Fellak (Szász-).

Teljes szövegű keresés

444Fellak (Szász-).
Nevének változatai: 1364-ben* Fellak. 1379-ben* Feullok. 1496-ban* Magyar-Fellak és Oláh-Fellak. 1501-ben* Fellak. 1608-ban* Magyar- és Oláh-Fellak. 1827-ben* Magyar- és Oláh-Fellak.
Dl. 30682.
Gr. Bethlen cs. ltár.
Km. prot. M. 107.
Gyf. kápt. div. Cott. Cista I. fasc. 4. nr. 36.
5. Lib. Reg. 52, 61, 62, 63.
Km. Szolnok int. T. 19. és Erd. Tábla Transm.
Nevét magas fekvésétől vette. Magyar és Oláh előneve helyett a hatvanas években, valószinüleg egykori lakói után, kapta jelenlegi Szász előnevét.
Délre nyíló szűk völgy kebelében s jobbára a hegyek aljában feküdt 1721-ben,* ma azonban az oldalos részekre is kiterjed. Tartozik a bethleni járásba, Deéstől 40·7 kilométerre, Apanagyfalu, Sárvár és Kerlés között.
E. F. K. ltár.
Fellak eleinte Sajó-Kereszturhoz tartozott. Első birtokosai bizonyosan a Kentelki vagy Radnai család tagjai voltak, ezek azonban Károly király alatt kihalván, Fellak valószinüleg oldalágon Henczmannra, ennek fiára Mihályra, majd ennek fiaira: Miklós, László és Dávidra szállott; kitűnvén azonban, hogy a Radnaiaknak magva szakadt, a fiscus 1364-ben* azt visszaperelte tőlük s azután Lajos király Fellakot mint Sajó-Keresztúr tartozékát, Récsey Balázs fiainak: Mihály allovász-mesternek s Lőrincz, Antal és Lászlónak új adomány (nova donatio) czimén adományozta oda Récze-Keresztúrral együtt.*
Dl. 30682.
Határa ekkor: kezdődik a Hegorhegyen, huzódik a Berecopatakához, a mely hegy elválasztja Buchateleke és Fellakot, innen egy hegycsúcsra, majd völgybe és jő a Berechopataka fejéhez s innen a Fellakpatakához s ezen át a hegyoldalban a Melyespatakához, innen délre Nagyfaluhoz, innen a Chycholhegyre, majd a Mochár (mocsárvölgybe), innen a Szakadozó földhöz majd a Nyergeshegy és az Élesbérczre.
1465-ben* birtokosa Keresztúri György, mikor Fellak oláh községnek iratik.
Gróf Bethlen cs. ltár.
1470-ben* Keresztúri János 12 itteni telkét (Biró, Tóth, Moldvai, Kenéz, Sánta, Vancsa, Salsan, Sipos) Domokos erdélyi kanonoknak veti zálogba.
Km. prot. G. 18.
1488-ban* Keresztúri Simon itteni részét testvérének Mihálynak ajándékozza oda.
U. o. L. 101.
1496-ban* Sajókeresztúri Simon itteni részét Keresztúri Péter gyalui várnagynak veti zálogba. Ezen időben Fellak két különálló községet képezett Magyar- és Oláh-Fellak néven.
U. o. M. 107.
4451501-ben* Geréb László erdélyi püspök perbe fogja Rődi Cseh Jánost, Pétert és Gergelyt, hogy itteni birtokukból tizedet adni elmulasztottak.
Gyf. kápt. divers. cista I. fasc. 4. nr. 36.
1528-ban* Keresztúri Boldizsár s testvére Gergely szolgájuknak Csatháry Imrének egy népes telket (Kovács) adományoznak.
Km. Neoreg. C. 18.
1533-ban* Keresztúri Gergely adóssága fejében itteni részét nejének Margitnak, Várczai Vajda László leányának leköti.
Km. prot. Extraxit 72.
1538-ban* Keresztúri István s testvére Pál s nővérei: Erzsébet Sulyok Mátyásné s Orsolya Macskási Jánosné mostohájukat Borbálát itteni részük elidegenítésétől tiltják.
Km. Prot. 1550, 52.
1547-ben* Sajókeresztúri Boldizsárnak itteni része, mivel nejét halálra kínozta s kicsapongó életet folytatott s feje, becsülete és birtoka elvesztésére ítéltetett, elkoboztatván, azt Fráter György Gyerőmonostori Kabos Mihálynak adományozta oda.
Km. Doboka K. 45.
1555-ben* néh. Keresztúri Orsolya leányának Ilonának leánya Anna Keresztúri Lukácsot itteni részének Keresztúri Boldizsár javára való elidegenítésétől tiltja.
Km. prot. Izab. reg. 114.
1570-ben* mivel Izabella királyné több rendbeli hatalmasság miatt Keresztúri Boldizsárnak itteni részét elkobozta, majd pedig azon Boldizsár e részeket Cserényi Gáspárnak és Istvánnak vetette zálogba, a kiktől Gyulai Mihály váltotta ki, most ismét ez ezen részeket azon Balázs fiának Keresztúri Tamásnak s nejének Klárának, Cserényi Gáspár leányának s Márta nevű leányuknak adományozza oda.
Gyf. kápt. AA. 41.
1576-ban* birtokosa Sulyok Imre itélőmester.
E. F. L. I. E. 5.
1582-ben* Keresztúri Gáspár, Tamás és Sulyok Ferencz birják.
Gyf. Doboka f. 1. nr. 44. f. 3. nr. 41.
1588-ban* Girolti Jánosnak Szopori Sulyok Mátyás leányától Katalintól való fia Benedek, mivel anyja testvérével Sulyok Imrével és nővérével Sulyok Ilonával Nagy Menyhért nejével itteni részükön megosztoztak, de Sulyok Ilona s férje elhalván, fiok Nagy András még kiskorú, Girolti Benedek, mint ennek gyámja, a maga és gyámfiának itteni részét Sulyok Imre fiainak Ferencznek és Jánosnak eladja.
Km. prot. H. 29.
1594-ben* Keresztúri Gáspár neje Ombozi Mártha s fiai: János, István és Miklós.
E. F. L. IV. 288. C.
1608-ban* Báthory Gábor Keresztúri Miklósnak itteni részét annak magvaszakadtával Szásznyiresi Nyiresi Istvánnak, Keresztúri Tamásnak 446itteni részét pedig* Dési Gyerő Istvánnak adományozta oda; Szopori Sulyok János árváit: Istvánt és Erzsébetet pedig* itteni részükben megerősíti.
5. L. Reg. 61, 62.
5. L. Reg. 63.
U. o. 52.
1609-ben* Szabó, másként Fekete János itteni jtelkét, mely egykor Keresztúri Istváné volt, később Deák Klárától birta zálogba, most Dési Gyerő Istvánnak zálogosítja el.
Km. Doboka S. 120.
1620-ban* Almády Anna előbb Sulyok Jánosnak, most Cserényi Farkasnak neje itteni részét fiára Sulyok Istvánra hagyja.
Gyf. Cent. J. 16.
1623-ban* Bethlen Gábor fejedelem Cserényi Farkast itteni részébe beigtatni rendeli.
Mósa cs. ltára fasc. XVII.
1632-ben* Cserényi Farkas s neje Almády Anna itteni részüket mindkét Fellakon fioknak Sulyok Istvánnak kezéhez bocsátják.
Km. prot. II. 70. és Küküllő A. 3.
1647-ben* néh. Cserényi Farkasnak itteni része leányára Erzsébetre Kamuthi Miklós özvegyére s néhai fia János árváira Farkas és Zsuzsánnára szállott.
Torma cs. ltára és Km. Lymbus.
1651-ben* Keresztúri Miklós fia István azon egyezséget, melyet nővérével Mártával Mikó Balázsnéval az itteni atyai részek iránt kötött, mivel azok csak fiágat illetnek, visszavonja.
Km. prot. IIIII. 62.
1657-ben* Kamuthi Miklós özvegye Cserényi Erzsébet, néh. Sulyok Istvánnak itteni részét magának követeli.
Km. prot. 1656, 26.
1672-ben* a bethleni uradalomnak itt 1 zsellére van 1 fiúval.
Gróf Bethlen cs. ltára.
1679-ben* Bethlen Gergely, Mikola Zsigmondné Kamuthi Zsuzsánna, Keresztúri István, Kölcsey Tamásné Gyerő Zsófia és Viski György deákné Gyerő Mária birtokosok.
U. o.
1683-ban* Mikola Zsigmond özvegye Kamuthi Zsuzsánna itteni részét fiaira László és Jánosra hagyja.
Gyf. div. Cott. I. fasc. 1. nr. 37, 45.
1694-ben* birtokosai: Széky Sámuelné és a Mikola család.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1695-ben* birtokosai:
E. F. L. III. 288. C.

Keresztúri György András, ennek neje utóbb Cserényi Gáspárné Borbála Becsky Györgyné Zsigmond Éva, deési Széki Sándor özvegye Keresztúri Gergely Gáspár, ennek neje utóbb Cserényi Gáspárné Miklós István Mária, Báróczi János elvált neje, először Széki Lászlóné Széki László Borbála Bánffy Boldizsárné Mária 1726.
1697-ben* Mikola Lászlónak itt 150 vedret termő 5 drb szőlője és erdeje van és számos jobbágya.
Báró Toroczkai cs. ltára.
4471698-ban* Mikola László itteni részét, t. i. 19 telket* Toroczkay Lászlónak veti zálogba.
Km. Doboka M. 23, 40. T. 27.
Erd. Tábla. Prothonot Gálfalvi 280.
1698-ban* Gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvari János örökségeiken megosztozván, a kecsetszilvási része helyett az itteni rész Nádudvarinak jutott.
E. F. L. XII. 1/2 44. C.
1699-ben* a fiscus a magban szakadt Keresztúri Istvánnak itteni részét elfoglalni akarta, de Dési Széki László a maga, valamint Keresztúri Mária, előbb Széky Sámuelné, most Báróczy Jánosné nevében annak ellentmondott, de eziránt indított perüket elvesztvén, azon rész a fiscusnak ítéltetett.
U. o. III. 249. B. D.
1735-ben* Szászczegői Balog György s neje Torma Éva gyermekei: Zsigmond és Krisztina m.-csesztvei Eperjessy Zsigmondné itteni örökségükön megosztoznak.
U. o. XII. 1/2 44. C.
1754-ben* gr. Csáki Kata gr. Bethlen Miklósné, br. Bánffy Mária br. Kemény Gergelyné, Becski Miklós, a református egyház birtokosok.
Széki egyházmegyei vagyon összeírása. Kádár Mózes és Bónis Ferencz.
1781-ben* június 28-án Fejérvári Zsigmond egy itteni és oláhbogátai telkét Balog Györgynek adja zálogba, melyet Harkányi Juli újólag elzálogosított.
Torma gyüjtemény.
1786-ban* birtokosai: gr. Bethlen Miklós özvegyének van 38 jobbágya, 9 zsellére, gr. Csáki Jánosnak 1 jobbágya, 1 zsellére, B. Magos Pálnak 5 jobbágya, 2 zsellére, B. Balogh Ferencznek 5 jobbágya, 3 zsellére, B. Pálffy Gábornak 1 jobbágya, Rácz Katalin Nemes Györgynének 5 jobbágya, Becsky Zsigmondnak 1 jobbágya, B. Ujlaki Sámuelnek 1 zsellére.
Erdélyi főkormányszék.
1794-ben* Erdélyi János és Anna néhai anyjuk Balogh Borbála itteni örökségén megosztoznak.
Proclam.
1809-ben* birtokosai: br. Jósika Miklósnak 20, gr. Wass Samunak 10, Balogh Ferencznek 7, Nemes Józsefnek 2, Betegh Gábornak 2, Magos Pálnénak 3, Magos Pálnak 1/2, Somai Zsigmondnak 1/2, Becski Zsigmondnak 3, Pálffy Gábornénak 2, Ujlaki Samunénak 1/4, Székely Miklósnak 1 telke.
Erdélyi főkormányszék.
1820-ban* birtokosai: br. Jósika Imre, gr. Csáki József, Felszegi Péter, Nemes József, Magos Pál özvegye, Becski Lajos és Cserei Ferencz.
Erdélyi kanczellária ltára.
1827-ben* magyar- és oláh-fellaki részét Nemes József Becski Lajosnak adja cserébe középfalvi részeért.
Erdélyi Tábla Transm.
4481837-ben* birtokosai: Barcsa, Beteg, Felszegi, Szakács, Becsky nemesek.
Hodor. Dobokam. Esm. 768. l.
1843-ban* csicsómihályfalvi Nemes József itteni részét tancsi Földváry Józsefnek s nejének gr. Haller Klárának eladja.
Km. Szolnok Int. T. 19.
1844-ben* Siska Anna Fotosi Balog Józsefné az 1794-beli osztály alapján itteni részből örökséget követel.
Proclam.
1863-ban* Sándor Borbála, Balog József, Boros Anna, Földváry József, br. Jósika Samu, Lajos és János, gr. Lázárné Barcsai Póli úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 67–188. l.
1866-ban* az itt összeírt 112 füst közül 23 nemesi füst volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Nemesi jogú birtokosai voltak: Dominics János és István, Szakács János, Sándor és Károly; Butsár Péter, Theodor Mózes és Szilasi Sándor.
Jelenlegi birtokosai (1898): Fejérváry Károly fia Jenő, 171 kh. öröklés anyja Balogh Amália után. Flórián János, 242 kh., vásárlás egyes volt úrbéresektől. Katona Ilona Gyárfás Endréné, 413 kh., örökség atyja Katona Elek után. Szakács Károly örökösei, 221 kh., részben örökség, nagyobb részben vétel.
A hagyomány azt tartja, hogy e községet a szászok alapították, de ezek innen elköltözvén, a mai Sz.-Lekenczének vetették meg alapját. A szászok távozta után románok és magyarok telepedtek meg benne.
Adataink szerint a község 1496-ban két részből állott, Magyar- és Oláh-Fellakból s ezen neve fennmaradt 1827-ig. De az oláh és magyar nevű lakosok közt mindig fordulnak elő olyanok is, kiket szászoknak tarthatunk s ez eléggé mutatja, hogy ha elköltöztek is innen e község szász lakosai, de nem mind, mert maradtak vissza is, kik idő folytán valószinüleg az oláhságba olvadtak be. Fellak magyar neve után méltán gyaníthatjuk, hogy őslakosai magyarok voltak s a hely fekvésénél fogva nevezték el e községet, mely ha magyar voltát teljesen nem is, de nevét máig fenntartotta.
Adatok ugyan nem állanak rendelkezésünkre, de nagy valószínűséggel állithatjuk, hogy Fellak szász és magyar népe az 1601–3. év közt pusztult el Básta mindenfelől összeszedett katonáinak kegyetlen dúlásai következtében.
Jelenlegi lakosai legnagyobb részben oláhok, Gergely, Varga, Szakács, Boncz, Székely, Mózsi magyar családokkal; a Dobos, Székely, Szilasi, Gábor, Csontja, Vajda és Gál egykori magyar családok ma 449oláhok. Foglalkozásuk földmivelés. A karácsonyi kántálás szokásos. Szent-György napján a legények a leányokat csalánnal verik, hogy egész éven át frissek legyenek. Temetés alkalmával, midőn a halottat a házból kiviszik, hamuval telt fazekakat csapdosnak az ajtóhoz, hogy a házba a halál ne térhessen többé vissza.
Táplálékuk a málé és paszuly. Öltözetük házilag készült darócz harisnya és szokmány, bocskor, sapka, mellrevaló, nyáron kendervászon ruha és szalmakalap.
Házaikat s gazdasági épületeiket karók közé fonott vesszőből tapaszosan építik s leginkább szalmával fedik. Felszerelése s berendezése különböző.
1848. év október 15-–17. közt Urbán intézkedései folytán elámított és félrevezetett népvezérek bujtogatásai következtében itt a Sajó-melléki falvak oláhságából egy tábor verődött össze az idevaló pap vezérlete alatt, előbb az itt lévő udvarházakat rabolták ki s mindent, a mi a magyaroké volt, egymás közt felosztották s azután* a nevezett nap egyikén Apanagyfalut rohanták meg, kirabolván s többeket fogságba hurczoltak.*
Vályi Elek iratai után Hodor K. Függelék.
Kádár J. Szolnok-Dobokavármegye története 1848–49-ben. 90–93. l.
A XVI-dik század végén s a XVII-dik elején önálló ev. ref. egyházközség. Pap-mester lakása a templom mellett. 1622-ben* már el van pusztulva. Van egy háza s az iskola számára egy földje, melyet Viczei Péter fogott fel.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1644-ben* Apanagyfalu filiája. Egykori papi és mesteri házban zsellérek laknak.* Vagyona egy bortartó kancsó, egy ónpohár s asztalterítő. A templom számára 16 drb föld, 2 rét s 1 szőlő. Az egyházközség elnéptelenedvén, a papi állást ekkor beszüntették. 1682-ben Apanagyfaluhoz, majd Sajó-Szt-Andráshoz, utóbb Sárvárhoz kapcsolták, az iskolamestert pedig 1690-ig megtartják, ekkor ennek állását is beszüntetik, birtokait az esperes használja.
U. o.
Ez időbeli ev. ref. magyar családok: Sipos, Soós, Viczei, Csaponár, Kis- és Nagykutas Török, Kis, Farkas, Varga és Riemann.
1754-beli* összeírás szerint templomának alapköveit is alig tudják megmutatni, pap-mesteri házak elpusztulva, egy földjét a mesternek a „Gyilkos fánál” megtalálták, az esperes használja.
Esperesi levéltár.
1839-ben sarjadzott ki a 7 számból álló kis ekklézsia s az egyház erdejét, melyet Magos Pálnénak adtak el, használták fel mesteri lakás építésére.
451Lévitai állomást szerveznek 1840-ben, mely ezután megszűnt; 1865-ben újra levitát állitanak be a gyermekek tanitására.
1812-ben az ekklézsia vagyona*: van 13 darab szántó, 4 szekér szénára való rétje, szőlője és erdeje. 1863-ban dézmakárpótlásban részesült.* 1868-ban* birtoka az erdőn kivül 22 h. 190 öl. 98 ev. ref. lélekből férfi 55; 1887-ben* lelkek száma 173. 1890-ben* Sárvár leányegyháza; lelkek száma 82.
Esp. vizsg. jkönyv.
Urb. Wes. 208. l.
U. o.
Ev. ref. Névkönyv.
Névkönyv 78. l.
Jelenleg van imaháza és 2 harangja, melyet az egyház öntetett 1882-ben Kolozsvárt.
A gör. kath. egyház temploma a múlt században épült a község közepén fából, Major püspök idejében szentelték fel Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére s ez időből valók harangjai is.
Papjai: Hátosi Sándor 1846-ban,* Pap István, Mojsz Tivadar, Butyán László, Niki Tivadar s a jelenlegi Bács Mihály.
Széki esp. ltár.
Iskolája valószinüleg a 40-es években keletkezett, tanitója az 1848– 49-es években szerepet vitt.
Állami iskolája Simó Béla tanfelügyelő buzgalma folytán 1894-ben* engedélyeztetett, tanitója Székely Lajos.*
Junius 6-án 22351. sz.
Kádár J. Szolnok-Dobokamegye Népokt. Tört.
Éghajlata egészséges, szélnek magas fekvésénél fogva ki van téve, járvány és jégverés ritkán fordul elő.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint adó alatt van: 12 ökör, 8 tehén, 4 borjú, 1 ló, 44 juh, 4 méhkas és 15 sertés. Termő földje 112, terméketlen 60 köböl vetés férőű. Elvetettek ez évben: 18 köböl őszi, 5 köb. tavaszi gabonát s termett 90 kalangya búza, rozs, 16 kal. árpa és zab, 4 kal. kender s 1 véka törökbúzát vetettek, de eredményét még nem tudják; rétje 44 szekérnyi, 5 kapásra való szőlője 32 veder bort adott, adósságuk 10 frt, főzőüst ez évi jövedelme 6 frt.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa két fordulóra osztott, nagyobb része nyugat, a más északra fekszik; talaja azon résznek, mely a hegyek aljában fekszik, terméketlen, sárga és sovány, kétszer szokták szántani; tisztán termi az őszi búzát, szénája jó; hadi út terheitől nem szenved, a szükséges tűzre való fás erdeje van, a szomszéd községben őrölnek, vásárra Beszterczére járnak, melytől 2 mértföldre van.
1821-beli Cziráky úrbéri osztályzatban határa II-ik osztályú.
1837-ben* e népes község határa hegyes, völgyes; szőlőhegyeiben jó bor terem.
Hodor. Dobokamegye Esm. 768. l.
451Jelenleg határa közepes termésű, főtermények: törökbúza, búza és zab; tenyésztenek juhot, tehenet, ökröt keveset s apró hegyi lovakat. Gyümölcse jó hírnek örvend s szaporítják az alma-, körtve-, szilva-, baraczk- és diófát s a szőlőt is nagy szorgalommal müvelik.
Jó ivóvizet kútjai szolgáltatják, a falun keresztül vonuló csermely csak esős időben szolgáltat elegendő vizet.
Van 1897-ben alakult „Buna” hitel- és fogyasztási egylete, melynek elnöke a gör. kath. pap.
A község határán „Csetatye” nevű hegyen egy földvár nyomai vehetők ki, melynek sánczai ma is látszanak, e helyen 1894-ben s ezután is régi pénzeket találtak.* A Bungur határrészben egy fakápolna állott, melynek anyagát a széki görög egyházbelieknek ajándékozták; hogy e kápolna mikor épült s kik építették, nem tudják; valószínű, hogy egy itt levő gör. keleti szerzeté volt, mely a múlt században szűnt meg.
A pénzek egy drbja Todorán István fellaki lakosnál ma is meg van, egy párnak birtokába jutott Fejérvári Jenő sárvári és Rácz Gyula kudui lakos. Ezek némileg nyomára vezetnének, hogy mely korból való lehet a vár is; hogy minő pénzek vagy érmek s mely időből valók, ez ideig megtudnom nem sikerült.
Határhelyei: 1364-ben* Hegyorr (Hegor) – hegy. Berekjó pataka. Mellyes pataka. Fellakpataka. Csicsolhegy (Chychol) = hegy. Szakadozó föld (Zakaduzofeuld). Nyergeshegy. Élesbércz, hegyek.
Dl. 30682.
1644-ben* Felső tábla, Határra menő, Pad, Bréte felé, Szőlőhegyen, Nagyfalu felé, Gyilkosfa, Mocsár, Maczok, Fellaki erdő, község szántója, Cseresalj, Nagyalj, Földvár, Kőbiki, Nagy kigyóstó, Korodhasadékja, Korodtava, Ádámfölde, szántók és rétek. Szőlőhegy. 1679-ben* Ur-rétje.
Széki egyh. jkönyv.
Gr. Bethlen ltár.
1754-ben* Felső határban: Dupa Vale Serkilor, Szeviczáva, Gyilkos fák, Murzok, la Rim Monaritor; alsó határban: La Krepcsin, Facza Korbuluj, Piatre Mare.
Széki egyházmegyei javak összeírása. Kádár Mózes és Bónis Ferencz.
1812-ben* Felső forduló: In szpojale, Se grope Szereczan, Geszteparon In Funduluj laz; alsó forduló: La popaz Kerles, lingahat La podu csorbi, oláh ekldézsia erdeje.
Széki egyházv. jkönyv.
1864-ben* Curata, Valea Sarcailoru, Hinsurile? (hirisurile!) Mocerele, Facia Corbului, Peatra mike és mare, Curugile, Ponicza, In urma poderei.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
1898-ban Buvika, Tekeris, Gyál, Popás, Kuruzsé és Kuruzselé, Pe Csetatye, Hinczur, Bungur, Padure monostiri, Podu Csorbi (egykor rablók tanyája).
452Lakossága: 1700-ban* van 27 jobbágy lakosa s az egész községben 27 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* 4 jobbágy, 7 zsellér, 4 kóborló s 1 ily özvegy lakosa van, kik a kóborlók kivételével 12 házastelken laknak, el van pusztulva 4 ház.
U. o.
1750-ben* van egy telkes házban lakó szabados, 38 jobbágy 31 1/4 telken 33 házban és 3 ilyen özvegy 1/4 telken 2 házban, 21 zsellér 18 telken 20 házban s ilyen özvegy 2 1/4 telken 3 házban, 15 szegény zsellér 2 1/2 telken 15 házban, 17 kóborló s 9 ily özvegy, kiknek nincs semmiök.
U. o.
1831-ben* 420 lakossal.
Cons. stat. topograph. 53. l.
1837-ben* lelkek száma 368, a házaké 66.
Hodor. Dobokam. Esm. 768. l.
1854-ben lelkek száma 462.
1857-ben van benne 106 lakóház, 8 róm. kath., 481 gör. kath., 59 ev. ref. és 13 zsidó, együtt 561 lakos.
1891-ben 591 lakosból 10 róm. kath., 494 gör. kath., 68 ev. ref. és 23 izraelita.
Adója 1721-ben* 216 frt. 1898-ban 1820 frt 10 kr.
Erd. főkormsz. ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages