Keresztes.
Keresztes.
Nevének változatai: 1345-ben* Kereztus. 1346-ban* Kerezthes. 1351-ben* Kerestus. 1499-ben* Kerezthur.
Dl. 29427.
Erd. Muz.
Gr. Wass ltár.
Km. prot. Labore 130.
Nevét az itt egykor felállitott keresztről vette, melynek tiszteletére volt felszentelve a temploma.
Először emlittetik 1345-ben* Kereztus néven, Iklód-Szent-Ivánnal határos* s mindig mind puszta (praedium) van megnevezve.
Dl. 29427.
Km. prot. ab. 109.
328A Szamos mellett feküdt 1351-ben.*
Gr. Wass ltár.
Keresztes első birtokosául 1345-ben* János fiát Kelement találjuk megnevezve.* Ez azonban Keresztesnek csak kilenczed részét birta, mely 1346-ban* Szentiváni Márton fia Simonnál van zálogban. Keresztes többi része pedig, melyet azelőtt Keresztesi Demeter birt, halála után leányára Ágnesre szállott. Ő és Szentiváni magukat a mondott évben Keresztesbe igtatni akarták, de a szentegyedi Wassok, t. i. Vörös Péter, Dezső, István, Lőkös, Pál s Tamás fia László annak ellentmondtak, azt állitván, hogy Keresztest ők a királytól kapták adományba. Keresztes azután Demeternek fiára Mihályra szállott át, nővére Ágnes bizonynyal pénzzel elégittetvén ki. De Mihály Keresztesnek fele részét 20 márkáért 20 évre Wass Miklósnak és Aczél Jánosnak 1351-ben* vetette zálogba, feljogositván egyébiránt őket arra, hogy ha Mihály magtalanul halna el, akkor azon fele rész örökösen rájuk szálljon, másik felét pedig magukhoz váltani joguk legyen, de egyúttal Mihály lelki üdvösségeért minden szükségest megtenni tartoznak.
Dl. 29427.
1354-ben (gr. Wass ltár) Lázár vagy László fiai: 1. Keresztesi Mihály, ennek fia Demeter; 2. Keresztesi János, fia Kelemen.
Erd. Muz.
Gr. Wass ltár.
1352-ben* Keresztesi Mihály csakugyan magtalanul halt el Szent-Egyeden s Wass Miklós és Aczél János fényes temetést rendeztek neki, a miről ők előrelátóan, hivatalos bizonyitványt kértek s nyertek a kolosmonostori hiteles helytől.
U. o.
Lajos király 1353-ban,* minthogy Keresztesi Mihálynak magvaszakadt, Keresztest azon Aczél Jánosnak „de csakis neki” adományozta oda jutalmul vitézségeért, melyet Nápolyban négy éven kreesztül kifejtett. Daczára ennek, az mégis az egész Wass nemzetség közös birtoka lett, mert az 1362-iki* köztük történt osztály szerint Keresztes is a nemzetség hét tagja közt hét részre felosztatott, névszerint Emichfi János fiai: Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifjabb Wass Miklós és Vörös Péter, továbbá Wass László fia Simon.*
Dl. 29423.
Dl. 27429. 28580.
1366-ban (Tört. Tár. 1889. évf. 549. l.) az erdélyi vajda Keresztes Demeter leánya Ágnes és Szentiváni Simon perben állott e helységért Szt-egyedi Wass Tamás és 6 fiával.
1376-ban* egy tanúvallatásból kitünik, hogy akkor Keresztes-féle részét Sámsondi Márton idegen kezekből magához váltotta, másik fele pedig nejét Szentmiklósi Agatát illeti.
Erd. Muz.
Dl. 28963.
Dl. 27298.
Bánffy ltár fasc. 68. nr. 31.
1437-ben* Székely Antal itteni birtokát Iklódi Balázsnak veti zálogba.
Gr. Bánffy ltár. fasc. 75. nr. 4.
3291441-ben* Deákii Poch András fiai Jakab és András itteni részüket Szentiváni Péternek zálogba vetik.
Km. prot. ab. 83.
1441-ben* Szamosfalvi Gyerő fiai György, János, László és Antal óvást emelnek az ellen, hogy Keresztesi András és Jakab itteni részüket Szentiváni Péternek akarják zálogba vetni, noha az inkább őket illetné osztály szerint.
U. o. 85.
1454-ben* Szentiváni Péter és Keresztesi István Szamosfalvi Gyerőfi Györgyöt, Gyerőfi István fiait Jánost és Lászlót és Gyerőfi László fiát Antalt eltiltják attól, hogy ők itteni részeiket Iklódi Benedeknek (más néven Bekének) és Mártonnak elidegenitsék, a mi azonban,* daczára a tiltakozásnak, mégis megtörtént s a Gyerőfiek itteni részeiket zálogba vetették.
Km. prot. m. 34.
U. o. m. 34.
1467-ben* Iklódi Beke fia Miklós itteni birtokát, melyet neki Szamosfalvi Gyerő fiai Antal és György zálogositott volt el, most Iklódi Beke fia Mártonnak veti zálogba.
Km. prot. f. 24.
1469-ben* Budai Kovács István sókamaragróf a Kodori János és Ravasz Lukács tanácsára több lónai, iklódi és kecseti jobbágygyal Iklódi Mártonnak s fiai János és Tamásnak ezen birtokára rontott, mely őket zálogjogon illeti s az ekkor praedium vagy pusztateleknek nevezett helyet hatalmasul Iklódhoz csatolta.
Dl. 29527.
1473-ban* Iklódi Márton özvegye és fia Tamás Dési Oláh Pétert és Jánost itteni zálogos részük elfoglalásától tiltják.
Km. prot. f. 104.
1473-ban* Keresztes Jakab emlittetik mint volt birtokos.
Dl. 27520.
1473-ban* Iklódi Márton fia Tamás mostoha apját Tóth Istánt Keresztes elidegenitésétől, Dési Oláh Jánost pedig annak zálogbavételétől eltiltja.
Km. prot. f. 121.
1478-ban* Keresztesi György.
Dl. 27364.
1482-ben* Keresztes Antal emlittetik.
Dl. 27370.
1499-ben* Kodori András fia Jakab Kereszthur negyedrészét Bangárti Porkoláb Demeternek eladja.
Km. prot. Labore 130.
1500-ban* Keresztesi Antal fiai Mátyás és Domokos itteni részét „a Keresztes nevü földrészben” s egy a Vizszamoson lévő s idetartozó sziget 3-ad részét Désy Péternek eladja.
Km. prot. Michael 4.
1500-ban* Ilona Esztényi Nagy Miklósné, néh. Esztényi Vincze fia Györgynek leánya és fia Nagy Gergely, János és Benedek itteni részüket Dési Péternek eladják. Valószinüleg Nagy-Iklódba olvadott be.
Km. prot. Széllyes 60.
330
Keresztes (Kis-).
Nevének változatai: 1554-ben* Kyskereztolcz. 1591-ben* Kis Krestolch. 1630-ban* Kereztocz. 1890-ben* Kis-Keresztes.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 295.
16. Lib. Reg. 17.
Belügyminiszt. 25093. sz.
Kristolcz neve a szláv* kresati, kresiti és krisiti szóból származik, melynek jelentése: vágás, írtvány, vágott hegy. Kis előneve megkülömböztető a tőle magasabban fekvő hason nevü községtől.
Miklós. 138. l.
A Nagy-Keresztes határán eredő azon patak mentén fekszik, mely a szalonnai patakkal egyesülve, Szurduknál a Szamosba ömlik.
Deéstől 54·5 kilométernyire a csáki-gorbói járásban fekszik.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyed részét férjének Patóchi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1558-ban* Monostorszegi Kún Gáspár nejével Baki Nagy Katával kapta e falubeli részét, a ki leánya volt Baki Bálintnak és neje Erdélyi Ilonának, a ki 1572-ben leánya volt Morzsinai Erdélyi Gáspárnak Dancs Jusztinától, ki leánya volt Dancs Jánosnak 1454-ben Velnicza Klárától a Velnicza Péter leányától.
Torma gyüjt.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és neje Domiska Katának adományozta oda, a birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. Cott. I. fasc. 4, nr. 55.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részét hűtlenség miatt elkobozván, Némethy Ferencznek tokaji várnagynak s nejének, Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála Lindvay Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
3311577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi család ltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott itt 11 jobbágy.
Gyf. prot. Append. 610.
1594-ben* Báthory Zsigmond Havaseli, másként Moldvay Balázst, tasnádi tisztjét, itteni, egykor Báthory István lengyel király és újolag általa adományozott, eddig az egeresi uradalomhoz tartozott részében megerősiti.
Km. Szolnok int. H. 1.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta. (Jobbágyai: Lőrincz és Gergely családok). Másik birtokosa* Csáky István és Havasalyi Balázs.
Km. Doboka B. 56, 59.
Torma gyüjt.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
Km. Kolos C. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1618-ban* Bethlen Gábor a Patóházi Pathó Menyhért itteni részét, mivel a múlt évi moldvai hadjárat alkalmával embereit nem állitotta ki s e miatt hűtlenségbe esett, Kiskapusi Gyerőffi Jánosnak adományozza.
Tatrossi cs. ltára.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
Km. Doboka H. 33.
3321630-ban* a fejedelem borsai Zakariás István özvegyét Básti Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot bagosi Káorlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részökben megerősiti.
16. L. Reg. 17.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egyharmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Km. Neor. A. 99.
Ugyanezek és Csáky Krisztina a következő évben* tiltakoznak az ellen, hogy a fejedelem e részt Zólyomi Dávidnak adta.
Km. prot. N. 157.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 4 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1649-ben* Vadászy Pálné Gyerőffy Erzsébet itteni részét rokonának Bornemisza Lászlónak veti zálogba.
Km. prot. III. 55. és Neor. D. 24.
1658-ban* Csáky Istvánnak itt 7 adófizető jobbágya van.
Torma gyüjt.
1675-ben* birtokos volt itt Somogyi Tordai János és bádoki Gyarmathi Mihály.
U. o.
1694-ben* birtokosai Csáky László és Buday Zsigmond.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Kis-Krisztolcz török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1743-ban* gr. Csáky Imre magvaszakadtával itteni részét gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
E. F. L. III. 238. J.
1806-ban* birtokosa Fráter Antal.
Megyei ltár selejt. 304. sz.
1810-ben* birtokosai: Fráter Antalnénak van 8 jtelke, br. Jósika Miklósnak 15, Pávai Eleknek 4, Tatrosi örökösöknek 4.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* br. Jósika Miklósnak van 14 1/2 jtelke, osd. Wass Antalnak 4, Pávai Vajna Eleknek 3, Galgó Rácz Jánosnak 2, Vargyasi Dániel Istvánnak 1.
Erd. kanczellária ltára.
1843-ban* Nemes József itteni elzálogositott részét visszaváltja.
Erd. Tábla T.
1863-ban* Nemesné Wass Ágnes, Pataki Lujza Biróné, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza, Torma József részére kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 101–195. l.
1866-ban* az itt összeírt 60 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban birtokosa br. Wesselényi Béla, ki birtokát vásár útján szerezte.
333Lakosai románok, földmíveléssel foglalkoznak. Szent-Györgynapi öntözés a fiatalság közt és a halotti torozás szokásos. Táplálékuk a málé, melyet általuk termesztett hagyma, zöldségfélékkel, tej-, turónemüekkel s böjtös időben házilag készült tökmagolajjal fogyasztanak. Öltözetük házi készitmény: harisnya, szokmány, nyáron ing és lábravaló; lábbeli a bocskor. Épületeik fából valók, szalmafedelüek.
Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült, 1793-ban szentelték föl a Szt-Miklós tiszteletére, 1861-ben ujitották meg s festették újra. Anyakönyveit 1824 óta vezeti. Lelkészei: Pap György, János és a jelenlegi László.
Felekezeti iskoláját Hegyközzel közösen tartja fenn 1896-ban.
Éghajlata mérsékelt és nagyon egészséges, szélnek nincs kitéve, jégverés ritkaság.
1750-ben* a szűk völgyben fekvő falu határa hegyes, közepes termésü, harmada nagyon terméketlen; földjük termékeiből élnek, keresetük néha Deésaknáról Szilágy-Somlyóra való sóhordás, de az út ezen keresetük nagy részét felemészti. Zsibó, Zilah vásáraira járnak. Határa kétfordulóra van osztva, trágyát jóllehet megkivánja, de nincs szokásban a szekérrel való trágyázás s a hegyeken nem is lehet. Őszi-tavaszi vetés köble 2 és 6 kalangyát, szemül kalangyája másfél vékát ereszt. Kaszálója fordulónként. Tűzre való fáserdeje elegendő, legelője is van a szükséghez mérten. Szántója 117 köböl vetésre való; elvetettek 55 kb. ősz-, 59 tavaszgabonát, tengerije termett 4 köb. és 2 véka; rétje 52 1/2 szekérnyi; malmok jövedelme 11 frt. Van 41 jármas ökre, lova, 36 tehén, 20 tulok, 32 juh, kecske, 55 disznó, 19 méhköpű. Szeszfőzőüst jövedelme 2 frt. El van pusztulva kiköltözés folytán 2 telek, melynek egyikét a földesúr az unitius papnak adta.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa IV. osztályu. Adó alatt van 279 köb. szántó, 223 1/3 szekérre való kaszálója, 9 ökre, lova, 24 tehene, 11 bornyu, 15 disznó.
Cziráky. Urb. oszt.
Jelenleg határa eléggé termő; terményei: őszi búza, rozs, tengeri, zab, burgonya. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot és sertéseket tenyésztenek. Gyümölcse alma, körtve, szilva.
Itatója a községen átfolyó nagykeresztesi patak.
Van egy kőszénbányája, melyet 1886-ban* fedeztek fel s azóta üzemben van.
Szolnok-Doboka.
Egykövü lisztelő malma a Deési Takarékpénztár tulajdona. (1898.)
334Határán számos kisebb terjedelmü barlangja van.
Határhelyek: 1864-ben* Válya Krisztolczuluj (a falun át folyó patak); Hirbu Lupuluj, hegyláncz; Cziklá Arisarilor, hegyláncz; Piatra csea mare, nagy kőszirt; Gye szupra podu Korojului, erdős hegy; Válye fericseli, patak; Gyálu Ruszuluj, hegy.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Podu Perilor, Pojana Hrányi, Szub Peatra, Hizsé fundatura, Dupa Szeketura, Ungyu Plopuluj, Oárzina, Fáczá, Pojeny, Pojana luj Mihaila, dülők határhelyek.
Lakossága: 1713-ban* 9 jobbágy, 5 zsellér lakosa van 17 házban, melyből el van pusztulva 3.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 17 jobbágy 12 telken 16 házban, 5 telkes zsellér 2 1/2 telken 5 házban, 3 külsőség nélkül való zsellér 3 telken és házban s 3 kóborló lakosa, kik 17 1/2 telken 24 házban laknak.
U. o.
1831-ben* 104 gör. kath. lakossal.
Cons. stat. topogr. 91. l.
1857-ben* e hidalmási kerülethez tartozó község lakossága 3105, ebből 302 gör. kath., 8 zsidó. Házak száma 54.
Orsz. ism. tábla. 31. l.
1886-ban 332 lakosból 315 gör. kath. román, 17 zsidó.
1891-ben 403 lakossal, melyből egy róm. kath., 381 gör. kath., 2 gör. keleti és 17 izraelita.
