Ilondapataka.
Ilondapataka.
Nevének változatai: 1571-ben* Dolha. 1590-ben* Ilondapataka. 1598-ban* Dolhafalva. 1609-ben* Ilondapataka. 1615-ben* Dalhán és Dalhácz. 1831-ben* Ilondapataka, oláhul Dolhány.
Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 6, 28. és Cent. B. 13.
Km. prot. A. 127.
Km. Szolnok int. B. 15.
6. Lib. Reg. 76.
Lib. Reg. 13.
Cons. Stat. topogr. 75. l.
Nevét a lendve, hegyhát* és patak szóból vette.
Mikl. 164. l.
Erdős hegyektől körülvett szűk völgyben fekszik a Sásza és Tordavilma felől jövő patak partjain és egyesülésénél. Fecze Cópri és Doszu hegyek aljában.
Deéstől 40·3 kilométernyire a nagy-ilondai járásban.
Ilondapataka előbb Csicsóvárához tartozott, de mint ilyen, e vár tartozékainak 1556-iki* összeírásában még nem fordul elő, tehát e birtok 1553–1571 közötti években keletkezhetett, midőn azt 1570-ben* II. János király, mint Csicsóvár tartozékát Kővár urának Hagymási Kristófnak adományozta oda.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 6. 28. és Cent. B. 13.
Egy 1590-ik* évi tanúkihallgatás szerint Ilondapatakán lakó Perik Juon vallja, hogy ő Ilondapataka birája volt még Sándor moldvai vajda idejében, azaz 1552–1561 közt, még mikor Csicsóhoz tartozott.
Km. prot. A. 127.
1597-ben* a fejedelem birtoka; Soltész, Filep, Téglás, Szabados, Slem családok lakják.
Gr. Kornis ltár.
1598-ban* Kővár tartozéka, kenéze Slem András.
Km. Szolnok Int. B. 15.
1603-ban* a fejedelem Báthory Gábor birtokának iratik.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1615-ben* Bethlen Gábor Rettegi Folty Gergelyt és neje Tarcsai Borbálát s testvérét Pribék, máskép Folty Tamást e birtokban megerősiti.
8. L. Reg. 13. és Tatrossy cs. ltára.
1131624-ben* birtokosa Bornemisza László.
Gr. Kornis ltár.
1625-ben* Bethlen Gábor e birtokot Kolozsvári Hatvani Istvánnak veti zálogba.
13. L. Reg. 36. és Km. Szolnok int. H. 3.
1626-ban* Hatvani István özvegye Patay Zsófia e birtokát Bálintfi Kristófnak veti zálogba.
Km. Szolnok Int. B. 45.
1626–29 közt* Bethlen Gábor fejedelem e Kővárhoz tartozó birtokát Cserényi Farkasnak inscribálja.
Torma gyüjt.
1647-ben* néh. Cserényi Farkasnak e birtoka, ki azt inscriptióban nyerte a fejedelemtől, leánya Erzsébet Kamuthi Miklós özvegye és néh. fia János gyermekei Farkas és Zsuzsánna közt két részre osztatik.
Torma cs. ltára és Km. Lymbus.
1650-ben* Cserényi Erzsébet özv. Kamuthi Miklósné itten birt részéről a néh. Cserényi János gyermekei Farkas, Éva javára lemond s ugyanezen évben e falu* mint tisztán fiskusi birtok Kővárhoz tartozik.
Km. prot. IIIII. 13.
Erd. országgy. Eml. XI. 105–112. l.
1667-ben* emlittetik ilondapataki biró András Balázs.
Sászai Pap János es. ltára Kecseten.
1669-ben* Szentiváni Anna Pongrácz Mártonné, (ki előbb Cserényi Jánosé volt) e birtokát Korlátovics Györgygyel, mint leánya után való fiával megosztotta s ebbe 1670-ben beigtatták.
Torma cs. ltára.
1669-ben* összeírt puskás a Slem vagy Selem család 5 taggal.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1672-ben* birtokosa Szamosfalvi Mikola Zsigmond.
Km. Lymbus.
1680 körül* id. Kemény Jánosnak Apaffy fejedelem bizonyos hámokért itt egy részt adott, mely a Telekiekre szállott, s ezek ifj. Kemény János által 1732 előtt innen Ombozra költöztetett jobbágyokat N.-Ilondára vitették vissza.*
Torma gyüjt.
Nem lehet tisztán kivenni, hogy Ilondapatak vagy Nagy-Ilondáról van-e szó a Kemény-féle birtoklásban, hanem ide is bejegyezni jónak láttam.
1682-ben* Szentiváni Anna itteni részét Korlátovics Györgyre hagyja.
Torma cs. ltára.
1683-ban* Mikola Zsigmond özvegye Kamuthy Zsuzsánna ez ősi birtokát fiaira László és Jánosra hagyja.
Gyf. Div. Cott. I. fasc.
1688-ban* Apaffy Mihály e birtokot a Mikolától elvevén, azt Teleki Mihálynak adományozza.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. cs.
1699-ben* Teleki Mihályné Veér Judit birja.
Erd. főkormsz. ltár.
1702-ben* birtokosa Teleki Pál. Oláh nemes a Sülem család.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* birtokosa gr. Teleki Miklós.
U. o.
1786-ban* birtokosa gr. Teleki Ádám; van 6 jobbágya s 4 szegénye.
Ugyanott.
1141809-ben* birtokosai: gr. Teleki Károlynak van 4, gr. Teleki Lászlónak 5 jtelke; egy telkesek: 1 Hosszú, 15 Slám, 3 Perse, 2 Besse, 2 Vida, 1 Kriszte, 1 Lázár, 1 Butuza, 1 Akris, 1 Pap, 1 Gedocz, 1 Gicz, 2 Vojvod család.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai gr. Teleki László s Ujfalvy Samu.
U. o.
1863-ban* gr. Teleki Sámuel örökösei és Ujfalvi Sándor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 78–95. lap.
1892-ben birtokosai: Bot család; 30 h. Sleam Péter; 40 h. Jelenleg 1898-ban: gr. Teleki György és Zibay Samu utódai öröklés folytán.
Jobbágyszolgálmányok: az 1603-ik évi* urbarium szerint:
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Adó: Szent-Mihály napi 60 denár. Szent-György napi 80 denár.
Ajándékok: 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denáral, a malaczot 2 denárral.
Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár.
Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.
Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Lakosai románok, földmivelők, baromtenyésztők s mellékesen mészégetéssel is foglalkoznak. Táplálékuk búza- és tengeri-kenyér, tejfélék. Öltözetüket házilag állitják elő.
Lakásuk egy szoba, konyha vagy pitvar, boronafából épitve, szalma- és zsindelyfedél alatt.
Gör. kath. egyházközség; templomát 1854-ben kezdette épiteni, 1874-ben szentelték fel Mihály és Gábor angyalok tiszteletére. Harangjai is ez évből valók. Anyakönyve 1826 óta.
Lelkészei: Timófi Simon, Román Gábor, Makszin János, jelenleg Buzura László.
Iskolát és tanitót Sásza és Zugásztrával együtt tart fenn.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja.
1151720-beli* összeírás szerint határa terméketlen, 4–6 ökörrel is nehezen szántható, tűzre való fája s legelője elegendő.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa terméketlen.
Erdélyi fajta szarvasmarhát s juhot tenyésztenek. Terményei: tengeri, zab, kerti vetemények, kevés őszi és tavaszi búza; gyümölcse: szilva s alma-félék.
Itatója a tordavilmai patak és a nagyutczai forrás. Épűlet- és mészköve bőven. Van két felülcsapó malma egy-egy kővel.
Jelenleg Kis-Ilondával képez egy községet.
Határhelyek: 1688-ban* Csertes, Dál, Gura Reszkorirol, Loordis, Pivul, Pojána.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
1864-ben* Mészárszék = Miszernicza (itt egykor Pintye nevű rabló vágatta le az elrablott marhákat); Doszu marc; Forradalompataka = Valea rescoluluj (itt hajdan a nagyilondaiak és ilondapatakiak közt nagy verekedés volt); Kocza, hegyoldal; Zateu, tavas hely; Glodu mare, Pe puszte, pusztaság; Kokalcsi, dülő, abban Valea fintini, jó forrás, honnan a falubeliek a vizet hordják; Gyalu lui Kokos (Kakas hegye), Kokatesty féczi Capri, Glodu, dülők.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1603-ban* van benne 3 lakó s 8 puszta ház, három jobbágy lakos.
U. C. 16–19.
1648-ban* 14 ház van az egész községben melyben fiaikkal együtt 21 jobbágy lakik.
Km. Lymbus.
1688-ban* fiaikkal együtt 16 jobbágy és 3 nemes lakosa van, összesen 7 lakó s 5 puszta ház van benne.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
1700-ban* fiaikkal együtt 3 jobbágy, 6 zsellér lakosa van s az egész községben 4 lakóház.
Erd. főkormszéki ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 4 jobbágy, 14 nemes lakosa van s az egész községben 6 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1831-ben* 188 lakossal.
Cons. Stat. topogr. 75. l.
1886-ban lakossága 204, ebből 193 gör. kath. és 11 zsidó.
1891-ben 237 lakosból 226 gör. kath., 11 izraelita.
Adója 1898-ban 771 frt 22 kr.
116
