Iklód (Nagy-).

Teljes szövegű keresés

Iklód (Nagy-).
Nevének változatai: 1320-ban* Juklud. 1350-ben* Yklod. 1678-ban* Nagy-Iklód.
Dl. 1991.
Anj. Okmt. V. 404.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
A község nevét a szláv: klad, kladu, ukladu* vette valószinüleg, mely lerakó, vámos helyet jelent.
Miklós. 117.
A Kis-Szamos balpartján sik téren fekszik. Deéstől 22.3 kilométerre a szamosujvári járásban.
Iklód első megnevezett birtokosaiul 1320-ban* a szász eredetü Sombor nemzetség egyik ágát: Csonka Lászlót és fiait Bekét és Domokost találjuk, 70kiktől azonban I. Károly király Iklódot hűtlenség czimén elvette s azt Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adományozta.*
Dl. 1991.
Anj. okmt. I. 521, 523.
Iklód birtokosául mindazonáltal 1333-ban* és 1334-ben* ugyanazon László fiát Bekét találjuk újra, mert mint tudjuk, I. Károly király a Sombor nemzetséget újra kegyelmébe fogadta s összes birtokaikat visszaadta.
Dl. 29427.
Dl. 30370.
1340 és 1350-ben is* azon László, a ki egykor alvajda volt s fiai Domokos és Beke emlittetnek.
Anj. okmt. V. 404.
1366-ban* Beke fiai László, Gergely, Benedek és Bolgár János és Miklós. 1370-ben is.*
Erd. múz.
Gr. Bánffy ltár 57. nr. 87.
1380-ban Benedek fia Benedek emlittetik.* Ugyanezen évben Iklódi Péternek fia János király tanuként (homo regius) emlittetik.*
Teleki ltár 7279.
Pallas Nagy Lex. XVI. k. 157. lap.
1387-ben* Iklódi Beke fia Benedek emlittetik.
Dl. 10159.
1402-ben* Iklódi Domokos fia Osvát.
Gr. Wass ltár.
1404-ben* Iklódi Domokos fia László.
Dl. 28589.
1406-ban* Iklódi Vitéz Bertalan és Gergely fia Miklós (1407) emlittetik.
Dl. 30150.
1407-ben* Iklódi Benedek fia György, László fia Bertalan és Domokos fia László.
Dl. 30151.
1407-ben* néhai Somogyi László neje Margit, Ilonát Szilkereki Jánosnét az Ilona apjáról Somogyi Miklósról és testvérei néh. Somogyi Lászlóról maradt javaiért ingóságokkal kielégiti.
Erd. Múz.
1409-ben* Iklódi Illés fia György.
Dl. 28898.
1412-ben* László dobokai plébános, Péterfalvi László a György fia rokona nevében tiltakozik az ellen, hogy Péterfalvi László a Péter fia a maga birtokát, Péterfalva felét Diodi Jakabbal és Mihálylyal ezek idevaló részjószágaiért elcserélte.
Tört. Tár. 1889. évf. 739. l.
1413-ban* azon László fiai Domokos, Balázs és István.
Dl. 27284.
1416-ban* Iklódi Beke fia Gergely, fia Demeter poklostelke- és péntekbeli részeit Iklódi Györgynek a Beke fiának 80 frtért zálogba vetette oly feltétel mellett, hogy Iklódi Demeter jobbágyai a pénteki erdőt használhassák.
Dl. 27850.
1420-ban* Iklódi Domokos Szentegyedi Lökös fiával S.-Szt-András és Kajla felett egyezkedik.
Bánffy ltár. fasc. 65. nr. 5.
711428-ban* Iklódi László fiát Domokost, Dobokai Miklós és Mihály a János fiai, midőn Iklódról Bonczhidára menne, Jenő nevü falujokból az országúton megtámadták s kifosztották.
Erd. Múz.
1434-ben* birtokosai: Beke fiai Miklós, Domokos, Bertalan és Balázs.
Torma gyüjt.
1440-ben* Iklódi Domokos fia János és Bekefi László fia Beke, továbbá Bekefi György fia Márton emlittetnek.
Km. prot. ab. 38.
1440-ben* Iklódi Beke fia Miklós, fiai Benedek és Demeter emlittetnek.
U. o. 56.
1441-ben* Iklódi Miklós fia Benedek és György fia Márton.
Dl. 30806.
1444-ben* Iklódi György fia János és Iklódi Miklós fia Benedek.
Dl. 27504.
1449-ben* Iklódi Beke és Demeter, György fia Márton, Domokos fia Osvát, Mihály, Balázs és neje Borbála a Turi Péter leányától való fiai István és Péter.*
Km. prot. c. 68.
1447-ben Tört. Tár. 1890. 103. l.
1453-ban* Iklódi Márton és Osvát emlittetik.
Dl. 30824.
1454-ben* Iklódi Beke, Szánthói Laczk Miklós Bálványosvárának várnagya egyik birtokos.
Bethlen ltár.
1457-ben* Iklódi Beke és Márton.
Dl. 27524.
1458-ban* Iklódi Márton. 1461-ben* is.
Dl. 27317.
Dl. 27321.
1458-ban* Iklódi Bekefi Miklós fia Demeter itteni részét testvérének Benedeknek eladja.
Km. prot. e. 12.
1458-ban* birtokosai Iklódi Balázs fiai István és Péter és Iklódi Domokos fia Osvát, fiai György és László.
Km. Lymb.
1458-ban* Iklódi István Mátyás király kanczelláriájának jegyzője, a király előtt a maga és testvére Péter Iklódi Osvát fiai László és György nagybátyja gyermekei nevében Kecseti Pétert bizonyos itteni birtokok elidegenitésére nézve tilalmazza.
Hazai okmtár V. köt.
1466-ban* Iklódi Márton és fiai Tamás és János.
Km. prot. f. 9.
1466-ban* Iklódi Beke fia Miklós egy itteni telkét Iklódi Márton feleségének Potentiánának Drági Zsigmond leányának adta.
Dl. 27915.
1467-ben* Mátyás király a pártütő Iklódi Mártonnak itteni birtokát elkobozván, azt Kovács Istvánnak, szebeni volt kamaragrófnak adományozta állandó hűsége és azért is, hogy két ezer forintot adott kölcsön a királynak, midőn Moldovába ment István vajda ellen, de az igtatásnak Iklódi Márton neje és fiai János és Tamás ellentmondtak, ottani többi birtokosok Iklódi Beke Demeter és István.
Dl. 27330. és 29051.
721467-ben* emlittetnek Iklódi Miklós fia Demeter, Iklódi Bekefi Benedek fia Miklós és Iklódi Nemes János.
Km. prot. f. 48.
1469-ben* Iklódi Bekefi Miklós fia Demeter hat itteni jobbágytelkét és az iklódi határban fekvő Csoboló erdőben való részét Kovács István kamaragrófnak veti zálogba.
Km. prot. f. 42. és Dl. 27189.
1469-ben* néhai Iklódi Osvát fiai György és László nagy szegénységük miatt birtokaikat Kovács István sókamaragrófnak gondozására bizzák.
Km. prot. g. 9.
1469-ben* Iklódi Márton* s fiai János és Tamás s Iklódi István fiai Péter és Benedek Iklódi Demetert itteni részének Kovács István sókamaragróf részére való elidegenitésétől tiltják.
Km. prot. f. 135.
Iklódi Márton ez évben Rhédei János alvajdához ment Kolozsvárra mint panaszolja, őt a vajda elfogatta s börtönbe vetvén, mindaddig tartotta ott, míg Kovácsi István Szék és Deés kamaraispánja, budai polgár közt levő ügyét el nem igazitotta s ez alatt iklódi házára rontott jobbágyaival, kifosztotta, nejét s gyermekeit megverette. (Kol. Monost. prot. g. 11. és Dl. 29527).
1469-ben* Iklódi Márton fiai Tamás és János a maguk és atyjuk nevében Mátyás királyt itteni részüknek Harambasa Szubasa, Javrank vajda és Karacha részére való netaláni eladományozásától tiltja.
Km. prot. f. 141.
1469-ben* Iklódi Bekefi Miklós fia Demeter s fiai Máté és Pál, valamint Iklódi Beke fiai Miklós és Kelemen itteni részüket egy jobbágytelken kivül, mint a melyben Demeter lakik, Kovács István sókamaragrófnak eladják.*
Dl. 27189.
Az eladott földrész a kegyohaza (kigyóháza) szántó, mely a Szamoson túl a Hassalya rét és a Kiscsere között van.
1470-ben* Mátyás király a hűtlenségbe esett Iklódi Mártonnak ezen birtokát Dési Oláh Péternek és Jánosnak adományozta, de Iklódi Márton özvegye és fia Tamás ennek ellentmondtak. Emlittetik Bonczhidi család.
Dl. 27508–9.
Daczára ennek, 1470-ben* Mátyás király Iklódi Mártonnak ezen birtokát megint Dóczi Imrének, Lászlónak s Péternek s Dobozi Dámfi Andrásnak adományozta oda, de igtatásuknak természetesen Oláh Péter és János ellentmondtak s így ezen adomány életbe nem lépett.
Dl. 27335.
1471-ben* Mátyás király parancsot intézett Iklódi Márton özvegyéhez, melyben felszólitja, hogy a Deési Oláh Péternek adományozott birtokok igtatásánál való ellentmondását azonnal vonja vissza, mert jól tudja, hogy a király férje fejének csakis azon feltétel alatt kegyelmezett meg, hogy birtokait szabadon eladományozhassa, ha pedig az özvegy ezt nem tenné, meghagyta az erdélyi vajdáknak, hogy összes javait elkobozzák.
Dl. 27339.
73A következő évben* Deési László fiai: Péter és János itteni részeikbe újból ellentmondás nélkül beigtattattak.
Dl. 27342–43.
1472-ben* Iklódi Kelemen emlittetik.
U. o.
1473-ban* Iklódi Márton özvegye és fia Tamás, Deési Oláh Pétert és Jánost itteni zálogos részük elfoglalásától tiltják.
Km. prot. f. 104.
1474-ben* azon deésiek a királytól e birtokra 1000 frtért új adományt eszközöltek ki, s ez alkalommal Iklódi Beke fia Kelemen arról az ő javukra lemondott.
Km. prot. Labore 53.
1477-ben* Iklódi Deési János és Péter Raguzai Olasz Frankóval s fiával Jeromossal cserét kötnek.
U. o. 63.
1478-ban* Iklódi Deési János és Péter itteni malmának az árkát idevaló birtokos Bessenyei László erősen megrongálta s az e miatt panaszlót, magát ártatlannak mondván, párbajra hivta fel, de a felperes nem fogadta el s így a biró esküt itélt Bessenyeinek.
Dl. 27362.
1478-ban* Bessenyei Péter Deési János és Péternek Szárazaj nevü szántóföldjét elfoglalta s azt használja.
Dl. 27364.
1479-ben* Iklódi Kelemen emlittetik.
Dl. 27538.
1483-ban* Iklódi István fia Benedek s Iklódi Balázs leánya Kata Szakácsi Györgyné óvást emeltek, nehogy Deési Péter e birtok negyedrészét a királytól adományul kérje.
Gr. Bánffy ltár fasc. 66. nr. 9.
1483-ban* Iklódi Osvát özvegye hitbérének férje itteni részéből való kiadásáról Deési Pétert nyugtatja.
Km. prot. i. 32.
1483-ban* Iklódi István fia Benedek a királyt itteni részeinek Deési Péternek való eladományozásától tiltja.
U. o. 33.
1483 körül* néh. Deési János hagyatékán úgy osztoztak meg, hogy anyjának négy itteni jobbágytelek (Biró, Őri, Bonczidai), Deési János özvegyének s fiának Ferencznek öt jobbágytelek (Budai, Pető, Magyari) Deési Péter nejének s fiának Imrének egy népes és egy üres jobbágytelek jutott. Zálogos javaiból pedig egy jobbágytelek Deési Péternek, anyjának 4, Deési Jánosnénak 4 s Deési Péter fiának 5 jutott.
Dl. 29056.
1485-ben* Iklódi György deák és Iklódi Kelemen emlittetnek.
Dl. 27372.
1485-ben* Mátyás király Deési Péternek és Balázsnak, valamint Iklódi Kelemennek és Mikay Simonnak itteni részeit, mert Bessenyei Lászlót nyilt úton megölték és kifosztották s így hűtlenségbe estek: elkobozván, azokat Lacz Demeternek és Ősi Daczó Lénárdnak adományozta.
Gr. Bánffy ltár fasc. 66. nr. 11.
741487-ben* néh. Iklódi Beke Miklós fia Demeternek itteni részeit az erdélyi vajda vajdaházi Nagy János, Szomordoki Mihály és Korogy Bertalan ellenében az 1467-ki záloglevelek alapján néhai Iklódi Márton özvegyének Drági Potentziának, most Szopori Tóth Istvánnénak s leányának Mártának Szentgyörgyi Györgynének visszaitélvén, azok abba zálogjogon beigtattak.
Dl. 27915.
1492-ben* Iklódi Demeter fia Máté itteni részének eladományozásától a királyt, kérelmezésétől pedig Bethlen Miklóst, Iklódi Désy Pétert, Tóth Istvánt és Szentgyörgyi Györgyöt eltiltja.
Km. prot. m. 38.
1493-ban* Iklódi Benedek Iklód negyedrészének felét magtalansága esetére Szakácsi Györgynek s ennek Iklódi Balázs leányától Katalintól származó János nevű fiának biztositja.
Gr. Bánffy ltár fasc. 66. nr. 14.
1493-ban* Bánffy Ferencz Tőki Imrével és fegyveres szolgáival Iklódra rontván, itt Temesseli Deési Péternek a Wyzz-Szamosban halászó jobbágyait jenői embereivel megverette s hálóikat elszedette és Iklódi Benedeknek is kárt okozott.
Dl. 27560. és 35126.
1493-ban* Potentiána Iklódi Márton özvegye, Szopori Tóth Istvánné az itteni részből neki járó hitbért Dési Pétertől kikapta.
Km. prot. m. 61.
1494-ben* Iklódi Benedek és Kelemen Désy Pétert egy itteni malom épitésétől tiltják.
Erd. Múz. ltár.
1499-ben* Iklódi Kelemen.
Dl. 27577.
1501-ben* Iklódi Kelemen és Máté emlittetnek.
Dl. 28000.
1510-ben* Dési Péter Valkai Jánosnak Kémeri Péter leányától Ilonától származó fia Tamás s azon Kémeri Péter Scholastica nevű leányától származó Tamásfalvi Györgyöt, valamint Kémeri Péter fia László fiait: Mihályt és Jánost, azon Kémeri Péterné Ilona anyjának Erzsébetnek Iklódi Bekefi György leányának itteni köteles része iránt kielégiti.
Km. prot. O. 181.
1510-ben* Iklódi Benedek özvegye Ágnes, most ifj. Lupsai Lászlóné itteni részét, melyet előbbi férje után hitbér fejében bir, mostani férjének adja.
Km. prot. Michael 162.
1510-ben* Ulászló király néh. Iklódi Benedeknek itteni részét annak magvaszakadtával Deákvölgyi Horváth Gáspárnak adományozta, de az igtatásnál Iklódi özvegye Ágnes és leánya Zsófia, valamint Bornemisza Péter ellentmondtak.
Dl. 27405.
1514-ben* Ulászló király Temesseli Dési Jánost, minthogy oklevelei 75a parasztlázadásban elégtek, itteni udvarháza s egész Iklód birtokában új adomány czimén megerősiti.
Dl. 27408–9. és 28022.
1517-ben* birtokosa Iklódy Ferencz, dobokamegyei főispán.
Hodor Dobokam. Esm. 628. l.
1519-ben* Deési János nejét Klárát férje iklódi kastélyának s itteni részének birtokába beigtatják, melyet férje azon évben tett végrendeletében* reá hagyott. S ugyanekkor emlittetik Iklódi Pénteki Máté birtokos.
Km. Doboka B. 70. és Dl. 27262, 27416.
Km. prot. Magno 74.
1520-ban* Iklódi Máté egy itteni részt, mely néh. Iklódi Bekeé volt, a kitől leányára Ilonára Kereszturi Jánosnéra s Fülöp anyjára szállott, Kereszturi Fülöpnek, fiának Istvánnak s nővérének Pénteknek Lupsai Miklós özvegyének átengedi.
Bánffy cs. ltára fasc. 66. nr. 19.
1536-ban* Zsófia, Szentkirályi Radó György özvegye birja, kinek itt Bonczhidai Benedek és Székely György providusai emlittetnek.
Km. Kolos B. 132.
Nagy-Iklódon és Dengelegen a következő családfa alapján örököltek.*
Torma gyüjt. szerint.

Iklódi Zsófi, Radó Györgyné, Dorottya, Belényesi Vajda Jánosné, Radó György Lupsai Anna, 1546 Magdolna, Kemény Balázsné, György, Borbála, Bodoni Jánosné, István, Gáspár, István, Ferencz és Krisztina, Zsuzsánna, 1. Lázár Jánosné, 2. Faragó Andrásné., Ilona, Valkai Istvánné, István, László Erzsébet, Sarmasági Györgyné, Anna, Kabos Ferenczné, Fruzsina, Kiskapusi Gyerőffy Jánosné 1587, István, Bánffy Klára, János, Fruzsina Toldalagi Andrásné, Ferencz, Frátai Klára*, Zsófi, Némai Vajda Mihályné, Ferencz, Bagothai Borbála, Mihály Erzsébet, 1600, János, Toldalagi Zsófi, Gábor 1652, Borbála, Haranglábi Jánosné, Zsigmond 1697, Ilona, Tötöri Istváné, Borbála, Ébeni Zsigmondné, Kata, n.-esküllői Ördög Ferenczné, Zsuzsa, Jánki Erős Istvánné, István, Anna, Galaczi Istvánné, a Tamás fia, Tamás
L. Dengelegnél.
1536-ban* Ferdinánd király az iklódi kastélyt tartozékaival együtt néh. Dési Farkas magvaszakadtával Toroczkai Antalnak adományozza.
Lib. reg. I. 251.
761540-ben* itteni birtokosok: Bánffy Miklós és László.
Km. Metal. O. 11.
1548-ban* Nyujtódy István Bánffy Mihályt Iklód eladásától tiltja.
Km. Doboka N. 20.
1554-ben* Bánffy Pál és Ferencz s nővérük Anna Nagymihályi Jánosné, Katalin Kendi Mihályné és Dorottya Szalánczi Jánosné, továbbá néh. Apaffy Miklósnak gyermekei: Mihály, Ferencz és Magdolna; ama Nagymihályi Jánosnak fiai: Dénes és Kristóf, néh. Tóth Mihálynak Bánffy Borbálától származó fia Mihály s végül azon Kendi Mihálynak gyermekei Katalin és Farkas néh. Dési János és Péternek iklódi kastélya s Iklódon birt része iránt Bánffy Mihálylyal és Nyujtódi Istvánnal perelnek.
Km. prot. Isab. reg. 76.
1554-ben* Bánffy Mihály itteni részét vejének Tinnini Bojnicsics Horváth Györgynek köti le.
Km. prot. Isab. reg. 86.
1554-ben* Ferdinánd király az itteni kastélyt s birtokrészt, mely most Nyújtódi István és Bánffy Mihály özvegye Bojnicsics Katalin kezén van, Wass Lászlónak adományozta oda.
Lib. reg. II. 177.
1557-ben* Ferdinánd király az iklódi kastélyt s tartozékait Nagymihályi Pongrácz Jánosnak adományozta oda.
U. o. 289.
1558-ban* Izabella királyné e birtokot Bánffy Pál, László és Mihálynak adományozza mindkét nemre.
Gr. Bánffy cs. ltára.
1559-ben* Bánffy Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, néh. Bánffy László leányai: Anna Nagymihályi Jánosné, Katalin Kendi Mihályné, Dorottya Szalánczi Jánosné és néh. Bánffy Mihály leánya Fruzsina magukat új adomány czimén itteni részeikbe beigtattatják.
Gyf. kápt. prot. Debreczeni 203–208.
1570-ben* néh. Bánffy Mihálynak Bojnicsics Katalintól való leánya Fruzsina az itteni kastélyban s Iklódon levő javait férjének Kendi Sándornak hagyományozza, teszi ezt hálából azért, mert még mikor jegyben járt vele, atyját Bánffy Mihályt gyakran segitette pénzzel s mivel a kastély már annyira el volt hanyagolva, hogy összeomlással fenyegetett, Kendi Sándor még mint jegyese saját költségén tornáczokat, tetőt, ablakokat, kemenczéket épittetett, szóval az egész kastélyt helyre hozta s ezenkivül az elhanyagolt kerteket, majorokat, istállókat és szineket felépitette, a Szamoson lévő malmot megújittatta, a földeket megjavitotta, új irtványokat csinált, borait a vidéken nevezetessé tette s az egész gazdaságot a legjobb karba hozta, mikor pedig férjhez ment hozzá, azóta folyvást betegeskedvén, férje mégis vele a legnagyobb szeretettel bánt, orvosokra, bábákra sok pénzt költött.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 5. nr. 55.
771572-ben* itteni birtokos Kendy Sándor.
Gyf. kápt. Lymbus.
1573-ban* Némai Menyhért.
Gyf. kápt. Misc. I. fasc. 3. nr. 39.
1577-ben* Tóth Mihály, Bánffy Pál és Nyujtódi István özvegye.
E. F. L. XV 1/2 44. C.
1578-ban* Némai Menyhért, Toldalagi Ferencz, Kendy Sándor beigtatása alkalmával annak Zápróczi, ennek Kerekes nevü jobbágya emlittetik. Birtokosok: Győrfi István és Szentiványi János.
Gyf. kápt. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 34. és Cent. C. 94.
1580-ban* Marosszentgyörgyi Tóth Mihály egy itteni erdejét s részét Toldalagi Ferencznek adja át.*
Km. Lymbus.
Iklódi Toldalagi családról. Hodor. Dobokam. Esmert. 236. s köv. l.
1587-ben* néh. Haroklyáni Lászlónak Gyerőmonostrai Radó György leányától Klárától való fia Pál itteni részét néh. Toldalagi Andrásnak nevezett Radó György leányától Fruzsinától való fiának Ferencznek adja cserébe.*
Km. prot. DD. 130.
V. ö. Pallas Nagy Lexikon XVI. k. 157. l.
1588-ban* Mikola Pál itteni ősi részei iránt, a miket néh. Mikola László vetett zálogba, s melyek Bánffy Boldizsár s Gábor, Kendy Farkas, Pongrácz Dénes, Mikó János, Szentgyörgyi Tóth Mihály fiai és Lázár András özvegye Bánffy Druzsiánna kezén vannak, pört kezdett, s ha ezen részeket visszaszerzi, Szamosfalvi Mikola Ferencz özvegyének Melith Annának s fiának Jánosnak belőlük osztályt igér.
Km. prot. DD. 153.
1589-ben* Kendy Farkas egy itteni udvarházába, melyet özvegy Szalánczay Jánosné Bánffy Dorottya épittetett és Kendynek vetett zálogba, beigtattatik Vajda Mihály s Toldalagi Ferencz birtokosok előtt, de Bánffy Boldizsár és Gábor ellentmondtak.
Gyf. Cent. G. 96.
1597-ben* Toldalagi András fia Ferencz vallja, hogy néhai atyja néhai Iklódi Osvátnak itteni része iránt, (melyet azon Osvát özvegye Deési Péternek vetett zálogba) ezen Deési örökösei ellen, t. i. néhai Bánffy Boldizsár, néhai Marosszentgyörgyi Tóth Mihály, néhai Nagymihályi Dénes, néhai Kendy Farkas, néhai Bánffy Katalin Kendy Mihálynak és néhai Bánffy Dorottya Szalánczi Jánosnak özvegye ellen pert folytatott, de velük egyezségre lépett, úgy itteni, valamint csobolóbeli részükre nézve.
Km. prot. A. 368.
1598-ban* itteni birtokosok Oroszfái Mikó János és Nagymihályi Pál és* Iklódi Ferencz.
Km. Lymbus.
Km. Doboka T. 67.
1603-ban* Bánffy Gábor fia István itteni részét Czeller Ferencz kolozsvári polgárnak köti le adóssága fejében.
Km. prot. B. 221.
781606-ban* Lázár Anna, előbb Gyulay Ferenczné, most Spáczai Gáspárné halála esetére itteni részét férjére Spáczaira hagyja.
Km. prot. B. 249. és Doboka S. 78.
1607-ben* Iklódi Toldalagi János birja.
Km. Neor. C. 10.
1607-ben* idevaló nemes a Molnár család.
Gyf. kápt. 4. Lib. Reg. 14.
1608-ban* Indaly János 4 itteni jtelkét Girolti Szakács Jánosra hagyja.
Km. prot. E. 57. és Km. Doboka J. 13.
1611-ben* Iklódi Némai Péter, Miklós és Gergely, Dragutyevity János (az itteni Tót részt birja), Ébeni Zsigmond.
Erd. Tábla. Procur. Sikó 142.
1613-ban* Némay Péter, Balogh György és Dragutyevity János az itteni birtokosok.
Km. Doboka P. 3.
1614-ben* Toldalagi János Hatvani Zsigmond tötöri jobbágyát perbe fogta azért, hogy az iklódi határban lévő Csoboló nevü erdőt hatalmasul használták. Többi ottani birtokosok Némay Miklós és Péter, Dragutyevity János, ki Tóth Borbára felesége után bir Iklódon, Fejérváry Ambrus.
Gyf. BB. extraord. 12.
1620-ban* Dragutyevith Jánosné Tóth Borbára megintette a szolgabiró által a maga, Alia Farkasné Bánffy Margit és Huszár Istvánné Bánffy Borbála részében is Toldalagi Jánost, hogy Iklódon a Víz között levő puszta kastély köveit, a míg fel nem osztják, ne hordja el, hanem felosztás után, ki-ki az ő részével szabados lesz.
E. F. L. XV 1/2 44. C.
1626-ban* Dragutyevity János Nagymihályi Pongrácz Lászlónak itteni része iránt, melyet az neki engedett át, Toldy Jánost eltiltja.*
Km. prot. H. 96.
Tiszttartója Tatár, máskép Katona Mihály 1620. (E. F. L. XV 1/2. 44. C)
1627-ben* Dragutyevity Horváth János és Tóth Borbálától való gyermekei Pál, János, Druzsána Torma Péterné s Judit hajadon itteni Toldalagi Jánosnál zálogban levő részük, az úgynevezett Tóth rész,* mely 12 telekből áll, igtatása ellen tiltakoznak.
Km. prot. H. 94. Doboka H. 20.
E. F. L. XII 1/4 44. C.
1631-ben* egyik birtokosa Iklódi Némai Zsigmond.*
Földvári ltár. XVIII. 545. sz.
Ekkori czímere keresztre tekerődő kígyó.
1634-ben* Bánffy Miklós itteni részét Torma Péternek eladja.
Km. prot. N. 100. és prot. II. 188.
1634-ben* tanuk vallják, hogy a kastély előtt való nagy rétet nem birta Toldalagi Ferencz a János apja, hanem Bánffy Boldizsár, Bánffy Gábor, Nagy Mihály, Tóth Mihály, mely részt Pataki György birt utánna s mindenik része külön-külön ki volt barázdálva s ezt Toldalagi János előbb legelőnek, utóbb rétnek használta, valamint a Tóth és Bánffy rész földjeit is ő szántotta. A Víz között való rétet is a falu 79legelőnek használta s itt volt Bánffy Boldizsárnak is egy malma s a malomban járók barmai legeltek rajta, mely most egyedül Toldalagi Jánosé. A kastélyt, mely ez időben Tóth és Bánffy rész volt, Deési Péter és Mihály csináltatta.
E. F. L. XII 1/2 44. C.
1634-ben* Némai Péter, Balog György, Torma Péter és neje Draguitchi Horváth Druzsi, Horváth János leánya és testvérei Judith, Pál és György, Ebeni Zsigmond, Mikó István, Némai Lukácsné Iklódi Borbála, Fejér János, Tamásfalvi Lászlóné birják.
E. F. L. XII 1/2 44. C.
A Bánffy-féle résznek van 11 házhelye.
Szentiványi Jakabné Somai Anna* néhai Szaláncziné udvarháza mellett levő jobbágytelkeit elcseréli Toldalagi János és neje Gyerőfi Borbála a mellette levő Torma Péterné-féle házhelyekével.
U. o.
Itteni jobbágy- és darabontcsaládok: Seprendi, Birtalan, Oláh, Molnár, Kis Imre, Varga, Czegő, Zápróczi Bálint, Budai Tamás, Kupás, Gál, Biró, Ficsor, Török, Kovácsi, Berkesi, Sóvágó, Szamosi, Ernyő, Bösse, Kerekes, Dipse.
1634 körül a m.-frátai Frátay Gergely leánya Klára Nagyiklódi Toldalagi Ferenczné s leányuk Toldalagi Fruzsina Tamásfalvi Vitéz Lászlóné utódai* Nagy-Iklódon, Dengelegen, Kis-Iklódon a következő családfa alapján örököltek:
Torma J. gyüjt. szerint.

Vitéz Borbála Boldaczi Fejér Jánosné, Fejér Gáspár, Fejér Kata, Pekri Mihályné, 2. Deési Jánosné, 3. Jődi Köpeczi Mihályné, Pekrovinai Pekri Gábor 1669, Deési László, Deési János, Szőllösi Zsófi, Pekri Klára, Suki Pálné, Pekri Ferencz és Gábor, Deési Judit, Kmita Jánosné, Deési Kata Balló Józsefné, Balló József 1786, Balló Mátyás †, Balló László, Vitéz Dénes, Vitéz Fruzsina, Deési Krisztina Ujegyházi Konrád Andrásné, Konrád Judit Maróti Istvánné, Konrád Krisztina, 1. Musnai Józsefné, 2. Orbók Györgyné, Musnai Márton, Musnai Zsuzsa, Musnai József, Orbók László, Orb. Erzsébet Keresztes Antalné 1837., Deési János †, Deési László, 1. Pap Judit, 2. Herszényi Juli, Deési Juli, Herszényi Györgyné, Deési László 1766, Deési János, Tőkés Klára*
Lásd Deésnél és Hodor. Dobokam. Esm. 630. l.
801642-ben* Girolti Torma Péterné, atyja Horváth János, Draguthyevity Horváth Druzsánna, Dragutyevity Horváth Pál, György és Judit Szilágyi Tamásné, Gyerőffy Borbála Toldalagi János özvegye, Toldalagi Ferencz, Gábor, Klára, Gyerőffy Jánosné és Toldalagi Zsuzsánna Thoroczkay Lászlóné de Toroczkó-Szt-György.
Erd. Tábla. Procur. Sikó 142.
A Szolga család, Némay Péter itt lakó nemes, emlittetik még Szaláncziné házhelye a régi Szamos folyása partján. A kastély előtt való nagy rétet régen a Bánffyak birták, Incze és Seprődi családok is birtak, továbbá Iklódi Balogh György.
1644-ben* Torma Péter itteni részét végrendeletében feleségére Horváth Druzsánára hagyja.
Tatrossi cs. ltára.
1644-ben* a kolozsmonostori konvent előtt Toldalagi Gábor egy itteni a templom mellett levő jobbágyházát Ujhelyi Nagy Györgynek adja zálogba 60 frtért.
Km. Neor. D. 11.

Nagyiklódi Toldalagi család czímerei.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 462, 462.
1648-ban* Toldalagi Ferencz és Horváth Pál.
Km. Kolos. N. 16.
1650-ben * Balog György egyik birtokos.* Toldalagi Ferencz és Szilvássy, máskép Dragoss Péter.
25. L. Reg. 292–293.
Dobokavárm. jkönyve.
1651-ben* Fejér Katalin, Toldalagi Gábor. (Márton és Völcsi jobbágycsaládok.)
Tatrossi cs. ltára.
1653-ban Gyula-Fehérvártt január 25-én II. Rákóczi György fejedelem Iklódi Iszlay Demetert megnemesíti.
1655-ben* Toldalagi Ferencz.
Km. Doboka P. 31.
811660-ban* Barcsay Ákos néhai Szilágyi Sámuelnek itteni részét, a ki hűtlenül az ellenpárthoz állván és Botházi Kovács Jánost elfogta, füleit, orrát levágta, ugyanazon Kovács Jánosnak adományozza.
27. L. Reg. 312.
1667-ben* Horváth Mihályné, Némai Kata, Ajtoni István árvái, Köpeczi Mihályné Fejér Kata, Vajda Mihály, Torma György, Sombori Mihály, Nádudvari János és Henczes György birják.
Km. Doboka H. 10.
1667-ben* Nádudvari János Budai Zsigmondné Lisbone Mária 7 felső-csobánkai jobbágyát, kik a török elől tűzhelyüknél nem maradhattak, ide telepitvén, 6 évre zálogba veszi.
Km. Lymbus.
1671-ben* Csk. Torma Kristóf és neje Toldalgai Klárától való gyermekei: Torma György, Torma Kata Haller Pálné, Torma Borbála Toroczkó-Szent-Györgyi Toroczkay János özvegye anyjuk itteni s más örökségén későbben megosztoznak, az iklódi udvarház s ahoz tartozó rész Haller Pálné Torma Katának engedik által.
Torma cs. ltára.
1678-ban* Toldalagi András, Köpeczi Mihályné Fejér Kata, Rettegi Mihályné Horváth Panna, néhai Nádudvari Jánosné Torma Márta, Torma György árvái és 1683-ban* Szőllősi Mihály idevaló nemes.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.

Iklódi Iszlay család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 109. Taf.
1680 körül* Toldalagi János leánya Fruzsina, Tamásfalvi Lászlóné leánya Judit, Sombori Sándorné leánya néhai Klára férje Csekelaki Varsány Péter s ettől való gyermekei: Benedek, György, Mária Enyedi Zsigmondné, Anna Csatáry Istvánné és Krisztina, Zsuzsánna hajadonok óvást tesznek az ellen, hogy azon Toldalagi Jánossal egy testvér: Borbála Toroczkay Lászlóné gyermekei: Katalin Kemény Péterné s fia Boldizsár, Toroczkay Mihály, Péter, ennek fia Péter s néhai Kemény János fia Péter a magvaszakadt Haranglábi Haranglábi Zsigmond itteni részét maguk közt felosztották.*
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 41.
1681 után történhetett, mivel ez év ápr. 17-én Haranglábi még élt. (Torma cs. ltára.)
1683-ban* Veres Antal emlittetik.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
1694-ben* birtokosai: Bethlen Gergely, kinek itt* 2 zsellére, leányának Judithnak Lázár Györgynének 10 jobbágya, 3 zsellére, 2 puszta telke volt, Rettegi Mihály, Nádudvaryné és a Toldalagi család.*
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23. 24.
E. F. L. IV. 307 B.
Nagyiklódi Toldalagi András saját költségén nyomatta ki Kolozsvártt 1695-ben Solymosi Koncz Boldizsár unitár. püspök: Hetedszaki Reggeli és Estvéli könyörgések czímü könyvét (Szinnyei: Magyar Irók Életrajza. VI. k. 882. l.)
821698-ban* a falun kivül, ennek alsó végében levő nemesi udvarház helyén, mely egykor a Torma Péteré volt, az ekkor történt osztály alkalmával Gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvari János megosztoznak, úgyszintén az itteni fekvőségeken is. Van ekkor sóskútja.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
1698-ban* Leopold király Bánffy Györgyöt s fiait Dénest és Gyögyöt itteni részükben megerősiti.
Gr. Bánffy cs. ltára.
1702-ben* lakói és birtokosai Toldalagi András, György és Gábor, Kapi János, Deési János, Lázár György, Kun Mihály, Rhédey Pál, Földvári Pál, Rettegi Mihály, egy telkes nemesek: Homoki László, Lengyel István, Csepi Ferencz és István, Szöllősi György, Váradi István.
Erd. főkormsz. ltár.
1702-ben* néhai Deési Borbála itteni vérszerinti örökösei: Deési György, Csonka György, Nika Péterné, br. Haller Borbála birtokosok.
Deési ev. ref. egyh. ltár.
1707-ben* Naláczy Lajosnénak itt 6 jobbágya s 8 zsellére, Lázár Györgynének 4 jobbágya, 12 zsellére volt.
Transilv. fasc. 9. nr. 74.
1721-ben* egyik birtokosa Almády Anna Toldalagi Györgyné.
Hodor. Dobokam. Esm. 629. l.
1730-ban* itt lakó birtokosok: Toldalagi Gábor és György özvegye Almádi Anna és fia György, Toldalagi Mária Jékey Sándorné, Toldalagi Krisztina Szabó Józsefné, Makray Ferencz a Toldalagi Kata fia, Naláczy Sára Barcsay Gergelyné, Földváry Pál, gróf Lázár Anna báró Korda Lászlóné, Deési Judit Kmita Jánosné, gr. Lázár Mária Bethleni gr. Bethlen Sámuelné, br. Haller Borbála Bornemissza Jánosné, Retteghi Krisztina Botházi Szarvady Jánosné és Gergely György.
Hodor. Függelék. Dobokam. Esm. Erd. M. E. Könyvtár. Kézirat 39–40.

A Beszter-Nana családból származó küküllőmegyei Haranglábi család czímere.*
Siebm. Wb. IV. b. 12. Abth. 104. T. V. Ö. Némával.
1732-ben* Barcsay Gergely, Száva Sándor, Kmita János, Korda László, Toldalagi Gábor, Mihály és György, gr. Bethlen Samu, Földváry Ferencz; Kemény Jánosnak pedig itt Nagy-Iklódon egy udvarháza s 5 telke van.
Nádudvary ltár.
1735-ben* Makray Ferencz itteni részét Diószegi Mihálynak adja cserébe.
Torma cs. ltára.
831738-ban* birtokosai Deési Katalin Balló Józsefné és Toldalagi Gábor.
E. F. L. III. 164. B.
1739-ben* Kemény János itteni részét Barcsai Gergely és neje Naláczi Sárának zálogositja el.
Gr. Bánffy ltár.
1752-ben* Homoky Erzsébet Szilágyi Istvánné itteni telkét, a báró Diószeghi Ferencz és a báró Korda György telkei közt levőt, Szabó Gábornak adja cserébe.
Km. Szolnok int. S. 88.
1756-ban* itteni birtokosok Hosszúréti Réti Mihály és Tarcza Gáborné Homoky Borbála.
Km. Doboka H. 39.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
Gyf. Cent. CC. 63.
1761-ben* itteni birtokosok Gergely Farkas, György és István.
Km. Doboka T. 115.
1764-ben* Kemény János által 1739-ben elzálogositott itteni részt gr. Bánffy Dénesné Barcsai Ágnes, br. Bánffy Sándor s neje Kemény Ágnes magukhoz váltják.
Gr. Bánffy ltár.
1765-ben* néh. Toldalagi András fiának Ferencznek leányától Fruzsinától Tamásfalvy Lászlóné leányától Borbálától való leánya Fejér Jánosné, kinek leánya Katalin Deési János neje volt, ennek fia szintén János, fia László, fia mostani Nagyiklódi Deési János a Deési család utolsó tagja itteni birtokos.*
Km. protest. D. 16.
Nagyiklódi Deésy család közül ez az utolsó János 1759-ben nemes volt, czímere: Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 83. T. Családi leszármazása: Nagy Iván III. 311. l. V. Ö. Szótelkével.
1770-ben* összeírt birtokosai: Nagy- és Kis-Iklódon Losonczi báró Bánffy Sándor, Iklódi Deési János apai, Budai Darabos Bálint férji, Dévai Péter s Enyedi István vétel, Váncsfalvi Gergely Farkas, István s György apai, Iklódi Homoky György anyai, Nagyiklódi Toldalagi György apai, Kökösi Orbók György és Áron férji s az armalista Szentbenedeki Musnai József s Botházi Szarvadi Ferencz s József anyai jogon, Cs.-Somlyói Somlyai Márton gazdatiszt.
Erd. főkormányszéki ltár.
1787-ben* Réty Ferencz 4 itteni telkét Tarcza Gábornak eladja.
Km. Doboka II. 36.
1795-ben* br. Kemény Kata br. Bánffy Sándorné egyik birtokosa.
Tatrossi cs. ltára.
1801-ben* birtokosai: gr. Eszterházy Jánosnak van 28, gr. Wass Dánielnek 12, gr. Toldalagi Lászlónak 5, br. Bánffy Sándor özvegyének 12, Szabó Ferencznek 1, Pallavicsi Gáspár özvegyének 3, Salánki József özvegyének 2, Jékey Sándornak 1, Orbók Lászlónak 2, Pensár György özvegyének 8, Mosnai Józsefnek 3, Gergely Farkas özvegyének 84egy, Dorgó Jánosnak 2, Fejérdi Mihálynak egy, id. Tarcza Gábornak 7, ifj. Tarcza Gábornak 2, Nagy István és Egri Jánosnak egy-egy fél telke.
Erd. főkormsz. ltár.
1805-ben* br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné magvaszakadtával a fiskus foglalásának Botházi Szarvas Farkas, Lőrincz, József, Elek és János, Szarvadi Ágnes, Wassné leánya Wass Zsuzsánna Balog Istvánné, mint a Tóth-Draguthevityi Horváth utódok. (Kis- és Nagy-Iklódon) ellene mondanak.
E. F. L. XII 1/2 44. C.
1809-ben* birtokosai: gr. Eszterházy Jánosnak 34, gr. Wass Dánielnek 4, br. Kemény Lászlónénak 6, Szabó Ferencznek 11, Weér Györgynek 8, Balogh Istvánnak 10, Szarvadi Eleknek 6, Orbók László utódainak 5, Pallovics Gáspárnénak 3, Gyárfás Ferencznek 3, Musnai Józsefnének 3, Jékely Sándornak 6/12, Szarvadi Józsefnének 5, Széplaki Klárának Gergely Farkasnénak 3, Gergely Lászlónak 2, Gergely Györgynének 2, Irsai Sámuelnének 2, Tarcza Gábornak 2, id. Tarcza Gábornak 3/12, Páska Györgynének 3/12, Fejérdy Mihálynénak 2, Ernyei Gergelynek 2, Gergely István s Jánosnak 4, Egri Jánosnak egy, Szilágyi Józsefnek egy, Fodor Samunak 2, Kis Pálnénak egy, Kis Sándornak 2, Kis Lászlónak 4/12, Szabó Istvánnak 2, Weér Farkasné Kun Rozáliának egy, Kovács Nagy Sándornak 2, Mádi Györgynek 2, Nagy Istvánnak 2, Nagy Zsigmondnak egy, Szelesán Jánosnénak 2, Tarcza Lászlónénak 8/12 telke.
Erd. főkormsz. ltár.
1814-ben* Székely Dániel, Borbély János, Gyárfás Ferencz (kapitány), Gergely András, János István, Gergely Lászlóné és Györgyné, Balog István és Ferencz, Majthényi István özvegye, Kapitány György, özv. Toldalagi Andrásné, Pap Miklós, Szabó Anna, Fodor Sámuel, Irsay Sámuelné, Ernyei Gergely, Egri János, Paulovics Ágnes, Bilcz János, Kerekes Maxin, Miklós, József, jövedelmük 3024 frt.
Hodor. Függelék.
1820-ban* birtokosai: Szarvadi József, gr. Eszterházy János, Weér György, gr. Wass Tamás, Szarvadi Elek, Balogh István, Szabó Ferencz özvegye, gr. Bethlen Samu, Gyárfás Sándor, Orbók László utódai, Kovács József özvegye, Tarcza Gábor, Pásk György özvegye és Pallovics Ferencz.
Erd. kanczellária ltára.
1829-ben* Váncsfalvi Gergely András itteni részét Felső-Fentősi Borbély Jánosnak adja cserébe.
Km. Lymbus.
1830-ban* Dobolyi László s fiai: Ádám, Ferencz és László itteni részüket Felső-Fentősi Borbély Jánosnak adják cserébe.
U. o.
851837-ben* birtokosai: Eszterházy, Wass, Kornis grófok, Jékey utódok, Balog, Szabó, Szarvady, Székely, Borbély, Hegyesy, Paulovich, Keresztes, Karsay, Weér, Kakucsy, Bondhidgyán, Baczoni, Egri, Gyárfás, Gergelyné, Irsayné, Kapitány, Kis, Mády, Nagy, Páskáné, Szilágyi, Tárcza, Tyifor nemes családok.
Hodor. Dob. Esm. 627. l.
1863-ban* Szabó Lajos, Jékey Sándor, gr. Eszterházy Dénes, Kendeffyné Weér Róza, Iktári gr. Bethlen Kata, gr. Bánffyné, Borbély Teréz, László Márton, Szarvadi Elek részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 83–159. l.
1865-ben* a gr. Eszterházy,* Keresztes-féle birtokot Groisz Gusztáv vette meg.
Hodor. Függelék 43. l.
Az iklódi volt gr. Eszterházy birtokhoz a következő majorsági birtokok tartoztak: M.-Derzse, Fodorháza, Poklostelke, Solyomkő és Szótelke.
1866-ban* a Nagy-Iklódon összeírt 129 füst közül 19 nemesi füst volt.
Erd. főkormányszéki ltár.
Nemesi jogú birtokosai voltak: ifj. s id. Szabó Lajos, Béla és József, Leményi János, Gots József, Keresztes Sándor, Egri György és Károly, Vajda János (Alparétről), gr. Teleki György (Sósmezőről), Székely János (Marosvásárhelyről), Gergely Gábor, János és György, Borbély László (Dengelegről), Bányai József (Némáról), Kerekes Gábor (Dengelegről), Páska Gábor (Péntekről), Hosszú Elek (Lóznáról), Groisz Nándor, Jékei Sándor (Dengelegről) és Iklód-Szentiváni Szentiványi Ferencz.
Census jogon legtöbb adót fizetnek: a László és Képes családok.
1871-ben* gr. Eszterházy Géza, 1874-ben* Groisz Miklós.
Megyei levéltár selejtezés 452. sz.
U. o. 207. sz.
Nagy-Iklód jelenlegi birtokosai (1898): Gr. Bánffy György; 125 h. 1 öl. Jogutódlás gróf Bánffy Miklóstól. Báró Bánffy Albert; 964 h. 666 öl. Vétel Hirsch Árontól (1887-ben), kinek jogelőde volt Eszterházy, Gr. Bethlen Sarolta; 82 h. 125 öl. Öröklés gr. Bethlen Miklóstól, kinek örökösödés rendén jogelőde gr. Wass Tamás volt. Gócs Sándor és testvérei; 462 h. 20 öl. Részben örökösödés özv. Gócs Józsefné szül. Borbély Terézia, részben apróbb részletekben eszközölt vásárlás, a földbirtok jogelődei Borbély és Székely, Leményi Pap János és Sándor kisk. 228 h. 1449 öl. Öröklés Leményi Pap Jánostól, kinek jogelőde szintén L. Pap János; a birtok nagyobb részét azonban előbbi szerezte. László József; 574 h. 1367 öl. Részben öröklés László Mártontól, részben vétel Balog Mária és gr. Teleki Györgytől. Szabó József; 409 h. 319 öl. Jogutódlás Szabó Lajostól.
86A már kihalt Iklódi s Toldalagi család ősi fészke. Egykor népes magyar község, ma öt magyar földbirtokos lakik benne. 1750-ben* ide telepedett zsidóság utódain kivül oláhok lakják. Az izraeliták kereskedők (szatócs), korcsmárosok s iparosok; a nagy rész őstermelésből és fuvarozásból él. Épületeik: kő, vályog és patics, túlnyomóan szalmafedelüek, de van nádas és zsendelyes is.
Hodor. Dob. Esm. 628. l.
Hadi útba esvén, sok pusztitásnak volt kitéve.
1515-ben az erre vonuló pórhad dúlta fel.*
Dl. 27408, 9. és 28022.
1575-ben* Békés Gáspár itt vonult keresztül Báthory István ellen hadával.
Hodor. Dob. Esm. 629.
1601–3 közt Básta dulatta fel.*
1641. Erd. T. Procur Sikó 142.
1643-ban* Rákóczy György fejedelem és neje a Toldalagi Ferencz lakodalmán részt vesz.
Magy. Tört. Eml. 24. k. 104. l.
1657–63 közt török-tatár pusztitotta.
1690-ben* egy török-tatár tábor Bonczhida és Nagy-Iklód közt helyezkedett el s ez év decz. 13-án* a kolozsvári német őrséggel itt megütközött.
B. Orbán Balázs: Torda város leirása 205. l.
Szaniszló Zsigmond Naplója.
1703 decz. 17-én* a német labancz sereg égette porrá.
Szakál Ferencz Naplója. Tört. Eml. 54–55. l.
1720 nov. 19-én* Dobokamegye itt tartotta székét (derékszék).
Hodor. Függelék Dobokavármegye Esmertetéséhez 1837–66. Kézirat. Erd. Múzeum ltára 39. l.
Többször tartotta itt Dobokamegye gyüléseit. Nevezetesen 1790 márcz. 22. és ápr. 19-én B.-Szolnokkal együtt elhatározták, hogy az ország kormányzóját kérjék fel, hogy sürgősen országgyülést hivjon egybe.*
Hodor. II. Pótjegyz. Dob. Esmertetéséhez 8. l.
1817-ben* midőn I. Ferencz császár és neje Karolina Augusztinával Kolozsvár felé menne, Dobokamegye élén Vajna István főbiró itt üdvözölte.
Hodor. Dob. Esm. 650. l.
1831-ben* kolera uralkodott, két hét alatt 30-nál több pusztult el benne.
U. o.
1848 november hóban* „Urbán Károly cs. alezredes határőr katonáival Iklódon átmenve, 48 óra alatt az özvegy Borbély Jánosné udvarát, házát utolsó rongyig és egy falat eledelig kiraboltatja. A kapitány Vargáné Weér Francziska gazdatisztjét N.-Iklódról, Nagy Ferencz és Máté István k.-iklódi lakosokat, Vida Ferencz ev. ref. rektort főbe lövette s neroi diadalmámorában Válaszútra távozik”.
Hodor. Függelék Dobokavármegye Esmertetéséhez 1837–66. Kézirat. Erd. Múz. Egyl. Könyvtár 41. l.
87„1849 április hóban a szamosujvári magyar hadcsapat a múlt évben itt garázdálkodó rablók felett tartott itéletet.”
A reformácziót megelőzőleg róm. kath. egyházközség, 1508-ban* plébánosa emlittetik.
Deési ev. ref. egyh. ltár.
A Toldalagi és Toroczkai családok alatt és pártfogása folytán unitárius anya-ekklézsia állott fenn.
1596-ban* Almásy János unitárius pap.
Hodor. Függ. Dobokavármegye Esmertetéséhez. E. Múz. Egyl. Könyv. Kézirat 40. l.
1621-ben* ide rendelt unitárius pap Bálint és Némai János ekkor ez egyházat mint puszta helyet emliti.
Ker. Magv. 1887. év. 6. füz. 389. l.
1634-ben* tanuk vallják, hogy Deési Péter az itt való kőtemplomhoz egy nagy harangot öntetett saját költségén, melyen neve is rajta volt.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
1644-ben* Dersi Lenárd Máté kolozsvári unitárius coll. isk. főnöke ez év április havában tartá beköszöntőjét, 4 év mulva abrudbányai lelkész lőn.*
Ker. Magv. XXIII. évf. 1888. évf. 2. füz. 89. 1. és 4. füz. 229. l.
Toldalagi János fia II. Ferencz 1647–48. Dob. vármegye főbirája, 1644–55-ig az idevaló unitár. egyh. pártfogója, neje Apaffy Kata. Egyik fia II. András, ki 1695-ben Koncz Boldizsár Könyörgéses Könyvét saját költségén nyomatta ki, megh. 1703. Neje Göcs Sára kolozsvári unitár. pap leánya, egyetlen leányuk Mária Naláczi Lajosné. (V. ö. Pallas Nagy Lex. XVI. köt. 157. l.)
1651-ben* Harasztosi unitárius pap.
Ker. Magv. XXI. 1886. 4. füz. 218. l.
1655-ben* Szentmártoni Végh István unitárius pap.
U. o. XXIV. évf. 1. füz. 1889. évf. 18. l.
A magyarság kipusztulásával az unitár. ekklézsia megszünt.
A templomot, melyért a ref. egyház is perelt,* elfoglalta az Eszterházy család s lakást épitett felibe. Birtokainak egy részét azonban megnyerte. 1863-ban* úrbéri kárpótlást kapott.
Esp. ltár. Szék.
Urb. Wes. 208. l.
Gör. kath. egyházközség temploma 1837-ben fa,* jelenleg kő. Pártfogója volt a gróf Eszterházy család. Ascensionem D. N. I. Chr. Tiszteletére 1791-ben szenteltetett föl. Anyakönyvet 1824 óta vezet.
Hodor. Dob. Esm. 628. l.
1837-ben gör. kath. esperesi székhely.* Papjai: Lukács, ruthén eredetü, ki 1681-ben egy Mária képet festett, melyet Kopcsa Jánosnak adott el s ez Mikola község templomának ajándékozta, mely kép ott 1669. évi február 15-én sírt.* Bokor Simon, Pápiu János, jelenleg Oncs József. Felekezeti iskolája az ötvenes évek végén keletkezett.
U. o.
V. ö. Mikola. „Historia Thaumaturgae Virginis Claudiopolitana” Claudiopoli MDCCXXXVI. és a Mikolai, máskép Kolozsvári Csodatevő Szent Szűz Kegyképének történeti vázlata. Kovács Gyárfás. Szamosujvár 1898.
1838-ban* a katholikus Szabó család udvarában házi kápolna volt, hivek száma 20.
Hodor. Függelék. Erd. Múz. Egyl. könyvtár. Kézirat 41. l.
88Az izraelitáknak imaházuk fából 1837-ben* fennállott, rendes rabbival s iskolával, melyet ma is tartanak.
Hodor. Dob. Esm. 628. l.
Szülöttei közül nevezetes a többek közt N.-Iklódi Toldalagi Mihály a naplóíró és követ 1619-ben.* Gr. Eszterházy Kálmán (galánthai, országgyülési képviselő), a Dénes és gr. Haller Czeczil fia, 1830 jun. 7-én született. Tanulmányait Kolozsvártt végezte. A szabadságharczban a szebeni csata alkalmával jobb karját egy ágyugolyó szétroncsolta. Megválasztották a szebeni országgyülésre, de nem jelent meg. 1865-ben Fogarast képviselte a kolozsvári gyülésen, majd Kolozsvár képviselője lett, a Deák-párt hive, 1871-ben Kolozsvármegye és város főispánja, az itteni szinház intendánsa. 1887-ben újra képviselő. Értekezései: Magy. Orvosok s természetvizsg. Munkálataiban, X. 1865. Az arany előjövetele a Hideg-Szamos völgyében, XIV. 1870. A sztárai völgy, Kolozsvári Naptár 1886. Szókról stb. Szinyei. M. Irók II. k. 1450. l.
Tört. Tár. 1882. évf. 470. l.
Éghajlata gyümölcsnek, gabonának egyaránt kedvező, a jég határának északnyugati részét bántja.
1721-beli összeírás szerint* adó alatt van: 53 ökör, 45 tehén, 25 tulok, borju, 15 ló, 153 juh, 10 méhkas, 80 sertés. Mivelhető földje 131 köböl, terméketlen 4 köbölre való. Elvetettek 55 köböl őszbúzát, 28 köb. tavaszit s termett: 458 kal. Búza és rozs, 154 kal. zab, árpa, 12 kal. kender; törökbúzája lett 16 véka, rétje 116 szekérnyi, van 368 frt adósságuk.
E. F. K. ltár.
Határa, valamint maga a falu is a Szamos által két részre van felosztva, részint kelet és nyugati irányban terül el, nagy része délnek fekszik; határának a téren levő része fekete, trágyázás nélkül is terem búzát, rozsot vegyesen, nagyobb része nemesi birtok, a délre fekvő hegyek oldalai félig fekete, nem igen termő, a harmadrész, mely északra fekszik, terméketlenebb, hat ökörrel kétszer szántják meg, szénája nem sok, de jó, mivel a térbeli föld kevés, a lakosok dengeleg- és szentiványiakét mivelik, tűzifában nem bővelkednek, a Szamoson levő helybeli malomban őrölnek; a Szamos kiöntése miatt gyakran kárt szenvednek, a halászatot mindazonáltal nem űzik. Hadi útba esvén, sokat szenvednek. Deésaknáról Somlyóra sót azonban szállithatnak. Vásárra az egy mérföldnyire eső Szamosujvárra járnak. Kolozsvártól 3 mértföldnyire fekszik.*
A gubernium rendelete folytán az összeirást Hantsch János Sebestyén sópénztárnok, Ákosfalvi Szilágyi József, Pókai Náményi Sámuel és Klein Dániel beszterczei polgár eszközölték.
891837-ben* határa tér s igen termő, legelője bővön, számos malma, jó útja, erdeje kevés. 1766 óta a Szamos gyakran elönti.
Hodor. Dob. Esm. 627.
Jelenleg is határa termékeny, főbb terményei a nagybirtokosoknál a búza, a köznép tengerit termeszti inkább, ezen kivül rozs, árpa, zab, mesterséges takarmány-félék. Hazai fajtáju szarvasmarha, juh, ló és sertés. Nemes faju gyümölcse: alma, körtve, szilva.
Itatója a Szamos s a Kecseti-, Czibula (Csoboló) patak.
1690-ig* postahivatala volt, melyet I. Lipót alatt a németek Válaszútra helyeztek át.
Hodor. Függ.
1847-ben Pataki Ferencz azt írja róla,* hogy a pálinkafőzőüstök tömege megvesztegeti itt a levegőt s ezzel kizárólag a zsidók foglalkoznak. Még a 70-es évek elején is több pálinkafőző gyára működött s részben elhagyottan pusztulásnak indulva láthatók voltak az állami út két oldalán.
Pesti Divatlap 1180. l.
Postáját 1875-ben állitották fel újra.* Körjegyzői székhely 26 év óta.
Megy. ltár. selejt. 88. sz.
A szamosvölgyi vasút egyik nagyobb megállóhelye.
Szeszgyára a László József tulajdona, 10 kövű lisztelő malma br. Bánffy Alberté. Iparosai: czipész, mészáros, kovács, ács és kőmives.
A Feldmann és Klein czég telefona összeköttetésben áll Szamosujvárral.
Van 1890-ben alakult önkéntes tűzoltó-egylete, főparancsolója Gócs Sándor.
1837-ben* ide tartozott Magyaros-Iklód puszta, mely nehány szétszórt kunyhóból állt.
Hodor. Dob. Esm. 632. l.
Iklód-Szent-Ivány egykori község helye, ma szántó,* az iklódi birtokosok birják.
E község helyén régi kőépületek alapjai még kivehetők, vastag cseréptöredékek is fordulnak elő.
1782-ben* Szárazaj pusztára (praedium) a megyei tisztséget kirendelték, hogy becsültessék meg. 1478-ban* Bessenyei Péter foglalta el Deési Jánostól és Pétertől. Lakói N.-Iklód községbe olvadhattak be.
Megy. ltár selejt. 215. sz.
Dl. 27364.
Határhelyek: 1469-ben* Hársas, egykor falu (Assas), Malombércz és Csoboló, egykor falu, erdők.
Km. prot. f. 43. Dl. 27139.
1469-ben* Kigyóháza, földrész, Hasasalja, rét a Szamoson túl, Kiscsere, erdő.
Dl. 27189.
1478-ban* Szárazaj, szántóföldek.
Dl. 27364.
1580-ben* Malomtelke, másként Malomberke, erdő; Zobogó, rét.
Km. Lymbus.
901641-ben* Csoboló erdeje, Csoboló szénafű, (ezeket a falu használta régen, míg Toldalagi a veszedelem után (1600–3?) elfoglalván, tilalmasban tartotta), Biró rétje.
Erd. Tábl. Procur Sikó 142.
1675-ben* Égett malom, Pad, Csoboló, két út; Csoboló, rét; Turcsa patak, Olnoki határ felé, Akasztófa alatt való meleg oldal.
Gr. Kornis ltár.
1698-ban* Kecseti patak, Válya furcsilor, Völgy, szántó.
E. F. L. XX 1/2 44. C.
1700-ban* Kurtaláb, Pocsaj, Kardos, Strázsahegy, Szellős sziget, Mátyás mezeje.
Km. Dob. H. 35.
1763-ban* Libucz, Szárazajbércz, Cziboló árka.
Km. Kolos T. 88.
1864-ben* Seszu din szusz, Seszu din Zsosz, Czibulau, Suscea(?)
1898-ban dülői: Alsó-felső tér, Sosáj, Girolti völgy és tufe, Magyaros (egykor falu), Gyetrár, Czibulo, Libicz, Valya furcs.
Pesty Frigyes gyüjt.
A Szamos mellett 1837-ben* a Borostyános nevű helyet a községbeliek Várhelynek nevezik. Alapkövei, beomlott pinczehelyek még kivehetők. Köveit az iklódi épületekre hordják ma is.
Hodor.
Lakossága 1700-ban* van 39 jobbágy, 5 szegény lakosa s az egész községben 39 ház.
Erd. főkormszéki ltár.
1721-ben* van 17 jobbágy, 15 zsellér, 10 kóborló, 2 egy telkes nemes, 11 udvari cseléd lakosa, kik a vándorlók kivételével 34 házas telken laknak.
U. o.
1750-ben* van 6 egy telkes nemes lakosa 5 telken 5 házban, 5 szabados 3 telken 5 házban, 79 jobbágy 29 telken 52 házban, 14 zsellér 7 3/4 telken 13 házban, 7 szegény 2 telken 7 házban, úgy ezeknek, mint a 12 kóborló s 8 ily özvegy és 6 czigány családfő lakosának nincs semmi vagyonuk.
U. o.
1831-ben* 914 lakossal.
Cons. stat. topogr. 127. l.
1837-ben* Kis-Iklóddal együtt 1181 lakossal, házak száma 118.
Hodor. Dob. Esm. 628.
1857-ben* 1120 lakosból 23 róm. kath., 13 örm. kath., 797 gör. kath., 6 gör. keleti, 59 ev. ref., 222 zsidó, házak száma 170.
Orsz. Ism. Tab. 26.
1886-ban 840 lakosból 7 róm. kath., 631 gör. kath., 11 helv. hitü, 191 zsidó.
1891-ben 1172 lakosból 18 róm. kath. 921 gör. kath., 7 gör. keleti, 38 ev. ref., 1 unitárius, 183 izraelita, 4 örm. kath.
Adója: 1721-ben* 621 frt, 1898-ban 6306 frt 6 kr.
Erd. főkormszéki ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages