Köblös (Magyar-).
Köblös (Magyar-).
Dl. 28574.
Fejér Codex D. Tom. 9. Vol. 5. pag. 340.
Erd. főkormsz. ltár.
Nevét köblös, azaz völgyétől veszi, melynek kebelében fekszik, előnevét pedig magyar lakosai után kapta.
Hegyektől körül vett völgykatlanban fekszik a „Domba” hegy keleti aljában, a község határán eredő kis patakocska mentén, mely M.-Derzse és Poklostelke közt szakad a Lónapatakába. A megye székhelye, Deéstől 33.4 kilométernyire a szamosujvári járásban.
Hagyomány szerint a község egykor a „Mezeristye” nevü dülőben feküdt; az ős lakók elpusztulása után 1300 körül kezdett a község jelenlegi helyére telepedni.
Köblös első megnevezett birtokosai 1280-ban* a Felső-Töők szomszédjául megnevezett (Esküllői) Lőrincz fiai Mihály és János. 1320-ban* a Sombor nemzetség elágazásai, névszerint Teke János, Botos Miklós és Ördög András, mindnyájan Mihály fiai voltak.
Teutsch. Urkundenbuch Siebenb. 119. 1. és Dl. 26752.
Dl. 1991.
Tőlük I. Károly király Köblöst hűtlenség czímén elvette és Elefánti Dezsőnek adományozta.*
L. Szász-Zsombornál.
1331-ben azonban* a király nekik visszaadta.
Erdélyi Múz. levéltár.
1379-ben* Köblös valószinüleg azon Botos Miklós fiáé Botos Jánosé.
Fejér cod. IX. vol. V. 343.
1395-ben* birtokosai Ördög András fiai Miklós és Benedek, Esküllői András fiai Dávid és László és Teke Mihály fiai Gáspár, Menyhért és István, kik e községgel együtt Esküllő, Keresztúr, Soltelke, Szent-Katolna, 451Barakút, Fodorháza, Ujfalu, Kovácstelke, Macskás és Solyomkő falvakba igtatják be.
Dl. 27441.
1415-ben* Köblösi Bereczk emlittetik.
Dl. 27447.
1420-ban* ezen Teke Bereczknek Teke István fia Gergely négy köblösi lelket ád, két népes, egy üres solyomkői és két ujfalusi népes telkeért.
Dl. 27451.
1427-ben* Sólyomkői Ördög Dávid két itteni telkét Tőki István fiainak István, Máté és Gergelynek vetette zálogba.
Km. Doboka O. 11.
1429-ben* Ördög Mihály s testvére Ördög János és fiai Antim, János, Benedek és Kelemen nyolcz itteni népes telküket Köblösi Teke Lászlónak és Teke Benedeknek s az utóbbi fiainak Mihály, István és Györgynek 8 magyarujfalvi telekért cserébe adják.*
Dl. 27458.
Határa ezeknél kezdődik Oszvaji Mihály házaitól s tart Alparét felé a Simon fia Jakab házáig.
1433-ban* Csáky László vajda meghagyja Kolozs- és Dobokavármegye biráinak, hogy az erdélyi püspököt Szentpáli István és társai ellen Köblös birásában védelmezzék meg.
Tört. Tár. 1890. évf. 138. l.
1437-ben* Köblösi Ördög Dávid és fiai György és János itteni négy telküket (Szőke, Asztalos stb.) Sólyomkői Menyhért fiának Jánosnak adják oda négy esküllői telekért.
Dl. 27469.
1439-ben* Teke László és fia János három itteni telkét Csehi Pánczél Péternek zálogba veti.
Km. prot. a. b. 17.
1440-ben* ugyanazok megint három telket Lónai Miklósnak vetnek zálogba.
Km. prot. ab. 53.
1441-ben* Sólyomkői Botos János leánya Erzsébet Szarkadi Lászlóné e birtokba akarta magát beigtattatni, de Menyhárt János s fiai Sándor, Mátyás és Osvát, Sólyomkői Ördög Mihály fiai János, Jakab és Kelemen, Ördög János fia Simon, Ördög László fiai András, György és Zsigmond, Ördög Dávid és fiai János s György, Teke Bereczk fiai István és György, Teke László és fia János ellentmondtak.
Dl. 27474.
1454-ben* Köblösi Teke Bereczk fiai István és György s leánya Erzsébet Szilkereki Gebárt Miklósné négy itteni telküket nővérüknek Veronikának Szentpéteri Miklós özvegyének adományozták.
Km. prot. d. 35.
1459-ben* Teke László itteni részét Iklódi Mártonnak vetette zálogba.
U. o. e. 38.
1461-ben* Esküllői Ördög János fia Simon, Köblösi Teke Bereczk fiainak György és Istvánnak két zálogos telkét visszaereszti.
U. o. 67.
452
Dl. 27496–98.
Km. prot. f. 58.
1467-ben* Mátyás király a pártütő Iklódi Mártonnak itteni részét elkobozván, azt Kovács Istvánnak volt kamaragrófnak adományozta, de az igtatatásnak Iklódi Márton neje és fiai János és Tamás ellentmondtak.
Dl. 27330. és 29051.
1469-ben* Iklódi Márton fiai Tamás és János a maguk és atyjuk nevében Mátyás királyt itteni részüknek Harambasa, Szubasa, Javrank vajda és Karacha részére való netaláni eladományozásától tiltják.
Km. prot. f. 141.
1469-ben* Teke László itteni udvarházát Teke Györgynek vetette zálogba.
U. o. g. 12.
Ugyanazon évben* Teke György és fiai István és Antal, valamint testvére István és ennek fiai Imre, Balázs és János Teke László javainak elfoglalásától Kovács István kamaragrófot és Sólyomkői Menyhárt Gergelyt eltiltják.
U. o. g. 12.
1470-ben* Mátyás király a hűtlenségbe esett Iklódi Márton ezen birtokát Deési Oláh Péternek és Jánosnak adományozta, de Iklódi Márton özvegye és fia Tamás ellentmondtak.
Dl. 27508–9.
1470-ben* Teke György és István testvérüknek néh. Teke Lászlónak Iklódi Mártonnál zálogban levő itteni részét Tőki Bálintnak és Lászlónak vetik zálogba.
Km. prot. g. 14.
1471-ben* Esküllői Ördög Mihály fia Antal, Ördög János fia Simon s ennek fia Miklós, András, Mihály és Benedek itteni halastóhelyi és malombeli részüket Sólyomkői Menyhért János fiainak Gergely és Antalnak adják át.
Dl. 27510. és Km. prot. f. 78.
1474-ben* Teke István és fia Imre és Teke György fiai István és Antal birják.
Km. prot. Labore 46.
1475-ben* Sólyomkői Menyhért Gergely s fiai Mátyás és János, valamint testvére Antal egy itteni jobbágytelküket (Rostagyártó) Teke István fiainak Imre és Jánosnak és Teke György fiainak István és Antalnak adják cserébe.
Km. prot. Széllyes 67.
1481-ben* Teke István emlittetik.
Dl. 27367.
1481-ben* Sólyomkői Menyhért Gergely s fiai János, Mátyás és László Bessenyei Lászlót a köblösi halastavaktól tiltják.
Km. prot. i. 14.
1482-ben* Sólyomkői id. Ördög Simon itteni részét Baróti Mihálynak veti zálogba.
U. o. 22.
4531483-ban* Sólyomkői ifj. Ördög Simon itteni részét Sólyomkői id. Ördög Simonnak s fiainak Mihály, Benedek, Péter, György és Jánosnak adja cserébe.
Km. prot. i. 25.
1485-ben* Esküllői Ördög János fia Simon s fiai Mihály, Benedek, Péter, György és János 8 puszta jobbágytelküket (Bakó, Nagy, Marti, Falnagy, Tamási, Szabó, Andok, Kajántai) Teke István fiainak Imre és Jánosnak adják cserébe.
U. o. l. 9.
1486-ban* Sólyomkői Ördög János fia István itteni részének Esküllői id. Ördög Simonnak veti zálogba.
U. o. 27.
1486-ban* Esküllői Ördög Simon egy jobbágytelkét (Márk) Sólyomkő Menyhárt Gergelynek adja cserébe.
U. o. 50.
1487-ben* Esküllői Ördög Simon egy itteni telkét Teke Istvánnak adja cserébe, annak egy másik itteni jobbágytelkéért.
U. o. 81.
1489-ben* Sólyomkői Menyhárt Gergely egy itteni telkét Esküllői Ördög Simonnak adja cserébe.
U. o. 112.
1491-ben* Esküllői Ördög Simon itteni részét bizonyos adósság fejében leköti Baraczi Mihálynak.
U. o. m. 2.
1493-ban* Teke István itteni részét fiának Theke Jánosnak adja oda.
U. o. 72.
1495-ben* Esküllői Ördög Simon s fiai Benedek, Péter, György és András öt itteni jobbágytelküket (Vajda, Kovács, Álcs, Rohmány, Máté, Sarlódi) Teke Imre, Balázs és Jánosnak s azon Imre fiainak: Demeter, Sebestyén és Máténak adják cserébe.
U. o. 110.
1500-ban* Sólyomkői ifj. Ördögh Simon fia Menyhárt itteni részét gyerőmonostrai Kabos Jakabnak s nejének Ilonának néh. Tőki László leányának veti zálogba.
Km. prot. Michael 21.
1507-ben* Köblösi Teke Imre és Balázs emlittetik.
Dl. 26825.
1518-ban* Sólyomkői Menyhárt Mátyás s fiai Szerafin és János a köblösi halastó negyedrészét Teke Balázsnak eladják.
Km. prot. Magno 37.
1520-ban* esküllői Ördögh András itteni részét Teke Balázsnak veti zálogba.
U. o. 88.
1520-ban* Sólyomkői Ördög Menyhért fia Kis Ördög Ferencz itteni részét teke Balázsnak gondozására bizza.
U. o. 89. és Dl. 27610.
1520-ben* itteni birtokosok: Sólyomkői Menyhárt László, testvére Mátyás s ennek fiai: Szerafin és János, másfelől Teke Balázs s fiai: Tamás, Ferencz, János, György és Lukács s testvérei Sebestyén és Demeter.
Dl. 27598.
4541521-ben* nagyesküllői Ördög Péter itteni részét Teke Balázsnak veti zálogba.
Dl. 27418.
1522-ben* Sólyomkői Menyhárt Mátyás 12 itteni telkét Teke Balázsnak zálogositja el.
Km. prot. R. 37.
1523-ban* Esküllői Ördög Ferencz itteni részét Teke Balázsnak veti zálogba.
Km. prot. R. 50. és Dl. 27613.
1524-ben* Sólyomkői Menyhárt Mátyás a maga s fiai: Szerafin és János nevében két lakott (Sebestyén, Szőllős) és 10 lakatlan jtelket Teke Balázsnak veti zálogba.
Km. prot. R. 106.
1525-ben* Esküllői Ördög Péter itteni részét Teke Balázsnak zálogositja el.
Km. prot. T. 11. és Dl. 27625.
1530-ban* Sólyomkői Ördög Menyhárt fia Ferencz itteni részét testvérének Menyhárt Lászlónak veti zálogba.
Km. prot. Extraxit 8.
1535-ben* Esküllői Ördög András fia János itteni részét Teke Ferencznek zálogositja el.
U. o. 112.
1548-ban* néhai Ördög Menyhárt leánya Katalin s néhai Ördög Ferencz leánya Ágnes magukat egy itteni részbe beigtatni akarták, de nem volt lehető, mert azt mások birták.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 3. nr. 23.
1550-ben* Izabella királyné Köblösi Teke Lukácsot, Lászlót, Imrét, Egyedet és Bálintot egész Köblös birtokában megerősiti.
Km. Doboka T. 3.
1555-ben* Sólyomkői Menyhárt Gergely fia László, fia Gáspár perbe fogja azon Menyhárt Gergely fiát Mátyást itteni részének Teke Balázs s ennek fia Lukács javára való eladása iránt.
Km. Doboka M. 37.
1568-ban* itteni birtokosok: Turóczi György (jobbágyai: Kupa, Máté, Aszalos), Teke Gáspár, Kántor János és Gyulai Mihály, Tötöry Balázs. Jobbágyok: Kőmives, Simon, Fodor családbeliek.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 4. nr. 44.
1574-ben* Esküllői Ördög János fiai: Ferencz és András és Sólyomkői Ördög Péter fiai: János és György tiltakoznak az ellen, hogy atyjaik itteni részeiket Teke Ferencznek zálogositották el.
Km. Doboka O. 33.
1576-ban* Teke Ferencz fejedelmi itélő táblai jegyző birja.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 3. nr. 13.
1577-ben* Salamon Péter és Teke Gáspár emlittetnek.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–102.
Gyf. kápt. Cott. Divers I. fasc. 6. nr. 47.
Km. Doboka D. 70.
1589-ben* Teke Ferencz és Tamás emlittetik.
Km. Doboka M. 2.
1589-ben* Esküllői Ördög György fiai: János, István és Bálint 455tiltakoznak az ellen, hogy atyjuk és Ördög Ferencz itteni részüket Ördög Katalinnak Köblösi Teke Tamás nejének akarják elidegeniteni.
Gyf. prot. Balásfi 97. és Km. Neor Q. 103.
1590-ben* birtokosa Teke Tamás özvegye Ördög Katalin, Teke Ferencz és György. 1592-ben* Teke Ferencz, Gáspár és György, Gyulai Mihály fia Ferenczet itteni részének elidegenitésétől tiltják.
Gyf. Cent. D. 89.
Km. prot. A. 116.
1592-ben* néh. Gyulai Mihály leánya Anna Erdélyi Gergelyné s nővére Erzsébet Kun Gáspárné tiltakoznak az ellen, hogy testvérük Gyulay Ferencz itteni részét Teke Ferencznek vetette zálogba.
U. o. 119.
1592-ben* Báthory Zsigmond néhai Gyulai Mihály fiát Ferenczet itteni részében mindkét ágra nézve megerősitette, de ennek Teke Ferencz, Gáspár és György ellentmondtak.
Km. Doboka G. 45.
Km. prot. A. 349.
Ez a perittyeviti Horváth Györgynek első neje m.-köblösi Teke Ferencz leánya Anna volt, ki által jöttek M.-Köblösre be a Becskiek, Décseiek, székelykocsárdi Balogok, kiknek maradékai a Perityevit-Horvátok, Szodoraiak, kiknek maradékai a Keczeliek s ezen úton neje jogán Retteghi György, a naplóíró, kinek érdekes naplóját Torma Károly tette közzé Hazánk Történelmi Közlöny 1885. év I–V. füzeteiben, ki e naplója (I. füz. 71. lap) szerint így származtatja le Horváth György utódait: Horváth György második neje Sombory Magdolna, leánya Sombory Mártonnak Tötöri Borbálától, ez volt leánya Tötöri Balázsnak Kecseti Borbálától, ki volt leánya Kecseti Menyhártnak Liptai Annától, ez leánya Jánosnak, neje Nyiresi Annától, ki volt leánya Boncznyiresi Mihálynak. Teke Zsófiát, a már emlitett Teke Ferencz második leányát elvette boncznyiresi Dobai Simonnak Nyiresi Katától való fia György, leánya Anna Somlyai Gáspárné, ennek leánya S. Anna, elsőben sárvári Gyerő Zsigmondné s leányaik: Mária, a Viskiek nagyanyja és Borbála, a Békesiek nagyanyja, Somlyai Anna második férje Kisdobai Székely Ferencz, fiok Péter, ennek leánya Klára, Retteghi György anyja. Fent emlitett Horváth Györgynek Sombori Magdolnától fia János, ki birta Nyiresi jogon, mely rész „Sombori rész”-nek neveztetett. A Sombori János leányát Magdolnát nőül vette peterdi Lugosi Miklós, kinek két fia Miklós és Mihály magtalanul elhalván, javait Dobai Péter foglalta le F.-Töőkön s Diósi János és Fodoroczki utódaival megosztja, holott nem Teke-féle jószág volt. A Diósiak szerinte Teke Zsófiának második férje Fejérvári István leányától Zsófiától s a Fodoróczkiak (maradékai Kolosiak, Bogdányok, Kovásznáról származott székelyek), kik Teke Magdolnától, Zsófia testvérétől, Teke Ferencz leányától származtak. A Retteghiek és Keczeliek 1764-ben is már birták az apahidai malmot. (Retteghi Napló. Hazánk II. füz. 120. l.)
1598-ban* Kántor Gáborné Básthy Borbála tiltakozik az ellen, hogy férje itteni részét Teke Ferencznek elidegenitette.
Km. prot. A. 154.
1599-ben* Kántor János* fia Mikós halála esetére itteni részét jegyesére Tóth Mihály leányára Annára hagyja.
U. o. 444.
Hidalmási Kátor János neje Teke Magdolna (Teke János leánya volt), leányuk Adviga Kusalyi Móriczné, ennek leánya Kusalyi Ilona Banga Ferenczné, ennek leánya Erzsébet Zutori Lászlóné, fiok Péter, leányuk Borbála Széki Istvánné, leányuk Széki Klára Bánffy Boldizsárné s leánya B. Mária Kemény Gergelyné 1764-ben. (Retteghi György Naplója. Hazánk. 1885. évf. II. füz. 72. l).
1602-ben* néh. Teke Ferencz és György árvái birnak itt.
Km. Doboka T. 83.
1604-ben* Gyulai Mihály leánya Anna, magvaszakadt bátyjának 456Ferencznek itteni részét Hoffmann György szepesi kamarai tanácsosnak adományozza.
Km. prot. B. 172.
1605-ben* Algyógyi Kun István és Gothárd nénjük Putnoki Boldizsárné Gyulay Annával itteni birtokrész felett egyezségre lépnek.
Dr. Vajda János cs. lt. Alparét.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek és neje Bánffy Margitnak átengedi.
4. L. Reg. 208.
1608-ban* Teke György fia Sándor tiltakozik az ellen, hogy mostohája Nagy György atyja itteni részét Filstich Péter kolozsvári polgárnak veti zálogba, de ugyanez évben* annak Teke György fia János is ellentmond.
Km. prot. E. 64.
U. o. 168.
1618-ban* Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné tiltakozik az ellen, hogy itteni anyai része iránt férje tudtán kivül Teke Ferenczczel egyezséget kötött.
Km. prot. K. 72.
1621-ben* birtokosai: Fejérvári István, Teke Sándor, Anna és Magdolna.
Km. Doboka S. 82.
1624-ben* Szabó Györgyné Teke Magdolna itteni jtelkét Kapusi Antal kolozsvári polgárnak veti zálogba.
Km. prot. H. 19.
1627-ben* Szabó Györgyné Bak Magdolna itteni telkét a Fodoroczky Istvánné Teke Magdolna és Veglai Horváth György telkei közt lévőt Fejérváry Istvánnak ajándékozza.
U. o. 114.
1631-ben* néh. Teke Zsófia itten birt 3 jtelke és a hozzá tartozó földek iránt Somlyai Gáspár részére nehány itteni birtokos: Faragó András, Horváth György, Szabó György, Cserényi Ferencz és Fejérváry István jobbágyait kihallgatják.
Km. Doboka S. 74.
1635-ben* a fejedelem Borbély Annát Kun Gotthárdnét s fiát Gergelyt itteni részükben megerősiti, de az igtatásnak Kun István és Miklós ellentmondtak.
Gyf. Cent. B. 34, 78, 96.
1638-ban* Szabó Györgyné Teke Magdolna s gyermekei András, Anna kidei Szentmártoni Istvánné itteni jobbágytelküket azon Szentmártoninak eladják.
Km. prot. M. 83.
1638-ban* a fiskus Teke Lukács fia György, fia ifj. János magvaszakadtával e birtokát elfoglalta, de a női ágon lévők annak ellentmondtak s perre került a dolog, de a fejedelem, minthogy azok ottani részeiket tényleg birják, nemcsak ezen ifjabb Teke János, hanem néh. Teke Gáspár, Ferencz s id. János birtokrészeit is nekik adja, illetőleg 457őket azon birtokában megerősiti. E női ágon lévők a következők: Veglai Horváth Ferencz és István, Szigethi István, Dobay Péter, Nyiresi István, Famásfalvi Miklós, Teke Katalin Toldalagi Györgyné, Magdolna Fodoroczky Istvánné, Nyiresi Rebeka Veglai Horváth Jánosné, Dobay Anna magyar-rődi Somlyai Gáspárné, Fejérváry Judit diósbudai Budai Nagy Miklósné, Fejérváry Zsuzsánna magyar-köblösi Szendrey Péterné, Horváth Klára pókafalvi Becsky Zsigmondné, Teke Magdolna köblösi Szabó, másként Zabolai Györgyné, Tamásfalvi Borbála Sombori Györgyné, Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné, Fodoroczky Katalin özv. Patai Nagy Miklósné, Szigethi Zsófia özv. dobai Spáczai Mihályné, valamint Veglai Horváth Zsuzsánnának előbb Balogh Lászlónénak, majd Décsey Bálintnénak árvái: Balogh Gábor és László s Décsey Zsigmond.
19. L. Reg. 86. és Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46.
1639-ben* Dobay Péternek itt 11 házhelye van.
Km. Doboka D. 43.
1640-ben* Veglai Horváth István a maga s nővére Ilona Becsky Zsigmondné nevében itteni részét öcscsére Horváth Ferenczre hagyja.
Km. prot. II. 172.
1641-ben* Rákóczy György Teke János itteni részét, t. i. 21 jobbágytelket s egy udvarházat annak magvaszakadtával vajdaszentiványi Faragó András kapitánynak s nejének Bodoni Zsuzsánnának adományozza.
20. L. Reg. 44.
1641-ben* m.-köblösi Szabó, máskép Zabolai György neje Teke Magdolna, Deési Szabó András deák s neje Füzesi Erzsébet és magyarköblösi Fodoroczkay István neje Teke Magdolna. Ugyanaz évben Nagy, mikép Buday Miklós iratik itteni birtokosnak.
Dobokamegye jkv. Orsz. ltár.
1642-ben* kidei Szentmártoni Istvánné Szabó Anna (kinek atyja Szabó György, anyja pedig Teke Gáspár leánya Magdolna volt) itteni részét, melyet ő férjével együtt váltott ki, férjének zálogba adja.
Km. Neor. C. 14.
1649-ben* m.-köblösi Becsky Zsigmond egyik birtokosa.
Dobokamegye jkv. Orsz. ltár.
1650-ben* Veres István itteni Gillányi Gergelynétől zálogban birt részét felében feleségére Szilvási Juditra és felében hugára Veres Juditra hagyja.
Km. Lymbus.
1651-ben* Gillányi Gergely itteni részét azon polgári Veres István özvegyétől Szilvássy Judittól, most Galgóczi Rácz Péternétől magához váltván, abban őt és nejét Bodoni Zsuzsánnát a fejedelem megerősiti.
25. L. Reg. 431.
1652-ben* II. Rákóczy György kolozsvári Götz Pált azon itteni részében, melyet Berstyenszky Györgytől megvett, megerősiti. Itteni birtokosok még* Szentmártoni István és Fodoroczky Ferencz.
26. L. Reg. 27.
Cs.-kereszturi Torma cs. ltára.
4581653-ban* Gillányi Gergely itteni részét feleségének Bodoni Zsuzsánnának adja cserébe.
26. L. Reg. 156.
1654-ben* birtokosai: Götz Pál, Fejérvári István (neje Teke Zsófia után), Dobai Péter és György, Sombori Györgyné Tamásfalvi Borbála.
Km. Doboka D. 52.
1657-ben* Gillányi, másként Huyetner Gergely itteni részét nejére Bodoni Zsuzsánnára, ennek holta után pedig Gillányi Jakabra hagyja.
Km. prot. 1656: 28.
1675-ben* Apaffy Mihály egy itteni jobbágyát Diósi Jánosnak adományozza. 1667-beli összeírás szerint M.-Köblösi Deési János egyik birtokosa s ugyan ő 1668-ban is.*
E. F. L. XII. 15. Q.
Dr. Vajda cs. ltára Alparét.
1678-ban* itteni birtokosok Becsky Éva Élesdy Czistelye Istvánné, Gillányi Jakab és Sombori György.
E. F. L. XII. 13. G.
1689-ben* Szentmártony Ádám némely itteni földrészeit Dobay Péternek elzálogositotta.
Km. Doboka s. 101.
1690-ben* Dobay Péter 3 itteni telkét sógorának Szentmártony Györgynek Dobay Anna férjének átengedi.
U. o. 73.
1693-ban* Szentmártony Ádám itteni részét Aknai Pásztay Mihálynak s nejének Portörő Annának adja cserébe.
Km. Albensis V. 32
1694-ben* birtokosai Diósy János és atyjafiai.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1695-ben* Diósy János óvást tesz az iránt, hogy 1635-ben Szabó Györgyné Teke Magdolna fia András itteni részét Sándor Mátyásnak vetette zálogba, s mely rész most Toldalagi András kezénél lévén, tőle azon Szabó Györgyné Teke Magdolna leánya Anna Szentmártony Istvánné fiai Szentmártony Ádám és György kiváltani akarják, noha ő is, mint Teke Ferencz maradéka ahoz jogot tart.
Km. prot. Rákosi III. 117.
1695-ben* Décsey Bálint és Ferencz két itteni telküket Diósy Jánosnak eladják, melyek előbb Teke György és Jánosé, utóbb Gillányi Gergelyéi voltak, de ezek elhaltával osztály szerint a Décsyekre szálltak.
U. o. 125.
1695-ben* Sombory Borbála Teke Ferenczné leánya Zsófia, Fejérváry Ferenczné leánya Judit Ujbudai Diósy Nagy Miklósné fia Diósy János a maga és gyermekei László, Erzsébet, Mária, Klára, Kata, Borcsa, György és János nevében tiltakozik az ellen, hogy emlitett Sombory Borbála Teke Ferenczné egy testvér lévén Sombory Mártonnal, kinek fia György, ennek fiai Mihály, György és Zsigmond magvaszakadása után ezeknek javai reá kellett volna szállaniok, miért is Zútori Ferenczet annak adományba kérésétől tiltja.
Km. Neor. D. 5.
4591702-ben* birtokosai Keczeli László, Décsey Zsigmond, Dobay Péter, Szentmártony György, Becsky családbeliek. Egy telkes nemesek: Szőlősi János, Pásztay Mihály, Osvát Zsigmond, Pásztay György és ifj. Mihály, Balogh Mihály, Székely János, Dolhay Márton, Nagy Sámuel és Kis Mihály.
Erd. főkormsz. ltár.
1725-ben* Káli Kún István s ennek gyermekei László és Berta az Ördöghök egykori itteni részétől e családfa alapján mindenkit eltiltanak: Ördög Menyhárt leánya: Katalin Ősi Ferenczné; ennek leánya: Dorottya Sombory Jánosné; Katalin Dobokai Imréné, ennek leánya Anna Somlyai Gáspárné; ennek leánya: Judit Szilvási Andrásné; ennek leánya: Anna Zachariás Zsigmondné; ennek leánya: Zuszsánna Káli Kún Mihályné; ennek fiai László s ennek fia: azon Kún István s gyermekei.
Km. protest. K. 30.
1759-ben* Pataky István, Retteghy István és György, Bogdán József, Becsky Miklós birtokosok.
Hodor. Második pótjegyzék 8. lap.
1760 körül* néh. Dióssy János leányának Borbálának Fejérvári Kállay Jánosnénak fia Zsigmond itteni anyai részétől mindenkit eltilt.
Km. Neor. P. 116.
1761-ben* itteni birtokosok Veglai Horváth János és István.
Km. Neor. Q. 48.
Az itteni Gillányi részt, mint tanuk vallják,* Gillányi Jakab magvaszakadtával Diósy János és Szentmártony György és Ádám nem tudni mi jogon elfoglalták s azok, valamint id. Becsky Miklós, Dobay Péter maguk közt felosztották, „hogy a fiscus elől a magszakadást eltitkolják,” de a Szentmártoniak ezen, valamint egyéb ősi itteni javaikat mind eladták, nagy részt a Diósyaknak, s 1761-ben* azon Dobay Péter leánya Klára Rettegi Györgyné fiai: György, Zsigmond, István és Pataky Sándor s István birják.
E. F. L. XII. 15. M.
U. o. III. 251. P.
A Szentmártoni részből birnak itt: Káli Kún Istvánné Keserü Zsófia 2 telket, Verebi Samu, Nagy Márton, Tamás Dumitru, Pap Irimie és Nemes Nikula 1-1 telket.
A Rettegiek ez alapon birnak itt:* Teke Ferencznek volt két leánya: 1. Anna; 2. Zsófi. Anna nőül ment Petrityevity Horváth Györgyhöz, kitől leánya Zsuzsa 1-ször Décsey Zsigmondné, 2-szor Székely-Kocsárdi Balog Lászlóné; ennek első férjétől fia: Décsey Zsigmond, kinek fia: Bálint; ennek fiai: László és Zsigmond, ez 1764-ben volt dobokamegyei és később kolozsmegyei alispán és neje volt Katona Borbála a Mihály leánya. Teke Zsófi Boncznyiresi Dobay Györgyné lett s leányuk: Anna Somlyai Gáspárhoz ment nőül; ennek leánya: Anna 460Dobay Ferenczné; fiok: Péter (1728), neje Tarsoly Judit, (a kinek atyja volt Péter s ennek Gergely), a kivel örökölte Biharmegyében Homoro, Petelend, Papi, Bölcse, Borsod, Kis- és Nagy-Nyeszte pusztákat;* ezek leánya: Dobay Klára Rettegi Györgyné.
Hazánk. Tört. Közlöny. Bpest. 1835. II. k. 65. l.
Hazánk. Tört. Közlöny. Bpest. 1885. III. k. 69. l.
Rettegi Kisbudaki Rethegi család leszármazása:*
Retteghi Samu adatai szerint cs. ltár Retteghi Sándornál Tötör. Retteghi Veres Anna perben állott testvérével Benedekkel, ez elfoglalta birtokát, panaszt emelt ellene Szentgyörgyi és Buzini János gróf vajda előtt, ki megrendeli a kolosmonostori káptalannak az inquiráltatást, melyet Thury György vajdai és frater Ruszti Péter conventi ember 1461-ben (cs. ltár Retteghi Samunál) végrehajtott. A XIV-ik század elején Retteghi Bálint adománylevelet kap, mely eredeti adománylevél megvan Pap József rettegi lakosnál, ki odavaló leánynegyed birtokos s így jutott kezére az okmány s e szerint nem való, hogy Mátén fölül Szücs lett volna a család nevük, hanem Retteghi volt; a Szücs előnév úgy keletkezett, hogy Máté birta F.-Szőcsöt s innen hivatta magát szőcsi Rethegynek, néha Rethegi Szőcsnek. Ezen Máté 1575-ben Ferencz és József fiaival Békés pártján lévén, elvesztette Báthory István fejedelem alatt fejét, szőcsi és rettegi birtokát, fiainak a fejedelem, mert fiatalok voltak, megkegyelmezett s ezek kiköltöztek Sárosvármegyébe, hol utódiak még máig is laknak. A szőcsi nevet I. Miklós is használta, de nem rendesen, hogy mi volt a család ősi neve a XIV-ik század előtt, nem tudja. II. István lefejeztetvén Nagy-Selyken, rettegi birtokát elvesztette; II. Samu török földön esett el csatában. I. János pozsonyi kanonok volt s onnan Báthory Gábor udvarába jött, ő tudatta Bethlen Gáborral a Báthory szándékát, hogy meg akarja öletni. A fejedelem Bethlentől pénzt kérvén, azt írta levelében, hozza el hozzá személyesen, útjába gyilkosokat rendelt, hogy ezek a gyilkosságot végrehajtsák. Ezt a titkot írta meg János Bethlennek, ki a jelölt napon a maga ruhájába öltöztetett emberét küldi, a kit a jelölt helyen Bethlen helyett meg is ölnek s ezután menekül a törökökhöz. János, miután Bethlen fejedelem lett, reformátussá lőn, megnősült s a fejedelemtől Bervét nyerte adományba (Mikó Ferencz. Hist. Erd. Tört. A. és fejérvári kápt. levéltár.) III. István 1620-ban született, 21 éves korában Belső-Szolnok alispánja, 1655-ben főbiró, ki II. Rákóczy György lengyelországi hadjáratában a hajduk vezére volt s miután Rákóczyt a fejedelemségből letették, ezután is híve maradt, a fejedelmi zavarok alatt többekkel együtt a törököknél keresett menedéket s Bukarestben Bánffy Lászlóval volt együtt, midőn a hazajöhetésre kegyelmet kapott, de ő meghalt s Bánffy ásta sírban temettetett el a város végén. Levelei vannak a lengyelországi és oláhországi bujdosásából nejéhez Almádi Katához Rettegre intézve, de ez 1666-ban már mint özvegy fiával K.-Budakon lakott. 2-ik Györgyöt, 2-ik Ferenczet és 6-ik Istvánt nemességüknek bebizonyitására szoritották II. József idejében, az udvar többekkel együtt. (Torda-Dobokamegyei ltár másolata Rettegi Samunál, hivatkozva 1769. decz. 20. és 1770 decz. 6-tól 1774. nov. 4. számokra) 1786. évi junius 19-én a c. alatt őket a főkormányszék igaz nemeseknek ismerte el. (V. ö. Tötörrel.)
Retteghi István fia, I. László, ennek neje Farnasi és Váradi Veres Anna, a Benedek testvére 1461., fiok: 1. Samu, 2. István. I. Samunak fia 1. Mihály, neje Ujlaki Krisztinától Máté † 1575, neje Sulyok Judit, fiaik: 1. Ferencz 1575, 1. József 1575. és 1. János, ennek fiai: 2-ik János, neje Esztergáros Kata, gyermekeik: 2-ik Samu, Kata, Borbála 1645. és
3-ik István, neje Almádi Kata 4-ik István 1684. †, Csegezi Judit, 2. Mihály, Dragutyevith Horváth Anna, Miklós, Diószegi Éva, N. N. Naményiné, N. N: Székely Gáborné, 1., György Dobokai Klára, N. N. Ernyeiné, Krisztina, 1. Szilágyiné, 2-or Szarvadiné., Bakos Nyiszáné, 1. Fogarasiné, 2. Beregszásziné, Kis Lajosné, Budainé, Ribicziené, Nagy Gáborné, Danczkainé, 1. Zsigmond Náprádi Teréz, Krisztina Patakiné, 5. István Somi Sára, 2. György (a Naplóíró) Aczél Salome és Kandó Mária, 2. Zsigmond, neje Jakabházi Franciska Salome, Simon Györgyné, Kata, Décsei Zsigmondné, Hedviga, Viski Samuné, 6. István, Sombori Klára és Décsei Borbála, 2. Ferencz, Gizella, Bydeskuthiné, Anna, Kabosné, Teréz, Váradi Veres Samuné, Klára, Mohainé, Sára, Majthényiné, Erzsébet, Tóth Pálné, Róza, Orbók Elekné, 1. Sándor, Szentmarjai Juli, 2. Sándor, 7. István, Keszeli Ágnes, 3. Zsigmond Sombori Lotti 3-ik Ferencz Albert, 3. Sándor Deési Kata, Blanka Kiszelyi Endréné, András, Juli, Ida, 3-ik Mihály, Jánosi Erzsébet, 2-ik Miklós, Ladányi Zuszsánna, 4. Mihály Váradi Veress Judit Imre, Kata, Mihály, 3. Miklós, 1. Pápai Zsuzsánna †, 2. br. Kemény Máriától, 4-ik Miklós, Mária, Kálmán, 3. György, 2. László, 1. Csiki Róza, 2. Sombori Klári, 1. nejétől Róza, Kozmáné, 2-tól Kálmán, † Béla és Gyula, 2-ik József, Draveczki Karolin, Vilma, Griselda, 4. György 3. Samu 3. János Bydeskuti Anna Olivér
4611770-ben* összeírt birtokosai: Kovásznai Bogdány József, Pókafalvi Becsky Miklós és Zsigmond, Kolozsvári Kolozsvári László, Csikszentgyörgyi Kolosi József s László, Rettegi és Kisbudaki Rettegi György,* István,* és neje Somai Sára, Ferencz s Zsigmond mindnyájan Dobay anyai jogon, Thúróczy György utódai s az armalista Sárospataki Pataky István és Sándor és Kaczkói Vajda Gábor anyai, a Törökfalvi Török József pedig férji jogon.
Erd. főkormsz.
Alispán és naplóíró.
E. F. L. XII. 15. M.
1795-ben* Hadady Zsigmond egyik birtokos.
Erd. főkormsz.
1796-ban* Nemes Antal emlittetik.
U. o.
1801-ben* birtokosai: Rettegi Istvánnak van 3,* Bideskuti István özvegyének 2, Somai Gergely özvegyének 3, Simon György özvegyének 1, Décsey Zsigmondnak 4, Rettegi Miklósnak 6, Szakadáti Miklósnak 3, Bogdány Károlynak 6., Kolosi Józsefnek 6, Mezei Dániel özvegyének 2, Becsky Miklósnak 1, Beteg Gábornak 5, Vajda Gábornak 1, Majtényi József örököseinek 1, Pataky Józsefnek, Jakabházi Józsefnek, Illyés Ferencznek, Székelyhidi Mihálynak és Pataky Szaloménak együtt 1, Pásztai Józsefnek 1, Török Farkasnak 1, Lőrinczi Józsefnek 5, Kállai Jánosnak 1, Zöldági Györgynek 1, Szász Józsefnek 1, Török Kozmának 1, Csat Andrásnak 1 telke; 7 telket a Butuza, Kimpán, Bothuzán, Dirsán és Pap oláh paraszt családok birnak zálogban.
Erd. főkormsz.
A kisbudai Retteghi családfáját l. Kővári Erdély nevezetes családai 216. l.
1809-ben* birtokosai: Décsey Zsigmondnak van 5 telke, Rettegi 462Miklósnak 5, Rettegi Istvánnénak 6, Betegh Gábornak 6, Majtényi Istvánnak 5, Becsky Miklósnak 2, Kolosi Farkasnak 5, Vajda Gábornak 2, Bogdány Károlynak 5, Ernyei Miklósnak 2, Mezei Dánielnének 2, Somai Sándornak 4, Bideskuti Istvánnénak 3, Lemény Jánosnak 5, Lőrinczi Józsefnek 6, Pásztai Józsefnek 4, Vajda Gábornénak 2, Szász Józsefnek 1, Demény Mózesnek 1, Pataky Józsefnek 3, Szakadáti Miklósnak 3, Pataky Lászlónak 2, Durus Józsefnek 1, Ladányi Józsefnek 2, Szekeres Sándornak 9/12, id. Kállai Jánosnak 2, Kállai Györgynek 1, ifj. Kállai Jánosnak 1, Kállai Gergelynek 2, Tamás Györgynének 2, Bucsi Józsefnének 2, Jakabházi Józsefnek 2, Boér Kelemennek 2, Kis Vonucznak 1, Zöldági Györgynek 1, Biró Mártonnénak 2, Incze Dánielnek 3/12, Székelyhidi Mihály árvájának 3/12, Virág Jánosnak 6/12, Mikus Jánosnak 2, Péterfi Györgynek 1, Dima Simonnak 1, Szilágyi Józsefnek 1, Fekete Andrásnak 4/12, Török Tódornak 2, Török Lászlónénak 1, Szabó Tódornénak 2, Vas Dániel papnénak 1, Botozán Gergelynének 1, Heresztesán Petrének 6/12, Botezán Lupnak 4/12, Rákolcz Alexának 2, Kimpán Vonnak 1.
Erd. főkormsz.
1820-ban* birtokosai: Rettegi Sándor, Betegh Gábor, Lőrinczi József, br. Josinczi Mihály, Rettegi Miklós, Majthényi István, Kállai János özvegye, Pataky József, Décsey Zsigmond, Birla Elek, Sombory Sándor, Somai Elek, Kolozsi Farkas, Vajda Gábor árvái, Becsky Isván, Ilyés István, Bucsi Józsefné, Jakabházy József, Boér Kelemen, Bajnóczy Ferencz, Kaczkói Vajda Mihály, Nagy Sándorné, Kis Vonucz, Andrássy László árvái, Szakadáthy Miklósné, Galaczi Farkas, Zöldági György, Ernyei Miklósné, Durus József, Incze felsőtöőki ev. ref. pap, Békéssy György, Kállay János, Andrássy László, kiknek együtt 120 régi örökségük volt.
Erd. kanczellária ltára.
Kisbudaki és Rettegi cs. czímere.*
Siebm. W. IV. B. 15. Abth. 388. Taf.
1837-ben* birtokosai: Beteg, Becsky, Boér, Bajnóczy, Birle, Bucsy, Décsey, Dobay, Dobosné, Inczéné, Kis, Kolosy, Kállay, Nyika, Kornya, Kovács, Lemhény, Lőrinczy, Majthényi, Mezei, Mihus, Marosán, Pogácsás, Pásztahyné, Pintyekán Mariska, Péterfi, Patay, Pataky Rozália, Rettegi, Rápolti, Rákolcza (tán Rákóczfalvi Rákóczi V. ö. Oláh-Bogáta), 463Somay, Sebessy, Szilágyi, Tyekár, Török, Jakabházyné és Vajda nemes családok.
Hodor. Dobokamegye Esm. 608. l.
1863-ban* Majthényi Dániel, Boér Elek, Balog Eszter, Istvánffy Sándor, id. Rettegi Sándor és Samu, Vajda Lajos, br. Josinczy László, Mezei István, Vajda Ágnes Miskéné, Betegh József, Birle Miklós és Décsey Pál részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 82–197. l.
1866-ban* az itt összeírt 187 füst közül 50 nemesi füst volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Nemesi jogu birtokosai voltak: id. Kállai János, Mihály, Miklós, ifj. János és Anna Szajháné, György utódai, Zsigmond, Décsey Pál, Sándor és Bálint, Rettegi Zsigmond, Samu és György, Zöldági János és Pálné Szénási Lina, Becsky Gábor, József és Pál, Majthényi Dániel, Tóth János, Vajda Lajos, Betegh Kelemen (Felőrről), Bálint Samu és Sándorné, Nagy Sándor, Tőkés János, Balog Lajos, Pap Imre és Péter, Fodor Károly, Jakabházi János, Mihály, Dániel, Julia, József, Samu, Sándor és Dávidné, Bajnóczi János, Dániel, László és Ferenczné, Kis Sándor, Réti Sándor, József és István, Péterffy Ferencz és Józsefné, János, Gecző Márton, Pataky Mihály, Bucsi Sándor és Károly, Bogya Sándor, János és ifj. Sándor, Jakab Samu, Pásztai Dénes, Bajkó János, Boér Elek, Durus Anna Butyka Péterné, Bartha András és László, Bakos Tódor, Got János és 7 Pap, 5 Román, 1 Mosuczán, 7 Rákolcz, 2 Birle 1, Tite, 1 Persa, 2 Fetke, 4 Szabó, 5 Tamás, 1 Ato, 2 Karsa, 2 Rád, 1 Péter s 1 Kerebecz családbeli. Koján 1, Ledán 1, Dobos 2, Szilágyi Zsuzsa Horváth Samuné, P. Horváth Gábor, br. Bánffy Dani (báró Josinczi rész), Baranyai József, Birle Miklós, Hosszú János, István Sándor örökösei, Mátyás Dani, Ladányi Ferencz, Mikus Mihály, Vajda Ágnes Miske Istvánné, Pataki Mihály, Szarka János, Török Vaszi, István és Sándorné Bán Zsuzsa, Vagner Tódor, Vajda Gyula és Lajos.
Jelenlegi birtokosai: (1892–98): Szentmarjai Dezső és neje: 1037 h. 459 öl. Örökölték Beteg Kelementől s vették Rettegi Zsigmondtól. Becsky Bálint és Bertalan. 231 h. 47 öl. Örökség atyjuk Becsky Páltól. Felszegi Sándor és Bideskúti Antal: 173 h. 96 öl. Örökség. Décsey Sándor és Bálint: 108 h. 70 öl. Örökség Décsey Sándortól. Birle János és Áron: 235 h. 156 öl. Örökölték Birle Miklóstól. Petrityevity-Horváth Kálmán br. 16 h. 69 öl. Öröklés atyja H. Kálmántól. Br. Bánffy Ernő: 26 h. 1065 öl. Öröklés br. Bánffy Dánieltől. Jakabházi Dániel: 136 h. 846 öl. Örökség Jakabházi Jánostól. Kállai Gábor: 6 h. 769 öl. Öröklés atyja Jánostól. Jákobi Mór, vásárlás többektől.
464Tisztán magyar lakta község hajdan. Ma túlnyomóan oláhság lakja. A hagyomány után Almási Samu deési egyházmegyei esperes* a magyarság kipusztitását 1658 után való időre teszi, midőn II. Rákóczy Györgynek lengyelországi oktalan háboruja után a török császár török és tatár csapatokat küldve ellene hazánkba, kik falut falu után pusztitanak el s köztük e községet is, lakóit rabszíjra fűzve hurczolták örökös szolgaságra.
Deési ev. ref. egyházmegye története statistikai leírás. Kézirat, esp. ltár 304. l.
Az oláhság, a magyarok romjain, ezután kezdi megfészkelni magát, a kik jelenleg dologtalanok; általában pedig földmivelők, baromtenyésztők. Az oláhok számtalan ünnepeiken kivül megünneplik a pénteket is böjttel azért, hogy a jég ne verje el határukat. Az oláhnék pénteken és kedden nem sütnek, nem fonnak, hogy a lidércz ne hogy a zsagára ültesse s tudnak is mesét dologtalanságuk palástolására felhozni eleget, hogy ezt, meg ezt, azért, mert dolgozott, az ördög elvitte. Temetések után nagy torokat csapnak, a résztvevőknek cserépkorsókat, csuprokat, kártyusokat osztogatnak a meghalt lelkiüdveért.
Főtáplálékuk a málé és puliszka. Az egyház által előirt böjti időt szigoruan megtartják. Öltözetük hosszúszárú csizma, bocskor, melynek szíjával a lábszárt többszörösen térdig betekerik, rövid bő lábravaló s rövid bő ing, kivarrott mellrevaló, kötény, télen házilag készült magyaros szabásu fehér posztóharisnya és kabát vagy bolti kék bluz s magyaros szokmány vagy felső kabát. Télen ritkán sapkát, nyáron szalagos szalmakalapot hordanak s a vén asszonyok „szarvas” módra díszitik fejüket. Épületeik kő, borona, paticsfaluak, szalmával fedettek.
Birtokosai közül nevezetes rettegi és kis-budaki Retteghy György, szül. 1718-ban, tanult Kolozsvártt a ref. collegiumban, 1741-ben fejezte be tanulmányait. Dobokavármegyében a felkelő katonaság számára lovak vásárlásával volt megbizva, volt kir. perceptor. Érdekes emlékirata, melyet töredékesen birunk, 1764-től 1767 decz. 31-ig vezette s magyar-köblösi házánál ez év 31-én fejezte be. Közölte Csicsó-Keresztúri Torma Károly Abafi Hazánk Történelmi Közlöny 1885. 1–5. füzeteiben. 1786-ban halt meg. Társadalmi s történelmi tekintetben megyénkre nézve igen becses adatot hagyott hátra. Magyaros tömött s könnyü irálya s a közvetlensége műveit még becsesebbé teszik.
1848-ban* november 17-én reggeli 10 órakor, midőn gr. Mikó Imre, Groisz Gusztáv békekövetek Kolozsvár városa feladása jeléül 465fejér zászlót lobogtatva Válaszúra megérkeztek: Urbán Károly alezredes lábaihoz letevék a béke-jelvényt. E jelenetet több nappal előzte meg a császáriaknak, nevezetesen a naszódi határőr katonaságnak Válaszútra való telepedése.
Hodor. Függelék. Dobokam. Esm. 1837–66. Kolozsv. Erd. Muz. könyvtár. Kézirat 16, 17. l.
Ide gyüjtötték össze a doboka- és belső-szolnokvármegyei oláhságot, kik a magyar nemességet, császári katonaságtól segittetve, helységenként felvervén, mint letartóztattakat Urbán elé hurczolták. A mindenfelől fenyegetett és szétszórt birtokos magyarság a szomszédos községekből november elején önvédelem végett Köblösön tömörült. Miután meggyőződtek, hogy az oláhok a császári táborral szoros összeköttetésben vannak, nagy részük a Szilágyságba huzódott s csak az elaggottak maradtak M.-Köblösön. Ezek lefegyverezésére osztrák katonasággal nagy lándzsás csapatot küldenek ki. Midőn e csapat Pánczélcsen át Köblösre huzódott, ekkor tarta hazafelé Szénási József, ki Majthényi Dani, Becski Gábor huszártársaival a Szilágyságon volt toborozni. Ez utóbbi a feldühödt csorda szembe találván, körül fogá, ez mindaddig osztá a kardcsapásokat, míg kezét több helyt sulyosan meg nem vágták, ekkor a lováról lehuzván, foglyukká tették. Ezután kétségbe ejtő vészkiáltások közt a községet megrohanván, az itt találtakat elfogták s a toronyban volt nagy nemzeti zászlót a szekerök után kötözve hurczolták Válaszútra.* Az így lehurczoltak közül megemlithetjük: Kolozsi Farkas (81 éves), Becsky István (70 éves), Becsky Gábor, József, Mihályi András, Majthényi Dániel, Magner Ignácz, Szénássy József, Bartha László m.-köblösi, Pánczél Zsigmond k.-lónai, Huszár János esztényi ev. ref. lelkészeket, Somay Pál, Miklós Sándor, Nánási János, Durus József, Piktor Hácsig, Kovács Miklós, Szarvady József, Dénes, Némethy Jánost, kitk közül elfogatásukkor Kolozsi Farkast, Pánczél Zsigmondot, Becsky Gábort, Szénássy Józsefet, Bartha Lászlót egy öt öles hosszú kötéllel füzék össze. Köblösről Válaszútig a legkiméletlenebb bánásmódban részesültek s itt pedig valódi ellenségre találtak. Megérkeztükkor (nov. 17.) a nemzeti lobogójukat a császári tisztek kardlappal verve Kolozsi Farkas, Somay Pál, Bartha László, Becsky Gábor és Pánczél Zsigmonddal megétették. Később a csikorgó hideg daczára minden ruháiktól megfosztották, míg nem Lamberg nevü kapitány, egy ronda pokrócz lévén a szekeren, azt nem mondá: „vegyétek azt a pokróczot vén ostoba szamarak, mert különben megfagytok.” Becsky Gábor és Magner Ignácz a Kolozsvárról megérkezett gr. Mikó Imrének közbenjárását kérvén, 466azt a gróf rögtön megtette, minek folytán haza bocsátották. Előbb azonban Urbán, de kivált Luki Leontin által megdorgáltattak, az utóbbinak ezen szavaival: „Kell a zsellér és jobbágy? Tolvaj magyar! Nem kellett volna, hogy ide hozzanak benneteket, hanem egy sáncz vagy árokba kellett volna hogy bevessenek kutyák.”! stb. A katonatisztek közt többen valának ismerősei, u. m. Herszényi, Bálintffy és Daday, de ezek most nem ismertek reájok”.
Kádár J. Szolnok-Dob. Tört. 1848–49. 116. l.
Róm. kath. egyházközség egykor. Plébánosa János 1332–37 közt* pápai tizedbe fizetett 20 denárt. Ez arra mutat, hogy itt tekintélyes egyházközség lehetett.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 98.
A XVI-ik században unitárius anyaekklézsia, Szent-Mihályfalvával képezett egy egyházközséget. 1758-ban* itteni unitárius lelkész Székesfehérváry Mátyás, másik papja Basilius István volt 1587-ben.*
Hodor Függ. 48. l. és Székely S. Unitár. vall. tört. 197. l.
Kereszt. Magv. XXII. évf. 166. l.
A XVII. század utolsó évtizedében az alsó-töőki ev. ref. egyháznak leányekklézsiája. 1702-ben Dobay Péter buzgalma folytán anyaegyházzá lett. A vallásújitást megelőző időből való csúcsíves izlésben épitett templomát 1745-ben újitották meg, mint a templom falában levő cronosticon mondja:
„A VXILIO DIVINAE MAIESTATIS VT EIVS
ALTA PROPAGETVR GLORIA LAVS ET HONOR
LAPSA PERANTIQVI RENOVABAT RVDERA TEMPLI
GREX IESV TVN C HIS QVI INHABITABAT AGRIS.”
ALTA PROPAGETVR GLORIA LAVS ET HONOR
LAPSA PERANTIQVI RENOVABAT RVDERA TEMPLI
GREX IESV TVN C HIS QVI INHABITABAT AGRIS.”
A szószék felirata: „Te azért embernek fija őrállóúl adtalak én Tégedet az Izrael fiainak, hogy a mikor hallod az én számból az én beszédemet megincsed őket etc. 1774 eszt. Öreg Umling Lőrincz M. Gyerőmonostori Kabos Mihályné Budaki Rettegi Anna csináltatta maga költségével”.
A karzaton: „Nincs nemesebb schola a Krisztus scholájánál
Nincs édesebb haza Isten országánál”.
Nincs édesebb haza Isten országánál”.
Isten dicsőségére épitette a maga költségével T. B. K. Budaki Rettegi György maga hites társával T. B. Dályai Kando Máriával együtt Bodon József által 1778. esztendőben.
A mennyegzeten: Kir. 8. rész. 13. verse után: „Épittetett ezen menyegzet 1799. ácsmester Lengyel József által.
Lőrinczi Mihály 1829 jan. 21-én kelt végrendelete szerint összes 467ingatlanait az egyháznak hagyományozta, melyből egy részt a gör. kath. egyháznak is juttatott.* Kállai János 100 magyar frtot.*
Esp. ltár.
U. o.
Két harangja közül a nagyobbikon e felirat: „Auxil. Deo. T. O. M. Fudi. In. Egus Glor. Denuo Eccl. Ref. in M. Köblösiensis Anno Domini 1763”: A kisebbiket, mint feliratán olvasható, Pataki Sándor öntette 1773.
Urasztali készletet adományoztak, mint egy aranyozott ezüst kelyben olvasható: 12 esztendős gyermek Lőrinczi Mihály a m.-köblösi ref. eccla számára 1790. Egy ezüst tányér körirata: Isten dicsőségére a m.-köblösi ecclesiához adta Retteghi Istvánné Somay Sára 1752. Nagy fedeles ónkancsó felirata szerint: Retteghy Istvánné Somay Sára adománya. Egy másik ónkancsón: „D. P. 1688”. Egy óntányéron: „M. S. 1687”. Dolhai Erzsébet aranynyal himzett selyem keszkenőt. Karczaghi Klára 1698-ban ezüstös himzésü keszkenőt adott. Egy sávos keszkenőn: D. R., egy másikon M. S. betük. Van koporsótakarója.*
U. o.
Ev. ref. templomában az urasztala alatt a Becsky család sírboltja.
A templom czintermében Kolozsi Farkas sírkövén:
„A jó gyámnak és atya
Cs.-Szt.-Györgyi Kolozsi Farkasnak
A háládatos utódok
Született 1766
Megholt 1851.
Cs.-Szt.-Györgyi Kolozsi Farkasnak
A háládatos utódok
Született 1766
Megholt 1851.
Kinek Klára leánya és Antal fia is itt nyugosznak, 1804-ben ide temetvék.
Kaczkói Vajda Gábor † 1809. ápr. 18. Deézsi Majthényi István † 1847. aug. 20.”*
Kaczkói Vajda Gábor † 1809. ápr. 18. Deézsi Majthényi István † 1847. aug. 20.”*
Hodor. Függelék 1837–66. 48. l.
A mezőn egy sírbolt van, melynek homlokán ez a felirás:
Cs: Tusnádi Betegh József † 29 Juli 1857
Örök nyugalmul épittette Betegh Kelemen.
Örök nyugalmul épittette Betegh Kelemen.
1865-ben fekvősége 57 kh. 315 öl. Kepézők száma 36, a lelkeké 131, ebből 71 fl.
1863-ban* ev. ref. egyháza dézmanegyed kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 208. l.
Anyakönyve 1782. éven kezdődik.
Lelkészei: Köpeczi Samu 1694.* Siketfalvi Márton 1699. Gyöngyösi 468György. Deésházi Sámuel 1721. Bányai István 1734. Zilahi János 1736. Vásárhelyi István 1739. Ifj. Hunyadi Ferencz 1743. Kolozsvári Mihály 1759. Basa Boldizsár 1761. Létai István 1766. Musnai Mózes 1799. Gellért Ábel 1788. Vas Dániel 1791. Jámbor Károly 1803. Vass György 1811. Farnas Beniamin 1817. Ignácz István 1823. Horváthy Zsigmond 1830. Bartha László 1835. Jelenlegi anyaegyházközségnek öt év óta papja Csákány Miklós.*
Esp. ltár jegyzőkönyv.
Ev. ref. Névk. 1898.
Az ev. ref. egyház iskoláját 1782 körül létesitette, kezdetben a kántorok, később a papok tanitottak, de többször szünetelt. Becsky Gábor gondnok 1872-ben szervezte tulajdonképen az első rendszeres iskolát, melyre Lőrincz Mihály 1834-ben* 300 frtnak egy részét hagyományozta, 1886-ban állami iskola állittatott fel helyére.*
Esp. ltár.
Ápr. 22-én 14.646 vall. és közokt. ministeri szám. Kádár. Nevelés és okt. Tört. 348. s köv. l.
1761-ben* járt itt a katonaság, hogy a templomot a gör. keletiekkel a gör. kath. részére foglalják, a nagy félelem miatt az emberek az erdőkbe menekültek.
Hazánk tört. Közl. 1884 évf. 60. l.
Gör. kath. egyházközség, fatemploma helyett kőből épitett temploma Szűz Mária szeplőtlen fogantatása tiszteletére 1870-ben szenteltetett föl. Anyakönyvet 1824. óta vezet.
Lelkésze Bakos Tivadar.
A gör. katholikusok iskolájukat 1829–30 tájt szervezték, itt tanult a magyarság gyermeke is. Az állami iskola felállitása alkalmával szünetelt. Jelenben 1898-ban Poklostelkével együtt tartanak tanitót.*
Kádár J. Nev. És okt. Tört.
A róm. kath. felekezet kápolnája kőből épült, Szent Katalinról van elnevezve. 1898. évben szenteltetett föl. Szarvaskendi egyház filiája.
Éghajlata mérsékelt, széltől védett és egészséges. Jégverés az utóbbi időben gyakori.
1721. évbeli* összeírás szerint Deéstől 2, Kolozsvártól 3 mértföldnyire fekvő község, határa két fordulós, jobbára délnek fekszik, talaja félig fekete, a hegyen lévő rész fehér; úgy gumós, mint őszi, tavaszi vetésre alkalmas. 6–8 ökörrel 2–4-szor szántják, trágyázva nincs; erdei szénát csinálnak, őrölni fél mérföldre a Kis-Szamosba járnak. Tűzre és épületre való fás erdeje a szükséghez mérve elegendő. Hadi út terheinek nincs kitéve. Mivelés alatt van 133, terméketlen 39 köb. férőű. Elvetettek 50. köb. őszi, 47 köb. tavaszgabonát s termett 658 kalangya őszi, 326 kal. zab, árpa, 61 kalangya kender, van 13 véka tengeri vetése, borsó, lencse 1 köböl, rétje 82 szekérnyi, van 6 frt pénze s 469430 frt adóssága, 78 ökör, 48 tehén, 30 tulok, 8 ló, 151 juh, 10 méhköpű és 73 disznó. Hodor szerint* e nagyközség határa is nagy és tágas, legelője szűk, erdeje elég. Hideg éghajlatához képest szántói eléggé termők.
E. F. K. ltár.
Dob. Esm. 609. l.
Jelenleg (1898) határának földje között, fekete agyag, kellőleg mivelve eléggé termékeny; terményei: rozs, búza s leginkább tengeri; szürke magyar fajta szarvasmarhát, sertést, raczka juhot tenyésztenek, gyümölcse mindenféle nemes alma, körtve, szilva nagy mennyiségben és kitünő minőségü.
Itatója a községen át folyó patak s a szénafű dülőben a „Satán kút,” melyről azt tartják, ha hidegrázós ember iszik belőle, a hideg azonnal elhagyja.
Kisiparosai közül legtöbb a fazekas. Egyetlen kétkövű pataki malma a Szentmarjai Dezső tulajdona.
Épületköve kitünő. Ide vezetett ki a szarvaskendi várból az alagut, mely jelenleg össze van omolva.
1750 körül* a vármegyének itt a katonaság számára szállóhelye, quartélyháza volt, melyet 1790-ben adtak el.*
Hodor. Dob. Esm. 610. l.
Hodor. Függ. Dob. Várm. Esm.-hez 49. l.
1796-ben* itt egy díszesen faragott nagy tölgyfakapu bámulat tárgya volt, felirata e szerint: „A ki sorsoddal megelégedett, Örökös urának vall e ház tégedet. Épittette Kolozsy József és Szarvadi Florentina.”*
U. o.
E községben több értékes régiségeket találtak, nevezetesen: a Szentmarjai Dezső telkén régi rozsdás fegyvereket, ezüst markolatú lándzsát, mely Csiki Elek birtokába került; a Becsky-féle telken fegyvereket, köztük 1848-ból való huszárkard, mely Becsky Gábor tulajdona; a Mezeristye dülőben borosztó ezüst kelyhet, ez az ev. ref. egyh. tulajdona. A Becsky-féle tagban egy kútban a hagyomány szerint a község régi harangjai vannak elrejtve.
Határhelyek: 1455-ben* Beregszász.
Dl. 27298.
1641-ben* Boroszló; Gát-teri; Bikástó; Szent Miklós; Pósa; Pap szénafűve; Palota; Rózsáshát; Csorgó; Középcsere; Erős szeli; Nyerges; Fitácz; Jakabberke; Kis-aj; Pokolaj verme, dülők.
Km. Dob. S. 74.
1649-ben* Földhidteri; Körtvélyajkutja; Alsó Mikó, Felső Mikó, Fitácz verme és kútja, Borsószer, Böjte kútja, Lajtos; Kondortó; Sajtos út, Berke pataka, Csonka liget, Pósa réve, cseréje és vágása, Szederjesaj, Tósbükk, Vészeres, Üres bükk, Birófogató, Verebesaj, Emező, Törvénydomb, Sarulykahát, Kabalapataka és kútja, Dank sarkalatja, Fűzkút, Csák cseréje, Erős szék, Csorgókút, Tikos árokja, Rigótelek.
U. o. D. 43.
1641-ben* Pánczélcseh határában emlittetik Köblösaj kútja.
U. o. P. 9.
4701654-ben* Berke oldala, Pósa pataka, Szurdok réte.
Km. Doboka D. 52.
1864-ben* Valea Izvoarelor, Valea Jelciului, Valea Budusiului, Vadalmaie (Vadalmás), Valea kendrului, Petrariu, Sub Domb.
Pesty Fr. gyüjt.
1898-ban Puszta szőlők dülő, régi szőlős kertek, ma kopár oldalok; Grápa luj Pataki és Grapa luj Becski, Ritu Retteghi birtokosai után; Nagy- és Kis-Boroszló, Csorgó, Bujdosi völgy, Szénafű, Fürdő, Berke és Sátánkút, melyről azt tartják, hogy kedden este nem tanácsos ide menni, mert ekkor szokott egy hatalmas sárkány lakomára megjelenni, a kik látták, ijedtökben szörnyet haltak.
Lakossága: 1700-ban* van 31 jobbágy és 1 szegény lakosa s az egész községben 31 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* van 10 jobbágy, 19 zsellér, 5 kóborló és 3 udvari szolga lakosa, kik 3 nemesi udvarház lakóival együtt 35 házban laknak a czigányok kivételével, kik földbe vájt, ugynevezett hurubában vannak.
U. o.
1750-ben* van egy telkes adózó nemes 10, kik 7 1/2 telken 9 házban laknak, 22 jobbágy 16 telken, 17 házban, 33 zsellér 31 házban, külsőségek nélkül van 4 zsellér 2 telken, 3 házban, 11 kóborló és 1 czigány lakosa. 1831-ben* 744 magyar és oláh lakossal.
E. F. K. ltár.
Consign. statist. topogr. 109. l.
1837-ben* népessége 785 lélek, ebből nemes 173, házak száma 150. A zsidókat orgazdaságuk miatt innen ekkor kitiltották.*
Hodor. Dob. Esm. 609. l.
U. o. 610. l.
1857-ben* házak száma 186, a lakosoké 947, ebből 18 róm. kath., 809 gör. kath. 155 evang. helvét és 5 zsidó.
Orsz. ism. tábla.
1886-ban 20 róm. kath., 809 gör. kath., 105 helvét hitü és 36 zsidó, együtt 1030. 1891-ben 1141 lakosból 79 róm. kath., 856 gör. kath., 163 ev. ref., 2 unitárius és 41 izraelita.
Adója: 1721-ben* 216 frt 30 kr., 1898-ban 2584 frt 66 kr.
E. F. K. ltár.
