Füzes.
Füzes.
Nevének változatai: 1366-ban* Fyzes. 1370-ben* Fyzes. 1470-ben* Olach-Fwzes. 1486-ban* Felseu Fizes. 1487-ben* Alsó Fyzes. 1504-ben* Felseufüzes. 1510-ben* Fyzes. 1620-ban* Fwezes. 1721-ben* Nagy-Füzes.
Erd. Múz.
Gróf Bánffy ltár.
Dl. 27335.
Km. prot. l. 61. és Dl. 26927
Dl. 27338.
Dl. 28671.
Dl. 27405.
Dr. Vajda J. cs. ltára Alparét.
E. F. K. ltár.
Az itt nagy mennyiségben előfordult füzeséről vette nevét, Hodor* szerint helyesebben Nyires lehetne a neve, miután minden oldalról 1837-ben nyirerdőkkel van körülvéve.
Doboka Esm. 561. l.
481A „Gyalu Unguruluj” és „Gyalu Beszericsi” hegyek közt szűk völgyben a „Fogadam” határrészből eredő kis patak mellett fekszik, mely F.-Szt-Péteren alól az Almás-patakkal egyesül. A vármegye központjától, Deéstől 34·7 kilométernyire fekszik a csákigorbói járásban.
Adataink egyszerűen Füzes néven emlitik e községet 1440 tájáig, ekkor egy rész valószinüleg Vajdaháza felé, a völgy fejéhez költözik vagy más nép telepítése által egy új község keletkezik Felső-Füzes néven s az előbbi, helyzeténél fogva, megmarad Alsó-Füzesnek.
Minthogy birtokosai majdnem ugyanazok s másfelől szorosan el sem választhatók, mivel adataink nagyobbára előnév nélkül emlitik: ennélfogva birtokosait mind a két községnek együtt adjuk elő.
Füzes első birtokosául Olivér fiát Kalácsot találjuk, kinek fiutódja nem lévén, Lajos király 1370-ben* leányát Erzsébetet e birtokra fiusitja.
Gr. Bánffy ltár. 57. nr. 85.
Erzsébet István deákhoz, a kolozsmonostori convent jegyzőjéhez ment férjhez s a király 1370-ben* megengedte, hogy itteni birtoka felét férjének adhassa, kit nemességre is emelt.
Dl. 27431.
1427-ben* Drági László s fiai: Mihály, János és István; Sombori János és fiai: Gergely és Tamás és Drági Péter fiai: Ferencz, Jakab, Zsigmond és Osváth, Püspöky Zsigmondot és Mikay Pétert ezen Füzes falu elfoglalásától eltiltják.
Dl. 27456.
1440-ben* Iklódi Beke fia Miklós, fiai: Benedek és Demeter itteni részét Maniniis Jánosnak, deési kamarásnak zálogba vetették, mely alkalommal F.-Füzes oláh községnek neveztetik.
Km. prot. ab. 56.
1451-ben* Iklódi Balázs fiai István s Péter itteni f.-füzesi részüket Flórenczi Odoardónak, deési sókamarásnak vetik zálogba.
Km. prot. Labore 19.
1454-ben* Iklódi Balázs fiai István és Péter, Iklódi Domokos fiát Osvátot f.-füzesi részüknek Odoardó sókamarásnak való elidegenítésétől tiltják.
Km. prot. d. 36.
1458-ban* birtokosai: Iklódi Balázs fiai István és Péter és Iklódi Domokos fia Osváth, fiai: György és László birják Felső-Füzest.
Km. Lymb.
1467-ben* Mátyás király a pártütő Iklódi Mártonnak ezen f.-füzesi részét elkobozván, azt Kovács Istvánnak, volt szebeni kamaragrófnak adományozta, de az igtatásnak Iklódi Márton neje s fiai: János és Tamás ellentmondtak.
Dl. 27330. és 29051.
1468-ban* Iklódi Márton beismervén, hogy Füzes negyedrésze a vajdaházi remeték klastromát illeti, erről az ő javukra lemond.
Km. prot. f. 39.
4821469-ben* Iklódi Márton s fiai: János és Tamás s Iklódi István fiai: Péter és Benedek Iklódi Demetert itteni felső-füzesi részének Kovács István sókamaragróf részére való elidegenítésétől tiltják.
Km. prot. f. 135.
1469-ben* Iklódi Márton fiai: Tamás és János a maguk és atyjuk nevében Mátyás királyt ezen f.-füzesi részüknek Harambasa, Szubasa, Javrank vajda és Karacha részére való netaláni eladományozásától tiltják.
U. o. f. 141.
1470-ben* Mátyás király Füzest Iklódi Márton hűtlenségéért elkobozván, azt Szilkereki Gebárd Benedeknek és Potyondi Jánosnak adományozta, kik is abba ellentmondás nélkül beigtattattak.
Dl. 27337.
Daczára ennek, még a mondott évben* Mátyás király Iklódi Mártonnak ezen birtokát Dóczi Imrének, Lászlónak, Péternek és Dobozi Dámfi Andrásnak is eladományozta, de igtatásuknak a fentnevezett birtokosok ellentmondottak s így ezen adományozás életbe nem lépett.
Dl. 27335.
1479-ben* Szilkereki Gebárt Benedek itteni f.-füzesi részeit nejének Margitnak Gyerőmonostori Kabos György leányának adományozza.
Km. prot. I. 2.
1481-ben* Mátyás király néh. Szilkereki Gebárt Benedeknek itteni részét, mely testvérére Bojtori Kórogyi Bertalanra szállott, annak újra adományozza.
Dl. 27368.
1482-ben* Kövendi Székely Balázs és fiai: Jakab és Miklós Szomordoki Mihályt néh. Szilkereki Gebárd Benedek itteni f.-füzesi részének bitorlásától tiltják.
E. F. L. XII. fasc. 13. B.
1482-ben* néh. Kovács István sókamarás néh. Iklódi Mártonnak itteni részét Csehi Deési János és Iklódi Deési Péternek zálogositván el, de azok midőn ezen F.-Füzesbe magukat igtattatni akarták, Szomordoki Mihály és Kórogyi Bertalan ellentmondtak.
Dl. 27370.
1483-ban* Iklódi István fia Benedek és Iklódi Balázs leánya Kata Szakácsi Györgyné óvást emelnek, nehogy Deési Péter e birtokot a királytól adományul kérje.
Gr. Bánffy ltár fasc. 66. nr. 9.
1483-ban* Iklódi Osváth özvegye hitbérének férje itteni részéből való kiadásáról Deési Pétert nyugtatja.
Km. prot. i. 32.
1486-ban* Mátyás király és az erdélyi vajda parancsára tanúvallatás eszközöltetett azon hallatlan zsarolásokra nézve, melyekkel néh. Szilkereki Gebárt Benedek s ennek halálával Szomordoki Mihály és Kórogyi Bertalan, Potyondi János itteni jobbágyait nyomorgatták.
Dl. 27375.
A felső-füzesi 5 jobbágy s a község nevében Kenéz Demeter vallja, 483hogy Gebárt úr az országos adóra együttesen 10 frtot, a legelőért 1 frtot vett meg rajtuk, midőn pedig egy nőtlen jobbágy elhalt, annak összes javait, 3 ökrét, 3 tehenét és 4 köböl búzáját elkobozta, midőn azonban ezután Gebárt úr a királyi udvarba került, évente 1/2 forintot fizettetett velük, Demeter kenézen 3 disznót, Temesseli Mihályon pedig 2 disznót vett meg, lakodalmára közösen 1 frt ára bárányt s 12 köböl zabot kellett adniok. Szomordoki 2 1/2 frtot vetett ki rájuk, Kórogyi Bertók pedig Nagy Márk özvegyén 1 frtot vett meg, midőn pedig valami Keresztély nevű jobbágy Vajdaházán tartózkodott, évente 1 frttal adóztatta. E tanúvallatások alapján a király biztosai úgy itéltek, hogy mindezen zsarolások fele összegét Szomordoki Mihály s Kórogyi Bertalan Potyondi Jánosnak megfizetni tartoznak.
1486-ban* Szomordoki Domokos fia Mihály itteni f.-füzesi részét Vasasszilvási Angyalló Jánosnak veti zálogba.
Km. prot. l. 61. és Dl. 26927. és 27550.
1487-ben* néh. Drági István özvegye férjének ezen alsó-füzesi részéből való hitbére kiadásáról Drági Zsigmondot nyugtatja.
Km. prot. l. 85.
1487-ben* néh. Drági István fia Márk ezen alsó-füzesi részét Iklódi Deési Péternek s fiának Imrének és Mutnoki Balázsnak adja cserébe ezeknek temesmegyei birtokaiért.
Dl. 27378.
1492-ben* Drági Zsigmond és Márton Füzes negyedrészének felét Katalinnak Mezőgyáni Máténénak Serjényi Orros Mihály leányának s Katalin fiának Mezőgyáni Farkasnak engedik által.
Km. prot. m. 26. és Dl. 27382.
1492-ben* Drági István fia Márk s fia János, Péter és Mihály alsófüzesi részüket Sombori Péternek vetik zálogba.
Km. prot. m. 33.
1492-ben* Iklódi Demeter fia Máté ezen f.-füzesi részének eladományozásától a királyt, kérelmezésétől pedig Bethlen Miklóst, Deési Pétert, Tóth Istvánt s Szentgyörgyi Györgyöt eltiltják.
Km. prot. m. 38.
1493-ban* Temesseli Deési Péter és fiai: Imre, János és Mihály magukat néh. Budai Kovács Istvánnak ezen felső-füzesi részébe beigtatni akarták, de Bethleni Miklós, Dóczi Imre és Dámfi András ellentmondtak.
Dl. 27385.
1493-ban* Potentiána Iklódi Márton özvegye, Szopori Tóth Istvánné az itteni részből neki járó hitbért Dési Pétertől kikapta.
Km. prot. m. 61.
1493-ban* Iklódi Benedek, Szakácsi György s ennek Iklódi Balázs leányától Katától való János fia, füzesi birtokrészeik felett egyezséget kötnek.
Gr. Bánffy ltár fasc. 66. nr. 14.
4841493-ban* Drági István fia Márk s ennek fiai János, Péter és Mihály az alsó-füzesi birtok negyedrészét, mely rájuk Drági Tamás fia Kelemen halálával szállott, Sombory Péternek eladják, a mi ellen Drági Zsigmond 1494-ben* tiltakozott.
Dl. 27386.
Dl. 26936.
1494-ben* Ilona Zátori Tamás özvegye Gyerőmonostrai Kabos Tamás leánya s most Zilahi Bálint deák felesége, ezen felső-füzesi részét Bethleni Miklósnak adja el.
Km. prot. m. 92.
1497-ben* Szentegyedi György deáknak Katalintól származó fia János, felső-füzesbeli részét Bethleni Miklósnak veti zálogba.
Dl. 27570.
1498-ban* Ulászló király Sombory Péternek adományozza s őt Alsó-Füzes birtokában megerősiti.
Dl. 27572.
1503-ban* Brassai Salamon fia Szász János, fia Miklós, fia Mihály, fia Miklós, fia János, fia Gergely, fia Sombory Péter magát a Brassai Salamon fia Szász Jakab, fia János, fia László, fia Osvát, fia Tamás fiának néhai Kelemennek itteni alsó-füzesi részében beigtatni akarta, de Drági Márton ellentmondott. 1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait Vitálist és Jánost kir. új adomány czímén felső-füzesi részükbe beigtatják.
Dl. 28669.
Dl. 28003. és 27781.
1505-ben* Drági Zsigmond fia Márton néhai Szomordoki Mihálynak, majd pedig Angyalló Jánosnak ezen felső-füzesi részéhez igényt tart.
Dl. 28671.
1507-ben* Drági Zsigmond fia Márton néhai Drági Tamás fia Kelemennek alsó-füzesi részébe igtatni akarta magát, de Sombory Péter és fiai Péter, Benedek és Mihály ellentmondtak.
Dl. 27401.
1508-ban* Drági Márton adóssága fejében egész alsó-füzesi birtokát Tótprónai Cherubinnak leköti.
Km. prot. O. 144.
1510-ben* Iklódi Benedek özvegye Ágnes, most ifj. Lupsai Lászlóné felső-füzesi részét, melyet előbbi férje után hitbére fejében bir, mostani férjének adja.
Km. prot. Michael 162.
1510-ben* Ulászló király Iklódi Benedeknek ezen felső-füzesi részét, annak magvaszakadtával Deákvölgyi Horváth Gáspárnak adományozta, de az igtatásnál Iklódi özvegye Ágnes s leánya Zsófia, valamint Bornemisza Péter ellentmondtak.
Dl. 27405.
1511-ben* egy összeírás szerint Bethlen Miklós fiai János és Farkas is birtak Felső-Füzes községében.
Gr. Bethlen ltár.
1516-ban* Deési Lupsai László s neje Ágnes néhai Kodori János leánya s fiók Farkas felső-füzesi részüket Drági Márton özvegyének Zsófiának s fiainak Ferencz és Zsigmondnak vetik zálogba.
Km. prot. Magno 11.
4851520-ban* Iklódi Máté egy itteni felső-füzesi részt, a mely néhai Iklódi Bekéje volt, a kitől leányára Ilonára Kereszturi Jánosnéra s Fülöp anyjára szállott, Keresztúri Fülöpnek s fiának Istvánnak s nővérének Pénteknek Lupsai Miklós özvegyének átengedi.
Bánffy cs. ltára, fasc. 66. nr. 19.
1521-ben* Iklódi Benedek özvegye Ágnes, most Lupsai Lászlóné és leánya Iklódi Zsófia Szentkirályi Radó Györgyné egymást kötelezik arra, hogy itteni részeiket csak egymásnak, vagy Drági Márton özvegyének Zsófiának s fiainak Ferencz és Zsigmondnak fogják eladni.
Km. prot. Magno 109.
1521-ben* azon Radó Györgyné Zsófia itteni felső-füzesi részét, anyjának Ágnesnek s ennek férjének Lupsai Lászlónak s fiainak Lupsai Farkas és Jánosnak eladta.
Km. prot. Magno 109.
1536-ban* Lupsai Nagy László Füzes harmadrészét fiainak Lupsai Farkas és Jánosnak engedi át.
Km. Szolnok int. L. 3.
1544-ben* mivel még 1514 előtt a parasztlázadásban elesett Drági Márton magvaszakadása esetére ezen alsó-füzesi birtokban néhai Sombory Pétert tette örökösévé s mivel fiörököse nem lévén, e szerint annak a Somboryakra kell vala szállnia, most azonban ők, t. i. Sombory Péter özvegye Jusztina most Székely Andrásné és Sombory Benedek özvegye Erzsébet a maguk s fiaik, t. i. Sombory Péter fiai Mihály és János* nevében Drági Márton leányának Annának Károlyi Zsigmondnénak adják oda azon kikötéssel, hogy azt magukhoz válthassák.
Km. prot. Széllyes 28.
U. o. 29.
1546-ban* Lupsai László s neje Ágnes s fiók János néhai Iklódi Benedek leányának Zsófiának Szentkirályi Radó György nejének felsőfüzesi részét megvevén, abba magukat beigtattatják, de Bethleni Farkas s Patócsi Ferencz, Miklós, Menyhért, Gáspár, János és Lajos ellentmondtak.
Km. Doboka L. 4, 7, 11, 18. és E. F. L. III. 245. B.
1548-ban* Lupsai Lászlóné Anna itteni részét fiára Jánosra hagyja.
Km. Thorda L. 5.
1555-ben* néhai Kereszturi Orsolya leányának Ilonának leánya Anna Kereszturi Lukácsot ezen felső-füzesi részének Kereszturi Boldizsár javára való elidegenítésétől tiltja.
Km. prot. Isab. reg. 114.
Km. Doboka K. 12.
Ennek ekkor: Barczán Balázs, Orda Balázs és Magyarosi Tamás jobbágyai emlittetnek.
1579-ben* Gyulaffi László ezen alsó-füzesi birtokot végrendeletileg három részre osztotta, neje Forgách Margit s két fia Gyulaffi István és László közt.
Km. prot. 1578: 46.
4861590-ben* néhai Gyulaffi László fia László itteni részét adóssága fejében Szerdahelyi Imrefi Jánosnak leköti.
Km. prot. A. 34.
1592-ben* Károlyi Klára Keresdi Bethlen György özvegye itteni részének elfoglalása iránt tiltakozik.
Gyf. prot. Anonymi fol. 139.
1594 körül* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándor alsófüzesi részét, t. i. 11 oláh jobbágyot, Sibrik Gáspárnak adományozta oda.
A. Part. 536. pag. 1008.
1597-ben* néhai Gyulaffi Lászlónak és Forgách Margitnak fia László e birtokát nejére Széchy Katalinra, ennek halálával pedig Szerdahelyi Imrefi Jánosra (kinek anyja szintén Forgách Margit volt) hagyja.
Km. Doboka I. 2.
1599-ben* Báthory András bibornok fejedelem rendeletére alsófüzesi birtokba Somkereki Erdélyi Miklóst beigtatják, de annak Kamuthi Balázs özvegye s fiai Farkas és Kristóf, Imrefi János s Ravazdy György ellentmondtak.
Km. Doboka E. 1, 7.
1607-ben* Iktári Bethlen Gábor s neje Károlyi Zsuzsánna e birtokukat (Alsó-Füzes) Kamuthi Balázsnak eladják.
Km. prot. F. 57.
1620-ban* Bethlen Gábor biztosítja Kamuthi Farkast arról, hogy Sibrik Gáspárnak felső-füzesi részét neki fogja adományozni. Itteni birtokosok, Felső-Füzesen: Tamásfalvy László, Némai Vajda János; Alsó-Füzesen: Rhédey Ferencz özvegye.
Km. Kolos G. 44.
1620-beli* feljegyzés szerint Gyulai (tán Gyulaffi) Mihály leánya Anna Putnoki Boldizsárné Füzesvárából sok költséggel és fáradsággal jutott minden időben a szomszédos falvakban levő birtokához, kiváltkép Básta György uralkodásában, hogy megoltalmazza s idegen kézre ne kerüljenek.*
Dr. Vajda János cs. ltára Alparéton.
A vár helye Csetecze néven ma Füzes-Szt-Péter határához tartozik.
1624-ben* a fejedelem Sibrik Gáspár fiának Ferencznek magvaszakadtával itteni részét Felső-Füzesen Kamuthi Farkasnak adományozta, de annak Farnosi Géczi György ellentmondott.*
12. L. Reg. 16. Km. Kolos K. 6.
Km. prot. H. 13.
1630-ban* Haroklyáni Miklós s Haroklyáni Erzsébet férje Ramocsa István tiltakoznak a Baranyi Zsigmond Bánffy Rebeka férjének, Czeller Anglétával Kamuthi Balázs özvegyével e birtok iránt kötött egyezsége ellen.
Km. prot. L. 117.
1635-ben* tanuk vallják, hogy Gyulaffy Lászlónak ezen birtokát Ravazdy György birta zálogban s annak megöletése után Gyulaffy azt 487elfoglalta, anélkül, hogy Ravazdy utódait kielégítette volna. Más tanú szerint Ravazdy halálával Mihály csekelaki vajda e birtokot Pan Gregoriának adományozta oda s úgy foglalta el azután Gyulaffy.
Km. Neor. C. 12.
Ennek alapján 1635-ben* Ravazdy György fia András perbe fogta Kamuthi Balázs özvegyét Czeller Ágnest s gyermekeit: Zsuzsánnát, Ilonát, Istvánt, Lászlót, Mihályt és Farkast azért, mert Gyulaffy László 1599-ben a Ravazdy Györgynél zálogban volt ezen részt elfoglalta, majd Somkereki Erdélyi Miklósnak adta által, ki után leányára Erdélyi Druzsánnára szállott, ki azt ismét végrendeletileg Károlyi Zsuzsánnára Bethlen Gábornéra s Károlyi Katalinra, előbb Bánffy Istvánné, majd Rhédey Ferenczné, végül Bethlen Istvánnéra hagyta, majd Bethlen Gábor azt Kamuthi Balázsnak adományozta oda, anélkül, hogy Ravazdy utódait kielégítették volna.
Km. Doboka B. 18.
1641-ben* pánczélcsehi Vitéz György és Ilki Ágneta Kamuthy Balázs özvegye egyik birtokosa.
Doboka. jkönyv. Orsz. ltár.
1654-ben* idevaló nemes Füzesi Muntyán, máskép a Pap család.
Kmonostori conv. Arm. P. 20.
1676-ban* emlittetik, hogy e falu A.-Füzes néven a drági uradalomhoz tartozó részbirtoka Serédy Benedeknek és nővérének Annának.
Hodor. Függelék. 71. l.
1680-ban* Galambos Ferencz, mint első nejétől Vitéz Borbálától született fiának Gábornak gyámja, Vitéz Gábor özvegyével s fiával Andrással itteni részüket egymás közt megosztják.
E. F. L. IV. 277. E.
1681 körül* Dersén lakó Varsány Péter gyermekei: Benedek, Mária Enyedi Zsigmondné, Anna Csatáry Istvánné, György, Krisztina és Zsuzsánna nevökben, kik néhai Sombori Klára feleségétől valók, ki leánya Sombori Sándornak nejétől Tamásfalvi Judittól, ki leánya volt Tamásfalvi Lászlónak és Toldalagi Fruzsinának, a ki leánya volt Toldalagi Jánosnak, a ki testvér volt Toldalagi Ferenczczel s Borbála Toroczkai Lászlónéval, ezen Toroczkai Lászlóné gyermekei: néhai Toroczkai Kata Kemény Péterné, Toroczkai Mihály és Péter, kinek fia a most élő Péter; Kemény Péterné fiai: Kemény Boldizsár, néhai Kemény János fia Kemény Péter, kik a Haranglábi Zsigmond magvaszakadtán ennek Felső-Füzesen lévő javait felosztották, pedig az ő gyermekeit is ép úgy illeti, mint a Keményeket, azért ezen felosztás ellen gyermekei nevében tiltakozik.
Km. Neor. 2. 161. és Gyf. Divers I. f. 6. nr. 41.
1688-ban* Apaffy Mihály e birtokot (Felső-Füzes) Mikola László és Jánostól elvevén, azt Teleki Mihálynak adományozza.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
4881694-ben* birtokosai: Toroczkay Mihály, Vitéz András és a Serédy, Galambos és Béldy családok.
Gyf. Doboka fasc. 1, nr. 23, 24.
1695-ben* Galambos Gábor itteni a.-füzesi részét Petki Nagy Pálnak adta zálogba.
E. F. L. IV. 277. G. és X. b. 28. H.
1715-ben* A.-Füzes birtokosai: Vitéz András és Mária, Petki Nagy Zsigmond, Andrássy István, Toldy István, Tordai János.
Km. Metal. P. 11.
1721-ben* Vitéz György alsó-füzesi részét Keczeli Istvánnak eladja, kitől az nővérére Borbálára Thoroczkay Péternére, 1760-ban pedig leányára Thoroczkay Katalinra báró Barcsay János özvegyére szállott. 1735-ben* Béldi János a.-füzesi részét Sombori Sándornak adja cserébe.
E. F. L. III. 246. J.
Km. Neor. C. 77. prot. Kastal 44.
1750-ben* tanúk vallják, hogy miután Felső-Füzes a Telekiek kezére került, a falu elpusztult s ennek helyét a Telekiek a tőszomszéd Vajdaházához csatolták, melyet szintén azon réven birnak s még ismertek a tanúk olyan jobbágyokat, kik előbb Felső-Füzesről s azután Vajdaházáról szolgáltak, de csak fele részét tudják, hogy ide tartozik.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. cs.
Felső-Füzes egykori helyén ma is van néhány ház, de ez mint puszta, Vajdaházához tartozik.
1770-ben* összeírt birtokosai: nagypestényi Alsó László anyai, m.-palatkai Falatkái László neje Mara Klára jogán perben áll gr. Gyulai Kata Alvinczi Gábornéval.
Erd. főkorm.
1772-ben január 16-an* Kapy Évát br. Diószegi Zsigmondnét itteni birtokába beigtatják.
Hodor. Pótfüzet. 7. l.
1786-ban* birtokosai: br. Wesselényi Farkasnak van 17 jobbágya, 4 zsellére; br. Henter Antalnak 16 jobbágya, 2 zsellére; Tolna János özvegyének 10 jobbágya; Palatkai Lászlónak 9 jobbágya, 3 zsellére; br. Diószegi Zsigmondnak 6 jobbágya; br. Andrássy Károlynak 5 jobbágya, 2 zsellére; Körösi Lászlónak 3 jobbágya, br. Miske Imrének 4, Szacsvay Jánosnak 4, Fosztó Sámuelnek 2, Sombori Eleknek 1, gr. Bethlen Gergely özvegyének 2, Sombori Gergelynek 1, Sombori Sándornak 1.
Erd. főkorm.
1788-ban* Tolnai Zsuzsa Rokász Jánosné itteni javait tartozékaival együtt, melyet férjhezmenetelekor biztosítékba nyert, előbbi birtokosa Rettegi Zsigmondnak leköti.
Proclam.
1790-ben* Tolnai János özvegye Tordai Klára itteni javait budaki Rettegi Zsigmondnak adja zálogba.
U. o.
4891809-ben* birtokosai: br. Miske Józsefnek van 12 telke, br. Wesselényi Farkasnak 15, br. Henter Antalnak 7, br. Diószegi Mihálynak 2, özv. Sombori Eleknének 2, gr. Kun Károlynak 2, Palatkai Lászlónak 2, Czikó Pálnak 8/12, a girolti oláh papnak 2, Fejérdi Zsigmondnak 1, özv. Sombori Ádámnénak 6/12, gr. Andrássy Károlynak 2, Székely Gábornak 8/12, özv. gr. Kendeffy Elekné örököseinek 1, özv. Sombori Gergelynének 6/12, Kakucsi Józsefnek 2, Sztrimbulyi Pap Juonnak 3, Papp Doroftyijnak 1.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: Ferenczi Samu, br. Henter Antal, br. Miske József örökösei, br. Wesselényi István, Farkas és József, br. Diószegi Mihály, gr. Andrássy Károly, Sombori András, gr. Kendeffy Ádám, gr. Kun Károly, Ujfalvy Samu, Körösi József, Sándor János és Sáfár László.
Erd. kancz. ltár.
1837-ben* gr. Andrássy, br. Wesselényi, Sándor, Cserényi, Papp nemesek birják.
Hodor. Dob. Esm. 561. l.
1863-ban* br. Wesselényi Ferencz és László, ifj. Wesselényi Farkas, Csiszár Emil (Szőgyéni), ifj, br. Wesselényi Ferencz, Sombori Miklós, Durus József, Körösi Rozália, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária, Kun Rozália (Cserényi), Pap László és János, Anka István (Hernya), br. Diószegi Antal, Földvári József, Sándor Berta gr. Wassné úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 83–188. l.
1866-ban* az itt összeírt 125 füst közül egy nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: br. Henter József (Kelementelkéről) és Papp Tivadar.
Erd. főkormsz. ltár.
Birtokosai 1892-ben: gr. Bethlen Ödönné br. Wesselényi Sarolta, 219 h., örökség br. Wesselényi Ferencztől; Vajda Johanna szül. Butka, 107 h.; Legmann Simon, 284 h., vásárolta többektől.
Alsó-Füzes őslakosai magyarok voltak, mit igazolni látszik e falu magyar neve is, később azonban a birtokosok oláh lakosokkal népesítették be, úgyszintén a vele szomszédos Felső-Füzest, mely valószinüleg 1703–11 közt pusztult el az itt keresztül vonuló ellenséges hadak dúlásai következtében.
Jelenlegi lakosai szorgalmas, földmiveléssel foglalkozó oláhok. Takarékosak, könnyen hivők s babonaságra nagyon hajlandók. Hiszik, hogy Szent-Györgynap előtt való éjszakán gonosz szellemek járnak, kiknek egyedüli tervük a tehenek tejének elvivése. Ezt úgy vélik megakadályozhatni, 490hogy különféle e czélra, szerintük, alkalmas füveket tesznek a kapuba, házuk s istállóik ablakaiba és ajtaiba. Május közepétől augusztus közepéig pénteken böjtölnek, mezei munkát határukon nem végeznek azon hitben, hogy ezáltal a jégveréstől határukat megoltalmazhatják s csak kis vészes felhő mutatkozzék, harangjaikat szüntelen húzatják.
Ruházatukat házilag állitják elő. Öltözetük: nyárban ing, lábravaló, bocskor, kalap és világosszürke czondraposztó szokmány vagy kabát, télen fehér czondrapósztó harisnya, fehér bárány- vagy juhbőr mellrevaló s fekete báránybőr sapka, a tehetősebbeknél bunda (kozsok); a nőké kenderingváll, kettős szőrkötény (katrincza); a leányoké kartonszoknya, egy kötény, piros csizma, kivarrott rövid mellrevaló és színes üveggyöngyöket, pénzdarabokat egybefüzve használnak nyakdíszül.
Egy lakószoba s pitvarból (nyári konyha) álló házaikat fából, gazdasági épületeiket, mely csűr, pajta, gabonásból áll, paticsból, sertésólaikat kivétel nélkül fából szalmafedéllel építik.
A gör. katholikus hitre 1767-ben* tértek. Régi fatemplomuk helyett 1856-ban építettek újat szintén fából a község déli részén Péter és Pál apostolok nevére szentelve. Papjaik: Pap Tivadar, Herczegán, Petrán János s a jelenlegi Serbán Illés.
Hodor. Dob. Esm. 561. l.
A „Strimba” nevű határrészben egy kápolna s mellette néhány ház, mely 1837-ben* Horgospatak, románul Monostirea Strimbei néven áll fenn. A kápolnát 1727-ben építtette egy özvegy a hagyomány szerint, ki görbe járású lévén, innen kapta volna e határrész jelenlegi oláh nevét.*
U. o.
A fakápolna most is fennáll a községtől északra, 8 méter hosszu s 4 méter széles. Hagyomány szerint egy Mária nevü sánta, gazdag özvegy örmény asszony épittette volna tulajdon birtokára.
Hodor szerint 1837-ben* egy monostor áll fenn 1795. év óta, melyben szerzetesek tanitanak évenként 15–20 gör. egyesült hitü növendéket írni, olvasni. Ennek alapját egy itt elhalálozott katonatiszt vetette meg. Ez volt Dobokamegyében egyetlen g. kath. iskola, melyben a tanitás 1848. év végével szűnt meg. A tanitást pap-tanitó vagy professor s egy tanitó végezte, kik e mellett földmiveléssel foglalkozva, tartották fenn magukat. Ez iskola helyett 1850-ben a község rendes iskolát épített s állitott be tanitót.* 1870-ben iskolája új felszerelésben részesült.
Dobokamegye Esm. 562. l.
Kádár J. Szolnok-Doboka Nev. Okt. Tört. 1287. l.
Éghajlata mérsékelt, egészséges, járványtól mentes, jég ritkán bántja határát.
491Határa 1721-beli* összeírás szerint két fordulós, déli része sárgás, északi fehéres agyag, közepes termésű, trágyázva nincs, 4–6 ökörrel évenként kétszer szántják, a búzát rozszsal vegyesen vetik; erdei szénát termelnek, erdeje bővön, hadi úton dolgozni szoktak. Sót szállithatnak, Zilahtól mintegy 2 mértföldnyire fekszik, hová vásárba járnak, őrölni pedig fél mértföldnyire.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van 83 köböl vetésre való szántóföldje, elvetettek 21 köböl őszi, 10 köböl tavaszi gabonát. Termett 207 kal. elegybúzája, 73 kal. zab, árpa, 20 kal. kender, indiai búzája vagy tengeri vetése 8 kupa, rétje 74 szekérre való.
Adó alatt lévő állatai: 26 ökör, 17 tehén, 8 borjú, 5 ló, 103 juh, 49 disznó és 6 méhköpü.
1837-ben* nagy kiterjedésű határa nyirerdőkkel van benőve, agyagos földje hideg, szűk termésű, főbb terményei zab, törökbúza.
Hodor. Dob. Esm. 561. l.
Jelenleg határa hegyes, de ehez képest eléggé termő; főbb terményei: őszi búza, rozs, tavaszi búza, zab, törökbúza, kender, burgonya és bab. Állatai fehér szőrű tehén, sok juh, kevés kecske, fehér szőrű sertés; gyümölcse: alma, körtve és szilva-félék.
Ivóvize, forrásai elegendők, van szürke porondos épületköve.
Füzes-Szent-Péterrel egyesülten 1891 óta van tűzoltó egyesülete.
Ipara nincs. Malma egykerekü, két kővel, Groza János tulajdona.
Határhelyek: 1777-ben* Koltznás, Gura Birli, Tufoe, Zepogye, Korbuly, Kurpeny, Kopacsel, Sztrimba, Oszoj, Fundetura, Rétyitz, Lupty, Birle mnyike, Kaié unguruluj, Kinyepisty, Varatits, Lunka, Kursina, Rotundu, Mesztécsin, Szmrecs, Fadsetu.
Gr. Kornis ltár.
1864-ben* Birlea, Pojenile viczelor, Lupi, Valye Pajelor, Strimba.
Pesti Frigyes gyüjt.
1898-ban Ritu din Zsosz, Birle máre, mike, Luptyi, Nyág, Doszu-, Fáczá-Strimbi, Doszu Monosteri, Sztrimba, Fundatura, Szeketura, dűlők.
Lakossága 1700-ban* 6 jobbágy család ugyanennyi lakóházas telken.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* Nagy-Füzes lakossága 6 jobbágy, 4 zsellér, 4 vándorló családfő s egy ily özvegy s egy udvari szolga, kik 12 házban laknak.
U. o.
1750-ben* lakik itt 27 jobbágy családfő 18 telken, 21 házban s két ily özvegy 2 házastelken, 22 zsellér 9 1/4 telken 21 házban.
U. o.
1831-ben* 508 lakossal.
Cons. stat. topogr. 61. l.
1837-ben* 693 oláh és zsidó lakossal, házak száma 114.
Hodor. Dob. Esm. 562. l.
4921857-ben 772 lakosból 752 gör. kath., 5 ev. ref. és 15 zsidó, házak száma 139.
1891-ben 975 lakosból 950 gör. kath. oláh és 25 izraelita. Adója 1721-ben* 195 frt. 1898-ban 1835 frt 75 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
