Kecsed.
Kecsed.
Nevének változatai: 1279-ben* Kecheeth. 1577-ben* Kechet. 1610-ben* Kecsed. 1750-ben* Kecset. 1831-ben* oláhul: Kitsédgyu és Ketseg.
Dl. 30367.
2. L. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Km. prot. D. 55. 56.
Erd. főkormsz. ltár.
Cons. stat. topogr. 86. l.
Ily nevü alapitójától vette nevét. (Vida Károly* szerint neve „Kecseh” héber szóból származott, mely véget, határt jelent.
Vida Károly. Elmélkedések stb. 167. l.
Kecsed hegyek által körülvett szűk völgyben fekszik. Keresztül foly közepén a Tóthfalu és Szükerék határán eredő patak, mely a Giroth felől jövővel a községen jóval alól egyesülve, N.-Iklód és Dengeleg közt balról a Kis-Szamosba szakad.
Deéstől 30·7 kilométernyire fekszik a szamosujvári járásban.
Kecsed Szolnokvárához tartozó várföld volt, mert 1279-ben* emlitett birtokos Marczell fia: János* Szolnoki Szolnoki Kecsed várjobbágy. Ő és testvére Domokos birták Kecsedet. 1310-ben pedig* rajtuk kivül még Kecsedi Péter fia István is birtokolt.
Dl. 30367.
Wenczell. Árpádkori Uj Okmtár X. 83. l.
Dl. 30367.
De 1317-ben* egyedüli birtokosául Pergelin fia (Purglen) Domokos 233emlittetik, a mit azonban csak az egyik Kecsedre érthetünk, mert 1325-ben* és 1332-ben* megint emlittetik azon Kecseti Péter fia István.
Dl. 30363.
Dl. 2234.
Dl. 30367.
Gr. Bánffy ltár k. 11.
Gr. Bánffy ltár. 79. nr. 1.
A Pergelin utódai közül 1363-ban* emlittetik Pergelinfi Domokos fia Nagy Jakab és ennek István nevű testvére s fiai Miklós, Pergelini, Domokos és László.
Dl. 27830.
1372-ben* Kecseti Balázs fia Mihály mester kereste Klárának Pánczél Jánosnénak a János leányának, a Lőrincz unokájának kezén volt birtokokat, melyek Jánosnak fiú nélkül történt elhaltával őt illették. Ugyanekkor* Kecseti Miklós fia Tamás, mint egyik birtokosa emlittetik s ezt megelőzőleg 1367-ben* is.
Fejér. Cod. IX. vol. IV. 420.
Fejér. Dipl. F. 9. V. 4, P. 474.
Deés város ltára.
1376-ban* pedig Kecseti Balázs fia Gergely és János fia János emlittetnek.
Dl. 27436.
1393-ban* Thewki Antal, kit Kechetinek is hívnak, emlittetik.
Fejér. Cod. D. Tom. X. V. 2. pag. 139–142.
1397-ben Szükereki Moriczi Balázs, a Mihály fia, János leánya Erzsébetnek leánynegyede fejében Szükereken kivül eső s a Hezfek-nek nevezett erdő alatt névleg Kecseden levő részföldet, melynek határa a parochialis templomnál kezdődik, hol egy bérczre hág s a Hezfek erdőtől a szükereki patakba száll az árkon kivül a Kelemen fia Simon telke mellett huzódik, adja.*
Dl. 27840.
1427-ben* Kecseti Miklós fia István s ennek fiai Jakab és Péter emlittetnek.
Deés város ltára.
1430-ban* Kecseti Gergely fiai Agmánd Péter doctor, András és János emlittetnek.
Dl. 27452.
1435-ben* Iklódi Balázs a néhai Kecseti Domokos fia Jakab itteni részébe igtattatta magát, de ellentmondottak Kecseti István és fiai Jakab és Péter, Kecseti Péter fiai Tamás és Márton, Gergely fiai Agmánd, Péter* doctor, főesperes, András és János, végre Miklós fia János.
Dl. 27298.
1449-ben mint váczi püspök emlittetik, kinek birtoka Dengelegen is volt. (Km. prot. c. 74.) Tiszttartója volt ott Csete Gál. 1440-ben (Torma idézi tán Fejér Cod. D. Tom. 11. fol. 861–864) Kecseti Péter pap és Erzsébet királynőnek cancellára volt.
1449-ben* emlittetik, hogy Kecsetet a Ménespataka két részre osztja, az egyik rész Doboka-, a másik Belső-Szolnokmegyébe tartozik.
Km. prot. c. 68.
2341451-ben* Kecseti Gergelyfi András fia László Rápolti Péter fiaival Gotthárd és Györgygyel, kiknek anyjuk azon Kecseti Gergely leánya volt, oly egyezséget kötnek, hogy a melyik fél fiágon kihalna, annak javai a másikra szálljanak át.
Dl. 27308. és 28997.
1452-ben* Esztényi (Eszthieni) Péter fiait Istvánt és Gergelyt Kecseti Miklós fiának Jánosnak itteni és lónai részének felébe igtatják.
Dl. 27310.
1456-ban* Kecseti János és László.
Dl. 27482.
1456-ban* Kecseti Péter és Tamás emlittetnek.
Dl. 27898.
1457-ben* Rápolti Péter és Kecseti Gergely leánya Ilonától való fiait Györgyöt és Gothárdot kolosmonostori apátot (abbas) néhai Kecseti István fiának Jakabnak itteni kuriájába s három telkébe beigttaják, a melyet Kecseti István fiától Pétertől kaptak, hozzátartozó 3 örökséggel és régi malommal, melyek Iklód felé vannak, adományban.
Dl. 27524. és Dl. 27315, 27316.
Ugyanezen évben* Kodori Pápó fiai László, András, Pál és János, valamint Iklódi Deési Jánosné Katalin, néh. Kecseti János leánya itteni részükből Ilonát néh. Kecseti Gál deák özvegyét kielégitették.
Km. prot. 1534: 46.
1461-ben* Kecseti István fia Péter Kecset felét cserébe adja Rápolti Péter fiainak Gotthárd és Györgynek.
Km. prot. e. 55.
1461-ben* Borzási Miklós fiai Péter, Pál, László és Benedek, Keczeli Fele (Zele) Balázs fiai Balázs és László az itteni résznek adományozásától a királyt, birtokbavételétől pedig Rápolthi Gotthárdot tiltják, mely rész reájuk néh. Margittól Kecseti Pergelin leányától szállott.
Km. prot. e. 69.
1462-ben* Kecseti Péter s néh. Kecseti János fiai János és Tamás emlittetnek.
Dl. 29529.
1463-ban* az erdélyi vajda némely itteni részeket Kecseti János és Tamás ellenében Rápolthi Gotthárd gyulafehérvári prépostnak és Györgynek itél oda.
Dl. 28993.
1465-ben* Mátyás király Kecseti Gál deákot itteni saját, valamint néhai testvére Kecseti Péter részeibe beigtatni rendeli.
Gr. Bánffy ltár 79. nr. 3.
1467-ben* Mátyás király Tordáról rendeli a konventnek, hogy Kodori Jánost, Kodori Péterfi Bálintot és Gál deákot itteni részükbe igtassák be, a mi meg is történt.
Dl. 27328.
1467-ben* Mátyás király Kecseti Jánosnak s fiának Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.
Gr. Bánffy ltár fasc. 79. nr. 4.
2351468-ban* Mátyás király Kecseti Lászlónak itteni, dengelegi és f.-töőki részét hűtlenség czimén elkobozván, Szentgyörgyi Erdélyi Andrásnak, Benedeknek, Péternek és Pálnak adományozza, s be is igtatják.* A beigtatás a templomtól kezdődött s ezen részt a Méhespataka osztotta ketté s elválasztotta a Rápolti és Erdélyi család birtokát, másfelől huzódott a Tamás házától, mely hajdan Nemes Jánosé volt. Az Iklód felé eső rész a Gotthárdoké a Fintakúta és Fintakútpatakával együtt.
Dl. 26410–11. 27334, 27918.
Kőváry. Erd. Tört. 97. l.
1468-ban* Rápolti Gotthárd gyulafehérvári prépost s testvére György között egyrészről, másrészről pedig Szentgyörgyi Erdélyi András, Péter és Pál között folyt perben a felek oly módon egyeznek meg, hogy Erdélyi András és testvérei itteni és f.-töőki részük felét a Rápoltiaknak engedik át. Erre azután a mondott évben* a Rápoltiakat ezen általengedett felerész birtokába be is igtatják. Ugyanekkor Kecseti Péter fia János birtokos.*
Km. prot. f. 56. és Dl. 27503.
Km. prot. f. 58.
Dl. 27918. és 26411.
1470-ben* Mátyás király a hűtlenségbe esett néhai Kecseti Lászlónak itteni részét Rápolthi György és Gothárdnak az erdélyi prépostnak adja, de ennek halála és György magvaszakadtával ismét a királyra szállott s ezek részét Rhedey Pál fia János erdélyi alvajdának adja.
Gr. Rhédey ltár.
1471-ben* Kecseti László özvegye s fiaik Kecseti Leusták, László és Miklós Rápolti Gotthárd prépostot és Rápolti Györgyöt itteni részüktől tiltják.
Km. prot. f. 97.
1472-ben* Kecseti Gál deák a budai káptalan előtt rokonait Kodori Pápa fiait Pált, Lászlót, Andrást és Jánost, itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.
Hazai okmánytár V. 314.
1473-ban* Rápolti Péter fia György, Kecseti András fia László özvegyének és fiának Lászlónak azon néh. Kecseti László itteni részének felét átengedi.
Km. prot. f. 116.
1473-ban* néhai Kecseti László özvegye Anna és fia László és Frusina leánya Kecset nyolczad-, Dengeleg és Felső-Töők felerészébe igtattatnak, a kecseti többi birtokosok, t. i. Kecseti Gál deák, Tamás és György jelenlétében.
Dl. 27929. és 27349.
1473-ban* Kecseti János fia Tamás atyjának itteni részéből 7 jobbágytelket (Varga, Ferenczi, Deési, Sibert, Kádár) Kecseti Gál deáknak veti zálogba.
Km. prot. f. 167.
2361475-ben* Katalint Kecseti Péterfi Péter leányát Deési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost és Pált néh. Kodori Gál deák itteni javaiba testvérré fogadtatásuk czimén beigtatják.
Dl. 27932. és 27527.
1475-ben* ezen új birtokosokat Vingárti Geréb László számos fegyveres néppel birtokukon megtámadta, mikor épen Deési Jánosné gyermekágyban feküdt; őt s Kodori Gál anyját összes cselédekkel együtt innen kikergették s birtokukat elfoglalták.
Dl. 30325. és gr. Bánffy ltár fasc. 79. nr. 2.
1475-ben* a fentebbiek Iklódi Jánost és Pétert néhai Kodori Gál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.
Km. prot. Michael 195.
Ugyanazon évben* Mátyás király Kecseti Gál deák magvaszakadtával javait Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez azonban soha életbe nem lépett. 1476-ban pedig* a Kodoriak Geréb László ellenében itteni részükbe itéletileg visszaigtattattak.
Dl. 27335.
Dl. 27934.
1481-ben* Kecsedi László fia László emlittetik.
Dl. 28902.
1482-ben* Mátyás király e birtok felét Vingárti Geréb László erdélyi püspöknek, valamint Geréb Péter és Mátyásnak adományozza, mely őket zálogjogon különben is megilleti, de az igtatásnál Kodori László és János ellentmondtak.
Dl. 29010.
1486-ban* Bethlen Gergelynek Szent-Mártonból egy Kenéz Miklós nevü jobbágya ide szökött a fejérvári káptalan birtokába.
Gr. Bethlen ltár.
1490-ben* Kecseti László kötelezi magát, hogy nővérének Eufrozinának Szilvási Kristófnénak e birtokból az őt megillető részt ki fogja adni.
Dl. 30919.
1491-ben* Kodori János s fiai: György, János, Benedek és László; Kodori András fiai: Ferencz és Jakab; Kodori Papa fiai: László és János Ulászló királyt, Geréb László püspököt, Geréb Pétert s Mátyást e birtok felének Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.
Dl. 27969.
1493-ban* néhai Kecseti János leánya Márta Rátzkay Jánosné itteni részét Csesztvei János és Lénárdnak és Kecseti Zsigmondnak veti zálogba.
Km. prot. m. 66.
1496-ban* Macskási Tárnok Péter szörényi bán itteni részeit Bethleni Miklósnak adja cserébe.
Dl. 30940.
Egy leszármazási tábla szerint Rapolthy György után Machkássy Ferencz így örökölt:Rápolthy György, ennek leánya: Ilona 1-ször Thárnok Péterné, 2-szor Beleny Barnabásné (1509); ennek leánya: 237Beleny Anna 1-ször Erdélyi Jánosné, 2-szor Gyulay Mihályné; ennek leánya: Gyulay Borbála Machkassy Györgyné; ennek fia: Ferencz.
1498-ban* Geréb László erdélyi püspök az ő kezén levő Kecsednek felerészét testvérének Vingárti Geréb Péter országbirónak adja oda.
Dl. 30945.
1503-ban* Kodori Jakab és fia Ferencz itteni azon részeiket, mely most Bethleni Miklós kezén van, kinek azt néh. Vingárti Geréb Péter nádor zálogositotta el, Bethleni Miklósnak eladják. Ezen kivül a saját részüknek továbbra is birtokában maradnak, úgyszintén Kodori György is magáéban.
Km. prot. O. 2.
1505-ben* Ulászló király Kecset felét, mely most Bethleni Miklós kezén van, Kecseti Péter magvaszakadtával Csesztvei Barrabási (Barlabásinak iratik) János és Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Kecsetszilvási Kristófnak adományozza, de az igtatásnál Bethleni Miklós ellentmondott.
Dl. 27237.
1509-ben* Bálai (Beleny) Barnabás szörényi bán neje Ilona s gyermekeik János, Kata, Fruzina és Anna itteni részöket Bethleni Miklósnak vetik zálogba.*
Dl. 30980.
1511-beli összeírás szerint (Gr. Bethlen ltár) az egész Kecset Bethlen Miklós fiai János és Farkas birtokain levőnek iratik.
1511-ben* Kecsethi Zsigmond néh. Kecseti János itteni részét, melyet neki Galaczi Istán özvegye Katalin Régeni Silvester felesége vetett zálogba, ő is Kecsethi Lászlónak zálogositja el. Kecsethi László gyermekei:* Kecsethi Menyhért és Dorottya Liptay Györgyné.
Dl. 28014.
Gyf. kápt. Geneal. f. 1. nr. 10.
1518-ban* Kodori János fia György s ennek fia Pál itten birt minden jogáról Bethleni Miklósnak s leányának Erzsébetnek Kecskeméti Patócsi Miklósnénak s fiainak Bethleni János és Farkasnak javára lemondott.
Dl. 27412. és Km. prot. Michael 171.
1518-ban* Twtwri (Tötöri) László, Gábor, János és Pál itteni halastóbeli részeiket Bethleni Miklósnak adták, a miért ő Szilágytő felét és 200 frtot adott oly feltétel mellett, hogy a halastó gátját megcsinálják, de ennek nem tettek eleget, hanem még az ő embereit is elkergették onnan, a miből per lett.
Dl. 28027.
1521-ben* Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála és Fruzsina hajadonokra hagyja.
Gyf. kápt. Divers. Cott. I. fasc. 2. nr. 33.
1521-ben* Bethlen Miklós özvegye Margit vallja, hogy férje a 238kecseti föld feleért, mely Kecset és Szilvás közt van, Szilágytőt adta cserébe Tötöri Pálnak.
Dl. 28034.
1524-ben* Szilvási Máté itteni részét Kecseti Balázs és Bethleni Elek gondozására bizta. Kecseti Balázs fiai:* Márton püspök, János, kinek leánya Erzsébet Kabos Farkasné és Borbála Báthory Péterné.
Km. prot. R. 108.
Gyf. kápt. Geneal. f. 1. nr. 10.
1536-ban* Patócsi (Patoci) Miklós s neje Erzsébet s fiai: Ferencz, Miklós, Gáspár, Boldizsár, Lajos és János szolgájuknak, Nagy Albertnek, egy jtelket adományoznak.
Km Kolos P. 43.
1539-ben* Kecseti Menyhért s fiai:* László, Márton, Pál, István, Ferencz, Zsófia és Magdolna Tötöry Balázsné. 1540-ben* is Kecseti Menyhért mint Olnok szomszédja emlittetik.
Km. prot. Extraxit. 196.
Gyf. kápt. Geneal. f. 1. nr. 10.
Km. Met. O. 10.
1546-ban* Kecsedi Menyhért emlittetik.
Gyf. kápt. I. 2. nr. 50.
1553-ban* Kendy Ferencz itt 19 kapu jobbágyot, 7 szegényt s 5 szabadost bir. Biró: Csete Péter.
Km. Neor. N. 90.
1555-ben* Ferdinánd király a hűtlensége miatt fej- és jószágvesztésre itélt Kecseti Menyhértnek itteni részét s még több birtokait* Nádasdy Tamás nádornak adományozza.
Lib. Reg. II. 162. és Transil. fasc. 1. nr. 52.
Ekkor veszti el: Kecset, Dengeleg, Szükerék, Sz.-Czegő, F.-Töők megyei, Oroszfája, Komlód, Zokoly, Kis- és Nagy-Nyulas, Szt-Márton kolozsmegyei, Mindszent, Tóhát, Böd, Kok, Szent-Jakab tordamegyei, Fogaras birtokait, melyeket mind Nádasdi Tamás nádor kap a kir. adományából.
1564-ben* itteni birtokos Lipthay Miklós.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 1. nr. 50.
Km. Lib. Reg. Joannis II. 163.
Km. Torma J. gyüjt.
1572-ben* Lipthay Miklós azon részét, melyet Sólyomkői Ördög Jánostól váltott magához, Alparéti Radák Lászlónak veti zálogba.
Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 52.
1573-ban* Miksa császár Radák Lászlót itteni részében megerősiti. Másik itteni birtokosául* Patochi Györgyöt nevezi meg.
Lib. Reg. II. 734.
Torma gyüjt.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlen Békés-párti Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
1576-ban* Lypthay Miklós egyik birtokos.
Gyf. Doboka f. 2. nr. 12.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Radák László itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Kendy Sándor, Tötöri Balázs.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
2391578-ban* Menyhárt Péter és Tötöri Balázs.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 3. nr. 35.
1578-ban* Patócsy Katalin Kendy Sándorné, Patócsy Erzsébet Bánffy Boldizsárné és néh. Patócsy Gáspár leánya Anna itteni nemesi udvarházzal biró részükben megerősittetnek.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 54. Szathmár fasc. 2. nr. 22. és Cent. BB. 50.
1579-ben* Tholdalagi Ferencz, Tötöri Balázs, Lipthai János, Ebeni Gábor és Kendy Ferencz birják.
Km. Torma gyüjt.
1583-ban* itteni birtokosok: Menyhárt Péter, László, István, Gáspár és Szerafin, kiknek itten Báthory Zsigmond a dézmát elengedi, ha az évi dézma vagy tized a 20 frtot meg nem haladja.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 84.
1587-ben* Ebeni Gábor itteni udvarházát Lipthai Ferencz és Jánosnak egy másik udvarházával elcseréli.
Km. prot. DD. 109.
1594-ben* Báthory Boldizsár özvegye Kendy Zsuzsánna bir itten.
Km. Szolnok Int. G. 8. R. 16.
1596-ban* Tahy István itteni részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. A. 385.
1600-ban* tanuk vallják, hogy néh. Lipthai Miklós 7 itteni jtelkét Radák Lászlónak vetette zálogba, ki midőn a Békés-lázadásban hűtlenségbe esett, azokat Kendy Sándor foglalta el, ki szintén hűtlenségbe esvén, e 7 telket Tahy István kapta adományban s azokat most is birja s a többi itteni birtokosok Ébeni Gábor és Sombori Márton.
Km. Szolnok int. E. 8.
1601-ben* Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert itteni részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. D. 45.
1602-ben* Ebeni Zsigmond emlittetik.
Km. Doboka T. 80.
1606-ban* idevaló nemes a Nagy, máskép a Veres család.
Gyf. kápt. 3. L. Reg. 39.
1607-ben* Kendy István egy itteni jtelkét Szilvási Péternek adja cserébe. 1607-ben* Kecsethi Albert nemes család emlittetik.
Km. prot. D. 3.
Gyf. kápt. 4. Lib. Reg. 20.
1607-ben* Kendy István Kecsed felé az udvarházzal s az általa újonnan itt épitett malommal s minden e birtokhoz tartozó részekkel Mindszenti Benedeknek átengedi, másik birtokos Ebeni Zsigmond.
4. L. Reg. 208.
1610-ben* Kecsedi Horváth György iratik birtokosnak.
Km. prot. D. 55, 56.
1612-ben* a szamosujvári várnak itteni nemes gyalogpuskásai: Kállay György, Nagy Miklós.
Erd. kancz. 1700: 147. sz.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adja.
8. L. Reg. 176, 198.
1618-ban* birtokosai: Haller Zsigmond, Ebeni Zsigmond, Kővár 240alkapitánya, Veglai Horváth György és Mindszenti Gábor és ezeken kivül* Szakács János, Spáczai Gáspár, Fejérvári István, Nagy Erazmus, Szilvássi András, kik együttesen állitanak ki ez évbeli lustrára itteni birtokuk után egy darabontot vagy gyalogpuskást, Farkas Jánost.
Gyf. Cent. CC. 47.
Rettegi gyüjt.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, megerősiti, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánfy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1636-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. I. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1631-ben* egyik birtokosa Ebeni Zsigmond.
Torma gyüjt.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával annak itteni részét Kovacsóczy Istvánnak adományozta, de Haller György és neje Nyári Borbála vele oly egyezséget kötöttek, hogy az holta után a Hallerekre szálljon vissza, a mi aligha történt meg, mert 1640-ben* Rákóczy foglalta el. 1641-ben* azt a fiskus kezén találjuk.
Km. Doboka T. 49.
Torma gyüjt. Lásd Kodornál.
20. L. Reg. 43.
1633-ban* zetelaki Kovácsi András s Balogh Zsuzsánnának fia Zsigmond az egykor Kecseti László által birt itteni rész bitorlásától mindenkit eltilt.
Km. Doboka K. 77.
1635-ben* Haller Györgyné Nyári Borbála, Erdélyi István, a ki itteni birtokának minden dézmáját* a kolosmonostori pátereknek hagyta; Ebeni Zsigmond birják. (Patkó Péter biró, Molnár Miklós, Illei István jobbágycsaládok.)
Tatrossi család ltára.
Tört. Tár. 1885. évf. 205. lap.
1647-ben* Ébeni István, László és Zsigmond a fiskust a fiágban kihalt Ébeni Zsigmond részének elfoglalásával tiltják.
Km. prot. 2, 18.
1651-ben* itteni birtokos a fiskus és Mindszenti Krisztina Csáky Istvánné, a Kendi Krisztina utóda.
Tatrossi család levéltára.
1654-ben a szamosujvári uradalomnak itteni majorsági szőlőiből 254 veder bort, dézmába pedig 3 veder és 4 kupa bort szolgáltattak be.
1656-ban* idevaló nemes a Tóth család.
Gyf. kápt. 26. L. Reg. 620.
2411657-ben* II. Rákóczy György az itteni Kendi-Lónához tartozó fiscusi részt Ébeni Istvánnak s nejének Kun Ilonának adományozza.
E. F. L. III. 248. G.
1658-ban* Csáky Istvánnak itt 1, Ébeni Erős Zsigmondnak vagy Istvánnak 2 adófizető jobbágya van.
Torma cs. ltára.
1668 febr. 3-iki beszterczei országgyülés határozata és 1669-beli kolozsvári osztály szerint az Ébeni család részéről: Was János, Erdélyi Miklós, Sárossy Ferencz és Csegezi Miklós, a Kun család részéről Daczó György és Kun István, ez utóbbinak hive Bácsy János, Ébeni István és neje Kun Ilona birtokain megosztozván, az itteni részt mint ős birtokot az Ébeni családbeliek örököltek.*
Tatrossi cs. ltára.
1684-ben* birtokosa Haller Pál.
Torma gyüjt.
1688-ban* az itteni udvarházat minden hozzátartozóval, úgymint 24 telekkel együtt örökölték: Gersei Pető Istvánné Kapi Krisztina és testvére Kapi Erzsébet először Toldalagi Andrásné, 2-szor Jábróczki Ádámné.*
Torma cs. ltára.
L. Viczénél.
1692-ben* gersei Pető Istvánné Kapi Krisztina itteni részét Apor Istvánnak (kinek anyja Mindszenti Erzsébet Kapi Gáborné volt) átengedte, mint őt Kapy Erzsébet Jábróczky Ádámné tiltja.
Erd. kancz. 1700: 164.
1694-ben* belsőszolnoki részében birtokosai: Apor István és Wass György, dobokai részében Apor István és Teleki Mihályné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Kecsed török hódoltsági falu. 1697-ben* id. Apor Lázárnak idevaló udvarbirája Tatrossy István.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
Tatrossi ltár.
1702-ben* birtokos Váradi Zsigmond. Egy telkes nemes Nemes János, Nagy Pál, Magucsán Tódor és a Pap család.
Erd. főkormsz. ltár.
1707-ben* Apor Istvánnak itt egy kőháza s 9 puszta telke volt.
Transilv. fasc. 9. nr. 74.
1724-ben* birtokosai: Várady Zsigmond és Diószegi Mihály, 1738-ban is.
E. F. L. XII 1/2 35. F.
1729-ben* birtokosa gr. Teleki Pál és az Ebeni utódok.
Torma gyüjt.
1743 tájt* az itteni rész kiválthatási jogát osztályrészül a czegeri Wass Dániel leányai kapták.
U. o.
1748-ban* Váradi Zsigmond és János, gr. Teleki Ádám, Váradi Krisztina br. Diószgehy Mihály özvegye és néh. Váradi János örököse br. Diószeghy Ferencz, Apor Lázár.
E. F. L. III. 238. R.
1753-ban* kisbudaki Váradi Zsigmond.
Deési ev. ref. egyh. ltára.
2421756-ban* Kapy Éva itteni részét férjére: br. Diószeghy Zsigmondra hagyja.
Km. Neor D. 29.
1768-ban* itteni birtokosok: gr. Teleki Ádám, Kapy Terézia Apor Lázár özvegye,* Várady János, br. Diószeghy István és Zsigmond.
Km. Lymbus.
1770-ben (Hodor. függelék 1837–1866. 51. l.) halt meg itten Kapy Teréz Apor Lázárné 73 éves korában. Kapivári Kapi Éva br. Diószegi Zsigmondné sz. 1740-ben megh. 1808-ban, a család utolsó tagja Komáromy Kata br. Diószegi Istvánné 1742-ben stb. itt vannak eltemetve az udvarház kertjében.
1760–69-ben* birtokosai: gr. Teleki Ádám, br. Diószeghy Ferencz Zsigmond és István, Várady János, Apor Lázárné.
Megyei ltár.
1770-ben* Apor Lázár özvegye Kapy Teréz; deési br. Diószeghy Zsigmond anyai adomány, Korda Juliánna, br. Diószeghy Ferencz özvegye özvegyi, apai és anyai; kisbudaki Váradi János és Diószeghy István ősi apai jogon.*
Erd. főkormányszéki ltár.
Kövendi Fodor Mózes br. Diószegi István udvarbirája nemes.
1783-ban* belényesi Váradi János özvegye Sarmasági Rákhel és testvére kövesdi Sarmasági István Irsai Mária anyjok jogán és br. Diószegi Zsigmond birtokosok.
Bajnóczi cs. ltára Deés.
1794-ben* gr. Teleki Lajos árvái örökölték.
Nádudvari ltár. R.
1796-ban* itt és Deés-Aknán lakó nemes Görgényszentimrei és Királyfalvi, máskép Csiszár Sámuel, József, Sándor és András birtokos.
Marosvásárhelyi kir. tábla 1801. év jul. 1-én kelt jegyzőkönyvéből. Családi tár Kaczkó.
1801-ben* birtokosai: gr. Teleki Károlynak van 7, gr. Teleki Lászlónak 15, br. Diószegi Zsigmond özvegyének 8, Thuri Mihálynak 4, Csernátoni Jánosnak 4, Apor Lázár özvegyének 4, Weér Sándornak 1 telke. 1809-ben* birtokosai: br. Diószegi Mihálynak van 10, id. gróf Teleki Lajosnak 5, gr. Teleki Lászlónak 5, gr. Teleki Pálnak 5, Somlyai Jánosnak 6, Szabó Ferencznek 3, Apor Lázárnénak 4, Weér Sándor árváinak 2 telke.
Erd. főkormsz.
U. o.
1820-ban* birtokosai a szolnoki részen: br. Diószegi Mihálynénak van 5, Lázár Samunak 3, Somlyai Jánosnak 2, gr. Teleki Lászlónak 2, br. Diószegi Ferencznek 1, Inczédi Lászlónak 1, gr. Teleki Józsefnek 1, gr. Wass Tamásnak 1, Balog istvánnak 1/2 telke. Immunis nemes: Váradi Pál, Zsigmond, Ferencz, Váradi Rozália Pap Jánosné, Váradi Zsuzsánna, Prodán Vonucz. Szabad nemes telek 3 1/2. A dobokai részen birtokosok: br. Diószegi Mihály özvegye, gr. Teleki Pál, László és József, Somlyó János, Apor Lázár özvegye és Weér Klára.
Erd. kanczellária ltára.
1838-ban* van 26 nem adózó nemes lakosa, ezek közül írástudó 8, ebből 6 magyar, 2 oláh ajku.
Megyei ltár.
2431839-ben* Diószegi Antal, Simon János, Vas Dániel és Tamás, Mohai Sándor.
Megyei ltár.
1843-ban* 3 magyar és 18 oláh nemes lakosa van.
U. o.
1848-ban* br. Diószegi Antal, gr. Mikes Mária, Szerémi Karolina Szabó Lászlóné, B. Mészáros Juliánna birtokosok.
U. o.
1865-ben* Orbók Ferencz.
Hodor. Függelék. 51. l.
1863-ban* gr. Teleki Sámuel örökösei, br. Diószegi Antal, Macskási Klára özv. gr. Telekiné, Somay János, gr. Teleki József, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 78–178.
1866-ban* a dobokai részen összeírt 89 füst közül 7 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: br. Diószegi Antal, Géza és Béla, Brencsán Albert (Monostorszegről), Verebélyi György és Sámuel, Farkas György, Borbély András, Cs. Pap Károly és 2 Hangó, 3 Csicsován, 3 Koszte, 4 Papp, 3 Orosz, 2 Berendi, 1 Fülep, 1 Tyekár, 1 Revnyik, 1 Román, 1 Bota, 1 Kába, 1 Prodán, 1 Mikle s 1 Tyifor családbeli. A belsőszolnokmegyei részen nemesi jogú birtokosok: br. Diószegi Antal és Béla, Váradi Károly, Gyarmathi Mihály, Sipos József és György, Lengyel Miklós, Borbély András és 3 Farkas, 1 Botta és 1 Berendi családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
Váradi család czímere.*
Belényesi Váradi Károly öcscsét Váradi Györgyöt és Jánost Apaffy fejedelem Gyulafehérvárt 1663 aug. 6-án czímeres nemesek sorába emeli. Kihirdettetett 1664 február hóban tartott nagysinki országgyülésen (családi ltár Kecseden). Ismert ősei (u. o.) Váradi Pál, neje Sarmasági Zsuzsánna, fiok, István neje Jakabházy Sára fiai: 1. József, mint Kossuth-huszár 1849-ben a vizaknai csatában elesett; 2. Károly, első neje br. Inczédi Zsuzsa, 2-ik Literáti Deák Zsuzsánna, leányuk: Irma, V. Árpád neje, Szilágyi Klára Csomafáján; Sándor, neje Csákány Lenka. 1898.
1892-ben birtokosi: Szongott József utódai, 900 hold, vásárlás br. Diószegiektől árverésen 1868-ban. Grün Bernádné, 470 h., vásárlás Brencsán és Somaitól.
1898-ban Fekete Lázár s neje Szongott Róza, Grün Lázár, Váradi Károly, öröklés és Schmidt Márkus vásár útján.
Tartománya: 1554-ben* a kecseti uradalomhoz tartoznak birtokrészek: Kecset, Felső-Töők, Törpény, Keménye, Alsó- és Felső-Gyékényes, Salgó, Tótfalu és Kodor falvakban.
Km. összeírás.
2441601-ben* Tahy István itteni udvarházában tartoznak birtokrészek Kecseten, Tótfalu, Szükerék, Sajgó, Felső-Gyékényes, Girolt, Péntek, Kecset-Szilvás s Igricze falvakban.
Km. prot. B. 45.
1607-ben* ez udvarházhoz tartozó birtokok: Kecset, Hesdát, Víz-Szilvás, Kecset-Szilvás, Kétel, Völcs, A.-Töők, Poklostelke, M.-Köblös, K.-Jenő, Pánczél-Cseh, Kékes-Nyárló dobokamegyei, Bujdos, F.-Gyékényes, Péntek, Girolt, Böőd, Retteg város.
4. Lib. Reg. 208.
Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben* Szent-Mártonnapon az egész nyilas jobbágyok 1 frtot, a fél nyilasok pedig 50 denárt fizetnek. Karácsonykor a tiszttartónak fejenként 1/2 köböl zabot, 1 csirkét vagy ehez hasonlókat és két szekér fát adnak. Tartoznak 4 kalangya gabonát learatni, 2 napig kaszálni s összegyüjteni, tartoznak 1/2 holdat bevetni s learatni, de a magot a földesúrtól kapják. A falu tizedét behordani tartoznak. Évente 1 hordó bor árusittatik el, de néha 2–3 hordóval is elkél. Ezen kivül a mi eddig nem volt szokásban, tartoznak egy fél nap aratni. Van a faluban egy malom és két darab akkora rét, melyet 50 ember egy nap alatt kaszálhat le.
Km. összeírás.
Kecsed egykor tekintélyes uradalom központja, ma kis község. Adataink szerint e községnek fele vagy a Ménespatakától balra, keletre fekvő része már 1449-ben* Belső-Szolnok-, a nyugati vagy jobbra eső rész pedig Dobokavármegyéhez tartozott. A két vármegye közt e község területére vonatkozólag úgy látszik többször egyenetlenség merült fel. Ennek elintézésére az országgyülés 1712-ben* bizottságot küldött ki. 1784-ben* midőn Dobokavármegye felső része Belső-Szolnokvármegyével egyesittetett, e község Dobokához csatoltatott cserébe Csernekért s így maradt 1790 ápr. 1-eje után is.* Ekkor a vármegye követeinek utasitásul adja, hogy ezt törvényileg is megerősittetni igyekezzenek. 1791-ben* megint régi állapotba került vissza. Az országgyülés meghozta határozatát, de 1810-ben még nem volt végrehajtva. Annyi tény, hogy 1868-ig mind a két vármegyéhez tartozott. Két előljárósága volt. Belső-Szolnok kezdeményezésére ekkor Dobokavármegyéhez csatolták s a megyei kikerekités folytán annak nagy részével a mai vármegyének egyik alkatrészét teszi.
L. előbb.
Erd. főkormánysz. ltár 154.
Megyei ltár.
U. o.
Torma gyüjt.
Tisztán magyar lakta község hajdan. Mai lakói túlnyomó számban oláhok, kik a török hóditás után kezdenek betelepedni. Nagynevű birtokosai közül a Rápolthy és Kecsethy család válik ki, annyi jeles papot 245adtak a hazának. Ezekből való Kecsethy Márton veszprémi püspök 1528-ban, később érsek. Édes anyja Zalaházy Magdolna testvérének Tamásnak helyébe lett püspök. 1527-ben Ferdinánd királyt és császárt a spirai országgyülésre kisérte. Őt küldötte követségbe Erdélybe, Stájerországba és Csehországba. A magyarok egyik követje, ki beszterczebányai országgyülés végzései 1543-ban Prágába Ferdinándhoz megerősités, szentesités végett elvitte.* A reformáczió korában a római egyháznak búcsút mondva, Homonnai Borbálával házasságra lépett 1548-ban* 1550-ben főudvarmester. 1554 táján halt meg.*
Hodor. Dobokam. Esm. 120–122. lap.
Szalay László. Magyarorsz. Tört. 4. k. 225. l. és Hazánk 8. f. 272. l. Catalogus Vaciensis episcoporum fol. 10.
Hodor. Dobokam. Esm.
Jelenlegi lakosai őstermelők. Az ifjuság húsvéti szokásai közül megemlithető, hogy e napon összegyülve, birákat választanak, kiket új királyuknak neveznek s ezek itélnek a bünös legények felett. Az elitéltet fölemelik s erre a czélra készitett sulyok alakú deszkadarabbal a talpára méri ki a kiszabott büntetést a végrehajtó. Ez új királyok rendezik az egész éven át a tánczot s ők egyúttal kezesek az itt előfordulható hibákért.
Házaikat a gazdasági épületeiket kőből, sövényből épitik jobbára szalmafedél alá.
1848 őszén egy oláh csapat tört a falura s a magyarságot gör. kath. hitre állani kényszeritette. Az udvarokat, főleg a br. Diószegiét mindenből kirabolta.*
Hodor. Függelék.
Római katholikus egyháza egyike a legrégibbeknek. Plébánosa Miklós 1332–37 közt* fizet 8 garast.
Mon. vat. pápai tizedlajstr. 114.
1468-ban* kőtemploma szent Margit (Margaretha Virginis) tiszteletére szentelve. 1509-ben* plébánosa emlittetik.
Km. prot. f. 58.
Gr. Károlyi cs. ltára III. 64–65. l.
Az 1830-as években br. Diószegi róm. kath. kápolnát épittetett.* De ez még 1848-ban elpusztult.
Hodor. Dobokam. Esm. 606. l.
A vallásújitás alkalmával protestáns egyház alakult meg benne. Valószinüleg 1602–3 és 1658–63 közt pusztult el hatalmas nagy kőtemploma, mely a belső-szolnoki részen volt, ev. ref. lakóival együtt. A hatvanas évek elején is romokban hever egy része. Csak a szentélyt épitették fel, csúcsíves kőablakai ma is épek. A 60-as években egykori festése több szent képpel még jól látszott s erről azt kövekeztették, hogy a templom még abban a korban épült s festették ki, midőn őseink a gör. keleti hitet vallották.*
Almási Sámuel. Deési egyh. leírása stb.
246Az ev. ref. templom belső falából az 1860-as években egy sírkő dőlt ki, melynek felirata:
A sírkő-feliratnak baloldali sora 36 után ez van: KI VOLT KEDVES HÁZASTÁRSA TEKINTETES VIRA Φ ZSIGMOND URAMNAK.
247E templom faragott kőből való épitése hatalmas pártfogókat tételez fel, milyenek voltak a magas papi állású Rápolthiak, Kecsethyek, kik itteni birtokaikon épitett templomot ennek kifestése által is emelni kivánták, melynek szentélyeiben ők maguk s rokonaik imádkoztak és imádkozhattak. Ők festethették ki, mint ki voltak festve a reformácziót megelőző időbeli róm. kath. kő- és fatemplomok, milyenek megyénkben is előfordulnak. Ebből azonban nem az következik, mint ezt ezen templomról állitják még ma is, hogy oláh templom volt. Ez állitás minden alapot nélkülöz. Az oláhok templomokat főleg 1700 után kezdenek emelni; kőtemplomuk tudtunkkal az egy vádit vagy a mostani révkolostorit kivéve, még a jelen század elején sem volt.*
És ha lenne is, azt nem ők épitették, hanem a magyarok s ezek kipusztultával tették reá kezüket a gör. katholikusok az összes egyházi javakra, pártoltatva a mult század elején a jezsuiták s később a róm. kath. főuraktól is, mint megyénk több községeiben megtörtént, melyet a figyelmes olvasó feltalálhat.
A XVII-ik század második felében mint ev. ref. leányegyházközség állott fenn. Kérelmezte többször 1682–1690 közt a tötöri anyaegyháztól való elválasztását az egyházmegyei zsinatokon, de csak nagy nehezen sikerült.* 1712 után az anyaegyházközség s mint ilyen állott fenn 1849-ig. Ekkor papja elköltözött, hivei is leapadtak, papiháza, temploma lesorvadt s így kapcsolta magát Esztényhez.* 1890-ben is ennek leányegyháza 76 lélekkel és 14 tankötelessel.*
Deési ev. ref. egyházm. jkönyv.
U. o.
Ev. ref. Névkönyv. 72. l.
A református egyháznak a mult században a Deési Diószegi család pártfogója volt, mint ezt a nagyobbik harang felirata mondja: „Br. Diószegi István és báró Comaromi Kata Az Kecseti reformata ecclesianak agyak Isten dicsőségére 1767-ik esztendőben.” A kisebbik harang felirata volt: „1679. Gloria in excelsis Deo”, mely felirat nyolcz domboru szent képpel volt környezve.* Jelenleg is két harangja van, valószinüleg újra öntve. A múlt században a Diószegiek katholikusokká levének s elfoglalták a „Jézusdombján” volt birtokukat, – s ez által jövedelmük annyira megcsappant, hogy levitát sem tarthattak.*
Hodor. Függelék.
Deési esp. jkönyv.
Jóltevői voltak 1774 körül:* özv. Apor Lászlóné 41 frt 40 kr. és Bándy Ferencz 83 frt 20. kr. alapitványt tettek, mint katholikusok, az itteni ev. ref. ekklézsia javára. Almási Balog István ügyvéd és táblabiró, ki 1883 szept. 8-án kelt végrendeletében* a kecsetszilvási Váradi-féle szerzeményének hasonfelét* az idevaló ref. lelkész fizetése pótlására hagyta, de ebből az egyházat az özvegye kiforgatta. F. Gyarmati József 1827-ben* 100 frtot. Báró Kemény Zsigmondné gr. Teleki Juliánna 248ezen egyház papi fizetésének pótlására is 500 frtot hagyott.* „Diószegi Ferencz (1781) ezen egyház pénzerejét tetemesen megrontotta” s hasonlóképen Mohai Sándor gondnok (1838),* majdnem teljesen kiforgatta minden pénzét magának s vejének adta kölcsön s ezután birtokát eladván, odaveszett.
Hodor. Függelék. Dobokavárm. Esm. Kézirat. 1857–66. 50. l.
Deési esp. jkönyv.
V. ö. Kecsed-Szilvással.
V. ö. Szarvaskend.
V. ö. Szarvaskend.
Deési ev. ref. esp. jkönyv.
1866-ban* fekvősége, szántó, kaszáló, kert, legelő és terméketlen, együtt 15 k. hold 357 öl. Romladozó papilakján kivül van 5 zsellértelke. Ev. ref. családtagok száma 15, lelkeké 64. Lelkészi fizetés a XVII. században* minden házas embertől 2 kal. búza, egy kal. zab, 3 veder bor, egy boglya széna (rendfő), 12 szekér fia, az özvegyektől 3 sing vászon. 1863-ban* úrbéri kárpótlásban részesült.
Almási Sámuel. Deési egyházm. tört. és stat. leírása 275. l.
U. o.
Urb. Wes. 208. l.
Anya- és jegyzőkönyve 1823 óta. 1695, 1730 és 1734-ben egyházmegyei zsinatot (partiális) tartottak itt.
Urasztali készletet ajándékoztak 1819-beli összeírás szerint* aranyozott ezüstpoharat Váradi Zsigmond 1700-ban, Csegezi Judit 1712-ben egy óntányért, 1696-ban egy selyemmel himzett kendőt.
Esp. vizsg. jkönyv.
Lelkészei: Deák Mihály 1719-ből, Kovásznai Mihály 1721-től leviták; Ujvárosi István 1724-től, Zabolai Boldizsár 1725, Ajtai Márton 1727, Csahoczi Mihály 1729, Görgényi Mózes 1732, Hunyadi Ferencz 1757, Losonczi András 1761, Széki György 1770. és 2-szor 1780, Tóthfalusi István 1774, Deési Sámuel 1781, Bajnóczi Dániel 1806, Szász Dániel 1819, Bálinth Mihály 1824, Dózsa Imre 1842-től 1849-ig papok. Jelenleg is Esztényhez tartozó leányegyház. Időközönként papjai iskolát is tartottak.
Mióta az ev. ref. egyház önállóságát elvesztette, azóta rohamosan oláhosodik a község, jele annak a Szántó, Benkő, Budai, Berendi, Farkas és még több család eloláhosodása, a kiknek utódai reformátusok ugyan, de nyelvünket nem birják, valamit segit az iskola, de leginkább egy kisdedóvó mentené meg ezeket a jövő magyarságának.
Állami iskolája 1894-ben* engedélyeztetett, 1895-ben nyilt meg. Tanitó Remes Gyula.
Vallás- és közoktatásügyi miniszterium 22351. sz.
Gör. kath. egyházközség temploma fából épült 1792-ben* s a község keleti részén. 1774-ben* a gör. keletiek templomát az egyesültek foglalták el; gör. kel. papja Popovics Pantilimon, mint népámitó jelentetett fel. 1784-ben* gör. keleti szerzet állott fenn, melyre nézve a 249 kormányszék rendelkezik a megyei tisztségnek, hogy róla jelentést tegyen, a következő évben az egyesültek részére foglalták le 1791-ben* szabadalmat kér, hogy templomot épithessen s felépitvén, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szenteltetett föl.
Torma gyüjteménye.
Megyei ltár. selejt.
U. o. 161. sz.
Erd. főkormsz. ltár. 5890. sz.
Papjai: 1802-ben* László József esperes. 1848 óta Pap László, Vele János s a jelenlegi Kintoán János.
Széki ev. ref. esp. vizsg. jkönyv.
Iskolát 1870 óta Kecsed-Szilvással közösen tartanak.*
Kádár J. Nevelés- és Okt. tört. 304. l.
Éghajlata egészséges, hideg, szeles, jég gyakori, de nem okoz nagy károkat. 1713-ban* Dobokamegyében határa két fordulós, talaja félig barnás, nedves, inkább tavaszi vetésre alkalmas. Hat ökörrel kétszer szoktak szántani. Tavaszi búzát tisztán termi, szénája jó, tűzre és épületre való erdeje nincs, hadi úton dolgoznak, a szomszéd községben őrölnek. Kolozsvárra és Szamosujvárra járnak vásárba. Szilágy-Somlyóra sót vihetnek. Van 18 ökrük, 8 tehenük, 4 borju, 3 ló, 24 juh, 3 méhköpű. Elvetettek 14 köb. őszi, 8 köb. tavaszi gabonát s termett 160 kal. búza, rozs, 47 köb. árpa, zab, 15 1/2 kal. kender, törökbúza, lencse, borsó vetése 3 3/4 véka, rétje 45 szekérnyi, szőlője 6 kapásra való, 51 veder bort ad. Összes termő szántója 74, terméketlen 22 köb. férőü. Adóssága 179 frt.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* a belső-szolnoki részen harmadrésze közepes termésü, trágyázást kiván, a többi rész hegyes, trágyázni nem lehet szekeren, mint a hogy mostanság szokás; jövedelmét a föld terméke képezi, melyeket Deésen és Szamosujvárt árusit el. Határa két fordulós, melynek fele igen hegyes, 6–8 ökörrel is alig szántható. Egy köböl őszi búza s tavaszi gabona, ezt vetnek többet, 6 kalangyát, kalangyája másfél véka szemet ad. Van szőlőhegye, a must vedrét 12 krajczárjával árulják. Erdeje tüzelésre sem alkalmas; legelője meglehetős; kaszálója fordulónként. Szántója 388 köb. vetésre való, elvetettek 128 köb. őszi búzát, 115 köb. tavaszi gabona-félét, rétje 28 1/2 szekérre való. Jármas ökre, lova 44, tehén 81, tulok, csikó 3, juh 103, disznó 20, méhköpű 3. 7 elpusztult örökséget, melynek lakói elköltöztek, br. Diószegi Mihály földesúr foglalt el a s jobbágyaival mivelteti.
U. o.
Iparosa két kovács.
1772-ben* határát három fordulón osztani rendelte az erd. főkormányszék.
Megyei ltár selejt. 96. sz.
1837-ben* a dobokavármegyei részben legelője tágas, szántója 250termékeny, erdeje kevés. Híres vászonfehéritéséről, s ezt kútjai jóságának tulajdonitják.
Hodor. Dobokam. Esm. 605. l.
1822-ben* határa 2-od osztályú, a b.-szolnokvármegyei részben van 64 1/2 köb. szántója, 115 szekérnyi szénarétje, 9 ökre, lova, 19 tehene, 4 tulok adó alatt.
Belső-Szolnokvárm. ltára.
Határa jelenleg termékeny, főbb terménye a búza, tengeri; állatai magyar fajta szarvasmarha, juh; gyümölcse: alma, szilva, baraczk és dió.
Jó ivóvizet kútjai szolgáltatják. Van épületnek való köve. Két vizimalma két-két kupás kerékkel és kővel, Fekete Lázár és Grün Lázár tulajdona.
Határhelyek: 1449-ben* Ménespataka, patak.
Km. prot. c. 68.
1468-ban* Ménes, folyó. Fintakutapataka, Kispatak.
Km. prot. f. 58.
1750 körül* Jézus dombja.
Ev. ref. esp. ltár.
1898-ban dülői: La Pér, Lazur, Livada, Csuha, Hosszurét, Funaczele, Alunyis.
Lakossága: 1700-ban* 10 jobbágy családfő 10 házban.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* a belső-szolnoki részben 6 jobbágy, 12 zsellér családfő lakik 10 házban, el van pusztulva 3 ház.
U. o.
1721-ben* 5 jobbágy, 3 zsellér, 4 kóborló és 6 udvari cseléd lakosa van, kik a kóborlók kivételével, 8 házastelken laknak. El van pusztulva három ház.
U. o.
1750-ben* a dobokamegyei részben lakik 22 családfő jobbágy 2 telken 21 házban s egy ily özvegy, 9 zsellér 9 telken 8 házban és 8 kóborló.
U. o.
A belső-szolnoki részben* 16 jobbágy családfő 15 telkesházban, 14 telkes zsellér 14 házban, külsőség nélkül való zsellér 10, 7 telken 8 házban, 4 kóborló s egy czigány, együtt 5 családfő s két ily özvegy; együtt 27 családfő 38 telken és házban.
U. o.
1821-ben* 15 róm. kath. lakik itt.
Hodor. Függelék. 51. lap.
1831-ben* a dobokai részen (?) a kimutatás 260 lakost, ev. ref. és gör. kath. templomot tüntet fel, a belső-szolnokmegyei részen egy róm. kath., ev. ref. és gör. kath., tehát 3 templomot mutat ki és 185 lakost.*
Cons. stat. topogr. 86. lap.
Ez ép megforditva lehet, Belső-Szolnokban laknak többen és Dobokavármegyében keveseben, a mint ez Hodor művéből látható, az összeírók itt tévedhettek.
2511837-ben* Hodor 1 zsidó és gör. kath. oláh lakosokat emlit, együtt 185 lélekkel, kik 45 házban laknak.
Hodor. Dobokam. Esm. 606.
1850-ben 8 ev. ref. férfi, 16 nő, együtt 24 ev. ref. lélek.
1854-ben* az egész községben 639 lélek lakik.
Hodor. Függ. 51. l.
1857-ben* az egész községben van 141 ház, 279 lakos, ebből 120 róm. kath., 452 gör. kath., 79 ev. ref., egy unitárius, 27 zsidó.
Orsz. ism. Tábla 26. l.
1886-ban lakossága 642, ebből 14 róm. kath., 550 gör. kath., 52 helvét hitü és 26 zsidó.
1891-ben 798 lakosból 14 róm. kath., 650 gör. kath., 1 gör. keleti, 73 ev. ref. és 60 izraelita.
