Kő-Frinkfalva.
Kő-Frinkfalva.
Nevének változatai: 1592-ben* és 1750-ben* is Frinkfalva. 1597-ben* Fringfalwa. 1789-ben* Kőfrinkfalva. Oláhul: Frinceni de Peatra a neve.
Km. Szolnok int. R. 3.
Erd. főkormsz. ltár.
Gr. Kornis ltár.
Dr. Vajda cs. ltára.
Frank kenéztől kapta a nevét, ki a községnek alapitója volt.
Fekszik szűk völgyben, azon patak partján, mely Soósmezőnél szakad a Szamosba. Deéstől 33·3 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Frinkfalva legelőször 1592-ben* emlittetik, mint Kővár tartozéka. Mivel 1567-ben Kővár tartozékainak felsorolásánál még nem fordul elő, tehát 1567–1592 közt vagy még helyesebben 1571–1592 közt keletkezett, mert azon 1571-ik évben* ezen egész vidék Kővár várához csatoltatott. Alapitója kétségtelenül a Frank család volt, melynek egyik tagja Frank Péter 1592-ben Frinkfalva kezéze.
Km. Szolnok int. R. 3.
Gyf. Cent. B. 13.
1597-ben* a fejedelem birtoka. Jobbágyai Frink János, Péter stb.
Gr. Kornis cs. ltára.
Mivel pedig az 1603-ik évi* urbarium szerint, mint a sósmezei járáshoz tartozó falu, még olyan új telepnek mondatik, a melynek adómentessége, mely rendszerint 14 évre szólt, még le nem járt, tehát Kő-Frinkfalvának 1589–1592 közt kellett keletkeznie.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1614-ben* egy csonka oklevélben az akkori erdélyi császári biztosok Frinkfalvát új adományba adják valószinüleg a soósmezei Vajda 481családnak (neve ki van szakadva), a kik azt 16 év óta birják s ebben őket 1609-ben* Báthory Gábor, nevezetesen Sósmezői Vajda Györgyöt s fiait Jánost, Pétert, Tamást és Lászlót, új adomány czimen megerősiti.
Gyf. Cent. JJ. 26.
6. L. Reg. 71.
1615-ben* Bethlen Gábor is megerősiti őket.
Km. Szolnok int. V. 10.
1658-ban* Sósmezei Jánosnak itt 2 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1662-ben* május 10-én a kolozsvári táborban Apaffy Mihály e birtokot Sósmezei Vajda Tódornak adományozza.
27. L. Reg. 437.
1673-ban* Sósmezei Vajda Balázs Márián és Vajda Balázs Tódor birják.
Erd. tábla. Procur. P. Nagy. IV. 35.
1694-ben* birtokosa Vajda János több atyjafiával.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1750-ben* egy telkes nemes Vajda Konstantin és Gábor.
Erd. főkormsz.
1755-ben* Géczi Gergely és Vajda Pelina gyermekei: Mihály, Dávid, László és Ilona szülőik itteni örökségén megosztoznak, az itteni egy rész Ilonának jutott.
Dr. Vajda János cs. ltára.
1759 és 60-ban* Géczi Ilona Tárcza Krucsila gyermekei: Mária alsógyékényesi Jodi Nemes Gergelyné s gyermekei Vajda Lup, Angyilina pénteki Pap Lup neje és Joanna alsógyékényesi Jura Tódorné; Tárcza Vaszi, Gábor, Tárcza Tódore, Pap György dengelegi gör. egy. papné s gyermekei, Tárcza Anis nagyiklódi nemes Gergelyné szüleik, nagyszülőik itteni örökségén megosztoznak.
U. o.
1771-ben* Csákói György és a Vajdák birják.
Erd. főkormsz.
1786-ban* birtokosai: Vajda Tógyernek van 2, Géczi Nyisztornak és Konstantinnak 1 jobbágya, Tárcza Gábornak pedig 1 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1789-ben* Csákói Pap Miklós itteni anyai örökségét Gergely Zsuzsánna Szavuly Lászlónénak adja cserébe ennek boncznyiresi stb. részeiért.*
Dr. Vajda cs. ltára.
L. Dengeleg és Boncznyires.
1820-ban* birtokosai: Beczkai Péternek, Tamás Tógyernek, Vajda Györgynek van 1-1 telke, kivülök sok szabad és adózó nemes.
Erd. kanczell. ltára.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 2 Akris, 1 Bartis, 1 Bohoczel, 4 Sliam, 4 Gicz, 3 Pesk, 9 Papp, 5 Román, 1 Tekár, 1 Serbán, 4 Vajda, 2 Toma, 1 Kriszte, 1 Faur, 1 Fersete családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban nagyobb birtokosai: Barbul János, Kriszte János és Vajda Demeter részben öröklés és vásár útján.
Román lakossága földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozik.
Öltözete házilag készül gyapjuból és kenderből.
482Épületei rakófából valók, szalmafedéllel.
Gör. kath. egyházközség. Kőből épült temploma Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére van szentelve 1825-ben. Harangjai cyril betüs feliratuak. Papja Barbul János.
Felekezeti iskoláját Kishegygyel, később Soósmezővel tartotta fönn 1870 óta.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja.
1750-ben* határa terméketlen, egyedüli jövedelme a baromtenyésztés; ritkán terem annyi, mennyivel magukat fenntarthatnák. A gabonát vásár s más úton szerzik be. Határa két fordulós, nagyon hegyes, csak két ökörrel szánthatnak. A javitást évenként megköveteli a legnagyobb mértékben, de szekeres trágyával nem javithatják, barmuk sincs rá elegendő. Egy köböl őszi-tavaszi vetés 4 kalangyát, szemül másfél vékájával fizet. Erdeje van bővön, legelője elég. Kaszálója fordulónként. Birnak földet Nagy-Ilonda, Konkolyfalva és Boroszló határán is. Mívelés alatt levő szántója 47 köböl vetésre való, elvetettek 15. köb. ősz-, 25 köb. tavaszgabonát, törökbúzatermése 2 1/4 véka. Szénarétje 15 szekérre való. Malma 1 frtot jövedelmez. Van 19 jármas ökre, lova, 17 tehén, 6 tulok, 49 juh, 5 disznó, 3 méhköpű.
Erd. főkormsz. ltár.
El van pusztulva 6 telek, melyből kiköltöztek, ezekből Vajda Konstantin és Gábor, Katona György, Farkas Lajos földesúr foglaltak le egyet-egyet, a többi után a nép fizeti az adót.
1822-ben* határa IV-ik osztályu, van 51 1/2 köbölre való szántója, 15 1/2 szekérnyi rétje, 9 ökre, lova, 3 tehene, 3 bornya adó alatt.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg határa köves, rosz és terméketlen. Szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Van kevés alma, körtve és szilvafája, de nincs nemesitve.
Itatója a róla nevezett kőfrinkfalvi patak, Bulbuk, Csoroj források. Van két pataki malma, egy 2 kővel; épület- és mészköve bővön, melyben Gaura Prisoe nevü szép nagy barlangja érdemel figyelmet.
Határhelyek: 1864-ben* Virvu ferici, Dialu Cocosului, Scaunele, Dialu Corbului, Secaturile, Alunisu, Coasta Suvariului, Coasta Golastini, Prisaca. 1898-ban dülők: La Brisencz, Valea Lazuluj, La Golasztina és Bogyeszku.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1603-ban* az egész falu elpusztult.
U. C. 16–19.
1703 körül* van 3 jobbágy és 1 zsellér lakosa, kik 3 telken laknak; van benne 2 külsőség nélkül való ház, 6 ökör, 3 tehén s 1 ló.
Erd. főkormsz. ltár.
4831713-ban* van 2 jobbágy, 1 zsellér lakosa, 3 telek, 20 köb. vetésre való szántó, 6 szekérre való rétje, fél köb. törökbúza vetése, 3 tehén bornyustól, 2 sertés, 6 juh és kecske.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 3 egy telkes nemes lakója van 2 házban, 4 jobbágy 2 telken 3 házban, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 5 telken 7 házban laknak. El van pusztulva 6 ház.
U. o.
1831-ben* Frinkfalva (Fürcsény) lakossága 153.
Cons. statist. topogr. 59. l.
1857-ben* van benne 49 füst, 210 gör. kath. lakos.
Orsz. ism. tábl. 23. l.
1886-ban 227 lakosból 221 gör. kath. és 6 zsidó.
1891-ben 218 lakosból 5 r. kath., 203 g. kath., 2 ev. ref., 8 izr.
