Falkusa.

Teljes szövegű keresés

431Falkusa.
Nevének változatai: 1590-ben* Falkosan. 1649-ben* Falkusa. 1831-ben* oláh neve Félkusá.
Km. Szolnok int. B. 84.
Km. Metal. M. 51.
Consign. stat. 51.
Nevét a falca: kasza, kaszáló szláv szóból vette. Falkus személynév, valószinüleg annak neve, ki először irtott s telepedett ide.
A Fácza és Dosz hegylánczolata között szűk völgyben fekszik a róla nevezett patak mentén, mely északnyugat felé, Blenkemezőnél a Gombás felől jövő patakkal egyesül.
Hagyomány szerint kezdetben a Gyál nevű hegytetőn feküdt a falu, hol harangjai egy körtvefán állottak, de a víz szűke miatt ezelőtt mintegy 150 évvel jelenlegi helyére költözött.*
Valószinü, hogy a falu eredeti helyén fekszik ma, mert a török hódoltság idején 1690-es évek előtt, az ezektől való félelem, másfelől az 1703–12 közt hazánkat duló harczok miatt eddigi lakhelyüket odahagyva, felebb, jobban védhető helyre huzódtak az erdőbe, magas hegytetőkre más községek lakói is, a békés viszonyok helyreálltával a megye elrendelte, hogy előbbi helyükre telepedjenek vissza, s meghagyta a szolgabiráknak 200 frt büntetés alatt, hogy a ki nem engedelmeskedik, annak a házát huzassa le, rontsa el. Igy történhetett itt is s így költözhetett a község vissza mai helyére.
Keletkezését a hagyomány úgy adja elő, hogy a Blenkemezőn lakó Rácz család itt tartotta gulyáit s más állatait s az őrző cselédség számára lakóházakat épített s így szaporodott a telep, míg községgé alakult.
A megye székhelyétől 20·6 kilométerre fekszik a nagy-ilondai járásban.
Falkusa 1590-ben* emlittetik először, s mint Szamosujvár tartozéka s mivel, mint ilyen 1553-ban* Szamosujvár összes tartozékainak felsorolásában 432még nem jön elő, következésképen Falkusa 1553–1590 közt keletkezett, még pedig, mivel 1590-ben vajdája Blenke László, valószínű, hogy Blenke-Polyán vagy a mai Blenkemező határából hasittatott ki s alapitója azon Blenke család volt.
Km. Szolnok int. B. 84.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1591-ben* Báthory Zsigmond a Pólyán határában fekvő egész Falkusát Tövisi Rácz Péternek adományozta oda a törökökkel szemben iránta kifejtett hűsége és vitézségeért.
Km. Szolnok int. R. 3, 4, 5.
1597-ben* Blenke János volt alapitója, de a nevezett évben Rácz Péter csináltatta itt a házakat s második alapitója ő volt.
Gr. Kornis ltára Alparét, fas. l.
1602-ben* néhai Rácz Péter fia Ádám itteni birtokát magvaszakadása esetére mostoha apjára, Bálintitt Jánosra és édes anyjára Logofét Szafirára hagyja.
Gyf. Cent. J. 14. és 4. Lib. Reg. 136–138.

Logoffet család czímere.*
Lib. Reg. 136–138.

Lengyelfalvi Orbán család czímere.*
U. o. 15. Ab. 341. T. Nemzeti zsebk. 1888. I. 883.
1607-ben* Bálintith János itteni jobbágyai közül Méh és Ignácz nevüek emlittetnek.
Km. Szolnok int. 83.
1620-ban* Rácz Ádám birja.
Torma gyüjt.
1649-ben* tanuk vallják, hogy Falkusát Blenke Szávul szállittatta meg s irtatta ki területét.
Km. Metal. M. 51.
1658-ban* Rácz Ádám özvegyének itt 3 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1676-ban* birtokosai: Rácz István, György és János, kik kezesek voltak Béldi Pálért másfél ezer forintig s birta Béldi Klára, előbb Orbán Elekné, 2-ik férje után Kemény Simonné, midőn Béldi elbujdosott, hogy 433a fejedelemnek a pénzt kifizethessék, Deési Kerekes Péternek adták zálogba, melyből két ház jobbágyot Rácz György megtartott; Kerekes Péterről Petki Nagy Pál kezére került s midőn Rácz István 4-ik nejét Tamásfalvi Krisztinát elvette, ennek pénzével kiváltván, hagyta nejére* s első nejétől Bodoni Máriától való leánya Orbán Eleknének, de Tamásfalvi Krisztina Sombori Sándornak és Péternek hagyta, kik el is foglalták, tőlük azonban Orbán Elek kiváltotta s fiára hagyta.
Erd. kancz. ltára 1715. 131.
Tört. Tár. 1891. évf. 498. l.
1682-ben* Apaffy Mihály Rácz Istvánt itteni részében megerősíti.
Km. Szolnok int. R. 7.
1694-ben* birtokosa Rácz István.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1701-ben* Tamásfalvi Krisztina e birtokát férjére Rácz Istvánra s atyjafiaira Almády András és Miklósra három egyenlő részben hagyja. 1715-ben* pedig azon néh. Almády András leányára: Krisztinára s néh. Almády Miklós árváira: Miklós és Juditra hagyja. Kiktől Rácz István leánya jogán előbb Felvinczi Józsefné, másodízben lengyelfalvi Orbán Elek neje jogán* az itteni egész falut megszerezte* fiúágra 1720 körül, de úgy látszik, hogy megint a Ráczok kezére került.
Km. prot. Laky 19.
Erd. kancz. ltár. 1715. 131.
Ugyszintén Rácz István többi birtokai is mind leányára Orbán Eleknére szállottak, mint Galgó, Magura, O.-Bogáta.
Tört. Tár. 1891. évf. 493. l.
1750-ben* br. Orbán Elek birja neje jogán.
Erd. főkormszéki ltár.
1786-ban* birtokosa özv. Rácz Antalnénak 17 jobbágya s 2 zsellére van. 1811-ben* Rácz Antal a birtokosa.
U. o.
Megyei ltár.
1820-ban* birtokosai: galgói Rácz Antalnak van 5 telke, id. Rácz Imrének 4, Rácz Károlynak 3, Rácz Péternek 3, Rácz Istvánnak 1, ifj. Rácz Imrének 1 és Ujfalvi Samunak 1 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1846-ban* galgói Rácz István itteni részét id. Pataki Dánielnek adta zálogba, a kitől annak leánya Laura békésgyulai Placsintár Ödönné váltotta ki 1870-ben s ma utódai birják.
1863. Urb. Wes. 128. l. és 1897. Deési kir. törvényszék 9504. polg. sz.
1863-ban* Rácz József, ifj. Rácz István, Ketheli Juliánna özv. Rácz Ádámné, id. Rácz László és Sámuel, Kászonyi Albert és Sándor, ifj. Rácz József és Rácz Antal úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 88–187. l.
1866-ban* az itt összeírt 37 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormszéki ltár.
Jelenlegi nemesjogú birtokosai: farczádi Simó Lajos, Tamási Péter, Rácz családtól vásárolták, és békésgyulai Placsintár Ödön gyermekei: István és Sámil.
Falkusa lakói kezdet óta oláhok. Nemsokára megalakulása után, 1603-ban* a Mihály oláh vajda és Básta dúlásai alatt a falu teljesen 434elpusztult, úgy, hogy egyetlen ház s ember sem maradt itt épen s életben. Jelenlegi lakóinak őseit azután telepitette meg a birtokos Rácz család.
Urb. Conscript. fasc. 65. nr. 87.
Mezei munkával foglalkozó lakói kevésbbé szorgalmatosak. Csütörtökön maguknak nem, de más idegen községben dolgoznak, hogy a jég a határukat el ne verje. Táplálékukat a törökbúza szolgáltatja különböző alakban, melyet hüvelyes veteményfélekkel és hagymával fogyasztanak, de böjt alkalmával, a mi gyakori és huzamosan tart, kizárólag hagymával és törökbúzakenyérrel élnek.
Ruházatukat gyapjúból és kenderből házilag állitják elő; mellrevaló, fehér czondra, gyapjú harisnya, bocskor, báránybőr kucsma és szalmakalap az öltözetük.
Házaikat s gazdasági épületeiket közönséges erdei boronából épitik s szalmával fedik. Házi bútorzatuk egy-egy lócza.
A gör. keleti felekezethez tartoznak. Temploma kőből épült a falu közepén 1883 körül s Mihály és Gábor főangyalokról van elnevezve. Harangjai 1893-ban készültek Kolozsvárt. Állandó papjuk soha sem volt, a szomszédos községek lelkészei szolgálnak be. 1748-ban* egy elköltözött jobbágy házát br. Orbán Elek földesura az ekklézsiának adományozta papi lakhelyül, de hozzá tartozó fekvőségeit a lakosok közt osztotta fel. 1822-ben* a deési róm. kath. egyházközség filiája, melynek alapját valószinüleg Orbán Elek vetette meg, de később megint visszatértek a gör. keleti vallásra.
E. F. ltár.
Torma gyüjt.
Iskolailag Gombás és Muncsellel egyesült s állitottak be tanitót a népoktatási törvény meghozatala után.
Éghajlata zordnak mondható, szélnek ki van téve, jég kevés és ritkán bántja, de a járvány gyakori, a mi házi viszonyaikból eléggé kimagyarázható.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint e hegyek közt lévő falu határa egészen hegyes és terméketlen. Baromtenyésztésből élnek, melyeket a másfél mértföldre fekvő Deés s más szomszédos vásáros helyen szoktak elárusítani. Ezért igás barma csak egyeseknek van, kik szántás-vetéssel foglalkoznak ugyan, de a legnagyobb rész csépléssel keresi kenyerét.
Erd. főkormányszéki ltár.
Határa két fordulós, négy ökörrel szántható, trágyázni hegyes volta miatt nem lehet s ezért igen sovány, szekérrel sem lehet oda menni. Egy köböl őszi vetésből 4 kalangya s kalangyánként másfél véka szemmel fizet középtermésben; a tavaszi vetés köble 6 kalangyát 435s kalangyája 2 véka szemet ereszt. Szőlője nincs, de annál több erdeje, legelője elegendő. Kaszálni különböző helyeken és fordulónként szoktak s így vetik a törökbúzát is, mert külön fordulója nincs. Adó alatt levő határa 64 köböl férőű, elvetettek 32 1/2 köböl őszi búzát, 20 1/2 köböl tavaszi búzát, zabot, lett 3 köböl tengerije, van 31 szekérnyi szénarétje, 6 jármas ökre, 38 tehene, 9 tulok, 44 juh, kecske, 8 disznó és 31 kosár méh. Iparosa 2 szekrénykészitő és egy kerekes.
1822-ben* határa 3-ad osztálybeli. Van 82 köböl vetésre való szántója, 113 szekér szénára való rétje, 9 ökör, ló, 12 tehén, 14 borjú, 15 disznó.
E. F. K. ltár.
Határa hegyes s jelenleg is rosz; erdélyi fajta szarvasmarhát, raczka juhot és kevés, elfajzott mangalicza disznót tartanak. A rosz talaj s hideg égalj miatt a beszterczei szilván kivül másféle gyümölcse alig van.
A falun keresztül folyó patak vize egyedül való itatója.
Határhelye 1721-ben* Jepuras. 1898-ban dűlői: Zsezsunyilor, borzhegy; Pojenyile, Pojenyicze, tisztás; Catrape cu Ples, gödrös, hegyes hely; Zepora Uli, árkos, patakos hely és Doszu Plajuluj, a Plajhegy északi része.
Km. Met. T. 5.
1703 körül* lakik benne 6 jobbágy s egy cséplő zsellér 7 telken, örökséges puszta ház 8; adó alatt van összesen 4 ökör, 5 tehén, egy ló és 6 juh.
Erd. főkormszéki ltár.
1713-ban* van itt 2 jobbágy, 2 zsellér 4 telken, 40 köböl vetésre való szántó, 25 szekérre való rét, lett egy köböl törökbúzája, 3 tehén, 2 ökör és borjú, 4 sertés; adóssága 70 frt.
U. o.
1750-ben* lakik benne 17 jobbágy 13 házastelken s egy ily özvegy egy házastelken, egy telkes és egy e nélkül való zsellér egy-egy házban. 1748-ban egy jobbágya Orbán Eleknek elköltözött s háza pusztán áll.
U. o.
1831-ben* lakossága 117 gör. kath.
Consign. Statist. topogr. 51.
1857-ben 186 gör. keleti oláh lakossal, házak száma 34.
1886-ban 251 lakossal.
1891-ben lakossága 293, ebből 16 gör. kath., 277 gör. keleti.
Adóba fizettek 1703 körül* 12 frtot, 2 és 1/4 köböl búzát s ugyanennyi zabot s másfél szekér szénát s egy húsra való barmot. 1750-ben* adója 109 frt 50 kr. 1749-ben* 117 frt 37 kr. 1775-ben* 97 frt 23 kr. 1822-ben 70 frt 23 kr. 1898-ban 473 frt 58 kr.
Erd. főkormányszéki ltár.
U. o.
U. o.
U. o.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages