Ködmönös.
Ködmönös.
Km. prot. Izab. reg. 9.
Gyf. kápt. Cent. A. 65.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 295.
Nevét valószinüleg itt egykor nagyban gyártott ködmön készitése után kapta. Az oláhok Kidményes-nek nevezik.
Fekszik a Szamos balpartján, sík térben, azonban a község egy 471része lenyulik a Bács és Gyálu Luncsi hegyek között a lóznai határ felé. Deéstől 46·7 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Kezdettől fova a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Izab. reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adta.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és neje Domiska Katának adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65. div. Cott. I. fasc. 4, 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenség miatt elkobozván, Némethy Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála Lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi cs. ltár.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolozs B. 87.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append. 610.
Km. Lib. Reg. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán Kendy Istvánnak jutott 1 itteni jobbágy.
Gyf. prot. Append. 610.
4721592-ben* Csáky László fia István itteni részét néhai Bornemisza Benedek leányának: Zsófiának Saffarith Györgynének adja cserébe.
Km. prot. A. 286.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay István itteni részét Csáky Istvánnak adta.
Km. Kolozs C. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegy Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1620-ban* Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
Km. Doboka S. 56, 70.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősiti.
U. o. H. 33.
1630-ban* a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
16. L. Reg. 17.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Km. Neor. A. 99.
1637-ben* özv. Kakucsi Imréné Zakariás Borbála a maga és rokonsága nevében óvást tesz az ellen, hogy itteni részük a fiskusnak itéltetett oda.
Km. prot. M. 63.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 10 itteni jobbágytelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1647-ban* gr. Csáky István iratik birtokosának.
Torma gyüjtemény.
1652-ben* Csáky István s fiai: Ferencz, István és László itteni részüket Kemény Jánosnak vetik zálogba.
Km. prot. IIIII. 78.
1658-ban* Kemény Jánosnak itt 6 adófizető jobbágya volt.
Torma családi levéltár.
4731662-ben* Apaffy Mihály 9 itteni jtelkét, mely előbb Kemény Jánosé volt s arról öcscsére, a hűtlenségbe esett Kemény Simonra szállott, Deési Dálnoki Gergelynek adományozza.
27. L. Reg. 522.
1694-ben* birtokosa Csáky László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Ködmönös török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1700-ban* Lipót császár gr. Csáky Istvánt itteni részében, melyet Csáky Lászlótól megvett, megerősiti.
NRA. fasc. 263. nr. 2, 3 és Lib. Reg. XVI. 218.
1725-ben* Haller Zsigmond birja, itt lakó nemes Butuza Blaga. A következő évben* Haller Sámuel birja.
Gr. Kornis ltár.
U. o.
1775 előtt* a Haller-féle részt zálogba birta br. Korda György, de ez évben Haller Györgynek engedte át kiváltás folytán.
Megy. lt.
A Pokol család egy itteni jobbágytelket birt a Csáky jogon s e község Lóznával együtt Haller Sámuel és br. Korda Györgynél volt zálogban, a kiktől 1780 tájt* Haller János gr. váltotta ki.
Torma gyüjt.
1810-ben* birtokosa: gr. Haller Jánosné, van 13 jtelke.
Erd. főkormányszéki ltár.
1820-ban* birtokosai: br. Jósika Miklósnak van 7 1/2 és gr. Wass Samunénak ugyanannyi telke.
Erd. kanczellária ltár.
1831-ben* gr. Lázár Gábor utódai megosztoznak: Lázár István, Lázár Zsigmond, Anna Székely Dávidné és Ferencz összesen 13 örökségen.
Torma gyüjt.
1382-ben* néhai gr. Csáky Gábor halálával Henter Ádám utódai, 1 örökséget örökölt itten gr. Lázár József, melyet 1845-ben magára iratott. Ugyanez év ápr. 8-án* Cserei Miklós itteni és nagylóznai részét zálogba adja a kolozsvári ev. ref. ekklézsiának.
Transm.
Torma gyüjt.
1840-ben* id. Sreiber Simon örökösei birnak itt.
U. o.
1863-ban* Mezeiné Geréb Krisztina, gr. Lázár György, gr. Lázár László, Molnár György, Hatfaludi Pál részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 93–188. l.
1866-ban* az itt összeírt 50 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Hosszu Miklós és Dr. Miháli Tivadar, 985 h. 312 öl. Vétel Leo Perintől. Varga Dániel 709 h. 1160 öl. Vétel. Gr. Lázár Ferencz, 357 h. 1350 öl. Öröklés. Gr. Lázár György 355 h. 905 öl. Öröklés. Hosszu János és Elek, 233 h. 402 öl. Öröklés és vásár.
Nevéről azt következtethetnők, hogy egykori magyar lakosai adtak nevet e községnek.
474Jelenleg oláhok lakják. Már az ős időben lakott hely volt. A „Gyálu szakaturi” hegytetőn, hol e közég és a konkolyfalvi határ összeér, nagy régészünk Torma Károly kutatván, egy a rómaiak által épitett őrhelyre bukkant, a mely őrhely a Szamos jobbpartján, a kisnyiresi hegytetőn ugyancsak általa felfedezett őrhelylyel lehetett összeköttetésben, a hol Rácz Gyula ugyanekkor egy csákányt is talált.
Lakosai szorgalmas földmivelők. Öltözetük házilag készült fehér harisnya, guba, pörge posztókalap, mellre való.
Házaik s gazdasági épületeik boronafa, nagy része szalmafedelü.
Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült s a szent őrangyalok tiszteletére szenteltetett fel 1834-ben. A templomhelyet, valamint az épitésre való fát a gr. Lázár család adományozta. Anyakönyvet 1822 óta vezet. Harangjai 1790. évből való. Ekkor térhetett át az unióra, de egy része megmaradt a gör. kel. egyház kebelében és papot kérnek, de a főkormányszék 1794-ben azon okból, mert kevesen vannak, megtagadta,* úgy látszik, hogy később ezek is az unióra tértek.
Megyei ltár selejt. 219.
Jelenlegi papja Szima János.
Felekezeti iskoláját az ötvenes években létesitette. S jelenleg Konkolyfalvával közösen fizeti a tanitót.
Éghajlata enyhe, egészséges, jég ritkán bántja határát.
1750-ben* határának hatoda tér és közepes termésü, a többi hegyes, sziklás és szerfelett terméketlen, ezért parlagon is hever. Egyedül földmivelés- és baromtenyésztésből élnek.
E. F. K. ltár.
Határa két fordulós, melynek egy részét terméketlen volta miatt nem mivelik, a más része minden évben mivelés alatt áll. 4–6 ökörrel szántanak. Évenként javitást kiván, de csak juhokkal javithatják, trágyázni kertekben szoktak. Őszi, tavaszi vetés köble 5 kalangyát, szemül kalangyája másfél vékát ereszt. Erdeje bőven, legelője elegendő. Évenként kaszálható rétje 12 szekérre való, kaszálni különben fordulónként szoktak.
Mivelés alatt lévő szántója 66 köböl vetésre való, elvetettek 36 köb. ősz- és 26 köb. tavaszgabonát. Termett 5 köb. tengerije. Szénarétje 50 szekérnyi. Van 23 jármas ökre, 38 tehén, 19 tulok, 63 juh, kecske, 36 disznó, 22 méhköpűje. Iparosa egy molnár.
1822-ben* határa IV-ik osztályu. Adó alatt van 132 1/2 köb. szántó, 152 szekérnyi rétje, 6 ökör, 7 tehén, 6 tulok, 4 disznó.
Cziráki urb. oszt.
Jelenleg a Szamos mellett levő határrész termékeny, a hegyi rész 475azonban gyenge. Főbb terményei: a tengeri, kevés zab, még kevesebb rozs és búza. Állatai magyar fajta tehén, bival, sok kecske, kevés juh s alig egy pár ló. Gyümölcse a beszterczei szilva, csaknem félvad alma és körte.
Itatója a Szamos és Valye Peni patak,* mely Csömény község patakjából indul ki, Kornislaka, Konkolyfalva és Ködmönös határán a Szamosba ömlik. Ez a patak nevezetes arról, hogy benne temérdek rák és csik mellett, jelenleg a Varga Dániel háza közelében, mely a községtől 3 kilométernyire az erdő között van, meglehetős mennyiségü angolna is van. Ezeket a gr. Lázár család hozatta ide tenyésztésre.
E patakba alig észrevehető kis forrás szakad bele, mely arról nevezetes, mint állitják, hogy az, a ki e vízből iszik, bármennyire jól lakott legyen, egy negyed óra mulva annyira megéhezik, hogy az éhséget türni képtelen.
Varga Dánielnek van itt egykövü malma.
Határán egy kisded barlangja.
Határhelyek: 1864-ben* Pareu Priszecsi, folyó két meredek erdős hegy közt; Brányistya, szántóföldek; Bácsu, magas domb; Cseplesz, irtványos emelkedett hely; Goronyi, domb; Válye Lurizsi, patak; Seszu de zsosz, erdős hely; Picsoru Andréki, sziklás hegy; Gyalu Lunzsi, hegy; Oszoj, erdős hegy; Valye csea máre, patak; Valye rosie, patak; Válye gurujeczilor, La Gorony, erdős határrész.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1713-ban* 5 jobbágy, 1 zsellér lakosa van, kik 6 házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 11 jobbágy 8 házastelken s egy ily özvegy egy telkesházban, 5 telkes és 8 telek nélkül való zsellér, együtt 22 telken és házban.
U. o.
1831-ben* 142 gör. kath. lakossal.
Cons. statist. topogr. 93. l.
1886-ban 280 lakosból 1 róm. kath., 273 gör. kath. és 6 zsidó.
1891-ben 372 lakosból 47 róm. kath., 289 gör. kath., 13 görög keleti, 1 unitárius és 22 zsidó.
