Nevének változatai: 1325-ben Rugachaza, juxta rivum Kasal. 1467-ben Felseu-Kosal. 1495-ben Rwgo. 1553-ban Felsewkosaly. 1597-ben Felseo Kusalj, 1600-ban Felsew Kusal. 1607-ben Felseo-Cassali. 1750-ben Felső-Kosály.
Legrégibb nevét személynévtől vette, Kosály neve a szláv Koš, Kosela, Košulja szavakból ered, mely kas-, kosárfonást jelent. Oláh neve Rugasesty, mely „ragusese” szerint megrekesztést, rekeszt, gátat jelent, a mellette levő patakra vonatkozik. Alsó- és Felső-Kosály előneve pedig a két község fekvése után való megkülönböztetése.
Alsó-Kosálytól északra keskeny völgyben fekszik a Hollómező határán eredő patak jobb partján, Deéstől 11 kilométernyire a deési járásban.
417Kezdettől fogva a mai gr. Bánffy család ősei birtoka. 1325-ben a Bánffy Dénes fiai közt való osztály szerint Rugacsháza ifj. Dezsőnek jutott. E család birtokában maradt ezután is.
1467-ben a Bánffyak a király ellen pártot ütvén, fellázadnak s az egész falut Mátyás, mint a Csicsóvár tartozékát, adta oda Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvérének Mihálynak.
1553-ban Csicsóvár tartozéka. Kenéze Dom János s vajdája Alsó-Kosálylyal együtt Petrikán János.
1560-ban II. János király Herczeg Miklóst egy itteni malom birtokában, melyet neki Csicsó ura Sándor moldvai vajda adományozott, megerősiti.
1569-ben II. János király e birtokot, mely a lerontott Csicsóvárához tartozott, Bocskay Györgynek adományozta.
1590-ben Báthory Zsigmond e birtokban Bocskay Istvánt mindkét ágra, annak kihalásával pedig nővérei Judit Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néh. Sára Balázsfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősiti.
1597-ben Bocskay István birtoka.
1600-ban Erdély rendei e birtokot, melyet Mihály vajda Rácz Györgynek adományozott, Hetesi Pethe Lászlónak adják oda.
Az 1603-ik évi összeírás szerint e falu teljesen elpusztult.
1607-ben Rákóczy Zsigmond néh. Bocskay István fejedelem e birtokát, végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozza oda.
1631-ben Haller György birja.
1636-ban Haller Samu a birtokosa.
1658-ban Haller Györgynek itt 10 adózó jobbágya volt.
1694-ben birtokosa Haller György.
1750-ben Haller György birja.
1780-ban birtokosa gr. Haller Jánosnak van 38 jobbágya, 2 zsellére.
1820-ban birtokosai gr. Haller Jánosné sz. gr. Nemes Zsuzsánna utódai; van 26 telkük.
4181863-ban gr. Mikes Mária br. Huszárné és Lászlóffi Sándor Henter Anna özv. Rakowszkiné utódai, gr. Haller Czeczil és Felényi János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ben nemesi jogú birtokosa a Csüpe család 4 fővel.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Eszterházy Miguel; 1003 h. 317 öl. Horváth Károly és Ákos, Szigeti Miklósné Horváth Irma és Aranka Vékony Károlyné, 208 h. 463 öl. Lászlóffy József 111 h. 1095 öl. Lászlóffy Anna és Katalin, 175 h. 578 öl. Mindannyi öröklés szüleik után. Tamási Péter: 487 h. 1402 öl. Vétel Voith Józseftől. Voith Jánosné: 1106 h. 797 öl. Öröklés férjétől. Voith Simon: 182 h. 1118 öl. Öröklés szüleitől.
Első megszállói a szlávok, kiket magyarok váltottak fel, de a kik valószinüleg az 1437. évi lázadás alkalmával elpusztultak s helyökbe oláhok telepedtek. A Básta és Mihály vajda idején, mint láttuk, teljesen elpusztult s új lakosokat kap, a kik szintén oláhok.
Földmiveléssel foglalkoznak. Szent-György napján egy embert zöld galyakkal öltöztetnek fel a felismerhetetlenségig s ezt a községen keresztül a malom árkáig nagy tömeg kiséri s ott vízbe dobják. A vízből való kijövetele után lekapdossák a galyakat s megfőzve, levét hidegláz ellen hasznos orvosságnak tartják.
Főtáplálékuk a málékenyér s zöldség-félék. Ruházatuk házilag készül gyapjuból, kenderből s öltözékük czondra harisnya, bőr mellrevaló s egy szokmány. Házaik s gazdasági épületeik olyanok, mint A.-Kosályon, kivéve gr. Eszterházy Mihály s még egy pár birtokos itt levő lakását.
Gör. kath. egyházközsége a pecsétszegi filiája. Temploma fából 1750 körül épült s az őrangyalok tiszteletére 1825-ben szentelték fel. Harangjai 1832. évbeliek, cyrill betüs felirattal. Míg önálló egyházközség volt, papjai voltak Csüpe János, Mózes, Mihály, Pap László, Kassa László és Czente Illés.
Felekezeti iskoláját 1869–70 közt Gugával együtt épitette és tartja fenn. Ev. ref. egyháza a kaczkói, gör. keleti egyháza pedig a pecsétszegi leányegyháza.
Éghajlata mérsékelt, széltől a körüle fekvő erdős hegyek oltalmazzák, levegője egészséges.
1750-ben határának 2 harmad része téren fekvő, közepes termésü, harmada termékeny. Semmi mesterséget nem folytatnak, földjük jövedelméből s baromtenyésztésből élnek. Határa két fordulóra van osztva, 4192–6 ökörrel szántható, sovány, szekeres trágyával javitani nem szokták, mivel a záporok lemossák.
Egy köböl őszi vetésből a téren 7, a hegyes részen 5, a zab 6 kalangyát ad, kalangyája másfél véka szemet ereszt. Erdeje legelője elegendő. Minden évben kaszálható rétje csak két szekérre való, a törökbúzát külön vetni nem szokták, hanem fordulónként vetik, a hol a búzájok is terem.
Szántója 56 köböl férőű, elvetettek 32 köböl őszi búzát, 13 köb. tavaszgabonát, 4 köböl törökbúzát, szénája lett 84 1/2 szekérrel. Van 42 ökre, lova, 47 tehén, 12 tulok, 47 juh, kecske, 33 disznó, 18 méhköpü. Iparosa egy molnár.
1822-ben határa I. osztályú. Szántója 241 köb. vetésre való, kaszálója 118 3/4 szekérnyi. Adó alatt van 21 ökör, ló, 12 tehén, 8 bornyu, 3 juh.
Jelenleg határa a völgyben termékeny, a hegyeken közepes. Terményei: búza, rozs, zab, tengeri. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, juh, sertés. Gyümölcse: alma, körtve, dió.
Itatóját forrásai, patakjai s jó vizű kútjai szolgáltatják.
1878 óta körjegyzői székhely.
Házi ipara a szövés, fonás: a község határán észak felől földkunyhóban lakó czigányok fakanalak, kis teknők, orsók készitésével és árusitásával foglalkoznak. Malma 2, két-két kövű, gr. Eszterházy Mihály és Keczeli Sándor és társai tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban jobbágyai Szent-Márton napján felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban, Szt-Györgykor pedig juhaikkal 50-edet adnak.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.
1552-ben Bank Pál emberei és lovai számára adott élelmiszerek ára 80 frtot meghaladja. Adtak 6 bárányt 1 frt, 2 pint vajat 50 denár, 4 sajtot 32 denár, csirkét 33 darabot 55 denár, a tisztjének 16 köböl zabot 5 frt 33 denár értékben, birságba fizettek 4 frtot.
Határhelyek: 1560-ban Kossalpathaka patak és Rwgosesth határhely.
1898-ban Valya reu, Groptyile Dupe Gyál, Fundu Vie Kornyilor, Válya Máni, Ptyatra, Kusztura, Kolona, Válya Gugi, Dumbráva, Gyalu poduluj, Pero Petrosz, Sub ponyenyicze Sendrenyilor, dülők.
420Lakossága: 1553-ban 19 szegény lakosa és van benne 7 kapu s 1 puszta ház.
1703 körül van 6 jobbágy, 3 zsellér lakosa, kik 9 telken laknak, el van pusztulva 8 ház. Adó alatt van 8 ökör, 5 tehén, 1 ló, 4 juh.
1706-ban fiaikkal együtt 32 jobbágy lakosa van, összes lakóház 16, elpusztult 3 ház.
1713-ban lakik itt 6 jobbágy, 3 régi, 3 új zsellér, 13 telken; van 50 köb. vetésre való föld, 2 ökör, 50 szekérre való rét, 7 köb. törökbúza, 8 tehén és bornyu, 8 sertés, 10 juh, kecske; adóssága 140 frt.
1750-ben 13 jobbágy 9 telkes házban, 3 ily özvegy 1 1/4 telken 3 házban, 19 zsellér 14 1/2 telken 15 házban, 3 külső birtok nélkül való zsellér 1 1/2 telken 3 házban, 4 kóborló lakosa van, kik az utolsók kivételével 26 1/4 telken 30 házban laknak. El van pusztulva 3 örökség, melynek egyikét a földesúr Haller György br. fogott fel, a más kettőt Pap György helybeli lelkésznek adta használatra.
1831-ben 225 gör kath. lakossal.
1857-ben 450, ebből 445 gör. kath. és 5 zsidó; házak száma 88.
1886-ban 520 lakosból róm. kath. 4, gör. kath. 495, helvét hitü 2, zsidó 19.
1891-ben 619 lakossal, ebből 7 róm. kath., 578 gör. kath., 13 gör. keleti, 6 ev. ref. és 15 zsidó.
Adója: 1703 körül 15 frt, 3 1/4 köb. búza s ugyanannyi zab s másfél szekér széna; 1748-ban 125 frt 34 kr.; 1749-ben 124 forint 56 1/2 kr.; 1775-ben 191 frt 16 kr.; 1822-ben 123 frt 39 kr.; 1898-ban pedig 1527 frt 93 kr.