Kápolnok-Monostor.
Kápolnok-Monostor.
Nevének változatai: 1405-ben* Also Kopalnok. 1424-ben* Monosthoros-Kapolnok. 1527-ben* Monostoros capal. 1543-ban* Monostor-Kapalnak. 1591-ben* Monostor. 1609-ben* Monostor Kapalnak. 1720-ban* Monostor. Oláh neve 1831-ben Menestur.*
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
U. o. Stat. D. 197.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. l.
Adóösszeírás.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 304.
G. Lib. Reg. 155.
Erd. főkormánysz. ltár.
Cons. stat. topogr. 79. l.
Nevét egykori monostora vagy szerzetéről vette, előneve Kápolnok a szláv tapolňik-ból származik, mely meleg patakot jelent. E patak ma Kapnikpatak, 1566-ban Kápolnik, 1427-ben Tapolypatak.*
V. ö. Kapnikbánya tört. Pálmer.
221Haragos felől levő nagy hegy és észak felől a Monczus nevü domb közt elterülő völgyben fekszik, közepén az egyesült Kapnik- és Blozsapataka foly keresztül s ezzel egyesülnek délkeletről Valea Sturbini és délnyugatról Valea Lurigini patakok.
Hagyomány azt tartja, hogy legelőször a Kapnik vize mellett levő malom közelében egy kis kápolna volt, románul Monestira, mely egy szerzetes tulajdona volt. A Kapnik vizét akkor Kapalnoknak nevezték s így lett a két névből Kápolnokmonostor vagy a község mai neve.
Deéstől 61·7 kilométernyire a magyar-láposi járásban fekszik.
Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
Leleszi ltár Stat. D. 209.
Az 1424-iki* osztály szerint az a Drág fiainak György és Sandrinnak jutott. Monostora valószinüleg az 1405-től 1424-ig terjedő időközben épülhetett, mert ezentúl már monostornak neveztetik.
U. o. Stat. D. 197.
1501-ben* Bélteki Drágfi Bertalan és Pap György ide biró nemesek emlittetnek.
Gergely Teofil cs. ltára.
1505-ben* emlittetik monostor-kápolnoki nemes Papp Demeter fia Papp György.
Km. prot. O. 39.
1527 körül* Drágffy e birtokától 6.07 porta után 2 frt egy denár adót fizet.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. l.
1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1545–52-ben már özvegyeé.
Adóössz.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magbanszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi oklt. III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is, Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben* 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
2221591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújitotta.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1602-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozta.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
1603-ban* az itteni tiszttartósághoz, melynek fejei: Pap György és Lukács vajda voltak, tartoztak: Vád, Laczkonyha, Kovács-Kápolnok, Kápolnok-Monostor és Plopis falvak. Papjuk emlittetik.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1609-ben* Báthory Gábor Papp Tamást s testvéreit megnemesiti, minden örökségeiket és azon házukat, mely Pap István e község papja és Pap Péteré közt van, minden közteher alól kiveszi. Ugyanakkor* a fejedelem e falunak azon részét, mely a megelőző évi háborúban elpusztult, telepités végett Kápolnokmonostori Papp Istvánnak adja s ezek után az illető adókat fizetni fogják.*
6. L. Reg. 155.
U. o. 252.
1501-ben (Gergely Teofil cs. ltára, M.-Lápos) a Pap-család ősei, nevezetesen György, Máramarosmegyében Sugatag, Karácsonfalván is birt béltelki Drágffy Bertalan adományából.
1616-ban* Ormánközi Gergely itteni részét, mely Pap Istváné volt, de nem rég Kővárhoz csatoltatván, neki adományoztatott, most azon Pap Istvánnak eladja.
8. L. Reg. 181.
1650-ben* mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. Országgy. Eml. XI. 105–112. l.
1651-ben* nemesek a Pap, Mihály, Kesely, Godsa és Bab családok.
Km. Lymbus.
1652-ben* II. Rákóczy György egy itteni részt Homokszentiváni Keresztes Andrásnak inscribál.
25. L. Reg. 550.
Kápolnokmonostori Pap cs. czímere.*
Pap Sándor cs. ltára.
1664-ben* nemes a Monostorkápolnoki Bárb család.
Gyf. kápt. 27. L. Reg. 826.
1669-ben* összeírt nemesek a Filep,* Pap, Bab, Mihályk, Mihály és pótlólag* Marosán családok. Szabados a Hordó család.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1668-iki összeírás szerint (Gergely Teofil cs. ltára, M.-Lápos) Filep Mihály az alföldről származott ide s II. Rákóczy hadaiban főhadnagyságot viselt.
Erd. Országgyülési Emlék. XIV. 408.
1702-ben* birtokosa Bánffy Péter. Oláh nemesek: a Mihályk, Kodrán, Pap, Steph, Cziczó és Bab családok.
Erd. főkormányszéki ltár.
2231770-ben* birtokosa br. Bánffy Péter özvegye gr. Teleki Mária s az ottani nemesek.
E. F. L. VII. 497. D.
1794-ben pedig* azon gr. Teleki Mária örökösei: Kendeffy Ráchel: gr. Bethlen Gergelynek és Bethlen Krisztina: gr. Kendeffy Eleknek özvegyei.
U. o. 529.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Domokosnak van 7 jtelke, Pap Farkasnak 5, Pap Juonnak 2 1/2, Pap Terenczius, István, Demeter és Dénesnek, Pap Juon Bonczánnak 2-2 jtelke; egy telkesek: 17 Pap, 7 Kodre, 2 Dragomir, 6 Mihályka, 2 Petrován, 1 Medán, 3 Anka, 2 Cziczog, 6 Bob, 5 Kesely, 1 Bota, 1 Mikle, 3 Nyekita, 1 Buda, 1 Kupse, 1 Máre család; telekrészbirtokosok: a Rácz, Tatár, Faur és Jontse családok.
Erd. főkormsz. ltár.
Kápolnok-Monostor jelenlegi birtokosa (1898) a község, mint testület; 428 h. Pap István utódai; 118 h. Kápolnokmonostori Pap Sándor; 101 h. Bobb Hangea József örökösödés és Mihálka László vétel útján.
Jobbágycsaládnevek: 1566-ban* vajdájuk az itt lakó Kápolnoki György volt.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Jobbágyok: Mandan, Dragumir, Kozma, Koszta, Zerk. Szabados: Dragumir. Nemesek: Pap, Eliás.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György- és Szent-Mihálynapján 2-2 frtot fizettek, azért, mert igen szegény emberek, a kik a havasok alatt laknak s földjükön kölesen kivül mi sem terem.
U. o.
Ajándékok: 5 quart. vaj, 5 sajt, 1 meddő tehén, minden nyáj után 1 juh s karácsonykor 5 szekér fa.
Birság: minden vérontás után 1 frt, minden verés után 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni. A szabados köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Papjuk évente 1 ágytakarót köteles adni vagy annak fejében 1 frt 25 denárt. A vajda tartozik a rája bizott falvakra felügyelni, a külömböző szolgálmányokat a vár részére behajtani, a várnagy parancsait teljesiteni, szükség esetén háborúba menni.
224Tizedet adnak: makkon hízott disznóból, legelőre járó sertés után ha 100 van vagy ha csak tiz van is, egyet, kinek ennél kevesebb, minden darab után 2 magyar pénzt s így a méhből is, a pénz a tiszté; a szabados karvalypénzbe 57 denárt szintén a tisztnek, minden nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, semmit. A kisebb község egy 3 éves tinót, a nagyobb egy fejős nagy tehenet. Családonként egy negyedmérték vajat, egy sajtot, ha juhok s tehenük van. Bort eladnak évenként 9–10 hordóval.
Az 1603-ik évi* urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 2 frt, szent-györgynapi 2 frt.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 3 drb sajt ŕ 12 denár, 3 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 2 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 2 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Magyar-Lápostól mintaszerüen épitett hegyi út vezet, néhol erdők közt, több községen át Kápolnok-Monostor felé. Vadregényes vidéken halad a fel s alávezető úton. Itt-ott egy-egy csorgó s számos hegyi patak, erdőség teszi kellemessé az útat.
Hagyomány szerint e községet egy szerzetes alakitotta; később máramarosi Fehértemplomból a Pap- s Drágomirfalváról a Drágomir család telepedett meg itt. Ez utóbbiakból származik a Kesely család. Az egyik Dragomirnak 2 kesely ökre volt s ezután kapták előbb a Kesely gúnynevet, mely később rendes családi névvé lett a mai napig.
Lakosai oláhok, de laknak számosan köztük zsidók. Ez utóbbiak közé tartozik a körjegyző Róth Ábrahám is, kit a Felség aranykereszttel tüntetett ki. Földmivelés- és állattenyésztésből élnek s nagyon szorgalmasak. Ruházatuk lenfehérnemü, a férfiak fehér harisnyát és gubát, a nők házilag készült gyapju szoknyát s gubát viselnek, a vagyonosak szövetruhában járnak. Öltözetük s házuk tiszta. Többnyire fából épitkeznek 225zsendelyfedéllel, de van több kőháza is, főleg a piaczon, melyekben a vidék szükségletének megfelelő kereskedő boltok vannak.
Régen gör. keleti egyházközség, jelenleg gör. katholikus. Két temploma közül az egyik kőből épült 1871-ben, toronynyal, a község közepén, 1872-ben szentelték föl a szent archangyalok tiszteletére; a más, a falu északi felén, ez fa, azt tartják, hogy több 300 évesnél, Szt. Patraskeva tiszteletére szentelve. Anyakönyvet 1787 óta vezetnek.
Három feliratos harangja van. 1878-ban öntöttek kettőt, az egyiket Pap Sándor idevaló nemes kurátorsága idején. A harmadik 1752-ből való, Pap István emlékét őrzi. Gör. kath. papja volt 1724-ben Pap Gergely,* jelenleg Ávrám Miklós.
Gergely Teofil cs. ltára M.-Lápos.
Gör. kath. iskolája 1854-ben épült. Jelenleg ide tartozik Rózsapatak is.* A magyarláposi „Katholikus német kerületi főiskolá”-hoz évenként 25 frttal adózott 1857 óta.*
Kádár. Nev. és okt. tört. 800. l.
V. ö. M.-Lápos. M.-Lápos közs. ltár.
Az izraelitáknak zsinagógájuk fából épült, a főtéren, 1867-ben a hitközség épitette. Jelenleg papja Swarcz Béniámin.
Kápolnok-Monostor.
Állami iskolája 1884-ben létesült Róth Ábrahám kezdeményezése folytán s így az eddig fennállott izr. iskola megszünt. Ez iskolában a 226vidékiek is számosan tanittatják gyermekeiket. Jelenlegi tanitója Timbus László.*
Kádár. Nevelés- és Okt. Tört. 301–303. l.
A mult században Kővárvidéke gyakran tartotta itt közgyülését.*
Gergely Teofil cs. ltára.
1848 őszén itt fogta el Kővárvidék pénztárnokát Pap Lászlót a felbujtogatott oláhság, hogy a pénzzel együtt Urbánhoz vigye. De útjokban a császári tisztek vezette katonaság Baczánál elfogta a pénztárnokot a kisérők egy részével együtt.*
Kádár József. Belső-Szolnok- és Dobokavármegye Tört. 1848–49-ben. 85–87. l.
Éghajlata enyhe, egészséges, gabonának, gyümölcsnek kedvező. Jég, járvány ritkán fordul elő. 1720-beli* összeírás szerint határának nagy részét a víz gyakran elönti s e miatt sok a kára, rétje részben jó, legelője, épületköve s tűzre való és makkos erdeje elegendő.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa termékeny, leginkább törökbúzát, zabot s őszi búzát termelnek, tavaszi búzát keveset, ezen kivül lóhert, kendert, paszulyt, burgonyát. Takarmánya jó. Szaporitják az erdélyi fajta szarvasmarhát, sertést, juhot; bivalt kevesen tartanak.
1771-ben* gyümölcse: körtve, alma, dió, cseresznye, baraczk, de legtöbb a szilva, ezeket szaporitják jelenleg is, van kevés szőlője.
Gergely Teofil cs. ltára.
Itatója a már emlitett patakokon kivül a Co csorbi; épületköve jó, s meszet is égetnek belőle.
1865 óta országos és heti vásárai, kereskedései vannak s eléggé látogatottak. Iparosa: számos czipész, kovács, kerékgyártó, timár, asztalos, szijgyártó és fazakas. 1857-ben járási székhely; újabb időben keletkezett gyógyszertárral.
Van posta- és távirdahivatala, amaz 1867, ez 1894 óta. Körjegyzősége még az ötvenes években állittatott fel, csendőrsége 1878 óta.
1894-ben volt itt: Kápolnok-Monostor és vidéke önsegélyező egylet mint szövetkezet 1895, Segélyegylet, takarék- és hitelegylet, Riureana szövetkezet, de ezek ma 1898-ban megszüntek.
Pap Sándornak van egy 2 kövü lisztelő- és egy fürészmalma. Pap István örököseinek 2 kövü lisztelő-, Szajv Klaudiusnak 2 kövü, Bob Hangea Józsefnek, Pap György örököseinek 1-1 kövü lisztelő malma.
Határhelyek: 1773-ban* La Ploptyi, Resztoka, Molitur, Misloku, Ptyetrosze, Oszoly, Okole, Prelucs, Miller, Zevoj, Podu Tomenyilor, Ptyive, Branyisztye, Fatatsuny, Valye Lorgyini, Lazu Pintyi, Sztinbina, Vranyicze, Kale Zugastrenyilor, Sztimtur, Rontas, Valye Picsoruluj, Kale Berlinczi, Kosztisu.
E. F. L. VII. 497. L.
2271864-ben* Sujor patak, Lunka, Dumbrava, Valea hotarelor.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Pojane lunga, Prelucs, Dealu, La Kasza fetuluj in Deal, De la Karare lata puna la riu Blozsi (a Karara látától a Blozsa vizig), Lunka, Din riu Kapnikuluj pune in Padure.
Lakossága: E községben az összeírók 1543-tól fogva majdnem minden évben két kaput jegyeznek fel 1552-ig, ekkor négy éven át csak egy-egy kapuja van s időnként egy-egy új ház is épül benne, lakosai közül a szegényeket emliti 1566-ig,* van ez időben 7 jobbágy, 4 nemes lakosa s az egész községben 11 lakó s 3 puszta ház.
Urb. Cons. 101–45.
1603-ban* 2 jobbágy, 9 nemes lakossal, van benne egy kapu, 11 lakó és 7 puszta ház.
U. C. fasc. 16–19.
1720-ban* fiaikkal együtt 12 jobbágy, 3 zsellér, 47 nemes lakik itt 18 házban.
E. F. L. VII. 547. T.
1831-ben* 501 lakossal.
Cons. stat. topogr. 79. l.
1886-ban 985 lélek, ebből róm. kath. 15, gör. kath. 721, gör. kel. 3, helvét hitü 4, zsidó 242.
1891-ben lakossága 1103, ebből 11 róm. kath., 748 gör. kath., 16 gör. keleti, 13 ev. ref., 2 lutheranus, 313 izraelita.
Adója 1898-ban 3522 frt 22 kr.
