Kornislaka.
Kornislaka.
Nevének változatai:1322-ben* Rona. 1561-ben* Vrohna. 1560-ban* Gosna? 1591-ben* és 1620-ban* Rohna. 1730-ben* Radna, Rohna és Rogna. 1658-ban* Rohna. 1890-ben* Rogna nevét Kornislaka-ra változtatták.
Dl. 30294.
Gyf. kápt. div. Cott. II. fasc. 4, 55.
Gyf. kápt. Cent. A. 65.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 295.
Km. Doboka S. 56, 70.
Gr. Kornis ltár.
Torma gyüjt.
Belügyminist. 25093. sz. r.
Rogna nevét az ó-szláv* rogu, roglu szótól kapta, mely szarvnak felel meg. A Szamos öble is körüle szarvat képez, innen előbbi neve. Jelenlegi nevét egykori birtokosa a gr. Kornis család után kapta.
Miklosich 280. l
A Szamos balpartján, sík téren fekszik, a Szu Gyalu Csiresuluj hegy aljában, Büdöspatakával szemben. Deéstől 39·6 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Rogna első birtokosául a Kökényes Renold nemzetséget ismerjük. Ennek tagjai Renold ispán, fia János, majd ennek fia Benes birták. Utóbbi magvaszakadtával azonban 1322-ben* I. Károly király azt Kachich nembéli Mihály fia Simon székelyek s Besztercze ispánjának és nővérének Renold özvegyének adományozta.
Dl. 30294.
Székely Simon azonban sok latorságai miatt fejét és jószágait elvesztvén, Róna az itélet birájára Szécsényi Tamás erdélyi vajdára szállott; ez azonban és fiai Széchenyi Kónya, Mihály prépost és Gáspár 406azt rokonuknak Pogány Istvánnak adományozták oda 1338-ban.* De 1428-ban* a király egy, azon Simon székely ispán hagyatéka iránt folytatott perben Rognát is a fiskusnak itélte oda, mivel időközben Pogánynak is magvaszakadt s Szánthói Laczk Dávid Szlavonia bánjára szállott volna, kitől Rohnát több faluval, köztük Semesnyével, Ormánynyal Geréb János követelte s ebből per lett; a király Laczk Györgynek adta, mint olyant, melyet Simon ispán Károly királytól kapott s mert reá szállván, adja Laczk Györgynek.
Anj. Okmt. III. 470. és Dl. 30010. Határa ez időben Semesnyénél kezdődik s Szamos felett a Kabala patakához megy s ezen át dél felé átnyulik a Közbérczre s innen Nagymezőhegyig (Locum Nogmezeu) s innen Nagymező és Nádas közt a Veres patak fejéhez, a honnan északra fordul a Nagy-Szamoshoz s ezt érintve, a Lozna-pataka nevü helyhez s itt a patakba bemenve, átmegy a Hayoswth (Hajósut)-on a végződik a Szamosnál, a hol kezdődött. (Dl. 30010.)
Dl. 30294.
1509-ben* Bebek János e birtokát Somi Józsának zálogba vetette.
Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. 28. nr. 14.
1535-ben* Bebek Imre e birtok negyed részét Balassa Imrének s nejének Somi Annának adta.
U. o. nr. 11.
1554-ben* Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak – mely a kolozsmegyei Almás várához tartozik – negyed részét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és nejének adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65. div. Cott. I. fasc. 4, 42.
1564-ben* II. József király néhai Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
U. o. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála Lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomban s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy rész a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossy cs. ltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe 407beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néhai Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append. 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
1592-ben* Csáky László fia István itteni részét néh. Bornemisza Benedek leányának Zsófiának Saffarith Györgynének adja cserébe.
Km. prot. A. 286.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta oda.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
Km. Kolos c. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnál Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87 és Km. Doboka r. 26.
1620-ban* Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
Km. Doboka s. 56, 70.
1624-ben* Mátyus Anna Csáky Ferencz özvegye Perechi Katát később deési Fejér Gáspárnét örököséül fogadta s itteni részét neki hagyja.
Torma gyüjtemény.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti. Ugyanekkor* Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.
Km. Doboka H. 33.
Km. Szolnok int. C. 5.
1630-ban* a fejedelem borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát, Nága Andrásné és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
16. Lib. Reg. 17.
4081658-ban* Kornis Ferencznek itt 4 adózó jobbágya volt.
Torma cs. levéltára.
1694-ben* birtokosa Kornis Zsigmond.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Rogna török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1733-ban* Kornis Zsigmond birja, ki Ferenczczel megosztozván, a határát Konkolyfalvától elkülöniték.
Gr. Kornis levéltár.
1739-ben* Kornis Zsigmond gróf tulajdona.
Gr. Kornis levéltár.
1784-ben* gr. Kornis Zsigmond és neje gr. Haller Anna gyermekei: Gábor, Ignácz, Imre, Klára, Anna és Kata itteni falujokon megosztoznak, van ekkor 19 jobbágy, 3 zsellér s egy puszta ház, melynek lakója elszökött és gr. Rhédey Farkas utódainak van egy ősi telkes jobbágya, de udvarházuk nincs.
U. o. Conscriptio.
1810-ben* birtokosai: gróf Kornis Zsigmondnénak van 17, gróf Rhédey Ádámnak 1 jtelke, valószinüleg Csáky Mária Kornis Gáspárné jogán.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Kornis Zsigmondné br. Kemény Czecziliának van 20, gr. Rhédey Ádámnak 1 telke.
Erd. kancz. ltára.
1863-ban* gr. Kornis Gábor, Berta, br. Györffyné gr. Rhédey Mária örökösei részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 88–91. l.
1866-ban* az itt összeírt 54 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Az 1860-as években a gr. Kornis Gábor birtoka gr. Kornis Zsiga és br. Györffytől vásárlás útján Mesztrovics Ferencz kezére került, jelenleg (1898-ban) ajándékozás folytán Tömlő Zatti veje Takács Sándor birja, 481 h. 490 öl.
Ha e községnek ős lakosai a szlávok adták is a nevét: később azonban magyarok lakták, mit bizonyit annak sík téren való fekvése és e XIV-ik századbeli határhelyek magyar nevei.* Magyar lakói azonban valószinüleg az alparéti 1437. évi lázadás után apadtak meg s lassanként oláhság, valószinüleg Kővárvidékéről, huzódott helyére, ma 7–8 magyar lakosát leszámitva, oláhok lakják. Foglalkozásuk földmivelés. Öltözetük házilag készül, közönséges posztónadrágot, bőrmellrevalót, kis gubát s részben kurta kabátot, báránybőr kucsmát, a fiatalság pörge kalapot, nyáron bő vászonlábravalót, posztómellényt és csinos szalmakalapot viselnek. Épületeik boronafa szalmafedéllel.
Lásd a falu határát 1337-ben.
Gör. kath. egyházközség. Főpártfogója volt a gr. Kornis család, kinek befolyása folytán e község 1814-ben tért át az unióra. A templomhelyet s hozzávaló fát is e család adta. 1770-ben szentelték föl templomát a szent 409archangyalok tiszteletére. Jelenlegi temploma 1897-ben szenteltetett föl. Harangjai állitólag 200 évesek, feliratuk olvashatatlan. Anyakönyve 1824. év ót. 1886-ban Konkolyfalva leányegyházközsége. Papjai: Uka, Demjén István, Popán Mihály s a jelenlegi Szima Szilárd.
Iskolájukat a szomszédos Búzamező és Csömény egyházaival közösen létesitették a népoktatási törvény meghozatala után.
Éghajlata enyhe, egészséges, a szél gyakori, de jég ritkán bántja határát s 1882 óta nem volt.
1750-beli* összeírás szerint határának 6-od része sík téren fekszik s közepes termésü, ötöd része pedig hegyes, köves és terméketlen s e részében nem terem meg csak a zab s azért miveletlenül is hagyják. Kereskedelme nincs. Földjük terményeiből élnek, vásárba Deésre járnak. Két fordulós határa 4 ökörrel szántható, négy évenként trágyázást kiván, de nincs szokásban főleg azért, mert kevés a barmuk. Egy köböl őszi búza- és zabvetés kalangyánként 2 vékát ad, a tavaszi búzát itt nem vetik, erdeje bőven, legelője elegendő, szénát fordulónként csinálnak. Összes szántója 118 köb. férőü, elvetettek 51 1/4 köb. őszi búzát, 67 köb. zabot, 7 3/4 véka törökbúzát, szénarétje 90 szekérre való. Malmok jövedelme 12 frt. van ekkor 30 jármas ökör, ló, 38 tehén, 21 tulok, 69 juh, kecske, 31 disznó s egy méhköpű.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa első osztályu. Van 100 köbölnyi szántója, 195 szekérnyi rétje, adó alatt 14 ökör, ló, 12 tehén, 7 borju, 4 disznó.
Cziráky urb. Összeírás.
Jelenleg határának a Szamos mellett levő része termékeny, a hegyi része gyenge, a Dumbravicza határrészben teljesen jó; főbb terményei: tengeri, kevesebb búza, zab s másféle gabona; állatai: hazai fajta tehén, ökör s egy pár ló. Nemesitett gyümölcse nincs, almája, körtvéje félvad és beszterczei szilvája van.
Itatója a Szamos, van egy kisebb tava „la Tufele gyesze” telve pióczákkal. Forrásai: Bulbuk, Borta; patakjai: Valya Ursenyi, V. Váruluj és V. Penyi izletes halai és rákjairól nevezetesek. Figyelmet érdemel a határában levő „Fintina Nyágra” kútja, melynek vize távolról nézve koromfeketének látszik s azt állitják, hogy feneke nincs, a nép tengerszemnek tartja azért, mert hagyomány szerint egykor itt ökreit itató násznép, környéke is posványos lévén, ökröstől, szekerestől elsülyedt s közülök senki sem menekült meg.
1886 óta körjegyzői székhely.
Jobbágyszolgálmányok: 1784-ben* adnak mindenből dézmát vagy 410tizedet a szénán kivül, karácsonyi tyúkot s öt tojást fizetnek, Szászáról, Somlyóról Szt.-Benedekig saját költségükön bort fuvaroznak.
Gr. Kornis ltár.
Határhelyei: 1338-ban* Kabalapataka, Közbércz, Nagymező, Nádas, Verespatak, Laznapataka, Hajósút.
Anj. Okmt. III. 470–472. és Dl. 30010.
1784-ben* La Kolibgy, Drum Kolibgyilor, Vályá Rognisari, Drumu Lazuluj la Dimboku Szimigyel, Csirés, Nuk, Pe Runk, Gyela Fintina Kolibgyilor, Pune la Funtine Nyágre, Pe Dimbur, Pune la oszaje, Virvu Gyaluluj, erdők.
Gr. Kornis ltár.
Alsó fordulóban: In Pojeny, Pe Zenaga* Styubenuluj, Pe gyál, In pusztá cse Sellerászke és Jobbecsászke, Pe Mlástyine, In Láz, Pe Kosztis, Le Fintina Nyágre, Styubej, Válya Urszényi, Pe Tusele gyesze, Pojen, La Lekucz, Pe Sész, Szupt Ptyátre, Valye Petricsélyi la Pestyéra Kábi.
E helyen vastag cseréptöredékeket s régi vasdarabokat talált Kosztin Tamás és János, de ezek elkallódtak.
Felső fordulóban: La Bulbuk, Gyepe maál, Szupt Dumbravicze, La Káká Ursz, Lá Hodobáná, Pesztye Prundur, Gyin Szusz gye Maáre, Finácze, La Komáre, Pestye Zenáge, La Mekuine, Gregyina Pényi, Vala Rognisari, La Rucs, Pe Mojne, Gyelnyicze peszte zenage.
1898-ban La bontana határrészben őskori vár alapfalai vehetők ki.
Lakossága: 1706-ban* fiaikkal együtt 18 jobbágy lakosa van, kik összesen 7 házban laknak.
E. F. L. III. 242. B.
1713-ban* 3 jobbágy, 4 zsellér lakik benne 7 házban.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 9 jobbágy 8 telken 8 házban, 3 telkes és házas zsellér és 6 külsőség nélkül való telkes zsellér lakosa van 6 házban, együtt 17 telken 17 házban.
Erd. főkormsz. ltár.
1784-ben* 19 jobbágy és 3 zsellér családfő lakossal.
Conscript. Gr. Kornis ltár.
1831-ben* 177 lakossal.
Cons. statist. topogr. 97. l.
1857-ben* 237 lakossal, házak száma 47.
Orsz. ism. tábl. 23. l.
1886-ban 253 gör. kath. és 10 zsidó lakossal.
1891-ben lakossága 281, ebből 266 gör. kath. oláh, 7 ev. ref. és 8 izraelita.
