Nevének változatai: 1293-ban Kerew. 1343-ban Kerew 1348-ig. 1542-ben Kyreu. 1551-ben Keérő. 1553-ban Kereu. 1590-ben Kere. 1594-ben Kyreo. 1612-ben Kérő. 1614-ben Kereö.
Nevét Kereu előkelő várjobbágytól vette.
Keletnek nyiló völgykatlanban fekszik a Kis-Szamos balpartján. Deéstől 16·7 kilométernyire, a szamosujvári járásban.
Kérő előbb a szolnoki vár földje volt, de 1293-ban III. András király azt 10 ekealjnyi, azaz körülbelül 1500 holdnyi terjedelemben Csányi Máté fiainak: István, Gábor és Illésnek adományozza oda, mivel ők Albert osztrák herczeg ellen harczoltak.
1343-ban a Dengelegiek neveztetnek meg, névszerint: Mihály, András, Jakab, Miklós, János és Balázs, a kik ugyanakkor Kérőt az ormányi birtokos Dénes fiának Tamásnak adták oda.
Kérőhöz azonban az Iklódiak is, nem tudni mi czímen, jogot tartottak és 1348-ban Iklódi László fia Domokos és Beke a Bánffyakat, t. i. Tamást és Dezsőt attól eltiltják, de hasztalanul, mert tovább is a Bánffyak kezén maradt. 1353-ban Bánffy István fiának Dénes mesternek a birtoka. Ekkor a csicsói várnagy a Vid fia, Jakb, Kérőt kiraboltatta s az oláhokkal elpusztittatta, innen és Kozárvárról 500 nagy és 200 aprómarhát, disznót, juhot hajtatott el s a jobbágyokat is kifosztván, egyet közülök megöltek.
3421398-ban a Bánffyak közti osztály szerint Bánffy Dezső fiának Miklósnak és néhai László fiának Jánosnak jutott Monostorszeggel és Ormánynyal együtt.
1467-ben Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitól ifj. László és Zsigmondtól Csicsóvárbeli részeiket hűtlenség czimén elvevén, az ahhoz tartozó Kérő két részét Szerdahelyi Györgynek és fiainak Kiss Jánosnak és Mihálynak adományozta.
1540-ben János e király e birtokot Kendy Ferencznek s fiainak adományozta.
1540-ben Izabella királyné e birtokot Kendy Ferencznek visszaadja.
1551-ben Ferdinánd király Kendy Ferenczet s fiát Jánost Kérő birtokában megtartani igéri.
1553-ban Kérő az ottani háromkövű malommal együtt Kendy Ferencz birtoka. Egyike a legjobb s népesebb falvaknak.
1556-ban Ferdinánd király e birtokot a hűtlenségbe esett Kendy Ferencztől elkobozván, azt Csakor Ferencznek adományozta oda.
1578-ban Kérő Sz.-Ujvárhoz tartozó fisk. birtok, birája Tóth János.
1590-ben itt a szamosujvári várnak 8 puskása volt.
1591-ben Kérői Lénárt, máskép Nagy Albert itteni nemesi házát, melyet neki Báthory István fejedelem 1577-ben adományozott, Tasnádi Mihálynak, szamosujvári számadónak eladja.
1591-ben Báthory Zsigmond fejedelem nemes Kerei Jakab fiának Mihálynak itteni telkét Nagy Lukács providus, darabont és Füzesi Fábián idevaló lakos házai közt minden közteher alól kiveszi.
1592-ben Nagy Lénárt Albert itteni házát Tasnádi Mihálynak eladja. Kérői Nagy Lénárt Albert után örökölte fia István, ennek fia Mihály, kinek fia Mihály, ennek Kérei Miklós 1755-ben, a kiről Kérei György és Sárára szállott, ezektől utóbb Placsintárék vették meg.
1594-ben kérői Tasnádi Mihály deák emlittetik.
1599-ben Báthory Zsigmond e birtokot kolozsvári Katonai Mihálynak adományozta oda.
1600-ban Katonai Mihály özvegye Vaday Sára s fiaik Ferencz és Mihály tiltakoznak az ellen, hogy Kérői Tasnády Mihály itteni udvarházát 343Czegei Wassnak eladni akarja. 1600-ban Wass György özvegye Erdélyi Katalin és fia Ferencz azon udvarházukat, melyet Tasnády Mihálytól kaptak cserébe, Katonai Mihály özvegyének Vaday Sárának s fiainak Ferencz és Mihálynak eladják.
1606-ban itteni birtokos Kolozsvári Kovács Mihály özvegye.
1607-ben Rákóczy Zsigmond, a Zsigmond János, Miklós és Zápróczi Jakab itteni részét kolozsvári Katonai Mihály özvegyének Vaday Sárának s fiaiknak Ferencz és Mihálynak adományozza.
1612-ben a szamosujvári várnak három nemes gyalogpuskása van, a Szentes, Kerei és Módi családok. Ezeken kivül emlittetnek: Zápróczi Jakab, Zsigmond Miklós és János, Nagy Lukács és Bálint, Moldi Ilyés.
1614-ben Bethlen Gábor Kolozsvári Katonay Ferenczet és Mihályt itteni részük birtokában megerősiti.
1631 junius 28-án armális nemességet nyert: Czinkás Jónás, Lázár és Filep.
1631-ben nemes Kereői Kéri család.
1641-ben nemes a Kereői Nagy család.
1643-ban Kérői Katonay Mihály és Ferencz birtokosok.
1650-ben a fejedelem Katonay Ferencz és Mihálynak itteni részét magához váltani rendelte.
1654-ben a szamosujvári uradalomnak itt levő majorsági földjébe 54 és 3/4 köb. búzát vetettek s bortizedbe 41 vedret szolgáltattak be.
1653. és 1658-ban a szamosujvári uradalomnak itt 4 adófizető jobbágya van. Adózó egy telkes nemesek: Kérei Mihály és György és Galgóczy családok. Darabant családok: Balog, Dolhai, Tivadar, Czente (3), Módi és Székely (3).
1659-ben Barcsay Ákos e birtokot az ottani udvarházzal Gyulafehérvári Fábián Istvánnak s nejének Sárosi Ilonának adja zálogba 250 tallérba.
1660 körül Árkosi István itteni részét Horváth Zsigmondnak adta cserébe.
1672-ben Koszorus, Kérei, máskép Nagy család emlittetik.
1672-ben Katonai István négy itteni telkét Keszei Mihály és Pálnak eladja.
3441676-ban Czirei, Szalárdi és Árkosi és 1677-ben Adorján, Tóth Vincze családok emlittetnek.
1678-ban Kérei Mihály s fia István, Mihály és Miklóssal az itteni néh. Nagy Lénárt udvarházába, melyet ő Katona Istvántól, Jósika Borbálától Szőllősy Mihály özvegyétől megvett, beigtattatik.
1682-ben Borbereki Alvinczi Péter nejét Székely Klárát itteni Katona-féle telkében a fejedelem megerősiti.
1685-ben Apaffy Mihály, mivel Borbereki Alvinczi Péter itélőmester itteni részét Nagymegyeri Vajda László főpostamesternek Radnótfájáért adta cserébe, ez pedig Váradi Inczédy Mihálynak ajándékozta azért, hogy őt Görgényvárában levő rabságából kiszabaditsa s ennek birokában Inczédy jegyesét Nádudvary Annát megerősiti.
1693-ban Vajda László magát itteni birtokába, melyből Inczédy Mihályné kihányatta, visszahelyeztetni kéri, de úgy látszik hasztalan, mert a következő évben is Inczédy Mihály birja.
1696-ban Kérő török hódoltság alatt lévő falu.
1700-ban Leopold király Módi György, Kántor Péter, Harkó Péter, Kis János, Oláh Mihály, Módi István gyalogdarabontokat kiváltságaikban újolag megerősiti.
1700-ban Kántor Péter darabont, Kántor István, Kántor Klára 1810., Lápuhos Andrásné, darabont., Kántor Debora, Gondos Andrásné, Kántor Péter, Zsigmond (Kérő), Mihály (Deés-Akna), István (Deés), Péter (Néma), Gyöngy (Szinye) Sára (Néma), Borbála és Rebi †, Kántor Mihály, Kállai Sálome, Kántor Mihály, Kántor István, Kántor Klára, Kántor József, Kántor Sámuel, Kántor József, Kántor Péter, Kántor József, Kántor, András
1701-ben Inczédy Mihály özvegye Nádudvary Anna itteni részében, melyet Vajda Lászlótól vett, megrősittetik.
1702-ben egy telkes nemesek: a Kéri, Csizmadia, Gál, Árkosi, Bodos és Szilágyi családok.
1712-ben itteni nemes darabontok: a Módi, Kántor, Harkó, Kis és Oláh családok.
1715-ben birtokosok: Király Pál, Mihály és János, Borházi Boér Simonné és Inczédy Samu.
3451721-ben Kérei, máskép Petki Nagy Istvánnak van 4 öröksége, Nádudvary Anna özvegynek egy része, mely az Inczédyekre szállott s egy részt bir Pécsy Péter.
1724-ben birtokosa Nagyváradi Inczédy Sámuel, kinek itteni jószágigazgatója Nagyberivói Boér József, de Inczédy ezen fiskusi részbirtokát 1740-ben a fiskus, illetőleg Placsintár Dávid és Lukácsnak adta el.
1760–69-ben birtokosa Placsintár Dávid. Egy telkes nemesek a Kérei, Nagy, Kérei, Szilágyi, Petei, a ref. és unit. egyházak. Darabontok: Kántor család, Módi György, Koszorus Péter, Petki Zsigmond és István, Bács Sándor, Szilágyi István, Baczkamadarasi Szentpéteri János.
1769–1776-ban a fiskus Pechujfalusi Péchi Pétert itteni részeért perbe fogta.
Kérei Nagy János után így örököltek:
1769. Kérei Mihály, Erzsébet Somlyai Lupujné, Kérei Nagy Erzsébet, Petki Zsigmondné, István †, János † def., Judit †, Petki György, Anna, Szőcs Gergelyné, Erzsébet, 1. Ambrus, Jánosné, 2. Barabás Istvánné, Petki István 1769.
Kérei Nagy Mihálynak fia István, fia József 1769-ben s ennek leánya Krisztina (1796.) Szilágyi Katona Istvánné s fiai István (1801.) s ezek gyermekei 1819-ben: Erzsébet, Éva, György, Sándor, Mihály és József.
1769-ben Kérei József, fia József, ennek gyermekei: 1. Kérei Mária Éva Lengyel Györgyné, ennek Kolcza Lengyel László és József, kinek Csiki Teréztől (1809.) való leánya a Kolcza Lengyel Teréz; 2-ik Kérei József, ennek neje Vajda Klárától leánya Ágnes Bajnóczy Ferenczné; 3. Kérei Zsuzsa Pogácsás Andrásné.
1770–73-ban összeírt armalista birtokosok: Szamosujvári Placsintár Dávid, Joachim és Kristóf zálogjogon az 1614-beli Katonai Ferencz és Mihály-féle birtok.
1786-ban birtokosai: Szamosujvár városának van 31 jobbágya, 3 zsellére, 2 szegénye, Lászlóffy Emanuelnek 4 jobbágya, Kérei Józsefnek 2 jobbágya, 1 zsellére, Lengyel Györgynek 1 jobbágya, Péchi Péternek 1, Novák Tódornak 2, Sinkai Jánosnak 1, Szentpéteri Jánosnak 3461, (valószinüleg Somogyi jogon 1773 óta), Pelei Gábornak 1, a ref. egyháznak 3.
Kérei Nagy Mihály leánya Anna Petki Sámuelné, leánya 1796-ban Petki Juli Toroczkai Sándorné, ennek gyermekei Judit Karácsony Kristófné és Toroczkai Sándor birnak.
1819-ben Koszorus, Szentpéteri, Szilágyi és Bács családok birnak.
1820-ban birtokosai: Szamosujvár városának van 25 telke, Karácsony Kristófnak 5, ref. egyháznak 4, Czakó Jánosnak Kérei jogon 3. Szabad nemes telek 3 3/4, adózó nemes telek 3 1/2, darabont telek 4.
Pogácsás Zakariás, Kis György, Tárcza Gábor, Basa István, Katona András, Felszegi András, Kis Ári István 1/4 telkes immunis, egy Mán, egy Petrován, 3 Vida, 2 Kérei, 3 Kotyecz, Petki, Veres, Czintrás és Barabás családbeli adózó egynegyed telkes nemesek. Darabontok: Kántor Péter, Mihály, József, Samu és István, kik összesen egy, Módi György, István és János, kik egy-egy telken laknak.
1820 tájt Czakó János, mint a Kérei Nagy Albert ivadéka ezen családfa alapján: 1577-ben Kérei Nagy Albert s neje Cserényi Zósfi, leányuk Kata Körtefái Gazdag Ferenczné, fiok Gazdag Sándor, ennek leánya Éva Ujvári Miklósné, ennek Mária Víz-Szilvási Borsai Zsigmondné, ennek leánya Juli Göczi Nagy Zsigmondné, kinek leánya Éva Czakó Józsefné s fiok Czakó János, perbe fogta Placsintárékat, de azt Karácsony Kristófnénak itélték 1824 jun. 24-én kelt itélet alapján.
1839-ben birtokosa Katona György. Nemesjogú többi birtokos: Kérői, Pogácsás, Kis, Groza, Karácson, Czakó, Petki, Kotyecz, Péchy, Szentpéteri, Koszorus, Pelei és a darabontok.
1863-ban Szamosujvár városa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866. évben nemesi jogú birtokosai: a Barabás, Csicsiván, Dózsa, Filep, Incze, Kántor, Karácsoni, Katona, Kis, Kozma, Kotyecz, Mán, Mikle, Miskolczi, Módi, Nagy, Petrován, Petki, Papp, Pogácsás, Tarcza, Timándi, Tyekár, Vida, Zakariás családok, összesen 69 fővel.
Jelenlegi birtokosai (1898): Karácsonyi Sándor örökösei; 107 h. Öröklés Karácsonyi Sándor után. Özv. Katona Lászlóné; 108 h. Örökség férje után. Kir. államkincstár, gazdasági uradalom; 463 h. Jelenleg Szamosujvár városáé. Muntyán Ágoston örökösei: 242 h. Vásárlás egyesektől. Bárány Márton, ev. ref. egyház, ifj. Katona István örökölték.
Kezdettől fogva magyar lakta község. Básta és Mihály vajda korában 347majdnem teljesen elpusztult. 1658–63 közt török-tatár pusztitotta, majd a török hódoltatván be, magyar lakói közül többen kiköltöztek. Helyökbe lassanként oláhok huzódtak, kiket a fejedelem, mint oláh darabontokat telepitett a közelben levő Szamosujvár védelmezése czéljából. Számuk főleg akkor szaporodott, midőn Szamosujvár uradalmával az oláh püspök kezére került Kérő is. 1658-ben még itt oláh nem lakott, s ha lakott volna is, oly kevesen lehettek, hogy egyházközséget nem alkothattak.
Az 1704–12 közt II. Rákóczy Ferencz szabadságharcza alatt labanczok pusztitották el s dulták fel e községet.
1848 őszén a naszódi határőr katonaság, melyet Urbán vezérelt, megrohanta s öt helyt gyujtotta fel s ez alkalommal a falu nagy része leégett az egyházi épületekkel együtt, s belé égtek az ev. ref. egyház kamatra kiadott tekintélyes összegekről kiállitott kötelezvényei s más részét elrabolták s a falu magyarságát kifosztották.
Az ev. ref. egyház a XVI. században alakult meg. A hagyomány azt tartja, hogy mind a Luther, mind a Kálvin követőinek volt itt kezdetben temploma. Az ev. ref. egyházé azon meredek dombon volt, a honnan az ötvenes években leköltöztetett, a lutheranusoké pedig ott, a hol a jelenlegi kőtemplom van.
Hagyomány szerint birtokokkal Bethlen Gábor fejedelem ajándékozta meg az egyházközséget. Midőn a régi templomot lebontották, a szószéken a következő felirat tünt elő: „Ezt a praedikáló széket csináltatta id. Módi György és társa Csomi Éva asszony 1796. Nemes Basa Isván és társa Bakó Erzsébet megfestetett Ao. 1802.”
Az új templom Pataki Dániel egyházköri gondnok és Pataki József mérnök hozzájárulásaival 1858-ban kezdett épülni a régi templom anyagának felhasználásával és 1889-ben végeztetett be teljesen, 1893-ban szentelték föl.
Fekvősége 1865-ben szántó, kaszáló, berek, legelő, erdő, együtt 80 hold 590 öl. Csinos kőtemploma új toronynyal. Papilakja 1788-ban épült s azóta megújittatott. Van 8 házas zsellér telke. 1866-ban 1000 frtot kapott dézmakárpótlás fejében. A kepézők száma 36. Anyakönyve 1782. év óta. Egyik harangja 1764. évből való.
Részletes zsinatot tartottak itt 1682, 1686, 1690, 1691, 1694, 1697-ben kétszer is, 1702, 1714, 1720, 1722, 1740, 1745. és 1747-ben 348két izben. Az egyház értékesebb urasztali készletét az Urbán tábora elrabolta 1848 őszén; egy fedeles ónkannáján: B. E. Sz. M. I. V. S. 1747. Egy óntálon: Nemes Katona Istvánnak élete párja nemes Kántor Erzsébet adta Isten dicsőségére 1807. Egy más óntányéron: V. M. hütös társa Varna Erzsébeth. Egy régi óntányért „1694-ben Miszti Gáspár” ajándékozott; egy abrosz felirata: Ezen asztalravaló ajánlja a Kérői ns. Szt Ecclesiának Széken lakó Keresztesi Sipos György élete párja Sós Erzsébet igaz hitek szerint In anno 1793. esztendőben. Elrabolták 1640-ben Tóth Judit adományozta aranyozott himzett több keszkenőt, melyek közül Kérei Ágnes, 1762- és Lajos Mihályné Bányai Krisztina 1801-beli ajándékai voltak. 1899-ben Kovács János kolozsvári városi adótiszt és neje Butyka Erzsébet az úrasztalára és szószékre bársony takarót, pohártakarót, ezüst kelyhet és kenyérosztó tányért és asztalt ajándékoztak.
Lelkészei: Ilkafalvi Péter 1685, Kisvárdai János 1716, Gyöngyössi György 1719, Medgyesi András 1721, Dobolyi Mihály 1723, Hodgyai János 1730, Vásárhelyi István 1745, Kállai János 1747, Medgyesi András 1760, Kállai János 1767, Elek Márton 1786, Koródi József 1794, Borsos Dávid 1815, Incze Márton 1819–1849-ig Dózsa Imre 1849–1885-ig, jelenleg Nagy József.
Az iskolát 1669-ben kivánják felállitani, 1780-ig fennállott, ekkor a papok vették kezükbe a tanitást, 1794 óta rektorok tanitanak. 1898 óta államsegélyben részesül.
Román lakossága 1736-ban tért át az unióra.
Gör. kath. temploma kőből épült, a szent archangyalok tiszteletére 1844-ben szenteltetett föl. 1888-ban újittatott meg. Anyakönyvet 1818 óta vezet. Lelkészei: Kozma Mózes, Pap Ananiás s a jelenlegi Hosszu Constantin. Iskoláját 1852-ben épitette kőből s azóta Dengeleggel együtt közösen tartja fenn.
Védett helyen fekvén, szélnek kitéve nincs, jégverés 16–20 évenként egyszer fordul elő, de hogy ne legyen, azért a pénteket megböjtölik az oláhok. A váltóláz gyakori.
Lakosai házilag készült ruhát hordanak s szürke gyapjuból állitják elő téli öltözetüket. Szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők, tejjel Szamosujvárt ők látják el. Járnak szekerességre s ezért többen számos lovat tartanak.
349Épületeik jobbára kőből, zsendely, deszka és szalmafedéllel épültek. A ház felszerelése egy festett kihuzó asztal, kanapé, székek, képek, egy-két párnákkal magasra vetett ágy.
Határa közepes termésü, főterménye a tengeri, búzát keveset s még kevesebb zabot, alakort és árpát s főleg mesterséges takarmányféléket termelnek; fehér szőrü marhát s erdélyi fajta juhokat tenyésztenek. Nemes faju gyümölcsfái: alma, körtve, dió, szilva, baraczkfélék. Nagyobb vize a Kis-Szamos, de számos kitünő forrása van.
1893 óta van tűzoltó-egyesülete, elnöke a biró.
Részlet a kérői fürdőből.
Kérő főnevezetessége közzé tartozik a községtől keletre, a Szamos mellett vagyis ennek balpartján, az országút mentén, 1715-ben Büdöskút neve alatt előforduló határrésze. E kút vagy posvány vizét a szomszéd községbeliek már ekkor is használták, de ős állapotban volt 1824-ig. Ekkor a vármegye elhatározta a kérői víznek a posványból 350való kivételét, kiemelését és egy kút ásatását hozták javaslatba. Birtokosa Czakó János. 1824-től 1826-ig a posványt lecsapoltatta s mielőtt vizét a vegyi vizsgálat alá vették volna, egy pár szobát épittetett, 6 kádra berendezte s üstöt állitott be a víz melegitésére.
1827-ben vizsgálták meg vizét s 4 font vízben (1 fontra 16 unciát számitva) találtatott: 38 gram murias natr., 36 gr. sulfas natr., 6 gr. murias calc., 4 gr. terra calcatura. Ezeken kivül nagymértékben találtak benne gas. acidum és hydrothinicumot. A víz szinét tisztának, édesnek s erős büdösköves szagunak találták, s midőn felette + 15 fok volt a hőmérsék, vize 11 1/2 foku volt Ro szerint.
Az orvosi vélemény kimondá ennek folytán, hogy megrögzött máj- és bélrészek dugulása, rheumatismus, köszvény, hypocondria, nervosus gyengeségek, bőrkiütések ellen nagy sikerrel használható.
Erre Czakó János 1827-ben azonnal 12 fürdőszobát épittetett s 2-2 káddal szerelte fel s ugyanekkor hideg fürdőt is rendezett be, melyet fedél alá vett. A hideg fürdő árát 6, a melegét 12 krajczárban állapitotta meg.
Apjával Czakó Zsigmond a költő, akkor még gyermek, gyakran tartózkodott itt, hol Czakónak tekintélyes gazdasága is volt. De ezt lefoglalták a harminczas években a fürdővel együtt, azzal vádoltatván, hogy keze alól, kir. pénztárnok lévén, 3 ezer s egy pár száz forint elveszett s ezt aranycsinálásra forditotta. Foglalkozott is vele valóban, Deésen rendes chemiai dolgozó szobája volt. De a pénz, mint a megyei levéltári adatok bizonyitják, több évi betegeskedése alatt tünt el. A birtokot az akkori alispán kezeltette úgy, hogy 60–70 ezer frtra menő Czakó-féle vagyonból a hiányzó 3 ezer s egynehány forint sem térült meg s Czakó is koldusan maradt. A vizsgálat 1837-től 1851-ig tartott. Ezután kótya-vetye folytán kerülhetett mostani tulajdonosa kezére.
A kérői fürdő Szamosujvárnak egyik fő kiránduló- s mulatóhelye.
A város központjától egy negyedórányira fekszik, hová minden órában társaskocsi közlekedik. A fürdőhely csinos parkban elhelyezett több középületből áll, melynek 18 fürdőszobája áll a vendégek rendelkezésére; a szobák egy része stylszerü fedett tornáczból nyilik, részben füthetők s az újabbak carrarai márványkádakkal vannak ellátva s minden kényelemmel berendezve.
Ünnepnapokon jól látogatott hely, nyári tánczvigalmai messziről is hoznak össze vendégeket.
351Mögötte közvetlen sziklás hegy emelkedik bokrokkal s fákkal benőve. A fürdőnek két forrása van, a Czakó- és Bánffy-forrás.
Kénes gyógyitó hatásukra vonatkozólag a fürdő tulajdonosa dr. Zakariás József két szakférfiu véleményét közli kifüggesztett táblákon. Az egyik dr. Hankó Vilmos budapesti vegytanár, ki az általa 1889-ben eszközölt vegyelemzés alapján ezeket mondja:
„A kérői Bánffy- és Czakó-források vize ritkán előforduló hideg, sós-kénes ásványvizek közé tartozik. E vizekben a kénhidrogéntől és konyhasótól eltekintve, lényeges alkatrészek: a glaubersó, a szénsavas nátrium és a szénsavas vas. A két forrás összetétele annyiban elüt egymástól, a mennyiben a Bánffy-forrásban több a kénhidrogén, a szabad szénsav, a konyhasó s kevesebb a glaubersó, a szénsavas nátrium és a szénsavas vas, mint a Czakó-forrásban. E Forrásvizek összetételükhöz képest a szobránczi vizek, Harrowgate hírneves angol fürdő vízei, Lostorf ismert svájczi fürdő vizei mellett igen előkelő helyet foglalnak el”.
Dr. Brunner Kálmán pedig a budai „Császárfürdő” orvosa a források gyógyhatásáról így nyilatkozik:
„A kérői vizek a ritkábban előforduló sós-kénes vizek közé tartoznak, s mint ilyenek, jó sikerrel alkalmazhatók, csúzos bántalmak súlyosabb eseteiben; az izmok, izületek csúzos bántalmai, zsugorodások, merevségek, bőrfekélyek, csontszú, görvélyes és bujakóros bántalmak ellen, idült izzadmányoknál, melyeknek felszivódását a kénes vizek elősegitik, fémmérgezéseknél különösen a higanynak huzamosabb vagy czélszerütlen használata után igen gyakran jelentkező higanykórnál. Bensőleg használva a garat, gége és hörghurut, alhasi pozsga, gyomor- és bélhurut, aranyeres bántalmak, a máj- és lépdaganat, hólyaghurut stb. javulni fognak alkalmazásuk által”.
Határhelyek: 1373-ban Mogyorósvölgy.
1654-ben Teknősoldal, szántó. 1715-ben Büdöskút, Kendervége.
1772-ben Bagolyhegy, Tekenős, Nagy Magyarós, Kőbánya, Eszken, Vár alatt való nagy sziget, Szárazaj, Felső Gar, Felső Mintas, Mintas tetején, Csicsár Domb, Csereoldal, Toroklat, Hágó alatt, Déllő, Hatrudas, Malom szigetje, Háló Vápa, Kecskehát, Linkás hegy, a Kis Kérőben, Akasztófa alatt, Kenderáztató, Garcz alatt, Bikaréti, Sáncz, Pénzverem, a Kis Kérő torkában (Dengeleg felé), Nagy Horgas, Gátramenő, Kopár nyil.
3521898-ban dülői: Eszak, Kis Kérő, Hidegkút, Mirtás, Szárazaj, Csicsér domb, Közlegelő, Magyaros, Román templom forduló, Tekerős, Tér, Csereoldal.
Lakossága: 1603-ban összesen 6 lélek lakik 6 házban, el van pusztulva egy udvarház.
1713-ban egy jobbágy, 6 zsellér, 7 nemes lakója van, összes házainak száma 21, puszta ház 12 van benne.
1838-ban van 23 immunis vagy nem adózó nemes, 16 darabont, 14 adózó nemes lakosa, ezekből irástudó 10, magyar 40, oláh ajku 13.
1843-ban 50 magyar és 20 oláh ajku nemes lakik itt.
1857-ben 468 lakosból 11 róm. kath., 262 gör. kath., egy gör. keleti, 194 evang. helv. Házak száma 92.
1886-ban lakossága: róm. kath., 2, gör. kath. 232, helvét hitü 155, zsidó 11, együtt 400.
1891-ben 438 lakosból 11 róm. kath., 247 gör. kath., 159 ev. ref., 3 lutheranus, 17 izraelita s egy örmény-kath.
Adója 1898-ban 1888 frt 61 kr.