Gyulaszeg.
Gyulaszeg.
Nevének változatai: 1566-ban* Chywlya. 1567-ben* Chyula. 1603-ban* Csulya. 1616-ban* Csula. 1641-ben* Cziula. 1650-ben* Csula. 1890-ben* Gyulaszeg.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
U. C. 16–19.
Gyf. 9. elveszett L. Reg. fol. 29.
20. Lib. Reg. 45, 46.
Erd. Országgyülési Eml. Xi. K. 105–112. l.
Belügyministeri 25093. sz. r.
576Nevét* az oláh: ciul, ciulav szótól vette, mely lenyesett, levágott helyet, irtoványt jelent.
Cihac. 53.
A község északról déli irányban húzódva, nagy része sík téren, az északi része pedig dombon fekszik. Határán eredő kis patak foly rajta keresztül, melynek csak esős időszakban van vize, s a mely Kucsulátánál szakad jobbról a Szamosba. A község határán emelkedik a Virigar nevű hegy s a falutól délre „Dampu Cula” nevű hely terül el.
Deéstől 55·7 kilométernyire fekszik a nagy-ilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de csak 1566-ban* fordul elő s az mondatik róla, hogy azt özv. Drágffy Gáspárné Báthory Anna a Váralján lakó Triff vajdának adományozta oda, valószinüleg mint az ő általa alapitottat.
Urb. et. Conscr. f. 101. nr. 45.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1603-ban* a várallyai járáshoz tartozott.
Urb. et. Conscr. fasc. 19. nr. 19.
1609-ben* Báthory Gábor e Kővárhoz tartozott birtokot Sármasághy Zsigmondnak adományozza.
6. L. Reg. 384.
1616-ban* Bethlen Gábor e birtokot Szalay Ferencznek inscribálja.
9. L. Reg. 29.
1641-ben* Rákóczy György e birtokot, melyet Bethlen Gábor széplaki Makray Péternek adott zálogba, de attól a fiscus visszaváltotta, most Maurer Mihálynak, volt portai követnek adja zálogba.
20. L. Reg. 45.
1649-ben* e birtokot, mely I. Rákóczy György adományából Maurer Mihályé volt, annak halálával özvegyétől Horváth Annától gyerőmonostori Ébeni István váltotta magához, kit is most abban II. Rákóczy György Kun Ilona nejével megerősít.
24. L. Reg. 217.
1650-ben* mint fiscalis birtok Kővárhoz tartozott.
Erd. Orsz. gy. Eml. XI. köt. 105–112.
1670-ben* Béldy Pál és neje Vitéz Zsuzsánna e birtokot Rőd Orbántól és Maurer Mihálytól magukhoz váltván, azt Apaffy Mihály nekik adományozta Béldy hűtlenségbe esése után e birtok Teleki Mihályé lett, ki azt 1680-ban özv. Belényi Zsigmondné Vitéz Annának* adta cserébe; néh. Belényi Zsigmond leánya Zsuzsánna Péterházy Dávidnál volt férjnél, kinek fia Zsigmond volt.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. VII. 512. P.
1680-ban* Belényi János, András és Albert e birtokuk elidegenítése ellen tiltakoznak.
Km. Neor. R. 56.
5771702-ben* birtokosa Belényi Zsigmondné Vitéz Anna: fiók János e birtokát nejére* csebi Pogány Zsófiára hagyta, de 1722-ben* Petneházy Zsigmond, kinek nagyanyja azon Vitéz Anna volt, és bátyjai: azon Belényi János, András és Albert e birtokot Urai Gáspárnak veté zálogba, kitől Katona Mihályra szállott neje* Urai Klára, azon Urai Gáspár leánya után.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. VII. 512. G.
U. o. 512. M. N.
U. o. P.
1782-ben* birja a Lemhényi Rácz család és Katona család.
U. o. 544. J.
1786-ban* birtokosa Vankai Mihály; van 42 jobbágya s 3 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1809-ben* birtokosai: Vankay Mihálynak van 10, Váradi Ferencznek 5, Katona Pál, Rácz Éva és Rácz Katalinnak 3-3, Kabos Sándornak 2, Tímár Popa Mitru és Filepnek 1-1 telke; telekrésztulajdonos: Katona Lajos.
U. o.
1820-ban* birtokosai: Katona Zsigmond és László, Váradi Ferencz, Rácz Zsuzsánna, Felszegi István, Hatfaludi Elek és Rácz Éva.
Erd. kanczellária.
1863-ban* Katona Eszter, Sebe Sándor, Buttyán Mária, Hosszú Demeter részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 112–187. l.
Jelenleg nagyobb birtokosai: a Majos és Indréka család.
Jobbágyszolgálmányok: az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: Szent-Mihály napi 12 frt, Szent-György napi ti. a. Ajándékok: 14 drb sajt ŕ 12 denár; 14 budai justa vaj ŕ 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 6 hold vagy faczia földet szántanak búza alá s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 6 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
Urb. et. consc. fasc. 16. nr. 19.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
A hagyomány azt tartja, hogy e község jelenlegi helyén egykor erdő volt. Elsőbben egy Andreka család telepedett ide, mely irtani kezdett az 1700-as évek elején s ennek utódai birják; a falu 1/3 része ma is Andrekán.
Lakosai szorgalmas földmivelők. Öltözetüket házilag készítik kenderből és gyapjúból. Ruházatuk vászon bő ujjas, ing és bő lábravaló, 578harisnya, kis czondrakabát. A nőké fehér bő ujjas, vászon ing, széles fehér vászonszoknya, czondrakabát, kötény.
Táplálékuk málé, tejféle és zöldség.
Házaikat s gazdasági épületeiket rakófából építik szalmafedél alá, gazdasági épületeik: csűr, pajta, rendszerint egy fedél alatt.
Gör. kath. egyháza a kozlai filiája. Temploma fából épült 1802-ben. 1863-ban szentelték fel a szent Archangyalok tiszteletére. Harangjait 1890-ben öntette újra Kolozsvárt. Papjai: Timár és Bálint János, Pap György, jelenleg Gicz Vazul.
Kecskéssel és Kis-Solymossal együtt tartanak tanitót és iskolát az újabb idő óta.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, járvány ritka, de a jégverés gyakori.
1720-beli* összeírás szerint rétjének egy része jó, legelője kielégítő, van makkos erdeje; szántója terméketlen és nehezen mivelhető.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa kevésbbé termő; főbb terményei: törökbúza, búza, zab; állatai nagyobb részt erdélyi fajta szarvasmarha, juh, kecske, sertés; gyümölcse: alma, körtve és szilva-félék.
Ivóvizet kútjai szolgáltatják s ezek közül nevezetes közkútja: az „Izvor” jó vizéről.
Határhelyek: 1864-ben* Mál vagy undiu Pestyiri, Merucz Marutiu v. Gyezuzistyi, Zepodia v. Valea szaka, v. Valea Aszkunza; Petrosza, Kufundosza, Jertasu Bontyi v. Szakatura. Kasztea Rosie. Fundatura vagy Petrocza. Pereu Nikolestyilor v. Podu Mitzului, dűlők 1898-ban is.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1603-ban* 7 jobbágy lakossal, van az egész faluban 7 lakó s 19 puszta ház.
U. C. 16–19.
1700-ban* csak 2 ház van az egész községben.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 32 jobbágy, 3 zsellér lakosa van, kik 9 házban laknak.
E. F. L. VII. 547. T.
1831-ben* 251 lakossal.
Cons. stat. topogr. 39. l.
1896-ban 317 lakosból 308 gör. kath. és 9 zsidó.
1891-ben 271 lakosból 254 gör. kath., 17 izraelita; házak száma 67; határa 1007 k. hold.
Adója 1898-ban 575 frt 97 kr.
