Klicz.
Klicz.
Nevének változatai: 1554-ben* Kylich. 1560-ban* Kelicz és Klycs. 1591-ben* Klich. 1607-ben* Glicz. 1618-ban* Klicz. 1630-ban* Kilincz.
Km. prot. Izab. reg. 91.
Gyf. kápt. Cent. A .65.
Km. L. Reg. Sig. Báthory fol. 295.
4. L. Reg. 84. és Km. Doboka R. 26.
Rettegi gyüjt.
16. L. Reg. 17.
Klicz neve ezen ó-szláv szóból* sklizati, klizki-ből ered, melynek jelentése csúszós, meredek, vagy a bolgár klič szóból, mely a magyar szöglet, kulcsnak felel meg.
Cihac. II. 61. és Mikl. 120. l.
Elősör emlittetik 1336-ban* mint két Kylych nevű hegy.
Dl. 30295.
Kicsera, Ptyetricse, Ptyátra és Kliczuluj magas kősziklák alatt a „Valea Vereuluj” (Verő) nevű völgy torkolatában részint síkon, részben hegyoldalon fekszik. Határát a Nagy-Szamos mossa, a községen keresztül a Vereului patak foly, mely a Nagy-Szamosba ömlik. Hagyomány szerint a község régi helyétől mintegy 3 kilométernyi távolságban fekszik délre s ezelőtt mintegy 300 évvel költözött jelenlegi helyére. Deéstől 58·2 kilométernyire van, a csákigorbói járásban.
Klicz e néven 1366-ban* még csak mint két hegy fordul elő, melyek (Csáki)-Gorbóhoz tartoznak s ezzel együtt kolozsmegyei Almás várához s mint ilyen juthatott 1378-ban* a Bebetek és 1470-ben* Dengelegi Pongrácz János birtokába.
U. o.
Dl. 28066.
Dl. 30321.
1554-ben* Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozott, negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Izab. reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és nejének Domiska Katának adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. Cott. I. fasc. 4, 55.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyemekeire Balassa 378András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részét hűtlenség miatt elkobozván, Némethy Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozta oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála Lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomban s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi cs. ltár.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe begitatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos. B. 87.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán Kendy Istvánnak jutott 1 itteni jobbágy.
Gyf. prot. Append 610.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta, másik birtokosa Csáky István.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay István itteni részét Csáky Istvánnak adományozta, ki 1618-beli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.*
Km. Kolos C. 92, 102.
Rettegi S. gyüjt.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és km. Doboka R. 26.
3791620-ban* Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
Km. Doboka S. 56, 70.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
U. o. H. 33.
1630-ban* a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét: Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
16. L. Reg. 17.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Km. Neor. A. 99.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1652-ben* Csáky István s fiai: Ferencz, István és László itteni részüket Kemény Jánosnak vetik zálogba.
Km. prot. IIIII. 78.
1658-ban* Kemény Jánosnak itt 4 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1694-ben* birtokosa Csáky László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Klicz török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1700-ban* Lipót császár gr. Csáky Istvánt itteni részében, melyet Csáky Lászlótól vett meg, megerősiti.
NRA. 263. nr. 2, 3. és Lib. Reg. XVI. 218.
1743-ban* gróf Csáky Imre e birtokát, annak magvaszakadtával gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin, br. Haller Györgyné, Lázár Zsuzsánna Henter Dávidné (5 zsellér) és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják négy egyenlő részben, 1759-ben is.
E. F. L. III. 238. J.
1760 márcz. 31-iki* határosztálykor egy rész Henter Klára Cserei Mihálynénak jutott.
Torma gyüjt.
1778-ban* birtokosok: gr. Lázár Ferencz és Ádám, Henter Klára Cserei Mihályné, gr. Lázár Antal és Róza Jósika Istvánné.
Erd. főkormsz. ltár.
1797-ben* Cserei Mihálynénak van itt 2 öröksége, 4 új és 1 huruba; gr. Lázár Ferencznek 1 öröks., 2 új, 6 huruba; gr. Lázár Antalnak 1 új; gr. Lázár Róza Jósika Istvánné 1 új; gr. Lázár Anna br. Bálintitt Györgyné 2 öröks., 1 új, 3 huruba; gr. Lázár Éva, László leánya 4 öröks., 4 új, 3 huruba; gr. Lázár Antalné Torma Éva 2 öröks., 1 új és 1 huruba. 1803-ban* Cserei Miklós Horváth Dániellel elcseréli pipei stb. részét ennek itteni részeért.
U. o.
Torma gyüjt.
3801810-ben* birtokosai: Cserei Miklósnak van 20, br. Jósika Istvánnak 1, gr. Kornis Imrének 8, gr. Lázár Ferencznek 7, gr. Lázár Antalnak 1 jobbágytelke. 1813-ban* birtokos gr. Lázár Károly.
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár sel. 513. sz.
1820-ban* birtokosai: Cserei Miklósnak van 13 telke, br. Bálintitt Györgynek 3 1/2, br. Bálintitt Eleknek 1, Kily. Székely Mihálynak 1, gr. Lázár Pálnak 1/2 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1835-ben* Cserei Miklós birja.
Torma cs. ltára.
1838-ban* egy magyar immunis nemes lakik benne.
Megyei ltár.
1863-ban* br. Jósika Samu, Lajos és János, gr. Teleki Julia Tiszáné, Herczegné gr. Lázár Klára, gr. Lázár Miklós, Berzenczei Miklós részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 89–180. l.
1866-ban* az itt összeírt 47 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): özv. Illyés Gáborné fia Viktor, 1464 h. Vétel Berzenczei Miklóstól. Br. Jósika Irén br. Jósika Sámuelné, 572 h., örökség br. Jósika Leo után. Br. Jósika Sámuel, 561 h., örökség. Gr. Lázár Imre 585 h., örökség.
A hagyomány azt tartja, hogy egykor egy Klicziana nevü leány a világtól elvonulva, az itt levő sziklák közé huzódott s itt lakott, ettől kapta volna e község Klicz nevét. Hajdani lakóit szlávoknak tartják s ezek elpusztulása után telepedtek helyökbe oláhok, kik jelenleg is legnagyobb részben lakják. Földmivelők, baromtenyésztők. Öltözetük házilag készül, fehér és szürke posztóból harisnya, kabát, báránybőr sapka, bocskor, nyáron vászonnemü. A nők vászon- és kartonszoknyát, csizmát hordanak. Főtáplálékuk a málékenyér s húst ritkán esznek.
Házaikat boronafából épitik szalmafedél alá.
Gör. kath. egyházközség. 1886-ban Nagy-Lózna leányegyháza. Kőtemplomát Cserei Miklós épittette saját költségén 1830-as években, 1840-ben szentelték fel a szent archangyalok tiszteletére. Ujabbi felszentelése 1870-ben történt. Harangjai 1792. évből valók, cyrill betüs felirattal vannak ellátva. Iskolája még 1896-ig nem volt.
Éghajlata mérsékelt, egészséges, csak nyugati szélnek van kitéve, jég ritkán bántja.
Határának egy része 1750-ben* sík téren fekvő és termékeny, a többi hegyes, köves és terméketlen. Keresetforrása nincs. Lakosai földjük jövedelméből élnek, melyeket Zilah és Zsibó vásárain árusitanak el. Határa két fordulós, de nagyrésze szerfelett való soványsága miatt 381parlagon hever, egy része közepes termő s ez a rész 4–6 ökörrel szántható. A javitást évenként megköveteli, de nem szokták trágyázni. Téren levő földben egy köböl őszi búzavetés 6 kalangyát, kalangyája másfél véka szemmel fizet; a hegyi részen nem terem meg a búza, ezt zabbal vetik, köble 7 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt. Tűzre való fáserdeje elég bőven van, 3 szekérre való rétje évenként kaszálható, különben kaszálója fordulónként, legelője elegendő.
U. o.
Szántója 76 1/2 köböl vetés férőü, elvetettek 43 1/2 köb. őszi búzát, 29 köb. zabot, törökbúza vetése 3 1/3 köböl, szénarétje 39 szekérre való. Van 19 jármas ökrük, 31 tehén, 24 tulok, 15 kecske, juh, 21 disznójuk.
1759-ben* erdeje csere és bükk, 500 sertés hizlalására elegendő, ezen kivül van a községnek közös erdeje is.
E. F. K. ltár.
1822-ben határa 4-ed osztályu, van 207 1/2 köbölnyi szántója, 159 1/4 szekér szénára való rétje, 15 ökre, lova, 16 tehene, 6 borju, 5 juh, 9 kecskéje, 6 disznó, 3 méhköpüje.
Jelenleg határa homokos és termékeny. Főbb terményei: tengeri, kevés őszi búza és rozs, zab, pityóka és paszuly. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, kevés apró ló és sertés. Gyümölcse: alma, körtve és szilva-félék. Itatója a Nagy-Szamos, Valen Korubluj és vereuluj, patakok; Kreanga, tó; Pereu ruzsinosa, vasas rozsdás szinü vizével.
Van épületnek, mésznek való köve és Illés Viktornak egy-egy kövü patakmalma.
1811–17 közt a nagy éhség alkalmával Cserei Miklós birtokos, hogy jobbágyait az éhhaláltól megmentse, vasat bányásztatott, verőt állitott fel, mely huzamos időn át az éhség után is üzemben volt majdnem 1848-ig.*
Megyei ltár selejt. 559. sz.
Van számos és teljesen még ki nem mutatott barlangja, melyek közül nevezetesebbek: Pestyera Vereuluj, Pestyera Unguruluj és Pestyera rosie. Ezeken kivül van még egy barlang, melynek bejáratát nem fedezték fel, pedig a nép azt hiszi, hogy Dárius ide rejtette el a kincseit. Sárguló numulith-mészszikláiban levő egyik szűk bejáratu barlangjáról, melyet Csáky-barlangnak neveznek, a hagyomány azt tartja, hogy Csáky István a goroszlói vesztett csatából menekülve, 1601-ben, Básta üldözése ellen, itt vonta volna meg magát. 1849-ben a zsibói fegyverletétel után Berzenczey Lászlót itt rejtegették barátai.
Határában feküdt Luncseny, hol egykor orosz telepesek laktak, ma puszta s báró Jósika Sámuelnek itt van erdészlaka.
382Határhelyek: 1864-ben* Ritu lui Váradi, Grind (szálas erdő), Luncsen, ma predium,* Kurmatura, kőszikla; Lunka, Válye Grinduluj, a Szamosba folyó patak; Koaszta Lazuluj, Facza scurta, erdős rész; Piatra Kliczuluj, a falu feletti nagy szikla; Rozsinosza, legelő; Pisitoria, kőszikla; Valye Hrej, In szusz la Ariny, szántók és kaszálók; Branyistya, sziget forma szántóföldek; Zevoj, szántók és füzfás kaszálók.
Pesty Frigyes gyüjt.
Itt találtak a 80-as években hatalmas kő- és vaskalapácsokat, csákányokat, vasdarabokat és nyilhegyeket, melyeket id. Berzenczey Miklós vett volt kezéhez.
Lakossága: 1713-beli* összeírás szerint 5 jobbágy lakosa van, házainak száma 7, kettő puszta, lakatlan.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 4 telkes jobbágy 4 házban és egy ily özvegy, 11 telkes zsellér 11 házban és 2 kóborló lakosa; együtt 15 házastelken laknak. El van pusztulva két házastelek, melyből 1748-ban költöztek ki Magyarországba.
U. o.
1831-ben* 185 lakossal.
Cons. statist. topogr. 94. l.
1857-ben* 237 lakosból 6 róm. kath., 230 gör. kath., egy ev. ref. vallásu. Házak száma: 37.
Orsz. ism. táb. 23. l.
1886-ban lakossága 267, ebből 10 róm. kath., 241 gör. kath., 2 helvét hitű és 14 zsidó.
1891-ben 318 lakosból 9 róm. kath., 282 gör. kath., 3 ev. ref., 7 lutheranus és 17 zsidó.
Adója 1748-ban* 75 frt. 1749-ben 74 frt 1 1/2 kr. 1755-ben 71 frt 33 kr. 1775-ben 155 frt 1 kr. 1822-ben 136 frt 58 kr. 1898-ban 1072 frt 24 kr.
E. F. K. ltár.
