Ilosva (Felső-).

Teljes szövegű keresés

Ilosva (Felső-).
Nevének változatai: 1576-ban* Ilosva. 1607-ben* Kis-Ilosva. 1618-ban* Felső-Ilosva. 1643-ban* Kis-Ilosva. 1831-ben* Felső-Ilosva, oláhul Tsilisva. Először emlittetik 1334-ben* Kysuluswa néven mint folyó.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
Torma cs. ltára.
Rettegi gyüjt.
Gyf. prot. Siklósi fol. 150.
Cons. stat. topogr. 55. l.
Dl. 30369.
Neve a szláv „Jolsva” szóból ered, mely égerfát jelent.
Északról délre huzódó két szűk völgyben fekszik az Izvor és Ilosva patakok közt nagy hegyek aljában, A.-Ilosvától M.-Lápos felé vezető út mentén, a bethleni járásban. Deéstől 44·3 kilométernyire.
F.-Ilosva Szeszárma tartozéka volt, de mint ilyen még 1560-ban,* mikor az összes tartozékok felsoroltatnak, még elő nem fordul, csak 1576-ban* tehát e falu 1560–1576 közt keletkezett.
Gr. Bethlen lt.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
1576-ban* Báthory István a hűtlenségbe esett Farkas Jánosnak és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta, a ki abba 1577-ben* be is igtattatik,* de őt attól* néhai Harinnai Farkas Farkas fiai János és Miklós eltiltják. 1581-ben* és 1585-ben* ugyanazok újból tiltakoznak.
U. o.
Km. Szolnok int. B. 25, 46. F. 5.
Láposi János és Marosi Péter idevaló lakosok jelenlétében.
Torma cs. ltára.
Km. prot. 1578: 113.
Gyf. prot. Adam. 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozza s birta Bethlen várához, de igtatásának 1590-ben* Farkas Miklós s néhai testvérének Jánosnak fiai Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondanak.
Gyf. Cent. P. 19.
Km. prot. A. 35.
1595-ben* ugyanazok újból tiltakoznak e birtok bitorlása ellen.
U. o. 307.
1597-ben* Báthory Zsigmond fejedelem e falut Logofét Péternek adományoza s ez a következő évben testvérének Zafirának.
Proclam.
1598-ban* birtokosa Logofét Péter, ki azt mindenesetre Báthory Zsigmondtól Báthory András bibornok hűtlensége miatt kapta adományba. Kenéze János Lukács.
Km. Doboka F. 1, 13.
1602-ben* néh. Rácz Péter özvegye Logofét Szafira e birtok felét, ha fiának Rácz Ádámnak magvaszakadna, második férjére Bálintitt Jánosra hagyja s ugyanez évben* Logofett Zsófia legidősebb Tövisi Rácz Péterné e falut elzálogositja.
4. Lib. Reg. 136–138.
Proclam.
1607-ben* Bálintitt János és Rácz Ádám e birtokba beigtattatnak.
6. L. Reg. 16.
1618-ban* Bálintitt János itteni birtokos, ki Czegel János 128itteni és láposvidéki jószágaival együtt állitott ki ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást.
Rettegi gyüjt.
1625-ben* Logofét Szafira Bálintitt Jánosné e birtokát fiának Bálintitt Györgynek veti zálogba.
Gyf. prot. Barkay 80.
1642-ben* Barát Istán özvegye Logofét Mária e birtok iránt, melyet atyja Logofét Péter Bálintitt Jánosnak elidegenitett s most is annak kezén van, az e miatt támasztott perében ügyvédeül Kolosvári János deákot hatalmazza föl.
Km. prot. III. 6.
1643-ban* Galgói Rácz Ádám deési házát és itteni részét Tövisi Bálintitt Györgynek adja cserébe.
Km. Szolnok int. R. 11. és Gyf. prot. Siklósi 150.
1651-ben* II. Rákóczy György e birtokot Tövisi özv. Bálintitt Györgyné Kovacsóczy Katalin, Szombathelyi Márton özvegye egy Bálintitt leány* és a Hosszútelky családtól visszaváltván, azt most Huszár Mátyásnak adja zálogba.
25. L. Reg. 460.
Torma gyüjt. szerint 1650-ben Zsuzsánna.
1658-ban* Apaffy Boldizsárnak itt 14 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1659-ben* Barcsay Ákos Szamosujvárhoz tartozott e birtokot Ébeni Lászlónak s nejének Wass Juditnak, kik azt Barcsay Évától: előbb Huszár Mátyásné, utóbb Apaffy Boldizsárné özvegyétől magukhoz váltották, adja zálogba.
27. L. Reg. 96.
1664-ben* mivel ezen birtokot Barcsay Ákos Ébeni Lászlónak adta zálogba, kinek halálával leányára Évára Czegei Wass Jánosnéra szállott, most azt tőle Csik-Gyergyó és Kászonszék főkapitánya Novaji Szentpáli János és neje Bornemisza Zsuzsánna magához váltotta, kit is 1667-ben* Apaffy Mihály annak birtokában megerősit.
Gyf. Lymbus.
Gyf. prot. Deum Time 413, 428.
1673-ban* Bornemisza Anna fejedelemasszony és Katalin Bánffy Dénesné e birtokot, mely nővérük néh. Zsuzsánna rájuk hagyott, Teleki Mihálynak adják cserébe.
E. F. L. III. 170. A.
1682-ben* Körtvélyfái Bálintitt Zsigmond Teleki Mihályt e falu birtokba vételétől most és még 1678-ban is tiltja.
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 5. nr. 34.
1687-ben* Teleki Mihályt e birtokban Apaffy Mihály megerősitette.
Erd. főkormsz. ltár.
1694-ben* birtokosa Teleki Mihályné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* Teleki Pál. 1724-ben* birtokosa gr. Teleki Ádám.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. XII 1/2. 35.
1780-ban* II. József császár e birtokot a gr. Teleki családnak adja zálogba.
Erd. L. Reg. XII. 57.
1291786-ban* birtokosa gr. Teleki Ádámnak 58 jobbágya s 4 zsellére volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1793-ban* Galgói Rácz Imre az 1602-beli Logofett jogon e birtokhoz való igényét bejelenti.
Proclam.
1811-ben* gr. Teleki Mihály, kinek 1816 körül* 2 1/6, Teleki Sámuelnek 21 1/2, gr. Teleki Imrének 17 1/6 és Ferencznek 2 1/2 telke.
Megyei ltár.
U. o.
1818-ban* br. Bálintitt Elek 1597. és 98. évbeli Logofét jogon e birtokhoz való igényét bejelenti.
Proclam.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Sámuelnek van 30, gr. Teleki Imrénének 26, gr. Teleki Mihálynak 4 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* gr. Teleki Sámuel, gr. Teleki Róza és gr. Teleki Miksa úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 81–142. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: gr. Teleki Sámuel (Sáromberkéről), gr. Teleki Miksa (Kendi-Lónáról), Ferrári Lajos (Harinnáról).
Erd. főkormsz. levéltár.
Felső-Ilosva jelenlegi birtokosai (1898): gr. Teleki Samu; 270 h. öröklés. Gr. Teleki Miksa fia gr. Teleki László Gyula, gr. Teleki Rozália; 9001 h. Kukura Simon; 108 h. Mán Logyen; 105. h.
Lakosai románok, földmivelők, baromtenyésztők. Pünkösdkor házaikat zöld galyakkal díszitik föl. Fiúgyermek elhalálozása alkalmával templomuk tornyába fehér zászlót tűznek ki. Táplálékuk tejfélék. Ruházatukat kenderből, gyapjuból házilag állitják elő. Övükön széles szíjat (gyüszű, őv) viselnek, melyből a kés soha sem hiányzik.
Házuk rakófa, egy szoba s pitvar. Gazdasági épületek ezzel szemben, fedele szalma és zsendely. Lakói közt a múlt században*sok volt a golyvás.
Megyei ltár.
1768-ban* két gör. felekezet volt. A főkormányszék megszámlálásánál rendelte el s a fatemplomot, mivel a község egynegyede az uniót elfogadta, ezeknek adta. Elavult fatemplom helyett 1860-ban épitettek újat szintén fából, védő szentjük Mihály és Gábor őrangyalok.
Megyei ltár selejt. 86. sz.
Anyakönyve 1859 óta.
Lelkészei: Maximilian János tanitó és 1889-ben, Pap György, Purzsa János után a jelenlegi Máncs György.
Iskoláját az ötvenes években alapitotta. 1870-ben javitották meg.
Éghajlata mérsékelt, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja. A roncsoló toroklob itt is uralkodott.
1750-ben* halálának fele tér és termő s más része terméketlen, 130hegyes. Jövedelme a föld termékei s a barom. Két fordulós határa 4–6 ökörrel szántható. A trágyát évenként megkivánja, de hegyes volta miatt szekérrel nem trágyázható. Egy köböl őszi vetés ad 50 kévés négy kalangyát, szemül 4 vékát, a hegyes rész 3 kalangyát s kalangyája 2 vékát. Ugyanígy fizet a zab is.
Erd. főkormsz. ltár.
Legelője elegendő, erdőben bővelkedik. Van évenként használható rétje, de forudlónként is kaszálnak.
Szántója 271 1/2 köb. férőü; elvetettek 106 köb. őszi, 123 tavaszi gabonát, termett 12 köb. törökbúzája. Rétje 107 szekérnyi. Van 31 igás marhája, lova 99, tehene, 20 tulka, 567 juh, 55 disznó, 35 méhköpű. Iparosa egy molnár.
1822-ben* határa 3-ad osztályu. Adó alatt van 489 1/2 köb. szántó, 529 1/2 szekér szénatermő rétje, 32 ökör, ló, 31 tehén, 2 tulok, 53 kecske, 8 disznó.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa terméketlen; főbb terményei: tengeri, tavaszi búza, zab; állatai: magyar fajta szarvasmarha, kecske, juh, mangalicza faj sertés; gyümölcse egyedül a szilva.
Itatója a Cziblesből eredő Izvoru és F.-Puszta-Egresről folyó Ilosva-patak. Épültenek való köve jó.
1878 óta körjegyzői székhely.
Házilag kosárfonással foglalkoznak, van két vízimalma egy-egy kerékkel és kővel, gróf Teleki Samu és gróf Teleki László Gyula tulajdona.
Határhelyek: 1742-ben* Ulyásza, Sztrimba pojani, Runk, Zapogye, Preszáka, Lunka sztrimbi, Ivanyásza, Grujeczu nyetrebi, Fontina monyászka, Szimbecze vagy Zimbricza, Petrics, Czárkure, Doszu nyetrebilor, Doszu Szibreczi, Doszu Szlámuluj, Gyalu Szkauluj.
E. F. L. XII 1/2. 17. C.
1864-ben* Fatia Scaiulu, Runcu, Scaiului, Runcu, Sacaturile, Piatra, Uliasa, Dealul, Strimbi, Dealul Pipineli, Calea Frasinuluj, Dealul negurilor, Ivaneasa, Gura negurilor, Gura Racatesiului, Zimbritia, Mihaleasa, Piciorul netodului, Dosul Mihalesi, Dosul vaii mari, Dosul Sindroi, Dosul truntiului, Dosul Porcului, Dosul lui Stefan, Dialul intre Strimbe, Dosul Ulesi, Dosul Zimbritzi, Dosul vai Ursului, Dosul Corabdi, Valia Corabi, Valia Ursului, Valea porcului, Valea Sindroi, Paraul lunci domnesci.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülői: Dealu beszericsi, Dealu Negrilor, Izvor, Iványászá, Halea Frászinuluj, Sindraje, Muntile, Oarzina, Tomasaje, Uliásza, Piatre, Treszte, Runku, Fáczá szkajuluj, Fundeture és Pogyerej.
131Lakossága: 1704 körül* 15 jobbágy s három szegény lakosa van, kik összesen 15 házban laknak, elpusztult házainak száma 28.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 49 jobbágy 45 1/2 telken 46 házban s egy ily özvegy egy házastelken, egy telkes zsellér egy és 13 külsőségek nélkül való zsellér 11 telken 12 házban s egy ily özvegy egy telken és házban. Együtt 59 1/2 telken 61 házban.
U. o.
1831-ben* 385 lakosa van.
Cons. stat. topogr. 55. l.
1857-ben* 533 lakosból 490 gör. kath., 43 zsidó. Házak száma 104.
Orsz. ism. Tábla 25. l.
1886-ban lakossága 893, ebből 853 gör. kath. és 40 zsidó.
1891-ben 1002 lakosból 947 gör. kath., 6 gör. keleti, egy ev. ref. és 48 izraelita.
Adója 1704 körül* 37 frt 50 kr., 6 köb. búza s ugyanennyi zab, 2 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban* 262 frt 12 kr. 1749-ben* 264 frt 48 kr. 1775-ben* 166 frt 17 kr. 1775-ben* 419 frt 9 kr. 1822-ben* 246 frt 18 kr. 1898-ban 2803 frt 45 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages