Encs (Szász-).
Encs (Szász-).
Nevének változatai: 1356-ban* Ench. 1386-ban* Ench. 1586-ban* Enchy. 1615-ben* Encs (praedium). 1784-ben* Szász-Encs. 1857-ben* Encs. Oláhul Jencs.
Gr. Teleki ltár.
Gr. Bethlen ltár.
Km. Doboka. A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Báthory 247. l.
8. Lib. Reg. 111.
Gr. Kornis ltár.
Országismei tábla.
Nevét a német Hencs, vagy Encs személynévtől kaphatta.
A község magas hegyek aljában s ezek oldalain keletről nyugatra nyíló völgyben épült, keresztül foly rajta egy kis névtelen patak, mely a Mellesbe szakad. Deéstől 43·3 kilométernyire a kékesi járásban fekszik.
Encs első birtokosául 1356-ban* János fia Márton emlittetik, ki bizonyosan valami beszterczei szász lehetett, mert midőn később eladományoztatik, azzal együtt beszterczei házakat is eladományoznak.
Gr. Teleki ltár.
Encset 1386-ban* Károly király fele részben Bethleni János fia Gergelynek, másik felét pedig azon családból származó Almakereki, másként Apaffy János fiainak Péter és Lászlónak adományozta oda.
Gr. Bethlen ltár.
Székely oklt. I. 45.
U. o.
1390-ben* megtudjuk, hogy Encs azelőtt Nagy Jakab fia Nagy Mártoné volt, kinek Beszterczén 13 curiája volt.*
Gr. Bethlen ltár és Hodor. Dobokamegye Esmert. 762. l.
Nagy Jakab fia Márton, leánya Margit, neje Tolmácsi Mátyásnak, kinek apja volt Mihály. (Hodor u. o.
Encsnek, midőn 1407-ben Bálványosvára a Szántói Laczkok kezére került, azoktól sokat kellett szenvednie, kik azt elfoglalván, jóllehet Apafiak és Bethlenek tiltakoztak nemcsak a vajda, sőt a király ellen is, Encsnek eladományozásáért, a jobbágyokat megadóztatták, fosztogatták, szóval sok kárt okoztak, a mint ez, az ennek folytán 1410-ben keletkezett perből* kitűnik, itt és többi birtokaiban ezer arany forintnál több kárt okoztak.
E. F. L. I. fasc. 22. B.
3881435-ben* Bethlen János fiai Miklós, Gergely és Antal Encset maguk közt három részre osztják. S ez osztálynál Barthalus Mihály birtokos is emlittetik, kinek itt udvarháza van.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 3 nr. 15.
1439-ben* a Bethlen János fiaitól az Apaffy Miklós és fia László az itteni borkilenczedet erővel elfoglalták, úgyszintén Újfaluban és Bödönben.
Gr. Bethlen ltár.
1443-ban* Encs két részre osztatik; az egyik almakereki Apa fia Miklósnak, a másik Bethleni Gergely és Antalnak s testvérük néhai Miklós fiának jutott.*
U. o.
Az ekkori szőlőbirtokosok közt több Lebler, de margyar nevűek is vannak.
1447-ben* nagyfalusi Apa fia Miklós végrendelkezik felette.
Gr. Bethlen ltár.
1460 körül* Kisdevecseri Ferencz itt birtokos volt s ugyanekkor Bethlen Antal is.
U. o.
1467-ben* Bethleni Antal itteni részét Toki Bálintnak veti zálogba.
U. o.
1467-ben* Apaffy Mihály Encs felét rövid időre Vingárti Geréb Jánosnénak Zsófiának vetette zálogba; de 1468-ban* Mátyás király többi birtokaival Encsnek felét Apaffy Mihálytól, mert az erdélyi lázadásban részt vett, elvevén, azt Monoszlai Csupor Miklós vajdának adományozta.
Km. prot. f. 35.
Dl. 30212.
1473-ban* néh. Apaffy Mihály özvegye Klára pörrel támadta meg Csupor Miklós volt erdélyi vajdát, hogy férjének e birtokát még annak életében hűtlenség czimén a király részére elkobozta, jóllehet Apaffy Mihálynak Mátyás király már 1467-ben megkegyelmezvén, birtokai visszaadását elrendelte. Az erdélyi vajda ezen kegyelemlevél alapján Csuport fővétségben elmarasztalván, Encs felét Klárának és kiskorú fiainak: Ferencz, Lénárd és Miklósnak visszaitélte.
Dl. 17898–99.
1491-ben* Bethleni Bernát és Miklós itteni halastó helyeiket, mely Mellyespatakában van, Bethleni Gergelynek és fiai: Balázs, Elek és Jánosnak engedik által.
Dl. 27789.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
Km. prot. m. 47.
1493-ban* Maczedoniai Klára özv. Apaffy Mihályné és fiai: Lénárd és Miklós az itteni halastavak és rétek felett megosztoznak.
Erd. fisc. ltár C. I. F. Apaffianorum de Bethlen.
1496-ban* e községet László király új adomány czimén a Bethleneknek adományozza.
Torma gyüjt.
1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait: Vitálist és Jánost kir. adomány 389czimén itteni részükbe beigtatják. 1511-ben* sok a Bethlen Miklós fiai: János és Farkas.
Dl. 28003. és 27781.
Gr. Bethlen ltár.
1534-ben* néh. Apaffy Miklós özvegye Katalin s fia Gergely, ugyanazon Miklósnak fiát Farkast, néhai Apaffy Miklósnak itteni részétől eltiltják.
Km. prot. 1534: 13. és gr. Bethlen ltár.
1535-ben* Jankafi Lázár, a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt Apaffy Miklós fiainak: Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért visszaereszti.
Km. prot. 1534: 33. és Doboka I. 1.
1552-ben* Bethleni János fia Gergely, fia Balázs, fia Gergely és Bethleni azon János fia Gergely, fia Elek, fiai György és Mihály e birtok negyedrészét Patócsy Miklósnak Bethleni János fia Miklós, fia Antal, fia Márk, fia Miklós leányától Erzsébettől származó fiainak: Patócsy Ferencz, Miklós, Boldizsár, Gáspár, Lajos és Jánosnak adják oda.
Km. Kraszna B. 20. Küküllő P. 19.
1568-ban* néh. Apaffy Farkas fiai: Gergely, István, Imre és András, valamint néh. Apaffy Miklós fia Ferencz itteni részükbe új adomány czimén beigtattatnak.
E. F. L. I. V. 4.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni általa elzálogosított részét magához válthassa.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hozzá hűtlenné lett Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozta, 1577-ben* beigtatták. Birtokosok még: Apaffy Ferencz özvegye Bánffy Klára, jobbágya Molnár Ádám jelenlétében.
Km. Kraszna B. 52, Szolnok int. B. 46.
Km. Szolnok Int. B. 25, 46. és F. 5.
1576-ban* itteni birtokosok: Bethlen Gergely, Torma Dániel, Bornemissza Farkas özvegye Forgách Magdolna.
E. F. L. I. E. 5.
1578-ban* Apaffy István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenítésétől tiltja.
Km. ltár.
1584-ban* Apaffy István, Miklós és Imre magvaszakadásuk esetére a Bethlenieket teszik itteni részük örökösévé.
Gr. Bethlen ltár és Km. D. 130.
1584-ben* néhai Bethlen Gergely fiai György és János és néhai Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
Km. prot. D. 130.
Somlyói Báthory cs. czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 35. Taf.
3901584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van, de sikere nem lett, mert a Bánffyak ezután is birnak itt.
Km. prot. DD. 50.
1586-ban* Apaffy Lénárd özvegye és leánya Erzsébet Apaffy Miklóssal per közben úgy egyeztek meg, hogy Erzsébet lehető kihaltával ennek itteni része a Miklósé legyen, melyet a fejedelem is megerősített 1589-ben.
Km. Doboka A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Báthory 247. l.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni Bethlenvárához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent. P. 19.
1590-ben* buni Bethlen Farkas itteni részének kiválthatási jogát sógora Károlyi István, a fejedelem udvari kapitánjára ruházza át.
Gyf. Prot. Balásfi 182, 183.
1601-ben* Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert itteni részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részét is, ha kiváltaná, neki adni ígéri.
U. o. B. 56.
1601-ben* néh. Apaffy Imre fiai: Farkas és Mihály itteni 11 jobbágyukat Mindszenti Benedeknek vetik zálogba.
U. o. B. 116.
1607 deczember 8-án* viczei Mindszenti Benedek és neje Bánffy Annának Báthory Gábor fejedelem egy itteni részt adományoz.
Hodor. Dobokam. Esm. 762. l.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányait Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.
4. Lib. Reg. 172, 210.
1615-ben* Bethlen Gábor Haller Istvánt s nejét néh. Kendy Ferencz leányát Juditot itteni részükben, mely el van pusztulva, megerősíti.
8. L. Reg. 111.
1619-ben* Kendy Krisztina e birtokát férjének Haller Zsigmondnak, belső-szolnoki főispánnak átengedi, de az igtatásnál 1620-ban* Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5.
Km. Szolnok int H. 12.
3911624-ben* Haller Zsigmond e birtokát testvérére, Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
Gyf. Cent. I. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1637-ben* Rákóczy György Haller Istvánt itteni részében megerősíti.
18. L. Reg. 208. Gyf. Cent. A. 16.
1646-ban* Apaffy István itteni részét, t. i. 13 népes és 1 puszta telkét, mert szakácsának füleit levágta, elkobozták, de 1651-ben* kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott.
E. F. L. I. 7. K. 12. T.
Gyf. Misc. II. fasc. 4. nr. 5. 25. L. Reg. 588.
1647-ben* Rákóczy György a hűtlenségbe esett apanagyfalusi Apaffy István itteni részét, ki a magyarországi hadjáratban részt nem vett, keresdi Bethlen Ferencz, Alsó-Fejérmegye főispánjának és neje Kemény Katának adományozza azon hűségeért, melyet a haza érdekében a két évig tartó magyarországi háborúban kimutatott.
21. L. Reg. 211.
1667-ben* Apaffy Mihály és neje Bornemissza Anna kihalásuk esetére örököseikül a Bethlen családot, t. i. buni Bethlen Jánost, fiait Miklóst, Pált és Sámuelt és keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.
Gyf. prot. Deum time 83–88.
1672-ben* a bethleni uradalomnak van itt 5 zsellére 7 fiúval.
Gr. Bethlen cs. ltár.
1679-ben* egyik birtokosa Haller Péterné Petki Erzsébet és Bethlen Gergely. Demeter jobbágycsalád emlittetik.
Gr. Bethlen ltár.
1690-ben* Kapy György itteni részét eladja.
Hodor. Dobokam. Esm. 763. l.
1694-ben* „sok részre biratik.”
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 24.
1714-ben* a magban szakadt II-ik Apaffy Mihály itteni részét a fiscus elfoglalta, de a gr. Bethlen család ellene mondott.*
E. F. L. IV. 256. G.
Hodor. Dobokam. Esm.
1725-ben* néh. Szalánczy István gyermekei: József, Ágnes Felvinczy Józsefné, Erzsébet Kendeffy Mihályné és Ráchel hajadon itteni Katona Mihálynál zálogban lévő részüket gr. Kornis Zsigmondnak eladják.
Km. Szolnok int. K. 3.
1728-ban* az Apaffy-féle rész a fiscus számára összeíratott.
Hodor. u. o.
1756-ban* a gr. Bethlen család a fiscussal az itteni Apaffy rész felett pert folytatván, Bethlen Pál védelmezte a család ügyét, két év múlva a fejedelmi részen volt 11 háznép zsellér 4 népes telken, melyet br. Bornemissza Ignácz kincstárnok íratott össze.
U. o.
1761-ben Somogyi Ferencz itteni részét Bándy Ferencznek adja.*
U. o.
1762-ben* Mária Terézia királyné az Apaffyak egykori részét, t. i. 13 zsellértelket* gr. Bethlen Gábornak és Miklósnak adományozza, kik ezen részüket gr. Haller Pálnak adták el.*
Erd. L. Reg. XI. 118.
Gr. Bethlen ltár.
Hodor. U. o.
3921770-ben* birják: kászoni br. Bornemissza János és gr. Kornis Zsigmond.
Erd. főkormsz. ltár.
1784-ben* gr. Kornis Zsigmond halála után maradt itten örököseire egy udvarház és 7 zsellér. Többi birtokosok: id. és ifj. gr. Bethlen Gergely és id. Pál, gr. Haller Pál, Jábróczky Zsigmond és János. Az egész községben ekkor van 28 régi örökség.
Conscriptio Gr. Kornis Viktornál Szent-Benedeken.
1786-ban* birtokosai: id. gr. Bethlen Pálnak van 13, ifj. gr. Bethlen Gergelynek 15, id. gr. Bethlen Gergelynek 12, gr. Haller Pálnak 7, Jábróczky Jánosnak 4, gr. Kornis Zsigmondnak 5 jobbágya.
Erd. főkormányszéki ltár.
1794-ben* az Apaffy-féle birtokot az alperes gr. Bethlen család megnyerte.
Hodor. Dobokam. Esm. 765. l.
1809-ben* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 9, gr. Bethlen Miklósnak 3, gr. Bethlen Farkasnak 3, gr. Mikó Miklósnak 2, br. Kemény Simonnak 2, gr. Haller Józsefnek 5, gr. Kornis Zsigmondnak 5, gr. Mikes Istvánnénak 1, Jábróczky Antalnak 2, Jékei Sándornak 3, Kolozsvári Ábelnek 1, Szász Pálnak 6, Ajtai Györgynek 1 telke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Ferencz, gr. Haller József, Jékei Zsigmond, gr. Mikes Róza, Ajtai András, gr. Kornis János, br. Kemény Simon, gr. Bethlen Farkas, gr. Mikó Miklós özvegye és 5 más kisebb birtokos.
Erd. kanczellária ltára.
1837-ben* főbb birtokosa gr. Toldalagi.
Hodor. Dobokam. Esm. 761. l.
1863-ban* gr. Bethlen Gábor, gr. Bethlen Sándor, br. Kemény Simon, gr. Haller Ferencz, Mikó Eszter gr. Mikesné, Katona Elek, id. Ajtai György, Szebeny Antal örökösök, br. Wesselényiné gr. Bethlen Zsuzsánna, Ajtai Gábor, Jábróczky Zsuzsa, br. Győrffy Berta, Betegh Kelemen, Jékey Kata itteni birtokaik után úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urbarium Wesen 65–181. l.
1866-ban az* itt összeírt 81 füst közül 2 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: gróf Bethlen Gábor (Keresdről), gróf Bethlen Károly és Sándor (Bethlenből), Katona Elek (Apanagyfaluból), Keczeli Mihály (Kaplyonból) és Kászonyi János (Kis-Czégről). Tehetősebb birtokosai jelenleg: Rogozán János és Hucs Gábor.
Erd. főkormsz. ltár.
Jobbágyszolgálmányok: 1447-ben* a földesúrnak évente 16 arany frtot fizettek.
Gr. Bethlen ltár.
1784-ben* a széna kivételével mindenből dézmát vagy tizedet fizetnek. Juhból, bárányból a tizediket s karácsony-tyúkja fejében 1-1 tyukot 393és 10-10 tojást. Rendes szolgálaton kivül Szent-Benedekre és Beszterczére is fuvaroznak a hányszor a földesúr kivánja.
Gr. Kornis Viktor. Conscriptio Szt-Benedek.
1758-ban* a fiscus részén 11 háznép négy népes zsellértelken szolgált egyenként 6-6 hetet, minden telekről külön igás erővel is szolgálni tartoztak. Szolgálaton kivül Beszterczére, Borgóra, M.-Láposra leveleket hordoztak, dézmát a kenderen kivül mindenből fizettek. A karácsony-tyúkját 14 krajczárral váltották meg.
Hodor. Dobokam. Esm. 763–764. l.
Szász-Encsnek, mint előneve is mutatja, ősi lakosai a szászok voltak, kik valószinüleg 1601–3 közt pusztulhattak el, a hazánkat dúló ellenséges hadak kegyetlenségei következtében. 1615-ben* már pusztának iratik. A szászság örökébe az oláhság lépett, kik ma az egész községet lakják s az egykor itt lakott magyar nemesi családok s ezek udvarházainak, valamint egykori róm. kath. templomának helyét sem tudják megmutatni.
8. Lib. Reg. 111.
Földmiveléssel foglalkozó lakóinak nagy része törökbúzakenyérrel él, búzakenyeret csak a tehetősebbek esznek. Öltözetük házilag készült gyapjú-, kendervászon és bocskor. Egy pitvar és szobából álló lakásukat paticsból építik zsendelyfedél alá, gazdasági épületeik faoldaluak s zsendelylyel fedettek.
1490-ben* róm. kath. egyházközség plébánosa Mihály.
Gr. Bethlen cs. levéltár.
Szász-Encs román lakossága 1817-ben lépett az unióra, temploma fából épült a község nyugati részén 1790-ben s a következő évben szentelték fel Szent-Paraskeva tiszteletére. Harangjai is 1791. évből valók, feliratuk: „Nierve,” másodiknak „Unitár,” a harmadiké „Sperevie.” Anyakönyvet 1824. év óta vezet. Papjai a Marosán családbeliek voltak, jelenleg Nechita Jakab.
Iskolailag Bödönnel egyesült.
1863-ban* a nem gör. katholikus egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 208. l.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jégverés ritka, járványtól mentes.
1721-beli* összeírás szerint határa két fordulóra van osztva, nyugat, észak és déli irányban terjed, talaja a térségen fekete és termékeny, az oldalakon sárgás agyag és sovány, trágyázás helyett kétszer szokták megszántani s rendesen 6 ökörrel, őszi búzát tisztán termelik, szénája nem sok, de jó, bora nem okoz főfájást, tüzelésre való erdeje van, 394hadiút terheitől nem szenved. Őrölni 1 s vásárra 3 mértföldre fekvő Beszterczére járnak.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van 18 ökör, 10 tehén, 8 borjú, 4 ló, 40 juh és 29 sertés. Termőföldje 59, terméketlen 28 köböl vetésre való. Elvetettek ez évben 16 köb. őszi, 3 köb. tavaszi gabonát s termett 105 kal. búza és rozs, 51 kal. árpa, zab s egy véka törökbúzát vetettek, kendere 14 kalangya lett, rétje 24 szekérnyi; termett 15 kapásra való szőlőben 75 veder bora. Főzőüstök ez évi jövedelme 12 frt.
1821-ben a Cziráki úrbéri osztályzatban határa III-ad osztályú.
1837-ben* Hodor szerint határa szűk, de földje termékeny és jól mivelt; vize, legelője s erdeje elegendő s jók. Szőlője jó bort szolgáltat.
Hodor. Dob. Esm. 761. l.
Jelenleg határának egyharmada mondható jónak, a többi legeltetésre való, de azért szorgalmasan trágyázzák a meredek helyeket is. Termesztenek búzát, több törökbúzát, zabot; tenyésztenek erdélyi fajú szarvasmarhát, juhot és sertést. Gyümölcsöseiben alma, körtve, baraczk és szőlő díszlik. Itatója a Mellespatak.
Határhelyek: 1760-ban* Podu Csorbi, Capu Szátuluj, Pemanturule, Carpen, Tufaj, Csörgő, Szub Dremot, Nuk, Rezore, Rusz, Karare vietor, Bungur, Szaratur.
Gr. Kornis ltára.
1784-ben* Felső fordulóban: Kapu gyelnyiczilor, La Tufoj, Pogyerej la kapu Drimoszelor, La Kererusa Ujfalouluj, La Styubej, Grapa Akasztejiról, Funtina Lezarelor, Dupe gregyin, La Dumbreselye, Kapu Drimoszi, Hatere in Szpiny, Grape la Szeretur, La Pereu Szereturilor. Alsó fordulóban: Kapu szatuluj, Pemintu cselye Szetyesty, Nuku Maki, La Poodu Csorbi, La gros, In Herinár, Gyea Szuprá Plesi, La Meer, Pemintu Szupt Sij gyin Sósz Gye Maare, Sztrinture, Pe Válye Szupt Kaaszte, Finacze, In Kapu Grosilor In Klin. Szőlők: lm Hincsu csel gyin mislok.
Gróf Kornis Viktornál Szent-Benedek. Conscr.
1864-ben* általában oláh nevű határhelyek: Casa Dracului stb.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dűlői: Pogyerej, Drimox, Dupe Gyal, Ritu Bánffy, Ruptur, Zsii, Valea Fellakuluj.
1700-ban* van 17 jobbágy, egy szegény lakosa s az egész községben 17 lakóház.
Erd. főkormszéki ltár.
1721-ben* 8 zsellér, 8 kóborló lakosa van, ez utóbbiak kivételével, 7 házastelken laknak, el van pusztulva 5 ház.
U. o.
3951750-ben* van egy házas telkes nemes lakosa egy házban és egy szabados lakosa egy házban, 48 jobbágy 39 telkes házban, 9 szegény zsellér és két ily özvegy 11 házban és 11 kóborló lakosa, kiknek házuk nincs.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben* 290 gör. kath. oláh lakossal.
Consign. stat. topogr. 49. l.
1837-ben* 292 lakossal, házak száma 60.
Hodor. Dobokam. Esm. 761. l.
1854-ben 287 lakosa van.
1857-ben házak száma 86, lakossága 412 gör. kath.
1886-ban 476 lakosból 460 gör. kath., 3 ágostai evang. és 13 zsidó.
1891-ben 488 lakosból 468 gör. kath. és 2 gör. kel. oláh, 1 ev. ref., 3 lutheránus és 14 izraelita.
Adója 1721-ben* 235 frt 30 kr. 1898-ban összes adója 1168 frt 25 krajczár.
Erd. főkormsz. ltár.
Egres (Alsó-).
Nevének változatai: 1408-ban* Egres. 1576-ban* Oláh-Egres. 1577-ben* Alsó-Egres. 1831-ben* oláh neve Agyiresu, ma Agries.
Gr. Bethlen ltár.
U. o.
Km. Szolnok int. B. 46. és B. 25. T. 5.
Consign. stat. topogr. 5. l.
Nevét égerfától vette, mely egykor itt nagy mértékben nőtte be a völgyet.
A Kaszte nevű hegy alatt szűk völgyben fekvő község, keresztül foly rajta a Rétpataka, mely Kocs átellenében szakad a Sajó vizébe. Tartozik a bethleni járásba, Deéstől 34.9 kilométerre fekszik.
Mivel Felső-Egres Sz.-Brétéből alakult 1364 körül, ennek 1364–1408 közt kellett keletkeznie.
Egrest első említésekor 1408-ban* a Bethlen család birtokában találjuk.
Gr. Bethlen levéltár.
1493-ban* Bethlen Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
Km. prot. m. 47.
1496-ban Ulászló király e községet a Bethlen családnak új adomány czimen adományozza.*
Torma gyüjt.
1503-ban* Bethlen Miklóst és fiait Vitálist és Jánost kir. új adomány czimen itteni részükbe beigtatják.
Dl. 28003. és 27781.
3961537-ben* Bethleni Farkas és nővére Erzsébet Patócsy Miklósné itteni részüket Czikmántori Darlaczi Jugának adják cserébe.
Km. prot. T. 33. és Km. Kolos T. 1.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni részét, melyet elzálogosított volt, magához válthassa és hogy mindaddig birtokában legyen, míg utódai kiválthatják, ekkor ezt vagy helyette a Székelyföldön ad akkora és annyit érő birtokot, mekkora és a mennyit ez, bethleni, malomi stb. részei érnek.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlen, Békéshez szító Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza s a következő évben be is igtatják* s ennél jelen vannak Szabó, Egresi és Erdélyi nevű idevaló lakosok.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
Km. Szolnok. Int. B. 46. és B. 25. T. 5.
1584-ben* néh. Bethlen Gergely fiai György és János s néh. Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
Km. prot. D. 130.
1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van.
Km. prot. DD. 50.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részt is, ha kiváltaná, neki adni igéri.
Km. prot. B. 56.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemissza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányát Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.
4. Lib. Reg. 172. 210.
1619-ben* Kendy Krisztina e birtokát, mely ekkor el van pusztulva, férjére, Haller Zsigmondra ruházza, de az igtatásnál 1620-ban* Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemissza Zsigmond, Bornemissza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemissza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5.
Km. Szolnok int. H. 12.
1620-ban* egyik birtokos Erdélyi István.
Torma gyüjt.
3971624-ben* Haller Zsigmond e birtokát testvérére, Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
Gyf. Cent. I. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Béldy Pál itteni része: t. i. 1 népes és 2 puszta telke elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta. Itteni birtokos még váradi Kollatovics György, id. gr. Csáki Istvánné Mindszenti Krisztina.
E. F. L. III. 238. F. Gyf. Misc. I. fasc. 3 nr. 33. és Bethlen ltár.
1694-ben* birtokosa Bethlen Gergely és László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1769-ben* a fiscus Geréb Ágnest Rédei Ferencznét, br. Diószegi Zsigmondot, Jábróczky Kata br. Dujardin Józsefnét, Keczeli Sándort, Jékey Zsigmondot, Murányi Pétert, Kis Jánost s még többeket perbe fogta az Apaffy-féle részekért, de ettől későbben elállott.
Megyei ltár.
1810-ben* birtokosai: gr. Kemény Sámuelnek van 3 jtelke, Rozsnyai Istvánnak 2, gr. Bethlen Sámuelnek 4 jtelke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Kemény Sámuelné ikt. gr. Bethlennének van 8 telke, Ujfalvi Sámuelnek 6, Rozsnyai Istvánnak 3.
Erd. kanczellária ltára.
1843-ban* birtokosai: gr. Kemény Sámuelnek van 8 telke, Földvári Farkasnak 5, Rozsnyai Istvánnénak 3.
Megyei ltár.
1863-ban* br. Wesselényi Zsuzsánna és a gr. Bethlen család, Földvári József és Samu, Kemény Sámuel és Kun Kata úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wesen 78–82. l.
1866-ban* az itt összeírt 32 füstből egyetlen nemesi füst sem volt. Birtokosai 1898-ban: gróf Klebersberg Zdenkó, 88 kh., örökség nagynénje báró Löwenthalné után, de eladta közelebbről br. Mattencloit Jánosnak. Balogh Lázár, 103 kh., öröklés atyja Balogh Mihály után, ki többektől vásárolta és Hirsch Kálmán, ki szintén vásárolta gr. Kornis Viktortól.
Erd. főkormsz. levéltár.
E községet a mai gr. Bethlen család ősei alapították 1482-ben.* Bethlen Gergely az „Alpokon túlról” (mai Moldova) hozott oláh jobbágyokkal népesítette be, de ezek közül többen családostól, minden vagyonukkal innen Alparéthoz tartozó falvak egyikébe szöktek. Ekkori kenéze Lázár.
Gr. Bethlen ltár.
Jelenlegi lakosai oláhok. 1576-ban magyarok is lakták.* 1658-ban* az egész falu úgy elpusztult a török dúlás következtében, hogy egyetlen lakosa és háza sem maradt meg. 398Lakóinak háromnegyed része napszámból él. Általában véve szegények, a pálinkát szeretik s czivakodó természetűek. Főtáplálékuk a málé. Hosszú szokmányt hordanak. Csütörtökön a maguk földjén nem dolgoznak, hanem más falu határán, hogy jég ne verje el határukat.
Km. Szolnok. Int. B. 46. és B. 25. T. 5.
E. orsz. fisc. ltár.
Házaikat s gazdasági épületeiket boronából szalmafedél alá építik. Fehér kendőkkel, cserép kancsókkal és edényekkel díszítik belső lakásukat.
Gör. kath. egyház hívei templomukat, mely a főangyalokról van elnevezve, fából építették a falu keleti részén emelkedő hegytetőre. Ez időből valók harangjai is. Fügének leányegyháza.
Éghajlata egészséges, járványtól mentes. A Czibles felől állandólag ki van téve szélnek, jégverés kisebb-nagyobb mértékben minden évben előfordul.
1750-beli* hivatalos összeírás* szerint határának kétharmad része terméketlen, a többi része alig közepes termésű. A lakosok földjük jövedelméből alig tartják fenn magukat. Vásárra a két mértföldnyire fekvő Beszterczére járnak.
Erd. főkormsz. ltár.
A bethhleni járás községeiben az összeírást Alsó János, Böszörményi R. András és Petki Zsigmond megyei hütösök végezték.
Szántója két fordulóra van osztva, nagy része agyagos s 6 ökörrel szántható, kevés része fövényes, melyet 4 ökörrel szoktak szántani. Az őszi búza köble közép terméskor 30 kévével számítva 5 kalangyát ad, kalangyája másfél véka szemet ereszt; tavaszi búzát nem szoktak vetni, szőlője nincs, erdeje kevés tűzrevaló fát szolgáltat, jobbára Sajó-Udvarhelyről szerzik be földesuraiktól az épületre való fát is. Legelője elegendő, kaszálni fordulónként szoktak.
Adó alatt lévő szántója 69 1/2 köböl férőű, ebbe elvetettek 20 köböl őszbúzát, 23 köb. tavaszi gabonát, s lett 3 1/2 köböl törökbúza, borsó, lencse; rétje 21 1/2 szekérre való; adó alatt van 8 ökör, 15 tehén, 30 borjú, csikó, 6 tulok, 22 juh, kecske, 10 sertés, 9 méhköpű; főző üstök jövedelme 1 frt 45 kr.
1822-ben* határa másod osztályú, adó alatt van 177 köbölnyi szántó, 148 1/2 szekér szénafüve, 2 ökre, lova, 6 tehene.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg földje gyenge, kötött agyagos, a verőfényes helyeken búzát, törökbúzát termelnek, trágyát az eső lemossa; fejér szőrű tehenet, kevés sertést és juhot tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, körtve és almafélék. Nedves időjáráskor két patakja: a Vaducz és Rét-patak s főleg a Buna kút szolgáltatja vizét s ez száraz időjáráskor sem apad ki.
Épületnek való köve nincs. Semmi iparágat nem űznek.
399Határhelyek: 1864-ben* Kalea Odorhejului, Kalea Becleanului, Kalea Breti, Sub fazet (a bükkös alatt), La spinoasze (a bokros táján), Fundu Lasuluj (az irtványfenékben), La Stupatura (a rekesztőnél), La Buna (a jó ivókútnál), Kalea Kocsuluj, Kalea florilor (a virágos erdő táj).
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dűlők: Kaszte, Cserety, Pe Gyál, Pe Poderej.
1658-ban* az egész falu teljesen elpusztult, egyetlen lakója sem maradt.
Erd. orsz. fisc. ltár.
1713-ban* 7 jobbágy, 3 zsellér lakosa van, kik 10 házban laknak, el van pusztulva 3 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 8 jobbágy, 5 telkes, 3 e nélkül való zsellér s egy ily özvegy, 5 kóborló lakosa van, kik 13 telken 17 házban laknak. Közülök egy kerekes.
U. o.
1830-ban* 79 gör. kath. lélekből álló lakosa van.
Consc. stat. topograph. 5. lap.
1857-ben* 147 lakossal, házak száma 32.
Országismei táblák.
1886-ban 159 lakossal.
1891-ben lakossága 143, házak száma 34.
