Dióspataka.
Dióspataka.
Nevének változatai: 1603-ban* Diospataka. 1650-ben* Diospatak. 1831-ben* németül Nusbäch, oláhul Valea Re vagy újabban Rea.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112. l.
Consig. Stat. Topograph. 45. l.
Nevét az itt különösen termelt Diófákról s rajta keresztül folyó kis patakocskától vette, oláh neve rosz völgynek felel meg.
311Először emlittetik 1603-ban* Diospataka néven.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Letkától északnyugatra „Priznyel” hegyoldalon fekszik azon patak fejénél, mely Letkánál szakad a Szamosba. Deéstől 56.2 kilométerre a nagyilondai járásban.
Dióspataka 1603-ban* emlittetik először, mint a kővári uradalom váraljai járásához tartozó falu. Minthogy az urbárium azt mondja róla, hogy új telepítés, de a melynek ebbéli szabadalma már lejárt, azaz 14 esztendő, tehát Dióspataka minden valószínűség szerint a XVI-dik század 80-as éveiben keletkezett.
U. o.
1617-ben* Bethlen Gábor Putnoky János e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.
Orsz. ltár. Lymbus.
1620-ban* a fejedelem egy itteni részt Balling Jánosnak inscribáltat.
9. L. Reg. 63.
1645-ben* Balling György és Balling Anna Lévay Gergelyné, Erzsébet Kende Ferenczné s ennek fia Gábor itteni részüket Bálpataky Jánosnak eladják.
Erd. főkormsz. ltár.
1650-ben* mint kétségtelen fiscalis birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. Országgy. Eml. XI. k. 105–112. l.
1699-ben* birják Mikó István árvái.
Erd. főkormánysz. ltár.
1702-ben* birtokosa Mikó Ferencz.
U. o.
A kővári uradalommal a Telekiek kezére kerülvén, 1763-ban* gr. Teleki Pál fia Ádám óvást tesz az ellen, hogy néh. gr. Wass Miklósnak gr. Teleki Évától származó leánya Katalin Horváth Ferenczné itteni részét elprédálja.
Km. Neor. R. 134.
1820-ban* birtokosa gr. Teleki Domokos.
Erd. kanczellária.
1863-ban* gr. Teleki Elek úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 122. l.
Jelenleg gr. Teleki György nagyobb birtokoson kivül Monye és Todorán család, ez utóbbiak vásár útján.
Szorgalmas oláh lakosai földmiveléssel és gyümölcstermeléssel foglalkoznak, különösen diót termesztenek nagy mértékben s ebből szerzik be főbb szükségletüket. Hagyomány szerint a mai gr. Telekiek egyik őse alapította volna, ki 1770 körül négy családot (névleg: Monye, Tyira, Csurtye és Todorán) telepitett s ezek utódai képezik jelenlegi lakosságát.
Öltözetük rövid és bő lábravaló s ugyanily ujjú ing, télen rövid posztókabát s darócznadrág; a nők bő ujjú varottas ing s télen házilag készült daróczkabátban járnak. Táplálékuk málé s tejnemü, húst ritkán esznek. Házaikat s gazdasági épületeiket borona- és vert falból szalmafedéllel építik.
312Gör. kath. egyháza a purkereczi leányegyházközsége, 1719-ben fából épült temploma a szent archangyalok tiszteletére szentelve 1720-ban.
Egyik harangja is ez időből való, a másikat Monye György és neje Rogmány Afimie ajándékozta az egyháznak, mint felirata mondja, Kolozsvárt 1880-ban öntötték.
Iskolája újabb keletű, az anyaegyházzal közösen tartanak tanitót.
Éghajlata egészséges, szél és jég gyakori, járvány nem fordult még elő.
Határa kevésbbé termékeny, főterménye a zab, tavaszi búza és törökbúza, de az utóbbiak kevés mennyiségben. Tenyésztenek szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést.
1720-beli* összeírás szerint épületre és tűzre való fája elegendő, rétje, szántója terméketlen, 6–8 ökörrel is nehezen szántható.
Erd. főkormánysz. ltár.
Forrásai kitünő ivóvizet szolgáltatnak, melyek közül nevezetesebbek: La Lazáren, Szuptyis, csorgók, La Ptyátra sziklából fakadó forrása páratlan jóságú.
Épületkőben bővelkedik.
Jobbágyszolgálmányok az 1603-ik évi* urbárium szerint: adó: Szent-Mihálynapi 2 frt, Szent-Györgynapi ugyanannyi. Ajándékok: 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 28 denár. Méhekből szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: ökreik nem lévén, földet nem művelnek. Minden kaszáló után 1 boglya széna. A birák vagy szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Határhelyek: 1770-ben* Doszu Jakobului, Prisznyel, erdők.
E. F. L. VII. 493. F.
1864-ben* Dosu, határrész; Peatra Közli, kősziklás domb; Toptyile, szántók; Oszoj, szántók s legelők; Csorgave, határrész, rajta Priznyel, kősziklás domb; Pe kimpu, szántó; Sub priznyel, ugyanaz; Holgyele lui Indrejes, dűlő, rajta Virvu Kureturi, kősziklás domb; Fintina lui Indrejes, forrás; Valajekubuli, Hebegyik, dűlők.
Pesty Frigyes gyüjt.
1603-ban* 5 jobbágy lakossal, van benne 5 lakó- s 9 puszta ház.
Urb. conscr.
1700-ban* fiaikkal együtt 8 jobbágy lakik benne, lakóház pedig 2.
Erd. főkormánysz. ltár.
E. F. L. VII. 493. T.
Consign. Stat. Topograph. 46. l.
1886-ban lakossága 179 gör. kat. és 6 zsidó, együtt 185.
1891-ben 189 lakosból 183 gör. kath. oláh és 6 izraelita, házak száma 34, határa 888 k. hold.
Adója 1898-ban 392 frt 81 kr.
