Horgospatak.
Horgospatak.
Nevének változatai: 1588-ban* Horgaspathak. 1595-ben* Tekerespatak. 1607-ben* Tekerespatak. 1608-ban* Horgaspatak. 1831-ben* Horgospataka, oláhul Strimbu, jelenleg Strimbulu.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 90, 91.
Km. Szolnok int. B. 33.
Torma cs. ltára.
Km. Szolnok int. D. 16.
Cons. stat. topogr. 73. l.
Magas hegyek közt szűk völgyben fekszik. Keresztül foly rajta azon patak, mely több kanyarulat után Pecsétszegnél egyesül a hollómezei vagy a kosályi patakkal. Deéstől 21·1 kilométernyire a deési szolgabirói járásban.
Horgospatak 1588 körül keletkezett, mert a mondott évben* Báthory Zsigmond horgospataki vajdaságát nemes Pecsétszegi Vajda Györgynek s utódainak adományozta oda, ki a Pecsétszeg területén létező Horgospatak nevü helyet saját költségén benépesitette, egyúttal e községet a deési kamarához csatolta.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 90, 91.
1595-ben* birtokosa Vajda György.
Km. Szolnok int. B. 33.
1600-ban* Erdély rendei a léczfalvi gyülésen e birtokot Pogány Györgynek, melyet ő még Báthory András fejedelemtől kapott, de Mihály vajda szolgájának, Iváskonak adta, most visszaadják.
Erd. országgy. emlék. Torma J. gyüjt.
1607-ben* birtokosa Deési Nagy István.
Torma cs. ltára.
Ugyanez évben* Tekerespataki Vajda, máskép Gron és Goron Máté, Tamás, Péter és Jánosnak személyét, itt lévő házukat és fél malom részüket, megnemesiti mindkét nemre.
4. Lib. Reg. 70.
1607-ben* nemes a Tekerőpataki Vajda család.
Kmonostori conv. Arm. V. 14. Gyf. kápt. 4. L. Reg. 70.
391618 márczius 16-án* Tekerespataki György, Tamás és Máté egy nemesi telket kapnak.
Torma gyüjtemény.
Kolozsvári Péchy család vármegyénkbeli birtokosai:
János, Rázmán Anna, II. János, Zsigmond Ilona., Péter, Csernátoni Zsuzsánna (utódai Háromszék- és Fogarasvármegyében), I. Sámuel Etzken Sára, III. Péter I. Pál I. Ferencz (utódaik más vármegyékben), IV. Péter Nádudvari Bónis Mária, László Zámbó Erzsébet (utódai Kolozsvármegyében), I. Ádám (1770–1821-ben semesnyei birtokos, Deésről költözött ki, katonai élelmező biztos) Szakmári Mester Mária, II. Mihály (1799-ben hites assessor. 1817-ben szurduki lakos rectificator comissarius) Tóth Éva, Imre (semesnyei birtokos 1821–37., 46 éven át a vaádi járás szolgabirája)* 1. Fejérdi Rozália 2. Uzoni Fosztó Klára, II. Sára, 1. Nánásy András, 2. Lipcsey Ferencz, II. Zsuzsánna, Jánosy Péter, III. Klára Deési Daday István, III. Zsigmond Bikfalvy Mária, Polixéna Bajnóczy József, II. Ádám Méhesy Eliz, III. Juliánna Etédi Jakab György, II. Imre (1851–1888-ban oláh-fodorházi birtokos vásár útján) S.-szentgyörgyi Czakó Zsuzsánna, Otti Takács Károly, I. Erzsébet Hozán Dénes I. Ákos, VI. Klára Csiszek Károly, Póli, Tordai Borbély Sámuel, I. Lajos Etédi Jakab Juliska, I. Ida Mármarosszigeti Zibay Sámuel, I. Mór (Simon) Kese Róza, I. Zalán, II. Judit
1802-ben kölcsönt adnak a semesnyei templom épitésére, a miért La Valea Csonki és Rosinar fordulóban 6 nyíl földet adnak (Családi levéltár Péchy Lajosnál.)
401631-ben Gyulafehérvárt julius 7-én és 1632 május 22-én* Rákóczy György Tekeres- (Horgos)-pataki György, máskép Vajda Demetert egy itteni örökségbe iktatni rendeli, melyet ő épitett az erdő és Bóth Tamás szomszédságában, a mi meg is történt.
Km. Lymbus.
1631-ben* Tekerespataki Pechi János birja.
121–122. és 16. Lib. Reg. 210.
1636-ban* Rákóczy György Kolozsvári Péchi János requisitort s nejét Rázmány Annát itteni részükben megerősiti.
18. L. Reg. 12.
1638-ban* Röthy Orbán Büdöspatakáról ide szökött jobbágyát Péchy Jánosnak ajándékozza. Itteni nemes Demeter Deák 1640-ben és 1641-ben* György Demeter és István egy-egy jobbágyot adnak adósságukért Péchynek.
Km. Szolnok Int. P. 13.
Km. Szolnok Int. G. 6.
1650-ben* a fejedelem itteni részét Kassai Ferencz, Miklós és Annának adja cserébe.
Gyf. prot. Bárdi I. 215. és Div. Cont. II. fasc. 2. nr. 28.
1658-ban* Kassai Ferencznek itt 5 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1662-ben* itteni nemes a György család.
U. o.
1669-ben* Kassai Ferencz leánya Borbála itteni részét Keresztesi Sámuelre hagyja.
E. F. L. I. 68. C.
1674-ben* Deési Alvinczi István birja.
Torma gyüjt.
1676-ban* itteni nemes a Máté, Buzure, Bojer és Jonás család.
U. o.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35. 56.
Torma gyüjt.
1702-ben* birtokosa gr. Bethlen János, egy telkes nemes a Nemes, Fodor és Buzura család.
Erd. főkormsz. ltár.
1703-ban* egy telkes nemesek: Csizmadia Mihály, Buzura Dani, Máté és János, Máthé Mózes, Mihok János, György és Péter.
U. o.
1713-ban* idevaló egy telkes nemes Csizmár, Nemes György, Diridon és Demján család, 8-an laknak 8 házban, vagy 4 örökségen.
U. o. Nemes Prod. J. 1.
1727 február 1-én* gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei itteni részükön megosztoznak.*
Torma gyüjt.
Lásd Kozárvártt.
1745-ben* gróf Lázár család birja a Kassai és Keresztesi jogon.
Torma gyüjt.
1750-ben* Makray István birja.
Erd. főkormsz. ltár.
1764-ben február 24-én* Makray Elek csere folytán itteni birtokának kiválthatási jogát br. Kemény Györgyné Vay Juliánnára bizza, hogy Rettegi Mihálytól kiváltani tartozik.
Torma gyüjt.
411770–73-ban* itteni birtokos pecsétszegi György János és Péter apai jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1771-ben* Pokol Gábor és Vaszi itteni részüket Pokol Negának, Boheczel Istvánnak és 1773-ban Pokol Istvánnak adták zálogba.
Torma gyüjt.
1786-ban* birtokosai: gr. Teleki Mihálynak 6 jobbágya van, özv. Makray Elekné Csikos Juliánnának 1, Marian Szimionnak 5, Fancza Péternek 1, Fancza Juonnak 1.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Lajosnénak van 6 telke, br. Kemény Miklósnak 5, Nyárádi Istvánnak 3. Több egy telkes adózó nemes.
Erd. kanczel. ltára.
1838-ban* van 4 immunis, vagy nem adózó, 100 adózó nemes lakosa, kik mind oláh ajkuak, irástudó közülök 2.
Megyei ltár.
1863-ban* gróf Teleki Miklós, Felszegi Ádám, id. br. Kemény György részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 81–162. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Keresztes Károly és 72 György, 5 Csüpe, 3 Butuze, 17 Petrucz, 2 Vlád, 2 Csicsó, 5 Graur, egy Satmar, 2 Bogdán, 4 Tyekár, 11 Vajda, egy Haragos, egy Kupsa, Botsa és Simon családbeli egy-egy.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Zsorzs Péter János; 104 h., öröklés szülei után és több Zsorzs családbeli s Csüpe Domonika.
Lakói földmivelés-, marhatenyésztés- és kereskedéssel foglalkozó románok. Húsvét és pünkösdkor, nagy csütörtökön, Mihály és Gábor archangyalok napján a tehetősebbek a szegényeket a templomnál meg szokták vendégelni. A fiatalság Szent-György napján öntöz.
Táplálékuk ugyanaz, mint a hollómezeieknek, azon különbséggel, hogy ezek minden szükséges kerti veteményt is termesztenek. Öltözetüket házilag állitják elő kenderből, gyapjuból. Férfiak öltözete harisnya, czondra, sapka, kalap, bocskor, nyáron vászoning, lábravaló, bőrtüsző (őv), szalmakalap. A nők fejükön mindig keszkenőt s kettős kötényt (zsadia, katrincza) viselnek. Házaik egy szoba, pitvar s gazdasági épületeik magok készitette s rakófából épitvék vert magas szalmafedéllel. Gazdasági épületeik úgy vannak összeállitva, hogy a csűr középen van, mellette két oldalon istálló. Házak felszerelése: egy asztal, egy ágy, a két falmentén faragott deszkapadok s a terjedelmes sütőkemencze is a lakószobában foglalt helyet.
Szülöttei közül mindenek felett báró Nemes, máskép Pataki János emelkedik ki. Szegény egyházi nemes szülők gyermeke. 1715 deczemberben 42a király gr. Kornis Zsigmond kormányzó nagy pártfogása folytán nevezte ki „püspökévé mindazon oláhoknak, görögöknek, ruthéneknek és szerbeknek, kik Erdélyben s Magyarország vele egyesitett részeiben a római katholikus egyházzal egyesült görög szertartáson vannak” s egyúttal a püspök részére, írja a felség, 3000 frt alapitványt akar tenni.
Pataki korán árvaságra jutott, egyik bátyja Kornis Zs. kormányzó szent-benedeki udvarában tiszttartó volt, öcscsét a deési ev. ref. iskolába adta, majd Kolozsvárra vitte a jezsuita kollegiumba. Vízkeleti jezsuita pártfogása folytán tanulmányait elvégezve, a bécsi Pazmaneumba való felvételét eszközölte ki. Hevenesi itteni tanára látván nagy előmenetelét, felsőbb kiképzése végett Rómába küldötte, hová 1705 október 24-én érkezett meg, 23 éves korában. Öt év múlva, mint felszentelt pap, theologiai doktor tért vissza Bécsbe. Nemsokára Fogarasba küldötték, hogy itt az oláhságot az unió ügyének megnyerje. 1713 január 29, deczember 20-án innen két levelet küldött a primásnak, a ki Apor István hagyatékából ezer frtot adott neki. Nagy apostola lett az ügynek. Faluról-falura járt, predikált s lefoglalta a reformátusok s görög keletiek templomát, Bod Péter szerint katonai segély igénybevételével. Kik nem hajoltak tanára, pénzbüntetésre, börtönre hurczoltatta. A pápa 1721 február 3-án erősitette meg bullájában a fogarasi görög kath. püspökség felállitását, előbb 1720 november 26-án püspökségében is megerősité. A király 1717-ben a szamosujvári és alsó-szombatfalvi uradalmakat adta a püspökségnek, melyeknek jövedelme 3000 frt volt. Az egyházat vasmarokkal szervezte, papokat szentelt s a növendékeket a jezsuiták iskolájába vinni erőszakolta, különösen az oláh papok gyermekeit. A felség bárói rangra emelte. Legbuzgóbb munkálkodása közepette halt meg 1727 november havában.* Elődei közül Nemes Demeter deák 1639-ben alispán.
Jancsó Benedek. A román nemzeti törekvések története i. k. Bpest. 1896. 668–673. lap.
A község délnyugati részében egy kaluger, gör. keleti zárda volt, melyet valószinüleg az előbb emlitett Pataki püspök rontatott le a megyei főtisztviselője által kiküldött karhatalom igénybevételével* Jelenleg itt egy templom áll fenn, kőből van épitve, Filip Pachonius György nobilis de Tekerespatak épitette saját költségén 1765-ben. A gör. kath. lelkész gondozására van bizva.
Megyei ltár.
Gör. kath. román egyházközség. Temploma kőből, 1764-ben épittette Filip Pachonius György nobilis de Horgospatak alias Tekerespatak.
43Szent Mihály és Gábor angyalok nevére szentelve. Harangjai is ez évből valók, felirattal vannak ellátva. Anyakönyve 1802 óta.
Papjai: Csüpe Tódor 1764–1780. Popea Juon. Csüpe Athanas 1827–50. Csüpe Mitrofán 1850–70. Móra és Bud András 1870–77. Turturean Kristóf 1877–80. Jelenleg Bud Ágoston. Felekezeti iskolája 1870 körül keletkezett.
A község elzárt helyen feküdvén, szélnek nincs kitéve, jég ritkán s inkább a hegyeken szokott esni. Járvány akkor szokott uralkodni, midőn a szomszédos községekben. Sertésvész, körömfájás az utóbbi években itt is előfordult.
1750-ben* határa kevés és terméketlen. Gáncs, Pecsétszag határain bérelnek ki földet mivelésre évenként. Barmaikat Deés, Retteg, Szamosujvár vásáraira hajtják. Határa két fordulós, csak 6 ökörrel szántható, trágyát nagy mértékben megköveteli, de hegyes volta miatt szekérrel nem trágyázhatják. Egy köböl gabona 2 1/2 kalangyát, kalangyája szemül 2 vékát ad. Tűzre való erdőben bővelkedik, kaszálója fordulónként. Szántója 215 köböl férőű, elvetettek 16 1/2 köböl őszi, 87 1/2 köböl tavaszi gabonát, lett 3 véka törökbúzája, rétje 33 1/2 szekérnyi, malom jövedelme 3 frt. Van még adó alatt 42 igás, 65 fejős marha, 17 tulok, 311 juh, kecske, 30 disznó, 22 méhköpű, főzőüstök jövedelme 3 frt. 13 kr. Iparosa 8 székcsináló (sellarius), 9 elpusztult telekből kihaltak, részben elköltöztek s ezek nagy részét Makray István földesúr foglalta el.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* rosz oldalos határa 4-ed osztályu. Adó alatt van 464 1/2 köb. szántó, 384 3/4-ed szekér szénára való rét, 45 igás, 21 fejősmarha, 52 juh, 4 disznó. Malomkővágással is foglalkoznak.
U. o.
Határa jelenleg középtermésü. Az esős időt nem kedveli. Terményei: törökbúza, búza, zab, kender; állatai: magyar faju szarvasmarha, juh, kecske, sertés; gyümölcsfái: alma, körtve, szilva, dió. Itatója számos patakjai és forrásaiban elegendő. Épültenek való köve nincs, patakkőből épitkeznek. Van 6 egy kövű felülcsapó vízimalma.
Határhelyek: 1864-ben* I. Nyemcz; részei La toztyile, Kaszte jegyiri, Gura valcse Jegyiri, Dimbu peruluj (a körtedombnál), La Toderej, La kolibe (a pásztorkunyhónál), La podu stanki, ze Nyamcz, Pe gyalu Tyiszi, fandu velcse Jegyiri, facza Jegyiri, Dimbu Rusiror (oroszok dombja), La teur (a tóknál), Sub dimbu rusilor (az oroszok dombja alatt), dimbu mori (a malom dombja).
Pesty Frigyes gyüjt.
II. Magura; részei: Facze Urszuluj, csako Pojeni, la pojana, Spre 44Hodabana, La zsezuni, La Grope rotului, Sub Diál, Valye Tomi (Toma patakánál), la gardu czarini (a tilalmas kertnél), pe optime, In branyiste (a keritvénynél), La doszu Alunis (a mogyorós eszkánál), La dimbu Lupului (a farkas dombja), kaszte Goroncstilor, Dimbu Petri, Valye Alunisului (a mogyorós patak), La Alunis (a mogyorósban).
III. Arad; részei: Valye ku kordis, Pojenicza kosztenusi, la Arad, Dimbu Boksy (Boksy dombja) Valcse Aradului, Paducsel, La dimbur (a domboknál), Doszu Peducsel, Facza Dialuluj, La szeketura, (a szakadásonál), la plopty, Grope ku čereš (cseresnyés gödörben).
IV. Loze; részei: Fundu Purkureczului, Pe dial, Loze, Sub grope Panyi (Anna völgyén), Dimbu Rantyi, La menestrie, La Valye Rantyi, Pe dial (a hegyen), Szeketura Dumnezeu (az Isten szakadásánál), Pe moine, Rumpe capu (törik a fejed-nél).
V. Fecze; részei: Dimbu Rantyi, Brassó, Fecze, La steny, La ruztur, La frimtur, Szekretura Dancsului, La arie, La szeketura, Iletur, Nemtu.
1898-ban patakok: Valea Strambuli, V. Cordis, V. Alunisuluj, V. Tomi és Neteda. Magura, Fatia, Dealuluj, Dimbu skvazi, Botenilor, Morei hegyek.
Lakossága. 1703 körül* van 13 jobbágy, 4 zsellér s egy béres szolga, kik ugyanennyi házastelken laknak, el van pusztulva 3 telek. Adó alatt van: 7 ökör, 12 tehén, 1 ló, 37 juh.
Erd. főkormsz. ltár.
Hét adózó nemes egy-egy telken laknak. Adó alatt van 13 ökör, 7 tehén, 1 ló.
1750-ben* 32 egy telkes nemes lakik 26 házban s egy ily özvegy egy házban; 8 szabados 2 telken 8 házban; 15 jobbágy 8 telken 11 házban s egy ily özvegy 1 házban; egy külsőség nélkül való zsellér egy házban s van egy kóborló lakosa, ennek nincs háza sem. Együtt 11 telken 48 füst.
U. o.
1831-ben* 767 gör. kath. lakossal.
Cons. stat. topogr. 73. l.
1857-ben* Horgospataka 1848 előtt rettegi, most m.-láposi járáshoz tartozó község, lakossága 778 gör. kath., házak száma 169.
Orsz. ism. tábla. 22.
1886-ban 990 lakosból 10 zsidó, a többi gör. kath.
1891-ben 974, ebből 21 izraelita, a többi gör. kath.
Adója. 1703 körül* jobbágyok, zselléreké 21 frt, 5 köb. búza s ugyanannyi zab, 2 szekér széna s egy vágómarha. A 7 nemesé 18 frt 4525 kr., 5 1/2 köb. búza és annyi zab s másfél szekér széna. 1748-ban* 147 frt 36 1/2 kr. 1749-ben* 155 frt 29 1/2 kr. 1775-ben* 569 frt. 1822-ben 276 frt 19 kr. 1898-ban 1672 frt 98 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
