Kékes.
269Kékes.
Nevének változatai: 1320-ban* Kekus. 1598-ban* Magiar Kekes. 1644-ben* Nyárló Kékes. 1656-ben* Nyarlo-Kekes. 1884. és 90-ben* Magyar-Kékes és Nyárló-Kékes; oláhul Tyetyis.
Dl. 1991.
Gr. Kornis ltár.
Széki ev. ref. esp. jkv.
E. F. L. III. 246. Z.
Lásd Sz.-Zsombornál.
Nevét kéklő, sötétlő erdeje után vette.
Nyugatról keletre nyiló völgyben fekszik, hegyektől környezve a községen keresztül folyó s a Melles vizébe szakadó patak partjain. A megye központjától 42·6 kilométernyire a kékesi járásban.
Kékes első birtokosai valószinüleg a szász eredetü Sombor-nemzetség tagjai voltak, valószinüleg a XIII-ik század közepétől kezdve, mert Kékest a most Kolozsban fekvő Alsó- és Felső-Kékessel együtt folytonosan e nemzetség különböző családágainak kezén találjuk.
Igy 1320-ban* Kékest „a Mellyes (Melies) folyó mellett” az e nemzetségbeli, utóbb Drágiaknak nevezett Chunpas Lőrincz fia István és Csenka László s fiai Beke és Domokos birják.
Dl. 1991.
Károly király azonban tőlük Kékest hűtlenség czímén elvette és Elefánti Dezsőnek adományozta oda.*
Lásd Sz.-Zsombornál.
Mint tudjuk, azonban a király újra kegyelmébe fogadta a Sombor nemzetséget, birtokaikat visszaadta, de Kékest utóbb mégis sem a Csonka-, sem a Chunpas-ág kezén nem találjuk, hanem a nemzetség egy másik ágánál, t. i. Brassai Jakab és Jánosnál 1345-ben,* mert valószinüleg azon két ágnak időközben magvaszakadt.
Dl. 28557, 30296.
Ezen régi birtokosoknak leányági utódai, t. i. Miklós fia Miklós a Brassaiakat 1345-ben* anyjuk köteles részéért pörrel támadták meg.
U. o.
Kékest Brassai Jakab mester 50 budai márka garasba és más 20 ezüst márkáért elzálogositotta volt András püspöknek, a Domokos püspök elődjének, kitől 1360-ban visszaváltotta.*
Egri kápt. ltár. prot. AB. Fol. 27.
1369-ben* Sombor fia Gyula leányának Katalinnak leánynegyedét Lajos király parancsára, mint hogy birtoktalan emberhez: Miklós fia Tamáshoz az erd. püspök szolgájához ment férjhez, e birtokból természetben kiadták.
Dl. 26865, 27430.
Kékes egy részét Sombor fia Gyula után fia Sándor s ennek fiai Sándor és Balázs birták, a kik 1373-ban* László erd. vajda itélete 270folytán azon néhai Sombor fia Pető itteni részébe igtattatnak. Azonban jogtalanul birták a Gyula utódai, mert e birtok legnagyobb részben Gyula testvérét Petőt illete, az pedig magtalanul elhalálozván, a királyra kellett volna szállania, de ez Pető halála után csak évtizedekkel utóbb tünt ki s akkor 1377-ben* a király Kékest Dezsőfi László erdélyi vajdának s Bebek Györgynek adományozta, a kik Pető unokájának Margitnak, ki később Forrai Mihályné lett, leánynegyedül azon néhai Gyulának kékesi részét általadták.
Dl. 26984. és 27430.
Dl. 26986.
1455-ben* Drági László fia István itteni részét Mátéi Miklósnak veti zálogba.
Km. prot. d. 51. és 53.*
1467-ben* Iklódi Márton a király ellen támadván, a többi nemesekkel birtokait Mátyás hűtlenség czimén elvette s Kékest is nem tudhatni bizonyosan ezt-e vagy mást, a többek közt volt szebeni kamaragróf Kovács Istvánnak adományozta, de Iklódi Márton neje, János és Tamás fiai és leánya Mártha nevében ellentmondott. Ennek ellenére úgy látszik birtokába jutott, mert később elzálogositotta. De ez csak egy rész lehetett, mert 1470-ben* Mátyás király Kékest Iklódi Márton bélyegén most Szilkereki Gebárd Benedeknek és Potyondi Jánosnak adományozza, kik is abba ellentmondás nélkül beigtattattak.
Dl. 29051. és 27330.
Dl. 27337.
Daczára ennek, még a mondott évben* Mátyás király Iklódi Mártonnak ezen birtokát Dóczi Imrének, Lászlónak, Péternek s Dobozi Dánfi Andrásnak is adományozta, de igtatásuknak a fennt nevezett birtokosok ellentmondtak s így ezen adományozás életbe nem lépett.
Dl. 27335.
1473-ban* Iklódi Márton özvegye és fia Tamás Dési Oláh Pétert és Jánost itteni zálogos részük elfoglalásától tiltják.
Km. prot. f. 104.
1475-ben* birtokosa Drági Tamás.
Dl. 27358.
1476-ban* itteni birtokosok Drági Tamás fia Kelemen és Drági Zsigmond.
Dl. 27203–4.
1479-ben;* Szilkereki Gebárt Benedek itteni részeit nejének Margitnak Gyerőmonostori Kabos György leányának adományozza.
Km. prot. i. 2.
1481-ben* Mátyás király néh. Szilkereki Gebárd Benedek itteni részét, mely testvérére Bojtori Kórogyi Bertalanra szállott, annak újra adományozza.
Dl. 27368.
1482-ben* Kövendi Székely Balázs és fiai Jakab és Miklós Szomordoki Mihályt néh. Szilkereki Gebárd Benedek itteni részének bitorlásától tiltják.
E. F. L. XII. fasc. 13. B.
2711482-ben* néh. Kovács István sókamarás néh. Iklódi Mártonnk itteni részét Csehi Deési János és Iklódi Dési Péternek zálogositván el, ezek abba magukat igtattatni akarták, de Szomordoki Mihály és Kóragyi Bertalan ellentmondtak.
Dl. 27370.
1485-ben* Iklódi Márton özvegye Potentiána Drági Zsigmond leánya, most pedig Szopori Tóth Istvánné s az ő leánya Márta Szentgyörgyi Györgyné, Kékes negyedrészébe igtattatni akarták magukat, de Nagy János és Bojtori ellentmondtak.
Dl. 28329.
1486-ban* Mátyás király és az erdélyi vajda parancsára tanuvallomást eszközöltek azon hallatlan zsarolásokra nézve, melyekkel néhai Szilkereki Gebárt Benedek s ennek halálával Szomordoki Mihály és Kórogyi Bertalan Potyondi János itteni jobbágyait nyomorgatták.
Dl. 27375.
Kékesnek eskü alatt kihallgatott jobbágyai a következőket vallották: Hemel György vallja, hogy Gebárt Benedek, midőn a király udvarában szolgált, rajta évente 1/2 forintot vett meg, menyegzőjére 1 frt 33 denárt s 1 köböl búzát, mikor pedig megbetegedett, az orvos részére 1 frtot kellett fizetnie, Szomordoki Mihály pedig 37 denárt vett meg rajta.
Jakab deák vallja, hogy Gebárt Benedek szintén fél forintot vett rajta évenkint, lakodalmára 1 frtot s 1 köböl búzát adott, Gebárt szolgája pedig, Burján még 2 frtot csikart ki tőle.
Adorján János évente 25 denárt fizetett, a lakodalomra 2 frtot és 1 köböl búzát adott.
Alpoch Mihály évente 13 denárt fizetett, de midőn Gebárt a király udvarába költözött, adóját 1 és 1/2 frtra emelték, az orvosnak pedig 1 frtot fizetett.
Adorján Osvát évente 1 frtot fizetett, Szomordoki Mihálynak fél frtot, de nem tudja hány éve.
Simon Pál évente 36 denárt, a lakodalomra fél frtot, az orvosnak 1 frtot adott.
Monyorósi Tamás évente 45 denárt fizetett.
Oszvald Imre évente fél forintot fizetett, de midőn Gebárt az udvarba költözött, három ízben 2 frt 70 krt vett meg rajta.
Adorján Demeter évenként 1/2 forintot, az orvosnak 1 frtot adott. Nagy Barna évente 1/2 frtot fizetett. Geréb Bálint özvegye vallja, hogy férje az orvosnak 3 frtot fizetett, a lakodalomra pedig egy hordó bort vettek közösen 3 frt 33 denárért.
272
Ördög Simon özvegye vallja, hogy urával közösen 1 hordó bort vettek 2 frt 20 denárért s 3 frtot fizettek az orvosnak. Szomordoki Mihály pedig még 3 frtot vett meg rajtuk. E tanúvallomások alapján a király biztosai úgy itéltek, hogy mindezen zsarolások fele összegét Szomordoki Mihály és Kórogyi Bertalan Potyondi Jánosnak megfizetni tartoznak.
1487-ben* néhai Drági Istán fia Márk itteni részét Iklódi Deési Péternek és fiának Imrének és Mutnoki Balázsnak adja cserébe ezeknek temesmegyei birtokaiért.
Dl. 27378.
1487-ben* Drági Zsigmond, a ki annak idején Korogyi Bertalannak egy itteni részébe való beigtatásánál ellentmondott, ezen rész iránt annak özvegyét és gyermekeit perbe fogja.
Dl. 27376.
1491-ben* Drági Zsigmond fia Zsigmond és Márton itteni részüket bizonyos adósság fejében Siráky Mátyásnak lekötik.
Km. prot. m. 2.
Ugyanakkor* atyjuk Drági Zsigmond is itteni részét Sirákynak köti le.
Km. prot. m. 4.
1492-ben* Drági Zsigmond s fiai Zsigmond és Márton, Sombori Péter s fiai Péter és Benedek s néh. Drági István fia Márk e birtok felerészét Angletának Drági Tamás özvegyének, illetőleg Almási Mihály nejének s leányának Klárának kötelesrészük fejében átengedik, fenntartván jogukat annak magukhoz váltására.
Km. prot. m. 18.
1492-ben* Drági István fia Márk s fiai János, Péter és Mihály itteni részüket Sombori Péternek vetik zálogba.
Km. prot. m. 33.
1492-ben* Klára Drági Tamásnak Anglétától született leánya kolostorba vonulván, az őt illető itteni részről anyja s ennek férje Almási Mihály javára lemond.
Km. prot. m. 43.
1493-ban* Dési Péter és fiai Imre, János és Mihály magukat néh. Budai Kovács Istvánnak itteni részébe beigtatni akarták, de Bethleni Miklós, Dóczi Imre, Dámfi András ellentmondtak.
Dl. 27385.
1493-ban* Drági Klára szándékáról lemondván, Siroki Mátyáshoz ment férjhez s itteni részét férjének veti zálogba.
Km. prot. m. 72.
1493-ban* Drági Kelemen halálával testvérére Márkra szállott ennek összes birtoka, melyeket Zsombori Péternek vetett zálogba, de Kékes fele már előbb el volt zálogositva Drági Tamásnak, s megengedték neki, hogy ezt magához válthassa.
Dl. 27386.
1498-ban* Ulászló király Sombori Pétert Kékes birtokában megerősiti.
Dl. 27572.
2731490-ben* Iklódi Márton özvegye Potentiána Szopori Tóth Istvánné mint néh. Drági Zsigmond leánya és az ő leánya Márta Szentgyörgyi Györgyné magukat néh. Drági Jakabnak itteni részébe, azaz Kékes negyedrészébe igtattatni akarták, de Drági Márton ellentmondott.
Dl. 27387.
1503-ban* Brassai Salamon fia: Szász János fia Miklós, fia Mihály, fia Miklós, fia János, fia Gergely, fia Sombori Péter magát Brassai Salamon fia: Szász Jakab fia János, fia László, fia Osvát, fia Tamás, fiának néh. Kelemennek itteni részébe igtattatni akarta, de Drági Márton ellentmondott.
Dl. 28669.
Kékes község.
1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait Vitálist és Jánost kir. új adomány czímén itteni részébe beigtatják.
Dl. 28003. és 27781.
1504-ben* néh. Csehi Almási Mihály halálával annak gyermekei: Benedek, András, Klára és Zsófia Bikali Vitéz György s majd ennek halálával Vitéz Gáspárnak gyámsága alá kerültek, ki azonban midőn Klára Szentmihálytelki Tompa Istvánhoz ment férjhez, itteni részüket, t. i. 11 jtelket, melyek közül 8 népes, 3 pusztán áll, nekik visszaadja.
Nemz. Muz. ltára.
1506-ban* Szentmihálytelki Tompa István a maga és felesége Klára néh. Almási Mihály leánya, valamint annak fiai: Almási Benedek és András nevében, kinek anyjuk Angléta Csehi Pánczél Péter leánya 274volt, ezen Anglétának néh. Drági Tamás nejének itteni leánynegyedéből 3 részt Drági Mártonnak visszaereszt.
Km. prot. O. 75.
1506-ban* Dobokai Salatiel, ki néhai Anglétának Csehi Pánczél Péter leányának második férje néhai Dersi Jánostól született leányát Ilonát tartotta nőűl és Zsófia ugyancsak azon Anglétának harmadik férjétől Almási Mihálytól való leánya Pestyéni Már Miklós neje azon itteni és Dellő-Apátin levő részjószágok, melyek örökség jogán Drági Mártont illetik, de néhai Anglétának voltak elzálogositva s annak halála után leányaira Zsófiára és néhai Ilonára s örököseire szállottak, Drági Mártonnak, ki őket teljesen kielégitette, visszabocsátják.
Tört. Tár 1880. évf. 334. l.
1507-ben* Drági Zsigmond fia Márton néh. Drági Tamás fia Kelemen itteni részébe igtattatni akarja magát, de Sombori Péter és fiai Péter, Benedek és Mihály ellentmondtak.
Dl. 27401.
1510-ben* Kémeri Elek és Zutori Siroki Mátyás özvegye Zsófia itteni részük gondozását Sombori Péterre bizzák. 1511-ben* e községben Bethlen Miklós fiai János és Farkas részbeli birtokosok voltak.
Km. prot. Michael 150.
Gr. Bethlen ltár.
1512-ben* néh. Siroki Mátyásnak Drági Tamás leányától Klárától származó gyermekei: Siroki Ambrus s Orsolya Kémeri Elekné azon részt, melyet nagyanyjuk Angléta s anyjuk Klára nagyatyjuk itteni részéből kaptak, Drági Mártonnak visszaeresztik.
Erd. Muz.
Gr. Bánffy ltár.
L. Derzsénél.
1544-ben* mivel még 1515. év előtt a parasztlázadásban elesett Drági Márton néh. Sombori Pétert magvaszakadása esetére itteni részében örökösévé nevezte ki, most, noha Drági Márton fiágon kihalt s így ezen rész is a Somboriakra szállott volna, ők azonban, t. i. Sombori Péter özvegye Jusztina, most Székely Andrásné és Sombori Benedek özvegye Erzsébet a maguk és fiaik, t. i. Sombori Péter fiai Mihály és János* nevében annak birtokában ezen Drági Márton leányát Annát Károlyi Zsigmondnét meghagyják, úgy azonban, hogy azt magukhoz válthassák.
Km. prot. Széllyes 28.
U. o. 29.
1551-ben* Csireki Orsolya Zutori Kovács Barnabás özvegye s gyermekei Csireki Péter, Ilona Esküllői Ördög Jánosné s ennek fiai Ördög Simon, Ferencz és András, valamint Borbála Szentgirolti Lászlóné mint néh. Drági Márton örökösei, itteni részüket Károlyi Zsigmondnak adják cserébe.
Km. prot. AA. 115.
2751559-ben* itteni birtokos Károlyi Ferencz.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 2. nr. 1.
1563-ban* néh. id. Sombori János fia Tamás, leánya Anna Patai Dezső Antalné, leánya Zsófia Cserényi Lászlóné, leánya Borbála Kabos (Farkas)-né fia gyerőmonostrai Kabos Gábor, a Somboriak itteni részéből néh. id. Sombori János fia Gergely, fia Péter, fia Mihály, fia Kristóftól és azon id. Sombori János fia Gergely, fia Péter, fia Péter fiaitól Péter, fia Benedek, fia ifj. Jánostól osztályt követel.
Km. Kolos K. 85.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlenségbe esett Békés-párti Drági Károlyi Lászlónak (ez fia volt az utolsó Drági leánynak, sógora Veres Jánosnak)* itteni és dellőapáti részét Ruszkai Kornis Gáspárnak adományozta oda.
Km. Doboka k. 94.
Kőváry. Erd. Tört. 4. k. 27. l.
1585-ben* néh. Sombori id. Péternek fia Péter, fia László azon 1492-ik évi néh. Drági Tamás özvegye s leánya részére történt záloglevél alapján e birtok felét, mely most Kornis Gáspár kezén van, magához váltani akarja.
Km. Doboka S. 120.
1592-ben* Károlyi Klára özv. Keresdi Bethlen Györgyné tiltakozik itteni részének elfoglalása iránt.
Gyf. prot. Anonymi fol. 139.
1602-ben* itteni birtokos Kornis Boldizsár, kinek birtokát Básta a dúlás ellen biztositja.
U. o.
1606-ban* birtokosai Kornis Boldizsár és Szemere János.
Hodor Dobokam. Esm. 746. l.
1607-ben* Bethlen Farkas itteni részét Auner Márton kolozsvári sebésznek veti zálogba.
Km. prot. e. 47. és Neor. C. 5.
1610-ben* Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba.
Km. prot. E. 107.
1625-ben* Kovacsóczy István egyik birtokosa.
Gyf. Cent. K. 10.
1626-ban* Kovacsóczi István kanczellár itteni részét nemesi udvarházzal marosjárai Bálintffi Györgynek leköti.
Km. Neor. C. 50.
1638-ban* Rákóczy György e birtokot Kovacsóczy István magvaszakadtával Bornemisza Pálnak adományozza, de az igtatásnak Sombori Erzsébet, Somay Bálintné egy itteni Bánffy-rész iránt ellentmondott.
19. L. Reg. 65. és E. F. L. III. 246. Z.
1646-ban* Rákóczy György Kékest a néh. Bornemisza Pál gyermekei közt felosztatni rendeli. 2761656-ban* II. Rákóczy György Kemény Boldizsár e birtokban, melyet nejétől Bornemisza Zsuzsánnától bir zálogban, őt s nejét megerősiti.
Km. Doboka B. 52.
E. F. L. III. 246. Z.
1666-ban* Bornemisza Zsuzsánna egy itteni házát Krakai Borbála leányasszonynak adományozza.
E. F. L. XII. 15. F.
1673-ban* Szentpáli Jánosné Bornemisza Zsuzsánna hagyatékán Bornemisza Anna Apaffy Mihályné fejedelemasszony és Bornemisza Katalin Bánffy Dénesné megosztozván, e birtok Bánffynénak jutott.
E. F. L. I. 8. J.
1694-ben* birtokosa Bánffy György.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1702-ben* birtokosa a gubernátor.
Erd. főkormsz. ltár.
1753-ban* Mária Terézia királynő báró Wesselényi Istvánt e birtokában megerősiti.
Erd. L. Reg. X. 276.
1754-ben* váradi br. Inczédi Sámuel és Almádi is birnak itt.
Széki ev. ref. egyh. javak összeírása 80–81. l.
Erd. főkormsz. ltár.
Itteni gazdatisztje szenterzsébeti nemes Péchy László.
1786-ban* birtokosa gr. Teleki Ádám, van neki itt 57 jobbágya, 9 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1809-ben* birtokosa br. Wesselényi Miklósné, kinek itt 43 telke van.
U. o.
1820-ban* birtokosa báró Wesselényi Miklós.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* báró Wesselényi Albert és Miklós, Kendeffyné szül Weér Róza, Hodor Károly, Farkasné Kodor Mária, br. Wesselényi Farkas, ifj., Felszegi Károly és Kun Rozália (Cserényi) úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 103–183. l.
Hadadi Wesselényi cs. czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. Taf. 488.
1866-ban* az itt összeírt 110 füst közül 2 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Sepsi Mihály és Weress Ferencz.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): br. Wesselényi Miklós, 1241 h. 889 öl, örökség br. Wesselényi Miklós után. Némethi Sándorné szül. Fekete Karolin, fia Kálmán, 226 h. 524 öl, szerzemény, örökvásárlás útján a volt úrbéresektől.
Őslakosai gyanithatólag szászok voltak, kik idővel teljesen magyarokká 277lettek. Jelenleg a község harmada magyar, a többi oláh, kik a XVII-ik század második felében s a mult században kezdettek beszivárogni. Földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak. Az oláhoknál Szt.-György nap előző estéjén a csipketövis tevése kapukra, pajta-ajtókra szokásos, hogy a boszorkányok juhaik, teheneik tejét el ne vihessék s meg ne rontsák.
Ünnepeken búza- és málékenyeret esznek, hússal táplálkoznak. Öltözetük házilag készül.
Épületeik paticsfalú, zsindely- és szalmafedelü. A lakóház butora: asztal, ágy, karos pad, ruhatartó láda s a falakon fogas, edények tartására.
1705 szeptember 24-én Pekri Lőrincz II. Rákóczy Ferencz fejedelem tábornoka itt tartózkodott.*
Tört. Lapok. 1874. évf. 386. l.
A vallásújitás alkalmával, a szomszédos községekkel együtt, az unitárius hitet vallotta. 1595-ben* unitárius anyaegyházközség, lelkésze Dicsőszentmártoni Bálint.
Hodor. Függelék 96. l. Ker. Magv. XXIII. Évf. 229. l. és Uzoni: Hist. Eccl. Unitar I. k. 155. l.; Székely Sándor. Unitár. vall. tört. 197. l.
1622-ben* az ev. ref. esperes tart benne vizsgálatot, de ekkor még feles számú unitárius van s református egyházzá teljesen 1638 körül lett. 1622-ben az ev. ref. egyházközség papja és mestere számára van 1 puszta szőlő, 2 drb rét és 7 drb szántó.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1643–44-ben* ev. ref. egyházközség. Van egy aranyozott ezüst pohara, melyet Bornemisza Anna ajándékozott, egy borosztó ónkancsója, tányéra, keresztelő pohara, krakkói abrosza, egy nagy és kis harangja, a pulpitusra való két szőnyege s három kendője. A templom környékén pap és iskolamesteri lak.
U. o.
Az ekklézsia vagyona volt egy szőlő s egy erdő, de ezt a földesúr elfoglalta. Fekvősége, mint 1622-ben.
Leányegyháza 1644 óta D.-Apáti, a jelen század elejéig.
1754-beli hivatalos összeírás szerint* a nyártókékesi ev. ref. egyház vagyona a kőtemplomon felül a papi telek, ettől nyugatra a mester telke, ezen alul a czinterem a templommal s a temető bekeritve s gyümölcsfákkal beültetve. 10 darab szántója 19 köböl vetésre való, 7 drb rétjén 19 szekér széna terem, van egy erdeje, 167 frt tőkéje.
U. o. és egyh. javak összeírása 79. l.
1826-ban temploma romladozásnak indult, 1830-ban teljesen megvan javitva.* 1851-ben már nem lehetett bele járni. 1854-ben újra épitették a réginek anyagából, a pap buzgólkodása folytán, közadakozásból; 278de nem lévén meg kellő alapja, folyton javitgatták. 1894–97 közt újonnan épitették a régi helyére, egyházkerületi központi segélylyel s Karácsoni Sándor buzgólkodása és adományozása folytán, 1807 szept. 9-én szentelték fel. 1862-ben új orgonát s harangokat szereztek.*
Széki esp. vizsg. jk. 99. l.
Esp. vizsg. jkönyv.
Jóltevője br. Wesselényi István, ki 1790 körül a régi pap-mesteri telek helyébe a jelenlegi belsőségeket adta cserébe.
Anyakönyveit 1872 óta vezeti.
Klenodiumokat, urasztali készleteket ajándékoztak 1830-iki feljegyzés szerint* br. Dániel Póli, Bornemisza Póli, Oláh János udvarbiró neje Török Róza. 1868-ban* Gazda Rozália Somogyi Sándorné, Kis Róza Érsek Istvánné.
U. o.
U. o.
1863-ban* az ev. ref. lelkész számára dézmakárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 208. l.
Nagyobb harangja 1774. évbeli, mint felirata mondja, a kisebbiket 1883-ban öntették újra.
1869-ben* fekvősége 38 kh. 620 öl.
Esp. ltár.
Hivek száma: 1795-ben* 161, 1869-ben 208, ebből 104 férfi, a többi nő. 1838-ban 273.
Ev. ref. Névk. 1884. évf. 22. l.
Lelkészei: Rimaszécsi Benedek 1643-ban,* Trencséni István 1656,* Gyöngyösi, Havadtői, Ajtai Pál 1745-ig, Bányai János 1747-től, Albisi Mihály 1748-tól, László József 1795-től 1805-ig. Időközben a veresegyházi pap szolgált be. Salak János 1801-től* 1839-ig, Horváth János 1840–45-ig, Sepsi Mihály 1846–75-ig. Az egyházközség legbuzgóbb lelkésze, neje Boros Borbálával két ezer frtot megközelitő áldozatot hozott az egyház oltárára, azon felül kéregetett, épittette a templomot, orgonát, papilakot, iskolát. Élte végén elméje elborult, egyháza s a közjó derék embert vesztett benne. Koronka Gábor 1876-ban, 1879 óta Nagy Ede.
Dobokavárm. jk. Orsz. ltár.
Dellő-Apáthiban 1644-ben (Esp. ltár.)
Névk. 1884. 23. l.
Ev. ref. iskolája 1643 óta áll fenn, főpártfogója a br. Wesselényi család 1848 előtt. 1870-ben új iskolát épitettek Sepsi pap buzgalma folytán. Az állami iskola felállitásakor szünt meg.*
Kádár J. Szolnok-Dobokavárm. Nevelés- és Okt. tört. 310–13. l.
Gör. keleti egyházközség temploma fából épült a jelen század elején, a br. Wesselényi család pártolása folytán, Mihály és Gábor archangyalok tiszteletére szentelve.
Papjai: Kozák János, jelenleg Prodán Manasses.
Felekezeti iskoláját az ötvenes években létesitette, tanitói jobbára a papok.
279Állami iskolája 1888. év őszén keletkezett, midőn Kékes a járás székhelye lett, Veresegyházáról helyezték át. A telket br. Wesselényi Miklós adományozta 1881 junius havában. Tanitója kezdet óta Pálffy János.
Óvója állami, 1894-ben állittatott fel bérelt helyiségben, vezetője Brassai Paula 1895-ben.
1708-ban* Dobokavármegye tisztsége itt székelt. 1745. jan. 5-én* itt igtatták főispáni székébe Dobokamegye rendei Bethleni gr. Bethlen Gábort. A gyülésezések helyeül a br. Wesselényi család udvarháza szolgált, mely 1761-ben épült, jelenleg a járásbiróság s telekkönyv stb. vannak benne elhelyezve. Ékes latin felirata hexameterekben dicsőiti Daniel Pólit br. Wesselényi Istvánnét. 1848 őszén Arszintye vezette tábor Kékes és Veresegyháza közt ütötte föl tanyáját s fogyasztotta az udvarokból rabolt élelmi stb. szereket.
Vályi E. cs. ltára.
P. Horváth Boldizsár. Napló. 1725–1773. Kr. Magv. XXI. évf. II. füz. Gr. Lázár Miklós Erd. főisp. 91. lap.
1866-ban* „Kékesvidéki olvasó-egylet” alapittatott, melynek igazgatója s megteremtője Némethy Sándor, utóbb Kese Elek, jegyzője Albert Dániel. Ma is virágzik.
Hodor. Függelék 96. l.
1878 óta járási, járásbirósági székhely, körjegyzőség. Postája 1879, távirdája 1893, csendőrsége 1879-ben állittatott fel. Gyógyszertára Szent Háromságról elnevezve 1879 óta.*
Gyógysz. Zsebnaptára 1899. 211. l.
1884-ben nyerte heti és országos vásár jogát, de gyakorlatba véve nincs. „Kékesi takarékpénztár részvénytársaság”-a 1890-ben alakult 20 ezer frt alaptőkével.
Éghajlata mérsékelt, mindenféle gyümölcsnek, terménynek kedvező, széltől védve, levegője egészséges, olykor a roncsoló toroklob pusztit; jég ritkán bántja határát.
1721-ben* határa kétfordulós, nagyrésze keletre és északra terül el, földje feketés és vizenyős, sovány; kétszer szokták szántani 6-6 ökörrel. Búzát, rozsot tisztán termi, szénája jó, van tűzre való erdeje, hadi út terheinek ki van téve, vásárba és őrölni a 2 mértföldnyire fekvő Szamosujvárra járnak. Mivelés alatt levő szántója 94 köb. férőü; elvetettek ez évben 34 köb. ősz-, 9 köb. tavaszgabonát s termett 268 kal. búza, rozs, 81 kal. árpa, zab, 6 kal. kender. Van 4 véka tengeri vagy indiai (szerecsen) búzavetésük, rétje 15 szekérnyi, 13 kapásra való szőlőjéből 70 veder bort szüreteltek.
Erd. főkormsz. ltár.
Van 20 ökrük, 20 tehén, 7 borju, 80 juh, 3 méhkas, 19 disznójuk.
2801837-ben* van nagy terjedelmü róna szántóföldje, tágas, bérczes legelője, szálas tölgyerdeje, erős bora; határát a legjobbak közé sorolják.
Hodor. Dobokam. Esm. 745. 46. l.
Jelenleg határának földje porondos agyag, kevés trágyával is termékeny; főbb terményei: az ősz- és tavaszbúza, árpa, tengeri, zab, len, burgonya, kender, mesterséges takarmányfélék; állatai magyar fajta szarvasmarha, bival, ló, sertés és juh. Gyümölcse: alma (ponyik, batul, sóvári, kormos, goldpepin, arany parmen, nyári édes, borizü); körte (császár, Vilmos, pirosbelü, Szt-János, czukor, pergament, téli, nyári); szilva (beszterczei, kövér, fehér); baraczk (többféle nemes és magról termett fehér husu, őszi és nyári), dió, cseresznye (korai és késői fajok); szőlő (muskotály, király, kövér, som, boros, leányka, burgundi, kecskecsicsü, rizling, kadarka) és végül som. Itatója a községen keresztül folyó patak, számos bővizü forrása közül nevezetes a községben a Buna.
Határhelyek: 1622-ben* Pusztaszőlő, Papszénafüve, Susu szántó, Akasztódomb, Papgyümölcse kert, Kétpatak köze.
Széki ev. ref. esp. jk.
1644-ben* Alsó- és Felső forduló.
U. o.
1751-ben* Lovásztelek, Karácson kútja, Hodostó, Mocsár, Sziloldal, Tér, Sz. Miklós bércze, Fák vége, Pásztorok réte, Szarvaskert, Pujka-hegy.
E. F. L. III. 246. l.
1754-ben* Jana vagy Dellő kútja. Alsó fordulóban: Kopár domb, Nyirek, Magyaros, Mátéhegye, Sujtó, erdők, Patakárka, Felső fordulóban: hegy megett, gát alatt, Kenderföldek, faluerdeje, biróság földje, országútja. Szőlők vége, Szil, Lókert.
Széki ev. ref. egyházker. jav. összeírása.
1812-ben* Felső fordulóban: Ravaszlyuk, erdő, Gazdagerdő végre, Dellő, Kétárok közt, Puszták, Kisszél, temető alatt, hegy megett, nagy országúton alól; Alsó fordulóban: Árok, Berekfar, Karácson kútja, Almádi asztagfeneke, Büdöskút, Bereg megett, Sosoly alatt.
U. o.
1864-ben* Bartakút, részei: Nagyerdő, Mocsár, Mátéhegy, Nagyrét, Völgyerdő, Barázdák, Doboka, Ravaszlyuk, Miklóshegytető, Dupa Gyál, részei: Láposhegy, Katunáska, In butisa (büdöskuttal), részei: Costa Dormi (dolgosok pihenőhelye), Ruptur. Hodostó, részei: Tirlage, Funacze. Berekbe, egykor bükkös, részei: Sosoj (állitólag czigány név, nyulsóska), funtina lui Kracsin, Styob.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban: Mocsár, Bathakút, Hegymegett, Szénafű, Kohán, Hodostó, Büdöskút, Mányik felől, Berek, dülők.
Lakossága: 1700-ban* van 36 jobbágy, 3 szegény lakosa s az egész községben 36 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
2811707ben* 14 jobbágy, 28 zsellér lakosa van s az egész községben 43 lakó- és egy kőház.
Transilv. 9–74.
1721-ben* 4 jobbágy, 8 zsellér, 2 vándorló, egy özvegy, 11 udvari cseléd lakosa van, kik a vándorlók kivételével, 24 telkes házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 12 jobbágy családfő 11 házastelken, 49 zsellér 42 telken 43 házban, 3 szegény zsellér 3 házban és 11 kóborló, kiknek semmiök sincs.
U. o.
1831-ben* 540 lakossal.
Cons. stat. topogr. 81. l.
1837-ben* lelkek száma 495, a házaké 100.
Hodor. Dobokam. Esm. 746. l.
1854-ben 624 lakossal.
1857-ben* Kékes házainak száma 124. Lakossága 682, ebből 5 gör. kath., 483 gör. keleti, 2 lutheranus, 192 ev. ref. vallásu.
Orsz. ism. tábla 27. l.
1886-ban 773, ebből róm. kath. 32, gör. kath. 32, gör. keleti román 450, helvét hitü 260, ágostai evang. 1, unitárius 2, zsidó 12.
1891-ben 832 lakosból 32 róm. kath., 58 gör. kath., 414 gör. kel.
Adója 1721-ben* 248 frt 30 kr. 1898-ban 3064 frt 78 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
