Galgó.

Teljes szövegű keresés

501Galgó.
Nevének változatai: 1405-ben* Galgo.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
Nevét az ó-szláv „glog” szóból vette, mely galagonya tövises, bokros helyet jelent nyelvünkön.
A Kolozsvár–nagybányai állami s az ebből kiágazó Galgó–horgospataki törvényhatósági út mentén, a blenkemezei patak torkolatában, mely itt szakad a Szamos folyóba, sík téren terül el. A község keleti részén a Doszuj és Dumbráva hegyláncz, északra a Kolonics és Prelucs hegyek emelkednek.
Hagyomány szerint, IV. Béla uralkodása idején, a község „Pe facze” határrészben feküdt, a honnan idővel a „Prelucs” dűlőbe költöztek s innen ismeretlen időben húzódtak le mai helyükre. E hagyománynak némi alapja van. Galgó hadi útba esvén, a pusztításnak ki volt téve s éppen ezért, hogy a zaklatásokat kerüljék, költöztek időnként kevésbbé megközelíthető s jól védhető hegyek magaslataira, de ezen költözés nem nyúlik vissza IV. Béla korára, legfeljebb 1658–60-as és az 1703–1712 közt levő időre tehető. Elköltözésüknek egyik oka az volt, hogy a törökök zsarolásaitól, kik a Szamosig hódoltatták be vármegyénk nyugati részét, magukat biztonságba helyezzék.
A vármegye szigorú rendelete folytán költözhettek a galgóiak is vissza rejtett helyükből, miután a szolgabiráknak szigorúan meg volt parancsolva, hogy mindazok házait s épületeit, kik visszaköltözni nem akarnak, húzassák le. Igy történhetett a múlt század elején ezen község lakosaival is.
502Deéstől 22·8 kilométerre fekszik a Nagy-Szamos jobbpartján, a nagy-ilondai járásban.
Galgó kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s aztán is, hogy 1405-ben* a losonczi Bánffyak kezére került. Oláh falunak neveztetik.
Gr. Bánffy ltár. A. 11.
1467-ben* a Bánffyak a király ellen pártot ütvén, fellázadtak, Mátyás tőlük Galgót hűtlenség bélyegén elvette s Szerdahelyi Kis János és testvére Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka, vajdája Maxin János, kenéze Fodor Lukács.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1585-ben* birtokosa tövisi Rácz Péter.
Gr. Kornis ltár és Gyf. Cent. D. 89.
1602-ben* néh. galgói és tövisi Rácz Péter fia Ádám e birtokát nemesi udvarházzal magvaszakadása esetére mostoha apjára Bálintitt Jánosra és édes anyjára Logofét Szafirára hagyja.
Gyf. Cent. J. 14. és 4. Lib. Reg. 136–138.

Tövisi Bálintitt család czímere.*
Sieb. Wb. IV. B. 15. Abth. 24. T. Leszármazása: Nagy Iván I. K. 131. l.

Galgói és tövisi Rácz család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 379. Taf. I. II. és III. 147. T. 1609-ben Rácz János de Galgó (u. o.), Tövisi Rácz (u. o.) Taf. 148.
1607-ben* Bálintitt János és Rácz Ádám azon 1602-ik évi egyezség alapján e birtokba beigtattatnak.
6. Lib. Reg. 16.
1615-ben* is Rácz Ádám birja, ki 1618-ban* itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki ez évbeli lustrára.
Tatrossy cs. ltára.
Rettegi gyüjt.
1650-ben birtokosa galgói Rácz Ádám; kenéze Koncz István.*
Torma gyüjt.
1652-ben* fodorházi jobbágyok vallják, hogy Fodorháza egykor Galgó határából szakadt ki.
Km. Lymbus.
1657-ben* Rácz György egyik birtokosa.
Gyf. Cent. H. 86.
1658-ban* Rácz Ádám özvegyének itt 15 adózó jobbágya volt. 1663-ban* Rácz István birja.
Torma cs. levéltára.
Br. Orbán B. gyüjt.
5031664-ben* egyik idevaló birtokos nemes Mihályka István, a másik Rácz Péter.
Km. Szolnok. Int. L. 18.
1670-ben* itteni birtokosok Rácz Péter, kinek első neje Szentiványi Judit, második Macskási Klára; Rácz János, István és György.*
Kudui Rácz Gyula cs. ltára.
Lásd K.-Jenőnél.
1681-ben* Apaffy Mihály fejedelem galgói Rácz Istvánt itteni és tövisi, vadvermi, blenkemezei és falkusai részébe beigtatni rendeli s a beigtatás a következő évben ellentmondás nélkül megtörtént.
Km. Szolnok. Int. R. 7.
1684-ben* birtokosai Rácz János és Borbála Ilosvay Erdélyi György özvegye.
U. o. P. 7.
1689-ben* márczius 15-én Kozárvártt kelt szerződés értelmében Rácz Zsuzsa Hidi Sándorné itteni és o.-bogátai részöket zálogba adják Kerekes Péternek, a Rácz Borbála Pogány Gáspárné vejének.
Torma gyüjt.
1694-ben* birtokosai Rácz István és Erdélyi István; lakosai az erdőben hét helyen laknak.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Rácz Borbála, Csebi Pogány Gáspár birtak részt itt (3 telek) és Oláh-Bogátán.
Torma gyüjt.

Pogány Zsófi férj. Kerekes Péterné Kerekes Ágnes Urai Gáspárné Urai Klára Katona Mihályné 1760. Katona Imre Péchi Erzsébet Katona Erzsébet Katona Lászlóné
1702-ben* birtokosai Sármasághi Zsigmond és Kendeffy Miklós özvegye Cs. Pogány Mária; egy telkes nemesek Erdélyi István és Nábrádi Gábor.
Erd. főkormsz. ltár.
1707-ben* galgói Rácz János fia Péter ellene mond mostoha atyja m.-csesztvei Eperjessy Sámuel, Rácz István és György bátyjai, úgy édes anyja Mikó Erzsébetnek egymás közt történhető bármely osztozásnak, nevezetesen az atyja által itt épített „Hostátya”, az itt, Vadverem és Hájog stb. részben levő jobbágyok felosztásának.
Gyf. Divers. I. fasc. 2. nr. 47.
1709-ben* csebi Pogány Péter itteni 3 telkét, a nagy- és kis-magurai részt Pap Jánosnak adta zálogba, kitől Kismarjai Albert, ettől 1724-ben borbándi Kornis Péter váltotta ki.
Torma gyüjt.
1716-ban* birtokosai: Sármasági, Gyulai, Erdélyi családok és Palatkai Nemes Tivadar.
Erd. főkormsz. ltár.
1724-ben* birtokosai Erdei István és Kornis Péter.
E. F. L. XII 1/2. 35. F.
1726-ban* nov. 2-án Kolozsvártt Urai Gáspár itteni és magurai részét Sármasági Juliánna Kornis Péternének adja zálogba s felhatalmazza 504Kornisnét, hogy fejérvári Kerekes Péterné Pogány Zsófia által itten 10, Magurán 3 jobbágytelket, melyeket Petki Nagy Zsigmondnak, Pálnak és Páter Jánosnak, a kikről gr. Bethlen Jánosra szállott, kiválthassa. Ebből kapott egy részt 1760-ban Katona Mihály.
Torma gyüjt.
1731-ben* birtokosai: Rácz György, János és Ádám, Érsekújvári Mihály, Szeredai Mihály, Kornis Péterné, Gyulai Mihályné.
Torma gyüjt.
1750-ben* 43 elpusztult telket az ekkori birtokosok: Galambosi Samu, gr. Kornis Péterné, Solymosi János, br. Orbán Elek, Sarmasági Miklós, Tordai Boldizsár, Tordai Horváth Ádám, Sarmasági Zsigmond, István és László, Rácz György, Gyulai Mihályné Rácz Judit, Szeredai Mihály és Kászonyi Sándor foglaltak el.*
Erd. főkormsz. ltár.
1766-ban halt meg tolcsvai Kászoni Sándor belső-szolnokmegyei királyi perceptor, előbb Petki Dávid iródeákja, azután Szamosujvár jegyzője s ekkor vette el galgói Rácz Péter leányát s lett belőle belső-szolnokmegyei jegyző, alispán; 5 leánya, 4 fia maradt. (Retteghi György Naplója. Hazánk. Tört. Közl. 1885. IV. füz. 288. l.)
1756-ban* Erdélyi Borbála Galambos Samuné, Béldi Klára báró Orbán Elekné, Butyka Péter, Dániel István, Szeredai Mihály, Nagy Éva Horváth Ádámné, Kászonyi Sándor, Solymosi János, Rácz Judit Gyulai Mihályné birtokosok.
Torma gyüjt.
1760 körül* br. Jósika itteni részét cserébe adta Haranglábi Horváth Ádámnak vessződi stb. részeért.
U. o.
1760 körül* báró Orbán Pál itteni és magurai részét gróf Nemes Ferencznek adta el, a ki 1780-ban eladóvá tette.
U. o.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: M.-vásárhelyi Galambos József anyai, Oláh-kocsárdi Gyulai Sámuel s Rácz Mária Kászoni Sándorné egy udvarház 7 jobbágy apai és anyai, (Marosszéki) Gégesi Suba István (egy udv. 2 zsell.), Solymosi, máskép Benkő János és Szentháromsági Szeredai Ferencz női jogon, Horváth Ádámné Vasas Krisztina, Solymosi, máskép Benkő János.
Erd. főkormsz.
1780 körül* Szeredai György, János és Ferencz itteni és magurai részeiket több versen Sarmasági Istvánnak zálogosítják el, erről Péchi Lászlóra szállott, a kitől Bereczki János váltotta ki.
Torma gyüjt.
1784-ben* Vargyasi Dániel Éva, Viski Pál, Galambos József emlittetnek, mint birtokosok.
U. o.
1786-ban* birtokosai: V. báró Dániel Évának van 2 jobbágya, Katona Imrének 2, báró Inczédi Mihálynak és neje Keresztes Annának 1, Kászoni Sándornak 1, Sarmasági Istvánnak 1, Gál Mózesnek 1, Szeredai Györgynek 1, Galambos Józsefnek 10, Viski Pálnak 5 jobbágya, 5051 szegénye, özv. Rácz Antalnénak 6 jobbágya, özv. Horváth Ádámnénak 1. Egy telkes nemesek: Rácz Sándor, Szeredai Ferencz, Butyka Péter, Pap Ferencz.
Erd. főkormsz. ltár.
1792-ben* Péchy László.
Torma gyüjt.
1794-ben* egyik birtokosa Kornis Éva Sarmasági Júlia leánya.
U. o.
1794-ben* jun. 20-án V. Dániel Károly a Dániel Évától osztály útján kapott részt elzálogosította Rácz Antalnak.
U. o.
1795-ben* id. Torma Mihály és Ilona Csernátoni Domokos Károlyné a Budai István örököseit megintetik az itteni és oláh-bogátai felerészek kiadásaért, mint Nápolyi Mária utódai a Nápolyi Éva utódait, kik (Vinkler, Fráter, Was Antal és Tatrossi Lajos) azokat osztatlanul eladták.
U. o.

Békésgyulai Placsintár család czímere.*
Családi ltár.
1811-ben* Rácz Antal egyik birtokosa.
Megyei ltár.
1819-ben* a Keresztei László utódai: Keresztei (Keresztesi) Juli és Krisztina, Suba, Solymosi, br. Orbán családok a birtokosok.*
Torma gyüjtemény.
Leszármazási táblája Kővári, Erd. nevezetesebb családai. 198, 199 l.
1820-ban* birtokosai: Katona Lászlónak van 5 telke, Rácz Antalnak 3, Ujfalvi Samunak (Dániel rész) 3, Galambosi Samunénak (Keresztéi Imre jogon) 2, Kászoni Ferencznek 2, Pécsi Imrének 2, id. Rácz Imrének 2, Viski Péternek 2, báró Bánffy Eleknek (Kendeffiné) 1, Butyka Dénesnek 1, Frendel Józsefnek 1, Galambosi Sándornak 1, 506Hatfaludi Ferencznek 1, Galambosi Lászlónak 1,* Szeredai Józsefnek 1, Telegdi Istvánnak 1, Viski Bétának 1, Viski Józsefnek 1.
Erd. kancz. ltár.
1818-ban is. Medgy. ltár selejt. 361. sz.
1827 körül* galgói és magurai részét Sarmasági István Sarmasági Krisztina Pécsi Lászlónénak adta, kinek halála után fia Istvánra szállt és gyermekeire, ehhez jogot tartott 1837-ben Váradi Pál, Bajnóczi József, mint Váradi Anna fia, Váradi Zsuzsánna Mártonffy Ferenczné, Váradi Mari Galambos Józsefné, beléültették Semesnyei Daday Istvánt s meghagyták, ha az özvegy Péchiné vagy tisztje oda menne, a harangokat veresse félre s fogassa el. Ugyanezen évben Petrichevich Horváth Póli Pécsújfalusi Péchy Istvánné hat élő gyermeke nevében Dadayt itteni két ősi telkének elfoglalásától tiltja. Ebből per lett, mely 1841-ben is folyt.
Bajnóczi cs. ltára Deés.
1838 körül* itt hét főbirtok van: 1. Vargyasi Dániel részt birják az Ujfalviak; 2. Galambos részt birja Gál Sándor és Samu, Szeredai József és László utódai; 3. Katona részt Katona László birja; 4. Gyulai részt Viskiék és Kászoniék birják; 5. Sarmasági részt Butyka, Horváth, Krizbai; 6. Rácz részt Júlia, Imre, Antal és Rozália utódai; 7. Báró Orbán részt a 6. sz. alatt lévők birják.
Torma gyüjt.
1846-ban* Galgói Rácz István itteni részét Pataki Daninak vetette zálogba, a kitől leánya Laura Békésgyulai Placsintár Ödönné 1870-ben kiváltotta s úrbéri kárpótlásban részesült.
Megy. törvénysz. ltár.
1857-ben* birtokosai: Ketheli József, Babos János és György, Jakabházi Mihály, Fremdel Józsefné, Galambos Károly és József, Kászoni Sándor, Elek és Albert, Rácz László, István, Antal, Samu, Sándor, Dani és Károly, Viski Pál, Katona Lászlóné, Rákossy Ferencz, Nyekita József és László, Incze Ferencz, Vajda Péter ifj. és id., Suba Mihály és János. Zálog és vásár jogán: Kászoni Géza, Voith Gergelyné, Rácz Ferencz, Simó Lajos, Lásoczki nagybányai ispán.
Torma gyüjt.
1863-ban* Kethely József egyik itteni jobbágytelke után kap kárpótlást. Rácz József, Katona Erzsébet, Simon Sámuel és Fridrich, Viski Péter, Kászonyi Albert és Sándor, Butyka Teréz és ifj. Rácz József úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wesen 75–176. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosok: Kászoni Sándor, Albert, Elek (Alsó-Balázsfalváról), Ketheli József, Horváth László, id. és ifj. Babos János, Károly, id. és ifj. Galambos Károly, József, Ferencz, id., ifj. és legifj. Szabó Mihály, Suba Juon, Atyim, János, Sándor, Filip, Tódor, Vaszilika, Gligor, id. és ifj. Nekita László, József, Károly, Sándor, Viski 507Sándor, Samu, József, id. és ifj. Rácz József és Sándor, Jánosi István, Incze Dániel, Gecze Gyorgye, Tamás Vaszilika, Dézsi Ferencz.
Erd. főkormsz. ltár.
Birtokosai 1892-ben: a Galgói Rácz családba történt benősülés folytán: Katnári Galambos János; 50 h. Rettegi Viski József; 20 h. Farczádi Incze Sándor; 120 h. Haranglábi Horváth János; 150 h.
1898-ban Simó Lajos, Urányi Imre, Kászonyi István, Horváth János és Incze Sándor, kik birtokaikat vagy ők, vagy elődjük nagyobb részt a Rácz családtól vették és örökölték.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szt-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adóban, Szt-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak. Kenézeik évente ágypokróczot, őzet, karvalyt, tehenet s egy-egy berbécset fizetnek.*
Transil. fasc. 9. nr. 69.
Bővebben Csicsóváránál.
1552-ben* a rendesen felül méltatlanul adniok kellett Bank Pál emberei számára: 2 ökröt, 1 tehenet 5 frt 75 denár, 7 bárányt 1 frt, 15 csirkét 30 den., 4 sajtot 24 den., 4 pint vajat 1 frt értékben; Rettegre vittek 8 köb. zabot 2 frt 66 den., fél köb. gabonát 25 den. értékben.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
Jelenlegi lakosai magyarok és nagy részben oláhok. Szorgalmas földmivelők. Egy része napszámból él, mészégetéssel foglalkozik. Főtáplálékuk a málé, tej, turófélék, hüvelyes vetemények. Öltözetüket házilag készítik, nyáron vászoning és lábravaló, szalmakalap; télen mellrevaló, szokmány, fehér darócz harisnya s bocskor.
Házaikat s gazdasági épületeiket fából építik zsendely-, deszkafedélzettel, pedig építésre való kövük bőven van.
E községet, Deés, Kővárvidéke felé a főútvonalba esvén, többször érte pusztulás Básta és Mihály vajda korában. Az 1603. évi* összeírás szerint az előző évi háborúk alkalmával úgy elpusztult, hogy egy lélek lakója, egyetlen lakóház sem maradt meg benne.
Urb. Conscript. fasc. 65. nr. 87.
Innen írja magát a Tövisről ide származott Rácz család, melynek egy ága a múlt században katholikussá lett, állitólag egy mentéért, a mely miatt ezen ágat „Mentés” Ráczoknak gúnyolták.
E család első ismert őse Péter s fia Ádám,* kinek 10 gyermeke volt, kik közül megemlítjük:
Kővári. Erd. Nevezet. családai. 108, 209. l.

János Incze Erzsi János Miklós Dániel István* Tamás Krisztina Borbála, 1. Felvinczi Józsefné, 2-or Orbán Elekné Ágnes, Felvinczi Zsigmondné
A Rákóczy Ferencz szabadságharcz alatt tábornok, 1710 körül halt el.

508Péter Szilvási Judit Mária, 1. Pávai Dávidné, 2. Patai Istvánné Macskási Klára Kata, 1. br. Jósika Imréné, 2. Kun Miklósné Mária, Kászoni Sándorné Julia, czegői Balog Jánosné József, b.-szoln. alisp. Macskási Teréz Károlina Schopf Adolfné Imre 1. Balog Éva János Tatrossi Teréz Teréz Mósa Sándorné 2. Maurer Mária Róza, Torma Ferenczné Antal br. Kornis Éva György Jékey Ágnes Miklós, Tamás, Ida, Ferencz, Lajos, Mari Ádám 1684. János Mikó Erzsébet Péter Torma Ilona Róza 1. Keczeli Józsefné 2 Frendel Józsefné István Antal Antal 1. Dániel Jozefa 2. Torma Klára Péter, szam.-ujvári várn. Kálmán Gyula 1898. Béla Pepi Frendelné, Czeczil István 1. Szaniszlói Éva 2. Pogány Ágnes Borbála, Vajda Györgyné Kata, Nemes Györgyné Judit, Kócsi Gyulai Mihályné György György György Ádám.
Galgói Rácz Ádám II. Rákóczy Györgynek hű embere.
1644 január 23-án* Rákóczy fejedelem február 5-ére Galgói Rácz Ádámot Gyaluba rendeli utasítások meghallgatására. A moldovai hadak eleibe küldi ez év február 10-én, postalovakat rendeltet számára, 12-én* megbízza, hogy a míg Barcsay visszajő, addig ő vezesse a hadakat; február 22-én utasítja, hogy a hadakat Udvarhelyszékről Marosszékre vigye a szászság és vármegye között. Márczius 5-én* utasítja, hogy a moldovai vajda hadát Deésről Zsibó és Hadad felé úgy vigye, hogy Serédi és Báthori Andrásné anyjának birtokát kerülje,* ő volt ezen hadak „inspector”-a;* hasztalan, azok minden vigyázása mellett raboltak, 509gyujtogattak.* 1648 november 22-én* a temesvári basához küldi s ellátja utasítással, nov. 24-én a basa számára, viendő ajándékokkal.*
Tört. Tár. 1885. évf. 317. l.
U. o. 318. l.
U. o. 320. l.
U. o. 320–22. l.
U. o. 320–22. l.
Tört. Tár. 1885. ápr. 11.
U. o. 326. l.
U. o. 328. l.
1662-ben május 31-én* Apaffy Mihály fejedelem Kolozsvár alatt a táborban keltezett levelében hívja fel Rácz Istvánt, a gyalogpuskások századosát, hogy vigyázzon a Kővárból követségül lejövő váczi püspökre, hogy bántódása ne legyen s buzdítja a Bethlenvárát megszállva tartó ellenség ellen való fellépésre és segítséget ígér e czélra. Ugyanez év okt. 28-ára tábori gyűlésre hívja,* decz. 6-án őt, mint gyalogpuskások kapitányát felhívja, hogy a Kemény János-párti Bánffy Dénest fékezze meg.*
Torma gyüjteménye, másolta br. Orbán Balázs gyüjteményében levő eredetiről.
Erd. országgy. emlék XIII. k. 183. l.
U. o. 197. l.
A következő év febr. 6-án* Apaffy fejedelem Rácz Istvánt, mint a gyalogpuskások kapitányát felhívja, hogy a beszterczei szászoknak ne engedje meg, hogy a szamosujvári német őrség számára élést szállitsanak.
Br. Orbán Balázs gyüjt.
Nemcsak a fejedelem, hanem neje Bornemisza Anna is levelez vele, a kihez 1663 február 24-én* válaszúl írja s a többek közt megdicséri, hogy Oláh-Láposra és Libatonra a fejedelemné parancsolatát megküldötte. Elismeri ezen levelében, hogy vannak Rácznak is gonosz akarói azért, hogy a fejedelemhez hűséggel viseltetik. A fejedelemnek is voltak, kik veszedelmére igyekeztek, „kiket isten megalázott és immár birodalmunk alá hajtott, jóakaróinkká tött” s azokat, kik ellene (t. i. Rácz ellen) áskálódnak, isten nem bocsátja elő s neki ártalmára nem lehetnek, mert mü sem adunk helt minden szóknak.” Kéri, hogy valamint eddig, úgy ezután is legyen hű, mert háládatlan nem lesz iránta s a fejedelem jutalmazására is számithat, hogy a nevezett két falura „a sógor úr lovait bocsátani nem engedték, nem annyira az ő kegyelme mivoltát, mint nénénk Asszony nyavalyás állapotát néztük és minthogy odaki pénzeket nem kaphattak, se szénát, se abrakot, melyei tractálhattak volna, de már sógor úr is (tán Bánffy Dénes) hozzánk hajolni kezdett: kegyelmed azért a kurtánoknak és minden alatt valóknak meghadja erősen, hogy se lovuk, se szolgájuknak bántások ne legyen tőlük.”
Br. Orbán Balázs gyüjt. levő eredetiről másolta Torma J.
1664 márcziusban* Apaffy fejedelemnek főpohárnoka és Rácz Péter fejedelmi főjágermester. 1664 nov. 1-re* a segesvári országgyűlésre hívja.
Erd. országgy. eml. XIII. k. 317. l.
U. o. 333, 357. l.
1848 deczember 22-én Bem tábornok elővéde itten ütközött meg Urbán hadseregével s innen nyomultak Kápolna felé, a hol az osztrákokat megverték.
510A Rácz család* ev. ref. ága 1769-ben itt és Blenkemezőn több ref. birtokos családdal együtt anyaegyházközséget alapított. Az isteni tiszteletre egyes nemesek házaiban gyűltek össze, a hol felállitották kisded harangjukat. Egymást buzdítva, ajándékozott telekre papi lakot építettek, de ez 1845-ben elsorvadt s árverésen adták el fáját. Levitája 1850-ben meghalván, Szelecskéhez s utóbb Kaczkóhoz csatoltatott s ennek körlelkésze szolgál be jelenleg is.
Rácz István lett először pápistává, 1690-es években Naláczival tett Bécsben egy esperestet oláh püspökké. (Bethlen Miklós: Önéletírás II. K. 202–203. l.)
Az egyház számára földeket s házhelyet 1769-ben Galambos József, Gyulai Sámuel ajándékoztak, melyet ugyanekkor Galgói Rácz György két és Solymosi János egy darab szántóval gazdagítottak.
1866-ban összes szántója 3 hold 44 öl* s van 56 frt pénze.
Deési ev. ref. esp. ltár.
1888-ban blenkemezei birtokos Farczádi Simó Lajos országgyűlési képviselő, egyh. főgondnok kegyes adományából, kőalapra zsendelyfedéllel díszes iskola épült, melynek egyik nagyobb terme a felekezet imaháza. Ugyancsak a nagy alapító Simó Lajos, Berde Sándor körlelkész és Horváth János buzgólkodásuk folytán az imaház számára harmoniumot szereztek s két kis harang hívja imára híveit.
Papjai: Csiszér Lajos, Tóthfalusi István, Jámbor Dániel, Lénárd Samu, Csernatoni Sámuel 1828, Balog Imre levita 1838, Vitályos György, Szabó János és Dobos András, kik a paposkodás mellett tanitottak is.
Anyakönyve 1850-ben kezdődik.
Urasztali készleteket ajándékoztak többen. Egyik poharán Sz. A. s egy keszkenőn F. J. valószinüleg az adakozók nevének kezdőbetűi olvashatók.*
Deési ref. egyházker. vizsg. jkönyv.
1887-ben* e kaczkói körlelkészséghez tartozó leányegyházközség 61 lélekből állt.
Ev. ref. Névkönyv.
A tanitás a már említett állami iskolában 1888–89. évben vette kezdetét. Mindennemű felszereléssel az iskolaépittető Simó Lajos fia Béla tanfelügyelő látta el, ezért „Simó-iskolá”-nak nevezik. Tanitója jelenleg Togyerán Pompei, ki a kántori teendőkért tiszteletdíjban részesül.
Állami óvója 1895. év 24180. VI/6. v. k. miniszt. sz. a. engedélyeztetett; a következő évben nyílt meg Simó Lajos buzgólkodása folytán. Óvó: Pepich Vilma.*
Kádár J. Szolnok-Dob. Neveléstört. 288. l.
A gör. keleti felekezet fatemplomát a „Prelucs” dűlőben építette, a hol akkor a község egy része is volt s úgy hozták le s építették 511fel a jelenlegi helyére. Mihály őrangyalról van elnevezve. Egyik harangját 1814 körül Galambosi Sámuel öntette. Papja jelenleg Goron László.
Iskoláját 1870-ben létesítette s a blenkemezeiekkel közösen fizetik 1890 óta a tanitót.
Gör. kath. leányegyház a nagy-borszói s a róm. kath. pedig a deési egyházközséghez tartozik.
Éghajlata egészséges, szél itt gyakori, de határát a jég soha nem bántja, járvány emberemlékezet óta elő nem fordult.
1750-beli* összeírás szerint határának síkon fekvő része termékeny, de a Szamos gyakran el szokta önteni, s e miatt negyedrészét nem használhatják.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakosai földmivelés és baromtenyésztésből élnek, azok termékeit Deésen, emezeket különböző helyeken árusítják. Foglalkoznak sószállitással, melyet Deésaknáról Sz.-Somlyóra fuvaroznak, melytől 7 mértföldre fekszik.
Határa két fordulós, a síkon levő rész 4, a hegyi 6 ökörrel szántható. A trágyázást évenként megköveteli, de a síkon levőt nem trágyázzák, mert a Szamos viszi el, a hegyes részt, mert nem lehet oda szekérrel járni, de ha lehetne is, a záporok lemossák. Egy köböl őszi búza a téren közép termés alkalmával 6 kalangyát, kalangyája egy véka szemet ereszt. A hegyi rész 4 kalangyát, szemül másfél vékájával fizet. A tavaszi vetés köble 4 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt. Szőlője nincs, de annál több az erdeje; legelője kevés, évenként használható szénarétje csak 3 szekérre való van, kaszálni fordulónként s a kertekben szoktak. Törökbúzának fordulót nem szakítottak ki, hanem különböző helyekre s kertekbe vetnek.
Adó alatt van 205 1/2 köböl vetésre való szántója, elvetettek 100 köb. őszi, 50 3/4 köb. tavaszi gabonát, 6 köb. törökbúzát, szénarétje 90 szekérre való.
Adó alatt 56 igás ökör, ló, 86 tehén, 14 borjú, 34 juh, kecske, 41 disznó, 74 méhköpü.
1822-ben* határa másodosztályú. Adó alatt van 131 köb. szántó, 85 szekérre való rét, 13 ökör, ló, 31 tehén, 24 borjú, csikó, 3 disznó.
U. o.
Jelenleg közepes termésű határán a gabona minden nemét termelik; állatai: erdélyi fajta szarvasmarha és kevés juh; gyümölcsei: nemesitett alma, körtve és szilva; vizei: a Szamos, mely a község határán foly keresztül, a blenkemezei és a Spelnyespataka.
512Postahivatal felállitását a kormányszék 1787-ben* rendelte el, 1820-ban már meg volt.
Megyei ltár selejt. 909. sz.
1852-ben* kerületi albiztosság székhelye. A szolgabiró 1865-ben* innen Nagy-Hondára tette át lakását. Csendőrsége 1894 óta. Van 1896 óta meglehetősen látogatott két országos és pénteki heti vására. Deés–zilahi vasút egyik nagyobb megálló helye, távíró hivatallal, mellette mészégető kemenczékkel s tűzifa-raktárral.
Deés város ltára.
Megyei ltár selejt. 568. sz.
A Szamoson három egy-egy kövü hajósmalom, kettő Urányi Imre s egy Kászonyi István tulajdona.
1882-ben Torma Károly a Szamosvölgyén kutatva, e község határán, hol a sósmezei, borszói és galgói határrészek találkoznak, egy magas hegytetőn, honnan Deésre is jól lehet látni, állitólag római vagy barbárkori várnak alapfalait találta meg.
Határhelyek: 1621-ben* Dumbravicza, erdő.
Km. Metal G. 10.
1625-ben* Kápolna felől: La Kalje kapelnelor, Obersie Vladeszejej, határhelyek. Nagy Kicsera, hegy; Kis Kicsera, hegy.
U. o. G. 9.
1652-ben* Galgai Resztoka, föld.
Km. Lymbus
1864-ben* Fácza, hagyomány szerint egykor falu, Virvu zsiji, Lazul Purkerecz, Lunka, Podur, Pogár, Pojána Diákuluj, Urszoja, Tyirák, Csorgó, Stubej; Doszurile, Gorony, cseres és tölgy erdők; Gura Goronyilor, völgy; Spelnyes, Tér, Picsoru Ploszkáruluj, Szinturi, dűlők.
Pesty Frigyes gyüjt.
1553-ban* 6 kapu jobbágy és 10 szegény lakosa van.
Transylv. fasc. 9. nr. 69.
Az 1603-ik évi.* összeírás szerint e falu teljesen elpusztult, egy lakója sem maradt.
Urb. et. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
1703 körül* van 25 jobbágy lakosa, kik közül kettő cséplésből él s 25 telken laknak, el van pusztulva még 25 ház. Adó alatt van: 31 ökör, 25 tehén, 3 ló, 22 juh.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* van 12 jobbágy, 19 régi, 3 új zsellér, 30 kóborló lakosa 30 házastelken. Összes adó alatt levő szántója 180 köb. vetésre való. Adó alatt van 28 ökör, 80 szekér széna, 4 köb. zab, 1/2 köb. köles, egy köb. borsó, 6 köb. törökbúzája termett, 6 tulok, 80 tehén borjustól, 60 sertés, 8 méhkas, 10 juh és kecske s van 38 frt adóssága.
U. o.
1750-ben* van egy szabados lakosa egy házastelken, 48 jobbágy 22 1/4 telken 25 házban s egy ily özvegy, öt telkes zsellér s egy ily özvegy 6 házban, öt telek nélkül való zsellér 3 házban s 3 ily özvegy, összesen 32 1/4 telken 35 házban és 25 külső birtokos, kik különböző 513helyeken laknak. El van pusztulva 43 telek melyekből kihaltak, részint más helyre költöztek. Iparosa egy molnár.
U. o.
1778-ban* 63 örökség van benne.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben* 340 lakossal.
Cons. stat. topogr. 61.
1838-ban* van 16 immunis vagy nem adózó nemes lakosa, írástudó közülök 12, magyar 13, oláh 3, 50 gör. kel. családfő jobbágy és zsellér.
Megyei ltár.
1843-ban* 25 magyar s egy oláh ajkú nemes lakosa van.
U. o.
1857-ben a házak száma 127, a lelkeké 549, ebből 28 róm. kath., 7 örmény-kath., 58 gör. kath., 361 gör. keleti, 69 evang. helv., 26 zsidó.
1886-ban 503 lakosból 6 róm. kath., 7 gör. kath., 428 gör. kel., 32 helvét hitü és 30 zsidó.
1891-ben 769 lakosból 30 róm. kath., 125 gör. kath., 450 gör. keleti, 84 ev. ref., 5 lutheránus, 3 unitárius és 72 izraelita.
Adója 1703-ban* 42 frt, 8 1/2 köb. búza s ugyanennyi zab, 3 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban* 197 frt 24 kr. 1749-ben* 164 frt. 1775-ben* 244 frt 56 kr. 1822-ben* 175 frt 17 kr. 1898-ban 2978 frt 31 krajczár.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
Gáncs.
Nevének változatai: 1467-ben* Ganch. 1553-ban* Ganth. 1608-ban* Gancz. 1750-ben* Gáncs.
Dl. 27916.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
5. Lib. Reg. 213.
E. F. ltár.
Nevét valószinüleg* az oláh genž és szláv* ganž szótól, mely kötőfüzet jelent, a mi itt a patak mellett ma is bőven terem vagy pedig gáncs = akadály, gát szótól vette.
Mikl. 57.
Cihac 447. l.
Északnyugatról délnek irányuló szűk völgyben fekszik, az egykori Csicsóvár helyétől északra, keresztül foly rajta a róla elnevezett patak, mely keleti irányt követve, Csicso-Györgyfalvánál egyesül a négerfalvi patakkal. Deéstől 23·5 kilométerre a deési járásban.
A hagyomány azt tartja, hogy Gáncs a legrégibb falvak egyike, mely a Csicsóvár vidékén keletkezett és hogy határa kezdetben a csicsóhagymási hegytől a boérfalvi hegytetőig terjedt.
Csicsóvár tartozéka volt s mivel csak 1467-ben* fordul elő először, kétségtelenül 1405–1467 közt keletkezhetett. A Bánffyak birták, 514kiktől 1467-ben* Mátyás király elvette hűtlenség czimén, mivel ellene fellázadtak s Szerdahelyi Kis Jánosnak s testvérének Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
Dl. 27916.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Mihály.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1589-ben* birtokosa a fiscus.
Torma J. gyüjt.
1594-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Bocskay Istvánnak adományozza oda.
Km. Neor. D. 20.
1602-ben e Számosujvárhoz tartozó falut* Toldi István birja.
E. fisc. ltár.
1608-ban* Báthory Gábor e birtokot, mely ezelőtt Szamosujvárhoz tartozott, cserneki Dezsőfi Ferencznek adományozta.
Lib. Reg. 213. Km. Szolnok Int. D. 16.
1618-ban* birtokosa berenhidi Huszár István és neje Bánffy Borbála, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
Rettegi S. gyüjt.
1628-ban* Huszár István özvegye Bánffy Borbála s gyermekei: Mátyás, Péter és Krisztina óvást tesznek az ellen, hogy e vett birtokukat a fejedelem Szamosujvárhoz csatoltatta.
Km. prot. L. 77. Gyf. prot. Bojty 25.
1630-ban* a fejedelem e birtokot Huszár Mátyás főlovászmesterének és Marosszék főkirálybirájának és neje Harinnai Krisztinának visszaadta.
Gyf. prot. Bojty 51.
1630-ban* Brandenburgi Katalin, a fejedelem, e birtokát berenhidi Huszár Péter és neje Toroczkai Juditnak és Huszár Mátyásnak inscribálta 1500 frtért.
L. Reg. 106.
1632-ben* Rákóczy György e birtokot Huszár Mátyásnak adja zálogba.
L. Reg. 39.
1658-ban* Huszár Péternek itt 22 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1670 körül* Huszár Mátyásnak Harinnai Krisztinától való leányai Margit Toldalagi Mihályné, azután Macskássy Boldizsárné és Borbála, előbb csicsókeresztúri Torma Györgyné, második férje után gróf Nemes Jánosné birják.
Torma gyüjt.
1694-ben* birtokosai: Toldalagi János, Macskássi László és Nemes Jánosné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1695-ben* gr. Bethlen Miklós és neje Kun Ilona e birtokot Huszár Margit és Borbálától, a Péter leányaitól megvette 2000 frtért* s örökölte a többek közt fia Mihály, kinek br. Vay Erzsébettől való leánya br. Dujardin Ferenczhez ment nőül.
Erd. főkormsz. levéltár.
Önéletleírása II. könyv 264. l.
5151721-ben* birtokosa: gr. Bethlen Miklós.
Erd. fisc. ltár.
1725-ben* gr. Bethlen István visszavonja azon egyezségét, melylyel e birtokot Bethlen Ilonának br. Dujardin Ferencznének, Juliannának gr. Teleki Sándornénak, Klárának gr. Teleki Mihálynénak és Ágnesnek br. Kemény Zsigmondnénak hitbérül átadott.
Km. Neor. P. 80.
1738-ban* birtokosai: gr. Bethlen Ilona br. Dujardin Ferencznek elvált neje s ettől való gyermekei: József, Mária Torma Dánielné és Anna.
E. F. L. III. 164. B.
Nagyszekeresi br. Dujardin család Francziaországból került hazánkba. 1715-ben honfiusitják Ferenczet, ennek fia szintén Ferencz, mint ezredes Erdélybe jő s családot alapit e szerint:

József, 1778-ban tábornok Bethlen István Bethlen Borbála Szilvásiné Ferencz Ferencz, ezredes Vay Erzsébet előbb gr. Bethlen Mihályné volt Bethlen Ilona Dujardin F.-né József, 1771. Jabroczki Kata István, katona Borbála gr. Mikes Istvánné* Anna Gáborffi Istvánné
Kővári. Erd. Nevezet. cs. 81. l. és Retteghy Gy. Naplója. Hazánk 1885. évf. III. füz. 212. l.
1750-ben* birtokosai: a kegyetlenségeiről híres br. Dujardin József és Mária Torma Dánielné és Bethlen Ilona.
E. F. L. III. 186. C.
1762-ben* ugyanazok és gr. Bethlen Elek, Olivér, Gergely, ifj. László és Krisztina gr. Toldalagi Pálné, kiktől 1766-ban* e birtokot a fiscus magához váltván, Dániel Tódor kir. tanácsosnak adta zálogba 7348 frt 22 krért.
U. o. E.
U. o. H. J.
1771-ben* birtokosa Dániel Tódor, kit e birtokba igtattak a tőle elvett láposdebreki, bálványosváraljai és ormányi részekért.
Torma másolat.
1786-ban* birtokosai: Szamosujvári Dániel János és Antalnak 74 jobbágya, 5 zsellére és 6 szegénye volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1809-ben* Bogdán Vonucz egy telkes nemes.
Megyei ltár selejt. 617. sz.
1820-ban* birtokosai: Dániel Antal özvegye Vajna Zsuzsánna és örökösei; van 44 telkük.
Erd. kanczell. ltára.
1838-ban* van 3 magyar írni, olvasni tudó nem adózó nemes lakosa.
Megyei ltár.
5161841-ben* helyben lakó birtokosok: Czetz Zakariás és Mundruj Antal. 1863-ban* Dániel Mária, Róza és Czecz Hermina 54 jobbágytelek után kaptak kárpótlást.
Megyei ltár.
Urb. Wes. 184. l.
1866-ban* az itt összeírt 88 füstből egyetlen nemesi füst sem volt. 1892-ben birtokosai: Gáncs község, 683 h. 1559 öl; vétel egyesektől. Czecz Mária és társai 1303 h. 244 öl. Czecz Hermina és Róza, 150 h. 952 öl. Czecz Mária utódai, 135 h. 735 öl. Utóbbiak a fiscalitástól való vételek.
Erd. főkormsz. ltár.
1897-ben a kir. kincstár a Dániel Tódor utódai a Czecz családtól a birtokot kiperelte s jelenleg ez a főbirtokos, rajta kivül Grünstein Leib; a Czecz Károly-féle birtokot Czecz Péter vette meg, tőle pedig fia Viktor s jelenleg ennek özvegye Czecz Róza birja.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adó fejében, Szent-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.* 1552-ben* illetéktelenül felvettek rajtok 2 tehenet, egy ökröt 5 frt 30 denár, 3 bárányt 36 denár, 7 sajtot 42 denár, 2 pint vajat 50 denár, 20 csirkét 40 denár értékben; szénát vittek Rettegre 3 szekérrel 1 frt, s ugyanide 9 köböl zabot 3 frt értékben. Bank Pál emberei számára s élelmezésre 2 frt 50 denárt adtak s törvényes birságba 4 frtot fizettek.
Bővebben Csicsóváránál.
U. o.

Dujardin család czímere.*
Siebm. Wb. 15. A. 116. T.
Lakosai kezdet óta oláhok. Földmivelés és állattenyésztéssel foglalkoznak. Öltözetük házilag készült kender- és gyapjúszövet s bocskor.
Házaikat s gazdasági épületeiket sövényből és rakófából építik. Itt tartózkodott, „földi paradicsomában,” mint ő nevezte, a híres füvész Czecz Antal, testvérénél Károlynál az 1850-es években, melynek flóráját gyűjtötte össze s ezen kutatásait a beszterczei s borgói havasokig kiterjesztette; innen levelezett a külföldi tudósokkal, a kikkel csereviszonyban állott. Nevét, megyéjét híressé tette. Itt halt meg 1865-ben ápril 24-én s ide is van eltemetve.*
L. Deésnél s az Erd. Muz. Egyl. Évkönyv 6. köt. 1872. évf. I. füz.
517Mellette alussza örök álmát Bauer Lajos, Bem hadsegéde s hadi irodájának főnöke. Enyeden született. 1848-ban Ferdinánd ezredbeli százados. 1848 őszen br. Baldacci segédtisztje, majd Bem irodájának főnöke, bátor, elszánt katona, később őrnagy. 1849 április havától Deésen térparancsnok s ekkor vette el jegyesét, Czecz Rózát, a Czecz Zachar leányát. 1849-ben fogságba hurczoltatván, elitéltetett Aradon; 5 évig szenvedett Josefstadt börtöneiben. Nagyrészben itt írta érdekes életiratát, mely a piskii csatáig terjed. Makray László volt ezredese adta ki, Bauer őrnagy hagyományai czímen. Pest, 1873. Börtönből kiszabadulván, ide neje birtokára vonult s jegyzőséget vállalt. Fogságban kapott betegsége okozta halálát 1865 május 15-én.
Ezen jelesek után megemlékezünk a kegyetlen, vérengzéseiről ma is rémes hírben álló, egykor itt lakó birtokosa br. Dujardin Józsefről, a Ferencz és mostoha testvére Bethlen Ilona fia. 1759 május 25-én* kezdette el kegyetlenkedéseit, miután őt megintetni akarák, nejének egy pár czikk dinyeért fogait huzata ki, később elhagyván férjét, apácza lett.* Ezért sokakat befogatott, úri széket tartott maga elnöklete alatt a falu birójával. Gyilkoló hajdúi Petrisor és Pintye Dumitru voltak. Prekup Györgyöt lapáttal halálra ütlegeltette, egy asszonynak emlőit korbácscsal verette s így folytatta kegyetlenségeit 1766-ig.
Torma gyüjt.
Kővári. Erd. Nev. cs. 81. l.
Hogy mit mivelt Dujardin József itt és Gyulatelkén, írva hagyta Retteghy György Naplójában.* Mindkét helyt telve volt háza rabokkal, kiket embertelenül kínoztatott hozzá hasonló gáncsi birájával. Azt híresztelte el, hogy ő ellene tolvajok leselkednek, kik meg akarják ölni, 1764-ben két jobbágyát ölette meg s a széki határon akarta elásatni, melyből nagy zenebona támadt. A kormányszék katonaságot küldött ki, kik házánál őrizet alatt tartották s ezalatt mindenéből kiették. Megtalálták itt ágya fenekén a hóhér-pallóst s mellette különféle kínzóeszközöket. A kínzást malmában végeztette, hogy ennek zajától a kínzottak jajjai hallhatók ne legyenek; 14 ember kínos megöletése bizonyult reá. Többet közülök, kik a nagy verés miatt felkelni nem tudtak, agyonvert, 12 rabot találtak nehéz vasban, köztük két 10 éves gyermeket. Ezeken kivül rabokat tartott Besztercze- és Tordamegye börtöneiben. Innen vitték fogságba Szamosujvárra, de börtönéből kiszökvén, újra azonnal elfogták, s mint Kozma Urszuj, Géczi Vaszi s mások gyilkosát, elitélték. 1771 márczius 30-án hajtották volna végre az ítéletet, de leánya 518Borbála, ki apjának meglátogatására ment, mérget adott s másnap ennek következtében a rajongó, vérszomjas, indulatoskodó, kerékbetörető meghalt Maros-Vásárhelytt,* mielőtt a törvény intézkedhetett volna felette. Vad vére átment a családra. Fiát, ki katona volt, kieszközölték, hogy ne nősüljön. Az elvadított rémes „Dujardin vért” magával vitte sírjába.
Hazánk Tört. Közlöny 1885. III. füzet 212 és 213. l.
A hagyomány szerint ezen leánya egész életében a legszigorúbb vezeklésnek vetette magát alá. Azzal vádolván magát, hátha kegyelmet kapott volna apja a kivégzéskor s így ő pusztitotta el az adta méreggel. Kőkoporsóban hált, mely a gr. Bethlen Károly-féle bethleni palotája padlásán közelebbről még meg volt. Bethlenből térden csúszva szokott a csicsó-kereszturi róm. kath. templomba menni apja halála napján. Minden kigondolható sanyargattatásnak kitette magát, hogy üdvöt, feloldást nyerjen. Dujardin József élete leírva a Heti Lap 1854. 15. sz. és Kővári. Erd. Nevezet. családai 81. l.
Román lakossága 1798-ban lépett az unióra. Fából 1801-ben épült temploma a község északi részén, a szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvet 1827 óta vezet. Harangjain: „1801. In te Domine speravi” felirat.
Papjai: Both Elek, Timoth, Turturean Kristóf, Farkas Tivadar s a jelenlegi Márczián Gábor.
Iskolája 1850–53 közt épült rakófából a Czecz család segélyével. 1870-ben szerelték fel újra. Tanitója 1896-ban Both Sándor.*
Kádár. Szolnok-Dobokavárm. Nev. Okt. Tört. 289. l.
Róm. kath. egyháza 8 lélekkel 1822-ben* a csicsókereszturi filiája.
Torma gyüjt.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, járvány uralkodni nem szokott, de annál gyakrabban szenved a jégveréstől.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint határának nagy része terméketlen és csak malomkővágásra alkalmas. A föld termékeiből alig tudják magukat fentartani. Barmaikat Deés, M.-Lápos, Bethlen vásáraira, melyektől két mértföldnyire esik, szokták hajtani.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa két fordulós, 6–8 ökörrel is alig tudják szántani. A trágyázást évenként megkívánná, de szegénységük miatt s jármas marha hiányában nem szokták trágyázni.
Egy köböl őszi vetés 4 kalangyát, kalangyája közepes terméskor másfél véka szemet ereszt, a tavaszi búza 5 kalangyát, a zab hasonlólag szemül 2 vékával fizet. Van évenként használható kaszálója. Tűzre való erdeje van a mennyi szükséges. Legeltetni fordulónként szoktak s a szükséghez mérve elegendő. Adó alatt lévő szántója 131 köböl férőű, elvetettek ez évben 171 köböl őszi búzát, 39 1/2 köböl tavaszi gabonát, zabot, termett 83/4 köböl törökbúzája, rétje 113 szekérnyi. Adó alatt: 64 jármas ökör, ló, 66 tehén, 17 tulok, 236 juh, kecske, 18 disznó, 36 kosár méh. Iparosa: 5 malomkővágó, 2 szűcs és 10 ács. 19 elpusztult 519telekből, melynek lakói szerte-széjjel szöktek, 11-et br. Dujardin József földesúr, 4-et Bethlen Ilona, a többit a községbeliek foglalták el s adóznak róla.
1822-ben* határa tölgy- és bükkerdőkkel van jobbára benőve, a mivelhető rész kevés, oldalos és sovány; őszi vetés ritkán s az is kevés terem, azért lakosai fával, malomkövekkel kereskednek.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa 3-ad osztályú. Van 415 köböl vetésre való szántója, 335 szekér szénára való rétje, 44 igás, 34 fejős marha, 28 juh, 27 disznó adó alatt.
Jelenleg határa hegyes, oldalos, erdős, északos, hideg és gyenge termésű. Kevés törökbúza, tavaszi búza és zab terem meg benne; állatai: fehér szőrű szarvasmarha, juh, kecske, sertés és liba. Gyümölcse: kevés körtve, alma és szilva,
Forrásai kitűnő vizet adnak s ezen kivül a róla nevezett patak szolgál itatásra.
Határhelyek: 1750-ben* Bája; Muncsel; produ Frontuilor; Oszoj; Szekature aluj Bod Gyurdo; Szemernye; Komoristye; Kurmature; Zepozi; Picsoru Ripilor; Grujeczu Daszkuluj; Korubán; Pintik; Doszu Regini, Doszu Horgi, Doszu kirligaturi; Prihodisti.
E. F. L. III. 186. C.
1864-ben* Lunka szupt Dumbrava, Gyalu Gyirzi, Magura, Facza me mare, Grujeczile, Oszajile, Dumbrivicza, Pe Zsosz, Kunkurile, Dupa Gyál, Beile, Muncsel, La izvora, Bánya, Gyalu Román, dűlők.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1553-ban* 6 kapu jobbágy és 14 szegény lakosa van.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1603-ban* összes lakosainak száma 5.
Urb. Cons. fasc. 65. nr. 87.
1703 körül* van 16 jobbágy, 6 zsellér és két cséplő, 3 béresszolga s 1 tiszttartó lakosa, kik az utóbbiak kivételével, ugyanannyi házastelken laknak, pusztában 2 örökség. Adó alatt van 33 ökör, 29 tehén, 5 ló, 81 juh.
Erd. főkormsz. ltár.
1706-ban* fiaikkal együtt 86 jobbágy lakosa van, házainak száma 28.
E. F. L. III. 242. B.
1750-ben* van 33 jobbágy 24 1/2 telken 29 házban és négy ily özvegy 4 telkesházban, öt telkes zsellér 2 1/2 telken 3 házban és két külsőség nélkül való zsellér egy telken, 2 házban és 2 kóborló, kiknek nincs semmi vagyonuk. Együtt 32 telek, 38 lakóház s 19 elpusztult telek.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben lakossága 214.
1857-ben 730 lakosból 26 róm. kath., 702 gör. kath., 2 ev. ref. Házak száma 106.
5201886-ban 784 lakosból 8 róm. kath., 750 gör. kath., 8 gör. keleti és 18 izraelita.
1891-ben 925 lakosból 5 róm. kath., 895 g. kath., 2 ev. ref., 23 izr.
Adója 1703-ban* 41 frt, 11 köböl búza s ugyanennyi zab, 3 1/2 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban* 146 frt 33 kr. 1749-ben* 153 frt 6 kr. 1775-ben* 349 frt 27 kr. 1822-ben* 239 frt 1 kr. 1898-ban 1703 frt 43 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages