Hegyköz.
Hegyköz.
Nevének változatai: 1557-ben* Mwnczal, 1560-ban* Mancsul, 1561-ben* Mwnyal, 1591-ben* Munchyal. 1618-ban* Muncsal (Gorbó). 1890 előtt Gorbó-Muncsel. 1890-ben* Hegyköz.
Gyf. kápt. div. cott. I. fasc. 6. nr. 5.
Gyf. kápt. cent. A. 65.
Gyf. kápt. divers. II. fasc. 4. nr. 55.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 295.
Rettegi gyüjt.
Belügyministeri 25093. sz. r.
Előbbi nevét a szláv gruba, gorb, hegyhát és az oláh muncsel, hegy szótól kapta.
Tótszállástól északkeletre hegyen fekvő község. Deéstől 57·9 kilométernyire a csákigorbói járásban.
A hagyomány azt tartja hogy e község egykor a „Begeu” vagy Bagó határrészben feküdt: „Begeu” név alatt, azonban földcsuszamlás 17miatt mostani helyére költözött át. E hagyományt megerősitik a közelebbről ott talált kézi darálókövek. Hagyomány szerint egykor itt erdő borította hegy lévén, rablók tanyája volt, kik a szomszédos Lunkavölgyben tartózkodott s az országúton átvonuló utazókat szekerestől elnyelő sárkányt nagy küzdelem s ügyesség folytán megölték s ezért kegyelmet nyerve, itt megtelepedtek s a községnek alapját vetették meg s azok ivadékai lakják most is a községet.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárhoz tartozott, de mivel az ezen vár tartozékának előszámlálásánál 1554-ben Muncsel még elő nem fordul s csakis 1557-ben,* feltehető tehát, hogy Muncsel 1554–1557 közti időben keletkezett.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozta.
U. o.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és neje Domiska Katának adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. cent. A. 65. div. Cott. I. fasc. 4., 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somy Borbála, lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófia, Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és buzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi cs. ltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néhai Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza 18Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append. 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csakis Kendy Istvánnak jutott itt egy jobbágy.
Gyf. prot. Append 610.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozza.
Km. Kolos C. 3, 91, 101.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özv. Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4, nr. 32, 40.
1594-ben* egyik birtokosa Csáky István.
Km. Szolnok Int. H. 1.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta, ki 1618-beli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
Km. Kolos k. 92, 102.
1607-ben* Rákóczi Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1619-ben* Haller Zsigmond és neje Kendy Krisztina kapták zálogba e birtokot.
Torma gyüjt.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
Km. Doboka H. 33.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt. Ugyanezek és Csáky Krisztina 1633-ban* a fejedelmet tiltják, hogy az itteni részt Zólyomi Dávidnak adományozta.
Km. Neor. A. 99.
Km. prot. N. 157.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 15 itteni jobbágytelkét elfoglalta és 1645-ben* ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt 7 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
191678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét, t. i. 2 népes s 2 puszta telkét a fiskus elfoglalta.
E. F. L. XII. 13. H. Gyf. Misc. I. fasc. 3. nr. 33.
1694-ben* birtokosa Csáky László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1743-ban* gr. Csáky Imre e birtokát annak magvaszakadtával gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné, Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
E. F. L. III. 238. l.
1759-ben* a falu felét gr. Lázár István, a másik felét Henter Dávid birta, kinek van itt ekkor 7 jobbágya s egy zsellére. Tanuk vallják, hogy a régi Bagófalvának felét Muncsel foglalta el.
Torma gyüjt.
1760 márczius 30-iki határfelosztáskor egy rész* Cserei Mihályné Henter Klárának jutott.
U. o.
1781-ben* birják néh. Henter Dávid gyermekei: Ferencz, István és Borbála; Cserei Mihályné egyik felét – másik felét pedig gr. Lázár Ádám leánya: báró Bálintitt Györgyné.
E. F. L. XII 1/2 22. P.
1790-ben* birtokosai Bálintitt György, Lusinczkiné s Cserei Mihályné, a ki itteni örökölt részét vagy 2 örökségét gr. Wass családnak adta zálogba, a kitől Henter Istvánné és fia Ignácz váltotta ki.
Torma gyüjt.
1804-ben* Henter Istvánné halálával fiára szállott az ő két s a gróf Wassaktól ide cserélt 2 telek mellett összesen 6 népes jobbágytelek, vagyis a falu negyede, mely alkalommal br. Bálintitt Károly birta a helység felét, Cserei negyedét.
U. o.
1810-ben* birtokosai: Cserei Miklósnak van 9 jtelke, Henter Ferencznek 5 jtelke, gr. Kornis Imrének 9 jtelke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: Cserei Miklósnak van 8 telke, br. Bálintitt Györgynek 7 telke, br. Henter Istvánnak 3 1/2 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1830 január 7-iki* osztály szerint br. Lusinczky magvaszakadtán Cserei Miklósnak itt 3 népes jobbágytelek jutott s tőle itteni részét 1832-ben nov. 2-án* Pataki Dániel vette meg.
Torma gyüjt.
U. o.
1838-ban* van egy immunis magyar ajku nemes lakója.
Megyei ltár.
1863-ban* br. Jósika Samu, Lajos és János, gr. Rhédei Mária örökösei, Pataki Luize Biróné részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wess. 89–125. l.
1866-ban* az itt összeírt 47 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakosai románok, őstermeléssel foglalkoznak. Ujév előestéjén a fiatalság a község körül fekvő hegyekre vonul s innen kiabálják át a község felett s abban is hallható, egyes lakosok által évközben elkövetett 20rosz cselekedeteit s hibáit. Szent-György napkor az öntözés itt is szokásos. Bőjtöket szigoruan megtartják. Eledelük ezek: málé, paszuly, bab, lencse, aszalt gyümölcs, tökmag-olaj; nem bőjtös napokon tej-, turónemü s puliszka, melyet zsírral, korpaczibrével stb. fogyasztanak, vaczkor-eczettel savanyitanak, mellékételük a gomba.
Öltözetük házilag készült gyapjuharisnya, kék posztóval szegélyezett fekete czondra, juhbőr mellrevaló, sapka, bocskor, csizma vegyesen, nyáron lábravaló, ing és szalmakalap. A nők bolti árút hordanak.
Házaikat tornáczczal fából épitik. Ujabb időben zsindelyfedéllel utczasorba épitkeznek.
Gör. kath. egyház, 1847-ben lépett az unióra, fából épült temploma 1700-ban szenteltetett föl a szent archangyalok tiszteletére. 1897-ben épitettek új templomot s fel is szentelték Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyve 1824 óta. Harangjaik régiek, felirattal vannak ellátva.
Lelkészei: Rusz Ilyés s a jelenlegi Rusz Dániel.
Iskolát Kis-Keresztessel tart fenn.
Éghajlata mérsékelt, szélnek nincs kitéve, egészséges, járvány csak akkor fordul elő, midőn országosan el van terjedve, a jégverés is ritkán van.
1750-ben* határa hegyes s terméketlen. Deésaknáról Szilágy-Somlyóra sószállitással foglalkoznak. Útja meredek s kevés hasznot húzhatnak belőle. Vásárba Zsibóra és Zilahra járnak. Határa két fordulós, hegyes, évenként trágyázást kiván, de meredek volta miatt nem lehet javitani. Hat, nyolcz ökörrel szántható, egy köböl őszi s tavaszi búza 5 kalangyát, szemül másfél vékát, a tavaszi pedig 2 vékát ad. Kaszálni fordulónként szoktak, legelője kevés, erdeje elegendő. Szántója 78 köböl férőű, elvetettek 40 köb. őszbúzát, 36 tavaszit, zabot, 2 köb. törökbúzát, rétje 28 szekér szénát adott. Adó alatt van 29 igás ökre, lova, 31 tehén, 22 tulok, 64 juh, kecske, 26 disznó, 6 méhköpű. Iparosa egy kerekes.
Erd. főkormsz. ltár.
1759-ben* szántója kevés, korcsmát a két birtokos tart rendre. Ekkor 4 véka szem 6 kalangyát s szemül 2 vékával fizet.
Torma gyüjt.
Határa jelenleg homokos agyag, középtermésü. Terményei: törökbúza, búza, zab, pityóka, rozs, paszuly, bab. Állatai: fehér szőrü erdélyi faj, bival, juh, kecske, sertés s többféle szárnyas. Gyümölcse: alma, (sóvári, borizü), körtve, szilva (beszterczei, kövér, fehér, lószemü) és dió.
21Határrészek, dülők. Begeu, egykor falu,* Jertovjele, Pojana 1. Miron, Gyalu Orzinyi, Gyalu maguri, Doszu Dozsitoru, Seszurile, Znyidor.
Bagó egykori falu helyén ezelőtt 36 évvel termésaranyat és bronzkeresztet találtak. Ugyancsak itt a körjegyzői jelentés szerint (1898) egy régi felirat nélkül való ezüstpénzt, melynek egyik oldalán nagy göndörhajas kép, a másik oldalon lovas férfi volt. Bronz tokosvésők, fejsze alaku eszközök, bronz lánczok s több más általuk fel nem ismerhető bronz eszközök, melyek Vid Mihály örököseinél vannak.
Lakossága: 1713-ban* 5 jobbágy, 17 zsellér lakosa van, 22 házban laknak, el van pusztulva 2 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 13 jobbágy 13 telken, 12 házban s egy telkes zsellér lakosa, 14 telken, 13 házban. El van pusztulva 4 telek.
U. o.
1831-ben* 285 lakossal.
Const. stat. topogr. 123. l.
1857-ben* 287 gör. kath. és 3 ev. ref. lakossal, együtt 290. Házak száma 47.
Orsz. ism. Tábla 31. l.
1886-ban lakossága 349, ebből 344 gör. kath. és 5 zsidó.
1891-ben 336 lakosból 327 gör. kath. és 9 izraelita.
