Guga.
Guga.
Nevének változatai: 1590-ben* Lapuhan. 1592-ben* Guga. 1600-ban* Lapuhán. 1603-ban* Lapusan. 1607-ben* Lapuhán és Lapuháre. 1631-ben* Lapusan˙. 1650-ben* Guga, másként Lapuhán.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 94. és Szolnok int. B. 84.
Km. Szolnok int. R 3.
Erd. Országgyülési Eml. IV. köt. 571–72.
Urb. et Conscr. fasc. 65. nr. 87.
4. Lib. Reg. fol. 29.
Km. prot. M. 121–122. és 16. L. Reg. 211.
Gr. Kornis ltár.
Neve: gluga, guga* származott, mely süveghez hasonló hegyet jelent.
Cihac. Szótár II. 501.
Szűk völgyben fekvő kis község, a gombási határszélből eredő s róla nevezett kis patak mellett, mely F.-Kosálynál szakad a Kosályi patakba. Deéstől 17·2 kilométerre a deési járásban.
Guga először 1590-ben* emlittetik Lapuhan néven, midőn ebben és Kaplyon, Alsó-, Felső-Kosály, Kis-Doboka, Cs.-Hagymás, Ilosva és Kudu birtokában Báthory Zsigmond Bocskay Istvánt mindkét ágra, s halálával pedig nővérei: Judith Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősíti. Kenéze Dragomir Demeter. Janka jobbágycsalád.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 94. és Szolnok int. B. 84.
Minthogy pedig a fennebb emlitett többi birtokokat a Bocskayak 1569 óta birják s addig elő nem fordult, feltehető, hogy e falu 1569–1590 közt keletkezett s valószinüleg F.-Kosály határából vált ki.
1592-ben* Bocskay István birja, melyben őt a fejedelem összes birtokaival együtt megerősíti.
Km. Szolnok int. R. 3.
1597-ben* is Bocskay birja, kinek itt Dragomir, Tóth, Margitai és Péter jobbágycsaládai emlittetnek.
Gr. Kornis ltár.
1600-ban* Erdély rendei e birtokot, melyet Mihály vajda Rácz Györgynek adományozott, Hetesi Pethe Lászlónak adják oda.
Erd. Országgyülési Eml. IV. 571–72.
556Az 1603. évi* összeírás szerint e falu teljesen elpusztult.
Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát 1606-iki végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak, néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta.
4. Lib. Reg. 29.
1616-ban* Haller György 3 itteni jobbágya iránt Deési Fejér Gáspárral kötött egyezségét visszavonja.
Km. prot. D. 204.
1631-ben* Haller György birja.
U. o. M. 121–122. és Lib. Reg. 210.
1650-ben* György János, Drabant Tódor és Simeon Lukács néh. Haller Sámuel fiának Györgynek jobbágyai, a kinek itt 1658-ban* 6 adózó jobbágya volt.
Km. Szolnok int. K. 31. és gr. Kornis ltár.
Torm. cs. ltára.
1676-ban* Haller György örökösei birják.
Erd. kanczellária ltára 1715. 151.
1694-ben* birtokosa Haller György.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1750-ben* Haller Ferencz gr. birtoka.
Erd. főkormányszéki ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Haller Antalnak van 8 jobbágya, 2 szegénye, özv. gróf Haller Pálnénak 3 jobbágya, 2 szegénye.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gróf Haller Istvánnak van 4, gróf Haller Antal és gr. Haller Zsófia br. Inczédi Samunénak egy-egy telkük.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* Lászlóffy Sándor, gr. Haller Czeczil és Felényi János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 105–163. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: gr. Eszterházy Mihály (Kolozsvárról), Lászlóffy Miklós és Sándor (Csicsó-Hagymásról).
Erd. főkormsz. ltár.
Guga birtokosai 1892-ben: Bozsor Pál és Tatár Gergely; 181 h. 928 öl. Vétel Lászlóffy Sándornétól. Kiss János; 2145 h. 57 öl. Vétel gr. Eszterházy Migueltől. Lászlóffy József; 101 h. 1058 öl és Lászlóffy Anna, Katalin és József; 190 h. 1058 öl. Öröklés Lászlóffy Sándortól.
1898-ban az előbbiek és Borsodi Horváth József, Kiss Jánostól véve. Mindannyi Haller-féle birtok.
Lakosai földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó románok. Ezen kivül fuvaroznak fát az itteni erdőségekből. Ruházatukat télen, nyáron általuk készített kender és gyapjúból állitják elő.
Házaik s gazdasági épületeik erdei rakófából valók zsindelyfedél alatt.
Gör. kath. egyház temploma 150 évvel ezelőtt épült fából, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelve. Jelenleg a pecsétszegi egyházközséghez tartozik.
557Iskolát, tanitót F.-Kosálylyal együtt tartanak fenn, ide járnak le a tanulók.
1820-ban* a deési róm. kath. plébánia filiája volt.
Torma gyüjt.
Ref. egyháza a kaczkói egyházhoz tartozó diaspora, vagy szétszórt egyházközség 4 lelket számlál.*
1887. ev. ref. Névkönyv.
Éghajlata egészséges, széltől védve, minden felől hegyes erdőkkel van körülvéve.
1750-ben* határa hegyek s kiirtott erdőségek közt fekszik és terméketlen, egyedüli keresetforrásuk a baromtenyésztés.
Erd. főkormányszéki ltár.
Földjük terméketlen volta miatt a gabonát többnyire veszik és csak jó termés idején terem annyi, hogy vele szűkösen kijöhetnek s ezért a gabonát különböző utakon szerzik be.
Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, a trágyázást a legnagyobb mértékben megkívánja, de trágyázni több ok miatt éppen nem szokták. Egy köböl őszi búza közepes termés idején 4 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, így a tavaszi is, de ez két vékájával fizet. Erdősége sok, legelője kevés; kaszálni fordulónként szoktak, csak 7 szekér szénára való rétje van, melyet minden évben kaszálhatnak.
Adó alatt lévő összes szántója 15 köböl búza férőű; elvetettek 8 1/2 köböl őszi búzát, 5 1/2 köböl tavaszi gabonát, zabot, lett másfél köböl törökbúzája, rétje 27 3/4 szekérre való. Van 14 jármas ökre, lova, 21 tehén, 8 juh, 8 sertés s egy méhkas adó alatt.
1822-ben* határa 1-ső osztályú; adó alatt van 29 köböl szántó, 33 szekér szénára való rétje, 3 ökör, ló, 2 tehén. Határa legnagyobb részét bükk- és csererdő borítja. Az erdők közt lévő tisztásokon, melyek soványak, vizenyősek, termesztenek búzát, törökbúzát; kevés szarvasmarhát és sertést tartanak; gyümölcsfái nincsenek.
U. o.
Két csorgója jó ivóvizet szolgáltat; határán egy kutat Pintye kútjának neveznek, mely körül rejtette volna el a híres rabló pénzét s ezt itt is keresik. Épületköve nincs.
Dűlői: Runka (az itt lakott hülye emberről kapta nevét), Csobánka, Dumbráva, La Okaié, Doszu tresztu.
Lakossága: az 1603-beli* összeírás szerint az egész faluban egy lélek sem maradt.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1703 körül* négy jobbágytelken ugyanennyi jobbágy lakosa van, el van pusztulva 3 házastelek. Adó alatt van 4 ökör, 3 tehén, 4 juh.
Erd. főkormányszéki ltár.
5581706-ban* fiaikkal együtt 6 jobbágycsalád lakosa van 6 házban, három pedig el van pusztulva.
E. F. L. III. 242. B.
1713-ban* van benne 2 jobbágy és 3 kóborló lakos, 3 telek, 15 köb. vetésre való szántó, 10 szekér szénára való rét, termett 1/2 köb. törökbúza, 2 ökör, 1 tehén, 2 sertés.
Erd. főkormányszéki ltár.
1750-ben* 9 jobbágy családfő 7 házastelken, 3 telkes s egy e nélkül való zsellér családfő 4 házban, együtt 11 családfő 11 házban lakik. Van egy puszta örökség, melyet br. Haller Ferencz özvegye foglalt el.
U. o.
1831-ben 55 lélekből álló lakossága van.
1857-ben 140 gör. kath. lakossal, házak száma 27.
1886-ban 158 lakosból 12 róm. kath., 5 gör. kath., 135 gör. kel., 4 helvét hitü és 2 zsidó.
1891-ben 200 lakosból 12 róm. kath., 182 gör. kath., 4 ev. ref. és 2 unitárius.
