Haragos.
12Haragos.
Nevének változatai: 1603-ban* Prelukafalva. 1650-ben* Praeluka. 1890-ben* Haragos.
Neve preluca* oláh szóból ered, melynek nyelvünkön tisztás, berek jelentése van.
Neve preluca* oláh szóból ered, melynek nyelvünkön tisztás, berek jelentése van.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112.
Belügyminiszteri 25093. sz. r.
Cihac. 178. l.
A Lápos jobbpartján terül el. Megyénk legszétszórtabban fekvő községe. Vale Arinuluj, Picsoru Máski, Aria, Szakatura, Krohos, Ulmesel, Opcsina, Zepode, Fontanele, Vale Rea és Piczigáje 600–700 méter magas hegyekre kiterjedőleg fekszik, melyek egymástól 3–4, sőt több kilométernyire vannak. Több patak foly rajta keresztül. Kerülete oly nagy, hogy egy jó lovas egy nap nem tudná körüljárni. Hagyomány szerint a Nekita és Flórián nemes családok alapitották, kik testvérek voltak s ezek utódai lakják ma is. Ezek védték az erre járt békés lakosokat a tolvajoktól s kapták nemességüket.
Deéstől 72·8 kilométernyire fekszik a m.-láposi járásban.
Preluka 1603-ban* emlittetik először, mint a kővári uradalom kisbunyi járásába tartozó falu. Minthogy az emlitett urbarium szerint új falu volt, s mint ilyennek szabadalmai ki nem tettek, s minthogy az új falvak rendesen 14 évi szabadalomban részesültek, Preluka a XVI-ik század utolsó évtizedének valamelyik évében keletkezett.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1604-ben* e falu jövedelmét Básta Kisbuni Vajda Jánosnak adja.
Proclam.
1624-ben* idevaló nemes a Niki család.
Kmonost. conv. Arm. N. 8.
1624-ben* Bethlen Gábor Prelukai Nikit Jakabot megnemesiti.
E. F. L. VII. 532. B.
1650-ben* mint tiszta fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. Országgy. Eml. 105–112. l.
1651-ben* nemesek a Nikit, Miklós és Krisztián családok.
Km. Lymbus.
1658–59-ben* itteni nemes Prelukai Flora család.
Kmonostori conv. Arm. B. 42.
1658–59-ben* Prelukai György itteni nemes család.
U. o. B. 42. és Arm. F. 6.
1669-ben* összeírt nemesek a Flóre, Jakab és pótlólag* a Nekita, másként Jakab család. Puskások: a Flóra és György családok 19 taggal.
Gyf. prot. Append 126–157. és Gergely Teofil cs. Ltár M.-Lápos.
Erd. Országgy. Eml. XIV. 407.
1702-ben* birtokosai a Jakab, Flóre, Vojvod, György és Jakab családok.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
E. F. L. VII. 479. B.
U. o. 498. U.
1782-ben* Flóra Gábor nemes.
Megyei ltár selejt. 237. sz.
1809-ben* birtokosai: Floreán Jánk és Vaszilikánk van 1 1/2–1 1/2 jtelke; egy telkesek: a gr. Teleki család, 26 Nyekita, 13 Kozmucza, 5 Nyikore, 47 Floreán, 16 Florián, 7 György, 2 Flóre, 1 Pap, 1 Balortin, 6 Rusz, 1 Szulye 1 Dunka család.
Erd. főkormányszéki ltár.
1820-ban* birtokosai gr. Teleki Samu és a helybeli nemesek.
Erd. kancz. ltár.
1898-ban nemes jogú nagyobb birtokosai Flórián István, Demeter, János, György Farkas birtokaikat vásár és öröklés folytán szerezték.
Lakosai románok kezdet óta. Erőteljes nép. Szorgalmas földmivelők és baromtenyésztők. A szegényebb osztály karácsony és husvétkor kántálni jár. Kapnak e végre készitett búza- vagy árpakenyeret, almát, diót s füstölt sertéshúst; husvétkor piros tojást, pászkát, sonkát szenteltetnek s az ünnep első napján a templom mellett hosszú e végre készitett fedél alatt a szegényeket megvendégelik étellel, itallal.
Szent-Györgynapi öntözés szokásos. Temetések alkalmával a halottak lelkiüdveért alamizsnát osztogatnak.
Főtáplálékuk málé-, árpakenyér, tejnemü, húst ritkán esznek, a böjtöket szigorúan megtartják, böjtidő karácsonykor 6, húsvét előtt 7, Szent-Péter- s Pálnapi 2–4 s Nagy-Boldogasszonynapi 2 hétig tart. Ezen kivül minden héten hétfőn, szerdán és pénteken böjtölnek. A hetfői napot azért, hogy a marhákat betegség ne érje.
Flore család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. A. 95. T.
Öltözetük házilag készült kendervászon és gyapju harisnya, guba, bocskor. Egyedül a nemez-kalapot veszik vásáron, s hogy tovább tartson, juhvajjal erősen bekenik. A nők öltözete vászon alsó- és felsőing s szintén házilag készült első szőrkötény, fejüket fehér kendővel kötik be, télen gyapjuszoknya, bocskor. Csizmát csak újabban kezdik viselni a tehetősebbek.
Házaikat egy szoba, pitvar, gazdasági épületeiket kőalapra rakófából épitik szalmafedél alá. Felszerelése az úgynevezett előszoba vagy pitvar, egészen üres, a lakószobában legnagyobb helyt foglal el a tüzelő, 14ez a konyha, ágy is egyúttal, de ezen kivül van külön ágy is, rajta egy pár vánkos és teritője pokrócz, asztal, közönséges faragású lócza, a falakon szent képek s színes kendők, edények, egy rúdon himzett vászon- és gyapju-ágyteritők, pokróczok, egy nagy és egy kisebb láda ruhatartása.
Gör. kath. egyházközség. 1768-ban* tér át egy része az unióra, midőn a kormányszék rendeletére a görög keletiektől a templomot azok részére foglalták. Temploma kettő, egyik fából épült. Az egyik a község déli részén a Picsoru meski közelében, a másik az Ulmezei dombon. Az első 1792-ben, a másik 1858-ban kőből épült. Amaz Szent-Miklós tiszteletére van szentelve; ezt 1860-ban szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. Anyakönyve 1826 óta. Harangjai 1818, 1868. és 1868. évből valók, mint feliratuk mondja.
Megyei ltár selejt. 93. sz.
Papjai: Rusz János, Mezei Pál, Kozmucza Péter, Onyicze László, Simon Gábor, Kozmucza András, Flórián Elek, Kozmucza Tivadar, Medán Zachar, Lengyel Zsigmond s a jelenlegi Medán János és Petrovai György.
Iskolát az 1870-es évek óta tart, az ötvenes években a m.-láposi gör. kath. iskolához adózott.*
K. J. Szolnok-Dob. Nevelés- és Okt. Tört. 293. és 359. l.
Éghajlata egészséges, a tél korán, a tavasz későn köszönt be, szél gyakori, de jégverés ritkán fordul elő.
Határa 1720-beli* összeirás szerint a hegyeken kevés szemes gabonát termő, rétje közepes, legelője, tűzre és épületre való fája elegendő.
Erd. főkormányszéki ltár.
Jelenleg határa terméketlen; terményei tavaszbúza, rozs, árpa, zab; tengerit csak ott termeszthetnek, a hol juhokkal jól megtrágyázhatják. Trágyás földbe vetik a pityokát s ez bőven terem. Kevés magyar fajta barma van, jobbára riska tehenet tartanak s kis hegyi lovakat tenyésztenek. Gyümölcse nemesitett alma, körte, dió, cseresznye és meggy. Forrásokban, csorgókban és patakokban gazdag.
Iparosa 10 kovács. Van több felülcsapó egy kerekü és kövü malma, Nekita György, Flórián, Kozmucza család birtokában.
Határhelyek: 1715-ben* Pojnicza, Gredini, Vervul Patinuluj, Haragos.
E. F. L. VII. 478. H. 547. A.
1770-ben* Vállya Re, patak, Bucsum, Piczigej.
U. o. VII. 532. C.
1898-ban: I. Magura, Gura opcsin, Apa fontane, Valé arinuluj, Kosztu luj Czigány, Raulasiel. II. Virvu paltyinulujban: Picsor Maski, Virvuluj posni, La sztinzseu, Dimbu mori. III. Pe opcsinaban: Szakatura, 15La retyiczele, Dimbu Rusilor, Dimbu la Demeter. IV. Opcsina luj Kracsinu bulgati, Piczigaje, Bucsumu Bothe, Ulmasei, Gulgat, Virvu fauntanelor, Krohocz, határrészek, dülők.
Lakossága: 1651-ben* fiaikkal együtt 24 jobbágy, 17 szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 12 lakóház.
Km. Lymbus.
1720-ban* 3 jobbágy, egy zsellér, 30 szabados vagy nemes lakosa van fiaikkal együtt s az egész faluban 14 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1770-ben* egy jobbágy fiastól és 51 nemes vagy szabados lakosa van, az egész községben 52 lakóház.
U. o. 532. C.
1831-ben* 732 lakossal.
Cons. stat. topogr. 151. 1.
1886-ban 709 gör. kath. lakossal.
1891-ben 1132 lakosból 2 róm. kath., 1111 gör. kath., 13 gör. keleti, 6 izraelita.
Adója 1898-ban 2025 frt 21 kr.
