Ispánmező.
133Ispánmező.
Nevének változatai: 1456-ban* Ispanmezew. 1560-ban* Espánmezew. 1576-ban* Ispan-Mezew. 1607-ben* Espan-Mezeo. 1750-ben* Ispánymező, oláhul Spilmezeu.*
Századok. 1887. VIII. füz. 80. l.
Bethlen ltár.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
Torma cs. ltára.
Erd. főkormsz. ltár.
Az oláh ma e községet Sparmezeu-nak hívja, a mi a magyar név oláh formája s ebből gyaníthatnók, hogy ős lakosai magyarok voltak. Dr. Réthy úgy véli, hogy e névben a rotacisaló oláh tájszólásnak azon nyoma van, mely az n helyett bizonyos esetekben r-t ejt ki. A móczok nyelvében él e hangtani sajátság, mely az istro-rumének nyelvét is jellemzi, de Moldvában s másutt is feltünt. A Voroneczi Codex e nyelvet is jellemzi. E hangsajátság az Alba földre vezet, hol a tosk és gheg albánokat az n és r osztja két nyelvüekre. (Dr. Réthy Oláh nyelv és nemzet megalakulása.) Az oláh dialektusok e szerint örökölték e sajátságot, mint tosk vagy gheg albánságból kiválva romanizálódtak a Kr. u. VIII–IX. században s ágaik Istriába, Macedoniába s a Dunántuli területekre (Havaselve, Moldva, Erdély, Galiczia, Magyarország) húzódtak szét a későbbi századok folyamán. A czinczár név, a hogy a macedon oláhokat hivják, megyénkben is előfordul egy 1617. évi Lozsárdra vonatkozó oklevélben. Egyik Apaffynak, mint Apanagyfalunál láttuk, macedoniai volt a neje s vele onnan többen jöhettek be. A megyénkbeli oláh tájszólásnak az a sajátsága, hogy a vi hangot zsi-nek (vin = zsin, vine = zsine. Virágosberek oláhul Zsirág, a mi macedoniai eredetre vall.
Nevét valószinüleg comes = ispán birtokosa vagy ily nevü alapitójától vette.
Az Ilosvapatak völgyében s ennek partjain fekszik sík téren erdős hegyektől körülvéve.
Deéstől 33.9 kilométerre a bethleni járásban.
Ispánmező kezdettől fogva a Harinnay Farkas család birtoka és Szeszárma tartozéka volt.
1456-ban* V. László király Ispánmezőt Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség czímén elvevén, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.
Századok 1887. VIII. 80.
1485-ben* Farkas Tamás e birtokban kir. beleegyezéssel magtalansága esetére örökösévé Héderfáy Mihályt tette.
Dl. 30911.
1493-beli birtokosait lásd Szeszármánál.*
Dl. 30911. és 30344.
1502-ben* Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
Km. prot. Michael 94.
1560-ban* birtokosa Farkas Farkas.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Báthory Istán fejedelem a hűtlenségbe esett Harinnay Farkas János e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
1577-ben* Báthory ebbe be is igtattatott Kozma Péter kenéz és Tussa Kozma idevaló lakosok jelenlétében, de néh. Farkas Farkas fiai János és Miklós őt attól eltiltották.*
Km. Szolnok int. B. 25, 46. F. 5.
Torma cs. ltár.
Km. prot. 1578. 113.
Gyf. prot. Adam. 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda, de beigtatásának 1590-ben* Farkas Miklós s néh. testvérének Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondtak.
Gyf. Cent. P. 19.
Km. prot. A. 35.
1595-ben* ugyanazok újból tiltakoznak.
Km. prot. A. 307.
1598-ban* birtokosa Bellő, máskép Balássi György, ki azt mindenesetre Báthory Zsigmondtól Báthory András bibornok hűtlensége miatt kapta adományban. Kenéze Demeter Balázs.
Km. Doboka F. 1. 13.
1602 tájt* Básta idejében Szamosujvárhoz csatoltatott több szomszédos községekkel együtt s Básta e falut Széplaki Czepán Demeternek adta, ki rövid ideig birta, mivel Bocskai Kun Istvánnak adta ki, azalatt tatár rabságban lévén, megint Szamosujvárhoz csatolták s hazajöttével 1607 ápr. 23-án* Rákóczy Zsigmond monostorszegi Kun Istvánt s ennek magvaszakadtával testvéreit Gáspárt és Pétert e falu birtokában újra megerősiti Monostorszeggel és Pontinászával együtt.
Torma cs. ltára.
4. Lib. Reg. 23. és Torma cs. ltára.
1608-ban* lónai Kendy István e birtokot Suky Annának, Harinnay Farkas Miklós özvegyének s leányainak Zsuzsánnának (első nejétől Sigér Krisztinától), valamint Kun István s neje Erdélyi Margitnak Harinnay Ferencz özvegyének s ettől való leányának Harinnay Krisztinának visszaereszti kisdebreki, f.-egresi, lonkafalvi, szitai és pontineászi részeivel együtt.
Km. prot. D. 21. Szolnok int. K. 2, 13.
1611-ben* Báthory Gábor monostorszegi Kun Istvánt és nejét Erdélyi Margitot e birtokukban megerősiti.
Torma cs. ltára.
1618-ben* Kun István itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állit ki.
Rettegi gyüjt.
1620-ban* Nápolyi István árvái: György és Péter birják.
Torma család levéltára.
1627-ben* Erdélyi Erzsébet Kun Istvánné a maga, férje és leánya Katalin kihalása esetére e birtokát Harinnay Krisztinára Balássy Ferencznére s lányukra Erzsébetre hagyja.
Km. prot. O. 2. 37.
1651-ben márczius 4-én* II. Rákóczy György e birtokot Nápolyi Györgyné Kun Katalinnak adja zálogba, de már julius 28-án* felszólitja őt annak Majthényi András részére való visszabocsátására.
25. L. Reg. 386.
Tört. Tár 1885. 329. l.
1351653-ban* Nápolyi Györgyné Kun Katalintól e birtok felét Torma Miklós maga részére elfoglaltatta, de még ez évben* Torma Miklós azt Nápolyi György fiának Istvánnak visszabocsátotta Magyar-Bogáta felerészeért.
Torma cs. ltára.
U. o.
1655-ben* Ispánmező a Szamosujvárhoz tartozó fiscalitások közül kitörültetvén, II. Rákóczy György annak birtokában Nápolyi György özvegyét Kun Katalint megerősiti.
U. o.
1656-ban* II. Rákóczy György Nápolyi György özvegyének Kun Katalinnak végrendelete alapján Nápolyi Évát Gyerőffi Pál özvegyét a birtokba igtatni rendeli.
U. o.
1658-ban* Nápolyi Istvánnak itt 30 adófizető jobbágya volt.
U. o.
1663-ban* birtokosai Nápolyi István fiai: György és Péter.
U. o.
1694-ben* birtokosa a Nápolyi család.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosa Nápolyi György; egy telkes nemesek: Torma István és Budai Zigmond.
Erd. főkormsz. ltár.
1715-ben* a magbanszakadt Nápolyi Györgynek itteni részét a fiscus elfoglalta, de annak Nápolyi özvegye Felvinczy Klára, leánya Ágnes, valamint Nápolyi Éva Budai Zsigmondné és Torma László ellentmondtak.
Torma cs. ltára.
1721-ben* Nápolyi György birja.
Erd. fisc. ltár.
1724-ben* birtokosai: Torma László és Fráter Zsigmond.
E. F. L. XII 1/2 35. F.
1748-ban* Nápolyi György fiágon való kihalásával annak itteni része iránt a fiscus a női ágon leszármazókat, t. i. néh. Torma Kristófnak Nápolyi István leányától Máriától való gyermekeit: Istvánt, Ferenczet, néh. László gyermekeit Dánielt s Máriát Ugron Jánosnét s néh. Anna Kereszturi Mihályné gyermekeit Miklóst és Juditot Gyulai Lászlónét, másrészt azon néh. Nápolyi István leányától Évától Buday Zsigmondnétól való gyermekeket Istvánt, Lászlót, Ferenczet, Ágnest s Krisztinát Fráter Zsigmondnét perbe fogta, de a királyi tábla a fiscust elütötte.*
Torma cs. ltára.
L. Felőrnél.
1750-ben* Torma Dániel egyik birtokosa.
Erd. főkormsz. ltár.
1763-ban* Ugron Ágnes és Jábroczky János birják.
Torma cs. ltára.
1764-ben* Boér Zsuzsánna itteni részét férjére Tatrosi Zsigmondra hagyja.
Km. Neor. R. 32.
1766-ban* Boér Borbála Szalánczai József özvegye; Boér István leánya: Ágnes.
E. F. L. III. 189.
1770-ben* a fiscalitások közül kivétetett.
Erd. fisc. ltár.
1361780-ban* Torma Miklós és László itteni részüket lisztelő malommal együtt Jábróczki Gábornak adták zálogba, kitől Kozma Ferencz váltotta ki 1791–98 közt.
Torma cs. ltára.
1786-ban* birtokosai: Vinkler alias Fráter Antalnak* van 10 jobbágya, 9 zsellére, Budai István és Jánosnak 9 jobbágya, 2 zsellére, Torma kisasszonynak 6 jobbágya, 5 zsellére, Vas Ferencz özvegyének Boér Ágnesnek 7 jobbágya, 3 zsellére, Torma Mihálynak 5 zsellére, 1 jobbágya, Endes Józsefnek 5 jobbágya, neje Torma Ilona után, Tatrosi Lajosnak 6 jobbágya, Jábróczky Jánosnak 4 jobbágya, 1 zsellére, Fráter Antalnak 5 jobbágya, Jábróczky Gábornak 2 jobbágya, 2 zsellére, neje Torma Kata után Jósa Antalnak 2 jobbágya, 4 zsellére, Csomós Mihálynak 3 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. III. 189.
1802-ben esketés szerint* Vinkler Antalnak van 8 1/2 régi öröksége és 20 új, Fráter Antalnak 3 1/2 régi, 4 új, Jábróczki Mihálynétól zálogban 1 régi; Tatrosi Lajosnak 7 régi, 7 új; Wass Antalnak 8 régi, 7 új; Domokos Károlynak 3 régi; Kozma Ferencznének 3 régi, Torma Lászlóné-féle zálogos rész 2 régi, 4 új; Br. Weisz Ferencznek 7 régi, 7 új; ifj. Torma Mihálynak és Miklósnak 2 régi, 4 új; Jábróczki Mihálynak 2 új; Biró Zsigmondnak 4 régi; összesen 49 régi és 55 új örökség.
Torma cs. ltára.
1804-ben* Vinkler Antal felőri részét adja cserébe Nemes Józsefnek itteni részeért.
Erd. Tábla Trans.
1805-ben* Torma Klára Rácz Antalné.
Torma cs. ltára.
1811-ben* Biró Mihálynak van 2, Torma Katának és Lászlónak 1, Jábróczky Gábornénak 2 1/2 telke. 1816 körül* Domokos Károlynénak 1 1/3, Fráter Antal utódainak 4 7/12, Kozma Ferencznének 8 1/3, Tatrossi Lajos utódainak 5 3/4, Torma Katalinnak 2/3, Torma Zsuzsánnának 7 5/6, Torma László utódainak 1, Wass Antalnak 6/12, Vinkler Antalnak 14 2/3, Jábróczki Gábor utódainak 2 1/2 t elke.
Megyei ltár.
U. o.
1820-ban* birtokosai: Kozma Ferenczné Torma Krisztinának van 15 telke, id. Wass Antalnak 9, Winkler Antalnénak 7, br. Weisz Ferencznek 6, Biró Mihálynénak (gr. Ybarra) 4, Fráter Farkasnak 2, Jábróczky Antalnak 2, Tatrosi Lászlónak 2, Simon Péterné Hatfaludi Annának 1, Szentes Dávidnak 1, Torma Mihályné Mósa Juditnak 1, Torma Miklósnak 1 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1829-ben* Budai és Torma utódok birják.
Erd. fisc. ltár.
1371843-ban* csicsómihályfalvi Nemes József itteni részét tancsi Földváry Józsefnek s nejének gr. Haller Klárának eladja.
Km. Szolnok int. T. 19.
1863-ban* özv. Szentesné Tatrosi Róza, Torma Ferencz, Földváry József, Torma Krisztina Kozmáné, Fráter Farkas, Mark Berl, Betegh Kelemen, Biró Rozália, Torma József, Boér Károly és neje úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 78–198. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Boér Károly és Técsi Lajos, Weér Miklós és Betegh Kelemen (Felőrről).
Erd. főkormsz. ltár.
1892-ben birtokosai: Flórián Antal, 571 kh., Kozma-féle birtok, vétel Boér Károlynétól, szül. Kozma. Betegh Imre, 302 kh., Kozma-féle birtok, öröklés atyja Betegh Kelemen után. Weér Miklósné, 407 kh., öröklés. Dr. Haller Rezső, 137 kh., vétel Simon Kálmán örököseitől. Márk Berta örökösei, 153 kh., vétel Keczeli Mihálynétól.
1898-ban Betegh Imre és Weér Dezsőné nagyobb birtokosai.
Jelenlegi lakosai románok, de lakták magyarok is, kik idővel eloláhosodtak, ilyenek a Halász, Kozma, Kalapos családok. Ezek állitólag székely származásuak. A Dénes nemes magyar család a múlt század végén telepedett ide s ma minden tagja román.
Foglalkozásuk marhatenyésztés és földmivelés. Öltözetük házilag készült kenderből és gyapjuból, vastag szövetü, széles fekete kalapot s bocskort hordanak kivétel nélkül, a nők feltünő színes gyöngyökkel díszitik nyakukat.
Rakófából épitkeznek.
Gör. kath. egyházközség; két temploma van, egyik fa, a más kő, 1712-ben szenteltetett föl szűz Mária tiszteletére. Anyakönyv 1829 óta. Jelenlegi papja Juga, Szilasi Páhon, Marosán Gábor után Halász János.
Felekezeti iskoláját az ötvenes évek elején létesitette és tartja fenn, ekkor szenteltetett föl; papja nincs. E felekezet iskolát is tartott fenn.
Éghajlata tiszta hegyi levegője után kitünőnek mondható, szelektől védve, jég ritkán fordul elő, de szelid lefolyásu.
1768-ban* itt nagy pestis uralkodott s ugyancsak a múlt században* lakói közt sok volt a golyvás, s többen szenvedtek rák (?) bajban.
Megyei ltár selejt.
U. o.
1750-ben* határának fele termő, a más része hegyes és terméketlen. Keresetforrásuk a földjük terméke és a barom, melyeket Deés, Besztercze 138s más szomszédos helyek vásárain árusitanak el. Határa két fordulós, 6–8 ökörrel szántható, tárgyázni szekérrel nem lehet. Egy köböl őszi vetésből lesz 40 kévés kalangya, 4 szemül kalangyánként 2 vékát, a tavaszi ugyanígy fizet, a zab azonban 3 vékát ereszt. Erdeje, legelője bővön, kaszálója fordulónként.
Erd. főkormsz. ltár.
Szántója 1092 1/2 véka férőü, elvetettek 441 3/4 véka őszi, 573 véka tavaszi búzát, zabot, lett 34 véka törökbúzája, rétje 408 3/4 szekérnyi. Adó alatt van 180 igás ökör, ló, 196 tehén, 43 tulok, 400 juh, 148 disznó. 162 méhköpű, főzőüst jövedelme 50 kr. Iparosa egy kerekes.
1822-ben* határa 3-ad osztályu. Adó alatt van 647 1/2 köb. szántó, 549 1/4 szekérnyi kaszáló, 42 ökör, ló 40, tehén és 15 disznó.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg hegyes és köves volta miatt határát termékenynek nem lehet mondani, főbb terménye a tengeri. Magyar fajta szarvasmarhákat tenyésztenek. Gyümölcse: alma, szilva és körtvefélék. Itatója az Ilosvapataka.
1759-ben* katonai hadnagyi szállás volt itt.
Megyei ltár selejt.
1850 óta körjegyzői székhely; postája 1885-ben állittatott fel. Van csendőrsége 1889 óta.
1863-ban nyerte vásár tartásra való jogát, évenként kétszer, őszszel és tavaszszal meglehetősen látogatják. Van két kétkerekü és kövü malma, felőri lakos Betegh Imre tulajdona.
Határhelyek: 1850-ben* Lunka, szántó; Bliderája, erdő; Megura, Pestyera, Golumbu, erdők; Doszu luj Kosztán, szántó; Kulpinyásza, rét; Fácza Helmesuluj, Priszlopu, Plesu, Kálya láte, Irigyea, Márkszin, erdők.
Torma J. gyüjt.
1864-ben* Blidaroia, Magura, Pojana Prutului, Putiului, Picsorul Tartsy, Pestera, Borzosa, Virvu Golumbuluj, Pojenicza fetinci, Dupa Sul, Podu Sendry, Dosu lui Coftan, Prihodisce, Muncelu, Kulpenasa, Fatia Surului, Picioru sgaului, In Poderei, Pe Helmeseu, la Frasin, Irigei, Valea Lupului.
Pesty Frigyes gyüjt.
1560-ban* van benne 33 ház jobbágy és egy zsellér lakosa egy házban; lakatlan ház 3.
Gr. Bethlen cs. ltára.
1704 körül* 26 jobbágy, 2 zsellér családfő lakosa van, kik 39 házban laknak, pusztaház pedig 15.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van benne 42 jobbágy 34 telken 34 házban, 28 telkes zsellér 22 házban és telken, 44 külső birtok nélkül való zsellér 39 139házastelken s 14 ily özvegy ugyanennyi házastelken, 5 kóborló és 6 ily özvegy, ezeknek nincs se házuk, se külsőségük. Együtt 100 telken ugyanennyi házban laknak. El van pusztulva 3, melyből ezelőtt 50 évvel haltak ki s Torma Dániel földesúr birja.
U. o.
1831-ben* 509 lakossal.
Cons. stat. topograph. 77. l.
1857-ben* 839 lakosból 2 róm. kath., 716 gör. kath., egy ev. ref., 2 unitárius, 118 zsidó. Házak száma 152.
Orsz. Ism. Tábla 25. l.
1886-ban lakossága 1147, ebből 957 gör. kath., 10 gör. kel., és 180 izraelita.
1891-ben 1262 lakosból 1063 g. kath., 2 g. kel., 2 ev. ref. és 195 izr.
Adója: 1704 körül* a jobbágyok és zsellérek egy évi adója 43 frt., másfél köböl búza s ugyanennyi zab, 3 1/2 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban* 364 frt 10 kr. 1749-ben* 400 frt 44 kr. 1755-ben* 396 frt 8 kr. 1775-ben* 641 frt 44 kr. 1822-ben* 344 frt 48 kr. 1898-ban összes adója 2619 frt 98 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
