Kis-Szék.
Kis-Szék.
Nevének változatai: 1379-ben* Zekulay. 1513-ban* Zekelay. 1534-ben* Zekelay. 1551-ben* Székelyaly. 1593-ban* Zekely-Aj. 1607-ben* Szekeli-Ayi és Ay. 1630-ban* Zekay. 1630-ban* Zeékay. 1837-ben* Székuláj és Székolaj. 1831-ben* oláhul Szekulaja. 1890-ben* Székuláj nevét Kis-Székre változtatták.
Gr. Wass ltár.
Dl. 29621.
Gyf. kápt. Doboka f. 2. nr. 13.
Gyf. kápt. Divers. II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45.
Gyf. Cent. X. 42. és Doboka f. 4. nr. 17.
4. Lib. Reg. 208.
16. L. Reg. 38.
U. o.
Hodor. Dob. Esm. 686. l.
Cons. stat. topogr. 176. l.
Belügy. 25093. sz. és várm. ltár alisp. 10408. sz.
Szék sóbányájához tartozván, ettől vette nevét, áj, alj = pedig annyit jelent, mint völgy és így Székaljvölgye lehetne a neve.
A Székre vezető út balján keletről nyugatra nyiló völgykatlanban fekszik az oldalakra is kiterjedőleg. Deéstől 22·6 kilométernyire a szamosujvári járásban.
374Szekulaj vagy a mai Kis-Szék 1379-ben* fordul elő először anélkül, hogy birtokosai emlittetnének, csak annyit tudunk, hogy oláhok lakják, a kiket Wass István 300 birka lopásáért törvénybe idéz.*
Gr. Wass ltár.
Wass István, a Jenőn ítélkező István comes, Fermesi Mihály és Kegei Péter szolgabirák előtt előadja, hogy idevaló oláh jobbágyától, kit Benedeknek neveznek, birságba lefoglalt 300 juhot, 8 sajtnak való bőrt, melyet „themlev”-nek neveznek, 14 disznót s egy lovat, melyet őrzésre Nyiresi Báldi Jakabnál hagyott, Yván fia Péter, Mihály, kit Jonának hivnak, Kristian fia Miklós és Kenéz Tamás, Magnus György szekulai oláhok, mint tulajdonukat, a nevezett Jakab házától önhatalmulag elvittek, megvizsgálására Kegel Pétert küldték ki, a ki az ügyet megvizsgálván, a feladást igaznak találta.
1513-ban* Szekuláj Szék városa birtokának mondatik, az idevaló jobbágyok a nevezett évben Wasas-Szt-Iványra rontottak fegyveresen s Kendi Gál főispán és Petki Ferencz itteni jobbágyaitól a barmokat elhajtották s igen nagy kárt okoztak.
Dl. 29621.
1527-ben* János király Podvinyai Pál deáknak adományozza e birtokot, mely a széki kamarához tartozott.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 4. nr. 35.
1534-ben* János király e birtokot Kendy Ferencznek 1000 frtért inscribálja.
U. o. fasc. 2. nr. 13.
1535-ben* János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
Km. Doboka K. 21.
1536-ban* Kendy Ferencz, Mihály és Antal Szekuláj birtokába beigtattatnak, de Szék városa annak ellentmondott.
U. o. 5.
1551-ben* Ferdinánd király Kendy Ferenczet és fiát Jánost Szekuláj birtokában, melyet János királytól kapott zálogban, megtartatni igéri.
Lib. Reg. II. 67. és Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45.
1578-ban* Szék város birtokának iratik.
Torma gyüjt.
1579-ben* Báthory Kristóf vajda egy itteni részét Kendy Sándornak adományoz.
Gyf. Cent. A. 11, 73.
1593-ban* Báthory Zsigmond Szekulájt Kendy Sándornak zálogul adományozza.
U. o. X. 42. Doboka fasc. 4. nr. 17.
1597-ben* Báthory Zsigmond e birtokot, mely eddig a széki kamarához tartozott, Bodonyi Istvánnak adományozta oda, mely akkor* oláh falunak mondatik.
Km. Doboka B. 96.
Act. Partic. 536. pag. 1011.
1604-ben* Kendy István e birtokát Mindszenti Benedeknek veti zálogba.
Km. prot. B. 244.
1607-ben* Kendy István e birtokát ugyanannak átengedi.
4. L. Reg. 208.
1613-ban* Bethlen Gábor Tököly Miklóst Szekuláj birtokában megerősiti s megtartani igéri.
7. L. Reg. 62.
3751630-ban* Karomi Jeremiás óvást tesz az ellen, hogy e birtokot, mely leányát Borbálát atyai jusson illeti, a volt fejedelem Lissibona Gerárdtól, Lissibon Gerard pedig bizonyos kétséges adósságok miatt Szentmarjai Erzsébettől Erdélyi János özvegyétől s leányától Annától elfoglalták, most pedig Katalin fejedelemasszony e széki sóbányaféle falut 1630-ban* héjasfalvi Vallon Péternek inscribálta.
Km. prot. II. 21.
16. L. Reg. 38.
1633-ban* a fejedelem ugyancsak Vallonnak adja zálogba 1500 forintért.
15. L. Reg. 121.
1650-ben* II. Rákóczy György e birtokot Vallon Péternek újra zálogba adja.
24. L. Reg. 306.
1658-ban* Nagy Judit e birtokát férjére Szentjakabi Horváth Istvánra hagyja.
27. L. Reg. 18.
Ezután Bánffy Dénes kapta, majd a fiskusra szállott, azután Csáky László kapta adományba, kitől Daczó György váltotta magához.
1682-ben* Bornemisza Katalin és fia Bánffy György Daczó Györgytől e birtokot magukhoz váltották.
Erd. főkormsz. ltár.
Km. Lymbus.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 3, 24.
Erd. főkormsz. ltár.
1767-ben* Szék városa a fiskust e birtoknak további elidegenitésétől tiltja, minthogy ezen „kis paraszt falu” a végre telepedett volt Szék város határába „s minthogy széki határon vagyon,* úgy neveztetett azon városnak nevéről Székulajnak” hogy lakosai a széki kamarához tartozó szolgálatot teljesitsék s minthogy Szekuláj minduntalan elidegenittetik a várostól, e szolgálatot maguknak a széki polgároknak kell teljesiteniök.
Km. prot. S. 20.
E. F. L. III. 218. C.
1786-ban* birtokosa gr. Bánffy József; van 37 jobbágya, 14 zsellére.
Erd. főkormszéki ltár.
1809-ben* birtokosa gr. Bánffy Józsefné, kinek itt 26 telke van.
Erd. főkormsz.
1820-ban* birtokosa br. Bánffy Mihály.
Erd. kancz. ltár.
1863-ben* Placsintár Bálint részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen. 71. l.
1866-ban* az itt összeírt 84 füst közül 1 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosa Placsintár Bálint (Szamosujvárról).
Erd. főkormsz.
Jelenlegi birtokosai (1898): Papp Márton szamosujvári lakos; 140 h. 1510 öl, vétel Duha Jánostól. Zachariás Szidonia kolozsvári lakos; 368 h. 183 öl; öröklés Placsintár Bálinttól.
376Lakosai kezdet óta oláhok, földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak. Lakóházaikat paticsfallal épitik, szalma- és nádfedél alá.
Gör. kath. egyháza a boncznyiresi leányegyházközsége. Fából épült temploma a Szent-Háromság tiszteletére van szentelve.
Iskolája a népoktatási törvény meghozatala korában keleketkezett, az anyaegyházzal közösen tartja fenn.*
Kádár. Nev. Okt. tört. 325. l.
Éghajlata egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja határát.
1721-ben* két fordulóra osztott határa jobbára észkas, földje fehéres, közepes termésü. Trágyázás nincs szokásban, 6 ökörrel kétszer is szokták szántani, a búzát tisztán termi; szénája közepes minőségü, tűzifának való erdeje van, hadi út terheinek kitéve nincs; őrölni és vásárba egy mértföldnyire fekvő Szamosujvárra járnak. Mivelés alatt lévő szántója 46 köbölnyi, terméketlen egy köböl vetés férőű. Elvetettek 8 köb. őszi búzát, 2 köb. tavaszi gabonát s termett 85 kalangya, búza, rozs, 22 kal. zab, árpa, 5 kal. kender, rétje 31 szekérnyi. Van 14 ökör, 17 tehén, 5 tulok, 1 ló, 54 juh, 26 sertés.
E. F. K. ltár.
1837-ben* e kicsiny falu határa szűk, erdeje kevés, sóskútja elegendő.
Hodor. Dob. Esm. 686. l.
Jelenleg hazai fajta szarvasmarhát tartanak. A községtől nyugatra lévő Csukástó egy része Kis-Székhez tartozik.
Határhelyek: 1864-ben* Kodomárk, nagy hegyoldalon fekvő széna és törökbúzatermő hely; Dupe Teu (tó megett), földrész, sós forrással és 1898-ban Dosz, Hoszú ér, Uj kút, Budin, Kluka, Teglan, Kaptár, Bozicsu máre.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1600-ban* van 30 jobbágy lakosa ugyanennyi házban.
Act. Part. 536. pag. 1011.
1603-beli* összeírás szerint az egész faluban csak 6 lakóház marad, az előző évi háború alkalmával pusztult el a többi.
Urb. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
1700-ban* 14 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* 2 jobbágy, 5 zsellér, 5 kóborló lakosa van, az utóbbiak kivételével 6 házban laknak, el van pusztulva 9.
U. o.
1750-ben* 6 zsellér, 4 jobbágy, 4 kóborló, 3 udvari cseléd, együtt 17 lakossal, kik 12 házastelken laknak, el van pusztulva 9.
E. F. K. ltár.
1831-ben* 180 lakossal.
Cons. stat. topogr. 175. l.
1837-ben* lelkek száma 270, a házaké 30.
Hodor. Dob. Esm. 186. l.
1857-ben* 360 lakosból 5 róm. kath., 349 gör. kath., 6 evang. lutheránus. Házak száma 74.
Orsz. ism. táb. 26. l.
3771886-ban 440 lakossal, ebből 425 gör. kath., 15 zsidó.
1891-ben 373 lakosból 363 gör. kath., 10 izraelita.
Adója 1721-ben* 161 frt. 1898-ban 1170 frt 22 kr.
E. F. K. ltár.
