Gyertyános.
Gyertyános.
Nevének változatai: 1405-ben* Karpenys. 1424-ben* Kerpenies, máskép Gerthyanos. 1566-ban* G˙erthyanos vagy Gyercsyanos. 1567-ben* 571Gyertanyos. 1583-ban* Giorthianos. 1591-ben* Gyortyanos. 1609-ben* Giortianosfalva. 1620-ban* Giertyanos. 1650-ben* Gyertyános. 1831-ben* oláhul: Kerpenischu.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
U. o. D. 197.
Urb. et. consc. f. 101. nr. 45.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. és 332.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 304.
6. Lib. Reg. 166.
Elveszett 9. L. Reg. fol. 65.
Erd. orsz. eml. XI. k. 105–112. l.
Cons. stast. topogr. 67. l.
Nevét az oláh* Karpa szótól vette, mely nyelvünkön gyertyánfát, gyertyánost jelent.
Cihac 644.
„In Gyál” nevű hegy aljában s annak oldalain terül el, keresztül foly rajta a községről elnevezett patak, mely Szurduk-Kápolnokon alól egyesül a kápolnok-monostori patakkal, melylyel együtt jobbról a Láposba szakad.
Deéstől 71·4 kilométernyire fekszik a magyar-láposi járásban.
Kővár tartozéka és oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
Az 1424-iki* osztály szerint az a Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.
U. o. Stat. D. 197.
1470-ben* Mátyás király Bélteky Sandrin fiától Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes javait, így Gyertyánost is elkobozván, azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta.
U. o. Stat. D. 196.
1474-ben* Mátyás király Kodori Pál panaszára rendeli Bélteki Sándorfi Mihálynak, hogy mivel ő Gyertyánost néh. Angelló szathmári kamarásnak, a panaszos testvérének zálogosította el s annak halála után azt minden kárpótlás nélkül egyszerűen elfoglalta, azon Kodori Pálnak a zálogösszeget lefizesse.
Okl. Katona Elek tulajdonában.
1475-ben* Bélteki Mihály lefizetvén a zálogösszeget, Gyertyánost azon Kodori Pápa fia Pál visszaereszti.
Km. prot. Széllyes 67.
Az 1475 körüli középszolnoki adóösszeírás szerint* mint teljesen elpusztult község emlittetik.
Thallóczy. Kamara haszna 183.
1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben már özvegyéé.
Adóösszeírás.
1553–54-ben* Drágffy György a birtokosa.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta.
Károlyi okltár III. 289.
5721565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is, beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1583-ban* Báthory Zsigmond e birtokot a kapniki ezüstbányászat czéljából két évre, majd 1585-ben* 12 évre br. Herberstein Feliciánnak adta haszonbérbe.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory. 101.
U. o. 332.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Felicián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújítja.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1603-ban * a berenczei járáshoz tartozott.
Urb. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1609-ben* Báthory Gábor e Kővárhoz tartozott birtokot Beszterczei Koch Ferencznek adományozza.
6. L. Reg. 166.
1617-ben* Bethlen Gábor azt Kochtól elfoglalta.
Orsz. ltár. Lymbus.
1620-ban* a fejedelem e birtokot Komlósi Bosó Istvánnak inscribálja.
9. L. Reg. 65.
1627-ben* Bethlen Gábor e birtokot halasi Fekete Péter hajdúkapitánynak inscribálja, ki azt néh. Bős Istvántól megvette.
14. L. Reg. 11.
1639-ben* Gyertyános a kapniki bányához tartozik.
Km. Lymbus.
1650-ben* mint tiszta fiscalis birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. országgy. emlék XI. 105–112. l.
1651-ben* e falu Kapnikbányához csatoltatott.
Km. Lymbus.
1659-ben* Barcsay Ákos a kapniki bányát e birtokkal együtt Hartman Jánosnak adja bérbe.
27. L. Reg. 99.
1669-ben* összeírt puskások a Koncz, Csókás és pótlólag* a Moldován családok. Szabados a Koncz család.
Gyf. prot. Append 126–157.
Erd. országgy. emlék XIV. 411.
1690-ig* e falu Kapnikbányához tartozott, de felhagyván a bányászattal, újra Kővárhoz csatoltatott.
E. F. L. VII. 478. H.
1702-ben* a fiscusé. Oláh nemesek: a Mihályk és Csókás családok.
Erd. főkormányszéki ltár.
1719-ben* a fiscus e birtokot a Teleki családnak adta át.
E. F. L. 479. B.
1769-ben* birtokosa gr. Teleki Ádám.
E. F. L. 485. C.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Ádámnak van 6 jtelke; egy telkesek: 3 Koncz, 4 Csokaj, Bota és 3 Pap család.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosa gr. Teleki Ádám.
Erd. kanczellária.
1832-ben* gr. Teleki Ádám itteni részét Zibay Samunak zálogosítja el.
Transm.
5731845-ben* Zibay Samu átiratja gróf Teleki Ádámtól zálogosított részét.
Transm.
1863-ban* Sibay Sándor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 124. l.
Jelenlegi birtokosa 1898-ban: gr. Teleki György után gr. Teleki Árpád; 365 h. Csókás Onucz és Mihálka János öröklés és vásár útján.
Jobbágy családnevek: 1566-ban* vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk Gabra volt. Jobbágyok: Élös, Botiz, Fanta, Barla, Zer.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihálynapon 5-5 frt, de annak leszállitását kérték a török pusztítás miatt. Ajándékok: 5 quart vaj, 5 sajt, egy meddő tehén, minden nyáj után egy juh, karácsonykor 5 szekér fa. Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
U. o.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.
Tizedet adtak: kövér sertésből, legelőre járó disznókból, ha 100 és ha 10 van is, egy darabot, kinek ennél kevesebbje van, minden darabért 2 magyar pénzt s így fizettek tizedet a méhből is, melyekből való pénz a tisztet illette, őt illette még „karvalypénz” czímen minden szabados által fizetett 57 denár. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt, minden nyáj, vagy stronga után egy juh, de kinek tíznél kevesebbje van, semmit sem fizet. A kisebb falu egy 3 éves ünőt, a nagyobb egy nagy, tejelésre alkalmas tehenet. Azon családok, kiknek tehenök s juhok van, egy sajtot s egy negyed mérték vajat.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: Szent-Györgynapi 1 frt 50 denár; Szent-Mihálynapi ugyanannyi. Ajándékok: 3 drb sajt ŕ 12 denár, 3 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 2 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 2 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
574A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Szorgalmas, földmiveléssel foglalkozó lakói vannak. A szegényebb osztálya karácsony és húsvét alkalmával üdvözlő versekkel járja be a község lakosságát. Élelmük: búza, rozs, de többnyire törökbúzakenyér és tejnemü. Öltözetüket kenderből, gyapjúból házilag készítik. Fehér harisnya, szürke rövid kabát és guba (fehér és szürke) az öltözetük télen, nyáron meg lábravaló, bocskor, szalmakalap.
Házaikat, gazdasági épületeiket kőalapra rakófából egy s több beosztással építik zsendely s többnyire szalmafedél alá.
Berendezése: sütőkemencze, tűzhely, asztal, egy-két ágy, a falak mellett elhelyezett lóczák, székek, ruhatartó, virágos-láda, edénytartó, a falakat rikító színű szent képek, cserép-, porczellántányérok díszítik, melyek mellől házilag készített színes törülközőkendők, a gerendákról színes kancsók csüngenek.
Gör. keleti egyházközség temploma fából épült 1757-ben a falu északnyugati részén. Ugyanez évben szentelték föl „Boldog-Asszony” tiszteletére. Harangjai 1847. évből valók, Kolozsvárt készültek, az egyik felirata: „Öntettetett a gyertyánosi görög ekklezsia számára kővárvidéki esperes Csókás Gergely közbenjárása által.”
Papjai: Pap Tódor, Csókás Vazul, Sovre János s a jelenlegi Csókás János. Gör. kath. egyház hívei a berenczei egyházhoz tartoznak.
Iskolailag jelenleg Berenczével egyesültek. Tanitót közösen tartanak. 1857-ben* a m.-láposi iskolának adóztak.
Kádár J. Szolnok-Dobokav. Nevelés- és Okt. Tört. 359.
Éghajlata egészséges, széltől mentes, járvány, jégverés ritkán fordul elő.
Határa termékeny. Terményei: törökbúza, őszi búza, rozs, zab, lóher, bükköny, paszuly, pityóka s több zöldség-félék. Állatai: magyar fajta szarvasmarha, hegyi ló, bival, sertés, juh, kecske, liba, tyúk, récze. Többféle nemes fajú alma, körtve, szilva, cseresznye és diófákat termesztenek.
Ivóvizét a Csokosaneszk és Valea karpinuluj, amaz csorgó, ez patak, szolgáltatja, de ezeken kivül minden háznál gémeskút.
Határhelyek: 1715-ben* Padura beszeritsi, erdő; Berloi.
E. F. L. VII. 478. H. 547. A.
1769-ben* Facza kornyilor, La Rudsi, Valye Brostyi, Dumbrava, erdő; Kálye Cseteczenyilor,* Imbre Valtsel.
U. o. VII. 485. C.
Egykor itt erősség volt.
5751898-ban: Valea Negoi, Korint, Lutu de ale, Zavoj, Valea brastyi, Karpineta, Zapode, Dumbrava, dűlők.
Lakossága: 1566-ban* 3 jobbágy, egy nemes lakossal, kik 4 házban laknak, puszta ház 4 van benne.
U. C. 101–45.
1603-ban* 9 jobbágy lakosa ugyanennyi házban lakik, puszta háza 4.
U. C. 16–19.
1634-ben* van benne 11 ház, melyben 35 jobbágy lakik fiaikkal együtt.
Km. Neor. E. 1.
1639-ben* fiaikkal együtt 46 jobbágy lakosa van, összesen 14 lakó s 3 új ház van benne.
Km. Lymbus.
1651-ben* fiaikkal együtt 24 jobbágy lakosának 11 háza van s puszta ház egy van benne.
U. o.
1680-ban* 14 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt, lakóház 7, puszta ház 8 van benne.
E. F. L. XIII. 6. 12. T.
1684-ben* 17 jobbágy lakik benne 7 házban s puszta ház pedig szintén 7.
U. o.
1700-ban* egy jobbágy, 4 zsellér, 4 szegény lakik benne fiaikkal együtt, az egész faluban van 3 ház.
Erd. főkormszéki ltár.
1715-ben* fiaikkal együtt 22 jobbágy, 5 zsellér, 11 nemes lakossal, van benne 10 lakó s 2 puszta ház.
E. F. L. VII. 478. H.
1720-beli* hivatalos összeírás szerint a község el van pusztulva.
Erd. főkormszéki ltár.
1769-ben* 8 jobbágy, 16 zsellér, 45 nemes lakosa van fiaikkal együtt, az egész községben 26 lakó s 5 puszta ház van.
E. F. L. VII. 485. C.
1831-ben* 180 lakossal.
Cons. stat. topogr. 67. l.
1886-ban 248 lakosból g. kath. 16, g. keleti román 227 és zsidó 5.
1891-ben 308 lakosból egy róm. kath., 33 gör. kath., 265 görög keleti, egy ev. ref. és 8 izraelita
Adója 1898-ban 611 frt 95 kr.
