Nevének változatai:1322-ben Rona. 1561-ben Vrohna. 1560-ban Gosna? 1591-ben és 1620-ban Rohna. 1730-ben Radna, Rohna és Rogna. 1658-ban Rohna. 1890-ben Rogna nevét Kornislaka-ra változtatták.
Rogna nevét az ó-szláv rogu, roglu szótól kapta, mely szarvnak felel meg. A Szamos öble is körüle szarvat képez, innen előbbi neve. Jelenlegi nevét egykori birtokosa a gr. Kornis család után kapta.
A Szamos balpartján, sík téren fekszik, a Szu Gyalu Csiresuluj hegy aljában, Büdöspatakával szemben. Deéstől 39·6 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Rogna első birtokosául a Kökényes Renold nemzetséget ismerjük. Ennek tagjai Renold ispán, fia János, majd ennek fia Benes birták. Utóbbi magvaszakadtával azonban 1322-ben I. Károly király azt Kachich nembéli Mihály fia Simon székelyek s Besztercze ispánjának és nővérének Renold özvegyének adományozta.
Székely Simon azonban sok latorságai miatt fejét és jószágait elvesztvén, Róna az itélet birájára Szécsényi Tamás erdélyi vajdára szállott; ez azonban és fiai Széchenyi Kónya, Mihály prépost és Gáspár 406azt rokonuknak Pogány Istvánnak adományozták oda 1338-ban. De 1428-ban a király egy, azon Simon székely ispán hagyatéka iránt folytatott perben Rognát is a fiskusnak itélte oda, mivel időközben Pogánynak is magvaszakadt s Szánthói Laczk Dávid Szlavonia bánjára szállott volna, kitől Rohnát több faluval, köztük Semesnyével, Ormánynyal Geréb János követelte s ebből per lett; a király Laczk Györgynek adta, mint olyant, melyet Simon ispán Károly királytól kapott s mert reá szállván, adja Laczk Györgynek.
1509-ben Bebek János e birtokát Somi Józsának zálogba vetette.
1535-ben Bebek Imre e birtok negyed részét Balassa Imrének s nejének Somi Annának adta.
1554-ben Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak – mely a kolozsmegyei Almás várához tartozik – negyed részét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
1560-ban II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és nejének adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben II. József király néhai Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
1572-ben Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
1574-ben Balassa András, Somi Borbála Lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomban s így e birtokba is beigtattatnak.
1577-ben egy rész a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje birt; első férje Némethi Ferencz.
1585-ben Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe 407beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
1586-ban néhai Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
1590-ben néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
1592-ben Csáky László fia István itteni részét néh. Bornemisza Benedek leányának Zsófiának Saffarith Györgynének adja cserébe.
1593-ban Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta oda.
1600-ban Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnál Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1620-ban Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
1624-ben Mátyus Anna Csáky Ferencz özvegye Perechi Katát később deési Fejér Gáspárnét örököséül fogadta s itteni részét neki hagyja.
1627-ben a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti. Ugyanekkor Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.
1630-ban a fejedelem borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát, Nága Andrásné és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
4081658-ban Kornis Ferencznek itt 4 adózó jobbágya volt.
1694-ben birtokosa Kornis Zsigmond.
1696-ban Rogna török hódoltsági falu.
1733-ban Kornis Zsigmond birja, ki Ferenczczel megosztozván, a határát Konkolyfalvától elkülöniték.
1739-ben Kornis Zsigmond gróf tulajdona.
1784-ben gr. Kornis Zsigmond és neje gr. Haller Anna gyermekei: Gábor, Ignácz, Imre, Klára, Anna és Kata itteni falujokon megosztoznak, van ekkor 19 jobbágy, 3 zsellér s egy puszta ház, melynek lakója elszökött és gr. Rhédey Farkas utódainak van egy ősi telkes jobbágya, de udvarházuk nincs.
1810-ben birtokosai: gróf Kornis Zsigmondnénak van 17, gróf Rhédey Ádámnak 1 jtelke, valószinüleg Csáky Mária Kornis Gáspárné jogán.
1820-ban birtokosai: gr. Kornis Zsigmondné br. Kemény Czecziliának van 20, gr. Rhédey Ádámnak 1 telke.
1863-ban gr. Kornis Gábor, Berta, br. Györffyné gr. Rhédey Mária örökösei részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeírt 54 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Az 1860-as években a gr. Kornis Gábor birtoka gr. Kornis Zsiga és br. Györffytől vásárlás útján Mesztrovics Ferencz kezére került, jelenleg (1898-ban) ajándékozás folytán Tömlő Zatti veje Takács Sándor birja, 481 h. 490 öl.
Ha e községnek ős lakosai a szlávok adták is a nevét: később azonban magyarok lakták, mit bizonyit annak sík téren való fekvése és e XIV-ik századbeli határhelyek magyar nevei. Magyar lakói azonban valószinüleg az alparéti 1437. évi lázadás után apadtak meg s lassanként oláhság, valószinüleg Kővárvidékéről, huzódott helyére, ma 7–8 magyar lakosát leszámitva, oláhok lakják. Foglalkozásuk földmivelés. Öltözetük házilag készül, közönséges posztónadrágot, bőrmellrevalót, kis gubát s részben kurta kabátot, báránybőr kucsmát, a fiatalság pörge kalapot, nyáron bő vászonlábravalót, posztómellényt és csinos szalmakalapot viselnek. Épületeik boronafa szalmafedéllel.
Gör. kath. egyházközség. Főpártfogója volt a gr. Kornis család, kinek befolyása folytán e község 1814-ben tért át az unióra. A templomhelyet s hozzávaló fát is e család adta. 1770-ben szentelték föl templomát a szent 409archangyalok tiszteletére. Jelenlegi temploma 1897-ben szenteltetett föl. Harangjai állitólag 200 évesek, feliratuk olvashatatlan. Anyakönyve 1824. év ót. 1886-ban Konkolyfalva leányegyházközsége. Papjai: Uka, Demjén István, Popán Mihály s a jelenlegi Szima Szilárd.
Iskolájukat a szomszédos Búzamező és Csömény egyházaival közösen létesitették a népoktatási törvény meghozatala után.
Éghajlata enyhe, egészséges, a szél gyakori, de jég ritkán bántja határát s 1882 óta nem volt.
1750-beli összeírás szerint határának 6-od része sík téren fekszik s közepes termésü, ötöd része pedig hegyes, köves és terméketlen s e részében nem terem meg csak a zab s azért miveletlenül is hagyják. Kereskedelme nincs. Földjük terményeiből élnek, vásárba Deésre járnak. Két fordulós határa 4 ökörrel szántható, négy évenként trágyázást kiván, de nincs szokásban főleg azért, mert kevés a barmuk. Egy köböl őszi búza- és zabvetés kalangyánként 2 vékát ad, a tavaszi búzát itt nem vetik, erdeje bőven, legelője elegendő, szénát fordulónként csinálnak. Összes szántója 118 köb. férőü, elvetettek 51 1/4 köb. őszi búzát, 67 köb. zabot, 7 3/4 véka törökbúzát, szénarétje 90 szekérre való. Malmok jövedelme 12 frt. van ekkor 30 jármas ökör, ló, 38 tehén, 21 tulok, 69 juh, kecske, 31 disznó s egy méhköpű.
1822-ben határa első osztályu. Van 100 köbölnyi szántója, 195 szekérnyi rétje, adó alatt 14 ökör, ló, 12 tehén, 7 borju, 4 disznó.
Jelenleg határának a Szamos mellett levő része termékeny, a hegyi része gyenge, a Dumbravicza határrészben teljesen jó; főbb terményei: tengeri, kevesebb búza, zab s másféle gabona; állatai: hazai fajta tehén, ökör s egy pár ló. Nemesitett gyümölcse nincs, almája, körtvéje félvad és beszterczei szilvája van.
Itatója a Szamos, van egy kisebb tava „la Tufele gyesze” telve pióczákkal. Forrásai: Bulbuk, Borta; patakjai: Valya Ursenyi, V. Váruluj és V. Penyi izletes halai és rákjairól nevezetesek. Figyelmet érdemel a határában levő „Fintina Nyágra” kútja, melynek vize távolról nézve koromfeketének látszik s azt állitják, hogy feneke nincs, a nép tengerszemnek tartja azért, mert hagyomány szerint egykor itt ökreit itató násznép, környéke is posványos lévén, ökröstől, szekerestől elsülyedt s közülök senki sem menekült meg.
1886 óta körjegyzői székhely.
Jobbágyszolgálmányok: 1784-ben adnak mindenből dézmát vagy 410tizedet a szénán kivül, karácsonyi tyúkot s öt tojást fizetnek, Szászáról, Somlyóról Szt.-Benedekig saját költségükön bort fuvaroznak.
Határhelyei: 1338-ban Kabalapataka, Közbércz, Nagymező, Nádas, Verespatak, Laznapataka, Hajósút.
1784-ben La Kolibgy, Drum Kolibgyilor, Vályá Rognisari, Drumu Lazuluj la Dimboku Szimigyel, Csirés, Nuk, Pe Runk, Gyela Fintina Kolibgyilor, Pune la Funtine Nyágre, Pe Dimbur, Pune la oszaje, Virvu Gyaluluj, erdők.
Alsó fordulóban: In Pojeny, Pe Zenaga Styubenuluj, Pe gyál, In pusztá cse Sellerászke és Jobbecsászke, Pe Mlástyine, In Láz, Pe Kosztis, Le Fintina Nyágre, Styubej, Válya Urszényi, Pe Tusele gyesze, Pojen, La Lekucz, Pe Sész, Szupt Ptyátre, Valye Petricsélyi la Pestyéra Kábi.
Felső fordulóban: La Bulbuk, Gyepe maál, Szupt Dumbravicze, La Káká Ursz, Lá Hodobáná, Pesztye Prundur, Gyin Szusz gye Maáre, Finácze, La Komáre, Pestye Zenáge, La Mekuine, Gregyina Pényi, Vala Rognisari, La Rucs, Pe Mojne, Gyelnyicze peszte zenage.
1898-ban La bontana határrészben őskori vár alapfalai vehetők ki.
Lakossága: 1706-ban fiaikkal együtt 18 jobbágy lakosa van, kik összesen 7 házban laknak.
1713-ban 3 jobbágy, 4 zsellér lakik benne 7 házban.
1750-ben 9 jobbágy 8 telken 8 házban, 3 telkes és házas zsellér és 6 külsőség nélkül való telkes zsellér lakosa van 6 házban, együtt 17 telken 17 házban.
1784-ben 19 jobbágy és 3 zsellér családfő lakossal.
1857-ben 237 lakossal, házak száma 47.
1886-ban 253 gör. kath. és 10 zsidó lakossal.
1891-ben lakossága 281, ebből 266 gör. kath. oláh, 7 ev. ref. és 8 izraelita.
Adója: 1748-ban 109 frt 52 1/2 kr. 1749 115 frt 47 1/2 kr. 1755-ben 57 frt 51 kr. 1775-ben 160 frt 12 kr. 1822-ben 129 frt 31 kr. és 1898-ban 863 frt 43 kr.