Fonácz.
461Fonácz.
Nevének változatai: 1583-ban* Fonácz. 1613-ban* Fonatz. 1630-ban* Fanats. 1650-ben* Fanácz. 1831-ben* Fonaátz, Heugraben, Fnacz.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
7. Lib. Reg. 44.
16. Lib. Reg. 60.
Erd. országgyülési emlék. XI. köt. 105–112. l.
Consign. stat. topograph 59. l.
Nevét: fen, fínacz* szláv szótól vette, mely szénás, szénatermő helyet jelent s ezt mutatja német neve is.
Cihac I. 93. l.
Völgyben, de az oldalokra is kiterjedőleg fekvő község, közepén a balázsszegi patak foly keresztül, mely Csernefalván át Kápolnok-Monostor felé siet. A vármegye székhelye, Deéstől 58·8 kilométerre a magyarláposi járásban fekszik.
Kővár várához tartozott, de mint ilyen, csakis az 1566–83 közti időben keletkezhetett, mert Kővár 1566. évi* urbáriumában még nem fordul elő, csak 1583-ban,* midőn azt Báthory Zsigmond a kapniki ezüstbányászat czéljából előbb 2, majd 1585-ben* 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújította.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1603-ban* a csernefalvi járáshoz tartozott.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1613-ban* Bethlen Gábor tövisi Jezerniczky Jánost e birtokában megerősíti.
7. L. Reg. 44.
1626-ban* Jezerniczky János leánya Veres Istvánné itteni részét nővérének Jezerniczky Annának Hajdú Györgynének veti zálogba.
Gyf. prot. Barkay 88.
1630-ban* Hajdú György neje (Jezerniczky Jónás leánya) nevében óvást tesz az ellen, hogy e birtokot gyámjuk Kemény Boldizsár magának adományoztatván, ő viszont Jósika Gábornak adta cserébe.
Gyf. prot. Bojty 72.
1630-ban* Brandenburgi Katalin e birtokot bükkösi Kemény Boldizsárnak adja zálogba.
16. L. Reg. 60.
1633-ban* Rákóczy György e birtokot Kemény János, Boldizsár és Péternek s nővéreik: Erzsébetnek, Zsófi, Kata és Petronellának adja zálogba.
15. L. Reg. 151.
1636-ban* branyicskai Jósika Gábor itteni részét, t. i. 40 népes és 1 puszta telket Sármasághi Ferencznek és Ádámnak elzálogosítja 3600 mfrtért.
Gyf. Kraszna fasc. 3. nr. 27.
4621645-ben* a fejedelem Sármasághi Ádámot e zálogos birtokában megerősíti.
Km. Szolnok int. S. 34.
1648-ban* Sármasághi Ádám bizonyítja a fejedelem felhívására, hogy ő Fonáczot Jósika Gáborral együtt Kemény Jánostól kapta cserébe.
U. o. S. 49.
1650-ben,* mint tisztán fiscalis birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. országgy. emlék. XI. k. 105–112. l.
1656-ban* Sármasághi Ádám 8 itteni telkét hívének Ferenczfi Istvánnak hagyományozza.
Km. Neor. E. 22.
1661-ben* Kemény János fejedelem védelmébe veszi Sármasághi Ádámnak e faluját, melyet a hadak annyira megdúltak, hogy szinte pusztulásra jutott.
Km. Szolnok int. S. 57.
1662-ben* Sármasághi Ádám szolgájának Ferenczi Istvánnak 9 itteni jobbágyházat adományoz. Ezt azonban fia Sármasághi Zsigmond* Ferenczinek kiadni nem akarta s csakis 1663-ban hosszas per után adta kezébe.
Km. Neor. E. 55. X. 4.
Neor. C. 17. E. 29–31.
1678-ban* Teleki Mihály Kővár főkapitánya Sármasághi Zsigmondnak itteni nemes udvarházát a fel s alá járó magyar hadak zsákmányolása alól mentesiti.
Km. Szolnok. Int. S. 55.
1701-ben* Kövesdi Sármasághi Ádám közép-szolnokv. szolgabiró birja az egész falut.
Gr. Kornis ltár.
1702-ben* birtokosai: Sármasághi Zsigmond s Ádám.
Erd. főkormsz. ltár.
1770-ben* birtokosai: id. Sármasághi István örökösei, László, néh. Zsigmond özvegye s ifj. István. 1809-ben* birtokosa Sármasághi István, van 25 jtelke. 1820-ban* birtokosa Sármasághi István.
E. F. L. VII. 544. l.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. kanczellária.
1831-ben* Sármasághi István e birtokát a fiscusnak visszaengedte. 1863-ban* a kir. kincstár úrbéri kárpótlásban részesült. Jelenleg (1898) is a kir. kincstár a nagyobb birtokos benne.
E. F. L. VII 1/2. f. 7. N.
Urb. Wes. 194. l.
Sármasághi Sármasághy család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 151. Taf. Családi leszármazása Nagy Iván X. 68. l. Miklós 1502-ben Belső-Szolnok jegyzője.
Jobbágyszolgálmányok az 1603-ik évi* urbárium szerint: adó: Szent-Mihálynapi 7 frt 50 denár. Szent-Györgynapi 6 frt. Ajándékok: 9 drb sajt ŕ 12 denár; 9 budai justa vaj ŕ 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda 463után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőrt, vagy helyette 25 denárt. Méhekből szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 6 hold, vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 6 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként. Papjuk évente fizet 1 frt 50 denárt.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Hagyomány szerint a falut egy Rád nevű család kezdette építeni s folytatta munkájában a Borbosz család, de mindkettő kihalván, ma a Botis és Vasziák család lakja legnagyobb részben s ezeken kivül Filep, Szabó és Marosán, mindnyájan oláh családbeliek teszik a falu lakosságát.
Földmiveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak kizárólag. Sátoros ünnepek alkalmával a szegények megvendégelése a templom mellett szokásos. Főtáplálékuk a málé, paszuly, pityóka, tej, tojás, túró, ritkán esznek húst és kenyeret. Öltözetük fejér guba, harisnya, fekete posztókalap vagy báránybőr sapka és bocskor. Nyáron vászonnemü, melyeket házilag állitanak elő a nők, kiknek öltözetük szintén vászon, télen gyapjuszoknya.
Házak utczasorban s gazdasági épületek boronafából épitvék szalmafedéllel. Bútorzatuk: ágy, asztal, székek, házaikat rikító színű szent képekkel, hímzett hosszú kendőkkel díszítik.
Mint láttuk, a község 1602-ben a Básta Mihály vajda korában,* 1661-ben Kemény János fejedelem idejében sokat szenvedett s így Apaffy Mihály fejedelem korában az itt tartózkodó Thököly-féle sereg zsákmányolása alól Teleki Mihály részben mentesiti.
Urb. Conscr. f. 16–19.
A gör. kath. kis egyházközség a csernefalvi egyházhoz tartozik.
A gör. keleti ekklézsia templomát 1840-ben kőből építette a község közepén. 1844-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Négy harangja közül, mint a magyar felirás mutatja, 1848-ban a fonáczi gör. nem egyesült szent ecclesia számára főcurator Horgos Gregorie költségén öntötték Kolozsvárt, a 2-ikat 1856-ban, a 3-ik szintén magyar felirattal van ellátva, Marosán Pál lelkész, Botis Gergely és Timofie gondnok idejében Csepely Lajos 1857-ben öntette, a 4-iket oláh felirással 1881-ben Kolozsvárt Andrásowszky öntötte.
464Papjai Szabó és Filep Demeter, ez esperes is volt, Marosán Pál és Gergely után a jelenlegi Sovre Tivadar.
Iskoláját a népoktatási törvény meghozatala után szervezte. Jelenleg Csókással együtt tart tanitót, kinek fizetéséhez a jelen 1898 óta* az állam 150 frttal járul, tanitója Borbosz Gerő.
44155/98. XII/26. sz. min. rend.
Éghajlata mérsékelt és egészséges, nagy szeleknek kitéve nincs, jégverés, járvány nem szokott lenni s uralkodni.
1720-beli* összeírás szerint legelője elegendő, rétje a záporok miatt nagyon árkos s e miatt sok kárt szenved.
Erd. főkormányszéki ltár.
Jelenleg földje terméketlennek mondható, terményei búza, rozs, zab s a már elősorolt zöldség-félék.
Állatai erdélyi fajta kis hegyi lovak, juhok, sertések és szarvasmarhák. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, cseresznye, dió, baraczk s kis mértékben a szőlőt is mivelik.
Egyedüli iparát két felülcsapó két kerekü és két-két kövü malma képezi, melyek a község tulajdonát képezik.
Határhelyek: 1770-ben* Válye Blosi, patak, Gardur Czarini, Branyiste, Opcsime, Pemuntu Csontest, Valye Szutyi, Riptyi, Kalye Laszkej, Sesz, Sztanyistye, Loku luj Bogdány, Szécs, Gyalu Maszkej, Gard, Lunka, Zevolye, Kálye Sztrimbe, Válye Brindolye, Vádul Pojnicze, Drosines, Kopacsel, Petrár, Rupturi, Pojána Lupuluj, Tyicse, Halastou, Válya Mesztakonuluj, Valya kélyi Sztrimbe, Zevokuluj Orda, Zepogye, Válye Prelucsilor, Pontye Vidikuluj, Peszte Reslocz, Válya Baba, Arinyi Oszonluj, Hurube, La Hajtás, Pamunturilye Csortyesty, Oszoj, Szeketuri, Irinyi Tejecz, Arinyi Füstik.
E. F. L. VII. 544. L.
1864-ben* Seszu, Pojána, Mesztecsinyi, Szekatura, Valea Bebejeszke, határrészek, dűlők 1898-ban is.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága 1603-ban* 16 jobbágy, 5 szabad nemes családfő lakosa van, van benne 21 lakó és 24 pusztaház.
U. C. f. 16–19.
1700-ban* fiaikkal együtt 23 jobbágy, 12 zsellér, 8 szegény lakossal, kik összesen 14 házban laknak.
Erd. főkormányszéki ltár.
1720-ban* 2 szabad nemes és fiaikkal együtt 56 jobbágy s egy szegény lakosa van, kik 24 házban laknak.
E. F. L. VII. 547. T.
1770-ben* fiaikkal együtt 135 jobbágy, 2 zsellér, 4 szabados nemes lakosa van, kik 62 házban laknak.
U. o.
1831-ben* 360 gör. kel. lakossal.
Cons. stat. topogr. 59. l.
4651886-ban 643 lakosból 13 gör. kath., 620 gör. keleti és 10 zsidó. 1891-ben 727 lakosból 14 gör. kath., 705 gör. kel. és 8 izraelita, Adója 1898-ban 1566 frt 60 kr.
