Nevének változatai: 1456-ban Kyskayan. 1485-ben Kiskaion. 1577-ben Kis Kajon. 1607-ben Kis Caion. 1611-ben Kis-Kaion.
Kaján nevét szláv kalu, kalen szóból, mely sár, sárosnak felel meg, vette, előneve a népesebb Nagy-Kajántól különbözteti meg.
174Fekszik az Ilosvapatak jobb partján a rajta keresztül vonuló megyei útban, egy része lapályos téren, az északi rész pedig fenlapályon terül el. Nagy-Kajántól az Ilosvapatak választja el.
Deéstől 25·8 kilométernyire a bethleni járásban.
Kis-Kaján kezdettől fogva a Harinnay Farkas család birtoka és Szeszárma tartozéka volt.
1456-ban V. László király Kis-Kajánt Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség czímén elkobozván, azt Harinnay Farkas Tamás fiainak Jánosnak és Miklósnak adományozza.
1485-ben Farkas Tamás e birtokban királyi beleegyezésel magtalansága esetére örökösévé Héderfái Mihályt tette.
1493-beli birtokosait lásd Szeszármánál.
1502-ben Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
1514-ben e birtokot Erdélyi Márton fia István nyerte adományba.
1560-ban birtokosa Farkas Farkas.
1576-ban Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.
1577-ben Báthory ebbe be is igtattatott, de Farkas Farkas fiai János és Miklós őt attól eltiltották.
1581-ben és 1585-ben Farkas János és Miklós megint tiltakoznak.
1589-ben Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda, de beigtatásának 1590-ben Farkas Miklós és néh. testvérének Jánosnak fiai Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondtak.
1595-ben ugyanazok újból tiltakoztak.
1596-ban Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1601-ben Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert e birtokát feleségére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1607-ben birtokosa Kendy István.
1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelem egy itteni telkét néh. Kiskajoni nemes Tóth Mihálynak adja, kit még ez évben itteni puszta telkébe új adomány czimén beigttanak.
1751612-ben idevaló nemes Bilcz Lukács.
1618-ban birtokosa Haller Zsigmond, ki ez évbeli lustrára György János gyalogpuskást állitja ki.
1619-ben Kendy Krisztina e birtokát férjére Haller Zsigmondra ruházza, de az igtatásnál 1620-ban Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendefy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
1624-ben Haller Zsigmond itteni részét tetvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban a fejedelem is megerősiti.
1632-ben Rákóczy György Haller Zsigmond e birtokát annak magvaszakadtával, bátyja György tiltakozása daczára, Kékedy Zsigmondnak adta zálogba.
1638-ban Kékedy Zsigmond e birtokát haláláig neje s ezután rokonaira Béldy Pálra és Jánosra hagyja, melybe 1630-ban özv. Kékedynét Barkóczi Annát a fejedelem jóváhagyása folytán beigtatták.
1640-ben Jakab apostol napján Rákóczi Zsigmond Kiskajoni Tóth Mihálynak itt és M.-Láposon 2 házat ád és nemesiti meg.
1658-ban Haller Istvánnak itt 7 adófizető jobbágya volt.
1660-ban Barcsay Ákos Kékedy Zsigmond végrendelete értelmében Béldy Pált e birtokba, ki azt Barkóczi István és Zsigmondtól váltotta magához, megerősiti, de az igtatásnak Bethlen Farkas, Gergely, Elek és Ferencznek özvegye Kemény Katalin ellentmondtak.
1660-ban Apaffy fejedelem parancsára Béldy Pált a Kékedy Zsigmond végrendelete alapján beigtatják.
1663-ban Apaffy Mihály e birtokot, mely Béldy Pál kezén csak zálogjogon volt, Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozza.
1676-ban idevaló nemesek a Tóth és Bilcz családbeliek.
1678-ban a hűtlenségbe esett Béldy Pálnak e birtoka elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta.
1694-ben birtokosa Bethlen László.
1761702-ben egy telkes nemesnek Nemes György, Ursz és Kristóf.
1770–73-ban összeírt nemes birtokosok Kiskajoni Tóth Mihály, Gábor, Gergely, id. és ifj. János, Bertalan apai adomány jogon.
1786-ban birtokosa gr. Bethlen Gergely; van 35 jobbágya s 5 zsellére.
1807-ben Kiskajoni Tóth János, Szilasi Pap Jánosné Tóth Anna, Benedek Jánosné Tóth Klára birnak egy részt 1608-beli adomány jogon.
1811-ben Kenderesi Juon, Tóth János, Oszták, Von Mihály, Simon és Kozma; és 1816 körül Kenderesi Mihály és Pántyilimon egy telkes nemesnek, gr. Bethlen Ferencznek van 20 1/2 telke. Egy telkes nemesek: Bilcz Vaszi 3, Bilcz Páskuj, György, Gyeraszin, Bob Vaszi, Nyikuláj és Juon, Bilcz Tódor, Mánaila és Nukuj, Darvai Oliszin, Farkas Demeter, Moldován Gligor, Széles Nyikita, Vlad Lup és János, Zsigyikán Juon, Kályán István.
1820-ban birtokosa gr. Bethlen Ferencz, van 36 telke; szabad és adózó telek 14.
1838-ban 3 immunis, 12 adózó nemes írástudatlan oláh családbeli lakosa van.
1863-ban gr. Bethlen Károly és Pál urbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban nemesi jogu birtokosai: 3 Tóth, 2 Kindris, 7 Bilcz, 3 Vlád, 1 Petrucz, 2 Birta, 1 Moldován, 1 Mán, 3 Szilas, 1 Petruván, 2 Zsidikán, 1 Párka, 1 Rákolcz családbeli.
1892-ben gr. Bethlen Károly hagyatéka 569 kh., öröklés atyja gr. Bethlen Ferencz után.
1898-ban gr. Bethlen András birja örökösödés folytán.
A község szláv neve azt gyanittatja, hogy ősi lakosai ruthén, szláv faju népek voltak. Földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozó mostani lakói románok; egy része viaszkereskedő.
Karácsonykor, újév alkalmával egymást énekekkel köszöntik. Szent-György napkor a fiatalok közt az öntözés van szokásban. Nagyobb ünnepek alkalmával kenyeret és húst is esznek, máskor máléval táplálkoznak. Öltözetüket gyapjuból és kenderből készitik házilag, harisnyát, mellrevalót, széles karimáju kalapot hordanak.
Épületeik boronafa, gazdasági épületeik azoktól külön épitvék.
1774-ben tért át egy része az unióra. Ez évben a többség megvizsgálására 177egy bizottság küldetett ki, a melynek eredménye volt az, hogy a templom a gör. katholikusoknak itéltetett.
1822-ben a cs.-kereszturi róm. kath. egyház filiája 14 lélekkel.
Gör. kath. egyházközség temploma kőből épült 1881-ben s a szent archangyalok tiszteletére van szentelve.
Anyakönyve 1829 óta. Harangjai régiek s felirattal vannak ellátva.
Papjai: Moldován Juon, József s a jelenlegi Moldován György.
1848 őszén az idevaló oláh pap és deák hiveit felbujtogatva, több szomszédos községbeliekkel rohanták meg s pusztitották el N.-Debreket s innen Alsó-Ilosvára rohantak. De az ellenök menő nemzetőrök s honvédek szétverték.
Tájkép a hollómezei hegyről, Cziblessel a háttérben.
Felekezeti iskoláját az ötvenes években létesitette.
Éghajlata egészséges, jég ritkán bántja. 1893-ban itt kolera dühöngött.
1750-ben a kis-kajáni határ egy része síkon s ez közepes termésü, a többi hegyen fekszik és kevésbbé termő. Földjük termékeiből tartják fenn magukat, melyeket Deésen, Beszterczén árusitanak el. Határa két fordulós, a hegyi részt, bár a trágyázást évenként megköveteli, szekérrel nem trágyázhatják. Téren fekvő részben egy köböl gabona 4 kalangyát ad 32 kévével számitva, kalangyája 2 véka szenet ereszt; a hegyi 178rész 3 kereszttel fizet s szemül egy vékát ad. Zabvetés 3 kalangyát, szemül 2-2 vékával fizet. Tűzre való erdeje alig van, legelője igen szűk. Fordulónként kaszálnak. Szántója 330 köb. férőü, elvetettek 170 köb. őszi, 115 tavaszi gabonát, zabot, törökbúzája 13 köbölre való termett. Rétje 144 szekérnyi. Van 51 jármas ökre, lova, 105 tehén, 13 tulok, 33 juh, kecske, 83 disznó, 28 méhköpű adó alatt. Főzőüstök jövedelme 3 frt. Iparosa egy ács és egy fazakas.
Határának felosztását 1769-ben kezdették s 1808-ban fejezték be.
1822-ben határa 3-ad osztályu. Van 354 1/2 köbölnyi szántó, 305 1/4 szekérnyi rétje, 53 ökör, ló, 36 tehén, 14 borju, 23 disznó, 4 méhköpű.
Jelenleg határa eléggé termő; főbb terménye a tengeri, de termesztenek búzát, mesterséges takarmány-félét, kendert, zabot. Állatai az erdélyi fajta szarvasmarha. Gyümölcse: szász- és vadalma és beszterczei, kövér és fehér szilvából áll.
Van két csorgója s egy forrása, jobbra az Ilosvapatakát használják. A községben 2 szatócsüzlet, malma egy kétkerekü és kövü a gr. Bethlen András tulajdona.
Határhelyek: 1864-ben Funtunellele, Balta Mori, Podu hucsului, Lunca, Fundetura, Zleamen, Lazu popi, Carpeny, Turtele, Bretilla, Sub Rogvadie, Girlestea, Sub Dosuri, Prihodistea, Pojana, Dupa Dealu, Hansa, Secesagu, Calea Oni, Retundu, Czermurele negru, Dupa dealu, Dupa mora, Pe Valcele.
1898-ban dülői: la Golombél, Pojane prihodestye, Karpén, la Pojenyile husuluj, Sur Dosur, Intre hatare, Girliste, la Valya Ptyetri, Suregaze, Szekság, Pa lunzsu Kályi, Pareu csorgouluj, Dealu popi, Pa vettyele, Dupa Gyál, Koszta popi, Pe poderej, La Zlamin, Fundature, La Zsia Dumbreviczi, Lunka, Kaszta luj Szász, Birlecz.
Lakossága: 1560-ban 40 jobbágy s egy zsellér lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak, pusztaház 3 van benne.
1678-ban fiaikkal együtt 35 jobbágy lakik 13 házban, 7 ház van elpusztulva.
1703 körül 17 jobbágy, 8 zsellér és nemes lakosa van, kik összesen 29 házban laknak, 10 ház el van pusztulva. Egy évi adója a jobbágyok és zselléreknek 33 frt 50 kr., 9 köb. búza és ugyanennyi zab 3 1/2 szekér széna s egy vágómarha. A nemesek 7 frt 50 krt, 2 köb. búzát s ugyanennyi zabot s egy szekér szénát fizetnek.
1791750-ben van benne 15 egy telkes nemes lakos 1/5 telken 13 házban, 2 ily özvegy 1/20 telken 2 házban, egy szabados 1/20 telken egy házban, 27 jobbágy 24 telken s házban, 3 ily özvegy 3 házastelken, 9 telkes zsellér 9 házban és 3 ily özvegy 3 telkes házban és 9 kóborló. Együtt 39 125/420-ad telken 55 házban laknak.
1857-ben 606 lakosból 16 róm. kath., 552 gör. kath., egy ev. ref. 37 zsidó. Házak száma 115.
1886-ban lakossága 678, ebből róm. kath. 5, gör. kath. 655, helvét hitü, 2 zsidó 16.
1891-ben 786 lakosból 6 róm. kath., 738 gör. kath., 6 gör. keleti, 7 ev. ref., 29 izraelita.
Adója 1748-ban 229 frt 17 1/2 kr. 1749-ben 221 frt 36 kr. 1755-ben 207 frt 28 kr. 1775-ben 384 frt 18 kr. 1822-ben 293 frt 20 kr. 1898-ban 1840 frt 25 kr.