Kálna.
Kálna.
A község nevét a kalu, kalina szláv* szóból vette, mely sáros helyet jelent, az oláh is Calu-nak nevezi.
Mikl. 109. l.
Először emlittetik 1360-ban* Kalna terra, Kálnaföld néven.
Gr. Erdődy ltár, Galgóczi misc.
A Szamostól délnyugatra nyuló szűk völgykatlanban fekszik, hegyektől körülvéve, keresztül foly rajta a községen felül eredő kis patakocska, mely Magyar-Bogátán s több községen át Rév-Kolostornál ömlik a Szamosba. Tartozik a deési járásba, attól 27 kilométernyire fekszik.
Első megemlitésekor Kálnát 1360-ban* Monyorói Tamás birja, ki tiltakozik az ő Kálna nevű földjének a Nádor fia János alapréthi jobbágyai jogtalan használata ellen. Hogy mi lett a tiltakozás eredménye, nem tudjuk, de azt igen, hogy Kálna ezután is Alparéthoz tartozott.
Gr. Erdődyek ltára Galgóczon.
1507-ben* is mint Alparét tartozékát találjuk, tehát addig, mint ezentúl is, ugyanazon birtokosai voltak, mint Alparétnek.
Dl. 28011, 32459 és 77.
A mondott 1507. évben e birtok nádasdi Ongor János fiainak János és Miklósnak magvaszakadtával, ezeknek Szobi (Zob) Mihálylyal 186kötött kölcsönös örökösödési szerződés alapján a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállott.
1521-ben* Héderfái Barlabási (és Barrabássi) Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyja.
Gyf. kápt. Divers. Cott. I. fasc. 2. nr. 33.
1573-ban* Miksa császár Radák Lászlót itteni részében megerősiti.
Lib. Reg. II. 734.
1576-ban* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Alárd Ferencznek itteni részét Keresztury Kristófnak és Torma Jánosnak adományozta.
Gr. Kornis ltár.
1577 előtt* e falut Barrabássi János csanádi püspökre birta, ki Barrabássi Ferencz, Mihály és Bogáthi Ozsvátnéval osztozott meg rajta. A Barrabássiak magtalanul elhalván, Kendy Antal örökölte, kinek neje Bogáthi leány volt. De Kendy hűtlensége miatt fejét és jószágait elvesztvén, a királyné Alárd Miklósnénak adta s így birta fia Ferencz.
U. o.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Radák Lászlónak itteni részét Kendy Ferencznek adományozza.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
1589-ben* Báthory Zsigmond Kereszturi Kristóf kővári kapitányt itteni részében megerősiti.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 527.
1594-ben* itteni birtokosok Kereszturi Kristóf, Szabó Balázs.
Km. Szolnok Int. V. 21.
1599-ben* a Kereszturi Kristóf özvegyének itt 10 jobbágya van.
Gr. Kornis cs. ltára.
1600-ban* itteni birtokos a kolostorvádi oláh püspök Csernai János.
Km. Kolozsvár K.
1602-ben* itteni birtokos Kornis Boldizsár, kinek összes birtokait Básta a dúlás ellen biztositotta. Annak Ferencz nevű fiától fia Gáspár, kinek István fia után való unokáját Krisztinát Kászoni Bornemisza Ignácz vette el s ennek 4 gyermeke közül: 1-ső Klára, Haller Gáborné, 2-ik János, kinek Pálfi Jozefától fiai Bornemisza Lipót 1820-ban; 3-ik Anna Gyulai Sámuelné, ennek leánya Krisztina gr. Kornis Zsigmondné, unokája Kornis János 1820-ban; 4-ik leánya Krisztina Nemes Györgyné* örököltek.
Gr. Kornis ltár.
Torma gyüjt.
1612-ben* birtokosa Némethi Gergely.
Torma cs. ltára.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adja.
8. L. Reg. 176, 198.
1617-ben* Bethlen Gábor fejedelem Kálnát a Kornis családnak adományozza új adomány czímén.
8. L. Reg. 250.
1871620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, megerősiti, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1636-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. l. L. Reg. 70.
U. o.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 13, Kornis Ferencznek 3 adófizető jobbágya van.
Torma cs. ltára.
1659-ben* Barcsay Ákos a fiscus itteni részét (a mely a gr. Kornis ltár adatai szerint a néh. Rettegi Mocsonyi Gergely magvaszakadtával szállt a fiscusra), Dési Kozárváry Literáti Szőcs Ferencznek s nejének Szathmáry Erzsébetnek adja zálogba, kitől 1675-ben* Gyerőffy György váltotta magához, de 1676-ban* már Ghillányi Jakabnak veti zálogba s csak 1680-ban váltja vissza.
27. L. Reg. 27.
Gr. Kornis ltár.
U. o.
1694-ben* birtokosai: Gyerőffy Györgyné és Kozárváry Ferencz deákné, kinek férje itteni részét fejérvári Kerekes Péternek adta el, a kinek árvái 1696-ban vették kezükhöz. 1696-ban* Kálna hódoltsági falu.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1716-ban* tartott tanúvallatás szerint e falu a Kornisoké volt s ezeknek tisztje Kozárvári Ferencz deák kapta a Kornisoktól, mikor a török Papmezőt el akarta foglalni, azért adták neki, mert innen a Kornisok javait kiszállitotta. E falu negyedrésze a Kornisoké, a többi pedig a fiscusé volt, az a rész, melyet Kozárvári birt, puszta volt s úgy szállitott oda jobbágyokat Kozárvári Petőrét nevű birtokából; halála után unokája Kerekes Péter birta s ennek fia József adta zálogba deési Dószegi Istvánnak, ettől pedig Rácz Péter és András váltották ki, kik jelenleg is birják, öt népes és két puszta házhelyet s ezekhez tartozó örökséget. Ekkor gr. Kornis Istvánnak itten hét jobbágyát hallgatták ki.
Gr. Kornis ltár. H. 15.
1745-ben* itt lakó nemes a Rákotzfalvi Rákótzi család.
Erd. főkormsz. ltár. 1767. év.
1769-ben* Bornemissza Ignácz egyik birtokosa.
Torma gyüjt.
1770–73-ban* itteni birtokos Szakállasfalvi Tárcza Mihály apai és női jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1881786-ban* birtokosai: gr. Gyulai Sámuelnek van 23 jobbágya, 6 zsellére, Tárcza Mihálynak 7 jobbágya, 3 zsellére, 1 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1793-ban* Batthyani Ignácz püspök, Temesvári Rácz Ádám és leánya s Tárcza János birják.
Torma gyüjt.
1820-ban* birtokosai: gr. Kornis Jánosnak van 8 telke, br. Bornemissza Lipótnak 7, gr. Haller Gábornak 7, Tárcza Jánosnak 2, Várady Ferencznek 2, Vankai Ádámnénak 1, Rednik Lászlónénak 1 kuriája.
Erd. kanczellária.
1863-ban* Henter Anna özv. Rákovoszkiné utódai, Haller Ferencz, gr. Kornis Albert, Buttyán László, gr. Nemes János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 128–178.
1866-ban* nemesi jogú birtokosa: Tárcza Gavris.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi nagyobb birtokosa (8198): Marosán Sámuel, 75 hold, vétel egyesektől.
Lakosága román; kizárólag földmiveléssel foglalkoznak, de nem szorgalmasok, csak annyit mivelnek, mennyivel szűkösen beérik. A gör. katholikusok Nagy-Boldogasszony napján tömegesen mennek a mikolai Máriához búcsura. Élelmük a málé, paszuly, pitóyka, káposzta. Húst ritkán s főleg nagyobb ünnepek alkalmával esznek. Ruházatuk házilag készült fehér harisnya s fekete szokmány, varrottas mellrevaló, szalmakalap, bocskor, ritkán csizma. A fiatalság ruházata az öregekénél valamivel díszesebb. A nők saját készitésü s részben karton ruhában járnak.
Házaikat s összes gazdasági épületeiket kizárólag rakófából, kis részben paticsból épitik szalmafedél alá. Ujabban zsendely- és deszkafedelet használnak. Házuk alacsony és szűk, egy pitvar s egy lakó szobából áll, a tehetősebbeknek 2 szobája van pitvar nélkül. Gazdasági épületeik egymáshoz közel vannak, rendesen csűr, pajta egy fedél alatt, mellette a sertésol, itt-ott a magtár is.
1658-ban itt még görög felekezetü pap nem lakott.* Jelenleg gör. kath. egyházközsége a m.-bogátai leányegyháza. Fatemploma a múlt században épült a község nyugati oldalán, az őrangyalok tiszteletére szentelve. Iskolát, tanitót az anyaegyházzal közösen tart fenn.
Adóösszeírás.
Éghajlata mérsékelt, északi és keleti szél gyakori, levegője egészséges.
1750-ben* határának harmada téres és termő, a többi terméktelen. Lakosai földjük termékeiből s baromtenyésztésből élnek, melyeket Szamosujvárt, Deésen és Alparét vásárain árusitanak. Néha Deésaknáról 189királyi sót szállitanak Sz.-Somlyóra, de alig kapnak annyit, a mennyivel az úton beérik, útja rosz s másfelől magas hegyek miatt alig járható, csak kényszerüségből szállitnak sót, többen összefogva.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa két fordulóra van osztva, 6–8 ökörrel szántható. Trágyázást szerfölött megkivánja, de magas fekvésénél fogva a javitása szekeren szállitott trágyával nincs szokásban s nem is eszközölhető. Egy köböl őszi szem 8 kalangyát s kalangyánként 2 vékát fizet, a tavaszi 6 kalangyát, szemül másfél vékát ad. Tüzelésre való erdeje a szükséghez mérten elegendő, szintúgy legelője is. Kaszálni fordulónként szoktak. Mivelhető földje 123 köböl férőü, elvetettek 45 1/2 köb. őszi búzát, 77 köb. tavaszi gabonát, zabot, törökbúzája, paszulya, borsója lett 10 köböl, rétje 92 szekérre való. Van 51 jármas ökre, lova, 50 tehene, 38 tulok, 162 juh, kecske, 48 disznó és 30 méhköpűje. Iparosa 2 szabó. Van benne 7 elpusztult telek, melyből kiköltöztek s részben kihaltak, ezeket a jobbágyok, zsellérek és a földesúr birja.
1822-ben* határa első osztályu. Adó alatt van 386 köb. szántó, 420 szekérnyi szénatermő rét, 35 ökör, ló, 33 tehén, 3 borju, 7 juh, 25 kecske, 22 disznó, 7 méhköpű.
Cziráky urb. összeírás.
Jelenleg határának földje kötött agyag, pala altalajjal s ezért csak kellőleg megtrágyázva terem. Terménye: őszi és tavaszi búza, zab, alakor, tengeri, bükköny, lóhere, luczerna. Állatai: hazai fajta fehér szarvasmarha, közönséges raczka és csigaja juh, kevés sertés. Gyümölcse: magról kelt kevés alma és körtve, szilva (beszterczei, husosmagú, sárga).
Épületköve nincs, forrása kevés, itatója a községről nevezett patak.
Határhelyek, dülők: Korojus, Sub Ripa, Vályá arzenyilor, Fáczá Hrépa, Torvás és Trovás.
Lakossága: 1713-ban* 7 jobbágy, 6 zsellér lakosa van, házainak összes száma 17.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van benne 22 jobbágy családfő 18 telkes házban, 8 telkes zsellér 6 telken 6 házban és két szegény kóborló. Együtt 24 telkes házban laknak, el van pusztulva 7 ház.
U. o.
1831-ben* 267 lakossal.
Cons. stat. topograph. 78.
1857-ben* 334 lakosból egy róm. kath., 315 gör. kath., 18 zsidó. Házak száma 60.
Orsz. Ism. Táb. 24. l.
1886-ban 271 lakosból 261 gör. kath. és 10 zsidó.
1901891-ben 389 lakosból 8 izraelita, a többi gör. kath. oláh.
