Konkolyfalva.
Konkolyfalva.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory. 295.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka. R. 26.
Magyar neve az itt egykor bőven termő konkoly növény után, oláh Nigreni neve pedig a neghina-ból* származott, mely szintén konkolynak felel meg.
Cihac I. 177. l.
Fekszik a Nagy-Szamos balpartján, Rév-Körtvélyes átellenében, a Gyálu Agryszti hegy aljában; a község nyugati részén a Valya Varuluj patak ömlik a Szamosba; Deéstől 42·8 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Konkolyfalva a kolozsmegyei Almás várához tartozott, de csakis 1591-ben* fordul elő először, midőn t. i. Báthory Zsigmond néhai Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekeit Zsigmondot és Annát, valamint második férjét Kendy Gábort s attól való fiait Istvánt és Gábort itteni részükben megerősitette.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán ifjabb Kendy Gábornak jutott egy itteni jobbágy.
Gyf. prot. Append. 610.
1592-ben* Csáky László fia István itteni részét néh. Bornemisza Benedek leányának Zsófiának Saffarith Györgynének adja cserébe.
Km. prot. A. 286.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgynek itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40.
4021595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
Km. Kolos C. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1620-ban* Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
Km. Doboka S. 56, 70.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
U. o. H. 33.
Ugyanakkor* Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.
Km. Szolnok int. C. 5.
1630-ban* a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
16. L. Reg. 17.
1637-ben* özv. Kakucsi Imréné Zakariás Borbála óvást tesz az ellen, a maga és rokonsága nevében, hogy itteni részük a fiskusnak itéltetett oda.
Km. prot. M. 63.
1658-ban* Kornis Ferencznek itt 5 adófizető jobbágya volt, melyet a következő évben, hogy magát a tatár rabságból kiválthassa, több birtokával együtt 3 ezer tallérért itteni részét is id. Bánffy Györgynek vetette zálogba.
Torma cs. ltára.
1674-ben* Magyarvég-Gyontai Boros László egy házhelyet adott nemes Hosszú Mihálynak zálogba, melyet 1718-ban Kornis Zsigmond a Mihály fiaitól, mint e község birtokosa, kiváltott.
Gr. Kornis ltár.
1694-ben* birtokosa Kornis Zsigmond.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Konkolyfalva török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1725-ben* Kornis Zsigmond birja, de 1733-ban* Kornis Ferencz birtokába jutott s határát ekkor különitik el Rognától, mint Kornis Zsigmond birtokától.
Gr. Kornis ltár I. L. C. F. 84.
Gr. Kornis levéltár.
4031734-ben* Slam, máskép Csatlos György idevaló nemes.
Gr. Kornis ltár.
1739-ben* Kornis Ferencz birja, jobbágya Blenke.
Gr. Kornis ltár.
1810-ben* birtokosai: gr. Lázár Jánosnénak itt van 23, gr. Haller Jánosnénak 1 jtelke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Lázár Jánosné gr. Kornis Annának van 15 1/2 telke s ennek gyermekei gróf Lázár István, József, Anna gróf Batthyaniné birják, br. Jósika Miklósnak gr. Haller Jánosné után 1/2, gr. Wass Sámuelné gr. Bethlen Rozáliának 1/2.
Erd. kanczellária levéltára.
1863-ban* Le Camus Lajos, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 98–148. l.
1866-ban* az itt összeírt 63 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Kamos Lajos után Perényi Aladár birta, kiről Kern kezére került.
Jelenleg (1898) birják: Fülöp Baruch; 293 h. 718 öl és Fülöp Pál; 210 h. 540 öl. Vették Kern Lipóttól.
A község magyar neve után azt gyanitjuk, hogy ennek a magyarok vetették meg alapját. Ezek kipusztulása után oláhok telepedtek meg, kiknek utódai ma is lakják. Foglalkozásuk földmivelés. Ruházatukat házilag állitják elő. Télen czondrát, harisnyát, sapkát, nyáron bő lábravalót, mellényt és pörge kalapot viselnek. Házaikat s gazdasági épületeiket boronafából épitik s legnagyobb része szalmával fedi.
Gör. kath. egyházközség. Fából épült temploma az őrangyalokról van elnevezve s 1810-ben szentelték föl. Popán Medve (Ursz) és Silem György épittették saját költségükön. Anyakönyvet 1824 óta vezetnek. Harangjai 1760. évből valók, felirattal vannak ellátva.
Iskolát és tanitót a hatvanas évek óta tartanak a szomszédos Ködmönössel.
Éghajlata szelid.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint határa a Szamos mellett terül el sík téren, azért sovány, fövényes, trágyázás által is alig javitható. Semmi iparuk nincs, földjük termékeiből élnek. Határa két fordulóra van osztva, melynek egy része fél termő, 4–6 ökörrel szántható; őszi, tavaszi gabona köble 4 kalangyát s kalangyánként másfél véka szemet ereszt; 8 szekérnyi rétje évenként használható, kaszálója különben fordulónként. Tüzelésre való fáserdeje elegendő, de legelője kevés. Mívelés alatt levő szántója 109 köböl férőü, elvetettek 53 köböl őszbúzát s ugyanennyi tavaszgabonát, 5 köb. törökbúzát, rétje 98 szekérre 404való. Van 22 jármas ökre, lova, 39 tehene, 14 tulka, 32 juh, kecske, 53 disznója és 19 méhköpüje.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa III-ad osztályu. Van 166 köbölnyi szántója, 163 1/2 szekérnyi rétje; 19 ökör, 17 tehén, 9 bornyu, 4 kecske, 5 disznó és 2 méhköpű adó alatt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg (1898) határának a Szamos mellett fekvő része termékeny, a hegyen gyenge; főbb terménye a törökbúza, kevés zab s még kevesebb búza. Állatai hazai fajták: tehén, kevés bival, ló, juh és kecske.
Gyümölcse a szilvafélék, almái és körtvéi nincsenek nemesitve.
Itatója a Szamos; nagyobb patakja: Valya Penyi és V. Vasului; Koszta Csorosuluj, Vale Mare csorgók.
Fülöp Pál és Baruchnak van egy 1 kövü malma. A községi lakosok egy része fazekas mesterséget folytat.
Van egy kisebb terjedelmü barlangja.
A „Pe arbori” határrészben állitólag régi vár nyomai vehetők ki, az itt talált pénzt hagyomány szerint Nagy-Bányán váltották be.
Határhelyek: 1725-ben* La fontine intre hatare (határhely Konkolyfalva–Rogna közt), Seszul Mik, Kolnikul Kiri, Valye Kodmenisuluj, Csune Vaszi Stubej-a, pe Kalye, Cseresuluj, a tó. Ez utóbbi helyeken felül igen nagy erdő volt, de ez időtájt ki van irtva.
Gr. Kornis ltár. I. L. C. fasc. 84.
1734-ben* határa Ködmönös felé Valye Szakaturicze.
Gr. Kornis ltár.
Lakossága: 1706-beli* összeírás szerint fiaikkal együtt 10 jobbágy lakosa van, házainak összes száma 4, el van pusztulva 2.
E. F. L. III. 242. B.
1713-ban* két jobbágy és két zsellér lakosa van; 4 lakó- és 3 puszta ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 5 jobbágy 5 telkes s egy ily özvegy egy telkes és 2 külsőség nélkül való zsellér lakosa 21 telken s 21 házban.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben* 204 gör. kath. lakossal.
Cons. statist. topogr. 97. l.
1857-ben* 265 lakosból 5 zsidó, a többi oláh; házak száma 57.
Orsz. ism. tábla. 23. l.
1886-ban 310 lélekből 291 gör. kath., 19 zsidó.
1891-ben lakossága 300, ebből 286 gör. kath. és 14 izraelita.
