Drágavilma.
Drágavilma.
Nevének változatai: 1390-ben* Vydma. 1405-ben* Vilma. 1543-ban* Draga-Vilma. 1549-ben* Wylmany. 1566-ban* Wylma. 1598-ban* Dragia-Vilma.
Leleszi ltár. Mett. Marmaros 652.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
Adóösszeírás.
U. o.
Urb. et. Conscr. fasc. 101. nr. 45.
Km. Szolnok int. B. 15.
Vilma nevét a szláv Vylam szótól vette, mely nyelvünkben törés, azaz kőbánya szónak felel meg; előnevét Drág birtokosától kapta. Felette 776 m. magas hegy neve eredetileg szintén Vylam vagy Vylmia volt. Eloláhositott neve Selnitie, kis szállást jelent, 1831-ben* oláh neve: Vilmamike.
Consig. Stat. topogr. 437. l.
Erdőkoszorúzta hegyeken fekszik, északra lejtve három kilométer hosszúságban, keletről Petőrét, nyugatról Zsugásztra, délről Tordavilma és Karulyfalvával, északról Haragos és Szelnicze községeivel határos. Keresztül foly rajta a faluról nevezett patak, mely balról siet a Lápos vizébe.* Deéstől 44·9 kilométerre, a n.-ilondai járásban.
A község eredetéről regélik, hogy Drágból és Tordáról ide származott két ifjú egy Vilma nevű lányt szeretett s mindkettő kedveskedni akarván, az általuk épiteni kezdett falut róla nevezte az egyik Drága-, a más Torda-Vilmának. A leány kezezért versengők egymás épitményét fölgyujtván, e helyet, hol ez történt „Ar szur”-nak nevezik ma is.
Kővár tartozéka és oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak: Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak: György és Sandrinnak adományozta.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
Az 1424-iki* osztály szerint az a Drág fiainak: György és Sandrinnak jutott.
U. o. D. 197.
Az 1475 körüli középszolnoki adóösszeírás szerint* Drágavilma mint teljesen elpusztult emlittetik.
Thallóczy. Kamara haszna 183.
3701543-ban* Drágffy Gáspáré. 1546–52-ben már özvegyéé.
Adóösszeírás.
1553–54-ben* Drágffy György a birtokosa.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi okltár III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván és leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
Drágavilmai Bode család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 55. Taf.
Drágavilmai Sztoján család czímere.*
U. o.. 12. Abth. 171. Taf.
1583-ban* Báthory Zsigmond e birtokot ezüstbányászat czéljából két évre, majd 1585-ben* 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
1598-ban* a fejedelem birtokában lévő Kővár tartozéka, kenéze Botha Dán.
Km. Szolnok Int. B. 15.
1603-ban* az itteni tiszttartósághoz, melynek feje Jónás vajda volt, tartoznak: Drágavilma, Szelnicze, Zsugásztra és Tehénpataka községek. Ugyanekkor papja emlittetik.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1618-ban a fejedelem birja, Szamosujvárhoz tartozik s itteni birtoka után az évi mustrakor István Tivadar puskást állitja ki.*
Orsz. ltár.
1650-ben* mint tisztán fiscalis birtok Kővárhoz tartozik.
Erd. országgy. emlék 105–112.
Kmonostori conv. Arm. B. 42.
1661 február 10-én Deésen hirdették ki a Drágavilma, Beérfalfa és Hollómező lakó 22 puskásnak a Keresztes mezején 1659 aug. 20-án kelt kiváltságos levelét, ezek szerint: Sztoja Pál és Tamás, Bodi Márián, Dán és János, Orosz János, Román Merza, Tamás Bálint, Farkas Máté drágavilmaiak. Mán Gergely, Rogozán Simon, Boér Mihály és Kifor, Pap Tivadar boérfalviak.
1658-ban* Boda család emlittetik.
Kmonostori conv. Arm. B. 42.
NRA. 1736–38.
U. o.
1662-ben* idevaló nemesek: Sztoján Tamás, Pál és Borda Dániel.
Km. prot. Laki 132. és 27. L. Reg. 507.
Kmonostori conv. Prot. Petr. Rákosi 28, 47.
U. o. Arm. B. 15.
1662-ben* idevaló nemes a Balázs család.
U. o. Prot. Petr. Rákosi 28, 45.
1662-ben* nemes Drágavilmányi Orosz János.
U. o. 28.
1668-ban* Apaffy Mihály e birtokot Teleki Mihálynak adja zálogba.
Erd. főkormsz. ltár.
1669-ben* összeírt nemesek a Sztoján, Orosz és Bogye családok 15 taggal. Puskások a Bogye családok.
Gyf. prot. Append 126–157.
1684-ben* idevaló nemes a Pap család.
Erd. főkormsz. 1794: 4286.
1699-ben* Teleki Mihályné Veér Judit birja.
Erd. főkormsz. ltár.
1702-ben* birtokosa Teleki Pál. Oláh nemesek: Blaga, Murza, Sztoján, Orosz, Román, Bogya, Pap és Jeremia családok.
U. o.
1714-beli összeírás szerint* drágavilmai puskás darabontok armálisukat kapták: Sztoján Pál és Tamás, Dán Bodi, Orosz János, Bodi János, Román Merza, Tamás Bálint, Farkas Máté 1658-ban Barcsai Ákostól.*
Torma gyüjt.
Km. conv. Arm. B. 42.
1786-ban* birtokosa gr. Teleki Ádám; van 43 jobbágya, 3 zsellére s 12 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1809-ben* gr. Teleki Lászlónak van 10, gr. Teleki Károlynak 7, gr. Teleki Tamásnénak 5, gr. Teleki Imrének 6, id. gr. Teleki Józsefnek 3 jtelke; egy telkesek: 10 Pap, 9 Román, 7 Bogye, 3 Gecze, 11 Bálint, 4 Orosz, 4 Gergely, 1 Medán, 2 Sztoján, 1 Tyekár s a sós-mezei Kaluger család.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Imre, gr. Teleki Tamás özvegye és gr. Teleki László.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* gr. Teleki Samu örökösei, gr. Teleki Ödön, Ujfalvi Sándor, gr. Teleki Miksa, a kir. kincstár úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 78–194. l.
372Jelenlegi birtokosai (1898): a kolozsvári nemzeti színház, Ujfalvy Sándor adományából és gr. Teleki Sándor, örökölte atyjától.
Jobbágycsaládok: 1566-ban* vajdája a Kis-Bunyon lakó Marián, birája Onis, esküdtei Buda és Sztoján voltak. Jobbágyok: Pap, Kitta, Páska, Sztoján, Leó, Perta, Bakaiakin, Kenda, Tatár, Deksza, Eliás, Gurkó.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
1589-ben* birája Boda Dán, a fejedelem gyalogpuskása Román János.
Km. Szolnok int. B. 11.
Lakói jobbára baromtenyésztés és földmiveléssel foglalkoznak. Főközlekedési vonaltól távol feküvén, a világgal kevéssé érintkeznek s ezért babonások. Tarka szőrű kis havasi teheneket tartanak tejelésre, fehér magyar fajta eladásra jó, mert szerintük ennek a tejét könnyen el lehet venni. Hétfőtől szombatig házától semminemű tejelő marhának tejét ki nem adja, mert a gonosz (draku) megrontja marháját. Hogy a jég a határt el ne verje, péntek napot megünneplik s e végre külön harangozót tartanak, a ki a legkisebb veszélyes felhő láttára, harangozni köteles.
A község két részből áll: alszeg (zsozsény) és felszeg (szuszény), annak talaja termékenyebb lévén, e részben laknak a tehetősebb lakosok. Épületeiket kivétel nélkül fából szalmafedél alá építik.
Gör. keleti román egyházhoz tartozó hitközségnek két temploma és két lelkésze van. Templomai 1802. és 1832. évből valók. Az elsőt a gör. kath. felekezetiek építették, kik idő folytán a keleti egyház elveihez tértek vissza. 1831-ben még gör. katholikusok.* Védőszentjük: Mihály és Gábor angyalok. Harangjai 1787., 1823., 1883. évből valók.
Consign. Stat. topogr. 47. l.
Lelkészei: Román János és Gergely.
Iskolája újabb keletű, jelenleg Szelniczével egyesült tanitóilag.
Magas fekvésénél fogva a szél és jég gyakori, a minek főoka a vele szemben fekvő Czibles. Levegője erős, egészséges és járványtól mentes.
Határa 1720-ban* terméketlen, legelője kevés, tűzifája elegendő, jelenleg meglehetős termékeny. Főterményei: búza, rozs, törökbúza, kender, mesterséges takarmányfélék (lóher, luczerna stb.) Állatai az erdélyi fajta szarvasmarha-félék, juh, bival és kis hegyi ló, a melyek főkeresetforrását képezik. Gyümölcsfái: szilva, alma, körtve, cseresznye és meggy.
Erd. főkormsz. ltár.
3731875 óta körjegyzői székhely. Van 8 felülcsapó egy kerekü malma, melyből egy kétkövü.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó Szent-György és Szent-Mihálynapján 10-10 frt. Ajándékok: 17 quart vaj, 17 sajt, egy tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 17 szekér fa. Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt. Tizedet adtak: makkon hízott disznóból és legelőre járókból attól is, kinek 100 s attól is, kinek 10 van, egyet, kinek ennél kevesebbje van, fizet minden egyesért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből, az ebből jövő pénz a tiszté, úgyszintén minden szabados neki fizet „karvalypénz” adóba 57 denárt. A pap egy pokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden stronga nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, semmit sem fizet. A kisebb falu egy 3 éves meddő, a nagyobb pedig nagyobb tejelésre alkalmas tehenet. Minden család, kinek tehene van, negyed mérték vajat s egy sajtot. A biró köteles a várnak egy karvalyt, vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: Szent-Mihálynapi 10 frt, Szent-Györgynapi ugyanannyi. Ajándékok: 16 drb sajt á 12 denár, 16 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh s 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr, vagy helyette 25 denár. Ménektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 12 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 12 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
U. o. 16. nr. 17.
Határhelyek: 1864-ben* Valea Tornei (Toronypataka), patak; Sura maluluj, csőr alakú kőszikla;* Valea Baluluj (Bálpataka), Doszu pogoruluj, egykor erdő, most falurész; Valea rea, veszélyes mély patak; Fiatra scrise (egy kő olvashatlan írással); Burda, hegyszakadék, 1848-ban menedékhely; Custura, kőszikla; Facza furilor, egykor rablótanya; Valea dezuniilor, Halastó, egykor tó, most kaszáló.
Pesty Frigyes gyüjt.
A rege szerint itt hajdanában Drágavilma és Tordavilma községbeli ifjuság összejött ünnepek alkalmával tánczra s két legény két ifjú leányt elrabolt. Egy kő jelzi, hogy Erdélyt innen trigonometrice felmérték.
3741898-ban: Dealu Branyiste, Dealu Szeketuri, Valea Lupuluj, Doszu Pogaruluj, Dealu Hizsuluj, dűlők.
1566-ban* 16 jobbágy, egy szabad lakossal, van benne 17 lakó s 8 pusztaház.
Urb. Conscr. 101–45.
1603-ban* 21 jobbágy, egy szabad lakossal, van 22 lakó és 31 puszta ház benne.
U. o. 16–19.
1645-ben* fiaikkal együtt 137 jobbágy, 18 szabados lakossal, van benne 54 ház.
Km. Lymbus.
1700-ban* 86 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt, kik 28 házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 99 jobbágy és 56 szabados lakosa van, kik 36 házban laknak.
E. F. L. VII. 547. T.
1831-ben* lakossága 680.
Consign. stat. topogr. 48. l.
1886-ban lakossága 875 gör. kel. és 14 zsidó, együtt 889.
1891-ben 802 lakosból 2 róm. kath., 8 gör. kath., 780 gör. keleti és 12 izraelita.
Adója 1898-ban* 1803 frt 42 kr.
M.-láposi adóhiv.
