Kishavas.
Kishavas.
Nevének változatai: 1553-ban* Munchel és Munchal. 1592-ben* Munchial. 1594-ben* Munchal. 1615-ben* Munczel. 1618-ban* Kiis-Muncsal. 1750-ben* Muncsal. 1890-ben* Kis-Havas.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
Km. Szolnok int. 3, 45.
U. o. H. 1.
Tatrossy cs. ltára.
Rettegi gyüjt.
Erd. főkormsz. ltár.
Belügyminist. 25093. sz. r.
Nevét az oláh munte, munčel szótól vette, mely kis hegyet jelent.
Kaczkó és Kápolna közt az állami úttól jobbra magas hegyen fekvő kis község. Deéstől 17·4 kilométernyire a nagy-ilondai járáshoz tartozik.
Csicsóvár tartozéka volt, s mint ilyen, először 1553-ban* van megemlitve; vajdája Maxin János, kenéze István.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1591-ben* Filep Gáspár s utódai birják így:
Anna Suba Lászlóné, Zsuzsánna Boros Lászlóné, Suba Mihály, Boros László 1677., Borbára (?) Rhédei Pálné, Suba Erzsébet, Szél Istvánné, Szél István, Rhédei József, Biró Kata, Mária Fábia Péterné, 1835, Rhédei Farkas, Teleki Anna, Rhédei Ádám gróf
Torma gyüjt.
1592-ben* a Báthory Zsigmond fejedelem birtoka. Hercz és Opra családok emlittetnek.
Km. Szolnok int. 34, 5.
1597-ben* birtokosa Radák András.
Km. Neor. D. 22.
1602-ben* Mindszenti Benedek birja.
Országos levéltár.
1607-ben* birtokosa Radák András.
Km. Szolnok med. M. 13.
1615-ben* a fejedelem birtokának iratik.
Tatrossy család ltára.
1618-ban* Haller Zsigmond itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állit ki.
Rettegi gyüjt.
3601619-ben* Kendy Krisztina e birtokról, melyet a fejedelem neki s férjének Haller Zsigmondnak adományozott, férje javára lemond.
Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5.
1620-ban* a fejedelem e birtokot Haller Zsigmondnak adományozza, de az iktatásnál egy Porumbria nevü ide tartozó puszta miatt, Blenkepolyáni Rácz Ádám ellentmondott.
10. L. R. Reg. 140. Km. Szolnok int. H. 11.
1632-ben* Haller György óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem öcscsének Zsigmondnak e birtokát, valamint a Szakai Csiere (Csere)-vel, annak magvaszakadtával, noha az ő reá hagyta, elfoglalta.
Km. prot. I. 44.
1649-ben* Radák András óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem e birtokot Boros Jánosnak adományozza.
Km. prot. G. 43.
1650-ben* Radák András e faluhoz birt jogáról lemond.
24. L. Reg. 293.
1650-ben* birtokosa Boros János, kinek itt két jobbágyát hallgatják ki.
Gr. Kornis levéltár.
1658-ben* Boros Jánosnak itt 3 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1658-ban* néh. Boros János fia Magyarvéggyantai Boros László.
Km. Doboka R. 9.
1674 jan. 13-án* Boros László nagymezői 5 jobbágyáért itt adott 3 jobbágyot cserébe az 1673 május 9-iki szerződés szerint Alvinczi Istvánnak. 1676-ban* birtokosai Deési Alvinczi István és Boros László.
Torma gyüjt.
Erd. kancz. ltár 1715: 131.
1677-ben* nov. 2-án Boros László Deési Alvinczi Istvánnak és fia Andrásnak adja zálogba e birtokát Nagy-Mezővel s a rettegi udvarházával együtt, mely gr. Rhédei Ádámra szállt, kivéve egy itteni Greble András nevü jobbágyát.
Torma gyüjt.
1694-ben* birtokosa Nagy Pál.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Muncsel török hódoltság alatt lévő falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1700-ban* tanuk vallják, hogy e birtok Boros János után fiára Lászlóra szállott, ki azt Retteghi Alvinczi Istvánnak vetette zálogba, (ki azt most is (?) birja).
Erd. kancz. 80. sz.
1727 február 1-én* gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei itteni részükön megosztoznak.*
Torma gyüjt.
Lásd Kozárvárt.
1753-ban* br. Henter Dávid birja.
Torma gyüjt.
1756-ban* decz. 31-én Bethlen Éva itteni részét Kereső Lászlónak adja 1200 frtért zálogba, a melyet 1776-ban Makrai Elek váltott ki.
Torma gyüjt.
1764-ben* febr. 24-én Vay Juliánna br. Kemény Györgyné idevaló külsőségét elcseréli Makrai Elekkel oly formán, hogy Makrai váltsa ki 361Kissolymosi Kereső Lászlótól helyette Makrai adta Horgospataki részét, melyet Keményné tartozott kiváltani Rettegi Mihálytól.
Torma gyüjt.
1777-ben* az Alvinczi utódoktól br. Bánffy Farkas perelte ki Nagymezővel s a rettegi udvarházzal, mint édes anyjának nagyatyjáról Boros Lászlótól őt illető részeket.
Torma gyüjt.
1781-ben* tanuk vallják, hogy e birtokot gr. Bánffy Farkas anyjától, Boros leánytól, zálogba vette Makrai István fia Elek, az br. Bánffy Farkasnak visszaeresztette.
E. F. L. XII 1/2. 22. P.
1786-ban* birtokosa br. Bánffy Farkas; van 10 jobbágya, 4 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosa gr. Rhédey Ádám, van 9 telke.
Erd. kancz. ltár.
1866-ban* nemesi jogú birtokosa gr. Mikó Imre (Kolozsvárról).
Erd. főkormsz. levéltár.
Kis-Havas (Muncsel) jelenlegi birtokosa (1898): Gr. Mikó Imre utóda gr. Pejachevic Árthur; 845 h. 639 öl.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* a rendes szolgálmányokon kivül adtak Bank Pál szolgái számára egy bárányt 12 denár, 6 csirkét 12 denár, egy sajtot 6 denár, egy pint vajat 25 denár értékben. Rettegre a tisztnek vittek 4 köböl zabot egy frt 33 denár értékben.
Bővebben Csicsóváránál.
1553-ban* jobbágyai Szent-Mártonnapja felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban, Szent-Györgynapján pedig juhaikból 50-det adnak.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet, 1 berbécset adnak.*
Bővebben Csicsóváránál.
Lakosai kezdet óta oláhok, mezei munkával foglalkoznak. Öltözetüket gyapjuból és kenderből házilag állitják elő. Házaik s gazdasági épületeik erdei rakófa, szalma- s kis részben zsendelyfedél alatt.
A gör. keleti felekezetnek temploma fából épült, Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére van szentelve; harangjai 1795. évből valók, cyrill betüs felirattal.
Felekezeti iskolát és tanitót a szomszédos községekkel együtt tart 1870 óta, melynek fentartásában 1896. év óta az állam 179 frttal járul,* tanitója Konczis Szilárd.
Vall. és közokt. minist. 1328. sz.
Éghajlata egészséges, járványtól s jégveréstől mentes.
1750-ben* e hegyen fekvő falu határa hegyes és terméketlen.
Erd. főkormsz. ltár.
Egyedüli keresetforrása a baromtenyésztés, a föld alig terem annyit még jó termés alkalmával is, mennyi táplálékukra szükséges, azért a 362gabonát vásárolják vagy barmokért cserélik. Szántója két fordulós, 4 ökörrel szántható, szerfelett soványok, de hegyes fekvésük miatt nem trágyázhatják. Egy köböl őszi búza 5 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, a tavaszi köble négy kalangyával, szemül 2 vékájával fizet. Erdeje bőven, legelője elegendő, kaszálója fordulónként. Mivelhető földje adó alatt 37 köböl férőü; elvetettek 21 köb. őszi, 15 köb. tavaszi gabonát, törökbúza-vetése 3 1/4 véka, szénarétje 14 szekérre való. Van 18 jármas ökre, lova, 17 tehén, 9 borju, tulok, 54 juh, 4 disznó és 18 méhköpű.
El van pusztulva 3 telek, melynek lakói a szomszéd megyébe költöztek s Bethlen Éva Makrai Elekné bir ebből 2 telket, egyet a község foglalt le.
1822-ben* határa 3-ad osztályu; adó alatt van 79 köbölnyi szántó, 73 szekér szénarétje, 4 ökör, 4 tehén, 2 borju, 5 disznó.
Megy. lt.
Határa jelenleg, fekvését tekintve, eléggé termő, főbb termények: búza, zab, tengeri; állatai: magyar fajta szarvasmarha, juh és sertés; gyümölcse: sóvári és batul alma, beszterczei szilva és dió.
Határhelyek: 1864-ben* Válya káluluj, Gyálu háguluj, Gyálu Pojenyilor, Valya Fericsetilor, Gyálu Rászuluj, Gyálu Oszojuluj, Pereu alákuluj.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Lazurile, Gurbenyásza, Podurile, Kapu dambuluj és Doszu leuluj.
Lakossága: 1553-ban* van benne 2 kapu 2 szegény lakossal.
Transylv. fasc. 9. nr. 69.
1658-ban* fiaikkal együtt 25 jobbágy, van benne 11 lakóház.
Km. Lymbus.
1703 körül* van 2 zsellér és 4 jobbágytelke, melyen ugyanannyi lakó lakik; el van pusztulva 5 házastelek. Adó alatt van ökör 5, tehén 6, ló 2, juh 6.
Erd. főkormsz. ltár.
1712-ben* van 2 jobbágy, 3 zsellér, 2 kóborló lakosa 5 házastelken; van 80 köb. vetésre való szántója, 12 szekér szénarétje, 3 köb.
U. o.
1750-ben* van 5 jobbágy lakosa 3 1/2 telken 4 házban, 5 telkes nélküli zsellér 1, kinek háza sincs, együtt 7 telken 8 házban laknak.
U. o.
1822-ben* 8 gör. keleti családfő lakossal.
Megyei ltár.
1831-ben* 285 lakossal.
Cons. stat.
1857-ben* van benne 18 lakóház, lelkek száma 147 gör. keleti.
Orsz. Ism. T. 23. l.
3631891-ben lakossága 218.
Adója 1703 körül* 11 frt, 2 1/4 köb. búza s ugyanannyi zab, egy szekér széna s egy vágómarha; 1748-ban* 56 frt 2 kr.; 1749-ben* 62 frt 53 kr.; 1755-ben* 31 frt 59 kr.; 1775-ben* 68 frt 52 kr.; 1822-ben 43 frt 43 kr.; 1898-ban az összes adója 556 frt 43 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
