Hosszúmező.
Hosszúmező.
Nevének változatai: 1332-ben* Hozzwmezeu. 1378-ban* Huzyumezeu. 1511-ben* Hoz˙w Mezeu. 1561-ben* Hozzwmezeu.
Benkő kéziratai D. 25. Enyeden.
Dl. 28066.
Deés város ltára.
Gyf. Div. II. f. 4. nr. 55
48Hegyek által köritett szűk völgyben fekszik, határa szélében eredő Valea huszmezeuluj nevü kis patak foly rajta keresztül, mely Csáka, Semesnye felé siet. Deéstől 35·5 kilométernyire a csáki-gorbói járásban.
Első megnevezett birtokosa az Aba nemzetségbeli Czente család, névszerint János, majd utána fia, szintén János volt. Utóbbi 1322-ben* e birtokot Elefánti Dezső mesternek, sebesi várnagynak Dellő-Apatiért adta cserébe. Hogy mi módon, azt nem tudjuk, de később Hosszumező újra azon Czente János birtokában van, ki azt 1356-ban* sógorának Vas Miklósnak s fiainak László, István, Pál és Jánosnak adja oda a szilágyvármegyei Borzua hegyével együtt, hogy őtet míg él, érette táplálják s róla gondoskodjanak.
Benkő kézir. D. 25. Enyeden.
Hazai Oklt. 261.
1378-ban* azt a király – úgymond – reája szállván, Bebek Györgynek és Imrének adományozta oda.
Dl. 28066.
Gr. Csáki levéltár Lőcsén fasc. 28. nr.
1511-ben (Deés város ltára.) Hosszumezői Gerda Vajda testvére Alparét és Szinye között Deésre költöző Biró Demjént és nejét kirabolta, rendeli a vajda, hogy felette az almási várnagy törvényt lásson öt nap alatt.
1535-ben* Bebek Imre e birtok 4-ed részét Balassa Imrének és nejének Somi Annának eladta.
Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. 28. nr. 11.
1554-ben* Somy Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak – mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik – negyedrészét férjének Patócsy Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. n. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta; a birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. Cott. I. fasc. 4. 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt, hűtlenségük miatt elkobzván, Némethy Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
U. o. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László* Balassa Zsófia férje birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–3.
Tatrossi cs. lára.
491585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethy Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethy Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néhai Csáky László fia István viszont Némethy Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1589-ben* Báthory Zsigmond ez eddig Almásvárához tartozott itteni részeit Kendy Sándornak adományozza a bethleni várbeli részeért, melyet neje jogán birt.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 440.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott egy itteni jobbágy.
Gyf. prot. Append 610.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozza.
Km. Kolos C. 3, 91, 101.
1593-ban* Kendy Sándor egyik birtokosa.
Torma gyüjt.
1594-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak itteni részét, ki ez év augusztus 30-án fejeztetett le, a kolozsvári polgároknak adományozta.
Km. Szolnok Int. H. 1.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábornak 5 jtelkét ugyanazoknak adományozta. Másik itteni birtokos Csáky István.*
Km. Kolozsvári K. és Jakab E. Kolozsvár tört. Oklt. II. 168.
Torma gyüjt.
1598-ban* Kovácsy Ferencznek Katonay Mihály s neje Vaday Sára itteni zálogban levő részét visszaeresztik.
Km. prot. B. 102.
1600-ban* Mihály vajda a kolozsvári polgárokat itteni részükben szintén megerősiti.
U. o. és id. II. 174.
1600-ban* egyik birtokos Petky István.
U. o.
1601-ben* Micse Margit előbb Havasalföldi Birza Barlabásnak, 50majd Holiczi és velomirovich Nagy Demeternek s végül Korodi Havaseli Balázsnak özvegye, valamint azon Nagy Demetertől való fiai Péter és László beleegyeznek abba, hogy Hosszú János és Kovácsi János kolozsvári polgárok itteni részüket cserébe adhassák Havaselvi Nagy Istvánnak azon emlitett Péter és László testvérének.
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 12.
1629-ben* Csáky István 6 itteni telkét hivének Nagy Mihálynak veti zálogba.
Km. Szolnok int. N. 15.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire: Csáky Ferencz és Annára maradt. De a következő évben a fejedelmet tiltják, hogy e részt Zólyomi Dávidnak adja.*
Km. Neor. A. 99.
Km. prot. N. 157.
1642-ben* Havaseli István két itteni jobbágytelkét kolozsvári Szőrös Andrásnak eladja.
Km. prot. III. 6.
1644-ben* a fiscus Csáky István és László 10 itteni jobbágytelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt 3, Havasali Istvánnak 5, Kolozsvár városának 1 adófizető jobbágya van.
Torma cs. ltára.
Havaselvi István, Ravasz Cseh Mária, Klára, oroszfai Mikó Miklós, Borbála, Macskási Jánosné, M. Péter, 2-ik neje Váradi Gyulai Judit, M. Péter, Kereszturi Teréz, Pál, neje, Bornemisza Anna, János Pál László, Pál
1667-ben* Kolozsvár városa e birtokát a kolozsvári unitárius egyháznak veti zálogba.
Erd. Tábla. Transm. 32.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét, t. i. egy jobbágytelkét a fiscus elfoglalta.
E. F. L. XII. fasc. 13. H. és Gyf. Misc. I. fasc. 3. nr. 33.
1694-ben* birtokosai: Csáky László, Havasali László és Nagy Pál.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Hosszumezőt a török hódoltatta be.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1707-ben* Beszprémi Ferenczné Havaseli Sára itteni részének elidegenitését tiltja.
Km. Neor. Q. 116.
1718-ban* a magvaszakadt Havaseli Sándornak itteni részét, t. i. 5 jobbágy- és 7 zsellértelkét a fiscus elfoglalta.
E. F. L. IV. 291. K.
1720-ban* Borbereki Csiszár Gergely Macskási Jánost ezen Havaseli rész adományba kérésétől eltiltja.
Km. Neor. P. 168.
511720-ban* VI. Károly császár az itteni volt Havasali részt Macskási Jánosnak s nejének Mikó Erzsébetnek s fiainak: Péter, János, Miklós és Ferencznek adományozta oda.
Erd. kanczellária 84. sz.
1772-ben* Csáky Imre mostoha anyja Haller Borbálát most Bornemissza Jánosnét felkéri itteni részének bizonyos összegért való kiengedésére.
Km. Kolos C. 43.
1773-ban* birtokosa gr. Haller György, Macskási Péter, Macskási Ferenczné, a kolozsvári róm. kath. plébánia és Haller János.
Torma gyüjt.
1795-ben* tanuk vallják, hogy Kolozsvár városa e birtokot a kolozsvári róm. kath. plébániától (melyet ezek erőszakosan foglaltak el 1716-ban az unitáriusoktól templomával együtt) magához váltotta.
Erd. Tábla. Transm. 32.
1820-ban* birtokosai: gr. Csáky Józsefnek van 17 telke, Macskásy Pálnak 6, Macskási Jánosnak 3, Alsó Istvánné Gámán Eszternek 5 1/2, Macskási Lászlónak 3, Kolozsvár városának 2, együtt 36 1/2 telek.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* Zoltán Péter, Frater Juliánna Gencsiné, Bölönyiné Gencsi Borbála, Gencsi Eszter, br. Jósika Samu, Lajos és János özv. Mezeiné Geréb Krisztina, Macskási Péter, Macskási Pál 8 jobbágytelek után, Alsó Róza (eladta), Kolozsvár városa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 66–169.
1866-ban* az itten összeirt 77 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosa (1898) Mihályi József, 112 kh., öröklés, fia Gyula, Rusz Tivadar, Szucs és Mekán családok.
A község magyar neve, melyet az oláh bár némi változtatásával (Huszmezeu) elfogadott, hajdankori magyar eredetre vall.
Ha voltak is magyar lakói, korán, valószinüleg az alparéti lázadás alkalmával pusztultak ki. Most románok lakják. Földmivelés s állattenyésztéssel foglalkoznak. Ruházatukat házilag állitják elő kenderből, gyapjuból. Házaikat s gazdasági épületeiket rakófából épitik, tapasztva, meszelve. Berendezésük egy ágy, egy pár nádszék, falócza és egy láda.
1658-ban* gör. kel. Egyházközség papja 2 frtot fizet adóba.
Torma gyüjteménye.
Jelenleg gör. kath. hitfelekezetű; temploma fából épült 1600-ban, a község déli részén. Több újitáson ment keresztül, 1777-ben és 1840-ben. Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szenteltetett föl. Harangjai 1700. évből valók, felirattal vannak ellátva.
Anyakönyvet 1825 óta vezet.
Jelenlegi papja Rotár János.
52Felekezeti iskolája 1844-ben fennállott.
Éghajlata egészséges, szél csaknem állandólag fú. Határa két fordulós, jobbára csak juhokkal trágyázható, oldalos, tere kevés; földje fejér, száraz, homokos, évenként trágyázást kiván, de nem trágyázzák. Egy őszi szem 2 1/2, tavaszi 3 szemmel fizet, s így az első osztályba sorozták.
1750-ben* volt adó alatt 1024 vékányi szántója, ebből őszi alá használt 413 vékát; 1713-beli* összeírás összes szántóját 125 vékányira tette s az egészet elegybúza alá valónak állitotta, tavaszi vetése 189 vékányi, tengeri termése 13 1/2 véka, 1713-ban alig vetett egy pár kupát. Kaszálója 93 szekérnyi, 1713-ban 22 1/2 szekérrel; 1822-ben* 1616 véka szántója, 326 3/4 szekér szénarétje van.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
Szőlőt 1750-ben három ember mivelt mintegy 6 vedernyire valót, 1844-ben is van szőlője, de az összeírás szerint enni és nem ivásra való.
Feles marhatartást szűkös legelője nem engedi meg. Keresetmódja marha, szekérnek való faeszközök eladásából áll, gyéren szoktak sót is szállitani Sz.-Somlyóra.* Völgyi útjok a városokkal ellenkező irányuak, Deéstől (4 mf.) s a közelebb fekvő Zsibótól nagy hegyek, rosz útak választják el. Vize forrásaiban elegendő, de golyvás lakosairól itélve, nem lehet jó. Van kevés épületköve. Erdeje elég. Hat malma, ugyanennyi kővel, de többet őrölnek távolabb, mint helyben. Malom jövedelme 3, főző üstjeié 4 frt.* 1822-ben iparosa 1 ács s 1 kerekes.
1750. Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Adó alatt volt: 1713-ban* 11 ökör, 14 tehén, 18 juh, 11 disznó. 1750-ben* 103 igás, 67 fejős, 16 fiatal marha, 255 juh, 81 disznó, 42 méhköpű. 1822-ben 26 ökör, 30 tehén, 15 tulok, 74 juh, 4 kecske, 39 disznó. 1841-ben 5 ló, 42 ökör, 75 tehén, 205 juh, 35 disznó és 8 méhköpű.
U. o.
U. o.
Jelenleg határa termékeny. Terményei: őszi és tavaszi búza, rozs, tengeri s főképen zab és kender. Állatai: magyar fajta szarvasmarha, bivaly, juh, sertés és kecske. Gyümölcsei: alma (nyári és czigány, édes, sóvári, batul); körtve: (nyári, bosziak, muskotály, vaczkor); szilva: (beszterczei, husos magú, fehér, lószemü, kökény) és dió.
Hat egykövű malma jelenleg is fennáll, Mihaila, Gávris, Merár cs. tulajdona. Ivóvizet patakjai, csorgói szolgáltatják, ezek közt: Nádis, Pojény, Valea maruluj és Retyicziler emlithetők, míg csorgói közt a községbeli és a Dupa Deal nevezetesek.
53Határhelyek: 1864-ben* és 98-ban I. Picsoru Ráduluj, részei: Doszu, Dupa gyalu, Calea oszojului, Serban, Csunzsi, Fintina Talharului. II. Sztrincsa; részei: Parau Feri, ferea és dealu Flamandu (502 m. m. hegy), Majeristyi le Ungiu tirgului, Doszu Sztrincsi, Parau Sztrincsi. III. Capu Cimpului; részei: Parau Negoteszi, Pojana Alexi, Irtasu Popi, Groapa lui Diran. IV. Virvulu lui Maris; részei: La vie, Parau lui Maris, Pe faczie, Praau lui Nani. V. Csityera (hegy, 516 m.), részei: Irtasu Bodastyi, Parau Luncsi, Vintyeska, Valea Virtyestyi. VI. Dumbrava; részei: Valea merului, Pe nadis, Valea Pojenilor, Pojana Blasuluj, Seszu maruluj. VII. Dealu Darabanului (nevét egyik tanyát tartó favágótól vette), hegy. VIII. Helgyele Lunzsi, Praau Budi és Buda (hegy). IX. Csopa (hegy), Parau vali Rachiczilor. Hegyei: Virvu bugyi (527 m.), Virvu meruluj, Dumbrevi és Nagyasuluj.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1713-ban* 2 jobbágy, 8 zsellér lakosa 10 házban lakik, el van pusztulva 14 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 32 jobbágy, 19 1/2 telken, 23 házban s egy ily özvegy 1/2 telken, egy házban, 7 telkes zsellér 6 1/2 telken, 7 házban és 3 kóborló lakosa, ez utolsón kivül, együtt 26 2/4 telken, 31 házban laknak. El van pusztulva 8 telek.
Km. Kővár 1651-ik urbar.
1831-ben 299 gör. kath. lakossal.
1841-ben 149 férfi, 172 nő oláh s egy nő zsidó, együtt 322 lélek.
1844-ben egy nemes és 157 ft, 144 nő, együtt 302 lélek. Házak száma 54.
1857-ben házak száma 74, a lelkeké 405, ebből 390 gör. kath., 15 gör. keleti.
1886-ban 452 lakosból 443 gör. kath. és 9 zsidó.
1891-ben 527 lakosból 490 gör. kath., 24 gör. keleti, 13 izraelita.
Adója: 1748-ban* 205 frt 30 kr. 1749-ben 167 frt. 1755-ben 127 frt 46 kr. 1845-ben 267 frt 52 kr. 1898-ban 196 frt 78 kr.
U. o.
