1, Csomafáji Lászlónak 1, gróf Gyulai Sámulnének 1, Váradi Józsefnek 1. Egy teleknél is kevesebbet birnak: Balogh Ferencz, br. Domokos Róza, Felszegi János, Keczeli Samu, Tetei Mihály, Somai Zsigmond, Nagy Sándor, Váró József.
Erd. főkormsz.
1812-ben* Bodoni Gábor.
Széki esp. ltár.
1816-ban* egyfelől Décsei János özvegye, másrészt Veres Samu és Nagyváradi Veres Sándor utódai: Zsuzsánna Fogarasi Elekné, Veres Erzsébet Szentistváni Gál Elekné közt a közös anyjuk Egri Anna Veres Zsigmondné halálával maradt özvegyi s az Egri jogon is birt itteni részükön megosztoznak.
Proclam.
1820-ban* birtokosai: Bodoni György, gróf Kemény Farkas, báró Bálintit György, Fogarasi Elek, Gálfalvy Gergely, Váradi József, Csomafáji Dániel, gr. Kornis János, br. Domokos József, Kakucsi Ferencz, Kolozsvári Farkas, Tetey és még 4 más kisebb birtokos.
Erd. kanczellária ltára.
1825-ben* Csikszentmihályi Sándor Lászlóné Décsei Kata, ki leánya Veres Máriának, Décsei Jánostól bir itten egy részt.
Proclam.
1863-ban* Káli Nagy Ferencz, br. Bánffy Albert, özv. Szakács Dávidné, Tetey Lőrincz, Somai Sándor, Miklós Farkas, Kakucsi Farkas, Almádi Sámuel, br. Bálintit József, gr. Kornis Albert, Csontos Ferencz, Lendvay Károly, Váradi Mihály, Bájó Zsuzsánna, Felszegi Ádám, Gál László és Eliz, Simai László úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 79–178. l.
1866-ban* az itt összeírt 50 füst közül 8 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Bőd István és Lőrincz, Csomafáji Sándor, Kocsis Mihály, Miklós Farkas (Kidéről), Nagy László, Somai Benjámin és Botházi Szarvadi Pál.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg (1898): Merzsinán Péter és Pap László birtokosai vásár útján.
297Kezdettől fogva magyarlakta község. 1603-beli* összeírás szerint az előző évi Básta és Mihály vajda-féle háború alkalmával úgy elpusztult, hogy csak 6 lélek maradt meg benne 6 lakóházban. A magyarság helyére, mint előbb is láttuk, oláhság húzódott s kevés számból álló magyar jobbágyságot magába olvasztotta, miután birtokosai is lassanként elköltöztek vagy részben kihaltak.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
Jelenlegi lakói földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó oláhok, kik Szent-György előestéjén istállóikat csipketövissel rakják be, hogy a gonosz szellemek tehenök tejét el ne vigyék. Új év alkalmával a fiatalság a sertéseket az ólból kiereszti, hogy oly sebesen jöjjenek a leánykérők, mint a hogy azok az étkező helyre rohannak. Új év éjjelén tányér alá helyezett gyűrű, kenyér, fésű és szénből magyarázzák ki jövendőbelieiket. A szén rút, a kenyér gazdag, a gyürü szép, a fésü fogatlan vén férjet jelent az ezt kihuzónak. Táplálékuk ünnepeken túróspuliszka, káposzta és bálmos. Ruházatuk házilag készül gyapjúból és kenderből.
Gazdasági s minden épületeiket fából építik közvetlen a házuk mellé s szalmával fedik. Házi bútorzat egy-két faágy, lócza, festetlen deszkaasztal. A gerendákhoz erősített rúdakon tartják ünnepi ruháikat, fogasokon kancsók, tálak s más edényeik vannak.
1414-ben* Krisztus testéről (Corporis Christi) nevezett kápolnája volt, melynek Kisdevecseri Ferencz 1460 körül* encsi szőlőjének felét hagyta végrendeletileg, mint ezt Jakab plébános írja.
Dl. 27285.
Gr. Bethlen ltár.
1643-ban* itteni ev. ref. egyháza a nagydevecseri leányegyházközsége. Van egy rétje.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1745-ben* hét itt lakó birtokos: Somai, Somlyai, Boldizsár, Vida, Demeter, Nagy és Borosnyai család új lelkészi fizetést állapit meg s úgy egyeztek meg N.-Devecserrel, hogy a pap hetenként: vasárnap, kedden és pénteken tegyen isteni szolgálatot. Ekkori feljegyzés szerint van a pap részére 14 drb szántó, melyből egy akkora, hogy 100 véka búzát vethet el bele, rétje 9 szekérre való s ezen kivül egy gyümölcsöskertje s fizetik a dézmát (quarta decima).
U. o.
1754-iki összeírás szerint* tanuk vallják, hogy a falu felső részén volt a régi időben a templom, jelenleg egy zsellér lakik rajta, a nagydevecseri papnak fizetéséül van 4 vékás szántója és 4 szekér szénára való rétje.
Széki ev. ref. esp. ker. javak összeírása 75. l.
2981812-ben e leányegyháznak 3 drb birtoka van.*
Széki esp. ltár.
1863-ban* az itteni ev. ref. egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 208. l.
Már 1831-ben egyetlenegy ref. hivő lakója sincs.
Gör. kath. hitfelekezet a mohalyi filiája, fából épült temploma 1770-ben szenteltetett fel az archangyalok tiszteletére, ez időből valók feliratos harangjai is.
Tanitóilag Mohalyhoz tartozik jelenleg.
Hegyektől körülvett község éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja, ritkán hidegláz is uralkodik.
1721-ben* mivelhető földjébe 61 köböl búza fér. Elvetettek ez évben 20 köb. őszi, egy köb. tavaszi gabonát s termett: 166 kal. búza, rozs, 45 kal, árpa, zab, 22 kal. kender, van 2 véka törökbúzavetésük rétje 40 szekér szénára való.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa két fordulóra van osztva, déli része sárga, száraz s ez őszi, az északi rész fekete, de ingoványos, ez tavaszi vetésre alkalmas, de nem eléggé termékeny. Legnagyobb része nincs trágyázva, 6 ökörrel szántható, az őszi búza tisztán terem, szénája meglehetős minőségű, tüzelésre való erdeje van, hadi útnak ki vannak téve, vásárba és őrölni Szamosújvárra járnak, mely a falutól egy mértföldnyire fekszik.
1821-ben határa* adózás tekintetében II-od osztályú.
Cziráky-féle oszt.
Hodor írja,* hogy a Mezőség közepén fekvő kis falunak van kevés erdeje; legelői tágasak és jók, tavai sok jó hallal bővölködnek, bora tűrhető.
Dobokam. Esm. 730. l.
Jelenleg határa termékeny, főbb terményei: törökbúza, búza, zab, árpa, len és kender; állatai a más községben is jelzett szarvasmarhafélék, közönséges juh, sertés, ló s baromfi. Gyümölcsöseiben ugyanazokat tenyésztik, mint Nagy-Devecserben. Ivó és itatásra való vizét egy csorgója s több kisebb patakja szolgáltatja, tavai nincsenek.
Jobbágyszolgálmánya 1758-ban* a volt fiscusi részen nyáron át 2–4 héten át tenyeres napszámot teljesitnek. Szt. Mártoni adóba (census) minden telek 5 véka zabot, karácsony tyúkját, vagy 4 1/2 krajczárt; dézmát a más zsellérek szerint fizetik; vesszőerdőlés szabad; az új parasztok vagy czigányok a katonai uradalomban kézmivel szolgálnak mint kovácsok, honnan évenként 6-6 véka gabonát kapnak bérül húsvét, pünkösd és karácsonykor.
Hodor. Dobokam. Esm. 731. l.
299Határhelyek: 1347-ben* Kuzureused, erdőben valami hely. Kuzurused-fey, hely. Alaperdő-fej (Oloperdey-fey), hely. Fölnyires-fej (Fulnyres-fey), hely. Alaperdő (Oloperdey), erdő. Tormástó. Bükkerdő. Kecskéshátfej, hely. Oldalerdő. Mohaj, patak.
Anj. Okmtár V. 138–140.
1499-ben* Kissajkaalja, hely. Nagysajka, dűlő. Fykerek, erdő.
Km. prot. Labore 125.
1502-ben* Sóskörtvélyfája, körtefa.
Km. prot. Michael 108.
1643-ban* Liget, rét.
Széki ev. ref. egyházker. javak összeírása.
1754-ben* Szent Miklós felé járó utcza; Alsófordulóban: Liget; Felsőfordulóban: Perfulit.
U. o. 67. l.
1864-ben* La Krucse (a keresztnél), La Nuk (a diófánál), La Bolován (a nagykőnél).
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban: Funacze, Dosz, Intre, Peraje, Csurgáve, dűlők.
1603-beli* összeírás szerint a falu az előző évi háború alkalmával elpusztult, 6 lélek maradt benne 6 lakóházban.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1700-ban* van 16 jobbágy lakosa s az egész községben 16 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* összeírás szerint: 2 jobbágy, 10 zsellér, 5 vándorló lakója van, kik ez utóbbiak kivételével 12 telken laknak; el van pusztulva 2 házastelek. Van benne 26 ökör, 11 tehén, 4 ló, 60 juh, 19 sertés adó alatt.
U. o.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint: 4 jobbágy, 12 zsellér, 5 kóborló, 2 nem adózó nemes s egy udvari cseléd, összesen 24 lakosa, kik 18 házban laknak; el van pusztulva 2 ház.
U. o.
1831-ben* 224 lakossal.
Cons. stat. topogr. 89. l.
1837-ben* 196 lakossal, házak száma 38.
Hodor. Dobokam. Esm. 730. l.
1857-ben lélek száma 254 gör. kath. oláh, házaké 54.
1886-ban lakossága 256 gör. kath.
1891-ben lakossága 264, ebből 259 gör. kath., 1 gör. kel. oláh és 4 izraelita. Házak száma 60, határa 871 k. hold.
Adója 1721-ben* 136 frt 30 kr.; 1898-ban 574 frt 69 kr.
E. F. K. ltár.
