Keresztes (Nagy-).
Keresztes (Nagy-).
Nevének változatai: 1554-ben* Nagh-Kereztolcz. 1591-ben* Nagy Krestolch. 1595-ben* Kristotz és Cristetz. 1618-ban* Kristolcz. 1630-ban* Kreztocz. 1750-ben* Nagy-Krisztolcz. 1890-ben* Nagy-Keresztes.*
Km. prot. Isab. reg. 91.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 296.
Torma gyüjt.
U. o.
16. Lib. Reg. 17.
Erd. főkormsz. ltár.
Belügyminist. rend. 25093. sz.
Nevének magyarázatát v. ö. Kis-Keresztesével.
A határán eredő patak mentén, erdős hegyek közt hosszú keskeny völgyben fekszik a csáki-gorbói járásban, Deéstől 49·3 kilométernyire.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyed részét férjének Patóchi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
3351557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
Torma gyüjt.
L. Kis-Keresztesnél.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és nejének adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. Cott. I. fasc. 4, 55.
1564-ben* II. János király néhai Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Boráblát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála Lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi cs. ltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néhai Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban megerősitette.
Gyf. prot. Append. 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott itt 2 jobbágy.
Gyf. prot. Append. 610.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáky Dénes fia 336Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozta, a ki abba Havaselvi Balázs itteni birtokos jelnlétében be is igtattatik.
Km. Kolos C. 3, 91, 101.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40.
1594-ben* Báthory Zsigmond Havaselvei másként Moldvai Balázs tasnádi tisztjét itteni, általa adományozott s eddig az egresi uradalomhoz tartozott részében megerősiti.
Km. Szolnok int. H. 1.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozza. Másik itteni birtokos* Petki István.
Km. Kolos C. 92, 102.
Torma gyüjt.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott, de siker nélkül.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1618-ban* Bethlen Gábor a hűtlenségbe esett Patóházi Patkó (Pathó?) Menyhért itteni és kiskrisztolczi részét, ki mivel Bethlen Gábornak moldovai táborozásában részt nem vett, Kiskapusi Gyerőffi János szamosujvári kapitánynak adományozza.
Tatrossi cs. ltára.
1618-ban* itt és M.-Bogátán e szerint birtak:
Torma gyüjteménye szerint.
Gyerőfi János, 2-ik neje, Kolozsvári Bornemisza Erzsébet, Erzsébet, Lissibona Gerárd Heinrichné, Pál, Nápolyi Éva, 1672-ben Mária, előbb Budai Zsigmondné, 2-or Imecs Pálné, 1658 Borbála, 1694 Budai Zsigm. Nápolyi Éva, Mária, Tordai Jánosné*, Krisztina, Fráter Zsigmondné, Teréz, 1. Macskási Györgyné, 2. Vinkler Antalné, 1844 Vinkler Antal, Antal, Rátoni Kata, Fráter Antal, Jábróczki Mária, Teréz, Krisztina, István, Macskási Teréz, Antal, István János, Budai Ágnes, Boér István, Boér Zsuzsa, Tatrossy Zsigmondné, ifj. János, Toldi Anna, Borbála, Dózsa Mihályné, Mária, Száva Péterné, Krisztina, Miske Imréné, 1757, Klára, Tolnai Jánosné, Károly Bethlen Juli, Borbála, Eperjessi Jánosné, Zsuzsa, Rokász Jánosné, Anna, Gál Jánosné, László
1690 márczius 10-én nagy- és kiskrisztolczi birtokos.
3371627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősiti.
Km. Doboka H. 33.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egyharmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Km. Neor. A. 99.
1633-ban* a fejedelem a harmadrészt Zólyomi Dávidnak adja, a mi ellen a Csáky gyermekei Krisztinával együtt tiltakoznak.
Km. prot. N. 157.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 21 itteni jtelkét, melyet Szurdukhoz kapcsoltak volt, elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolozs C. 7.
1649-ben* Vadászy Pálné Gyerőffy Erzsébet itteni részét rokonának Bornemisza Lászlónak veti zálogba.
Km. prot. IIII. 55. és Neor. D. 24.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt 10, Gyerőffy Pál özvegyének 4 adófizető jobbágya van.
Torma cs. ltára.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét, t. i. 4 jtelkét, a fiskus elfoglalta.
E. F. L. XII. 13. H. és Gyf. Misc. I. fasc. 3. nr. 33.
1694-ben* birtokosa Csáky László és Buday Zsigmond.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Nagy-Krisztolcz török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1743-ban* gr. Csáky Imre magvaszakadtával itteni részét gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
E. F. L. III. 238. J.
1772-ben* Csáky Imre megkinálja mostoha anyját Haller Borbálát, ki Kászoni Bornemissza Jánoshoz ment nőül, a leánynegyeddel s tőle felkéri az itteni, hosszumezei, oszvaji, alsó-, f.-csobánkai és cserneki részeket.
Km. Kolos. C. 43.
1810-ben* birtokosai: Fráter Antalnénak van 6 jtelke, br. Jósika Miklósnak 31, Pávai Eleknek 4, Tatrosi örökösöknek 5, Vinkler Antlanak 3.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: br. Jósika Miklós, az Imre és br. Bornemissza Anna unokájának van 29 1/2 telke, G. Rácz Jánosnak 3, Pávai Vajna Eleknek 2 1/2, Szarvadi Pálné Fráter Teréznek 2 1/2, Dávid Ferencznének 2, Dániel Istvánnak 1.
Erd. kanczellária ltár.
1838-ban* van egy magyar nem adózó nemes lakója.
Megyei ltár.
1843-ban* a magtalan Vinkler Antal birtokrészét a bölcsei Budai örökösök Dávid Ferencznek, Galgói Rácz Jánosné Tatrossi Teréz a maga részét Csicsómihályfalvi Nemes Józsefnek adták zálogba.
Erd. Tábla T.
3381863-ban* Szarvadiné Fráter Teréz, Nemesné Wass Ágnes, Nemes József, Surányi Sándor, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza, Torma József részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 100–195. l.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai Prodán György és Pap János.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): br. Jósika Irén, 259 h., öröklés báró Jósika Leótól. Freundlich Sámuel, 109 h., vétel többektől.
Lakosai kezdet óta oláhok, őstermeléssel foglalkoznak. Ujév előestéjén a fiatalság a falu felett levő hegyekről a másikra mindazt átkiáltja, a mi rosz csak történt a község lakói közt ez éven át. A szentgyörgynapi öntözés van szokásban. Böjtöket szigorúan megtartják s ilyenkor eledelük málé, paszuly, bab, lencse, aszalt gyümölcs, melyeket tökmagból sajtolt olajjal fogyasztanak; nem böjtös időben tej, turó s a már írt főzelék-félék s leginkább a puliszka a főtáplálék s ilyenkor zsírral készitik. Savanyitásra vaczkorból készitette eczetet használnak, különben gyakori a korpaczibre is.
Ruházatuk házilag készitett harisnya, kék posztóval szegélyezett fekete czondra, juhbőr mellrevaló, sapka, bocskor, csizma vegyesen, nyáron lábravaló és ing, szalmakalap. A nők bolti ruhát hordanak.
Épületeik fából, rendesen tornáczczal ellátva, szalmafedéllel; az újabb idő óta kezdenek rendszeresebben épitkezni.
1658-ban* a gör. keleti egyházközségnek van egy helyben lakó papja. 1843-ban* még a régi hit követője, templomuk szűk. Ma gör. kath. ekklézsia. Temploma fából épült a község nyugati részén, hol a község keletkezett. Az archangyalokról van elnevezve, utoljára 1838-ban szenteltetett föl. Anyakönyvei 1824 év óta vezetik. Egyik harangján „1103 és Crestotem opra” van bevésve, valószinüleg 1703. évből való. Papjai: Pap Fülöp, Ilyés Irima, Pap Gergely s a jelenlegi Illés István.
Megyei ltár. Adóösszeírás,
Torma gyüjt.
Felekezeti iskolája a 60-as évek elején keletkezett.
Éghajlata mérsékelt, egészséges, szélnek kitéve nincs.
1740-ben* itt nagy pestis dühöngött. Határa nagy kiterjedésü volt, ide tartozott Braczka, hajdan falu, 1843-ban* puszta, melyet a szurduki uradalom kizárólag magáénak tartott, kerülete az 5 mértföldet meghaladta. 1775-beli* feljegyzés szerint a határköveket megújitották. 1840–42. közt zálhai birtokos br. Miske József e határból kijáratás szine alatt a krisztolczi vagy keresztesi birtokosság befolyása nélkül jókora darabot keritett ki belőle a maga részére.
Megyei ltár.
Torma gyüjt.
Megyei jkönyv 1387. sz.
339Két fordulós határa 1750-ben* verőfényes, de az őszi vetésnek nem kedvező, azért főtermése a zab, hajdani szántóinak nagy része hasznavehetetlen, csak juhtrágyával javitható, erre elegendő állatuk pedig nincs. Földje fehér, kevésbbé száraz, homokos, részint sárga, vizenyős és agyagos. Egy őszi szem 1 1/2, a tavaszi 1 3/4 szemet ad. Adózás tekintetében mégis 1822-ben az első osztályba soroztatott.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* adó alatt volt 583 1/2 vékányi szántója, 1713-ban* pedig 95 vékányi. Tavaszi vetése 402, 1713-ban 58 véka; tengeri termése 41 3/4 véka; 1713-ban pedig 5 véka ily vetése volt; kaszálója 124 3/4, ebből évenként 25 szekérre való volt használható, a többi fordulónként; 1713-ban csak 47 szekérre való volt; 1822-ben van 1314 vékára való szántója, 401 1/2 szekérnyi kaszálója, de gyenge szénát terem.
U. o.
U. o.
Osztatlan erdeje egyike megyénkben (1750) a legjobbaknak, mind mennyiségre mind minőségre jobbára bükk, kevesebb tölgy és kőris, de a folytonos irtás, télen át a kecskék számára való rendetlen vágás s 1841-ben Jósika Miklós br. által Braszkában főzetni kezdett hamuzsírfőzés miatt nagy része elpusztult. Régebben erdeiben feles számu őz, szarvas, vaddisznó tanyázott.
Aprólékos földesúri terhektől a 48-as években s azelőtt is mentesek voltak, még sem fejtettek ki nagyobb szorgalmat s csak annyit igyekeztek szerezni, mennyivel naponként beérhették. Elosztott szántókat parlagon hagytak, új irtások helyére vetettek. Legelőjük tágas s van jó épületnek való köve bőven.
Keresett czikkei: a tűzi- és szekérnek való fa; makkolás, méh s főleg a marha és zab.
Iparosa 1750-ban 2 kerekes; pálinkafőző üst jövedelme 2 frt. Kényszerüségből sóhordással is foglalkoznak. Malmuk van helyben, de Szurdukon is őrölnek.
1759-ben* 3-ad osztályú katonai zászlótartó állomás helye, mely 1790-ben szünt meg, de 1812-ben* újólag katonatiszti állomás lett.
Megyei ltár.
U. o. selejt.
1713-ban* volt itt 17 ökör, 16 tehén, 27 juh, 24 disznó, 9 méhköpű. 1750-ben* 99 igás, 93 fejős, 76 tulok bornyú, 238 juh, 87 disznó, 68 méhköpű. 1822-ben* adó alatt van 27 igás, 66 tehén, 12 fiatal marha, 24 juh, 18 kecske, 32 disznó és 4 méhkas.
Erd. főkormsz. levéltár.
U. o.
U. o.
Határa jelenleg is agyagos, homokos és szikes, közepes termésü. Főbb terményei: tengeri, búza, zab, árpa, rozs, burgonya, paszuly.
340Állatai: fehér szőrű szarvasmarha, bivaly, juh, ló, kecske, sertés és házi szárnyasok. Gyümölcsei: sóvári, borízű és nyári alma; körtve, dió, szilvafélék.
Itatójául kutjait és forrásait használja. 1820 óta körjegyzői székhely.
Határhelyek: 1864-ben* Gyalu Oprisaji magas hegy erdővel, Válya Lupuluj, Valya Zalhi patakok, Gyalu Lupojuri erdőshegy, Malurile hegyláncz, Gyalu Pjenyi Kurpenuluj hegyláncz, Valya Seszi patak, Válya Szolonyi patak, Gyalu Puczurilor magas hegy erdővel, Braszka erdős hegy, Gyalu Krisztolczeluluj hegy, Válya, Lunczi patak, Gyalu rarzenyi hegyláncz, Gyalu Oszojuluj Lung hosszu hegy, Nádis hegy, Válya Retyiczi patak.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1713-ban* 12 jobbágy, 2 zsellér lakosa van, házainak száma 25, el van pusztulva 5, együtt 30 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakott itt 44 jobbágy 36 telken 37 házban, 3 ily özvegy 3 telken 3 házban, 3 külsővel biró zsellér 3 telkes házban, 4 külsőség nékül való zsellér 4 házastelken és 8 kóborló. Puszta telek 17, melyből ezelőtt 20 évvel a lakosokat kiköltöztették. Együtt 63 telek.
U. o.
1831-ben* 420 telek.
Cons. stat. topogr. 127. l.
1844-ben* volt itt nemes 10 fi, 9 nő; a pórság részen 310 fi, 281 nő; együtt 610 lélek. Nemes ház 4, a póroké 90, együtt 94.
Megyei ltár.
1857-ben* e hidalmási kerülethez tartozó községben volt 819 lélek, melyből 2 örmény katholikus, 796 gör. kath., 8 evang. helvét, 13 izr. Házak száma 135.
Orsz. ism. tábla 31. l.
1886-ban 1222 lakosból 3 róm. kath., 1196 gör. kath., 23 izr.
1891-ben 1259 lakosból 4 róm. kath., 1213 gör. kath., 3 gör. keleti, 3 ev. ref. és 36 izraelita.
