Kaczkó.

Teljes szövegű keresés

Kaczkó.
Nevének változatai: 1348-ban* és 1356-ban* Kachko. 1405-ben* Kaczko.
Dl. 30647.
Dl. 30017.
Gr. Bánffy ltár.
Neve az ős magyar kuczkó = kaczko, szöglet, szegből származik.
Fekszik a Deés–nagybányai út két oldalán, a Szamos jobb partján. Deéstől 12·2 kilométernyire a deési járásban.
Kaczkó legrégibb birtokosai s bizonynyal alapitói is az ősrégi Kaplyon nemzetség tagjai voltak, a kik már 1261-ben* e tájon a Szamoson innen és túlnan egyaránt birtokoltak.
Árp. Uj. Okmt. VIII. 10.
Az Árpádház kihalásával azonban a Kaplyon nemzetség elvesztette a birtokot, melyet László erdélyi vajda foglalt el tőlük s mivel a vajda halála után minden kezén levő jószág a királyra szállott, így Kazckót is utána a fiskus birta. Ez ellen 1348-ban* az erdélyi megyék gyülésén a Kaplyon nemzetségbeli Károlyi Simon és Menyhérd a nemzetség nevében óvást emeltek, Kazckót, Kosályt s Kaplyont maguknak visszaadatni követelték.
Dl. 30647.
Ugyanezt tette 1356-ban* a Kaplyon nemzetség egy másik ága: Bagosi Simon Derekas János fia, sőt még azt is állitotta, hogy midőn annak idején László vajda az ő atyját kérve kérte, hogy hive legyen s ezáltal hűtlenségbe essék: Derekas János minden ajánlatát visszautasitotta s azért vette el tőle Kaczkót, mely azonban daczára annak, hogy előadásának igazságát Erdély összes nemesei közgyülésükön elismerték, Kaczkó továbbra is a király kezén maradt. Mint ilyen Csicsóvár tartozéka lőn s azzá maradt azon túl is, hogy 1405 óta* Csicsót a Bánffyak birták. Oláh falunak neveztetik.
Dl. 30017.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
1467-ben* Kaczkót a Bánffyaktól hűtlenség bélyegén Mátyás király elvette s Szerdahelyi Kis János és testvérének Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka. Ugyanekkor emlittetik, hogy Csicsó 161egykori ura néh. Péter moldvai vajda a Kolostorvádon alapitott ó-hitű monostornak s az ott lakó püspöknek Kaczkón egy malmot adományozott. Kenéze Lukács.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1572-ben* a fejedelem birtoka; jobbágya és kenéze Szelecskei Trif. Kaczkó Ferencz jobbágy.
Deés város ltára.
1578-ban* fejedelmi birtok. Jobbágy Maksai.
Gyf. Divers II. fasc. 4. nr. 34.
1583-ban* Kaczkói Maxin János emlittetik.
Makrai cs. ltára.
1586-ban* nemes Kaczkói Maxin Péter.
Km. prot. DD. 73.
1590-ben* birtokosa a fejedelem. Szamosujvárhoz tartozik.
Km. Szolnok. Int. B. 84.
1591-ben* Báthory Zsigmond néh. Kaczkói Maxin János fiait: Pétert, Lászlót és Györgyöt, kiket kaczkói vajdáknak hivnak,* 3 itteni nemes telkükben megerősiti.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 329.
Nádudvary ltár.
1591-ben* Báthory Zsigmond eddig a Szamosujvárhoz tartozó egész Kaczkót, t. i. Maxinék 3 házán kivül Védi Gávay Miklósnak a török császárnál érdekében kifejtett hűségeért adományozza.*
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 329.
Gávay Miklós 1589-ben volt Báthory Zsigmond ügyvivője (orator), a kihez levelet intézett. Erdélyi Történelmi adatok III. köt. 316. l.
1594-ben* Makszin Péter igtató biztos emlittetik.
Gr. Kornis cs. ltára.
1597-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Gávay Miklósnak, nejének s gyermekeinek itteni részét Kismarjai Bocskay Istvánnak adományozza oda, a kit abba az ottani birtokosok Maxin László és György jelenlétében beigtatnak.*
Km. Neor. D. 22.
Részletesen: Kővári. Erdély tört. 4. k. 63. l.
1602-ben a Básta és Mihály vajda idejében Toldi István iratik birtokosnak.*
Torma gyüjt.
Az 1603-iki* összeírás szerint Maxin Lászlónak itt egy nemesi udvarháza van s rajta kivül még Gávay Miklósnak is volt valami része.
Urb. et consc. fasc. 65. nr. 87.
1606-ban* Bocskay István fejedelem itteni részét végrendeletileg titkárának Péchi Simonnak hagyja.
Rumy Mon. Hung. II. 329.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond e birtokot Török István hajdukapitánynak, Mocsonyi Gergelynek és Komáromy Istvánnak adományozza.
4. Lib. Reg. 59.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Maxin Pétert, Lászlót és Györgyöt itteni udvarházuk birtokában megerősiti.
4. Lib. Reg. 90. Km. Szolnok med. M. 13.
1613-ban* Báthory Gábor Kaczkói Török Istvánt, a mezei hadak kapitányát s neje Kun Zsófiát s leányát Katalint e birtokukban megerősiti.
Tatrossi család levéltára.
1621614-ben* egy tanúvallatás alkalmával Kaczkói Maxinék vallják, hogy Kaczkót legelőször Sófalvi Gávay Miklósnak adományozták, de midőn Báthory Zsigmond „az urakat megölette,” akkor Bocskay István foglalta el Kaplyonhoz s mindaddig birta, míg Erdélyből száműzték. Báthory András halála után Mihály vajda foglalta el, de majd ugyan ő Kis Gergely nevű szolgájának adományozta, a ki addig birta, míg csak Mihály vajdát az országból ki nem verték. Ekkor Csáky István mint az ország kormányzója, Kaczkót ismét Gávay Miklósnak adományozta, de ez megint csak addig birta, a míg Báthory Zsigmondot meg nem verték; ekkor Kaczkót Básta György számára foglalták le, ki megint Gávaynak visszaadta s haláláig birta, de midőn Bocskay fejedelemmé lőn, Gávay árváját Pétert onnan kizavarták s előbb a fejedelem, majd utóda Rákóczy Zsigmond Kaplyonhoz foglalta, majd az utóbbi Török Istvánnak, Mocsonyi Gergelynek s Komáromy Istvánnak adományozta oda, de ez utóbbinak részét az első kettő tőle megvette.
Km. Lymbus és Nádudvary ltár.
1615-ben* Bethlen Gábor Török Istvánt s nejét Kun Borbálát nemesi udvarházába s hozzátartozóiba beigtatja,* másrészt Mosonyi Gergelyt, nejét Török Annát Kaczkó birtokában megerősiti. Itteni birtokosok: Makszin György és László. 1618-ban* a fejedelemnek itteni Szamosujvárhoz tartozó része után Nikol János puskást állitották ki, míg Török István és Zalay Ferencz itteni birtokuk után szintén egy gyalogpuskást állitanak ki.
8. L. Reg. 12, 13.
Tatrossy cs. ltára.
Rettegi gyüjt.
1620-ban* birtokosai: tövisi Rácz János, Maxin László, Petrucz György, Török István és a fejedelem.
Km. Szolnok int. H. 1.
1620-ban* Makszin György és László a kaczkói határon levő malom és halastó helyeiket cserébe adják Dobai Anna Somlyai Gáspárné, Boér Anna Némai Jánosnénak ezek boncznyiresi részeikért, melyet 1624-ben a fejedelem is jóváhagyott.
Km. prot. C. 102. és 13. L. Reg. 32.
1630-ban* Brandenburgi Katalin fejedelem Védi Gávay Pétert e birtok felerészébe, mely azelőtt Gávay Miklósé volt s a melyet Bethlen Gábor Szamosujvárhoz csatolt, 2000 imperialis tallérban neki elzálogositja.
16. L. Reg. 27.
1630 márczius 22-én* Maxin György és Dévai György nemes.
Gr. Kornis ltár.
1633-ban* Tyukodi Nagy Imréné Török István leánya Margit, s azon Török Istvánnak Kún Zsófiától való leányának Katalinnak, Wass Ferencznek leánya Zsófia tiltakoznak az ellen, hogy itteni részüket anyjuk Kún Zsófia második férjének Sárközy Jánosnak vetette zálogba.
Km. prot. II. 63.
1631633-ban* Kún Zsófia: 1. Cserényi Mihály, 2. Monostorszegi Sárközy Miklós, 3. Kaczkói Török István özvegye itteni, magurai, rettegi s más falubeli részét gyermekeinek Sárközy Jánosnak, Török Margit Tyukodi Nagy Imrénének és V.-Szentiványi Wass Ferencznek Török Katalintól való leányának Zsófiának hagyományozza.
Km. prot. II. 61.

1641-ben* Kaczkói Makszin János után így örököltek: 1660. Makszin Péter, László †, György, 1678. Margit, Sósmezei Vajda Jánosné, 1716., Néte, kisbuni Vajda Balázsné, János, Vajda Gábor, viceispán, Kosztán és neje Brátán Mária, György, Mária, Gyepessy, máskép Pap Mihály, más helyt Mátyásné, János, Mária, Pap Jánosné
Torma gyüjt.
1643-ban* birtokosa Rettegi Nagy Imréné Török Margit, Dobokai Sárközi János.
U. o.
1650-ben* Sárközy János és fia Miklós itteni részüket, t. i. 10 népes és 7 puszta jtelket, Gávay Péternek lekötik. Ugyanez évben* Nagy Imre, Gávay Péter, Sárközi János, Horváth Zsigmondné; ugyanekkor* egyik birtokos Kaczkói Gyepessy Máté özvegye Makszin Mária.
Tatrossi cs. ltára.
Gr. Kornis ltár.
Torma gyüjt.
1656-ban* Sárközy Miklósnak itteni 11 népes és 7 pusztatelkét Védi Gávay Péter és fia Ferencz maga részére elfoglaltatta. Egyik itteni birtokos Boér Miklós. 1658-ban* Gávay Péternek itt 20, Nagy Jakab özvegyének 22 adófizető jobbágya volt.
Km. Doboka G. 53.
Torma cs. ltára.
1660 tájt* Palatkay Istvánné, Gávay Miklós, Gávay Ferencz, Nemes Tamás és Tivadar birtokosok.
Gr. Kornis ltár.
1664-ben* Prodán Máté, Gergely, János és István itteni birtokosk.
Torma gyüjt.
1668 előtt* Kaczkói László birtokos.* 1668-ban* Gyulatelki Sárközy 164Miklós tatár rabságba kerülvén, ezalatt itteni részét Gávay Péter fiai Miklós és Ferencz elfoglalták, kiket a fejedelem annak visszaadására utasit.
Katona cs. ltára.
Kaczkói László 1668 előtt (S.-Berkeszi Katona Elek cs. ltára.) tatár fogságba esvén, valószinüleg Rákóczi lengyelországi hadjárata alkalmával vagy midőn Ali a környéket feldulta, 1661–62-ben, eshetett fogságba. Krimben Akmecsen sok ideig raboskodott s miután kiszabadulására más út nem volt, kihozatta és váltatta magát egy ide küldött követ Hacsi nevüvel, ki őt, hogy nem fizethetett itt meg, Bukarestben vasba és kalodába vetette, kérésére Szőcs Radul és Konstantin kezességére kiszabadult s a kezesek megigérték előbb, hogy behozzák Marosvásárhelyig, 220 tallérig kötött egyezséget, hogy ezt 4 hét alatt lefizeti. Az egyezség Bukarestben kelt 1668 febr. 17-én a Fejérvári János házánál. Kézdiszékben Markosfalván lakó nemes Barabás István, sepsiszéki Simon János primipillus és Székely István markusfalvi nemesek aláirások alatt.
1668-ban nov. 16-án (Tatrossi cs. ltára) gyulatelki Sárközi Miklós, kit a tatárok a lengyelországi táborozás alkalmával többekkel együtt elfogtak s előbb ki nem szabadulhatott, míg Nemes János ki nem váltotta, az alatt minden javait dobokai, lozsárdi s úgy az itt levő birtokát is Gávay Miklós és Ferencz elfoglalta, innen négy-öt jobbágya megszökött, neje férjhez menvén, minden javait eltékozolta s Udvarhelyszékre Biharczafalvára Henter Andráshoz szökött s most kéri, hogy a fejedelem mindezeket adassa vissza. A fejedelem kérését teljesitette.
1668-ban* Kaczkói Kaczkói László tatár rabságban volt rab egyik itteni birtokos.
S.-Berkesz, Katona Elek cs. ltára.
1674-ben* birtokosai Karuly Péter, Gávay Miklós, Horváth Zsigmondné, Gávay Ferencz, Tyukodi Nagy Mihály.
Km. Szolnok int. M. 7.
1676-ban* Apaffy Mihály Kaczkó felének birtokában Gávay Miklóst s nejét Nádudvari Erzsébetet és Gávay Ferenczet s nejét Tamásfalvy Krisztinát megerősiti. Többi birtokosai: Tyukodi Nagy András, Vas Zsófia, Horváth Zsigmondné, Gyepesi János és Prodán György.
Erd. kanczellária ltár. 1715: 131.
1683-ban* birtokosai Tyukodi Nagy András, Gávay Ferencz, Szűcs Ferencz, Gávai Miklós, Horváth Zsigmondné, Tyukodi Nagy Mihály és Palatkai István.
Torma gyüjt.
1685-ben* birtokosai Gyepesi János és Tyukodi Nagy András.
Km. Szolnok int. V. 29.
1685-ben* Sósmezei Vajda Balázs, Márján és János, másfelől Gyepesi János itteni és drágiai Makszin László után birt anyagi javakat felosztván, 2 ház Gyepesinek, 3 a Vajdáknak jutott.
U. o. 10.
1694-ben* birtokosai Rácz István, Vajda János és Köbölkutyné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1695-ben* Palatkay István részére néh. Sárközy Miklós itteni része tárgyában tanuk vallják, hogy Sárközy Miklós néh. Török István részét birta azon a czímen, hogy Sárközy Miklós atyja János Török Istvánnak mostoha fia volt s elhalván, Török István özvegye Kún Zsófia első urától való fia Sárközy János s Török Istvántól való leányai Margit és Kata közt ezen részt 3 részre osztotta. Hogy Sárközy Miklós után hogy szállott át Gávay Péterre mintegy 16 jobbágy, az már előbb emlitve volt. Most e részt Orlay Miklósné Nádudvary Erzsébet és Rácz Istvánné Tamásfalvy Krisztina birják, de helyesebben azon Palatkay István és Baróthy Jánosnét Tyukodi Klárát, mint azon Török István utódait illeti.
Km. Szolnok int. P. 19.
1696-ban* Szentpály Ignáczné Gávay Krisztina panaszolja a császárnak, hogy néh. atyjának Gávay Péternek itteni része, elhalván két fia Miklós és Ferencz, jogtalanul szállott Nádudvary Erzsébetre, előbb Gávay Miklósnak, majd Orlay Miklósnak feleségére és Tamásfalvy Krisztinára, előbb Gávay Ferencznére, majd Rácz Istvánnéra.
E. F. L. XII. 13. K.
1701-ben* Gávay Ferenczné Tamásfalvy Krisztina itteni részét férjére Rácz Istvánra s atyjafiaira Almády András és Miklósra három 165egyenlő részben hagyja, s majd 1715-ben* azon néh. Almády András leányára Krisztinára, előbb Ajtainé, másodszor Sombori Sándornéra és néh. Almády Miklós gyermekeire Miklós és Judithra hagyja, ha ezek kihalnának, Sombori György, Sándor, Péter és János örököljék. Többi birtokosok Sombori, Vajda és Rácz család.
Km. prot. Laky 19.
Erd. kanczellária ltára. 1715: 131.
1702-ben* egy telkes nemesek a Gyepesi, Vajda, Prodán és Filep családok.
Erd. főkormsz. ltár.
1710 körül* Kaczkón és Blesény pusztán és a Kis- vagy Galgó-Magura pusztán így örököltek:
Torma gyüjt.

Nádudvary Anna Vitéz Ferenczné Vitéz Anna, 1. Balog Lászlóné, 2-or Mara Gergelyné Mara Klára 1748., Palatkai Lászlóné, Mara Mária, Alsó Istvánné Juli 1793., Weér Lászlóné, László, Domokos Mária, Alsó István, Gámán Eszter, Alsó Ferencz, Kabos Ágnes Teréz, Sándor Mózesné, Sándor János, Mária, Keczeli Istvánné, Mihály, Eszter, Jékei Sándorné, Klára, Sombori Elekné, Pál Anna, Sombori Sándorné Sándor, János, Mihály
1712-ben* Orlay Miklós özvegye Nádudvary Erzsébet itteni részét Nádudvary Anna Boér Simonnénak, néh. Judit Barcsay Istvánné árváinak Mária Weér Györgynének s Zsuzsánna Almády Józsefnének s Nádudvary Andrásnak hagyja.
Erd. kanczellária ltára. 1715: 131.
1712-ben* birtokosai Palatkay István, Rácz Istvánné, Filep Mihály, Almády Istvánné, Orlayné és Baróthi János.
Km. Lymbus.
1716-ban* nemes a Tamás család.
Torma gyüjt.
1724-ben* Palatkai András, László és Zsigmond meginteti Klárát Baróthy Jánosnét Tyukodi Nagy Mihály leányát, mint kaczkói Török István utódát, hogy az itteni Sárközi-féle részt együtt védjék.
Proclam.
1724-ben* birtokosai Barcsay Sándor, Sombory Sándor neje Ajtoni Krisztina után* és Boér Zsigmond.
E. F. L. XII 1/2 35. F.
U. o. III. 236. D.
1745-ben* jun. 14-én Baróthi Tyukodi Imre, máskép Nagy, leánya Zsófi, először Pap Vid Zsigmondné, másodszor Somodi Istvánné gyermekei itteni részüket a rettegivel együtt Palatkai László és neje Mara 166Klárának zálogositják el, melyet 1774-ben ápr. 6-án Baróthi József, Juliánna és Gábor ismételten elzálogositnak.
Torma gyüjt.

Ajtoni Krisztina, Almádi Andrásné, Almádi Miklós †, 1780. Judit, Sz.-S. Sombori Györgyné, Lajos, Szentpáli Ágnes, Lajos Ágnes, Naláczi Józsefné Dániel, Samu, Juliánna, Klára, Rettegi Istvánné, Klára, Mohai Farkasné, Krisztina, Sombori Péterné, Erzsébet, Pechi Lászlóné, Péchy Imre Sarmasági?, István, Ajtoni Krisztina 2-ik férje Sombori Sándor, 1762–1780. Sombori Borbála, Palatkai Ferencné, 2. Mezőkövesdi Ujfalvi, Samuné †1808., Sándor, Lészai Juli def., Róza, Földváry Farkasné, Samu, neje Huszár Teréz, Károly Gyula, György †, 1816., Ujfalvi Samu, Máté, Katalin, Krisztina, Mán Jánosné 1818., Kaczkón és Bábán birtokoltak. Károly Kakucsi Eszter, Samu, Simó Póli Ádám, Károly Lajos 1898.
1750-ben* Vajda Gábor és István, Sombori Lajos és Péter.
Erd. főkormsz. ltár.
1772-ben* Mezőkövesdi Ujfalvi Sámuel özvegye Magyarnagysombori, Sombori Borbála.*
Megyei ltár.
Itteni saját birtokára 500 frtot vett kölcsön, melyet néhai szőkefalvi pap, Márk István, hagyott végrendeletében egy deák fenntartására a nagyenyedi ref. coll. Számára s ezen összeget Kovács József rector professortól vette át.
1770–73-ban* összeírt nemesi birtokosok: Kovási Brátán Mária, Trif vagy Vajda Konstantinné özvegyi adomány jogon, Kissolymosi Kereső László és Nagypalotkai Palotkai László apai és anyai jogon; oláh nemesek a Középvisói Marosi, Lup, Kisbuni Soltecz-Préda Klára, Kaczkói Prodán István özvegyi, Kisbuni Trif vagy Vajda Sándor és János, Kaczkói Pap, máskép Gyepes Simon anyai jogon.*
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár selejt. 1776. év. 29. sz.
1783-ban* birtokosa János Rödi Bihari Sámuelnek Krisztinától az István leányától, ki fia volt Magyarpalatkai Baróthy Jánosnak nejétől Klárától a Mihály leányától, ki volt fia Tyukodi Nagy Imrének neje Cserényi Zsófiától.
Proclam.
1786-ban* birtokosai: Palotkai László örököseinek van 25 jobbágya, 2 zsellére, 1 szegénye, Alsó Lászlónak 13 jobbágya, Sombori Péter örököseinek 15 zsellére, 2 szegénye, Sombori György özvegyének 12 jobbágya, 1 zsellére, 3 szegénye, Ujfalvi Sámuel özvegyének 4 jobbágya, 2 zsellére, Vajda Lászlónak 1 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
1671798-ban* Tárcza István itt lakó egy házas nemes, kálnai birtokos.
Megyei ltár selejt. 46. sz.
1820-ban* Sombori Eleknének van 19 telke, Mósa Józsefnek 12, Keczeli Istvánnak 10, Weér Lászlónénak 8, Pécsi Imrének 7, Ujfalvi Samunak 6, Alsó Istvánné Gámán Eszternek 4, Naláczi Dánielnek 4, Mohai Farkasnak 3, szabad nemesek.
Erd. kanczellária ltára.
1820 körül* itteni birtokos a magtalanul elhalt, Kisbuni Vajda Demeter, ennek testvére János, neje Pap Mária, ennek leányát sz.-ujvári lakos Kozma János vette nőül, leánya Teréz ifj. Daday Istvánné, ki itteni ősi udvarházát s három jobbágytelkét hozzátartozó részekkel, a szakaturait kivéve, 1852-ben Szabédi özv. Székely Leopoldné Gréf Annának vetette zálogba s a kiről fia Székely József s ettől Gyula és Árpád fiaira szállott, kik jelenleg birják.
Daday cs. ltára.
1838-ban* 15 itt lakó immunis nemes lakója közül írástudó 6, magyar 7, oláh 8.
Megyei ltár.
1843-ban* lakik itt 18 magyar és 16 oláh ajku nemes.
U. o.
1863-ban* özv. Péchyné Horváth Póli, Mósa, Nalácziné, Róth Pál, Keczeli Eszter özv. Cserényiné, Alsó László, Ujfalvi Sámuel, Alsó Róza (eladta), Mártonffy Kata, Keczeli Mihály, Mósa József és neje, Vajda János, Cserényi Dani, Károly és József, ifj. Ujfalvi Samu és Ádám, Brencsán Albert úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 79–179. l.

Mezőkövesdi Ujfalvy cs. czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 474. Taf.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Dezsőfi Mihály, Róth Pál (Deésről), id. Ujfalvi Samu (Bécsből), Cserényi Károly, Mózsa József (Deésről), Vaja János s 5 más Vaja, Rettegi György, 6 Tarcza, 3 Dávid, 1 Prodán, 4 Török, Lászlófi János és Ujfalvi Ádám.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1892–1898): gr. Wass Ármin; 135 h. Öröklés szülei után. Br. Schleinicz Vernerné; 119 h. Vétel ifj. Bodor Bertalantól. Ujfalvy birtok, jelenleg br. Inczédy Samué. Desewffy Mihályné, jelenleg Keczeli Sándorné; 23 h. Ősi birtok. Dr. Hankó Ödönné Desewffy Zulejka; 460 h. Örökösödés folytán. Leményi Dr. Hankó Ödön deési lakos, megyei főorvos őseit: Hankó Jakabot s nejét Seidel Margitot s fiát Jakabot, Erzsébetet és Anna leányait Lipót császár és király 168 168decz. 19-én megnemesiti. Ezek utódai néh. János bányamérnök s neje Topler Kata, kiknek gyermekei a többek közt Ödön, Vilmos tanár és Hankó-Veress Károly főszolgabiró.*
Ker. Szt-Jánosról nevezett jászóvári szentegyháznak conventje 3-ik protocolon armalium 265. s köv. 1. Másolat 1892. évb. 72. sz. Kihirdetve ellentmondás nélkül Abaujvármegyében Kassán, Kálmáncsay István főjegyző alatt 1678-ban. Vesd össze III. köt. Deés 77 lappal.
Volt úrbéresek; 132 h. Ősi birtok. Mózsa Sámuel; 150 h. Öröklés. Róth Pál; 390 h. Ősi birtok. Plihál Margit; 161 h. Volt Ujfalvy Gyula-féle birtok vétel útján, eladta Voith Gergelynek. Smidt Ferencz; 168 h. Vétel. Székely Gyula és Árpád; 165 h. Öröklés szüleik után. Voith Gergely; 233 h. Öröklés atyja Jakab után. Csiszár Imre; 42 h. Vétel egyesektől.* Csiszár Károly; 101 h. Sámuel Mózes; 25 h. ld. Tarcza László; 40 h. Ifj. Tarcza László; 31 h. Török János; 50 h. Dregán László; 25 h. Vételek.
E család első ismert őse királyfalvi Deák Péter, a kinek Görgény-Szent-Imrén Rákóczy Zsigmond fejedelem 1607 junius 23-án egy olyan nemesi örökséget adott, melyet Báthory Zsigmond adományából. Ajtoni Mihály birt s a kinek halálával szállott a fejedelemre. Ez örökséghez Királyfalvi Deák Péter még két nemesi örökséget szerzett, a melyekben Bethlen Gábor új adomány czimén 1615 ápr. 5-én újra megerősitett. Görgény-Szent-Imre elnyerésével e család ezt is előnevül vevén, Görgényszentimrei és Királyfalvi Csiszárnak írták magukat s e családot Maros-Vásárhelyt a kir. tábla 1801. év julius hó 1-ső napján hozott itéletével nemesnek itélte (Családi ltár Csiszár Imrénél.)
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Mihály napján felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban és Szent-György napján juhaiktól 50-det adnak. Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet és 1 berbécset adnak.*
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Bővebben Csicsóváránál.
1552-ben* adtak Bank Pál emberei és lovai számára minden szükséges élelmet, melynek értéke 50 frt; adtak 2 ökröt 6 frt, fejős tehenet 6 darabot 9 frt, 18 borjut 2 frt, 2 pint vajat 1 frt 25 denár, 9 sajtot 63 denár, 36 csirkét 72 denár értékben. Ezen kivül a tiszt törvénytelenül elvett tőlük 2 ökröt. Három szegény özvegy asszonyt, mivel Apahidáról hazajöttek, 2 frt 40 denárig büntettette, három emberen igazságtalanul 4 frtot hajtottak föl. A tisztnek 20 köböl zabot adtak 6 frt 63 denár, 11 köböl gabonát 8 frt 80 denár értékben. A deési és rettegi tiszteknek 40 köböl zabot 3 frt 33 denár értékben, egy szalonnát 1 frt 25 denár értékben.
U. o.

Lemhényi Hankó cs. czímere.*
Jászói Conv. ltára.
169Lakosai magyarok és románok. Ez utóbbiak kizárólag földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak, de nem fejtenek ki nagy szorgalmat. Ruházatuk fekete darócz felsőruha s fehér harisnya, házilag készül. Főtáplálékuk a törökbúza-kenyér és paszuly.
Házaik s gazdasági épületeik sövényből és boronából valók, többnyire szalmafedéllel. Szent-György napján zöld ágakkal díszitik fel.
Számos urasági lakás és gazdasági épület van benne, melyek közül Voith Gergely parkja és mintagazdasága tünik ki.
1603-ban* miután Székely Mózes fejedelem Brassónál csatát s életét veszté, julius 17-én Erdélyt a török erő meghóditá, Kornis Boldizsár országos generális, osztrákok híve, magához vont magyar és oláh erővel itt telepedett meg.
Mikó. Erd. Tört. Ad. I. k. 79. l.
1708 május 14 körül* Szaniszló Zsigmond tordai főhadnagy naplójában írja: hogy a németek a kuruczokat innen kinyomta, holott Rácz András kurucz ezeres kapitány vezérlete alatt mintegy 600-ad magával a portán akarva bemenni, Kaczkó tulsó végén a németek portásaival összetalálkozván, összecsapának. A németek segitséget kapván, a kuruczok portásait (előcsapatát) megverik. Ezek viaskodva visszahuzódnak s midőn a tatár, mely a mezőn szerteszéjjel lévén, észreveszi, a lovakat is szabadjára eresztették: ki a hogy tudott, menekült. Kevés ember esett el, de annál nagyobb volt a veszteség lovakban s egyéb felszerelésekben, mint írja: „itt egyszer a had kipusztult.” A szaladó kuruczokat a labanczok Nagy-Somkútig üldözték s május 15-én érkezett a vert sereg Nagy-Bányára.*
Tört. Tár. 1900. évf. 150. l.
U. o. 501. lap.
1848 nov. 18-án innen szólitja fel Péchy Károly a szathmári szabad lovascsapat őrnagya, mint Katona Miklós vezette tábor előőrse, Deést, hogy a tábor számára kenyeret küldjön.*
Kádár. Szolnok-Dobokavárm. Tört. 1848–49. 124. l.
Midőn 1848 november 24-én Deésből Urbán Katona Miklós seregét kiverte, ennek több a tábor után menekülő emberét az idevaló oláhság megtámadván, legyilkolta.*
U. o. 138. l.
1848 decz. 23-án kora reggel a községen túl levő hegyen akarta feltartóztatni Jablonszki császári csapatvezér Bem előcsapatát, de egy pár golyóváltás után sietve huzódtak honvédeink szuronyerdeje elől a községen keresztül.*
U. o. 156. l.
Birtokosai közül maradandó nevet szerzett a Küküllőmegyéből ide nősült Mezőkövesdi Ujfalvi Samu híres főbiró és alispán s testvére 170Krisztina az író és költő. E családból való Ujfalvi Sándor a híres vadász, ki a kolozsvári temetőben nyugszik, emlékiratokat írt s vagyonát a kolozsvári nemzeti szinháznak hagyta.*
Kővári. Erd. Nevezetesebb családai. 244. l.
Ujfalvi Károly nyelvész és utazó. 1842-ben május 18-án itt született és kezdette tanulását. 1853-ban katonai intézetbe adták, 1861-ben mint hadnagy lépett ki. 1864-ben lemondva a katonai pályáról, tudományos pályára lépett, a boni egyetem hallgatója lett. 1867-ben tanári vizsgát letevén, Párisban a versailesi gymnasiumban német nyelv tanár. A franczia kormány a német iskolák tanulmányozásával bizta meg. 1876-ban a keleti akadémia tanára. Beutazta nejével Középázsiát, utazását 1879-ben kiadta, magyar nyelven is megjelent 1882-ben. Számos munkát írt. Több magyar költeményt forditott francziára. Ázsiai útjáról a magyar földrajzi társaságban is érkezett. Európai hírre tett szert. A magy. tud. akadémia 1875-ben tagjává választotta. A francziák a becsületrend, uralkodónk pedig a Ferencz József-renddel tüntették ki.*
Pallas Lex. XVI. k. 489. l.
Ev. ref. egyházközsége 1756-ban alakult, midőn Palatkai Lászlóné Mara Klára és Ujfalvi Sámuelné Sombori Borbála Almádi Ujudittól a falu derekán egy telket cseréltek templomhelyül. Ekkor épitettek reá papilakot s egy fedél alá imaházat. 1777-ben Ujfalvi Samuné majorságbeli, bor, búza és tengerijének tizedét az alakuló ref. egyházközség számára ajánlotta fel életéig.
Palataki László 1805-ben kőből kezdette épiteni a templomot, de mielőtt felépithette volna, elpusztult.
Ujfalvi Sámuel alispán, később főbiró 1825-ben különböző pénznemekben 4189 magyar frtot hagyományozott, mint hagyomány-levelében írja, azért, hogy a kaczkói ref. templom igen csekély állapotban van, „s félhetni hogy az általunk épitett templom semmivé ne legyen.” Azért hagyja a templom jó karban tartására a Keczeli Jánosnál ipjáról Alsó Ferenczről maradt adós-levelét az egyháznak, hogy egy részével a templomot épitsék s más részét a pap fizetésére forditsák.
Ez alapitványból újittatott meg a templom torony és épitették a papilakot 1845-ben. A kőtemplom homlokzatán a bejárat felett ez van kőbe vésve:
Ujon emelkedik e szent egyház a régi romjain, mezőkövesdi idősb Ujfalvi Sámuel kegyes hagyományaiból. M. DCCCXLI.
A harangok felirata: „Magyar-nagy-sombori Zsombori György úr tekintetes nemes Péchy-Ujfalusi Péchy Kata özvegye a kaczkói reformatus 171ecclesia számára 1781-ik esztendőben csináltatták.” A nagyobbikon: „Palatkai László, Ujfalvi Sámuel és Maté Kata Isten dicsőségére készitették 1812.”
1898-beli* feljegyzés szerint 1896-ban Daróczi Márton és Debreczeni Ferencz nejeikkel 20 ftt értékü szószéktakarót adtak hazánk ezer éves fennállásának emlékére.
Ev. ref. Névk. 101. l.
Fekvősége 1865-ben 7 hold 150  öl.
Jelenleg körlelkészség. Papjai voltak: Tóthfalusi István 1750. Borosnyai Basa Boldizsár 1760. Hodgyai János 1764. Izsák Ferencz 1772. Ferenczi József 1779. Jámbor Károly 1810–1830. Kolozsvári Sándor 1830 jun. 24-től 1833-ig* Pénteki István 1833–1869-ig. Jónás Bálint 1877-ig. Berde Sándor körlelkész N.-Enyeden végezte tanulmányait. Bécsben, Jenában theologiai előadásokat hallgatott. Munkája „Jézus vallása.” Deés, 1889. Számos költeménye jelent meg a „Szolnok-Doboka”-ban, 1890-ben n.-enyedi theologiai tanár lett s ott halt meg. Kovács Árpád 1894-ig. Incze Lajos 1900-ig, kinek több egyházi beszéde jelent meg nyomtatásban s az Ellenzékben közölt társadalmi irányu dolgozatokat. Utóda Kozma Imre. A papok időközönként tanitottak, iskolát tartottak fön.
Almási Samu. Deési ev. ref. Egyh. kör. tört. és statisztikai leírás 342–45. l.
Állami iskolája 1894-ben engedélyeztetett két tanitóval.* 1895-ben épült föl s vette kezdetét benne a tanitás, jelenlegi igazgatója Debreczeni Károly.*
Vall. és közokt. miniszt. rend. VI–6. 22351–94. sz.
Kádár J. Nevelés- és Okt. tört. 296. l.
Gör. kath. temploma fából épült s a Szt. Miklós tiszteletére van szentelve. Román lakossága 1830-ban lépett az unióra, azonban 1765-ben* a község egy része már áttért volt, de a kormányszék az egyház panaszára a templomot a gör. keletiek birtokában hagyta. Anyakönyvet 1873 óta vezet.* Papjai voltak: Pap György, Bányász László, Petrucz Demeter, Palminas Ananias, Kimpán János s jelenleg Kerebecz Péter.
Megyei ltár selejt.
A 70-es években a papi lak leégvén, minden könyve oda égett.
A gör. kath. egyházközség iskoláját az ötvenes években létesiti.
Éghajlata gabonának, gyümölcsnek kedvező, szél és jég gyakori, a járvány is gyakran fordul elő.
1750-ben* határának fele közepes, a többi kevésbbé termő, mintegy nyolczadát a Szamos gyakran el szokta önteni. Keresetforrásuk a föld terméke s a barom, ezen kivül a sószállitás, melyet Sz.-Somlyóra hordanak.
Erd. főkormsz. ltár.
172Határa két fordulós, hegyes része 6 ökörrel szántható, trágyázást minden évben megkivánja, de szekérrel nem trágyázható s ezért nem is javitják. A téren egy köböl őszi vetés 8 kalangyát, szemül egy-egy vékával fizet, a hegyi rész 6 kalangyát, szemül másfél vékát, a zab köble 4 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt. A must vedre 12 krajczár.
Tűzre való erdeje elég, legelője kevés, szénát fordulónként csinálnak; ez évben törökbúza-vetésre való földet is szakitanak ki. Van 809 köb. vetésre való szántója; elvetettek 536 köb. búzát, 156 köb. tavaszgabonát, lett 14 köb. törökbúzájuk; szénarétje 219 1/4 szekérre való, szőlőhegyén 154 veder bor után fizetett adót.
Van adó alatt 152 jármas ökre, lova 149 tehén, 48 tulok, 332 juh, kecske, 117 disznó, 23 méhköpű. Főzőüst jövedelme 4 frt. Iparosa egy molnár, egy ács, egy kovács és egy szűcs. Két elpusztult telekből Vajda Gábor és István, Sombori Lajos és Péter birnak egy-egy részt.
Jelenleg 1898-ban határának földje termékeny, homokos, televény és agyag; főbb termények a tengeri, kevés őszi búza és rozs; állatai hazai szarvasmarha és juh; gyümölcsei nemes fajuak.
Van, 1895-ben keletkezett, Kaplyonnal, Szelecskével társulva, hitelszövetkezete.
A múlt század óta az újabb ideig a járás e községről neveztetetett el, jelenleg körjegyzői székhely, a szamosvölgyi vasút egyik megálló helye. Postája 1892 óta áll fenn, azonban a főkormányszék 1787-ben* itt, szintúgy Galgón postaállomást létesit, megfelelő szállással s istállóval való ellátását rendeli el s a postamestert pedig a vármegye ajánlotta. 1776-ban* a postamesterek számára 5 hold szántót, 8 hold rétet rendel a községi birtokból kiszakitani.
Megyei ltár selejt. 908, 987. és 995. sz.
U. o. 19. sz.
A házi fonás, szövésen kivül iparát két szamosi hajós malom képezi, egyik Voith Gergely, a másik Ujfalvi Lajos tulajdona.
Határhelyek: 1597-ben* emlittetik, hogy egy kaczkói Lonk nevü földrész egykor Kaczkóhoz tartozott s utóbb Kolostorváradhoz lőn csatolva.
Km. Neor. D. 15.
1649-ben* Kolcz, rét.
Km. Lymbus.
1659 tájt* Ulm aliás Ulmi, kaszáló Kaplyon felől.
Gr. Kornis ltár.
1712-ben* Kerpires, határhely.
Km. Lymbus.
1898-ban Ptikráva, Csicsera, Seszu szub Szát, S. gyin Szusz de drum, határ.*
Határán több régi pénzt találtak, melyekből Székely Gyula birtokos őriz egynehányat.
173Lakossága: 1553-ban* van benne 18 kapu jobbágy, 30 szegény és 2 puszta ház.
Transylv. f. 9. nr. 69.
1603-ban* 24 lélekből álló lakos és egy nemesi udvarház van benne.
Urb. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1703 körül* van 18 jobbágy s egy zsellér lakója, kik ugyanennyi örökségen laknak, örökség és puszták száma 30. Van összesen 44 ökrük és 17 tehenük, juh 25 drb. Évi adójuk 50 frt 50 kr. 11 2/4 köb. búza s ennyi zab, 3 szekér széna s a nemesekkel együtt adnak egy húsra való tehenet. Nemesek: Kaszián Mihály, Pap Filep, Prodán Simon, János és Miklós. Van 12 ökrük, 4 tehenük, 14 juhok. Adóba fizetnek ez évben 12 frt 75 krt, 4 1/2 köb. búzát s ennyi zabot s egy szekér szénát.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* van 7 jobbágy, 20 régi, 7 új zsellér, 10 kóborló, 20 telek, 450 köb. borsó, 4 köb. törökbúza, 10 tulok, 50 tehén és bornyu, 60 sertés, 6 méhkas, 60 juh és kecske, adóssága 330 frt.
U. o.
1750-ben* van 1 egy telkes nemes lakosa egy házban, 72 jobbágy 56 telken 60 házban, 9 ily özvegy 7 t elkesházban, 18 telkes zsellér ugyanennyi házban, 16 telek nélkül való zsellér 2 1/4 telken 10 házban, 5 kóborló, 11 ily özvegy, együtt 84 1/4 telken 96 házban laknak.
U. o.
1831-ben* 630 lakossal.
Cons. stat. topogr. 81.
1857-ben* 1123 lakossal, ebből 28 róm. kath., 5 örm. kath., 947 gör. kath., 1 lutheranus, 45 ev. ref. és 95 zsidó, házak száma 238.
Orsz. ism. tábla 23. l.
1886-ban róm. kath. 15, gör. kath. 900, helv. hit. 40, izraelita 200, együtt 1155.
1891-ben 1364 lakosból 29 róm. kath., 1045 gör. kath., 84 ev. ref., 5 lutheránus, 201 izraelita.
Adója. 1478-ban* 540 frt 18 1/2 kr., 1749-ben 443 frt 2 1/2 kr., 1898-ban 4099 frt 80. kr.
Erd. főkormsz. ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages