Egres (Felső-).
Egres (Felső-).
Gr. Teleki ltár.
Km. prot. i. 56.
Erd. főkormsz. ltár.
Gr. Teleki ltár.
Éppen ezért e községet illette volna meg a Felső-Puszta-Egres elnevezés, ma Felső-Kis-Egres lehetne Alsó-Egreshez való helyzete s lakosságának kis számánál fogva.
Erdős hegyektől körülvett kis völgyben s jobbára azok oldalain fekszik. A megye központjától 33·9 kilométerre a bethleni járásban.
Szász-Bréte határából alakult a XIV. század első felében, Szász-Bréte urai a Bechegregor nemzetségbeli Apaffyak és Bethleniek telepitették meg oláh lakosokkal. De 1364-ben* Bethleni Jakab fia Jakab, András fia Miklós, János fiai Gergely és Apa, s Almakereki Gegus fia János Szász-Brétét a határában települt Egres nevű oláh faluval egyetemben, a Somkerekieknek és pedig Gilét fiainak László, Mihály, Miklós, 400Gilét és Andrásnak, továbbá azon Gilét fia Mihály fiainak Gilét és Jánosnak és azon Gilét fia Beche fiának Istvánnak örökre átengedték.
Gr. Teleki ltár.
1392-ben* e birtokot 3 részre osztják maguk között, t. i. 1. Virágosbereki Beche fia István; 2. Nemegyei Mihály fia János és 3. Somkereki Gilét fia László, László fia László, Miklós fiai János és Antal és András fia Márton között.
Gr. Teleki ltár.
1408-ban* Nagy Bethlen Jakab fiai János, Dénes, Gergely s ennek fia János, András s ennek leánya Kata Bogáthy Salamonné s ennek leánya Erzsébet Bogáthy Miklósné 1408-ban úgy ez, mint Bethlen, Kéthel, Böőd, Malom, Füge, Karácsontelke, Árpástó helységeiből leánynegyedet, Keresd, Bese, Földszintelke, Bodzás és Szent-Mártonból osztályos részt követel a vajdai széken Bethlen Jánostól a Gergely fiától, melyet meg is nyert.
Gr. Bethlen cs. ltár. és Kemény nr. 83.
1484-ben* mint a Tóhely völgyben fekvő pusztát Somkereki Erdélyi István, János és Márton, Markos János kolozsvári birónak zálogba vetették, úgy azonban, hogy az ott termő széna övék legyen.
Km. prot. i. 56.
1505-ben* Somkereki Erdélyi János magtalan lévén, itteni részét osztályos testvérei beleegyezésükkel* neje Petronellára hagyja életfogytáig való használatra.
Gr. Teleki ltár 7461.
L. Somkeréknél.
1506-ban* Petronella Somkereki Erdélyi Jánosné férjének itteni részébe azon egyezség folytán, mely egyfelől azon Erdélyi János, másfelől testvére Erdélyi Márton és fiai János és Ferencz, valamint néhai Erdélyi Tamás fiai Gergely, Gáspár és Boldizsár közt köttetett, zálog czímén beigtattatik.
Dl. 28007–8.
1553-ban* néhai Erdélyi István fia Tamás, fia Gergely, fiai Miklós és Lénárd és azon Erdélyi István fia Miklós, fia Tamás, fia Gergely, fia Bertalan, fia Gergely magukat néhai osztályos testvérüknek, azon Erdélyi István fia Márton, fia Ferencz fiának Istvánnak itteni részébe, magvaszakadtán beigtattatják.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 66.
1561-ben* II. János király Somkereki Erdélyi Miklóst, Lénárdot és Gergelyt e birtokban megerősíti.
Gr. Teleki ltár.
1578-ban* birtokosai néh. Erdélyi István fia Tamás, fia Gergely, fia Bertalan, fia Gergely és azon néh. Erdélyi Gergely fia Miklós, fia Miklós.
Gr. Bethlen ltár.
1609-ben* Erdélyi Gergely fia István e birtokát fejedelmi beleegyezéssel anyai testvérére Korlátovics Györgyre s nővérére Erdélyi Margitra Monostorszegi Kun István feleségére s örököseire hagyja.
Km. prot. C. 13. D. 39. és 6. L. Reg. 201–3.
4011635-ben* Rákóczy György helybenhagyja, hogy Erdélyi István halálával, annak e birtoka nejére Mindszenty Krisztinára, ha pedig újból férjhezmenne, fele részben reá, magtalansága esetén Torma György és Kristófra, fele részben pedig Korlátovics Pálra szálljon.
Gr. Teleki ltára.
1673-ban* Korlátovics György Csáky Istvánné Mindszenty Krisztina halálával e birtoknak általa birt felét magának adományoztatni kérte, az ahoz jogot tartó Torma Istvánnak pedig annak fejében egy itteni telket adott zálogba.
Torma cs. ltára.
1678-ben* Kemény Kata özv. Bethlen Ferenczné.
Gr. Bethlen ltára.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Béldi Pál itteni része, egy népes és két puszta telek, elkoboztatván, azt Apaffy Mihály fejedelem Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta.
E. F. L. III. 238. F. Gyf. Misc. I. fasc. nr. 33.
1679-ben* Bethlen Farkas egyik itteni jobbágycsaládja Nagy László.
E. F. K. ltár.
1694-ben* birtokosai Bethlen Gergely és László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1810-ben* birtokosai: gróf Bethlen Ferencznek van 3 jtelke, gróf Bethlen Sámuelnének 5, Somlyai Jánosnak 4.
Erd. főkormányszéki ltár.
1820-ban* birtokosai: gróf Bethlen Károlynak van 8 telke, gróf Bethlen Ferencznek 7.
Erd. kanczellária ltár.
1843-ban* gr. Bethlen Pálnak van 9, gr. Bethlen Ferencznek 4 telke.
Megyei ltár.
1863-ban* gr. Bethlen Ferencz és Pál úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 69–90. l.
1866-ban* az itt összeírt 24 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosa (1898): gr. Bethlen András; 246 k. h., örökség atyja gr. Bethlen Sándor után.
Lakosai kezdet óta oláhok, Moldovából telepitették be valószinüleg, mert legtöbbnek a neve ma is Moldován. Földmiveléssel foglalkoznak, erős testalkatú s nyers, makacs, veszekedő természetűek. Csütörtökön saját falujok határán a maguk részükre nem dolgoznak, hogy a jég a határt el ne verje. Öltözetük fehér czondraposztó, a tehetősebbek szürke czondrát viselnek. Épületeik borona, szalma- és zsendelyfedél alatt. Házaikat színes tányérok, kancsók és kendőkkel díszítik.
Gör. kath. egyháza a fügei filiája. Temploma fából épült 1757-ben, Mihály és Gábor angyalokról van elnevezve. Harangjai is ez évszámot tüntetik föl.
Tanitót, iskolát több szomszédos községgel együtt tart fenn az ötvenes évek óta.
402Éghajlata egészséges, szél a Czibles felől gyakran fú, a jég gyakori, de nem nagy mértékben. Határának kétharmad része terméketlen, s harmada mondható termékenynek az 1750. évbeli* összeírás szerint. Föld termékeiből élnek s vásárra a két mértföldre fekvő Beszterczére járnak. Két fordulós határán 6–8 ökörrel szántanak. Trágyázást mindenütt megkívánja, de trágyáznák is, ha magas fekvése miatt lehetne. Egy köböl őszi búzából közép termésben 4 kalangya lesz (30 kévés) s kalangyája másfél véka szemmel fizet. Tavaszi búzavetés, szőlőmivelés nincs szokásban. Tűzre való fája elegendő, de legelője kevés, s azért Al.-Egres, N.-Falu, és Bethlen határain bérelnek legelőt. Kaszálni fordulónként szoktak.
E. F. ltár.
Adó alatt levő határa 93 köböl férőű, ebből őszi búza alá használt 32 köblöt, tavaszi vetése, zab, árpa 29 köböl, törökbúza, borsóvetése 21/2 köböl, 23 szekér szénarétje; van 19 jármas ökre, 13 tehén, 2 tulok, 46 juh, kecske, 7 disznó, 11 méhköpű.
1822-ben* határa 3-ad osztályú. Adó alatt van 153 köb. szántó, 47 1/2 szekér szénarétje, 14 borjú, egy disznó s egy méhköpű.
L. Cziráki-féle összírás.
Jelenleg határának földje kötött, sovány, agyagos, búzatermesztésre jó, tengerit csak esős évben terem. Állatai: sertés, juh s a már emlitett fehér szőrű szarvasmarha. Gyümölcsfái: alma, körtve, szilva s a cseresznye, de nincs nemesítve. Csorgója s a kis réteknél lévő kútja jó ivóvizet szolgáltat. Épületre való köve nincs.
Határhelyek: 1864-ben* Huruba (pásztorviskó), határrész; Magura, magaslat; Sub magure; Kalea Selisti, az egresi út környéke; La buna, szántóföld kúttal; Pe facze, verőfényes oldal; Kaszti, Lári mendri, Hucs, erdős hegyek a község körül.
Pesty Frigyes gyüjt.
La Arina, Subt Zsurzsanu,* Gura uliczi, dűlők 1898-ban.
E határrészben a tatárok idejében (1717- vagy 1790-ben?) találtak a hagyomány szerint egy nagy lyukban egy fejszét, mely aranyvirágokkal s más ékességgel volt díszitve.
1713-ban* van 8 zsellér lakosa 8 házban, el van pusztulva 2 ház.
Erd. főkormányszéki ltár.
1750-ben* lakossága 9 telkes, 2 e nélkül való zsellér s 4 kóborló, kik ez utóbbiak kivételével 11 házas telken laknak.
E. F. K. ltár.
1857-ben van benne 26 ház, 133 lakos, ebből 128 gör. kath., 5 izr.
1886-ban lakosok száma 110. 1891-ben 121 tisztán gör. kath. lakossal. Házak száma 1898-ban 24.
