Hosszúrév.

Teljes szövegű keresés

Hosszúrév.
Nevének változatai: 1530-ban* Rostoczfalva. 1543-ban* Rostosfalwa 1549-ben* Rwztoczfalwa. 1566-ban* Rastocz. 1567-ben* Raztoch. 1650-ben* 54Restócz. 1668-ban* Kis Rásztoltz. 1720-ban* Rasztócz. 1831-ben* Réstolltz, oláhul Resztocsy. 1890-ben* Hosszúrév.
Km. Kővár 1651-ik urbar.
Adóösszeírás.
U. o.
Urb.et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
Erd. Orsz. Eml. XI. k. 105–112. l.
Gergely Teofil cs. ltár M.-Lápos.
Erd. főkorm. Ltár.
Cons. stat. topogr. 155. l.
Belügyminist. 25093. sz. r.
Előbbi nevét* a szláv rastoka, rastoaca, rostoka, restoka szóból veszi, mely nyelvünkön folyam-ág, azaz olyan helyet jelent, a hol egy folyó szét ágazik, mint itt is a Szamos erősen északnak irányul s hirtelen megtörve, dél felé veszi útját.
Mikl. 348. Cihac. 309. l.
Közvetlen a Szamos jobb partján, a Csokmány felé vezető megyei útban, dombos déli oldalon fekszik. Deéstől 45·2 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Retolcz az 1525–1530 közti időben keletkezett. 1525-ben* ugyanis Drágffy János kis-nyiresi Hosszú Péternek és Tamásnak egy falu alapitását s ott egy malom épitését megengedi s azon falu vajdaságát nekik adományozta.
Km. Kővár 1651-ik évi urbar.
1530-ban pedig özvegy Drágffy Jánosné Homonnai Drugeth Katalin ezen Hosszú Tamást s utódait már mint Resztolcsiakat, a jobbágyságból felszabaditja.
1543-ban* Drágffy Gergelyé, 1546 és 49-ben pedig már özvegyéé.
Adóösszeírás.
1548-ban* Somlyai Báthory Anna előbb Drágffy Gáspárnak, most Drugeth Antalnak özvegye, Hosszú Tamást Resztolcz vajdaságában megerősiti s azon kivül egy ottani malmot adományoz neki.
Km. Doboka B. 40.
1553-ban* birtokosául Drágffy György mellett azon Tamás vajda is emlittetik, 1554-ben* azonban egyedül Drágffy György.
Adóösszeirás.
U. o.
1566-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birotkát Bárthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi okltár III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván és leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot is a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1603-iki évi* urbárium szerint a kis-nyiresi járáshoz tartozott, de a megelőző évi háboruban teljesen leégett s elpusztult úgy, hogy egy lakosa se maradt.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
551650-ben* mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. Orsz. Eml. XI. k. 105–112. l.
1651-ben* nemes a Hosszú család.
Km. Limbus.
1664-ben* Apaffy Mihály e pusztát Dunavicz Gábornak adományozta oda. 1699-ben* Dunaviczi Gáboré.
Erd. főkormszéki ltár.
U. o.
1669-ben* összeírt nemesek a Hosszú családok 16 taggal.
Gy. prot. Append 126–157.
1674-ben* nemes Hosszú Mihály és 1718-ban fiai Prekup és Páskuj.
Gr. Kornis cs. ltár.
1702-ben* birtokosa petki Nagy Pál;* oláh nemesek a Hosszú, Durus és Dolha családok, (ez Máramarosból jött ide).
Erd. főkormszéki ltár.
1668-iki hivatalos összeirás szerint (Gergely Teofil cs. ltár M.-Lápos) Dunaviczi Gábor kővárvidéki váraljai birtokosról fel van jegyezve, hogy fiatal korában sokat bujdosott idegen országban, a német császár és a svéd király hadaiban s ott tisztséget viselt, a lengyel király nemességre emelte s onnan haza jövén, az országot s fejedelmet hiven szolgálja.
1723-beli* tanuvallatás szerint Restolcz a kis-nyiresi határon épült fel s alapitotta Kis-Nyiresről a víz kedvéért ide telepedett egyik nemes Hosszú László, restolczi Hosszú Paskul 63 éves tanú vallomása szerint az ő nagyatyja, de testvérei Kis-Nyiresen maradtak, kikkel úgy egyezett meg, hogy a Szamos felől való részt ő s a hegyen levő birtokokat pedig testvérei birják, a Szamosra azonban közösen épitettek egy malmot s használták is elromlásáig, most is közösen birják a helyét. Azután Dumanicsi Gábor kővárvidéki hadnagynak a fejedelemre szállott két házhelyét. Dumavicsi (Dunaviczi helyett) letelepedvén, a körül levő helyeket befogván, többen is telepedtek meg, nevezetesen a Dolha család, (Lukács, Miron Juon és Simon), kiket Dumavicsi megnemesitett s így kezdték e helyet Restolcznak nevezni. Dumavicsi halála után fia György lemhenyi Rácz Andrásnak vetette zálogba egy részét, ennek halála után leánytestvérei az egész itteni részüket ugyancsak neki zálogosították el.
Gr. Kornis ltár.
Idevaló nemesek: durusi Durus László neje, Hosszú leány jogon, Hosszú János, Dolha János és Tódor.
1770-ben* birtokosai: Rácz András, Hosszú László, Dolhai Lukács és Gergely, Dolha Alexa.
E. F. L. VII. 523. D.
1783-ban* a fiskus Rácz András, József, János és Simontól részeiket magához váltani akarta s azt neki a kir. tábla megitélte.
U. o. 490. D.
1786-ban* birtokosa Vankai Mihály, van 12 jobbágya s 3 szegénye.
Erd. főkormszéki ltár.
1809-ben* birtokosai: Vankai Mihálynak van 3, Katona Zsigmondnak, Rácz Katalinnak, Görgényi Sámuelnek 2-2 jtelke; egy telkesek: 56Katona Pál, Váradi Ferencz, Rácz Éva, 18 Hosszú, 2 Buttyán, 6 Dolha, 2 Román s egy Butucza család.
U. o.
1819-ben* a fiskus itteni részeik visszaadására s a zálogösszeg fölvételére fölszólitja:
E. F. L. VII. 490. D.
a) néh. Rácz András nővérétől Évától Katona Zsigmondnétól való fiának Mihálynak fiát Zsigmondot;
b) azon néh. Katona Zsigmond fiának Jánosnak fiait: Lászlót és Pált;
c) azon néhai Rácz András testvérének Ádámnak leányát Zsuzsánnát: Vankai Mihály özvegyét;
d) azon néhai Rácz Ádám leányát Máriát: Váradi Ferencznét és
e) Évát: Regnit Lászlónét;
f) azon néh. Rácz András nővére Éva örökösére Kabos Sándorra szállt rész zálogbirtokosát: Hatfaludy Farkast;
g) azon néh. Rácz András testvérének Zsigmondnak leányát Katalint: Felszegi Istvánnét;
h) Páska Györgyöt, mint néh. Rácz János örökösét;
Hosszú Simont, mint Rácz Simon örökösét, s mint a magvuk szakadt Rácz András s József részei birtokosát.
1820-ban* birtokosai: Katona Zsigmond és Pál, Rácz Éva és Zsuzsánna, Felszegi István és Váradi Ferencz.
Erd. kancz. ltár.
1829-ben* a kir. tábla e pusztának előbb felsorolt birtokosaitól való visszavételét, mint hogy azt ők többször meggátolták, karhatalommal végrehajtani a fiscus részére elrendelte, a mi meg is történt, visszaadták.
E. F. L. 490. D. és VII. 1/2 f. 6, 8.
1856-ban* nemes jogu birtokosok Dolha Mária, Todoszia és Lup négy telekkel.
Megyei törvénysz. ltár.
1863-ban* a m. kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 194. l.
Hosszúrév (Resztolcs) jelenlegi birtokosai (1898): Hosszú János; Drágos Teréz fia Elek; 260 h. Nagyobb része vétel.
Jobbágycsaládok: 1566-ban* vajdája vagy tisztje az itt lakó Hosszú Tamás. Jobbágyok: Márk, Hosszú, Dorán, Fencsu, Gasa, Pokul, Bucsa, Drágis, Bolha, Simon, Nagy.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján 5-5 frt.
U. o.
Ajándék: 7 quart. vaj, 7 sajt, 1 tehén, karácsonykor 7 szekér fa.
Birság: minden vérontásért 1 frt, minden verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
57Tizedet adnak: makkal hizott és legelő disznóból, ha 100 van is egyet, tizből is egyet, kinek ennél kevesebbje van, minden darab után 2 magyar pénzt, úgy fizetnek a méhből is, a pénzbeli fizetés a tisztet illeti, őt illeti még minden szabados által fizetendő „karvalypénz,” adómegváltás fejében 75 denár. A pap fizet 1 frt 23 denárt, vagy ad egy ágypokróczot. Minden akol nyájtól egy juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, az semmit sem fizet. Kisebb falu 3 éves tinót, a nagyobb egy nagy tejelésre alkalmas jó tehenet.
A vajda tartozik a rája bizott falvakra felügyelni, a külömböző szolgálmányokat a vár részére behajtani, a várnagy parancsait teljesiteni, szükség esetén háboruba menni.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint eddigi lakosai fizettek:
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Adó: Szent-Mihálynapi 5 frt. Szent-Györgynapi u. a.
Ajándékok: 8 drb sajt ŕ 12 denár, 1 harmadfütehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Lakosai románok, földmivelők. 1860-as évek óta mészégetéssel is foglalkoznak. Táplálékuk zöldség és tejnemű, húst ritkán esznek. Kenyerük a málé. Ruházatuk házilag készült kendervászon, gyapju harisnya, guba. Házuk s gazdasági épületeik rakófa, szalmafedél alatt. Lakóházuk berendezése lehető kezdetleges.
Az itt lakó családok közül nevezetes a Hosszu család, német nevét nemességével együtt magyarositá. Tudományosan mívelt, 1850-es években első Lászlónak apja Miklós (1768–1841) kővárvidéki nyugalmazott pénztárnok.*
Kővári. Erd. nevezetesebb cs. 295. l.
Gör. kath. egyházközség. Templomát fából 1812-ben Hosszu Miklós regius perczeptor épitette, 1824-ben szentelték föl Mihály és Gábor angyalok tiszteletére. Anyakönyve 1826 óta.
58Harangjai 1853. és 1858. évből valók, magyar felirattal.
Papjai: Nán György, Krisán László, Pap, Petrisor János, Pap Ágoston, Botha Sándor után jelenleg Buzura Péter.
Felekezeti iskoláját tulajdonképen 1894-ben Hosszu Elek alapitotta, ezt megelőzőleg Kis-Nyireshez csatlakozott. 1898-ban az állam* a tanitói fizetésre pótlásul 340 frttal járul évenként, tanitója Anderkó Sándor.
51884. v. közokt. miniszt. Sz.
Éghajlata minden gyümölcsnek kedvező, egészséges; északi széltől mentes. Jég ritkán bántja. 1873-beli járvány alkalmával 64 kolerás közül 6 halt meg.
Határa termékeny, főbb terményei: őszi búza, tengeri, burgonya, zab és kender; magyar fajta szarvasmarhát s különféle faju sertést tenyésztenek. Gyümölcsei közül legnagyobb mértékben a beszterczei szilvát szaporitják, de van nemes faju másféle gyümölcse is.
Itatója a Szamos. La Pojana nevű tava vize tiszta. Forrásai: Zugó, Fantana din sesz, In ritul Temerleszk, Izvorul din sesz; csorgói: Rácz Pálné és Girdi. Patakjai: Alsó, Felső, Zugó, Uri, Pakurár.
Van két hajósmalma egy-egy kővel Hosszu s Adler család tulajdona. Mészköve bőven. A Zugó forrás tövében hatalmas és szép barlangja volt látható, de nyilását a kövek elzárták. Deés–zilahi vasút megálló helye.
Határhelyek: 1770-ben* Resztoka hegy; Szeketure, Tyinosz, Sztine, Láputz, Láz, Preszáka, Hucsna Miski, Ritu Moraruly, La Lábu, Resztoka, Válye Száke patak, Bélcz La Balte la Lozny, Pe linge Roo, Gregyina, La parob, Cseres, Temerleszk, Bácsu, Lope, Kuretur, Stuptiyn, Brantyistye, Toptiyle, Valcsava Bojanuluj, Fontina Grigyi, Bark, Holgye Lunz, Cseterna, Sure, Peszte Gárd.
E. F. L. VII. 523. D.
1864-ben* Seszu din szusz, Zsosz, Fintina Seszuluj, Goroni, Láz, Creánya, Curatori, Barku, Sub czeterne, Valen Száke, La ritu morariuluj, Dupe Szát, Tyinoszu, Pojána, Zugó forrás; Fácza, láb Carpini, intre hucsuri, stana, baisui Zenoga, Maguricsa.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága. A hivatalos feljegyzések szerint 1543-tól fogva egy-egy kapu van benne s időnként egy-egy ház is épül 1566-ig,* ekkor 16 jobbágy, 3 zsellér lakosa van s az egész községben 19 lakó és 3 puszta ház.
U. C. 101–45.
1603 előtt* 12 jobbágy lakosa volt, kik 12 házban laktak, de 1603 évi* feljegyzés szerint e kisnyiresi járáshoz tartozó falu a megelőző háboruban Mihály vajda és Básta korában teljesen leégett, úgy hogy egy lakosa sem maradt.
U. C. f. 16–19.
U. o.
591651-ben* fiaikkal együtt 10 jobbágy, 13 nemes lakosa van s az egész faluban 9 lakó- s 3 puszta ház.
Km. Lymbus.
1700-ban* 3 jobbágy, 4 zsellér lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 3 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 3 jobbágy, 13 zsellér, 43 nemes vagy szabados lakosa s összesen 18 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1770-ben* 29 zsellér fiaikkal együtt és 13 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 23 lakóház.
U. o. 523. D.
1831-ben* 325 gör. kath. lakossal.
Cons. stat. topogr. 325. l.
1886-ban van 303 gör. kath. lakosa.
1891-ben 348 lakosból 20 róm. kath., 300 gör. kath., 10 ev. ref. és 18 izraelita.
Adója 1898-ban 911 frt 25 kr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages