Ilosva (Alsó-).
Ilosva (Alsó-).
Nevének változatai: 1405-ben* Ilswa. 1467-ben* Illoswa. 1628-ban* Nagy Ilosva. 1703-ban* Alsó-Ilosva. 1831-ben* Alsó-Ilosva, oláhul Ilischva.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
Dl. 27916.
Széki egyházm. jkv.
Erd. főkormsz. ltár.
Cons. stat. topogr. 5.
Neve valószinüleg a szláv Jolša, Jelicha, Jolsva szóból ered, mely nyelvünkön égerfának felel meg.*
Horváth, Rajzolatok 26. l., azt irja e faluról, hogy Csicsóvárát Ilosvay Lestár nádor birta s innen vette nevét (Dipl. Trans. Nr. 61. szerint), ki ennek alapitója is volt.
Az Ilosva patak jobb partján szűk völgyben fekszik a Magura és Dumbráva erdős hegyek aljában. Deéstől 18.8 kilométerre a bethleni járásban.
Ilosva kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s az maradt azután is, midőn mint ilyen 1405-ben* a Losonczi Bánffyak kezére került. Rutén falunak mondatik.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
1467-ben* Losonczi Bánffy Dezső fia István, fia id. László és Bánffy Dezső fiai ifj. László és Zsigmond a király ellen pártot ütvén, fellázadtak, Mátyás tőlük hűtlenség czímén elvette s Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Maxin.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1554-ben* Ferdinánd király e birtokot Bocskay Györgynek inscribálta; az igtatásnál jelen volt Fejér Tivadar és Printhe Lukács idevaló lakos.
Lib. reg. II. 126. és Km. Szolnok int. B. 20.
1566-ban* e falut II. János királyénak mondják; jobbágyai: Stancsul, Magyar Tivadar, Korna Balázs és Magyar Lázár.
Csicsókereszturi Torma cs. ltára.
1577-ben* Bocskay György özvegye Sulyok Krisztina birja, kinek itt Voit János, Turbol Nyisztor jobbágyai emlittetnek. 1588-ban is ő birja.*
Km. Szolnok int. B. 25, 46. és F. 5.
Torma gyüjt.
1590-ben* Báthory Zsigmond e birtokban Bocskay Istvánt mindkét ágra, annak kihalásával pedig nővérei Judit Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néh. Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősiti.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 94. Szolnok int. B. 84.
1601-ben* Torma Kristóf emlittetik.
Torma cs. ltára.
1171603-ik évi* összeírás szerint teljesen elpusztult.
Urb. et. consc. fasc. 65. nr. 87.
1507-ben* Rákóczy Zsigmond néh. Bocskay István fejedelem e birtokát végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozza.
4. Lib. Reg. 29.
1612-ben* Szalai Ferencz birtokának iratik; ekkori birája Kupsa Péter. 1618-ban* Zalay vagy Szalay Ferencz és Török István birják, kik egy gyalogpuskást állitanak ki ez évbeli lustrára.
Torma gyüjt.
Rettegi gyüjt.
1624-ben* birtokosa Ördög Katalin, Kémeri Zalay Ferencz özvegye.
Km. Lymbus.
1629-ben* Szentfalvi Nagy Mihály és Kémery Zalay Ferencz leányától Borbálától való gyermekei Ferencz, Mária és Katalin nevében tiltakozik az ellen, hogy felesége itteni részét Makray Péternek, kinek neje Zalay Anna volt, jogtalanul elidegenitette.
Km. Szolnok int. N. 6. és prot. L. 86.
1630-ban* Zentfalvi Nagy János emlittetik.
Torma cs. ltára.
1636-ban* idevaló egyik birtokosnak iratik Erdélyi György.
Torma gyüjt.
1646-ban* birt itt Nagy Ferencz.
U. o.
1653-ban* Gyulafehérvártt decz. 16-án Borosjenei Thuri Miklóst II. Rákóczy György megnemesiti.
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abt. 181. Taf. (Czímere A.-Töőknél.)
1655-ben* birtokosa Szentfalvi vagy Zenthfalvi Katalin Lőrinczrévi Koncz Pálné. 1658-ban* Koncz Pálnak itt 10 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
U. o.
1663-ban* egyik birtokosa özv. Nagy Katalin Szamosujvár-Némethi Detári Andrásné. 1676-ban* itteni nemes családok a Koncz és Detári.
Torma gyüjt.
U. o.
1682. és 85-ben* idevaló nemes Hidi Sándor és István alispán.
Gr. Kornis lt.
1694-ben* birtokosa Balogh Zsigmond és Kolosváry János, a ki 1699-ben alispán.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
Torma cs. ltára.
Koncz Pálnak birtokát igy örökölték: leánya Borbála ifj. Székely-Kocsárdi Balog Lászlóné, ennek leánya Kata 1702-ben Petrichevich Horváth Ferenczné, fiai: Kozma, Ferencz s leánya Borbála Vargyasi Dániel Györgyné, Horváth Kozma gyermekei 1744-ben Mózes, János és 2-ik Kozma tábornok. Mózesnek 1780-ban gr. Kún Klárától gyermekei: Rachel gr. Toldalagi Istvánné, Klára, Károly. Horváth Jánosnak Toroczkai Ágnestől utóda nem maradván, a Ferencz és Borbála utódaira szállott itteni része. Horváth Ferencznek Pálfi Ilonától fia 1761-ben Ferencz, leánya Klára és Juli. Ifj. Ferencznek Zsuki Teréztől Horváth Károly s neje Barcsay Rózáliától gyermekei: Ferencz, Károlina előbb Barcsay Gergelyné, utóbb br. Győrffy Samuné, Rózália Kendeffy Károlyné, Borbála és Juli. Ifj. Horváth Ferencznek egyik leányát Simény Elek, a másikat Zsuzsánnát Maurer Sándor vette nőül. Borbálának Dániel Györgytől gyermekei: Elek, Lajos és Teréz Simény Györgyné. Dániel Eleknek P. Horváth Teréztől fia: Elek, 1-ső neje Henter, 2-ik gr. Bey; leánya Teréz Maurer Andrásné. Horváth Károly a Borbála maradékaitól itteni részeket kicserélte s így 1835-ben 13 embere volt itt. (Kővári: Erdély Nevezetesebb családai. Kolozsvár. 1854. 19. lap és Torma J. gyüjtemény.)
1181715-ben* birtokosai Detári Gábor, P. Horváth Kozma neje Benkő Mária és Kolosváry Sámuel.
Torma cs. ltára.
1724-ben* birtokosai Horváth Kozma és Ferencz;* egy telkes nemesek Thury István, Detári Gábor és Károly Boldizsár özvegye.
E. F. L. XII 1/2 35. F.
Ker. Magv. XIII. évf. 1878. 3. f. 145. stb. l. Életrajza u. itt. Uj udvarházat emeltetett. 1758-ban itteni malmának szombati vámját a kolozsvári unitárius coll. felépitésére ajándékozta, papokat, professorokat segélyezett, 1775-ben e czélra 145 frtot küldött Kolozsvárra.
1731-ben* birtokosai Thuri Zsigmond és István, Horváth Kelemen és István, Szombati István és Károlyi Boldizsár.
Torma cs. ltára.
1736-ban* egy rész birtokosa volt Alsó János.
Torma gyüjt.
1750-ben* id. és ifj. Szombathi István, Turi István, Pálfi Ilona, P. Horváth Ferenczné, Kolozsvári György, Soós Simon és Dobai István.
Erd. főkormsz. ltár.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: Deési Detári István anyai, Petrityevity Horváth János apai és Ferenczné özvegyi jogon, N.-Váradi Kolosvári György anyai adom. j., Bálv.-Váraljai Rápolti András női adom. j., Viski Soós Sámuel anyai, Széki Székely László apai és anyai s Borosjenői Turi Istvánné Mátéfi Erzsébet özvegyi jogon. Angyalosi Samunak van egy udvar- és egy zsellérháza.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: P: Horváth Jánosnak van 12 jobbágya, 4 zsellére, özv. Horváth Ferencznének 6 jobbágya, 2 zsellére, 2 szegénye, Rimaszombati Miklósnak 9 jobbágya, 1 zsellére, Rápolti Andrásnak 5 jobbágya, Soós Sámuelnek 5 jobbágya, 1 zsellére, Angyalosi Sámuelnek 3 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye, Kolosvári Györgynek 1 jobbágya, Horváth Andrásnak 1, Horváth Lászlónak 1, Ajtai András és Hary Jánosné Nagy Borbálának együtt 2.
U. o.
1787-ben* Jankófalvi Csató István itteni részét P. Horváth Ferenczczel elcseréli s kapta helyette Küküllővármegyében Csüdőtelkét, öröksége pótlásául 400 frtot, 1790-ben január 31-én Kis-Sároson 80 vékányi földet.
Torma gyüjt.
1806 és 15 közt* Kozma Ferencz Geréb Dánieltől telket, földeket, Horváth András és Mártától Kosztyis nevü erdőn kivül több szántót. Horváth Juli Molnár Györgynétől telket, Szombati Juli, Horváth Éva Ütő Dávidnétól, Soós Istvántól, Kovács József, Solymosi Miklós és Mihálytól, Horváth Évától külsőséget szerzett, melyeket Kozma Mária Kendéné örökölt, a kitől 1844-ben megvette testvére Imre.
Torma cs. ltára.
1809-ben* Nagy György és Eszter itteni részüket Domokos Máriának adták zálogba.
Torma gyüjt.
1191812–14 közt* Bányai István és Nagy Ferencz részüket Osdolai Wass Antalnak vetik zálogba.
Torma gyüjt.
1820-ban* birtokosai: P. Horváth Károlynak van 9 telke, Faczádi Józsefnek 5, Szombati Lászlónak 3, Vargy. Daniel Eleknek 2, Kajtár Istvánnak 2, Maurer Andrásnak 2, Nagy Mihálynak 2, Rápolthi örökösöknek 2, Simény Eleknek 2, Sós Istvánnak 2, Ajtai Istvánnak 1, Dobai Antalnak 1, Horváth Mártonnak 1, Solymosi Miklósnak 1, Osd, Wass Antalnak 1. Több szabad és adózó nemes.
Erd. kanczellária ltára.
1831-ben* Dobai Antal, Deési Detári István, Soós István, Rápolti András,* Wass Antal, Nagy Mihályné, Szombati Antal, Soós Sándor, Ajtai Mózes, Szeredai Mihály, Soós István, Nagy András, Csaba István, Geréb örökösök, Rápolti Károly, Simén Elek.
Széki ev. ref. esp. ltár 203. l.
Solymosi Lidia nejétől származtak: Sáfár Lászlóné Borbála; Károly, neje Bottyan Anna s ennek: Anna, Mária, Róza, Ferencz és Karolina.
1835-ben* Rápolti Károly, Tályai Nagy András, Dobai Antal, Ajtai Mózes, Székely János, Soós Sámuel, Daniel, Molnár József, Solymosi Mózes, Miklós, Horváth Károlyné.
Széki esp. ltár. 138. l.
1838-ban* van 33 nem adózó vagy immunis nemes lakosa, kik közül írástudó 23. 1843-ban* a nemesek száma 38.
Megyei ltár.
U. o.
1863-ban* Horváth Péter, Juli és Borbála, Betegh Kelemen, Szombati Zsuzsánna, Rápolti Károly, Szilveszter János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 150–175. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Bartha Károly, Solymosi Károly és Ferencz, Csobos Ferencz és Károly, id. és ifj. Sós Dániel, Sós Sándor, Dániel György, id. és ifj. Ajtai Mózes, Ajtai Sándor, Miklós, Sámuel, Rápolti Károly, Ferencz, Sámuel, András, Solymosi Antal, Sándor helyesebben István, Mihály, Sámuel, Miklós, Szász György, Nagy István, Imre, Ferencz, Prodán László, Csoboth Sándor, Horváth Antal, István, Imre, János, id. és ifj. Öregdi Gergely, Lajos, Szeredai Sándor, Székely Ferencz, Dobai Antal és Ferencz, Menyhárt Dávid és Samu, Bán Zsigmond, Timár Mihály és József, Kendeffi Árpád, Szilveszter János, Mikle Mózes, Fancsali Károly, Széll János és Sándor, Miller Samu, Kőrösi Ödön, Fodor Miklós.
Erd. főkormsz. ltár.
1869-ben* Kendeffy Árpád itteni javait Wass Miklósné gr. Berthold Eugeniának adta el.
Széki esp. vizsg. jkv.
Jelenlegi birtokosai: (1898) Hye Adrienne, 981 kh., Kendeffy és 120Horváth-féle birtok, örökség nénje gr. Berthold Eugénia után. Horváth Imre, 221 kh., részben öröklés atyja után, nagyobb részben szerzemény. Solymosy Károly és Ujváry Károly (Molnár-féle) öröklés.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szt-Márton napján a censust, Szt-Györgykor pedig juhaik 50-edét fizetik.*
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Bővebben Csicsóváránál.
Az előző 1552-ik évben* illetéktelenül fizettek 3 tehenet 4 frt 80 denár, 11 bárányt 1 frt 10 denár, 11 sajtot 77 denár, 6 pint vajat 1 frt 50 denár, 70 csirkét 1 frt 50 denár értékben; Rettegre a tisztnek adtak 18 köböl zabot 6 frt, egy köböl gabonát 80 denár, 6 kalangya szénát 2 frt, 2 ember Apahidára nem ment el szolgálattételre, fizettek birságba 3 frtot, a Bank Pál emberei élelmezésére kivetettek 1 frtot.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Alsó-Ilosva ős időben lakott falu. A rómaiaknak itt volt egyik legnagyobb telepe, az Ala i. Tungrorum Frontaniana lovas és Cohors II. Brittanica milliaria gyalog, sőt egy pannoniai lovasosztály táborhelye, fürdője. Torma Károly ásatta fel s kutatta ki apróra s a tudományos világ előtt ismertté tette.* A Castrum helye négyszögü, a községből délre a mezőn ma is tisztán kivehető.* Hye Adrienne birtokosnő udvarán számos feliratos és figurális kőemlék van e helyről felállitva, melyeket Torma Károly ásott fel és közölt az „Erdélyi Muzeum-Egyl. Évkönyvei” s a „Corpus Inscriptium Latinarum” köteteiben.
L. I. köt. 295. l.
Nemzeti Társalkodó 1831. évf. 105. l. először Torma József ismertette. Több feliratos követ: Inscriptiones Romano Transilvaniae Honoribus Andreae Hadik a Bar. Joseph. Toroczkai in folio Claudiopoli 1767. Inscript. 49. 5. 6. ismertette.
Egykor szlávok, ruthének lakták. Jelenlegi lakosai magyarok, románok. Karácsony estéjén a kántálás, üdvözlés szokásos, kalácscsal, itallal kedveskednek egymásnak. Új év napján a szolgalegények volt és leendő gazdájukat ostorcsattogtatások között köszöntik. A magyarok husvétkor, a románok Szt-György napkor öntöződnek, mely alkalommal ez utóbbiak korán reggel megfürödnek s ezután öntözik le egymást. Kezüket csalánnal ütik, azt tartva, hogy ez által egész éven át egészségesebbek lesznek. Öltözetüket házilag állitják elő. Nyáron ing, lábravalóban s apró gombokkal kidíszitett mellény, pörge kalappal járnak. Télen szürke darócz posztónadrág, szokmány s fekete zsinórral kiczifrázott kabátot hordanak.
Házaikat gazdasági épületeiktől elkülönitve épitik kőből és rakófából, többnyire zsindely- és szalmafedéllel.
1603-ban* Básta idejében a hajduk az egész községet elpusztitották, kiölték, egy lakója sem maradt.
Urb. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
1211759-ben* a harmadosztályhoz tartozó katonai zászlótartói szállás volt. 1848-ban* Molnár András főhadnagy vezetése alatt 56 főből álló nemzetőrséget állitott ki, közülök 26 vadászfegyverrel volt ellátva. A községre törni szándékolt 4 ezer főből álló oláh tábort visszaverte. De a futók egyesülve Mihalás határőr csapatával, a kis nemzetőrség ily nagy erővel szembe nem szállhatván, Deésre vonult s azok a falut megrohanták, a Horváth-féle udvart teljesen kirabolták s a ref. egyház értékesebb edényeit elvitték. Ugyanekkor gyilkolták le a felőri ref. Kántor Szabó Károlyt.*
1786. évi megyei ltár selejt.
Kádár J. Szolnok-Dobokavárm. Tört. 1848–49-ben 50. l.
U. o. 94–95. l.
1849-ben* 30 főből álló vadászcsapat alakult, április havában Tövisnél küzdöttek, hol Szőcs Samu és Szabó József estek el. Az itthon maradtak pedig ezalatt az ott harczolók földjeit is megmivelték.*
U. o. 168. l.
U. o. 186. l.
A XVII-ik századtól fogva unitárius egyházközség.* Főpártfogója a Horváth család. 1830 után szünt meg. Papja Örvendi Ferencz 1681-ben, Losonczi András és György 1745-ben.* Horváth János nagybirtokos 1784-ben vitette oda papjának Kis Györgyöt. Az unitáriusoknál a Kis család papi nemzetség volt. Kis György később haza költözött világtalan apja mellé Kis-Solymosra. Több helyen megfordult s 1816-ban halt meg Szent-Királyt.* Ide van eltemetve Horváth János, kinek sírfelirata:
Benkő J. Trans. Tom. 2. pag. 227. és Siebenbürg. Quartal schrift. fünf. Jahrgang. 1797. p. 9.
Kanyaró F. Unitár. Magyraorsz. Ker. Magy. XXIII. évf. 229. l. és 1891. évf. 2. füz. 54. l. Kádár J. Szolnok-Dobokav. Nev. és Okt. Tört. 72. l.
Ker. Magv. 1891. évf. 84. l.
IOANNI PETRICHEVICH
HORVATH EXTIRPE DAL-
MATICA, DACIA MEDITER
RANA COMITATU KÜKÜLŐ
VICO SZEPLAK EQVITE
INGENVO PATRIAE STATV-
TVM LEGVM PRECLARVM.
HORVATH EXTIRPE DAL-
MATICA, DACIA MEDITER
RANA COMITATU KÜKÜLŐ
VICO SZEPLAK EQVITE
INGENVO PATRIAE STATV-
TVM LEGVM PRECLARVM.
A sírkő másik oldalán:
AZ ATYAI SZERETETNEK
A TISZTELETNEK.
AZ UNOKA INDULAT NAGYBÁTYA
HITVESSÉNEK
TOROTZKÓ SZENTGYÖRGYI TOROCZKAI
ÁGNESNEK EMLÉKEZETÉRE.
MDCCCIX.
A TISZTELETNEK.
AZ UNOKA INDULAT NAGYBÁTYA
HITVESSÉNEK
TOROTZKÓ SZENTGYÖRGYI TOROCZKAI
ÁGNESNEK EMLÉKEZETÉRE.
MDCCCIX.
122A Horváth család volt temetkező helye most az Ujvári Károly tagjában.
Az ev. ref. egyházközség 1728-tól 1816-ig Fel-Őrnek volt leányegyháza. 1816-ban* Horváth Károly épittette jelenlegi kőtemplomát, saját unitárius papjával tartatott isteni tiszteletet, melyben részt vettek a református hivek is. A következő évben az unitárius pap eltávozván, Horváthné (Barcsai leány) a templomot a ref. egyháznak adta s a pap fizetéséhez is hozzájárult.
Erd. Ev. ref. Névkönyv.
1731-ben* a főkormányszék a reformátusoknak nem engedte meg, hogy templomot épitsenek.
Erd. főkormsz. ltár. 206. sz.
1735-ben* összes vagyona egy harang, melyen állitólag oláh betük vannak. A nádasi ev. ref. ekklézsiának egy keresztelő pohara 1707-ből s egy ónkancsója „Az ilosvai R. ecclezsiaé 1724” felirattal.* Úrasztali készleteket ajándékoztak: Kolozsvári Sámuel, Turi István, Kraly Boldizsárné Hidi Erzsébet, Csávási György, Kerekes Jánosné és Dénes Istvánné fehérnemüeket. András István keresztelő ónkancsót csináltatott.
Esp. ltár.
U. o.
1745-ben* határozták el, hogy a régi templom helyére hordjanak fát s ott felépitik az oratoriumot, addig is Turi István házánál tartsanak isteni tiszteletet.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1753 február 3-án* Rimaszombati Szombati István ajánlott fel egy telket templomépitésre, melynek felét borosjenei Thuri István ajándékozá, hogy itt papilakot csináljanak s a pap lakása egyúttal imaház is legyen. De ez mind csak terv maradt.
U. o.
1831-ben* ev. ref. anyaegyház, újból épitett kis kőtemploma toronynyal, benne egy most öntött harang, mellette a papi telke, a falu keleti oldalán temetője, két fordulón 26 drb kaszáló és szántó. Jegyzőkönyve 1826 óta. Ez évi feljegyzés szerint van 1707-ből aranyozott ezüst tányéra B. F. H. S. felirattal; 1790-ből aranyozott ezüst pohara. A. S. D. B. feliratú, (Angyalosi Sámuel és neje Dobai Borbála). 1791. aranyozott ezüst pohara. 1831-ben Horváth Kata, Pergő Ádám és Farczádi József, Horváth Juli, Soós Samuné Ajtai Éva, Székely Juli ns. Ütő Dávidné több értékes fehérnemüt adtak.
Széki ev. esp. vizsg. jkv. 202. l.
1868-ban* ev. ref. lelkek száma 164, ebből férfi 90. Fekvősége 8 hold 552 öl.
Esp. ltár.
123Egyik harangját Horváth Imre, Solymosi Mihály kuratorok közbenjárásával öntötték 1887-ben, a kisebbiket 1830-ban Solymosi Mária öntette, mint feliratán olvasható.
1872-ben a Horváth utódok (Kendeffy Árpád) a felajánlott 30 véka gabonát, 30 frtot és 12 szekér fát elvonták. Ekkor megint Fel-Őrnek lett leányegyháza.
1887-ben az egyházat újból szervezték s azóta rendes papja van.
Lelkészei: Bartha Mihály lévita 1815–18. Ujhelyi István 1823–30. pap. Boros István 1830–35. Baló Zsigmond 1835–37. Bartók Zsigmond 1839–42. Nagyváradi Szőcs Sámuel 1843–1857. Szilágyi Márton 1858–64. Szathmári Sándor 1866–72. Nemes Ferencz 1887 óta.
A felekezet iskolát tartott fenn, benne papok tanitottak, de 1895-ben az állami iskola felállitásával megszünt. Tanitó Rápolti Sándor.*
Kádár. Nevelés- Okt. Tört. 72–75. l.
1784 előtt* s a jelen század elején a cs.-keresztúri plébánosok több ev. ref. hivet nyertek meg a róm. kath. egyház számára, 1840-ben 30 lélekből álló fiókegyháza Csicsó-Keresztur filiája.*
Megyei ltár selejt. 134. sz.
Torma gyüjt.
1768 körül* két gör. felekezet van, a templom birtoklása felett versengve, a bizottság az egyesültek javára hozta meg itéletét.
Megyei ltár selejt. 86. sz.
A község román lakossága először 1717-ben tért át az unióra. Midőn a templomot e felekezetnek ez év február 25-én átadnák, csoda történt benne. Különben ez időben csodát tevő képek szerfelett el voltak terjedve. Csodát láttak az emberek égen, földön. Ezt a csodát Torma Miklós akkori főispán beszélte el br. Apor Péternek.* Torma több kath. és ev. ref. s oláh hivővel jelen volt és látták, hogy a Szűz Mária és a Jézus képe veritékezni kezd. Kevés idő mulva nagy verejtékcseppek gördültek le Jézus képéről s a Mária kép szemeiben két könnycsepp tünt elő, sőt a szemöldökön szintén két nagy verejték volt látható, melyeket Menasági Lőrincz r. kath. esperes mind a két képről letörölt, de a következő napon e rendkivüli esemény újra ismétlődött. Az író szerint e csoda által isten előre figyelmeztette a népet a bekövetkezendő nagy veszedelemre, mely – az ezt hinni szeretők szerint – meg is történt, mivel a tatárok Besztercze felől a szoroson bejövén, vármegyénket elpusztitották, kirabolták s a lakosok nagy részét, különösen Székről, szíjra fűzve, örökös rabszolgaságba hurczolták.
Br. Apor P. munkái. Synopsis mutationum 169–70. lap. Mon. Hungarias Hist. XI. k.
Jelenleg gör. kath. egyházközség. Fatemploma Keresztelő Szt-János tiszteletére épűlt. 1826-ban szentelték föl. Harangjai felirattal vannak 124ellátva. Anyakönyvet 1827 óta vezet. Papjai: Eremias Jakab 1826.* Pap János és Péter után Deák János.
Torma gyüjt.
Gör. kath. iskolája az ötvenes években keletkezett. Jelenleg Nagy-Debrekkel közösen fizeti a tanitót.
Éghajlata ez erdőkkel körülvett községnek egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja határát.
1750-ben* határának két harmada terméketlen s csak harmada termékeny. Keresetforrásuk földjük termékei és baromtenyésztés, melyeket Retteg, Bethlen, Deés, Szamosujvár és Besztercze vásárain árúsitanak. Határa két fordulós, csak hat ökörrel szántható, trágyázást nagy mértékben megköveteli, sok munka s többféle akadály miatt a hegyen trágyázni nem szoktak. Az őszi és tavaszi búza köble öt kalangyát, szemül másfelet, fizet. Kaszálni fordulónként szoktak, szőlője nincs, de erdeje elég; legelője fordulónként s azért jobbára a négerfalvi határon bérelnek legelőt.
Erd. főkormsz. lt.
Van 306 1/4 köböl férőű szántója, elvetettek 176 köböl őszi, 84 köböl tavaszit, lett 12 köböl törökbúzája, borsója; rétje 146 szekérnyi, 83 jármas ökre, lova, 86 tehene, 18 tulok, 28 juh, kecske, 60 disznó, 32 méhköpű adó alatt, főzőüstök jövedelme 1 frt 51 kr.
Iparosa 1 ács s 1 czigánykovács.
Elpusztult ház volt 13, melyből ezelőtt 30–50 ével kihaltak s ezeket id. és ifj. Szombati István, Thuri, Pálfi Ilona özv. Horváth Ferenczné, Kolozsvári György, Soós Simon és Dobolyi István földbirtokosok foglalták el.
1822-ben* határa 2-od osztályú, adó alatt van 150 köb. szántó, 112 1/2 szekérnyi kaszáló, 31 ökör, ló, 26 tehén, 6 disznó.
U. o.
Jelenleg 1898-ban határának két része jó, a többi kevésbbé termékeny. Főbb terményei: búza, tengeri, repcze, lóher, bükköny, lencse, kender, zab. Állatai: Erdélyi faju szarvasmarha, mangalicza faj disznó, bivaly, juh, ló. Gyümölcsei: alma (batul, pónyik, rozmaring, kormos, tányér), körtve-félék (császár, muskotály, vajonczok), szilva (beszterczei, kövér, fehér és ringló) és szőlő.
Vizei, forrásai: Feneketlen tó, Magura forrás, Fentene vintuluj csorgó, Meru rosuluj, Sándor és Károly csorgó, Ilosva- és Rorom pataka. Épületköve bőven és jó minőségü, faragásra alkalmas.
1831-ben* határán római sóbánya nyomaira akadt Torma József.
Nemz. Társ. 1831. évf. 105. l.
Van a községben szatócsüzlet; iparosa: asztalos, kerekes, kovács, 125kőműves, czipész, csizmadia, kőfaragó. Van egy alulcsapó két kerekű és kövű malma, Horváth Imre tulajdona.
1872 óta körjegyzői székhely, postája 1888-ban állittatott föl.
Határhelyek: 1831-ben* Kisvárdombja, vár oldal; Szombati malma.
Széki esp. ltár. 204. l.
1864-ben* Lazu lui Belei, legelő domb; Szupt Dosz, erdő alatti rét; Gelésaj v. Gelesaja árka, Gye szupra pietri, (kövön felül), sziklás erdő; Málom Doszá, oláhul Doszu maluluj (erdő); Lázu Bonzáruluj (Bonzár irtványa); Málom pataka, ol. Válye máluluj; La Merisora, (az almafánál), földrész; Koaszta Pestyenyilor, irtvány kaszáló; La Szeretura, sósforrásról nevezett hely; La ritu frenczáj, Ferencz rétje; Kis kerpinis, Nagy kerpinis, erdei írtványok; Facza, a hagymási határig felnyuló verőfényes erdő; Pojana lui Pável, Rozom Doszá, ol. Doszu rezosuluj, erdő; Koaszta lui Sándor, írtvány; Pereu Kasztyi lui Sándor, a Sándor írtványa mellett folyó patak; Doszu lui Krecz, Krecz írtványa; Rozom pataka, La Rogozime, kaszálók; La meru csel rosu, almafáról nevezett rét; La ritu Turkuluj, (Turk rétje); La csurgeau (a csorgónál), forrás körül lévő kaszálók; La ritu lui Kolosvári, Koaszta lui Hodis, In csuncsi, közös erdő; Balta Kornyeszi, szántóföld, (Kornye írtványa); Pereu Csuncsilor, a Csuncsiból lefolyó árok; Podu Kerpenyesuluj, K.-ből lefolyó árok hidja; Czigányok berke, ol. Berku Cziganilor; Dimbu Kurczi, egy udvarral határos emelkedett földrész, (udvar dombja); Girlistye, határrész; Prund, porondos hely; Kirligáta, kanyarodott földrész; In nyetyeda, Kotu lui Gyorgye, Kotu lupsi, Zeovju lui Togyerás, Ográve lui Ferencz, kaszáló hely; Intre ogredi, két írtvány közt levő kaszáló; Zapogye lui iftyenie, Lazu Dencseszku, La oltovany (az oltványoknál); La fintina Csokmenyeszi, La fintina vintuluj, In lezvana, írtványok; In petris, kövecses hely; Csokmányásza, írtvány; Magura, erdő; Plesa, egykor kopasz, ma erdős hely; Tyuzei, szőlőhely; Fundeturi, határfenék; Gredina Kreminásului; La Jepuritye, nyulaskert; La pereu csel szerat (a sóskútnál), földrész: Tó, kaszálók; Belebán, szántók; A puszta szőlőknél, ol. La zsija csel pusztije, egykor szőlőhegy, most szántók; Orezel, régi várhely; Gyalu la Teutz, szántóföld; In zevoje, víz melletti porondos helyek; Moari Rápotyi, Rápolti malmáról nevezett földek; Kotu Urzsi, porondos hely; Intre mori, két malom közt levő porondos helyek; Berek, Akasztófadomb, ol. Dimbu akasztezsilor, kerek domb; Toma árka, ol. Pereu Tomi, árok kaszálóval; In Lazuri, legelő hely; Dumbrava beszericsi, erdő.
Pesty Frigyes gyüjt.
1261898-ban: Hagymási patak, Podaranka, Láz, Ranka, Czigányok árka, Dobrava, Kő alatt és felett, Podu steri, Parau Gilisoi, Malompataka, Facza, Kis- és Nagy-Körpényes, Roram Dosu, Rorampataka, Koszta luj Sándor, Balta Kornesi, Malom előtt, Berek, Hegytó, Norana, Lunka, Kis- és Nagyvárdomb.*
E határrészben több régi pénzt, téglát, római feliratos köveket, szobrokat találtak, melyek a kolozsvári muzeumba kerültek. De vannak még a helyszinén is sok faragott kövek, szobortöredékek Hye Adrienne és Horváth Imre udvarában is. Lásd I. k. 195. s köv. l.
1553-ban* van benne 20 kapu jobbágy és 20 szegény, kik összesen husz házban laknak, el van pusztulva 3 ház.
Transylv. fasc. 9. nr. 69.
1603-ban* az egész falu teljesen elpusztult.
Urb. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1704 körül* 17 jobbágy, 11 zsellér, egy molnár és béresszolga lakosa van, kik összesen 28 házastelken laknak; van benne 14 puszta ház, melyből 5 teljesen le van égve. Adó alatt van 49 ökör, 30 tehén, egy ló, 30 juh.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 3 egy telkes nemes lakosa egy telken 2 házban, 28 jobbágy 16 telken 18 házban s egy ily özvegy egy házban, 16 telkes zsellér 14 telken és házban s egy ily özvegy egy házban. Négy kóborló egy házban s egy ily özvegy, de ennek háza nincs. Együtt 31 telken 37 házban laknak. Elpusztult házak száma 13.
U. o.
1831-ben* 541 lakossal.
Cons. stat. topogr. 5. l.
1857-ben* 674 lakosból 22 róm. kath., 389 gör. kath., 192 evang. helvét, egy unitárius és 70 zsidó; házak száma 121.
Orsz. ism. Tábla 24. l.
1886-ban 554 lélekből róm. kath. 31, gör. kath. 352, helvét hitü 143, zsidó 28.
1887-ben ev. ref. lelkek száma 125.*
Ev. ref. Névkönyv.
1891-ben 609 lakosból 32 róm. kath., 390 gör. kath.,18 ev. ref., 29 izmaelita.
Adója 1704 körül* 52 frt, 14 köb. búza s ugyanennyi zab, 4 1/2 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban* 172 frt 54 kr. 1749-ben* 182 frt 46 1/2 kr. 1755-ben* 416 frt 14 kr. 1822-ben* 166 frt 58 kr. 1898-ban 2187 frt 67 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
127
