Gombás.
Gombás.
Nevének változatai: 1553-ban* Gostilla, Goztilla. 1570-ben* Costylla. 1571-ben* Coztylla. 1599-ben* Goztella. 1602-ben* Gosztilla. 1617-ben* Guztillare. 1890-ben* Gombás.
Transilv. fasc. 9. nr.
Gyf. kápt. Cent. B. nr. 13.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 6, 28. és Cent. B. 13.
Gr. Kornis ltár.
Gr. Kornis cs. ltára.
8. L. Reg. 250.
Belügyminist. 25093. sz. r.
Régi neve* gostilla = jövevény, települőt jelent s ettől vette nevét.
Cihac. 123. l.
A Kovrisor, Vurvu Maluluj és Vurvu Gyál hegyek tövében V alakban fekszik a „Gosztilicza” és a „Valea Cselmare” patak mentén, mely Blenkemezőnél egyesül a falkusai és bábai patakkal. Deéstől 30·3 kilométernyire, a nagyilondai járásban.
Hagyomány szerint a mostani község közepén egy nagy tó volt s ennek partjára telepedett volna a Belk család s ez kezdette a falut építeni, a hova 1717-beli tatárjárás után a Dáncs és Szeván családbéliek húzódtak Máramarosvármegyéből; ezek s idők folyamán még más ide telepitett lakosok utódai lakják jelenleg is a községet.
Csicsóvár tartozéka volt, de mint ilyen először csakis 1553-ban* fordul elő. Ez időben még egy portája sincs (parva villa-nak iratik).
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Még egy 1598. évi* tanúvallatás is Gosztillát új falunak mondja, sőt egy tanú még arra az időre is emlékezik, a mikor itt csak 4 ház volt. Vajdája Maxin János.
Km. Metal. P. 12.
1570-ben* II. János király e birtokot, mely Csicsóvárához tartozott, Kővár urának, Hagymás Kristófnak adományozta oda.
Gyf. kápt. Szathmár f. 2. nr. 6. 28. és Cent. B. 13.
1590-ben* Kővárhoz tartozó fiscusi birtok.
Torma gyüjt.
1592-ben* Báthory Zsigmond e Kővárhoz tartozó birtokot Szentbenedeki Keresztúri Kristóf kővári kapitánynak adományozza, kinek özvegye birja 1599-ben is, midőn itt 17 jobbágya van.
Gr. Kornis ltár.
1602-ben* itteni birtokos Kornis Boldizsár, kinek birtokát Básta a dúlás ellen biztosítja.
U. o.
5421607-ben* birtokosa Keresztúri Kristóf özvegye. 1617-ben* a fejedelem e birtokot a Kornisoknak adományozza. 1629-ben* és 1631-ben* is Kornis Ferencz a birtokosa. 1632-ben* is ő birja.
Km. Szolnok med. M. 13.
8. L. Reg. 250.
Km. Szolnok. Int. L. 8, 10.
Km. prot. M. 121–122. és 16. L. Reg. 210.
Km. Szolnok int. H. 9.
1649-ben Beszterczén november 1-én* II. Rákóczy György Szamosújvárhoz tartozó ezen birtokot Kornis Ferencz Kolozsvármegye főispánja és neje Wesselényi Katának s gyermekeinek: Gáspár, Ferencz, Borbála, Katalin, Anna, Krisztina és Zsuzsánnának adja zálogba.
24. L. Reg. 194. Km. Szolnok int. K. 31.
1658-ban* Kornis Ferencznek itt 13 adófizető jobbágya volt, kinek itteni birtokán 1665-ben* gyermekei megosztoztak, úgy, hogy innen Kornis Gáspár 8 jobbágyot bárhová elvihessen, a többi részt leánytestvérei: Anna Perényi Gáborné és Krisztina Perényi Ferenczné örökölje.
Torma cs. ltára.
Gr. Kornis ltár.
1677-ben* Kornis Gáspár birja.
Torma gyüjt.
1694-ben* birtokosa a Kornis család.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35. 56.
1700-ban* gr. Mikes Mihály e birtokot Perényi Imre, Miklós és Gábortól zálogba vevén, azt Haller Istvánnak átengedte.
Km. prot. Laky 138.
1750-ben* birtokosa gr. Haller Pál. 1786-ban* birtokosa gr. Haller Pál özvegyének Perényi Krisztinának 52 jobbágya és 13 zsellére volt.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Kornis Ignácznénak gr. Teleki Annának van 26 telke, gróf Haller Jánosnak 18, br. Henter Antalnak 8. 1863-ban* gr. Haller Sándor, br. Henter József, gr. Kornis Mihály részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Erdélyi kanczellária ltára.
Urb. Wes. 110–166. l.
Perényi Perényi család egyik czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 40.
1866-ban* az itt összeírt 103 füstből egyetlen nemesi füst sem volt. A gr. Kornis és br. Henter-féle birtokokat a községbeliek vásárolták meg s egymás közt felosztották, a gr. Haller részt Simó Lajos vette meg s birja jelenleg.
Erd. főkormsz. ltár.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adóban, Szent-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
543Kenézeik évente egy ágypokróczot, egy őzet, egy karvalyt, egy tehenet és egy berbécset adnak.*
Bővebben Csicsóvárnál.
1552-ben* „ez a kis falucska” Bank emberei számára 2 frt 70 denárt fizetett olyan szolgálmány fejében, melylyel nem tartozott.
U. o.
Lakosai románok, nagyrésze földmiveléssel, más része favágással foglalkozik, de nem eléggé szorgalmasak. Táplálékuk nagyrészt száraz törökbúzakenyér, melyet bőjtök alkalmával fokhagymával, eczettel fogyasztanak, a tehetősebbek, a bőjt idején kivül, túró és tej-félével is élnek.
Öltözetük házilag készül kenderből és gyapjúból; juhbőr mellrevalót, szürke czondrát, fehér harisnyát, bocskort és hosszú hajat viselnek. Fövegük: nemez kalap, báránybőr kucsma és szalmakalap.
Házaikat s gazdasági épületeiket erdei rakófából építik szalmafedél alá. Lakóházuk felszerelése: általuk kifaragott szuszék (gabona és ruhatartó s lócza, mely asztal és szék is egyúttal, külön asztal kevés háznál látható; ágyaik a ház földjébe vert czövekeken fekvő deszka, a melyen szalma képezi az összes ágyneműt, párnát csak itt-ott elvétve, a vagyonosabbaknál lehet találni.
Temploma a gör. keleti egyházközségnek van, az újabb időben építették kőből s a Szent-Miklós tiszteletére szentelték föl ezelőtt 20–25 évvel. Harangjai régiek, czyrill betűs felirattal. Jelenlegi papja Lup Gergely, Szilárd, Pintye és Bogye László után Buzura János.
Iskolát, tanitót Muncsel és Falkusával együtt tart fenn 1890 óta. Iskolája különben 1870-ben keletkezett. Ezt megelőzőleg a m.-láposi gör. kath. iskolának adózott.*
L. Magyar-Láposnál.
1822-ben* a gör. kath. egyháza a deési róm. kath. plébánia leány-ekklézsiája.
Torma gyüjt.
Éghajlata hűvösnek mondható, szél gyakori, határának egy részét a jég minden évben megcsapdossa, de nagy károkat nem okoz; járvány ritkán fordul elő.
1750-ben* határának csak negyedrésze termő. Semmi mesterséggel nem foglalkoznak, baromtenyésztésből tartják fenn magukat, melyeket a közel fekvő vásárokon árusítanak el, kevés terményeivel együtt. Két fordulóra osztott határának nagyrésze hegyes, meredek s csak 6 ökörrel szántható, évenként nagy trágyázást kivan, de szekérrel trágyázni nem lehet s így nem is szokták. Egy köböl őszi búzavetésből 6 kalangya 544lesz, szemül másfél vékát ereszt, a tavasziból ugyanennyi kalangya lesz, de 2 vékájával fizet. Erdeje bővön, de legelője kevés; évenként csak a kertekben kaszálnak, különben évenként szoktak szénát csinálni itt és a gugai határban.
Erd. főkormsz. ltár.
Összes szántója 83 köböl vetésre való, elvetettek őszi búzát 51 1/2 köblöt, 28 tavaszit, zabot és két köb. törökbúzát, rétje 52 1/4 szekérnyi; van két malma, 76 jármas ökre, lova, 47 tehén, 6 tulok, 161 juh, kecske, 40 disznó, 88 méhköpü.
Öt elpusztult telekből 3 régi örökség, melyekből egyet Lup Tanászia és Kira Mihály br. Haller Pál zsellére fogott fel, a többit a lakosok osztották el egymás közt.
1822-ben* határa 4-ed osztályú. Adó alatt van 247 köb. szántó, 115 szekér szénarétje, 37 ökör, 48 tehén, 20 borjú, 10 juh, 16 disznó.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa terméketlen, jobbára erdőirtott helyekre vetnek, a hol egy pár évig meglehetősen terem, de egyáltalában keveset, jobbára tavaszi gabonát termesztenek. Erdélyi faj szarvasmarha, raczka fajú juha s kevés sertése van. Összes gyümölcse a beszterczei szilva.
Patakjai jó ivóvizet szolgáltatnak, egykori nagy halastava ma 24 öl terjedelmü posvány.
Felülcsapó patakmalma egy-egy kővel van a Lázár, Koszte és Dáncs családnak s egy az Izrael József tulajdonában.
Határhelyek: 1792-ben* Dumbrava, Szupature, Valye Szingyeresuluj, Facze Galgouczuluj, Vurvu Tövisuluj, Trurcs, Doszu Redecsini; Doszu Luncsi, Doszu Riptyilor, Doszu Szirgyuluj, Kare Gyigyeru, Doszu Krisztuluj, Vurvu Berkuczuluj, Halastou, Korn, Ulmu, Tyina korni, Gura Luncsi, Kapu Tyetri, Facze Hicsuluj, Gredine, Kolniku, Gosztillicze, Zepogye, Tircza.
E. F. L. XII 1/2 34. B.
1898-ban Dimbu csonki, Dialu Blezsi, Vurvu Dumbravei és Maluluj dűlők.
Torma József jegyzetei szerint, de nem írja meg honnan vette adatát, e község mellett feküdt Luphare nevű község vagy tán puszta, melyet 1650-ben Haller Samu fia György birt. Ha ez való, úgy ezen birtok valószinüleg a mai Gombásba olvadt bele, mert többé ily neven elő nem fordul.
Lakossága 1553-ban* van 4 jobbágy lakosa 4 házban.
Transilv. f. 9. nr. 69. és Km. Metal. P. 12.
1703 körül* van benne 19 jobbágycsalád, kik ugyanennyi örökségen 545laknak, el van pusztulva 27 ház. Van adó alatt 20 ökör, 22 tehén, 1 ló, 23 juh.
Erd. főkormsz. ltár.
1706-ban* fiaikkal együtt 94 jobbágy lakik benne 37 házban, el van pusztulva 3 ház.
E. F. L. III. 242.
1713-ban* van 12 jobbágy, 10 zsellér, egy kóborló lakosa, 15 telek, 120 köb. vetésre való szántó, 24 ökör, 50 szekér szénarét, egy köb. árpa, 13 köb. zab, egy köb. köles, 1/2 köböl borsó, 7 köböl törökbúza, 1 ló, 5 tulok, 20 tehén borjukkal, 4 sertés, 3 méhkas, 30 juh és kecske, s 60 frt tartozása.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 38 jobbágy 19 1/4 telken 31 házban, 5 ily özvegy 2 2/3 telken 5 házban, egy telkes zsellér egy házban s 8 birtok nélkül való zsellér 2 telken 8 házban, egy kóborló lakosa, együtt 24 11/12 telken 45 házban. 1822-ben* 69 gör. keleti családfő lakossal.
U. o.
U. o.
1831-ben* 411 lakossal.
Cons. stat. topog. 66. l.
1857-ben* Gosztilla 593 lakosából 585 gör. keleti és 8 zsidó, házak száma 100.
Országismei tábla 22. l.
1886-ban 686 lakossal, melyből 675 gör. keleti és 11 zsidó.
1891-ben 681 lakossal, melyből 1 görög kath., 660 gör. keleti és 20 izraelita.
