Esztény.
Esztény.
Nevének változatai: 1306-ban* Iztyen, másként Kuharka. 1352-ben* Isztén, Esztevény. 1371-ben* Eztyén, mint egy idevaló birtokos neve. 1578-ban* Esztény. 1598-ban* Eztyn. 1721-ben* Esztin˙. Oláh neve: Stojane.*
Dl. 28574.
Hodor. Dob. Esm. 602. l.
Dl. 27432.
Gyf. Cent. CC. 50.
Km. Doboka. T. 67.
Erd. főkormsz. ltár.
Hodor. Dobok. Esm. 602. l.
421Nevét a szláv stana, sztenya: állás, akol szótól vette.
A Bábolnahegy aljában eredő, északról a Kis-Szamosba folyó patak szűk völgyében, lankás oldalra is kiterjedőleg fekszik, a szamosujvári járásban, a megye székhelyétől 38 kilométerre.
Esztény első birtokosául felerészben Szőke (Zeuke) Domokos, másik felére nézve pedig Lénárd van megnevezve. Szőke Domokosnak részét azonban 1317-ben* hűtlenség czimén a dobokai főispán Mikod bán fia Dobokai Miklós kérte a királytól a maga részére s minthogy eközben Szőke Domokos elhalálozott, részét a király csakugyan Dobokai Miklósnak adományozta oda.
Dl. 30363.
1340-ben* Esztényről azon Domokos fia István van megnevezve, mint királyi ember.
Erd. Muz. Dl. 28898.
1344-ben* azon Esztényi Lénárd fiai: János és Imre Eszténynek felét 50 márkáért András erdélyi püspöknek és a székesegyháznak* hagyományozzák. Valószinüleg ők perben marasztaltattak el a püspök ellen, ezért történt ezen átadás.*
Gyf. kápt. házi ltára.
Tört. Tár. 1889. évf. 754. l.
Hodor. Függelék Dobokamegye Esmertetéséhez. Kézirat (Erd. M. Egyl. Könyvtár 45. l.) Azt írja, hogy ezek a maguk és szülőik lelkök üdvösségeért a Szt-Mihályról czímzett egyházközségnek hagyták s bírta az egyház valószinüleg 1556-ig.
1358-ban* valószinüleg azon szőke Domokos fiának Sebőknek fia azon Domokos, a ki királyi embernek van kijelölve, egyik birtokosa.
Fejér Cod. IX. vol. II. 677.
1371-ben* birtokos a néhai Esztényi Sebők fia Mihály.
Dl. 27433.
1371-ben* emlittetik Aba fia Domokos.
Dl. 27432.
Dl. 31114.
Dl. 27837.
1415-ben* Esztényi Péter.
Dl. 27447.
1424-ben* János fia Péter emlittetik.
Dl. 27154.
1426-ban* emlittetnek Domokos, Pál és Péter és Jakab fia László.
Dl. 27455.
1431-ben* Esztényi Vincze fia Gergely birtokába, azaz Esztény egynyolczad részébe Péterházy Benedek és Balázs igtatják be magukat, de Esztényi Gergely és fia Bertalan ellentmondtak. Esztényi Balázs másik birtokos.
Dl. 27463.
1434 és 1440-ben* Esztényi Gergely.
Km. prot. ab. 34.
1441-ben* Esztényi Gergely, István, Domokos és György emlittetnek.
U. o. ab. 70.
1442-ben* Esztényi Damján fiai Márton, Balázs és Pál Esztényi Székely Istvánnak és fiainak: Jánosnak és Benedeknek egy esztényi telküket eladják.
U. o. ab. 116.
4221444-ben* Esztényi György fia Bertalan itteni részétől eltiltja Esztényi Szixtust, Tamást és Kis Antalt.
Km. prot. Széllyes. 81.
1449-ben* Esztényi Nagy György s fia János Sükesdtől, Mátétól és Szentegyedi Demetertől itteni részükből osztályt követelnek, de az osztálynak néh. Esztényi Gergely fiai: László és Bertalan, István fia Mihály és Esztényi Szabó Balázs ellentmondtak.
Dl. 28250.
1450-ben* Esztényi György mint dobokamegyei comes emlittetik.
Gr. Bethlen ltár.
1452 és 61-ben* Esztényi Nagy György mint hütös ember emlittetik.
Dl. 27310., 27322.
1461-ben* Esztényi István fia Antal, leánya Dorottya özv. Abafalvi Zsigmondné és fiai: Abafalvi Pál, Albert és Zsigmond itteni részüket Esztényi Gergely fia Bertalannak vetik zálogba; ugyanakkor* ezen Bertalan zálogba veszi Esztényi Domokosfi János fia Mihálynak itteni részét.
Km. prot. e. 62.
U. o.
1463-ban* emlittetnek: Esztényi György, Nagy György és Fodor Benedek.
Dl. 28993.
1466-ban* Esztényi Domokos és Nagy György.
Dl. 27327.
1467-ben* emlittetnek: Esztényi György, Bertalan, Nagy György, János, Balázs és Pál, Szabó János és Marái Lőrincz.
Dl. 27498.
1468-ban* Esztényi Bertalan, György és Egyed.
Km. prot. f. 58.
1469-ben* emlittetnek: Esztényi György és fiai: Tamás, Péter és János, testvére Domokos s annak fiai: Mátyás és Antal s nővére Klára Bongárti Szilágyi Jánosné.
U. o. g. 9.
1469-ben* emlittetnek Esztényről Székely Pál, Esztényi Egyed és György, Szabó János és Esztényi Domokos.
Dl. 29527.
1472-ben* Kendy Antal és ifj. Tötöri János, kik néhai Esztényi Bertalannak itteni részét, annak magvaszakadtával a királytól adományba nyerték, most azon Bertalan nővérének Ilonának (Esztényi Gergely leányának) leánynegyedül egy udvarházat s két jobbágytelket adnak.
Dl. 29000 és Km. prot. f. 112.
Ugyanekkor* azon Kendy Antal s ifj. Tötöri János kötelezik magukat arra, hogy ha az Esztényiek az általuk birt részhez való jogukat 20 év alatt kimutatják, ők azt nekik vissza fogják ereszteni.
Km. prot. F. 113.
1472-ben* Esztényi Zsigmond, Domokos, Miklós és Marái Lőrincz emlittetnek.
Dl. 27513.
1473-ban* Esztényi Nagy György, Balázs, Egyed, Miklós és Szabó János birnak itt.
Dl. 27347.
4231475-ben* Esztényi Kiss Miklós, Domokos, Nagy György, Szabó János, Benedek és Kovács Márton.
Dl. 27525.
1478-ban* Kuthy Pál.
Dl. 27364.
1487-ban* Esztényi Maray Lőrincz és András, Esztényi Kovácsi Ambrus és Egyed birtokosok.
Dl. 27377.
1487-ben* Esztényi Nagy Miklós, Esztényi Mátyás, János, Gáspár János és Esztényi Fábián.
E. F. L. III. 271. R.
1493-ban* Maray Lőrincz, Esztényi Egyed.
Dl. 27383.
1495-ben* Esztényi Budai (Kovács) Ambrus.
Dl. 27565.
1497-ben* Esztényi Szabó János és Nagy László.
Dl. 27388.
1499-ben* ugyanazok és néh. Maray Lőrincz s Esztényi Nagy Ambrus.
Km. prot. Labore 123.
1499-ben* Esztényi Antal.
Dl. 27392.
1500-ban* Esztényi János, Nagy Miklós.
Km. prot. Michael 3.
1500-ban* Kendy Antal s gyermekei Gál és Dorothea, Petki Györgyné hű szolgájuknak Fiádfalvi Zsigmondnak két itteni jtelküket (Barla) adományozzák.
U. o. 27.
1500-ban* Ilona Esztényi Nagy Miklósné, néh. Esztényi Vincze fia Györgynek leánya és fiai Nagy Gergely, János és Benedek. Ugyanezen évben* Esztényi Nagy Miklós és Esztényi János emlittetnek.
Km. prot. Széllyes 60.
Dl. 27394.
1501-ben* Alsótőki Benefi Mihály s testvérei Benedek és Gergely egy itteni telküket Esztényi Jánosnak eladják.
Km. prot. Michael 40.
1505-ben* Esztényi Szabó János fia László deák egyik birtokos.
Erdélyi Muzeum.
1535-ben* János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősíti.
Km. Doboka. K. 21.
1537-ben* Esztényi Budai László és Antal.
U. o. T. 29.
1553-ban* Kendy Antal.
Km. Neoreg. N. 90.
1561-ben* Esztényi Szabó Gáspár és Kovácsi Márton.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 1. nr. 37.
1568-ban* Teke Gáspár.
U. o. nr. 44.
1573-ban* Miksa császár Pekry Gábort a Kendyek itteni részében, melyet János Zsigmondtól kapott adományba, megerősíti, ki azt 1576-ban* Kendy Ferencznek visszaeresztette.
Lib. Reg. II. 735.
Erd. Tábla. Procur. Várhegyi VI. 1.
1573-ban* néhai Tötöri István fia János, fia Balázs, azon néhai Tötöri István fia Pál, fia Miklós özvegyétől Dobokay Petronellától néh. férje itteni részét visszaköveteli és meg is nyerte.
Km. Doboka, D. 1.
4241577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Kovács Mihály, Buday Elek, Esztényi János és Mátyás.*
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Km. Doboka A. 26.
1578-ban* Kendy Péter, (jobbágyai: Oláh, Kovács).
Gyf. Cent. CC. 50.
1587-ben* Esztényi Mátyás János itteni részét, Nagy Ambrus előtt, Kendy Gábornak veti zálogba. Itteni birtokosok Buday Elek, Szabó Gáspár.
Km. Lymbus.
Gyf. Doboka f. 2. nr. 4.
U. o. 1. nr. 36.
U. o. 2. nr. 28.
1590-ben* néhai Tötöri Balázsnak Teke Annától való leánya Erzsébet Bartakovics Horváth Jánosné az itteni részből kielégittetik.
Km. prot. A. 39.
1590-ben* Kendy Ferencz itteni, a Kendy-kastélyhoz tartozó részben megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. 89.
1594-ben* Báthory Zsigmond néhai Kendy Gábornak itteni részét, t. i. 20 magyar jobbágyot,* annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozta, de az igtatásnál Czompó Margit Rabóczy András özvegye, valamint Tötöri Balázs, Esztényi István, Kovácsi Márton, Buday Zsófia Laky Györgyné, „Buday rész,” Buday Katalin Mátyás János özvegye ellentmondtak. Ekkor* itteni birtokosok voltak Kovácsy Mihály és Szabó János.
Km. Szolnok int. G. 8. R. 16.
Act. Partic. 536. pag. 1007.
Gyf. Doboka f. 3. nr. 4. és f. 4. nr. 30.
1598-ban* egyik birtokosa Tötöri Balázs, kinek „Nádastóhely” nevű rétje van.
Km. Dob. T. 67.
1607-ben* Tömöri Anna, előbb Cseffey István, utóbb Tötöri János özvegye és Cseffey László azon néh. Tötöri János itteni részébe beigtattatnak, de annak kecseti Horváth György és Tötöri Erzsébet Bolyai Gergelyné ellentmondtak.
Km. Lymbus
1609-ben* Hatvani Zsigmondot a tatár rabságban volt Tötöri Jánostól megvett itteni birtokába a fejedelem beigtatni rendeli.
6. Lib. Reg. 26.
1618-ban* Ravazdy György fiai: András és István tiltakoznak az ellen, hogy e birtokot, melyet atyjuk Báthory Zsigmondtól nyert s Mihály vajda elkobzott, most Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenti Benedek árváinak gyámja, elfoglalva tartja.
Km. Doboka R. 25.
Gr. Kornis ltára.
Km. Doboka P. 27.
4251640-ben* Ravazdy András e birtokot, mely nála zálogban volt, Kapronczay Györgynek visszaeresztette.
Km. prot. M. 149.
1649-ben* a fejedelem az itteni Borbély részt, melyet Kapronczay György birt, annak hűtlensége és magvaszakadása következtében elfoglaltatta.
Gyf. Cent. B. 91.
1651-ben* a fejedelem Cseffey Lászlót itteni részében megerősíti.
25. L. Reg. 421.
1654-ben* a szamosujvári uradalomnak itt levő majorság szőlőjében 226 veder bora lett, bortizedbe 8 veder és 6 kupát szolgáltattak be.
Erd. fisc. ltár.
1654-ben* Felfalvi Gáspár János leánya Magdolna Keczeli Istvánné, kinek anyja Tötöri Balázs leánya Erzsébet volt, Cseffey Istvánnak Tömöri Annától való fiát Lászlót azon összeggel, melyért néh. Tötöri Balázs fia János feje váltságáért itteni részét feleségének Tömöri Annának elzálogosította, megkínálja.
Gyf. Doboka fasc. 3. nr. 30.
1660-ban* Barcsay Ákos a fiscus itteni részét Bánffy Zsigmondnak adományozza.
27. L. Reg. 317.
1662-ben* Apaffy Mihály Bánffy Zsigmondot itteni részében megerősíti.
U. o. 512.
1662-ben* Apaffy Mihály Cseffey László itteni részét, melyet annak magvaszakadtával a később hűtlenségbe esett Keczeli András foglalt el, most Váradi Belényesi Ferencznek s nejének Putnoki Erzsébetnek adományozza.
U. o. 596.
De ez ellen tiltakoztak 1667-ben* Tömöri Petronella Imecs Istvánné leányai: Fruzsina kopaczeli Buér Simon, Ilona makczai Jankó Mihály özvegyei és Buér Pál és Jankó László.
Km. Neor. P. 16.
1671-ben* Apaffy Mihály a fiscus által elfoglalt itteni Tötöri, utóbb Cseffey birtokot özv. Keczeli Istvánné Gáspár Magdolnának visszaadatni rendeli.
Km. Lymbus.
1694-ben* birtokosa azon Bánffy Zsigmond fia Bánffy Pál, kinek fia Zsigmond,* ennek leányai: Klára br. Naláczi Lajosné (1759), Anna Ugron Istvánné (1759), Mária br. Radák Lőrinczné (1759), Katalin gr. Toldalagi Ferenczné (1759), Druzsánna vargyasi Dániel Péterné (1759) és Erzsébet gr. Toldalagi Pálné (1759).
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
E. F. L. III. 245. X.
1702-ben* egy telkes nemesek Verebélyi Miklós, Kádár György, Szabó János, Martonosi Péter.
Erd. főkormányszéki ltár.
4261702-ben* Várfalvi Pálffy Gábor és Ferencz itteni részüket Csomafái Butyka Györgynek vetik zálogba.
Km. Neor. C. 86.
1711–60-ig* az itteni Cseffey rész örökösei:
E. F. L. III. 246. I.
István András Sándor György István László Eszter, Cserényi Sándorné Mihály Mihály Sára, Katona Jánosné Borbála, Dániel Mihályné Klára, Biró Dánielné Keczeli István János János Ferenc János Samu Krisztina, Kabos Lászlóné Erzsébet, Szucsáki Ferenczné Borbála Thoroczkay Péterné 1757. Katalin br. Barcsay Jánosné György István † 1735 Sára, Lészai Istvánné
1770-ben* összeírt birtokosai: Sövényfalvi Aknai József s Ábrahámfalvi Ugron István neje Bánffy Anna férji s Esztényi Kádár György és Péter apai jogon (1765-ben is).
Erd. főkormsz. ltár.
1801-ben* birtokosai: gr. Toldalagi Zsigmondnak van 27 telke, Keczeli Jánosnak 1, Keczeli Ferencz özvegyének 1, Katona János özvegyének 2, Szacsvai Jánosnak 1, br. Diószegi Zsigmond özvegyének, Túri Mihálynak, Csernátoni Jánosnak együtt 1, Kispál Sándornak 1, Kádár Györgynek 1, Bálint Zsigmondnak 2, Dénes Györgynek 1, Zalányi Istvánnak 1, *Ecsedi Jánosnak 1/2.
U. o. A *-gal jelöltek az 1809-iki nemesi felkelésben mint közvitézek vettek részt. (Hodor. Függelék 46. l.)
1809-ben* birtokosai: gróf Toldalagi Zsigmondnak van 21 telke, Katona Jánosnénak 1, Keczeli Jánosnak 1, Keczeli Ferencznének 1, Apor utódok 6/12, Szacsvai János utódai 8/12, Zalányi Istvánnak 8/12, Kispál Sándornak 2, Kis Samunak 8/12, *Bálint István s Zsigmondnak 2, Dénes Györgynek 8/12, Ecsedi Jánosnak 2, Kovács Eleknek 2, Drágus Istvánnak 1, *Kispál László s Sándornak 1, *Kis Lászlónak 3/12 *Kádár Györgynek 1, *Pákéi Józsefnek 2, *Kovács Imrének 3/12, Aknai Sámuel és *Benkő György.
Erd. főkormsz. ltár.
1814-ben* Fejérdy Zsigmond, Székely Dániel idevaló birtokosok.
Hodor. Függelék 46. l.
4271820-ban* birtokosai: gróf Tholdalaghi Zsigmond, Keczeli János, Katona László, Székely Dániel s Apor örökösök.
Erd. kanczellária ltára.
1837-ben* gr. Toldalagi a Bánffy jogon; kisebb birtokosok: Aknay, Bálint, Gergely, Kispál, Katona, Kiss, Kádár, Kovács, Pap, Pakay, Keczeli nemesek.
Hodor. Dobokam. Esm. 602. l.
1863-ban* gr. Toldalagi Ferencz, Katona Erzsébet, Székely Lajos, br. Diószegi Antal, özv. Simonné Keczeli Juliánna úrbéri kárpótlásban részesülnek.
Urb. Wes. 82–176. l.
1866-ban* az itt összeírt 69 füst közül 26 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Tholdalagi Viktor (Koronkáról), Bányai János, Kispál Sándor, László, ifj., id. s legid. József, Bálint Zsigmond, Samu, Ferencz, István és József, Ecsedi Ferencz és György, Huszár ifj. s. id. Dániel, Gergely János, Samu, József és Lajos, Imre Farkas, Pákái József és Samu, Szabó Ferencz, Csorna János, Rácz József, Czégényi István, id. s ifj. Beke József, Kis Tódor, Velle Dénes, Bántó Mihály és 1 Kun, 4 Papp s 1 Hangó családbeli. Az Irsay család egyik ősbirtokos.*
Erd. főkormsz. ltár.
Hodor. Függelék 46. l.
Nagyobb birtokosa 1892-ben Bokros Elek, 642 h. 1449 öl, vásárolta a gr. Tholdalagi utódoktól s tőle megvette jelenlegi birtokosa Bogdánffy Gábor.
E tiszta magyar lakta községbe a XVII. század második felétől kezdve az oláhság kezdett betelepedni, mely számra nézve ma a magyarokét jóval felülmúlja. Egyedüli foglalkozásuk a földmívelés, baromtenyésztés; főtáplálékuk a tengerikenyér s tejfélék. Ruházatukat házilag állitják elő. Házaikat s gazdasági épületeiket részint kőből s boronafából építik szalmatetővel; az oláhság lakta házak összes felszerelése: ágy, asztal és pad, a magyarságnál ezeken kivül rendesen szék és ruhásláda is van.
Róm. kath. egyháza a reformácziót megelőzőleg fennállott.
1525-ben* Szt-Domokosról czímzett plébánia templomának néhai Esztényi Bertalan Mikolán egy birtokrészt hagyományozott, de azt most mikolai Csorba vajda a templomtól megvette.
Dl. 27624.
A vallásújitás után az ev. ref. egyház hitelveit fogadta el s mint anyaegyházközség állott fenn; a XVII. század elején hívei megapadván, Szarvaskendnek lett leányegyháza. 1734 tájt anyaegyházzá lett s Tötör és Szarvaskend csatoltatott hozzá mint leányegyházközség.
428Ódon ízlésben épült hatalmas kőtemploma arra mutat, hogy a XVI. században virágzó kath. magyar egyházközség volt; a templom idővel romladozásnak indult s egy részét 1796-ban építették fel.*
Egyh. megy. ltár.
Az egyházközség egyik legnagyobb jóltevője gr. Toldalagi Zsigmond, ki a lelkész számára kőházat építtetett, itteni birtokának dézmáját az ekklézsia szükségeire ajánlotta, de fia apjának ezen adományát elvonta. Br. Bánffy Zsigmond az ekklézsiának 60 mfrtot hagyott. 1756-ban Gyarmathi József szarvaskendi lakos 100 mfrtot hagyott. Ezen hagyományokat akkor tették, midőn Szarvas-Kenden a róm. kath. egyházat állitották fel, melynek részére az itteni ev. ref. egyháztagokból híveket toborzottak.
Urasztalára való eszközöket adományoztak: Egy ismeretlen egy talpas ezüst kelyhet ily irattal: „Általadatott az esztényi ev. ref. ecclesianak, május 24. 1801.” Aranyozott ezüst tányért felirata szerint: „Grf. Széki Teleki Eszter néhai méltóságos N.-Vajai Vajy Ábrahám özvegye adta az esztényi ecclának Isten dicsőségére 1801.” Verebei Miklós 1696-ban egy óntányért, mint a feliratán olvasható; Szacsvai János 1762-ben feliratos óntányért; keresztelő poharat a felírás szerint Mátai György és Szakács Kata adtak 1694. E. K. I. felirattal adtak egy úrasztali díszes teritőt.*
Almási S. Deési ev. ref. egyh. stat. leir. 319 s köv. l.
1769-ben a méhtenyésztés képezte az ekklézsia jövedelmét.*
Esp. lt.
Egy kisded harangja mellé Bokros Elekné Wieland Ilka öntetett újat ezen felirattal: „Hajnalban ébresztek, ebédre hivok, jelzek vészt, örömöt s neved örökre hirdetem Heléna.”
Fekvősége 1867-ben* 7 és 1398 öl. Temetője a gör. katholikusokkal közös. Kepézők száma 22, a szarvaskendi filiában 18. Tőkepénze 933 frt 45 kr.
Almási S. Deési ev. ref. egyh. megy. stat. leir. 319. s köv. l.
Lelkész fizetése a XVII. században: minden házas embertől 3 kal. búza, 2 veder bor, 2 szekér széna, az özvegyek adtak 3 sing vásznat, összesen 8 szekér fa s 1 köb. búzavetés, melyet a hívek be is takarítottak.
1863-ban* a ref. egyház dézma kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 208. l.
Anyakönyve 1821, jegyzőkönyve 1844-ben kezdődik. Egyházmegyei zsinatot tartottak benne: 1689, 1692, 1696, 1701, 1718, 1732 és 1796-ban.
1865-ben hozzátartozó leányegyházak: Szarvas-Kend, Tötör, Girolt, Kecset, Kecset-Szilvás, Ónok.
429Lelkészei: Zabolai Boldizsár 1721. Vásárhelyi Mihály 1724. Dalnoki István 1725, Bányai István 1726. Malomi Bálint 1727, levita. Debreczeni János 1731, levita. Angyalosi Zsigmond 1734, levita. Bányai József 1739, pap. Bányai Péter 1744 és 1750. Keresztes András 1749. Imre Mihály 1751. Rácz József 1760. Szász Mihály 1765. Lénárd Samu 1768. Ocsvai György 1785. Huszti György 1790. Bajnóczi Dani 1793. Kelemen András 1801. Gyulai József 1811. Vas György 1817. Huszár János 1838-ban foglalta el állomását, az 1848. évi önvédelmi harcz alkalmával az oláhok kegyetlenül elkinozták, verték s hurczolták ide-oda, minek következtében rövid időn meghalt; a papilakot lerombolták.* Bántó Mihály 1850-ben, ki után Pataki Gábor szolgált, jelenleg üresedésben van.
Almási jz.
Felekezeti iskolája 1727-ben fennállott. Kezdetben leviták, később papok tanitóskodtak. Rendszeres iskolát 1859-ben szerveznek. Az iskola ügyét Bokros Elek birtokos és képviselő vette szivére s 1883-ban saját telkére és költségén díszes iskolát építtetett kőből, zsendelyfedél alá s felszerelte vaspadokkal s bocsátotta az állam rendelkezésére; jelenlegi állami tanitója Varga Gyula.*
Kádár J. Szoln. Dob. Tanügyi Tört. 268. l.
A gör. kath. egyházközség kőből épült temploma a szent angyalok tiszteletére 1817-ben szenteltetett föl. Anyakönyvet 1824. év óta vezet. Hiveket toborzott a ref. egyháztól elkeresztelés, esketés folytán.* 1813-ban egy ref. vallásra térni akaró nőtől, ki 6 heti tanitásra a papjához járt, a gör. kath. pap a bizonyítvány kiadását megtagadta, míg a tanitásért 40 magyar frtot, 40 fertály bort és 40 kalácsot meg nem fizeti.*
Esperesi ltár.
U. o.
Jelenlegi papja Palatkai László.
Iskolát s tanitót több községgel együttesen tart fenn.*
Kádár J. Tanügy. Tört. 669. l.
Éghajlata enyhe, járványtól mentes, jég ritkán bántja határát.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint adó alatt van: 8 ökör, 12 tehén, 2 borjú, 2 ló, 35 juh, 1 méhköpű, 15 sertése. Mivelhető földje 69 köböl férőű, miveletlen 33. Elvetettek ez évben 7 köböl őszi és 2 köböl tavaszi gabonát; termett 65 kalangya őszi gabona, 18 kalangya zab és árpa, 14 kalangya kender, 31 szekér széna, 5 kapásra való szőlőjében 15 veder bor. Van 22 frt adóssága. Két fordulóra osztott határának nagy része délnek, más része északnak fekszik, a hegyek alatt fekete, a síkon sárgás agyag, köves, őszi és tavaszi gabonát vegyesen terem; szénája meglehetős; 6–8 ökörrel kétszer is szoktak szántani, 430őrölni egy mértföldnyire járnak, tűzre való fája elegendő, hadi úton dolgoznak. Deéstől 2, Kolozsvártól 3 mértföldnyire fekszik; sót fuvarozhat.
E. F. ltár.
Hodor szerint (602. 1.) e kis helység szántói s legelői jók, de nem terjedelmesek. Szőlője kevés, de jó asztali bort ad. Erdeje kevés, épületköve bőven.
Határa jelenleg közepes; terményei: búza, rozs és tegeri; állatai: szarvasmarha-félék, juh s házi szárnyasok. Gyümölcsei: alma, körtve, cseresznye, szilva és szőlő. A Buna kút jó vizet szolgáltat.
Van önkéntes tűzoltó-egyesülete. A postát 1887-ben* állitották fel.
Megy. ltár.
Határhelyek: 1472-ben* Győrbükk és Eresztvény, erdők.
Dl. 29000.
1500-ban* Győrbikk, erdő.
Km. prot. Michael 27.
1598-ban* Nádastóhely, kaszáló.
Km. Doboka. T. 67.
1898-ban dűlői: Rózsakút, Gyertyános, Beke András, Verőfény, Észak, Büdös kút, Lepényes.
1700-ban* 9 jobbágy és 2 szegény lakosa van s az egész községben 9 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* 3 nemes, 1 jobbágy, 6 zsellér, 4 kóborló lakosa van, kik a kóborlók kivételével 8 házastelken laknak, el van pusztulva 6 ház.
U. o.
1750-ben* van 1 jobbágy, 26 zsellér 22 1/3 telken 25 házban, 3 szegény zsellér 1/3 telken 3 házban, 4 kóborló, 1 czigány 1/2 telken 1 házban és 2 szabados 1 telken 2 házban.
U. o.
1831-ben* 355 lakosa.
Cons. stat. topogr. 51.
1837-ben* 414 lélek, ebből nemes 104, házak száma 71.
Hodor. Dobolka Esm.
1838-ban* róm. kath. száma 10.
Hodor. függelék 46.
1854-ben* 676 lélek lakja.
U. o.
1857-ben* házak száma 76; lelkeké 426, ebből 8 rom., 249 gör. kath., 5 gör. keleti, 4 ágostai, 129 ev. ref., 4 unitárius és 27 zsidó.
Orsz. ism. tabella 26. l.
1886-ban 345 lélekből: 12 róm. kath., 233 gör. kath., 91 helvét hitv. és 9 zsidó.
1891-ben 384 lakosból: 6 róm. kath., 226 gör. kath., 142 ev. ref. és 10 izraelita.
Adója 1721-ben* 150 frt 30 kr., 1898-ban 886 frt 65 kr.
E. F. ltár.
