Körtvélyes (Alsó-).
Körtvélyes (Alsó-).
Nevének változatai: 1325-ben* Kurthwilus. 1511-ben* Kerthweles. 1549 előtt* Kertvélyes. 1599-ben* Keorthwil˙es. 1611-ben* Keortvielies. 1616-ban* Körtvélyes. 1750-ben* Also-Körtvélyes. Oláhul Kurtejusu, ma Hrusor.
Gr. Erdődy ltár Galgóczon.
Gr. Bethlen ltár.
Erd. fisc. Ltár. Misc. 6. sub. lit. A.
Gr. Kornis cs. ltára.
Torma cs. ltára.
8. L. Reg. 176. és 198.
Erd. főkormsz. ltár.
A Szamostól északnyugat felé nyuló kis völgynek szintén észak felé hajló hegyoldalán, az erdő aljában fekszik, keresztül foly rajta a határán eredő kis patakocska, mely Magyar- és Oláh-Bogáta közt szakad azon patakba, mely Révkolostornál a Szamosba folyik. Deéstől 22·5 kilométernyire fekszik a deési járásban.
Alsó-Körtvélyest kezdettől fogva a Losonczi Bánffyak mint a Lápos vidékének urai birtokolták. A Bánffy Dénes fiai közt 1325-ben* megejtett osztály szerint Körtvélyes Bánffy Tamásnak jutott, azon mezővel együtt, a mely a Bogát és Bogáttő patakok közt feküdt.
Gr. Erdődy ltár Galgóczon.
1508-ban* Báthory István a Szaniszló Miklós fia a Bánffy Zsófi jogán Bánffy Jánost meginteti a leánynegyed (dos, paarafernum) e birtokból való ki nem adásáért.
Gr. Bánffy cs. ltára. L. III. fasc. A. és Leleszi kápt. nr. 3. B.
4841511-ben* egy összeírás szerint egy itteni rész Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt, valószinüleg zálogban.
Gr. Bethlen ltár.
1515-ben* Bánffy Péter itteni részét, mely reá néh. Bánffy János után szállott, Kendy Gálnak veti zálogba.
Km. prot. 1550:53. és Gyf. cista Szathmár fasc. II. 54.
1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe.
Km. prot. Magno 76.
1522-ben* Bánffy Péter özvegye Petronella férjének itteni Semesnye vidékéhez egyház részét leányának Annának átadja.
Km. prot. R. 10.
1524-ben* Losonczi Bánffy László s gyermekei Miklós, Bernát, László, Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket Kendy Gáltól magukhoz váltani akarják.
Dl. 30349. és Km. prot. R. 110.
1524-ben* Bánffy László s gyermekei itteni részüket Podvinyai Pál s nejének Zsófinak, néh. Kecsetszilvási Kristóf leányának eladják, ezt azonban még azon évben* visszavonják.
Km. prot. R. 154.
U. o. 155.
1535-ben* János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
Km. Doboka K. 21.
1546 körül* Bánffy Gáspárnak itt 7 jtelke volt.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 4. nr. 44.
1549 előtt* néh. Bánffy János fia János, Báthori Szaniszlófi Miklós fia Istvánt, a ki anyjának Zsófiának azon néh. Bánffy János leányának részét pörrel kereste rajta, itteni részében testvéreül fogadja.
E. F. L. XIX. Misc. fasc. 6. A.
1563-ban* Bánffy Péter és András itteni részüket Kendy Gálnak adják zálogba.
Gr. Bánffy cs. ltár. Loc. I. fasc. C.
1572-ben* Bánffy Farkas az István fia, ki fia volt szintén Istvánnak, rokonait Jánost, Mihályt és Istvánt e birtok negyedrészének Kendy János részére való zálogba adásától tiltja.
U. o.
1577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
Gyf. kápt. Cent. C. 86, 92.
1578-ban* Rudolf császár Bánffy Farkast, Kristófot, Györgyöt, Boldizsárt, Tamást, Gábort, Gáspárt és Lászlót itteni javaikban megerősiti.
Lib. Reg. III. 69.
1579-ben* mivel Bánffy László és fiai: Miklós, Bernát, László és Gábor itteni részüket egykor Podvinyai Pálnak és nejének* Frátai Erzsébetnek, Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának eladták: Kendy Sándor mint Kendy Mihálynak és azon Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának fia abba beigtattatik. Ekkor Bánffy Farkasnak Balmos Péter, Bánffy Kristófnak Simon György itteni birái emlittetnek. Ugyanez 485évben* Kendy Sándor Frátai Erzsébettel özv. Podvinyai Mihálynéval kiegyezvén, mint ennek osztályosa, itteni birtokrész is kezébe került.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
Torma gyüjt.
Gyf. kápt. Divers. kápt. II. fasc. 34. nr. 47, 65.
1578–79-ben* Báthory Kristóf vajda, Székről keltezve, a hűtlenségbe esett néhai Kendy Ferencznek, ki azért, hogy Izabellát és fiát János Zsigmondot méreggel akarta elpusztitani, hűtlenségbe esett és fiai: János, Farkas és Ferencz, kik mint Békés-pártiak hűtlenség bélyegén nemcsak maguk, de nejeik itteni részeit is Losonczi és Zentelki Bánffy Farkasnak adományozta mindkét nemre.
Km. Doboka B. 85.
1586-ban* Báthory István lengyel király e falut kendtelki Bánffy kristóf és Farkasnak adta s ellentmondás nélkül be is igtatták őket.
Gr. Bánffy cs. ltára fasc. C.
1599-ben* birtokosa Óváry István, Bob jobbágycsalád.
Gr. Kornis ltár.
1604-ben* néh. Bánffy Gábor fia István itteni részét Tordai Kolosvári János deák fiskusnak elzálogositja.
Km. prot. B. 200.
1606-ban* Bánffy Mihály a maga s néh. Bánffy István itteni részét Torma Miklósnak veti zálogba. 1608-ban* girolthi Torma pedig végrendeletileg a zálogos birtokot neje Kun Borbála és kisebbik fia Miklósra hagyja.
Tatrossi cs. levéltára.
E. F. L. XVII 1/2. 44. C.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek s neje Bánffy Margitnak átengedi.
4. L. Reg. 208.
1611-ben* birtokosai: Szilágyi Miklós, Nyiresi István.
Torma cs. ltár.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adja, ki 1618-beli* lustra alkalmával itteni birtoka után Miklós Kristóf puskás darabontot állitja ki.
8. L. Reg. 176, 198.
Rettegi gyüjteménye.
1618-ban* Bánffy Péter itteni részét Bánffy Mihálynak veti zálogba. Más két birtokos Ebeni és Nyiresi István, kik ketten állitanak ki egy darabontot. (Melyik Körtvélyes,)
Gr. Bánffy család levéltára. II. L. fasc. B.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
10. Lib. Reg. 141. Km. Doboka h. 23.
4861624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1626-ban* Hatvani István özvegye Patay Zsófia itteni részét, melyet Bánffy Ferencztől bir zálogban, Bálintffy Kristófnak veti zálogba.
Km. Szolnok int. B. 45.
1642-ben* Girothi Torma Péter a Bánffy Mihálytól s fiától Ferencztől zálogban birt itteni részt Bánffy Zsigmondnak Mihály másik fiának visszaereszti.
Tatrossi cs. ltára.
1648-ban* Bánffy Zsigmond itteni részét nejének Nemes Annának vetette zálogba, de az igtatásnál Bánffy György és Dénes ellentmondtak.
Km. Kolos N. 16.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak és a deési sókamarának itt 6, Bánffy Zsigmond özvegyének 8 adófizető jobbágya van.
Torma cs. ltára.
1659-ban* Barcsay Ákos a fiskus itteni részét Bánffy Zsigmondné Nemes Annának adja zálogba.
27. L. Reg. 113.
1679-ben* a fiskus itteni részét Bánffy Farkas birja Barcsay Ákos adományából.
E. F. L. III. 159. V.
1694-ben* birtokosa Bánffy Farkas.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
Alsó-Körtvélyes 1696-ban* török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1699-ban* e község Fráter Istvánnak adományoztatott, de úgy látszik nem birhatta sokáig, mert ezelőtt és ezután is a Bánffy család kezén maradt.*
Erd. főkormsz. ltár 593. sz.
Adatainkból nem vehető ki határozottan, hogy Alsó-, Felső-, Kis- avagy Rév-Körtvélyes-e? Torma J. A.-Körtvélyeshez jegyzi, szerinte birta érkeserüi Fráter Zsigmond s neje Budai Krisztina, Budai Istvánnak Nápolyi Évától való leánya s fiok Fráter Antal s ennek megint Antal és ennek fia Farkas.
1702-ben* birtokosa Bánffy Farkas.
Erd. főkormsz. ltár.
1724-ben* birtokosa br. Bánffy Farkas.
E. F. L. XII 1/2 35. F.
1754-ben* br. BánffyFarkas birja.
Deési ev. ref. egyh. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Kinek itteni udvarbirája Rődi Bihari Ferencz (K.-M.-Septérről), itt lakó birtoktalan adózó nemes és kiszolgált katona Kecskeméti Sürü Mihály.
1786-ban* birtokosa br. Bánffy György; van 28 jobbágya s 2 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1819-ben* jun. 20-án Bánffy György itteni részét s hozzá tartozó részbirtokot (valószinüleg Közfalut) 12 évre 12512 frtért elzálogositotta.
Torma gyüjt.
1820-ban* birtokosa Novák Márton, van 34 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* br. Bánffy Albert úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 84. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Kőmes János és Vajda János.
Erd. főkormsz. ltár.
487Jelenlegi birtokosai (1892–98): br. Bánffy Ádám leánya Ágnes br. Inczédi Sámuelné: 1526 h. 518 öl. Képes Gyula: 117 h. 1025 öl. Vétel több községi lakostól.
E községnek a magyarok adták a nevet, kik valószinüleg alapitották is, de korán kipusztultak belőle s ezután oláhok telepedtek helyükre, mert 1546 körül* Berbencze, Tatár, Drulya, Dancsul, Körtvélyesi már vegyes nevü és lakosságu jobbágyok lakják.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 4. nr. 44.
Jelenlegi oláh lakossága kizárólag földmiveléssel foglalkozik. Földjük azonban kevés lévén, nem csak az itt levő földesúri birtokot mivelik meg részibe, hanem a szomszédos községben is vállalnak részes munkát. Főtáplálékuk a málé s a szűkön termő zöldség-félék, melyeket szegény sorsuk s részben szigoruan betartott egyházi böjtök miatt is többnyire zsir nélkül fogyasztanak el. Tej, hús csak a legvagyonosabbak asztalán fordul elő néha-néha. Ruházatuk fekete szokmány, fehér harisnya, fekete báránybőr, sapka, nyáron szalmakalap, varrottas báránybőr mellrevaló s széles bőrtüsző az öregebbeknél, a fiatalság e helyett gombos szíjat facsar dereka köré, varrottas (hímzett) inget és lábravalót visel. A nők színes karton vagy szőrszoknyát, színes vagy fekete főrevaló kendőt és szokmányt hordanak.
Házaik egy szoba, pitvar, szűkek, alacsonyak, rakófából épültek, szalmafedelüek és kevésbbé tiszták; bútorzatuk: kecskelábu asztal, ágy s egy-két lócza. Vagyonosabb s különösen leányos háznál házilag készült színes varrottas kendők, ágynemüek láthatók felaggatva.
1658-ban* gör. kat. egyházközség, van egy papja.
Adóösszeírás.
Jelenleg a gör. kath. ekklézsia az oláh-bogátai leányegyháza. Fából épült temploma 1797-ben szenteltetett föl Mihály és Gábor angyalok tiszteletére. 1838-ban újittatott meg. Jóltevője a Bánffy család, ez adta a templomhelyet s az épülethez szükséges fát s harangjait. Ezek felirata: 1621.
Míg önálló egyházközség volt, a Csunt (Csont) családbeliek voltak papjai, utóbbi időben Sebők János, Szaniszlói Pap László és Dimitreszku János.
Felekezeti iskolája újabb keletü, jelenleg az anyaegyházzal közös tanitója van.*
Kádár. Nev. és okt. tört. 391. l.
Éghajlata magas fekvéséhez képest enyhe és egészséges, a hegyoldalnak déli részén fekszik, északról és keletről a hegygerincz s az erdők védik a szelektől.
4881750-beli* összeírás szerint e község meredek, erdős hegyektől körülvett mély völgyben fekszik, határának egy része bő termő, de a kétharmada hegyes és terméketlen. Nincs semmi keresete, földjük termékeiből élnek s néha sőt szállitanak Deésaknáról Sz.-Somlyóra, de ebből sincs hasznuk, mert a hosszú és hegyeken át vezető utak roszasága miatt elköltik a szállitás árát. Egy része épületre való fát szokott szállitani Szamosújvárra s más helyekre a hidak s hajók épitésére. Terményeit elfogyasztja, barmaival Deés, Alparét, Szamosujvár vásárait keresi fel.
E. F. K. ltár.
Határa két fordulóra van osztva, évenként megkivánja a javitást, de hegyes volta miatt s másfelől azért is, mert a záporok lemossák, szekérrel való trágyázás nincs szokásban és hasztalan is lenne. A termő rész 6, a terméketlenebb pedig 4 ökörrel szántható. Egy köböl őszi és tavaszi gabona 4–8 kalangyát, szemül 2-2 vékát ad. Szőlője kevés, épületnek való fás erdeje elég nagy, legelője elegendő, kaszálója fordulónként. Kertek jövedelme 8 frt 30 kr. Mivelés alatt levő szántója 241 köböl férőü, elvetettek 87 1/4 köb. őszi, 153 3/4 köb. tavaszi gabonát, tengerije termett 5 1/2 köböl, rétje 102 szekérre való szőlőjéből 4–5 veder mustot szür, malmuk jövedelme 5 frt. Van 68 jármas ökre, lova, 60 tehenük, 28 tulok, 152 juh, kecske, 49 disznó és 29 méhköpű; főzőüstök jövedelme 2 frt. Iparosa egy ács.
El van pusztulva 17 telek, melyből 5 kihalt, a többiekből a szomszéd tartományba költöztek, ezekből hármat br. Bánffy Farkas miveltet, a többit a falusiak birják s fizetik érette az adót.
1822-ben* határa első osztályú. Adó alatt van 260 köbölnyi szántó, 192 szekérnyi rétje, 22 ökör, ló, 22 tehén, egy borju, 7 juh, 9 kecske és 3 disznó.
Cziráki. Urb. oszt.
Határa jelenleg is hegyes és árkos, egyes részei alig közelithetők meg az árkok miatt. Földje gyenge, kihasznált erdőtalaj, mely csak nagy szorgalom mellett ad valami termést. Terményei: őszi búza, törökbúza, zab és kevés tavaszi búza, rozs. Erdélyi fajta szarvasmarhát, raczka juhot s fehér sertést tenyésztenek. Háziállatai részint a silány tartás, részint a község hegyes fekvése s terhes munka következtében kevésbbé fejlettek. Gyümölcse: alma, körtve, szilva-félék s kevés dió.
Itatója a községen keresztül folyó patak és a „Csoroju dela valea Móri” csorgója. Köve a patak- és vizmosásokon.
Határhelyek, dülők: 1864-ben* Tabla kasztá Lazuluj (iratványoldala, mélyen fekvő rész), Tabla Poduriloru (fensík). Tabla Funacelor 489(erdei kaszáló), Tabla kornuluj (egykor somfás), Tabla Paduri cel mare (nagy erdő), Nagy Sztrencz.
Pesty Fr. gyüjt.
Lakossága: 1713-ban* 16 jobbágy, 5 zsellér lakosa van, házainak összes száma 28.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 30 jobbágy 20 telken 21 házban, 9 telkes zsellér 8 házastelken s egy kóborló lakosa, kik 28 telken, 29 házban laknak. Puszta ház 17 van benne.
U. o.
1831-ben* 324 gör. kath. lakossal.
Consig. statist. tab. 7. l.
1857-ben* házak száma 74, a lakosoké 392, ebből 387 gör. kath. és 5 zsidó.
Orsz. ism. táb. 24. l.
1886-ban 382 lakosból 370 gör. kath. oláh és 12 zsidó.
1891-ben lakossága 427, ebből 412 gör. kath., 15 izraelita.
