Fodorháza (Oláh-).
453Fodorháza (Oláh-).
Nevének változatai: 1508-ban* Fodorhaza. 1511-ben* Fodorhaza. 1597-ben* Oláh-Fodorhaza. 1618-ban* Fodorháza. 1857-ben* Oláh-Fodorháza.
Leleszi kápt. nr. 3. k. és gr. Bánffy ltár. Loc. III. fasc. A.
Gr. Bethlen ltár.
Gyf. Cent. Extraord. BB. 21.
Rettegi gyüjt.
Országismei tabella 24. l.
Nevét ily nevű alapitójától, oláh előnevét pedig lakosaitól kapta. 1831-béli* hivatalos összeírás alkalmával is Fodorházának írják előnév nélkül. Oláhul Fodorá.
Cons. stat. topogr. 59. l.
Először emlittetik 1508-ban* Fodorhaza néven.
Leleszi kápt. nr. 3. B. és gr. Bánffy ltár. Loc. III. fasc. A.
Az egyesült Szamos balpartján kiemelkedő halmon, részben szép térségen a Gyálu Szturzuluj hegy aljában fekszik. Keresztül foly rajta Valea Kászelor nevű patak. Deéstől 28·3 kilométerre a nagy-ilondai járásban.
Első birtokosairól minden adat hiányzik.
1508-ban* Báthory István Szaniszló Miklós fia a Bánffy Zsófi jogán Bánffy Jánost meginteti e községből adandó leánynegyedért, dosért és parafernumért, mely a Bánffyak bonczhidai birtokához tartozott.
Leleszi conv. nr. 3. B. és gr. Bánffy ltár. Loc. III. fasc. A.
1511-ben* egy összeírás szerint egy itteni rész, valószínűen a Losonczi Bánffyaktól zálog jogon, Bethleni Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt.
Gr. Bethlen ltár.
1515-ben* Bánffy Péter itteni részét, mely reá néhai Bánffy János után szállott, Kendy Gálnak veti zálogba.
Km. prot. 1556: 53. és Gyf. cista Szathmár fasc. II. 54.
1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe.
Km. prot. Magno 76.
1522-ben* Bánffy Péter özvegye Petronella férjének itteni Semesnye vidékéhez tartozó részét leányának Annának átadja.
Km. prot. R. 10.
1524-ben* Losonczi Bánffy László s gyermekei Miklós, Bernát, László, Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket Kendy Gáltól magukhoz váltani akarják.
Dl. 30349. és Km. prot. R. 110.
1524-be* Bánffy László s gyermekei itteni részüket Podvinyai Lit. Pál, máskép deáknak s nejének Zsófiának néh. Kecsetszilvási Kristóf leányának eladják, ezt azonban még azon évben* visszavonják.
Km. prot. R. 154.
U. o. 155.
4541535-ben* János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősíti.
Km. Doboka K. 21.
1546 körül* Bánffy Gáspárnak itt 21 jtelke volt.
Gyf. kápt. Misc. III. foli 4. nr. 44.
1549 előtt* néhai Bánffy János fia János Báthory Szaniszlófi Miklós fiát Istvánt, a ki anyjának Zsófiának azon néhai Bánffy János leányának részét perrel kereste rajta, itteni részében testvéréül fogadja. Egyik birtokos* Theke István és Fodorházi Kelemen.
E. F. L. XIX. Misc. fasc. 6. A.
Torma gyüjt.
1563-ban* Bánffy András és Péter itteni birtokrészüket Kendy Gálnak adják zálogba.
Gr. Bánffy ltár. L. I. fasc. C.
1564-ben* II. János király néh. Kendy Ferencz és Antalnak itteni részeit Békés Gáspárnak adományozta oda, a kit abba beigtatnak.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 1. nr. 50.
1571-ben* itteni birtokosok Izsák Mátyás, Kendy Mihály és Sándor; idevaló lakos Fodor Péter vajda és Simon Máté.
Gyf. kápt. Cent. B. 13.
1572-ben* Losonczi Bánffy Farkas az István fia, ki fia volt szintén Istvánnak, ellene mond Bánffy János, Mihály és Istvánnak, mint testvéreinek, hogy itteni negyedrészét, melyet ezek Kendy Jánosnak adtak át s azért még ez évben* visszaváltják.
Gr. Bánffy ltár.
U. o. fasc. D.
1577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
Gyf. kápt. Cent. C. 86, 92.
1578-ban* Podvinyai Mihály egyik birtokosa.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 34.
1579-ben* mivel Bánffy László és fiai Miklós, Bernát, László és Gábor itteni részüket egykor Podvinyai Pálnak és nejének Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának eladták: Kendy Sándor, mint Kendy Mihálynak s azon Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának fia, abba beigtattatik. Ekkor birtokos itt még Kendy Farkas, kinek Miklós; Radnóthi Kendy Ferencz, kinek Triff és Hannes; Patochi Emerinczia özv. Tompa Istvánné, kinek Bogdán és Banda nevű jobbágyai emlittetnek.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
1579-ben* Kendy Sándor, Szent-mihálytelki Tompa Mihály, annak Biró, ennek Hanos jobbágyai.
Km. Doboka B. 85.
1579-ben* Kendy Sándor, mint Podvinyai Mihály rokona, ennek özvegye Frátai Erzsébettel úgy egyeztek ki, hogy itt ad három házas jobbágytelket „ezten napig” azaz addig, mig Isten Erzsébet asszonynak szerencsét parancsol s ekkor jegyruháját Kendy megadni s az özvegy a jobbágytelkeket visszaadni tartozik.
Gyf. Divers II. fasc. 3, 4. nr. 47, 65.
1585-ben* Bánffy Kristóf és Farkas, Borbála leánytestvérüknek előbb 455Dátosi Lit. máskép Mihály deákné, most Rettegi Literati Ambrusnénak e birtokból a leánynegyedet kiadják.
Gr. Bánffy cs. ltár.
1586-ban* Zentelki Losonczi Bánffy Kristóf és Farkast új adomány czímén Báthory Kristóf lengyel király és Báthory Zsigmond itteni birtokába beigtatni rendeli, mely ellentmondás nélkül megtörtént.
Gr. Bánffy cs. ltár.
1590-ben* Kendy Ferencz itteni, a Kendy-kastélyhoz tartozó részében megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott. Többi birtokosai Kendy Gábor és Sándor.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. D. 89.
1590-ben* birtokosai Kendy Sándor, Bánffy Farkas.
Km. prot. A. 125.
1594-ben* Báthory Zsigmond néhai Kendy Gábornak itteni részét hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozza. Többi birtokosok Bánffy István és Ferencz.
Km. Szolnok int. G. 8. R. 16.
1597-ben* Lónai Kendy Sándor özvegye Suky Kata.
Gyf. Cent. Extraord. BB. 21.
1597-ben* Kendy Sándorné és Ravazdy György. (Nagy, Biró, Simon és Estan jobbágycsaládok.)
Gr. Kornis lt.
1604-ben* néhai Bánffy Gábor fia István itteni részét Tordai Kolozsvári János deák fiscusnak elzálogosítja.
Km. prot. B. 200.
1606-ban* Bánffy Mihály a maga s testvére néhai Bánffy István itteni részét Torma Miklósnak veti zálogba.
Tatrossi családi levéltár.
1607-ben * Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek átengedi.
4. Lib. Reg. 208.
1608-ban* Girothi Torma Miklós a Bánffyaktól zálogba birt itteni részét végrendeletileg neje Kun Borbálának és fia Miklósnak hagyja.
E. F. L. XVII 1/2 44. C.
1610-ben* Fodorházi Trombitás Ambrus a fejedelem udvari szolgája itteni részét Sósmezei György vajdának veti zálogba.
Km. Lymbus.
1618-ban* Harinnay Miklósné birja, ki itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állit ki.
Rettegi gyüjt.
1619-ben* Suky István leánya Katalin 1. Kendy Sándornak, 2. Harinnai Farkas Miklósnak özvegye itteni részét Torma Kristófra, kinek anyja Margit azon Suky István másik leánya volt, hagyja.
Km. prot. C. 42.
1621-ben* birtokosai Harinnai Miklósné, Maxin László, János deák, Szombathelyi Márton, Cserényi Farkas és Bánffy Mihály.
Km. Metal. G. 10.
1622-ben* Bátosi máskép Trombitás Ambrus itteni Sósmezei Vajda János deáknál zálogban lévő részére, attól újabb kölcsönt vett fel.
Km. Lymbus.
4561624-ben* Trombitás Ambrus fia János itteni már zálogban lévő birtokára, melyet apja és anyja Fodorházi Ambrus deákné alias Fodorházi Mihály deákné után bir, két izben vesz fel zálogösszeget Soósmezei Vajda János deák s anyja György vajdáné Blenke Agotha Péter, Tamás és László vajdától.
Km. Szolnok int. V. 22.
1628-ban* Petrucz György idevaló birtokos nemes.
U. o. N. 9.
1630-ban* Brandenburgi Katalin a hűtlenségbe esett Szombathelyi Mártonnak itteni részét Faragó Andrásnak adományozta,
16. L. Reg. 58.
1630-ban* nemes Fodorházi György deák és Torma Kristóf itteni birtokosok.
Gróf Kornis ltára.
1631-ben* Trombitás, másként Badó Ambrus fia János e birtokra való minden jogát rokonára Orbay Mihályra átruházza.
Gyf. prot. Bojti 75. és Szathmár fasc. 2. nr. 44.
1631 június 8-án Gyula-Fehérvárott kelt* levél szerint Fodorházi Bándó Gábor és Opra nemességet nyert.
Torma gyüjt.
Km.-monostori Conv. Arm. B. 14.
Itt határozottan kivenni nem lehet, hogy ez a fodorházi Bánk, vagy a kolozsvármegyei magyar-fodorházai, mert ez időben mindkettőnek Fodorháza a neve. Torma József után e családot ide helyezem.
1633-ban* Lukafalvi Orbán Mihály s neje Horváth, másként Badó Judit, valamint Horváth István itteni részüket Csicsó-kereszturi Torma Kristófnak eladják. Másik itteni birtokos nemes* Petrucz György.
Gyf. div. Cott. I. fasc. 4. nr. 29.
Km. Szolnok Int. B. 26, 28.
1639-ben* Ravazdy András s fiai György és András itteni részüket Mindszenty Gábornak s Krisztinának Erdélyi Istvánnénak eladják.
Km. prot. M. 101.
1643-ban* Toldalagi Klára először Torma Kristófné és fia Kristóf, másodszor Gyerőffy Jánosné mostoha fia jogán birtokos.
Torma gyüjt.
1648-ban* Szentiványi Faragó András özvegye Bodoni Erzsébet és Csicsó-kereszturi Torma Kristóf árvái birják.
Km. Kolos N. 16.
1652-ben* itteni jobbágyok vallják, hogy Fodorháza egykor a galgói határból szakadt ki.
Km. Lymbus.
1658-ban* Bánffy Györgynek itt 1, Bánffy Zsigmond özvegyének 1, Torma Jánosnak 21, Mindszenty Gábor özvegyének 8, Szilágyi Miklósnak 1, Petrucz Györgynek 1 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1671-ben* Torma Kristóf és neje Toldalagi Klára gyermekei: György, Kata Haller Pálné, Borbála S.-szent-györgyi Toroczkai János özvegye atyjuk itteni részét három egyenlő részre osztják.
U. o.
1684-ben* Apaffy Mihály Nagyilondai Soltucz, másként Préda 457Jánost s fiát Gábort az itteni „Péter vajda-féle rész”-ben, a mely reá Karullyai Nyiszte Györgyné Vajda Uritától magvaszakadtán szállott, megerősíti, de a beigtatásnak 1685-ben Kovási Nyiszte György és neje Vajda Urita, máskép Prodán Anna ellene mondván, később ettől elállottak. Többi itteni birtokosok Hidvégi Nemes János és Bethlen Gergely.
Km. Szolnok Int. P. 7.
1694-ben* birtokosai Bethlen Gergely, Apor István.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Fodorháza török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1698-ban* Bethlen Gergely leányának Judithnak Lázár Györgynének itt 7 jobbágya volt.
E. F. L. IV. 307. B.
1702-ben* egy telkes nemesek: Nyiszta György és Nemes Balázs.
Erd. főkormányszéki ltár.
1712-ben* birtokosai: Torma István és Sámuel, Lázár György, Apor István, Bánffy Farkas.
Km. Szolnok int. P. 2.
1723-ban* Apor Lázár egyik birtokosa.
Torma cs. ltára.
1759-ben* br. Korda György nagyobb birtokosa.
Torma gyüjt.
1770–73-ban* itteni birtokos a nagy-ilondai Préda, másként Soltucz Ilyés és László, Kisbuni Vajda Konstantin apai jogon és Kászoni Sándornénak van itt 7 telke.
Erd. főkormányszéki ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Korda Györgynek van 12 jobbágya, br. Bánffy Farkasnak 2, br. Bánffy Györgynek 6, özv. br. Bánffy Mihálynénak 5, br. Diószeghi Zsigmondnak 5, Kászoni Sándornak 3, Wirard Ferencz özvegyének 4, Thuri Mihálynak 2, Apor Lázárnak 2, Murányi Péternek 1, Csernátoni Jánosnak 1, Tőkés Lászlónak 1, Préda Jánosnak 1 jobbágya, 2 zsellére, 1 szegénye.
U. o.
1803-ban* Préda Miklósné Sztán Mária és Préda Jánosné Pelei Ágnes birtokosok.
Torma cs. ltára.
1811-ben* Rácz Antal egyik birtokos.
Megyei ltár.
1812-ben* Eperjessi Józsefné Kászoni Teréz, Eperjessi Károlyné Szentmiklósi Teréz, Hatfaludi Sára Fodor Istvánné birják.
Torma gyüjteménye.
1817 és 20-ban* Cserényi Zsuzsa, Sándor és Ágnes itteni örökségükön megosztoznak.
Cserényi cs. ltára.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Samunénak van 15 telke, br. Bánffy Lászlónak 7, Novak Mártonnak 5, br. Diószegi Mihálynénak 3, Kászoni Ferencznek 2, Apor Lázárnénak 1, Gödör Lajosnak (más helyt László) 1, galgói Rácz Antalnak 1, Somlyai Jánosnak 1, Weér Klárának 4581, Eperjessi Károlynak kúriája, Vajda Elek, Vajda János és Jakabnak s Eperjessi Máriának egy-egy jobbágya.
Erdélyi kanczellária ltára.
1843-ban* van 4 magyar és 2 oláh ajkú nemes lakosa.
Megyei ltár.
1863-ban* báró Diószegi Antal, báró Bánffy Albert, Rácz József, Sornlyai János, Iktári gróf Bethlen Kata gróf Bánffyné, Vajda János, Kászonyi Sándor és Albert úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 83–171. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Béldy Dénes, Vajda Sándor és István, Rakolcze (Rákóczfalvi Rákóczy család eloláhosodott utóda), Vajda Vaszilika és Péchy Imre.*
Erd. főkormányszéki ltár.
Megyei levéltár selejtezés 2811. sz.
1870-ben Péchy Imre neje Czakó Zsuzsánna jogán egyik birtokosa.*
Megyei levéltár.
1898-ban birtokosai id. és ifj. Vajda János, László, Hering János, Hosszú Gábor és Urányi Imre.
Jobbágycsaládnevek 1546 körül* Kálmán, Terdit, Márkus, Bogát, Vajda, Sorbán, Tivadar, Miklós, Bohata, Porva, Ples, Stef, Csorna, Gyurka, Sina.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 4. nr. 44.
1578-ban* Bérő, Lukácsi.
Gyf. Divers. II. fasc. 4. nr. 34.
Lakói kezdettől fogva oláhok, de laktak itt főleg 1696 körül* a török hódítás idejéig nagyobb számmal magyarok is, kik ez időben innen elköltöztek s a múlt század második felében megint megszaporodtak.
Gyf. Mis. III. fasc. 5. nr. 38.
Hagyomány szerint Pa Valea Kaszelor nevü hegyen egykor templom volt s helye most is látszik, körülötte épületek voltak; elpusztulása korát a tatár pusztítással kötik össze. Valószinüleg, hogy ez a török uralom idején pusztult el s lakói mostani helyükre húzódtak. In Kelemenyeszku s in Facza cse Brudeaszke határrészben talált vastag cseréptöredékek s „perecz forma bronzkarikák”* arra engednek következtetni, hogy Fodorháza már az őskorban lakott hely volt.
Körjegyző tudósítása, de a talált tárgyak ma nincsenek meg.
Jelenlegi lakosai földmiveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak. Táplálékuk a törökbúzakenyér, tejnemű s hüvelyes vélemények, húst ritkán s főleg a tehetősebbek esznek nagyobb ünnepek alkalmával. Öltözetük harisnyaposztó nadrág, szokmány, a tehetősebbek télen juh, báránybőr bundát s mellrevalót hordanak, nyáron vászonruha s szalmakalap a viseletük.
Házaikat gazdasági épületeiktől külön építik fából, szalma- s kis részben zsindelyfedél alá.
4591658-beli* hivatalos összeírás alkalmával Oláh-Fodorházán két oláh pap lakott, a gör. keleti hitvallást követték. Az unióra 1765-ben* lépett, midőn a főkormányszék rendeletére a templomot a gör. keletiektől elvették s az egyesülteknek adták.
Torma gyüjt.
Megyei ltár selejtezés 74. sz.
A gör. kath. egyháznak fából épült temploma 1817-ben szenteltetett föl a Szt-Miklós tiszteletére először, 1822-ben pedig Mihály és Gábor archangyalokról neveztetett el.
Harangjain: „N. O. S. B. 1784.” felirat olvasható; a harmadikat 1887-ben szerezték Hozán László pap adományából.
Anyakönyvet 1826 óta vezet.
Papjai: Hozán György, László s a jelenlegi Hosszú Gábor.
Felekezeti iskolája az ötvenes évek elején keletkezett. Jelenleg Közfalu és Dobrocsinával egyesült tanitóilag.* Tanitója Kosztea János.
Kádár J. Sz. D. Nev. és Okt. Tört. 392. l.
Az 1790-es években róm. kath. leányegyházközség alakult meg benne. 1820-ban a deési róm. kath. egyházközségnek* volt itt filiája. Eperjessy József és neje Kászoni Teréz 1793-ban öntette feliratos harang hívta imára híveit, mely harang 1830-as években M.-Lápos róm. kath. egyházközség birtokába került, a hol ma is meg van.*
Torma gyüjt.
L. M.-Láposnál.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég határát nem szokta bántani, járványszerüleg pedig semmi betegség itt fel nem lépett.
1750-beli* összeírás szerint határának fele térben fekszik és nagyon termékeny, de a Szamos gyakran el szokta önteni. Más része pedig terméketlen s mezei gazdálkodásra nem alkalmas. Hogy magukat fenntarthassák, Deés-Aknáról Szilágy-Somlyó- és Nagy-Bányára sót szoktak szállitani. Deés, Szamosujvár és Alparét falu vásárait keresik fel.
E. F. K. ltár.
Határa két fordulós, 6–8 ökörrel szántható, a trágyázást nagy mértékben megköveteli, de a hegyes részt trágyázni nem lehet s a téren fekvőt pedig nem szokták. Az őszi vetés köble 6, a tavaszi 8 kalangyát ad, kalangyánként 2 véka szemmel fizet. Erdőben bővelkedik, legelője elegendő, kaszálni pedig fordulónként szoktak.
Adó alatt lévő szántója 297 köböl férőű, elvetettek 196 köb. őszi, 101 köb. tavaszi gabonát, 12 köböl törökbúzát, kölest, lencsét, borsót, rétje 135 szekérnyi. Malmok évi jövedelme 28 frt 20 kr. Adó alatt van 131 jármas ökör, ló, 97 tehén, 16 tulok, csikó, 139 juh, kecske, 73 disznó, 18 méhköpű, főzőüstök jövedelme 7 frt 30 kr.
4601822-ben* határa I-ső osztályú. Adó alá tartozik: 363 köbölnyi szántó, 220 szekér szénára való rét, 45 ökör, ló, 41 tehén, 4 borjú, 11 juh, 32 kecske, 25 disznó és 2 méhköpű.
E. F. K. ltár.
Jelenleg határának nagy része termékeny, főbb terményei: búza, rozs, zab, törökbúza. Állatai: magyar fajta szarvasmarha, juh, kecske, sertés és bival. Gyümölcsei: pónyik, batul, sóvári alma és beszterczei szilva.
Iparral nem foglalkoznak. Három malma közül a Szamoson kettő egy-egy kerekü és kövü, egy pedig egykerekü és kétkövü, id. Vajda János és Hering János tulajdona.
1873 óta körjegyzői székhely.
Határhelyek: 1750-ben* Rozore, Bárk, Válye Kaszilor; Lazurile; Szirbi; Szakadás; Valye Blideroji; Baffnya; Cseteczel (vár, várhely); Pamantu din Resztocs; Rink; Valye Obresu; Resztokucza.
E. F. L. III. 237. B.
1864-ben* Seszu din szusz; Szakadás; Resztoka; Fundu Pojeni; Gyalu groptyilor; Lázu csel Bleseszk; Gyalu Szturzuluj; Preunaturj; Seszu din zsosz, dűlők.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
Lakossága: 1713-ban* van 4 jobbágy, 12 zsellér és 2 nemes családfő lakosa, házainak száma 18.
Erdélyi főkormányszéki ltár.
1750-ben* van 22 családfő jobbágy 18 házastelken, 33 családfő telkes zsellér 25 házastelken, 17 kóborló s 1 ily özvegy, együtt 43 házban, a kóborlóknak semmiök sincs.
E. F. K. ltár.
1831-ben* 376 lakossal.
Cons. stat. topogr. 59. l.
1857-ben* lakossága 672, ebből 16 róm. kath., 615 gör. kath., 11 ev. ref. és 30 zsidó. Házak száma 121.
Orsz. ism. Tabella 24. l.
1886-ban lakossága 709. ebből róm. kath. 5, gör. kath. 678, zsidó 26.
1891-ben 643 lélekből 9 róm. kath., 619 gör. kath., 8 ev. ref. és 7 izraelita.
